Képes Gábor lesz a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság új ügyvezetője február 1-től – jelentette be a társaság elnöke, Dr. Beck György a Magyar Informatikai Napja alkalmából tartott budapesti szakmai konferencián.

Aki levezényelte a társaság digitalizációját

A korábbi ügyvezető, Szalay Imre, aki üzleti felsővezetői tapasztalatait és projektmenedzseri tudását 2019 és 2023 között a Neumann Társaság ügyvezetőjeként kamatoztatta, megkezdi nyugdíjas éveit. Vezetésével kialakult a szervezet megújult stratégiája, stabilizálódott a működés, több területen megvalósult a digitális átállás (kiemelkedő az ICDL automatikus vizsgarendszerre való átállás).

Vezetése alatt jelentősen nőtt a Társaság aktivitása a kommunikációs csatornákon, és nagy lendületet adott a további működéshez a 2023-as sikeres, nagyszabású Neumann 120 emlékév mind kapcsolatrendszerben, láthatóságban, mind kreatív új megjelenésekben. Ugyancsak Szalay Imre vezetése alatt honosította meg a Neumann Társaság, hogy minden év január 21-én megemlékezik a Magyar Informatika Napjáról. Az első magyar elektronikus számítógép átadásának jubileumára 2024-ben is nagy sikerű szakmai konferenciával tisztelegtek. Az NJSZT vezetése hálás eddigi munkájáért, és továbbra is számít a tanácsaira.

Házon belülről érkezik az új ügyvezető

Az új ügyvezető igazgató, Képes Gábor 2001 óta tagja a Neumann Társaságnak, és tevékenyen közreműködött a társaság szegedi informatikatörténeti állandó kiállításának kialakításában. 2016 óta a Neumann Társaság főmunkatársa, 2021-től pedig marketingigazgatóként felelt a Neumann Társaság kommunikációjáért és arculatáért.

A szakember a vezetői tapasztalatait a közgyűjteményi szférában szerezte: 2004-től informatikatörténész muzeológusként, 2011-től a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum műszaki muzeológiai osztályának vezetőjeként, 2014-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum digitális gyűjtemények főosztály vezetőjeként dolgozott. Képes rendezte a magyar múzeumi szféra első videojáték-történeti kiállítását.

A “digitális világ GPS-e” marad a Neumann Társaság

A társaság új ügyvezetőjeként erősen építeni kíván a Magyarország legrégebbi IT tudományos egyesületénél felgyűlt tudásra. Fontosnak tartja a jelen és a jövő kérdéseit, azt, hogy a Neumann Társaság – jelmondatának megfelelően – “a digitális világ GPS-eként” segítse a társadalmat a tájékozódásban.

Fontos küldetésének tartja, hogy a Neumann Társaság – az ICDL számítógép-használói jogosítvány kapcsán összegyűlt tapasztalatoknál fogva is – segítse a társadalom tagjainak digitális állampolgárrá válását. A jövőt érintően a robotikai és a programozási versenyek és felkészítők kapcsán is elsőrendű feladatának tekinti az NJSZT részvételét a tehetséggondozásban, a diákolimpikonok felkészítésében – és általában abban, hogy az informatika a társadalom jól-létét segítő szerepét erősítse az egyesület a Neumann Társaság szakmai fórumai által.

„Erősen építeni szeretnék a Neumann Társaság rendkívül sokszínű szakosztályaira és közösséget, minél több találkozási lehetőséget teremteni számukra budapesti központunkban és számos vidéki helyszínen. A munkában új igazgató-helyettesünk, Malmos Katalin is segítségemre lesz, akinek tudására nagyon számítok a közoktatás szereplőivel való kapcsolattartásban is” – hangsúlyozta Képes Gábor.

„Nagyon sok segítséget kapott a társaság Szalay Imrétől – és azt kívánjuk, hogy ezt a kiváló munkát Képes Gábor is ugyanezzel az erővel és energiával folytassa – ehhez minden adottsága megvan” – fogalmazott Dr. Beck György, az NJSZT elnöke.

