A Central Médiacsoport teljes portfóliójának részvételével indította el Stop Abúzus elnevezésű kampányát, amelyben szakmai partnerével, a Hintalovon Alapítvánnyal együtt szeretnék az internetes zaklatás és verbális bántalmazás megfékezésének fontosságára felhívni a médiafogyasztók figyelmét. A kezdeményezés apropója a tavasszal bevezetett online oktatás, illetve a járványhelyzet okozta korlátozások miatt is fokozódó számítógép-használat. Mivel az elmúlt hónapokban nőtt a társadalom internetes aktivitása, a bántalmazás veszélye is felerősödött.

Dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány szakmai vezetője aggasztónak tartja, hogy sok szülő gyakran csak akkor veszi észre, hogy baj van, amikor a gyermek már komoly tüneteket produkál. „Egy-egy bántó komment elolvasásakor ugyanaz az agyterület aktivizálódik, mint amikor valaki pofont kap. Minden szülő vegye ezt komolyan, és próbáljon kialakítani olyan légkört, amelyben a gyerek el meri mondani, ha bántják” – nyilatkozta a Hintalovon alapítója.

A Central Médiacsoport ezzel a kampánnyal nem csupán a problémára próbál rávilágítani, hanem arra is törekszik, hogy a nagyon sok családhoz, szülőhöz eljutó termékein keresztül gyakorlati segítséget is nyújtson a zaklatások számának csökkentése érdekében. „Az egyik legnagyobb médiavállalatként nekünk is felelősségünk van abban, hogy a vélemények egymás tiszteletben tartása mellett jelenjenek meg az internetes térben, és abban is, hogy akárcsak otthon, itt is vigyázzunk a gyermekeink biztonságára” – emelte ki Lipták Tímea, a Central magazinüzletág-igazgatója. „Szeretnénk, ha az akció minél több olvasóhoz eljutna, ezért a www.stopabuzus.hu oldalon összegyűjtve is elérhetővé tesszük a témában készített cikkeinket, videós tartalmainkat, valamint a gyermekjogi szakértők által összeállított kézikönyvet is.”

Az online abúzus gyakran azonban nemcsak a kamaszokat, hanem a sajtó munkatársait, valamint a közéleti szereplőket is érinti. A kezdeményezéshez így számos ismert ember „adta az arcát”: dr. Almási Kitti, Borbély Alexandra, Mihalik Enikő, Trokán Nóra, Pataki Ági, Rúzsa Magdolna, Szabó T. Anna, Geszti Péter, Grecsó Krisztián, valamint Majoros Péter Majka is fontosnak tartják, hogy oktatással és tanácsokkal javítsunk a netes kultúránkon.

„Ha valaki megnézi a nálunk fejlettebb országok kommentkultúráját és a miénket, akkor elszomorodik. Nálunk az indulatok nincsenek kezelve. Sajnos én folyamatos rosszabbodást látok. Olyan helyzetben is kaptam gyűlölködő kommenteket, amikor úgy gondoltam, hogy erre egyszerűen nem lehet negatívan reagálni. Egy-egy ilyen helyzetben elég nehéz éplelkűnek maradni, és nem sértettnek lenni…” – nyilatkozta Grecsó Krisztián.

Borbély Alexandra szintén azért is csatlakozott a Stop Abúzus kampányhoz, mert neki is számos személyes tapasztalata van a témában. „A három évvel ezelőtti Európai Filmdíjjal nagyon váratlanul jött a hírnév is, és azt hiszem, nem tudtam kezelni. Csúnya dolgokat írtak rólam, nem is a színészi munkámról, hanem keményen személyeskedtek. A legfájdalmasabb, amit olykor a külsőmről vagy a magánéletemről jegyeznek meg. Ezek a dolgok nálam nagyon mélyre tudnak menni” – árulta el a színésznő.

„Egy nyelvet beszélünk” – mondjuk, mikor azt érezzük, hogy valakivel van bennünk valami közös. Bár a család az egyik legszorosabb közösség a társadalomban, napjainkban mégis általános tapasztalat, hogy még ezen a szűk körön belül is változik a nyelvhasználat, illetve a kommunikáció módja. A napról napra megújuló digitális eszközök és felületek új csatornákat teremtenek, melyeket a fiatalabb korosztályok „bennszülöttként” azonnal használatba vesznek, míg ugyanez az idősebb generáció számára kevésbé magától értetődő.

Az eNET 2019 májusában végzett online kutatása[1] alapján a felnőtt magyar internetezők kétharmada szerint a digitális megoldások hozzájárulnak a család együtt tartásához, ugyanakkor a netezők több mint háromnegyedével előfordult már olyan eset, hogy úgy érezte, a digitális eszközök és az internet lecsökkenti a családdal tölthető időt. Mit kell tennünk azért, hogy az új technológiák ne gátat, hanem hidat képezzenek a családtagok között? Hogy érhetjük el, hogy mindenki beszélje a digitalizáció nyelvét, és ezáltal erősödjenek a családon belüli kötelékek? Többek közt ezeket a témákat járta körbe a Telekom szeptemberben újrainduló innovációs rendezvénysorozata, a Most Fórum. Az esemény D. Tóth Kriszta író, újságíró, a WMN magazin alapítója és testvére, D. Tóth András műsorvezető, producer beszélgetésével indult, majd kerekasztalhoz ült S. Takács András, az On The Spot egyik alkotója, dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője, dr. Aschenbrenner Zsuzsanna szülő-csecsemő konzulens, gyermekgyógyász szakorvos, valamint a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, Szabó Melinda.

Az eseményt megnyitó beszélgetésben D. Tóth András engedett bepillantást testvérével közös digitális életébe: „Mindig is jó tesók voltunk. Amióta viszont együtt dolgozunk, az online kapcsolatteremtésünk hatványozódott. Nem is tudjuk, mi lenne velünk, na meg a projektjeinkkel, ha nem lehetne táblázatokat megosztani egymással, vagy ne tudnánk a kommunikáció leggyorsabb formáit használni. Ránk nagyon igaz, hogy a digitalizált világ szorosabbra fűzte köztünk a kapcsolatot.”

A kerekasztal-beszélgetés során dr. Gyurkó Szilvia kiemelte: „Ma a családok egyik legkomolyabb kihívása, hogyan tudják az egymásra való odafigyelés, a bizalom és a kölcsönös megértés szolgálatába állítani a különböző okoseszközöket, s mindebben generációkon átívelően jól együttműködni egymással.”

Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna ezzel kapcsolatban a szülők felelősségére hívta fel a figyelmet: „Mielőtt a gyerekeink mobilozási szokásai miatt bosszankodnánk, előbb vizsgáljuk meg a saját digitális eszközhasználati szokásainkat és a gyerekeink irányába mutatott szülői odafigyelésünket, következetességünket, felelősségvállalásunkat.”

Szabó Melinda, a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettese szintén a digitalizáció által megnyitott lehetőségeket emelte ki: „A digitalizáció, a közélet és a gazdaság számos területéhez hasonlóan, a családban is óriási fejlődést hozhat. A digitális eszközök segíthetnek összetartani és szervezni a család életét, kialakítani a belső munkamegosztást, fenntartani a kommunikációt – akár egymástól távol élő családtagok között is. Mindez alapvető fontosságú, ha azt szeretnénk, hogy a család, mint alapvető társadalmi közösség alkalmazkodni tudjon napjaink világához.”

A MOST Fórum havonta új témával és új szakértő vendégekkel jelentkezik. A következő eseményen, október 17-én a siker témaköre és digitális sikersztorik kapnak figyelmet.

[1]  eNet kutatás 2019 – az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.