Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022-es évkönyve. A kiadványban az adóhivatal összefoglalja az előző év ellenőrzési fókuszterületeit és tapasztalatait, amelyeket statisztikákkal is alátámaszt. A NAV által lefolytatott ellenőrzések száma a tavalyi évben több mint 160 ezer volt, ami 6,2%-os növekedés jelent a 2021-es adatokhoz képest, míg a megállapított nettó adókülönbözet majdnem 200 milliárd forintot tett ki, ami 7,8%-os emelkedést eredményezett.

Tovább böngészve a statisztikákat megállapítható, hogy a kiemelt- és legnagyobb adóteljesítményű adózók esetében a lezárt vizsgálatok darabszáma 2021. évhez képest drasztikusan megnőtt: 48%-kal emelkedett tavaly. Körükben az adóhatóság 864 ellenőrzést zárt le, amelynek több mint kétharmadában megállapítást is tett. Ennek eredményeként a NAV 19,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel és közel ugyanennyi adóbírságot is kiszabott. Ez az adóhiány egyes ellenőrzésekre lebontva 47-szeresére nőtt a 2021-es évhez képest.

Az Áfa mindent visz

Nem okozott meglepetést az áfa ellenőrzésekben tapasztalt dominancia, ugyanis az összes megállapítás 90,6 százaléka ebben az adónemben született.

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárak ellenőrzésére fektetett hangsúly is a várt eredményeket hozta. 2022-ben ugyanis 349 vizsgálatot folytatott le ezen a területen a NAV, és a lezárt ellenőrzések 77 százalékában összesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Kiemelt figyelmet kapott az autóipari szektor, és ez a tendencia várhatóan idén is folytatódik, ahogyan arra az adóhatóság 2023. évi ellenőrzési terve alapján számítani lehet.

Tavaly előtérbe kerültek az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokat, felújításokat szolgáló adókedvezményt igénybe vevő adózók ellenőrzése is. A jogkövetési vizsgálatok célzottan az önellenőrzés felhívására irányultak. A vizsgálatok eredményeként az adózók 226 millió forint kötelezettségnövekedést és csupán 1,1 millió forint kötelezettségcsökkenést vallottak be.

Több pert nyer a NAV, mint amennyit veszít, de még mindig érdemes vitatkozni a hatósággal

Az adóperek vizsgálata során megállapítható, hogy a közigazgatási perekben 640 ítélet született, melyből a törvényszék előtti adóperek 79,8 százalékát nyerte meg az adóhatóság (a Kúrián a NAV pernyertességi aránya 62,2%-os). A perköltség mutató azonban némileg árnyalja a képet. Az adóhatóság javára ugyanis csupán a perköltség 57,7 százalékát ítélték meg a bíróságok. Ez közvetve arra utalhat, hogy bár az adóhatóság valóban több pert nyert, de a magasabb pertárgyértékű ügyekben vélhetően kisebb arányban.

Rohamléptékkel digitalizál az adóhatóság – jönnek az eredmények

A NAV új, adatalapú mesterségesintelligencia-modelleket alakított ki, amelyek a korábbiaknál hatékonyabban képesek az egyes anomáliák felderítésére. Az áfa ellenőrzések hatékonyságát segíti a hatóság legfontosabb digitális ellenőrzési eszköze az Online Számla rendszer is. A lezárt jogkövetési vizsgálat eredményei alapján, az Online Számla rendszer adatainak hasznosításával mintegy 2,2 ezer adóellenőrzést végzett, és 54,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV. Ezen ellentmondások alapját az online számlaadatok és az áfabevallások közötti eltérés, valamint a teljesített számlaadat-szolgáltatások ellenére elmulasztott áfabevallási kötelezettség képezte.

„A NAV 2023. évre vonatkozó ellenőrzési terve alapján megállapítható, hogy továbbra is fókuszban maradnak a kiemelt és a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók, valamint azok, akik a társasági adót érintő adókedvezményt – fejlesztési adókedvezményt, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítás adókedvezményt – igénybe veszik” – nyilatkozta dr. Bajusz Dániel, az EY Law adóperes jogásza.