Fotó: Neumann Társaság, Kis Kata Linda

Újabb három évre Dr. Beck Györgyöt választották a Neumann Társaság elnökévé. A matematikus végzettségű szakember több mint 40 éve vesz részt hazai és nemzetközi nagyvállalatok irányításában, korábban a Digital, Compaq, HP és Vodafone cégek magyarországi leányvállalatainak vezetője volt.

Dr. Beck György 2018-ban lett a Társaság elnöke. A topmenedzserként országosan ismert elnök évek óta küldetésének tartja, hogy hasznos, jótékony, önkéntes tevékenységekkel „visszaadjon” valamit a társadalomnak. Célkitűzése változatlan: hogy a Neumann Társaság a „digitális világ GPS-e” legyen.

„Nemrég volt hír, hogy Magyarország 3 helyet rontott az EU 27 országának digitális fejlettségi rangsorában, melyben most a 23. helyen áll az ország. Aki most tenni akar, a digitális kompetenciák, ismeretek terjesztésével tehet a legtöbbet. E téren ajánlunk segítséget a társadalomnak és a kormányzatnak. Ebben a felelősségteljes munkában továbbra is számítok Szalay Imre ügyvezető igazgatóra, aki 2019-től az operatív vezető és több évtizedes projektmenedzseri tapasztalatait, tudását felhasználva, profin vezényelte le az NJSZT digitalizációját” – emelte ki az újraválasztott elnök.

Az eddigi elnökségből folytatja munkáját Erdősné dr. Németh Ágnes. A többek között Tarján-emlékérmes, MOL Mester M-díjas tanár felel a Társaság sikeres Tehetséggondozási Programjáért, egyebek mellett a 2023-as Nemzetközi Informatikai Diákolimpia szervezéséért. A Neumann Társaság a Digitális Jólét Programmal és a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban rendezi az eseményt, melyre a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb diákversenyzőket.

Ismét alelnökké választották Pálfalvi Csanádot, az evosoft Hungary Kft. üzletág igazgatóját. Az okleveles mérnök-informatikus végzettségű szakember évek óta a Neumann Társaság éves, online konferenciáinak vezető szervezője, 2021-ben a DEEP IT című nemzetközi online konferenciával járult hozzá a Neumann Társaság küldetéséhez.

Csányi Péter, Dr. Charaf Hassan és Dr. Váncza József is leköszönt alelnöki posztjáról, a helyükre választott, új elnökségi tagok:

Dr. Benedek Csaba, az ELKH SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója és kutatócsoport-vezetője, aki 2019 elejétől az NJSZT egyik legaktívabb szakosztályának elnökeként (KÉPAF – Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társasága) már tapasztalatot szerzett a társaságon belüli, eredményes munkában és nemzetközi IT szakmai testületekkel is kapcsolatot ápol.

Dr. Csorba Kristóf, a BME VIK egyetemi docense, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék munkatársa. Dr. Charaf Hassan dékán munkáját segítve évek óta részt vett a Neumann Társaság elnökségének teendőiben, most már hivatalosan is alelnökként pörgetve fel a felsőoktatás szereplőivel való együttműködéseket és a Neumann Társaság pályaorientációs küldetését, fiatalítását.

Dr. Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense és az Ipari-Akadémiai Együttműködési Intézet igazgatóhelyettese, az EIT Digital budapesti csomópontjának korábbi igazgatója évtizedek óta elkötelezett „Neumannos”, karrierjét 1990-ben az NJSZT által felkészített diákolimpikonként kezdte. Az akadémiai és az üzleti világ közötti kapcsolattartási tudását fogja tudni kamatoztatni a Társaság érdekében is.

Svébis András a MOL csoport munkatársa, 2016-tól a MOL Magyarország CIO-ja, 2019-től az újonnan alakult MOL IT & Digital GBS szervezet vezetője. Elsősorban a társadalmi szerepvállalás, a digitális tudás növelése és a hátrányos helyzetű térségekben élők digitális felzárkóztatása motiválta, amikor elvállalta a jelölést.

