A szervezetek csaknem fele (45%) kezdett el új technológiákat alkalmazni a világjárvány miatt, hogy lehetővé tegye a távmunkát. Ez az arány a jogi szolgáltatók, az oktatási, egészségügyi és kormányzati szervek esetében 60 százalék. Az új megoldásokat bevezető vállalatok majdnem kétharmada (60%) kihagyta vagy felgyorsította azok adatvédelmi és biztonsági ellenőrzését, ami miatt fokozott kiberveszélynek vannak kitéve.

Egyre több online támadás éri a cégeket

A kutatás szerint a vállalatokat a pandémia kezdete óta egyre több kibertámadás éri. Ezzel kapcsolatban a szakemberek közel fele szerint a legnagyobb kihívás a távmunkából adódó IT-biztonsági kockázatok minimalizálása.

„A krízis során a biztonsági szempontok sokszor háttérbe szorultak. Ezeket a problémákat minél előbb kezelni kell és a vállalatoknak mindenképpen ki kell dolgozniuk a megfelelő eljárásokat és módszereket, hogy elkerüljék a súlyos anyagi és reputációs károkat” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY Technológiai Tanácsadásért felelős vezetője.

Kiemelten fontos az egészségügyi adatok védelme

A munkavállalók egészségi állapotának nyomon követését és az információk harmadik féllel való megosztását érintő adatvédelmi szempontokat a kutatás válaszadóinak 39 százaléka tartotta a legfontosabb információbiztonsági szempontnak.

Ugyanakkor számos cég nyilvántartja, hogy tapasztaltak-e a kollégák a koronavírusra jellemző tüneteket (58%), utaztak-e az elmúlt időben (53%) vagy a háztartásukban élők közült tapasztalt-e valaki tüneteket (35%). A munkáltatók közel negyede (23%) mérte a munkavállalók hőmérsékletét is a járvány alatt. A kutatás szerint a vállalatok 60 százaléka rendelkezik adatokkal arról, hogy mely munkavállalókat diagnosztizálták koronavírussal és majdnem ötödük (19%) osztotta meg ezeket az információkat harmadik féllel.

„Arra a kutatás nem terjedt ki, adatgyűjtésük és -kezelésük során miként feleltek meg a cégek az adatvédelmi jogi követelményeknek. Tapasztalataink szerint az információbiztonság javítása mellett célszerű ezen a téren is fokozni az erőfeszítéseket a jogi megfelelés érdekében” – javasolta dr. Jagicza Gábor, az EY adatvédelmi jogi csoportjának ügyvédje.

Dinamikusan nő Európában az internetes kereskedelem forgalma, amelynek összértéke tavaly elérte a 620 milliárd eurót. Magyarországon már a lakosság több mint fele vásárol interneten keresztül, az online értékesítések bevétele pedig évi 16 százalékkal emelkedik[1]*.

Az egyszerűnek tűnő digitális vásárlási folyamatok mögött komplex jogi szabályozás áll, ami előírásokat tartalmaz a termékbeszerzéstől kezdve a digitális értékesítési csatorna működtetésén és kampányok felépítésén át, a vásárlókat célzó testreszabott reklámok küldésééig. „A szigorú követelmények betartása komoly kihívást jelent az e-kereskedelmi szektor hazai szereplőinek. Az egyre átfogóbb szabályozás változásainak követése ugyanis sok esetben meghaladja a szervezet belső kapacitásait. Sokan ezért sem tudják, hogy az összetett, de sok szempontból mégis hiányos jogi környezetet, megfelelő támogatással, akár üzletfejlesztési célra is felhasználhatják” – emelte ki dr. Losonci András, az EY ügyvédje.

Magyarországon az illetékes hatóságok által üzemeltetett súlyos jogsértést elkövető webáruházak nyilvántartásában jelenleg több mint 600 online üzlet neve szerepel. Az elmarasztalt üzemeltetőknél legtöbb esetben szállítással, elállással és jótállással kapcsolatos problémák merültek fel.

A jogszerűtlen üzletmenettel sokat kockáztatnak a vállalatok. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bírsága ugyanis a vállalkozás éves nettó árbevételének akár 10 százalékát is elérheti. A Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata esetén ez a tétel a nettó árbevétel 5 százalékára, legfeljebb 500 millió forintra rúghat.

„Az innovatív megoldások már nem a távoli jövőt jelentik: a vállalkozások a mesterséges intelligenciát alkalmazó, akár értékesítést is elősegítő technológiákkal egyre többször próbálják modernizálni folyamataikat, így elkerülhetetlen, hogy az e-kereskedelem nélkülözhetetlen eszközeivé váljanak” – tette hozzá Dr. Jagicza Gábor ügyvéd, az EY senior menedzsere.

[1]     European Ecommerce Report, 2019