A Cranet több mint negyven ország egyetemeinek és üzleti iskoláinak hálózata. amely 1989 óta négyévente adja ki a legnagyobb és legreprezentatívabb független humánerőforrás-menedzsment témájú nemzetközi kutatást. Az ehhez kapcsolódó konferencia kutatók, gyakorlati szakemberek és doktoranduszok számára biztosít lehetőséget az emberierőforrás-menedzseléssel összefüggő tudományos eredmények prezentálására, szakmai kapcsolatok és együttműködések kiépítésére. A Metropolitan által szervezett idei konferencián több tucat neves szakember – többek közt Dr. Szabó Szilvia PhD, a Menedzsment Intézet egyetemi docense, Dr. Kiss Ferenc PhD – a Metropolitan Egyetem Innovációs rektorhelyettese, egyetemi docense – és Dr. habil Papp-Váry Árpád PhD, az Üzleti és Kommunikációs kar dékánja – beszélt a HR aktuális globális, regionális és helyi kihívásairól. Míg prof. Dr. Poór József, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának egyetemi tanára a tanácsadói piac változásairól beszélt, az Elmhurst és Marquette Egyetemek adjunktusa, Eric J. Sanders a Covid utáni HR-menedzsment módszerekről tartott előadást.

„Büszkék vagyunk rá, hogy idén a Metropolitan szervezésében valósulhatott meg a Cranet konferenciája – mondta Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora. – Fontosnak tartjuk, hogy lépést tartsunk képzési területeink legfrissebb trendjeivel, és hallgatóink számára nemzetközi szinten releváns és naprakész tudást kínáljunk. A Cranet nemzetközi hálózata révén egyetemünk része lehet a humánerőforrás-menedzsmenthez kapcsolódó nemzetközi szakmai diskurzusnak.”

A HR – több más területhez hasonlóan – az elmúlt két évben lényegében „félárbocon” vészelte át a vírusválságot. Az átállás a nem jelenléti digitális oktatásra és az otthoni munkavégzés jelentős változást jelentett a felsőoktatásban dolgozók, oktatók, kutatók és hallgatók életében is. A COVID-19 utáni új „normalitás” a konferencián szinte minden előadó gondolataiban felmerült – így szóba került a munka és magánélet szétválasztásának lehetősége a home office-ban, az otthoni munkavégzés hatékonysága a klasszikus irodai környezethez képest, illetve az, hogyan alakul át az új helyzetben az elmúlt évek fenntartható, zöld, emberközpontú HR gyakorlata.

A virtuális térben a vezetői munka is átalakulóban van: nyitott kérdés, hogy a jó vezető ebben a helyzetben gazdagodik-e újabb aspektusokkal, módszerekkel. A legújabb kutatások szerint a COVID időszakban szétporladt a szociális kapcsolatok hálózata, elvesztek a támpontok a munkában és a magánéletben, nőtt a bizonytalanság, és emiatt felértékelődik a közvetlen vezetői és munkatársi kapcsolódás szerepe. Az első számú vezetőnek ezért meg kell teremtenie a munkatársi kapcsolatok fennmaradásának, erősödésének színtereit, valamint inspirálnia kell a közvetlen vezetőket munkatársaik támogatására.

Az elmúlt időszak felgyorsult változásai kikényszerítették a szervezetek működésének újragondolását és átalakítását. Ebben az időszakban a rugalmasság, fenntarthatóság, versenyképesség, ellenállóképesség, agilitás került fókuszba, és megerősödött a HR osztály stratégiai szerepe. A munkavállalókkal való bánásmód különösen nagy jelentőséget kapott a járványhelyzetben, ami a vállalati kultúrára, a CSR szemléletre – és ezeken keresztül a HR stratégiára – is hatással volt. A humán erőforrás lényeges szerepet játszik a versenyképességben, nem csak a nagyvállalatoknál, hanem a kis-, közép és akár mikro-vállalkozások szintjén is. Az emberi érték kvantifikálható, humán vagyonként jelenik meg a szervezetben, így a szervezet stratégiai céljai között kell szerepeljen a kompetenciafejlesztés, a tudásszint, az egészségi állapot, illetve a jóllét növelése.