A Neumann Társaság Felügyelő Bizottságát továbbra is Havas István, a Regillus Kft ügyvezető igazgatója, az Ernst & Young korábbi vezérigazgatója vezeti, a bizottság tagjai: Dr. Gyenizse Pál, az Új Algoritmus Kft. ügyvezető igazgatója, címzetes egyetemi docens és Dr. Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. elnöke, aki a vezetési tanácsadás egyik prominense hazánkban.

A Jelenből a digitális jövőbe konferencia megnyitóbeszédét tartó prof. dr. ifj. Székelyhidi László maga is az egyik idei díjazott. A Lipcsei Egyetemen dolgozó 43 éves magyar matematikusnak a matematika és társtudományai, a fizika és a kémia határterületén folytatott kutatási  tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann Társaság és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szenátusa.

“Egyebek mellett ifj. Székelyhidi László fontos eredményeinek köszönhetjük, hogy napjainkban a meteorológusok olyan áramlástani matematikai modellekkel dolgozhatnak, amelyek lehetővé teszik az időjárás dinamikájának, így például a felhők mozgásának gyors és pontos kiszámítását. A modellek minél hatékonyabbá tétele pedig ma, a szuperszámítógéppel készülő előrejelzések korában is kulcsfontosságú” – kommentálta az idei díj átadását dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

„Ifj. Székelyhidi László kutatásai egyre szélesebb értelemben segítik az áramlástani jelenségek matematikai modellezésen keresztüli jobb megértését, az egyelőre alig mérhető részletek matematikai eszközökkel való szimulálását, és ezen keresztül való numerikus elemzését. Munkássága várhatóan jelentősen hozzájárul felszíni vizeink jelenségeinek jobb megértéséhez, fokozott számszerűsíthetőségéhez, ezáltal például a vízi környezetben sajnos még nem kiküszöbölhető szennyezések turbulens elkeveredési folyamatainak szikárabb becsléséhez. Erre az együttműködésre számos hazai tudományos iskola nyitott Székelyhidi professzorral, bizonyítva a matematika és a műszaki tudományok egymást megtermékenyítő örök kapcsolatát” – tette hozzá dr. Józsa János, a Műegyetem rektora, maga is az áramlási folyamatok szakavatott művelője.

A digitális számítógépek működési elveit kidolgozó Neumann Jánosról elnevezett professzori címet 2017 óta minden évben olyan hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphatja meg, aki kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtott, tudományterülete, tevékenysége pedig kapcsolódik Neumann tudományos eredményeihez. 2019-ben a kvázikristályok felfedezéséért Nobel-díjjal is elismert izraeli professzor, Dan Shechtman részesült az elismerésben.

Az év informatikai újságírója

 A Neumann Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével és az Informatika a Társadalomért Egyesülettel ítéli oda „Az év informatikai újságírója” díjat, amely a 2010-ben elhunyt számítástechnikai újságíró, Kovács Attila nevét viseli. 2020-ban Sági Gyöngyi, a Digitrendi.hu alapító-szerkesztőjének munkáját ismerték el ezzel a díjjal.

Az év Tarján-díjasai

A társaság a hazai számítástechnika egyik úttörőjéről, Tarján Rezsőről elnevezett Tarján-díjjal az informatika oktatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket díjazza. 2020-ban dr. Bíró Piroska, dr. Kádek Tamás, dr. Kósa Márk Szabolcs és dr. Pánovics János, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kiváló oktatói, a DEIK Regionális Programozói Csapatverseny szervezőinek munkáját jutalmazták a díjjal. Ugyancsak elnyerte a 2020-as Tarján-díjat dr. Németh Krisztián, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének oktatója, aki egyik projektje keretében a MESz-1, az első magyar elektromechanikus számítógép működésének bemutatásán dolgozik.

Az év Kalmár-díjasai

Idén két magyar szakembert jutalmaztak a Kalmár-díjjal a számítástechnika alkalmazása területein elért kimagasló eredményekért. Egyikük prof. dr. Horváth Zoltán, a győri Széchenyi Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének vezetője, aki az iparban felmerülő problémákat megoldó matematikai kutatásokkal és az alkalmazásukat validáló számítógépes szimulációkkal ért el elismerésre méltó eredményeket.

