A MEME nem ért egyet az EJI álláspontjával, a szakmai szervezet közleményét alább közöljük. 

Ezt a példátlan eljárást a magyar országgyűlés több döntésével legalizálta, a jog eszközével „elkobozza” a szerzői jogosultak jogdíjait. 15 év alatt a kötelező elvonás és befizetési kötelezettség eredményeként, amely feladat a közös jogkezelő szervezetekre, így az EJI-re is hárult, évente körülbelül 1,5-2 milliárd, tehát összesen legalább 20-30 milliárd forinttal lettek szegényebbek a jogdíjak tényleges tulajdonosai, a hazai és külföldi művészek és más jogosultak.

Az NKA körüli anomáliák mellett az igazságügyi miniszter is minden tőle telhetőt megtett, hogy a jogosult előadóművészeket a számára rendelkezésre álló eszközökkel minél hátrányosabb helyzetbe hozza, míg a felhasználókat – talán leginkább a hozzá közel állókat – a jogdíjak megfizetésének kötelezettsége alól mentesítse, vagy azok mértékét a lehető legalacsonyabb szinten tartsa.

Az igazságügyi miniszer jogerős bírósági döntéseket figyelmen kívül hagyva, következmények nélkül utasítja el a díjközleményeket, azok jóváhagyását megtagadva újra és újra.

A díjközlemények meghatározzák többek között a felhasználások esetén fizetendő jogdíjak mértékeit, és a miniszter a jóváhagyás megtagadásával megakadályozza az adott közösen kezelt jog gyakorlásának lehetőségét, ezzel a jogosult művészek jogdíjának begyűjtését, felosztását. Jellemző, hogy a sugárzási jogdíjközlemények öt éve tartó elutasításával az érintettek csak a legutolsó 2021. évi díjszabás mértékei alapján tudnak megállapodást kötni, az öt év inflációjának érvényesítése nélkül.

Ez a miniszteri magatartás már-már a hivatali visszaélés határait feszegetve biztosít évek óta indokolatlan anyagi előnyt a hangfelvételeket és az audiovizuális műveket felhasználók számára, miközben az előadóművészek és más jogosultak emiatt súlyos anyagi kárt szenvednek.

Az EJI a közös jogkezelőkkel együtt évek óta dolgozik a jogellenes eljárás megszüntetése érdekében, amit azonban az igazságügyért jelenleg felelős miniszter rendre lesöpört az asztalról. Az előadóművészek abban bíznak, hogy az új kormány visszaállítja a törvényességet ezen a területen is – hangsúlyozta végezetül az EJI elnöke.

————————————————————————————————————————————-

Az EJI fenti nyilatkozatával kapcsolatban a MEME a következő közleményt juttatta el a szerkesztőségünkhöz:

„A MEME állásfoglalása a markamonitor.hu 2026. május 5-i cikkével kapcsolatban

2026.május 11.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) közleményben reagál a markamonitor.hu-n megjelent írásra, amely a „Az NKA javára csaknem 30 milliárd forint jogdíjat koboztak el a művészektől 15 év alatt” címmel jelent meg 2026. május 5-én.

A MEME álláspontja szerint az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) a Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatos vélt vagy valós sérelmeit igyekszik összekapcsolni egy, a közös jogkezelés területén évek óta fennálló jogértelmezési kérdéssel. A vita az igazságügyi miniszter által jóváhagyandó jogdíjközleményhez, valamint a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek nyilvánossághoz közvetítése után fizetendő jogdíjak szabályozásához kapcsolódik.

A MEME hangsúlyozza, hogy a médiapiaci szereplők, valamint az EJI és a MAHASZ között fennálló jogvita hosszú évek óta ismert szakmai és jogi kérdés, amelynek rendezése kizárólag a független magyar bíróságok, illetve szükség esetén az Európai Unió Bírósága hatáskörébe tartozhat.

A MEME álláspontja szerint különösen fontos, hogy a közös jogkezelést érintő, összetett szakmai és jogértelmezési kérdések megítélése a jogállami keretek között, a hatáskörrel rendelkező független bíróságok előtt történjen. Az Egyesület ezért aggályosnak tartja, hogy az EJI a folyamatban lévő szakmai és jogi vitát politikai kontextusba helyezi, mivel ez alkalmas lehet a kérdés tényleges szakmai és jogi tartalmának eltorzítására. A MEME meggyőződése, hogy a jogvita rendezésének kizárólag a vonatkozó hazai és európai uniós jog alapján, megfelelő jogi fórumokon van helye.”

——————————————————————————————————————————————

A magunk részéről bízunk abban, hogy az érintett szakmai szervezetek megállapodásra jutnak, vagy annak hiányában jogerős bírósági ítélet születik. Akár egyik, akár másik módon oldódik meg a vita, az eredményt közölni fogjuk.

