A munkaerő-kölcsönzésnek sok előnye van, ebből az egyik legfontosabb, hogy a kölcsönbe vevő cégekre nem hárulnak a foglalkoztatással járó különböző adminisztratív terhek, azokat helyettük a munkaerő-kölcsönző viseli. Emellett a 2012 óta hatályos Munka Törvénykönyve nem védi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalót, miután a kölcsönbeadót tekinti munkáltatónak, aki a munkavállalót bármikor indoklás nélkül elbocsáthatja. Amennyiben tehát a kölcsönzés megszűnik, a kölcsönbeadó egyedül erre a körülményre hivatkozva megszüntetheti a kölcsönözött munkavállalóval fennálló munkaviszonyt. Ugyanakkor épp ez a lehetőség teszi a munkáltatók számára vonzóvá a munkaerő-kölcsönzést: hosszú távon enyhe munkajogi garanciák mellett vehetik igénybe a munkavállalót, miközben bármikor indoklás nélkül elbocsáthatják – emelte ki a szakértő.

Kérdőjelek a bérfeszültség, fluktuáció és kollektív viták körül

Miközben az új szabályozás több szempontból is előnyös lehet a cégek számára, a következményeit tekintve több kérdést is felvet. Hatására egyrészt a harmadik országokból érkező munkaerő alacsonyabb fizetésigénye miatt bérfeszültség alakulhat ki a munkavállalók között dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint. Szintén kérdés a fluktuáció: azokban a szektorokban, ahol eddig is gyakran cserélődtek a munkavállalók, megoldhatja-e a problémát a harmadik országbeli állampolgárok kikölcsönzése, vagy épp ellenkezőleg, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak közötti feszültség miatt inkább növekszik a munkaviszonyban állók távozása. A kölcsönzés intézményének nem megfelelő alkalmazása tehát akár ahhoz is vezethet, hogy a folyamatos munkaerőfelvétel mellett több munkavállaló távozik, mint amennyit kölcsönzött munkavállalókkal helyettesíteni lehet. Az is potenciális feszültségforrás, hogy a külföldi munkavállalók jelenléte esetlegesen aláássa a kollektív vagy egyéni viták során kialakított konszenzusos megoldásokat. A harmadik országbeli munkaerő ugyanis nyilvánvalóan nem lesz tisztában a hazai munkajogi szabályozás sarokpontjaival, illetve szervezkedés esetén is egyszerűen elküldhető. Ez pedig akár a munkavállalók által kiharcolt, akár a bírói gyakorlat által megteremtett munkakörülmények, munkajogi garanciák kiüresedését hozhatja magával.

Megfelelő alkalmazás esetén a munkaerő-kölcsönzés a munkáltatónak nemcsak segíthet a munkaszervezet költségeinek csökkentésében, hanem nagy rugalmasságot is biztosít. Mindennek a hatékony kihasználásához azonban a munkáltatók részéről szükséges lenne a megfelelő előkészítés, a HR-menedzsment és egyéb tényezők vizsgálata. Ugyanakkor az már most tisztán látszik, hogy a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi szabályozása a foglalkoztatók számára előnyösebb helyzetet teremt a munkavállalókkal szemben, akiket nem védenek garanciális rendelkezések – hívja fel a figyelmet a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője. Így jelenleg mind a munkaerő-kölcsönzők, mind a kölcsönbe vevők a „rendes” munkaviszony esetéhez képest kisebb kockázati tényezővel számolhatnak, ha a kölcsönzött munkaerőt érintő munkáltatói intézkedések jogszerűségének, például a munkaviszony megszüntetésének vizsgálatára kerülne a sor.

Fotó: Christina @ wocintechchat.com/unsplash.com

Jelentős tapasztalattal rendelkező szenior ügyvéd igazolásával tovább erősíti több mint 20 fős csapatát a Kapolyi Ügyvédi Iroda, amely immár több mint két évtizede nyújt jogi tanácsadást és szolgáltatásokat. A társasági és energiajog területén szakértő új kolléga, Dr. Horváth Gábor 25 éves pályafutása során olyan tekintélyes cégeknél szerzett ügyvédi, illetve jogi szolgáltatói referenciát, mint az egykori Magyar Telekom (1994-1997), az E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató (1997-2000) vagy az Oppenheim és Társa Ügyvédi Iroda (2000-2002) vagy a White&Case Ügyvédi Iroda (2011-2013). Az E.ON Hungária Csoportnál eltöltött évek (2005-2009) alatt az energiajog vált elsődleges szakterületévé. Szakmai tanácsadással, menedzsment-támogatással segítette a földgáz- és villamosenergia-elosztó társaságokat, társasági testületek részére biztosított jogi támogatást, részt vett döntés-előkészítésben, és döntés-végrehajtás nyomon követésében. A GDF SUEZ magyarországi cégcsoportjánál földgáz- és villamosenergia-kereskedelmi szerződések, üzletszabályzatok és általános szerződési feltételek jogi hátteréért felelt (2013-2019), de munkája kiterjedt M&A, corporate governance, társasági jogi, illetve munkajogi területre is.

A European Law Firm tagjaként a Kapolyi Ügyvédi Iroda nemzetközi színtéren is jelen van, és piacvezető banki, finanszírozási, tőkepiaci csoporttal áll partnerei rendelkezésére angol, német, francia és spanyol nyelven egyaránt. Mint a megbízható és innovatív jogi szolgáltatás híve, folyamatosan növeli szolgáltatásainak körét és minőségét, ezért is tartja fontosnak, hogy fejlessze, bővítse felkészült szakértőkből álló jogi csapatát. Dr. Horváth Gábor a Pécsi Tudományegyetemen szerzett jogi és közgazdász diplomát, csatlakozásával a Kapolyi Ügyvédi Iroda tovább növeli súlyát a jogi szolgáltatók körében. Az új munkatárs szakmai múltja és tapasztalata újabb garancia arra a magas színvonalú szakmai háttérre és jogi munkára, amellyel a Kapolyi Ügyvédi Iroda üzleti partnereit segíti.