A másik díjazott dr. Bertók Botond, a veszprémi Pannon Egyetem oktatója, az IBM Szoftvertechnikai Kutató-fejlesztő Központ vezetője. Fő kutatási területe az optimalizáció, vezetésével egy olyan szoftverrendszer jött létre, amely a világ élvonalába tartozó matematikai modellezési technikákat és optimalizálási eljárásokat teszi elérhetővé és könnyen kezelhetővé.

Az év Neumann-díjasai

Neumann-díjjal a számítástechnikai kultúra kialakításában, fejlesztésében elért eredményeket ismeri el a társaság. Idén Gyetvai Károly, a Debreceni Szakképzési Centrum – Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese kapta meg az elismerést, irányítása alatt az iskola diákjainak 90 százaléka digitális írástudóvá válik az  ECDL égisze alatt.

Dr. Horváth Gyula, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának alelnöke a nemzetközi diákolimpiákon (CEOI, IOI) évek óta sikeresen szereplő magyar diákok felkészítéséért kapta meg a díjat. Dr. Megyery Károly, a társaság  Informatika-történeti Fórumának vezetőségi tagja az online elérhető Informatikatörténeti Adattár fejlesztésének koordinálásáért részesült az elismerésben.

Az idei életműdíjasok

Életműdíjjal ismerte el a Neumann Társaság Raffai Mária, PhD., a Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum elnökének pályáját, melynek a közel két évtizede megrendezett gazdaságinformatikai konferenciák, valamint szakfolyóiratok és egyetemi ifjúsági díj is részét képezik. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült dr. Hanák Péter, aki tíz éven át vett részt a magyar informatikai K+F irányításában a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban és húsz éven át szervezett informatikai versenyeket, valamint négy ciklusban a társaság alelnöke is volt.

Dr. Sándory Mihályt, a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetének egykori vezetőjét több évtizedes, kiemelkedő, iránymutató tevékenységéért, többek között a TPA számítógépcsalád kifejlesztésében és sikerre vitelében szerzett elévülhetetlen érdemeiért jutalmazták életműdíjjal.

Az Európai Unió (EU) munkaprogramjának egyik kiemelt területe a kontinens digitális jövőjének megtervezése, ráadásul olyan fontos összefüggésben, hogy a digitális és az ökológiai transzformáció az Európai Bizottság szerint csak párhuzamosan valósítható meg.

Noha az informatikai tanács elismeri a digitális írástudás elterjesztése érdekében tett eddigi lépéseket, a CEPIS digitális készségek fejlesztéséért felelős munkacsoportja olyan állásfoglalást (pdf) tett közzé honlapján, amelyben megállapításai mellett további konkrét lépéseket is javasol az Európai Bizottság számára, amelyek révén az unió tényleges javulást érhet el a digitális készségek elterjesztése terén. A Neumann Társaság a CEPIS magyarországi tagszervezeteként támogatja és képviseli ennek megállapításait.

Dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke elmondta, hogy a CEPIS dokumentumot nemcsak a szervezeten belüli vélemények konszolidálásával, hanem egyebek mellett munkaerőpiaccal, szociális jogokkal, innovációval, kultúrával, oktatással foglalkozó EU-biztosok stábjaival való egyeztetések nyomán fogalmazták meg készítői.

Az észrevételek közül kiemelte: “Nem szerencsés, hogy a digitális írástudást vizsgáló uniós kutatások önbevalláson alapulnak, így nem tükrözik a teljes valóságot, hiszen a felhasználók hajlamosak túlbecsülni saját informatikai ismereteiket. Ez tükröződik állásfoglalásunkban is, amelyben a CEPI-vel összhangban javasoljuk, hogy a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente publikált EU-s index, a DESI megállapításakor is ki kell váltani az önbevalláson való adatokat a felhasználók valós informatikai ismereteit tükröző adatokkal.”