Márkamonitor szerk.

Az újabb veszélyhelyzet miatt országszerte betiltott rendezvények ismét jelentős jövedelem-kiesést okoznak az előadóművészeknek. Bár az ilyen helyzet kezelése, a károk elhárítása elsősorban állami kötelesség, az EJI ezúttal is feladatának tartja, hogy a tavaszi támogatáshoz hasonlóan most is azonnal lépjen a rászoruló előadók megsegítése érdekében. A szervezet saját forrásból segíti a bajba jutott előadókat: a támogatás fedezetét a jogdíjak biztosítják, amelyeket a művésztársadalom maga termel meg.

A szolidaritási intézkedés életbe lépését Dr. Gyimesi László, az EJI elnöke jelentette be. Hangsúlyozta: „Az EJI feladatának tekinti a hazai előadóművészek egzisztenciális, jogi és szociális helyzetének javítását, így az eddigi és további intézkedéseivel is mindent megtesz azért, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív következményeket enyhítse és segítséget nyújtson a bajban. Bízunk abban is, hogy a fellépési lehetőség nélkül maradt előadóművészek állami és más források segítségére is mielőbb számíthatnak.”

A rendkívüli szociális támogatást minden, a megadott feltételeknek megfelelő előadóművész (zeneművész, színművész, táncművész, artistaművész) azonos feltételekkel igényelheti. Ha a benyújtott igények meghaladják a támogatás rendelkezésre álló forrásait, előnyben részesülnek azok az előadóművészek, akik a 2020 márciusában elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt nem kaptak az EJI-től rendkívüli szociális támogatást, illetve azok, akik magukon kívül más személyeket is eltartanak. Tavasszal az EJI 90 millió forintos segélyezési keretet állapított meg, amelyet áprilisban és májusban folyósított a rászorultaknak.

A kérelmeket kizárólag elektronikus úton, december 4-ig lehet benyújtani, azokról az egyesület gyorsított eljárással, még karácsony előtt dönt.

A rendkívüli szociális segélyről még több tudható meg ezen a linken.

Dr. Gyimesi László, aki egyben az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) napokban újraválasztott elnöke,  levélben kérte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert annak a pontosítására, hogy a vendéglátóhelyek megnyitására vonatkozó rendelkezés magában foglalja-e a zeneszolgáltatás lehetőségét. Az MZTSZ alelnöke azzal adott hangsúlyt kérésének, hogy a zenészek munkavégzési lehetőségeinek elvesztése rendkívül nagy gondot okoz, és kérte, hogy a kormány tájékoztatásában jelenjen meg a vendéglátóhelyi zenészfoglalkoztatás lehetőségének kimondása. Mint írta, a zeneszolgáltatás felszabadítása sok kollégának, különösen a cigányzenészeknek munkát és megélhetést jelentene.

A kérdésre adott pozitív válasz – a vonatkozó jogszabályok betartásával együttesen – megnyitja az elmúlt hónapokban jövedelem nélkül maradt zenészek foglalkoztatásának lehetőségét azok számára, akik nem koncert, fesztivál, vagy más, a zenét mint főszolgáltatást nyújtó feltételek között folytatják tevékenységüket. Az ügy aktualitását fokozza, hogy Magyarország területén – Budapest kivételével – 2020. június 1. napjától a házasságkötés és a házasságkötést követő legfeljebb 200 fős családi rendezvény is megtartható vendéglátó üzletben valamint szálláshelyen, beleértve zenés szolgáltatás biztosítását.

Magyarországon 45-50 ezer vendéglátóhely működik, egynegyedük Budapesten. Zenét a szállodák, éttermek, kávéházak, pincészetek megközelítőleg 20-30 százaléka szolgáltat, ami 10-15 ezer foglalkoztatási helyet jelent. Az itt fellépő muzsikusok többsége a nyári főszezonban jut stabil kertesethez, az év többi szakában csökken a lehetőségek száma. A foglalkoztatás – a nyári szezon kivételével – jellemzően nem folyamatos, nem is okvetlenül mindennapos. Néhány cigányzenét szolgáltató éttermet, vagy szállodát leszámítva az alkalmi, illetve a hétvégi zeneszolgáltatás a jellemző. Több ezer ember szerzi ebből a tevékenységből jövedelme többségét.

Az MZTSZ kéri és ösztönzi a vendéglátóhelyek tulajdonosait és vezetőit arra, hogy éljenek a zenészfoglalkoztatás most kihirdetett lehetőségével. A szakszervezet minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztassa tagjait és az érintetteket.