A szakember hozzátette, hogy az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít az olyan „veszélyeztetett” ágazatokra is mint az építőipar, a számítástechnikai termékek kereskedelme, a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelem, a zöldség- és gyümölcskereskedelem, az online értékesítés, valamint az „adózatlan” jövedéki termékek. Fókuszba helyezi továbbá a tüzelőanyagot forgalmazók, a klímát értékesítők és -szerelők, valamint a marketing-, reklám-, médiaszolgáltatás és filmgyártás területén tevékenykedőket is. Egyre kritikusabbá válik, hogy az adózó szakmailag is felkészült legyen egy esetleges adóvitában és a leghatékonyabb segítséget vegye igénybe.

Közzétette a 2021-es évre vonatkozó ellenőrzési tervét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A költségvetés biztosításának érdekében a NAV kiemelt figyelmet fog fordítani az adókijátszásra specializálódott társaságok kiszűrésére, az építőiparra és az e-kereskedelmi szektorra. Ez utóbbi terület a forgalom dinamikus növekedése, valamint a 2021. évi jogszabályváltozások miatt kerül ismét a revizorok célkeresztjébe. Szintén vizsgálja majd a hivatal a KATA-t választó adózókat és munkáltatókat, hogy feltárja a bújtatott foglalkoztatás eseteit.

„A NAV célja egyértelmű. Támogatni a jogkövető adózókat, és határozottan fellépni az adóelkerüléssel szemben” – emelte ki dr. Séra Gergely, az EY Adóperek területének associate partnere. „Az elmúlt évek digitális fejlesztéseinek köszönhetően, mint például az EKAER és az online számlaadat továbbítás, ehhez minden eszköze meg van a hivatalnak” – tette hozzá.

Egy új trend is kirajzolódni látszik az adóhatóság tájékoztatásából. Fókuszba kerül ugyanis a nemzetközi információcsere keretében beszerzett adatok elemzése. Ezt az indokolja, hogy 2020. július 1-jétől új adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik a határokon átnyúló adótervezési konstrukciókra. A szabályozás célja, hogy a NAV és az Európai Unió tagállamainak adóhatóságai átfogó és releváns információkat kapjanak a tervezett ügyletekről. Valószínű, hogy több kapacitást fog szánni a hivatal azoknak a nemzetközi ügyleteknek az ellenőrzésére, amelyekről a külföldi adóhatóságok adatot szolgáltattak a NAV-nak.

„Az egyes országok adóhatóságainak gördülékeny együttműködése az új szabályozással együtt lehetővé teszi, hogy hatékonyan ellenőrizzék a határon átnyúló adótervezéseket – mondta dr. Bajusz Dániel, az EY adóperekre szakosodott jogásza. – Kiemelten fontossá vált, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a cégek azokra az információkra, amelyeket egy nemzetközi cégcsoport az Unió különböző tagállamaiban átad a NAV-nak. Ebben érdemes akár globális hálózattal rendelkező tanácsadócéggel is együttműködni, az inkonzisztens adatok ugyanis később akár adóellenőrzésekhez is vezethetnek a most kiadott ellenőrzési terv alapján” – tette hozzá.

Előfordul, hogy egy cég több önkormányzat illetékességi területén végez tevékenységet. Ilyenkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a telephelyek és a székhely önkormányzatai között. A cél, hogy minden fél olyan mértékben részesüljön egy adott cég adóforintjaiból, amilyen mértékben az adott vállalat az önkormányzat területén gazdasági tevékenységet folytat.

„A mostani helyzetben sokan nem számolnak azzal, hogy az otthonról végzett munka bizonyos esetekben telephelyet keletkeztet” – hívta fel a figyelmet dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője.

Egy konkrét ügyben a Kúria megállapította, hogy az ügyvezető otthonából végzett banki műveletek és a postai levelezés már olyan tevékenységnek minősülnek, amelyek megalapozzák a telephellyé válást. Egy másik esetben kimondta, hogy a külső helyszínen foglalkoztatott egyetlen adminisztrátor munkavégzése is tartós üzleti tevékenységnek minősül, és ezzel adókötelezettséget is jelent.