A CEPIS munkacsoportja azt is fontosnak tartja, hogy egy digitális készségekre fókuszáló fejlesztési programmal orvosolja a problémát a következő öt év során. Ennek részeként finom hangolja a meglévő DigComp keretrendszert, ami a digitális készségek oktatására és tanúsítására irányuló programokat fogja össze, és fontos lenne egységesen akkreditáltatni ezt a tagállamok szintjén is, a Digitális Európa program keretében. Ez lehet alapja a pontos mérhetőségnek, a célok előzetes kitűzésének, és a későbbi számon kérhetőségnek

“Problémás, hogy a népesség egyes csoportjai, így például a gyerekek, idősek, nem informatikai hivatásúak, illetve általánosságban az európai munkavállalók körében a digitális tudásszint növelésének üteme nem elég gyors, noha ez különösen fontos a munkaerőpiacon való boldoguláshoz” – mondta dr. Beck György a CEPIS állásfoglalására utalva. Ez négy jól körülhatárolható csoport számára javasolja  a CEPIS a gyakorlati digitális készségek fokozását célzó programok finanszírozását az Európai Bizottság számára:

• digitális készségek a munkavállalók számára – a munkavállalók és a kkv-k ösztönzése a digitális készségek fejlesztésére és tanúsítására a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően
• digitális készségek a diákok számára – lehetővé téve a digitális technológiák szélesebb körű alkalmazását a formális és informális oktatásban, a magas szintű digitális készségek megszerzését az oktatók számára, és a digitális ismereteket igazoló tanúsítvány megszerzését a diplomások számára
• valamennyi polgár digitális befogadása – azon gyakorlati készségek programjának finanszírozása, amely elsősorban az időskorúak számára lehetővé teszi a digitális szolgáltatások igénybevételét és a digitális szakadék megszüntetését.
• fejlett digitális készségek – speciális programok finanszírozása a szakemberek számára a szükséges készségek elsajátításához, különös tekintettel az adott munkakörükhöz

Az UNESCO Statisztikai Hivatalának 2018-as felmérése szerint az ECDL a legelfogadottabb nem-kormányzati digitális keretrendszer, amely maximálisan megfelel az említett  digitális írástudás a DigComp szabványnak. Ez jó alapot adhat hazánknak a digitális transzformáció mutatókban való előre lépéshez, hiszen az ECDL-képzések, melyek Magyarországon két évtizede a Neumann Társaság koordinál, rendelkezésre állnak, folyamatos megújításuk a fenti elvek mentén folyik, s készen állunk az újabb félmillió állampolgárt a digitális tudás magasabb szintjére juttatni.

A CEPIS szerint a valós digitális kompetenciák megszerzését biztosító képzési programok sikeres kivitelezéséhez a tagállamoknak is allokálni kell forrásokat ezek bevezetéséhez, és meg kell állapodni arról is, hogy a digitális készségek fokozását célú képzéseket részben közpénzből, részben a munkáltatók költségeiből kell fedezni, és szükség van konkrét célok kitűzésére is: például meghatározni, hogy egy adott évben a munkavállalók mondjuk 2 százalékának kell megszereznie a képesítést. A hatékony lebonyolításhoz az is elengedhetetlen, hogy a képzési programokat bonyolító szervezetek egyszerűsített folyamaton keresztül férhessenek hozzá a szükséges támogatásokhoz.

Az idei év Neumann-díjasa Talyigás Judit, villamosmérnök végzettségű szakember, aki a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadójaként, a Magyar Posta Elektronikus Piactér igazgatójaként; a Magyar Távirati Iroda (MTI), átalakulása után MTVA Sajtó-és Fotóarchívumának vezetőjeként is nagymértékben hozzájárult az informatikai kultúra terjesztéséhez.

2019-ben három életműdíjast is választott a Neumann Társaság:

Dr. Benczúr András matematikus, az MTA doktora, a társaság korábbi alelnökének kutatói, oktatói tevékenységét jutalmazták az elismeréssel.

