Az újabb veszélyhelyzet miatt országszerte betiltott rendezvények ismét jelentős jövedelem-kiesést okoznak az előadóművészeknek. Bár az ilyen helyzet kezelése, a károk elhárítása elsősorban állami kötelesség, az EJI ezúttal is feladatának tartja, hogy a tavaszi támogatáshoz hasonlóan most is azonnal lépjen a rászoruló előadók megsegítése érdekében. A szervezet saját forrásból segíti a bajba jutott előadókat: a támogatás fedezetét a jogdíjak biztosítják, amelyeket a művésztársadalom maga termel meg.

A szolidaritási intézkedés életbe lépését Dr. Gyimesi László, az EJI elnöke jelentette be. Hangsúlyozta: „Az EJI feladatának tekinti a hazai előadóművészek egzisztenciális, jogi és szociális helyzetének javítását, így az eddigi és további intézkedéseivel is mindent megtesz azért, hogy a koronavírus-járvány okozta negatív következményeket enyhítse és segítséget nyújtson a bajban. Bízunk abban is, hogy a fellépési lehetőség nélkül maradt előadóművészek állami és más források segítségére is mielőbb számíthatnak.”

A rendkívüli szociális támogatást minden, a megadott feltételeknek megfelelő előadóművész (zeneművész, színművész, táncművész, artistaművész) azonos feltételekkel igényelheti. Ha a benyújtott igények meghaladják a támogatás rendelkezésre álló forrásait, előnyben részesülnek azok az előadóművészek, akik a 2020 márciusában elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt nem kaptak az EJI-től rendkívüli szociális támogatást, illetve azok, akik magukon kívül más személyeket is eltartanak. Tavasszal az EJI 90 millió forintos segélyezési keretet állapított meg, amelyet áprilisban és májusban folyósított a rászorultaknak.

A kérelmeket kizárólag elektronikus úton, december 4-ig lehet benyújtani, azokról az egyesület gyorsított eljárással, még karácsony előtt dönt.

A rendkívüli szociális segélyről még több tudható meg ezen a linken.

Dr. Gyimesi László, aki egyben az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) napokban újraválasztott elnöke,  levélben kérte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert annak a pontosítására, hogy a vendéglátóhelyek megnyitására vonatkozó rendelkezés magában foglalja-e a zeneszolgáltatás lehetőségét. Az MZTSZ alelnöke azzal adott hangsúlyt kérésének, hogy a zenészek munkavégzési lehetőségeinek elvesztése rendkívül nagy gondot okoz, és kérte, hogy a kormány tájékoztatásában jelenjen meg a vendéglátóhelyi zenészfoglalkoztatás lehetőségének kimondása. Mint írta, a zeneszolgáltatás felszabadítása sok kollégának, különösen a cigányzenészeknek munkát és megélhetést jelentene.

A kérdésre adott pozitív válasz – a vonatkozó jogszabályok betartásával együttesen – megnyitja az elmúlt hónapokban jövedelem nélkül maradt zenészek foglalkoztatásának lehetőségét azok számára, akik nem koncert, fesztivál, vagy más, a zenét mint főszolgáltatást nyújtó feltételek között folytatják tevékenységüket. Az ügy aktualitását fokozza, hogy Magyarország területén – Budapest kivételével – 2020. június 1. napjától a házasságkötés és a házasságkötést követő legfeljebb 200 fős családi rendezvény is megtartható vendéglátó üzletben valamint szálláshelyen, beleértve zenés szolgáltatás biztosítását.

Magyarországon 45-50 ezer vendéglátóhely működik, egynegyedük Budapesten. Zenét a szállodák, éttermek, kávéházak, pincészetek megközelítőleg 20-30 százaléka szolgáltat, ami 10-15 ezer foglalkoztatási helyet jelent. Az itt fellépő muzsikusok többsége a nyári főszezonban jut stabil kertesethez, az év többi szakában csökken a lehetőségek száma. A foglalkoztatás – a nyári szezon kivételével – jellemzően nem folyamatos, nem is okvetlenül mindennapos. Néhány cigányzenét szolgáltató éttermet, vagy szállodát leszámítva az alkalmi, illetve a hétvégi zeneszolgáltatás a jellemző. Több ezer ember szerzi ebből a tevékenységből jövedelme többségét.

Az MZTSZ kéri és ösztönzi a vendéglátóhelyek tulajdonosait és vezetőit arra, hogy éljenek a zenészfoglalkoztatás most kihirdetett lehetőségével. A szakszervezet minden alkalmat megragad annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztassa tagjait és az érintetteket.