Nagy Marcell Tamás, az összefogás projektmenedzsere nyitóbeszédében kiemelte, hogy bár már a 80-as évek óta temetik, a rádió remekül alkalmazkodott a digitális kor kihívásaihoz. Hangsúlyozta: a platform erőssége, hogy természeténél fogva birtokolja a befogadók figyelmét, ezért nem meglepő, hogy 2,6-szor több figyelem jut egy egységnyi költésre itt, mint a közösségi médiában.

A megnyitó után Galavics András, az Atmedia Csoport rádiós stratégiai és üzletfejlesztési vezetője kutatásokon és esettanulmányokon keresztül mutatta be, miért érdemes az audiót a médiatervezés szerves részeként kezelni. Az előadás rávilágított, hogy a hang segítheti a figyelem megragadását és a márkaüzenetek rögzülését, miközben a rádióreklám hitelessége is átlag feletti – a kutatások azt mutatják: a rádióreklámot nemcsak észreveszik, hanem el is hiszik a hallgatók. Az üzleti hatásokat egy hazai esettanulmánnyal is alátámasztotta, ahol egy már futó online kampány rádiós hirdetéssel való kiegészítése 44%-kal növelte az eladások számát, az új vásárlókét pedig 69%-kal emelte meg.

Ezt követően az Atmedia Csoport stratégiai és marketing igazgatója, Karácsony László mutatta be legfrissebb, egy teljes évet felölelő elemzését, amelyben a rádiós és televíziós reklámzajterhelést hasonlította össze. A vizsgálatból kiderült, hogy a rádió terhelése jelentősen alacsonyabb a televízióénál, hiszen főműsoridőben a vizsgált 12 rádió (Rádió 1, Retro Rádió, Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Dankó Rádió, Manna FM, Base FM, hír.FM, Spirit FM, Best FM és Rock FM) átlaga a televíziós átlag mindössze 15 százaléka. A különbséget jól érzékelteti az éves összevetés: egy TV-csatornán egy év alatt átlagosan 47 napnyi reklám fut le, míg a vizsgált 12 rádión átlagosan mindössze 4. Kutatások igazolják, hogy az alacsonyabb reklámzaj a reklámok jobb felidézését is elősegítheti, a rádió ebből a szempontból is kedvező környezetet kínál a hirdetőknek.

Dr. habil. Bokor Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézetének vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az audio nem pusztán háttérzaj vagy elérési felület, hanem a fogyasztói figyelmet és döntéseket formáló kommunikációs eszköz. A rádió ritmusa, ismétlődő jelenléte, hangulata és az általa előhívott belső képek hozzájárulhatnak a márkaismerősség kialakulásához, valamint a későbbi reklámüzenetek befogadásához. Kiemelte, hogy a fogyasztói döntések gyakran már a vásárlás vagy a kattintás előtt formálódnak, ezért a márkáknak nemcsak a közvetlenül mérhető interakciókra, hanem az azokat megelőző érzelmi és kognitív hatásokra is érdemes figyelniük.

Ezután az Atmedia Csoport rádiós szakembere, Kapitány János operatív és nonspot értékesítési vezető interaktív nyereményjátékra invitálta a résztvevőket, ahol lejátszott márkázatlan rádiószpot részleteken keresztül mutattatta be, hogy csupán egy jingle vagy szó is elég, hogy egy márka beépüljön és rögtön felidézhető legyen.

Az esemény második felében Becker György pszichológus a posztmodern fogyasztók, így Z generáció megszólításához adott tippeket a jelenlévőknek. Kiemelte, hogy a dataizmus korában a folyamatos online jelenlét és a közösségi média okozta szorongás elől a fiatalabb generációk egyre inkább az intimebb, „safe space” jellegű tartalmak felé fordulnak, amelyet a rádió alapvető adottságai természetes módon tesznek lehetővé. A szakértő arra biztatta a jelenlévőket, hogy a már meglévő ilyen tartalmaik mellett még több, a fiatalok mentális jóllétét támogató anyagot készítsenek.

Majd Tengerdi Krisztina, a Carglass marketing managere hozott egy esettanulmányt a hangalapú márkaépítésről. A Carglass évek óta következetes rádiós jelenléttel és egyedi hangidentitással építi márkáját Magyarországon. Stratégiájuk arra épül, hogy a szélvédősérülés váratlan helyzetében a márkanév már ismerősen csengjen az autósok számára. A Kantar Hoffmann 2021. végi és 2025 tavaszi kutatásai szerint a Carglass elsőként történő említése és teljes spontán márkaismertsége egyaránt 14%-kal, támogatott márkaismertsége pedig 20%-kal nőtt a 2021-es szinthez képest a rádiókampányuk hatására.

Végül Litkai Gergely humorista stand-up műsor keretében mesélt rádiós múltjáról, szórakoztató történeteivel pedig hangulatos, nevetéssel teli programmal zárta az eseményt.