A másik díjazott Kertészné Gérecz Eszter, aki Magyarország informatikai hőskorának csaknem minden jelentős számítástechnikai laborjában vezető pozícióban töltött be a KSH-tól a Számalkig, így pályája a női informatikusok sikereire is felhívja a figyelmet.

Társadalmi felelősséget is vállaló újítóként ugyancsak életműdíjjal ismerték el Kürti János, az adatmentéssel foglalkozó Kürt cég társalapítóját, aki 2009-ben a Tabello nevű ingyenes nyelvoktató rendszert is kifejlesztette.

Az idei Kalmár-díjat Prof. Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatika Karának dékánja vehette át a felsőoktatásban elért kiemelkedő sikereiért, illetve a számítógépes nyelvalkotásban, utánpótlás-nevelésben, tudományos iskola kiépítésében eszközölt tevékenységéért.

Kemény János-díjat kapott Kaposi Ambrus, általános orvosi és informatikai képzettséggel rendelkező szakember, az ELTE Informatika Karának adjunktusa kiemelkedő, innovatív tudományos tevékenységéért.

Szabó Máté, matematikust, mint a magyar informatikatörténet kutatásának nemzetközi hírű tudósát ugyancsak Kemény János-díjjal jutalmazta a Neumann Társaság.

Bíró István, az IDG Hungary lapkiadó egykori ügyvezetője, a Medicor vállalat korábbi vezető fejlesztője pályáját, a tehetséggondozás terén végzett önkéntes munkáját Tarján-emlékéremmel ismerte el a Neumann Társaság.

Ugyancsak Tarján-emlékérmet kapott Herczeg Katalin, matematika-fizika szakos középiskolai tanár, a Szentendrei Barcsay Jenő Általános Iskola igazgatóhelyettese mentorként a tehetséggondozásban végzett, sokoldalú munkájáért.

Tarján-emlékérmet kapott a tehetséggondozásban és a digitális kompetenciák terjesztésében végzett munkájáért Szalai F. Ágnes, a békásmegyeri Veres Péter Gimnázium informatikatanára.

A Neumann Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) bírálóbizottsága az  év informatikai újságírójának járó Kovács Attila-díjjal Schopp Attilát, az IT Business szaklap rovatvezetőjét jutalmazta, aki írásaival közérthető módon tud elmagyarázni akár bonyolult ICT szakpolitikai témákat is. A díjat az NJSZT részéről dr. Beck György elnök és Szalay Imre ügyvezető igazgató, az IVSZ részéről Süveges Tamás pénzügyi és projekt igazgató adta át.

A tizenegy díj átadása előtt a szakkonferencián dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke, Szalay Imre ügyvezető igazgató és Havass Miklós tiszteletbeli elnök köszöntötte az elektronikus számítógépek programozásának hazai úttörőjét, a Társaság  alapító tagját, a november 28-án 85 éves Szelezsán Jánost, aki egy 1010101 feliratú ajándék tollat kapott meglepetésként (1010101 – a 85-ös szám bináris alakja).

Idén ősszel már a második, általános érdeklődésre számot tartó kiadványát adja ki a Neumann Társaság: a korábban kiadott IT biztonsági tankönyvből átlagemberként, autodidakta módon is el lehet sajátítani az internet biztonságos használatához szükséges ismereteket.

A társaság most megjelent ECDL közösségi média tananyag című kiadványa hatvan oldalon bemutatja a közösségi média legfontosabb jellemzőit, előnyeit és veszélyeit, valamint a legfontosabb felületeket a Facebooktól és Instagramtól kezdve, a Youtube-on és a Pinteresten át a LinkedInig. A kiadványt a Neumann Társaság honlapjáról lehet letölteni.