„Tegyük fel, hogy egy budapesti cég pénzügyi vezetője vidéken lakik és a koronavírus miatt onnan is dolgozik. Elektronikus úton írja alá a szerződéseket, kezeli a cég bankszámláját és minden céges ügyet otthonról intéz. Ebben az esetben már felmerülhet, hogy a vidéki településen vajon van-e telephelye a fővárosi vállalatnak” – mutatott rá dr. Bajusz Dániel, az EY adóperes jogásza.

Ennek azért van jelentősége, mert a telephely árbevétele után a társaságnak HIPA fizetési kötelezettsége van az illetékes önkormányzatnál. Ez azt jelenti, hogy a távmunkában végzett tevékenység után származó árbevételt nem a szokásos helyen kell majd bevallani és befizetni, hanem a home office szerinti önkormányzatnál. Ennek elmaradása esetén az ellenőrzést végző önkormányzat adóhiányt, bírságot és késedelmi pótlékot állapíthat meg. „Ilyen esetben lényegtelen, hogy a vállalkozás Budapesten a teljes bevétele után befizetett-e helyi iparűzési adót, mert a hiányt, a bírságot és a késedelmi pótlékot ettől függetlenül megállapíthatja az adóhatóság” – emelte ki dr. Séra Gergely.

A nemzetközi adózásban már van rá példa, hogy az otthoni munkavégzés anomáliáit felismerve speciális megállapodások születtek a járvány idejére. Franciaország, Németország, Belgium és Svájc például kötött már olyan megállapodást, amelyben a fentihez hasonló problémát nemzetközi szinten rendezik.

Magyarországon egyelőre nem született olyan, áthidaló megoldás a helyzet kezelésére, ami csökkentheti a vállalatok adminisztrációs terheit. A társaságoknak így mindenképpen figyelmet kell fordítaniuk a megváltozott körülményekre. Az otthoni munkavégzést alkalmazó cégeknek érdemes lehet szakemberrel egyeztetni, hogy elkerüljék az esetleges adóellenőrzés során megállapítható adóhiányt, késedelmi pótlékot és bírságot.

Közel tizedére (88%-kal) csökkent napjainkra a Magyarországon indított adóellenőrzések száma az elmúlt tíz évben. Eközben a vizsgálatok során feltárt adókülönbözet összege a 2010-es évek elején kiszabott mértéknek mintegy felére (43%-kal) esett vissza.

„A drasztikus csökkenés elsősorban két okra vezethető vissza. A 2008-as pénzügyi válságot követő fokozatos fellendülésre és a gazdaság fehéredésére” – nyilatkozta dr. Séra Gergely, az EY adóperes jogásza. A szakember szerint a NAV által eddig bevezetett intézkedések, mint például az online pénztárgépek, az EKÁER és legutóbb az online számlaadat-továbbítás a jogkövető magatartás előtérbe kerülése mellett a vizsgálatok hatékonyságának jelentős emelkedéséhez is vezettek. Ez nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy hazánkban egyre célzottabban és ritkábban indít vizsgálatot az adóhivatal. Az egészségügyi veszélyhelyzet hatására bekövetkező gazdasági nehézségek miatt most mégis arra kell számítania a hazai cégeknek, hogy a közeljövőben a revizorok egyre gyakrabban keresik fel őket, hogy ellensúlyozzák az államháztartás bevételkiesését.

„Olyan fókuszterületeken, mint például az áfakiutalás előtti vizsgálatok, a transzferárazás vagy az online számlaadat továbbítás már a kijárási korlátozások alatt is az ellenőrzések számának emelkedését tapasztaltuk”– hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperes jogásza. – A jelenlegi helyzet érzékenyen érinti nem csak a vállalkozásokat, de a helyi önkormányzatokat és az államháztartást is. Valószínűsíthető, hogy a vizsgálatok gyakorisága egyre több területen tovább nő, és a hatóságok fokozottan ösztönzik majd a cégeket a jogkövető magatartás betartására.”

