Miközben az adófajták száma az elmúlt 5 évben csökken, az adórendszer struktúrája állandónak mondható. Az adóbevételek több mint a felét továbbra is három nagy adó (áfa, szocho és szja) adja, amiből az áfa részaránya önmagában 30%. Köszönhetően a számlázó programok adóhatósághoz bekötésének és az adóbehajtás hatékonyságát növelő egyéb intézkedéseknek, a költségvetés tavaly áfa-bevételi rekordot produkált és 2018-hoz képest több mint 15%-kal nőtt.

Ami eltűnt

A tavalyi év során véglegesen elköszöntünk az első női nevű adónemünktől, az evától. Fontos visszatekinteni arra, hogy ez volt az első olyan egyszerűsített adónemünk, amely megpróbált túllépni a szokásos társasági adó, személyi jövedelemadó, áfa szentháromságon, és amellyel a jogalkotó elismerte, hogy érdemes másfajta adókat szabni a kisvállalkozókra, mint a milliárdos cégekre.

Az eva szellemi örökségét a kata, a kiva és kisebb részt az ekho viszi tovább. Ráadásul, nem meglepő módon, az ezen adónemek iránti érdeklődés a tavalyi év során kifejezetten nőtt, katából 27%-kal, kivából 70%-kal több bevételt realizált a költségvetés, mint egy évvel korábban. Bár az ún. kisadókból származó bevétel egyelőre kis részt képvisel a költségvetésben (összesített arányuk nem éri el a 2%-ot), azok láthatóan betöltik az adópolitikai céljukat.

Ami vegetál

Érdekes színfolt a ki nem vezetett adók palettáján a reklámadó. Ez az adófajta ugyanis még mindig létezik, habár annak mértéke átmenetileg 0%-ra csökkent. Még ha ebből az adófajtából bevétel egyelőre nem is csorog be az államkasszába, nem árt résen lenni: régi adózási bölcsesség ugyanis, hogy sokkal könnyebb egy már létező adónak a mértékét növelni, mintsem egy új adót bevezetni.

És ami érkezett

Már az idei évnek a termése a veszélyhelyzet miatt nemrégiben bevezetett „másfél” új adó. Az egyik új sarc a leporolt köntösben visszatérő kiskereskedelmi különadó, amely – bár átmenetinek indult – jelenleg úgy tűnik, hosszú távon is velünk marad. A veszélyhelyzet miatt bevezetett másik adónk, a bankokra kivetett plusz adó, azonban elméletileg nem tekinthető új adónemnek, hiszen az tulajdonképpen csak egy meglevő adót egészített ki egy új adósávval. A két adóból a Kormány együttesen 91 milliárd Ft-os bevételre számít, azaz nagyjából annyira, mint amely a kivából várhatóan az év során befolyik.

Idén merre billen a mérleg?

A bevezetett új kiskereskedelmi adó is jelzi: kétséges, hogy az idén hogyan fog alakulni az adófajták száma. Egyrészt júliustól esedékes a TB-járulékok összevonása, amely az adófajták számát csökkenteni fogja. Ez az összevonás mindenképpen előremutató, hiszen abból a felismerésből táplálkozik, hogy nem érdemes az adókat a belőlük származó bevétel felhasználási módja szerint felszabdalni, ha amúgy az adóalapjuk, adótárgyuk hasonló vagy azonos.

„Másrészt a jelenlegi válsághelyzetben nem lenne meglepő, ha a jogalkotó további új adófajtákkal kívánná fedezni a válságkezelés költségét. Minél tovább tart a veszélyhelyzet, és az ezzel összefüggő gazdasági krízis, annál valószínűbb, hogy új adónemek fognak varázsütés-szerűen megjelenni a palettán” – zárja dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda partnere.

[1] 2020. május 1-jétől fizetendő különadó.

 

Mi minősül adónak?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.  A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet szerint sem minden, az állam felé fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetések, melyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ezek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

Akik átélték a 2009-es válságot, azoknak feltűnhetett, hogy a héten bevezetett két adó egyike, a járványügyi kiskereskedelmi különadó, kísértetiesen hasonlít a 2010-ben egyszer már bevezetett bolti kiskereskedelmi különadóra. Van benne azonban egy csavar. Az adót ugyanis nemcsak a hagyományos magyar áruházláncoknak kell fizetniük, hanem a külföldi internetes kereskedő társaságoknak is. Legalábbis erre lehet következtetni a kormányrendelet szövegéből, amely a „nem fióktelep” útján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet is adóztatja, ha a terméket Magyarországon adják át a vevőnek.

„Úgy tűnik tehát, hogy a magyar pénzügyi kormányzat a járványhelyzet alatt egy csapásra megoldotta azt a sokakat régóta foglalkoztató kérdést, hogy vajon miként lehet vagy érdemes megadóztatni az olyan külföldi e-kereskedőket mint amilyen például az Amazon, vagy mondjuk a kínai Alibaba” – mondja dr. Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi iroda partnere.

Kétségtelenül nem babra megy a játék: egyes becslések szerint a magyar e-kereskedelmi piac évi 1000 milliárd forintos forgalmú, aminek akár a fele is külföldi kereskedőket illethet. Ez nagyságrendileg a magyar SPAR vagy a magyar LIDL éves árbevételének felel meg.

Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ezen az árbevételen milyen arányban osztoznak a „nagyok” – márpedig, mivel az új különadó sávosan progresszív, nem mindegy, hogy mondjuk az Amazon 1 milliárd vagy 100 milliárd forint erejéig részesedik-e a magyar piacból. Márpedig abból kiindulva, hogy az Amazon Egyesült Államokon kívüli forgalma 2019-ben 74,7 milliárd dollár volt, amelyből néhány tizedszázalékkal itthoni vásárlók is részesedtek, ez komoly adóbevételt tud a magyar államkasszának is jelenteni.

A legérdekesebb kérdés, hogy ezt az adót miként fogják befizettetni a külföldi kereskedőkkel? „Nos, a magyar adóhatóságnak van valamilyen szintű rálátása erre a piacra, hiszen a jelentősebb volumenben távértékesítést végzőknek – elvileg – be kell fizetniük a magyar áfát. Ebből pedig az árbevétel is könnyedén meghatározható. Más kérdés, hogy mit szólnak majd azok a külföldi kereskedők, akik hirtelen az áfa fizetési kötelezettségük mellé a magyar különadóról is csekket kapnak” – mondja az ügyvéd.