A  Ziegler Tünde és Ferencz Attila ECDL-szakértők által írt és Adamcsik János, az ECDL minőségbiztosítási szakértője által lektorált kisokosból nem csupán a közösségi média alapfogalmait lehet megismerni, de hasznos tippeket és tanácsokat kaphatnak blogoláshoz, podcast szerkesztéshez, saját videók szerkesztéséhez is. Mivel a kiadványt kinyomtatható formátumban tette elérhetővé a Neumann Társaság, az komoly segítséget nyújthat akár az idősebb, az internet világával még csak ismerkedő felhasználóknak azzal, hogy részletesen, képernyőképekkel illusztrált módon magyarázza el az egyes funkciók működését.

Ez azért is fontos, mert napjainkban a kapcsolatépítésnek és az önkifejezésnek már megkerülhetetlen platformjának számít a közösségi média kreatív használata. A kisokos emellett a közösségi oldalak olyan árnyoldalait is ismerteti, mint az oversharing, a túl sok személyes, vagy semmitmondó információ megosztása, vagy akár az internetes trollkodás.

Az IT biztonság közérthetően című tankönyvhöz hasonlóan a ECDL közösségi média tananyag tartalmait is évente frissíteni fogja a Neumann Társaság, a platformok folyamatos változása miatt ugyanis e nélkül ugyanis az ismeretanyag elavulna.

„A Neumann Társaság 2019-ben vezette be közösségi média modult az ECDL-képzésben: az első hetek tapasztalatai alapján a digitális ismereteiket frissíteni vágyó tanárok nagy érdeklődéssel fogadták az új modult. Az ECDL vizsgáztatókat egynapos tréningen készítjük fel  a Közösségi média modulunk képzésére és vizsgáztatására. A nagyfokú érdeklődésre jellemző, hogy ezek a felkészítő alkalmak mindig teltházasak, éppen ezért még októberben és novemberben is folyamatosan indítjuk ezeket” – mondta el dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpia döntőbizottsága az idei, azerbajdzsáni verseny zárónapján jelentette be, hogy meggyőzőnek találta a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, a Digitális Jólét Program és a Szegedi Tudományegyetem közös pályázatát, és Magyarországnak ítélte a 2023-as IOI megrendezésének jogát.

Ennek eredményeként Magyarország a számítógép atyja, Neumann János születésének százhuszadik évfordulóján, 2023-ban rendezheti meg az IOI-t. Ráadásul a tervek szerint az IOI 2023-at Szegeden fogják megtartani, a Tisza-parti város pedig a magyar informatika egyik bölcsőjének számít, hiszen a helyi egyetemen már az ötvenes években foglalkoztak kibernetikával, ráadásul a Neumann Társaság világszínvonalú informatikatörténeti múzeuma is itt található.

„A 2023-as Nemzetközi Informatikai Diákolimpia megszervezésének lehetősége remek lehetőség Magyarország számára, hogy megmutassa magát a világnak. Az IOI-n sikeresen szereplő diákok számára a legrangosabb külföldi egyetemekre való felvételhez is jó belépőt jelent egy itt szerzett érem, de a világ legnagyobb szoftvercégei is előszeretettel toboroznak diákolimpikonokat. Nem véletlen, hiszen jó eséllyel az elkövetkező évtizedek Steve Jobs-ai, Bill Gates-ei, és Neumann Jánosai mérik össze tudásukat ezeken a versenyeken” – mondta dr. Beck György, az NJSZT elnöke.

Az 1968-ban alakult Neumann János Számítógép-tudományi Társaságot a legtöbben az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) képzési program révén ismerik.  Ugyanakkor a legjelentősebb hazai és nemzetközi informatikai tanulmányi versenyek és diákolimpiák szervezőjeként, és a diákolimpikonok felkészítőjeként az NJSZT az elmúlt évtizedekben jelentős tapasztalatokra tett szert az informatikai tehetséggondozás területén is.

A 88 ország részvételével zajlott, azerbajdzsáni IOI 2019 a magyar csapat sikerei miatt is emlékezetes maradhat: Tóth Balázs, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulója aranyérmet, iskolatársa, Nagy Nándor pedig bronzérmet nyert a megmérettetésen. A magyar csapat tagjainak felkészítését és irányítását a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának munkatársai végezték, csapatvezetőik Erdősné Németh Ágnes, az NJSZT alelnöke, és Dr. Horváth Gyula voltak.