Az adóellenőrzések száma Magyarországon a 2010-es évek elején volt a csúcson, amikor az erőteljes gazdasági növekedés hiányában kellett biztosítani a költségvetést, amihez az adók hatékony beszedése is fontos eszköz volt. A krízisből való kilábalás, valamint a NAV által bevezetett hatékonyságnövelő intézkedések együtt járultak hozzá, hogy mára Magyarországon drasztikusan csökkenhetett a vizsgálatok száma.

A Pénzügyminisztérium adati szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában általános forgalmi adóból 460 milliárd forinttal több bevétel érkezett az államkasszába, mint az azt megelőző év azonos időszakában.  A jövőben a jogkövető magatartás várhatóan még inkább előtérbe kerül, a koronavírus-járvány potenciális költségvetési hatása miatt azonban újra emelkedésnek indulhat az ellenőrzések száma is. A hazai vállalatoknak érdemes minél hamarabb beazonosítaniuk azokat a kockázati területeket, ahol vizsgálatra számíthatnak.

„Az adóellenőrzések azonban nem feltétlenül kell, hogy negatív élményt jelentsenek” – tette hozzá dr. Séra Gergely, az EY adóperes szakértője. – A kulcs itt is a felkészülés. Fel kell készülni arra, hogy milyen válaszokat adnak majd a cégek a NAV potenciális kérdéseire és arra is, hogy a cégek kérdéseire ki fog majd válaszolni. Ha ezek az erőforrások a szervezeten belül szűkösek, akkor célszerű előre gondolkodni és biztosítani azt, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon a külső segítség.”

A nagy összegű adótartózók listájának összeállításakor a NAV nem veszi figyelembe a veszélyhelyzet alatt és azt követő harminc napon belül esedékes tartozást. A döntéssel a krízis miatt komoly tartozást felhalmozó cégek elkerülhetik a közzététellel járó reputációs kockázatokat. „Az adótartozók listájára azok sem kerülhetnek fel, akiket a veszélyhelyzet ideje alatt vagy azt követő 30 napban esedékes adókötelezettség megsértése miatt sújtanak adóhiánnyal és jogkövetkezményekkel. Arra az esetre azonban, amikor a veszélyhelyzet alatt lefolytatott ellenőrzés megállapítása korábbi esedékességű kötelezettség megsértését tárja fel, nem terjed ki a kedvezmény” – hívta fel rá a figyelmet dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.

Megerősített bizalom az adózók felé

Az eddig megbízható adózónak számító, de a jelenlegi helyzetben pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások is könnyítést kaptak. A rendelet célja, hogy ők tovább élvezhessék a minősítéssel járó adózási előnyöket, mint például a gyorsabb ellenőrzést, illetve a csökkentett mulasztási-, vagy adóbírságot. A megbízható adózói státusz ugyanis nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napban esedékes adókötelezettség megsértése miatti adókülönbözet következtében, és ugyanebben az időszakban megindított végrehajtási eljárás, keletkező adótartozás és nem pozitív adóteljesítmény miatt sem.

Akár fél évre is halasztható lett az adótartozás

A NAV egy alkalommal maximum 5 millió forint adótartozásra 6 havi pótlékmentes halasztást vagy 12 havi pótlékmentes részletfizetést is engedélyez a veszélyhelyzetre visszavezethető fizetési nehézség esetében. Emellett a nem magánszemély adózóknak is elérhetővé válik az adómérséklés a tőkeösszegre is. Az adóhatóság ugyanis egy esetben legfeljebb 20 százalékkal, de maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékelheti az adózót terhelő adótartozást, ha annak megfizetése a veszélyhelyzet miatt ellehetetlenítené a vállalkozás működését.

„Fontos tudni, hogy az adózónak legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napon belül be kell jelentenie az igényét, és az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérhető. A mostani speciális fizetési könnyítés és adómérséklés egymás mellett nem vehetők igénybe, de az általános szabályok szerint érvényesíthető fizetési kedvezmények továbbra is elérhetőek” – hangsúlyozta dr. Bajusz Dániel.