Dr. Beck György 12 éve, 2007-ben csatlakozott a Vodafone Magyarországhoz vezérigazgatóként. Ezt a tisztséget 2011-ig töltötte be – 2009–2011-ben elnök-vezérigazgatóként –, ezt követően pedig elnökként tevékenykedett tovább.

„A napokban töltöttem be a 65. évemet, úgy érzem, 40 év munka után lassítani kell” – mondta a távozó elnök. „Májustól szeretnék az önkéntes tevékenységeimre összpontosítani és még több időt tölteni a három gyermekemmel és a két unokámmal.” Dr. Beck György a visszavonulása után továbbra is betölti a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) elnöki pozícióját, ezzel is közreműködve az ország lakosságának digitalizációra való felkészítésében, az új technológiai megoldások használatában. Folytatja a „Management és Leadership a gyakorlatban” című kurzust a Corvinus Egyetem FAKT Szakkollégium diákjainak, oktat, mentorál és az igazgatóság tagja a 2014-ben elindított SEED, Közép-európai Menedzser Iskolában, melynek egyik alapítója is egyben. Emellett a Day One Capital Pénzügyi Befektetési Alap felügyelőbizottságának elnöke és a Munkáltatók és Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke marad. A sportban a Magyar Vízilabda Szövetség (MVLSZ) társelnökeként és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagjaként segíti a kitűzött célok megvalósulását.

A távozó elnök kiemelte, nagyon büszke arra, hogy az elmúlt 12 év alatt a Vodafone a 2007-es harmadik helyről hamarosan az első számú kihívó pozíciójába léphet. Mint mondta: „Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi tehetséges csapat és inspiráló vezetés irányításával a Vodafone Magyarország folytatja sikertörténetét.”

„Nagyon köszönöm Beck Györgynek azt a hihetetlen munkát, amit a Vodafone Magyarország élén végzett” – mondta Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója. „Az ő aktív közreműködésének is köszönhetjük, hogy 2007 májusában a Vodafone Csoport Magyarországra telepítette szolgáltató központját, és 2009-ben megnyitottuk Miskolcon a Regionális Ügyfélszolgálati Központot. Emellett a vállalat számos olyan innovatív fejlesztést valósított meg, amelyek egyértelműen pozitív hatással voltak az egész magyar piacra, a fogyasztókra és természetesen a Vodafone-ra is. Dr. Beck György kiemelkedő szerepet játszott a magyar informatikai és hírközlési világ kialakításában, és megtiszteltetés számunkra, hogy ilyen hosszú ideig támogatta tudásával a Vodafone Magyarországot” – emelte ki Amanda Nelson.

Dr. Beck György az elmúlt 40 évből 24-et töltött az IT-piacon különböző vezetői pozíciókban. A Vodafone-korszakot megelőzően olyan vezető IT-cégek magyarországi vezérigazgatója volt, mint a Digital, a HP és Compaq, utóbbi cég régiós tevékenységét is ő irányította.

A Vodafone-ról

A Vodafone Csoport a világ egyik vezető telekommunikációs szolgáltatójaként széles körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve hang-, üzenet-, adat- és vezetékes kommunikációt.

A Vodafone Csoport 25 országban van jelen mobilszolgáltatásaival, és további 42-ben rendelkezik partnerhálózattal, valamint 19 piacon kínál vezetékes szolgáltatásokat. 2018. december 31-i állapot szerint a Vodafone Csoport 700 millió mobil-, illetve 21 millió vezetékes szélessávú szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel rendelkezik, beleértve Indiát, illetve a Vodafone vegyesvállalatainak és társvállalatainak összes ügyfelét is.

A Vodafone Magyarország Zrt. 1999. november 30-án kezdte meg magyarországi működését. A Vodafone Magyarország integrált technológiai szolgáltató, amelynek portfóliójában a mobilkommunikációs, mobilinternetes és szélessávú adatszolgáltatások egyéni és üzleti felhasználók számára egyaránt megtalálhatók.