A Covid felerősítette a digitalizációt és az automatizációt, amely át fogja alakítani a a szervezetek munkafolyamatait. Ezzel összefüggésben az emberierőforrás-területnek is vannak feladatai: a robotizáció mely munkakörökhöz kapcsolódik, milyen értéket teremthet a HR a vezetés és a munkavállalók felé, hogyan tudja felkészíteni a munkavállalókat a legújabb technológiák használatára, illetve milyen kompetenciák fejlesztésére lesz szükség a hatékony és versenyképes megvalósításhoz.

A Coursera for Campus platformon keresztül a hallgatók több mint 4200 nemzetközi kurzushoz férnek majd hozzá a világ olyan vezető felsőoktatási intézményeitől és szervezeteitől, mint a Yale, a Pennsylvaniai, a Johs Hopkins és a Mitchigan egyetemek, a Hongkongi Tudományos és Műszaki Egyetem, az Imperial College London, az IBM, az AWS vagy a Google. A speciális kurzusok, tanfolyamok és vezetett projektfeladatok számos különböző tudományterületet ölelnek fel: a diákok tanulhatnak például programozást, biológiát, pszichológiát, de akár nyelvet is a Courserán.

„A Coursera for Campus hozzáférésekkel angol nyelvű képzéseink hallgatói olyan magas minőségű tudástárhoz férnek hozzá, amely túlmutat a Metropolitanen tanult tárgyakon – mondta el Kovács István Vilmos, a Budapesti Metropolitan Egyetem Nemzetközi Akadémiai Kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. – A hallgatók és oktatók szinte bármely tudományterületen bővíthetik ismereteiket, a különféle területeket pedig új módokon kapcsolhatják össze az órákon.”

 A Budapesti Metropolitan Egyetem évek óta használ digitális oktatási eszközöket, módszereket, a Coursera for Campus pedig kiegészíti és tovább erősíti az egyetem meglévő erőforrásait. Az oktatók zökkenőmentesen építhetik be a Coursera platform tananyagait saját tantervükbe, miközben a felületen saját projektfeladatokat és tanfolyamokat hozhatnak létre az egyetem hallgatói számára, amelyekről a felületen visszajelzést is kérhetnek.

„Azon túl, hogy az online tananyagok kiegészítik meglévő kurzusainkat, maga a Coursera platform lehetőséget, felületet biztosít majd oktatóink saját digitális tartalmainak létrehozására is – tette hozzá Dr. Bachmann Bálint, az intézmény rektora. – A Coursera az együttműködés keretében módszertani és technikai segítséget nyújt a METU saját digitális tartalomgyártásához.”

 A Coursera kurzusok heti modulokra bontott videós és szöveges tananyagokból állnak, amely egységek végén a diákok maguk mérhetik fel tudásukat. A teljes kurzusokat elvégző hallgatók oklevelet kapnak ismereteikről, amely kiemelheti őket a munkaerőpiaci versenyben.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetemmel együttműködve integrálhatjuk a Coursera for Campus programot az intézmény angol nyelvű képzéseibe, és ezzel hozzásegíthetjük a magyar hallgatókat ahhoz, hogy a jövőbeli szakmájuk szempontjából releváns készségeket szerezzenek” – mondta Anthony Tattersall, a Coursera kelet- közép-európai alelnöke.

A Coursera for Campus olyan akadémiai funkciókat is kínál, mint az online mentorálás vagy az automatizált plágiumfelismerés, amelyek a Metropolitan Egyetem oktatói számára támogatást jelenthetnek a digitális tartalmak átadásában, a hallgatók számára pedig hasznos segítség lehet az online oklevelek, bizonyítványok megszerzésében.

Szülőként úgy érdemes erre gondolnunk, mint egy olyan döntéshozási folyamatra, amelyben a szülő a kísérő szerepét tölt be. A túlzott nyomás és az érdektelenség az a két attitűd, amelyet érdemes elkerülnünk. Mindkettő negatívan hat és akadályozza a gyermeket abban, hogy megfelelő mélységű és megfontoltságú elhatározásra jusson. A legmegfelelőbb az, ha segítjük gyermekünket saját döntése meghozatalában és az odáig vezető út megtervezésében. Nem érdemes viszont helyette választani, vagy akár csak sugallni, mit várunk el tőle, mert azzal valójában kompetenciaérzetét csökkentjük.

„Ha a gyermeknek határozott elképzelése van arról, mivel szeretne foglalkozni, bátorítsuk, hogy minél alaposabban nézzen utána, mivel jár az a továbbtanulás, képességek elsajátítása terén. Segítsünk neki megvizsgálni, választandó hivatása mennyire illeszkedik személyiségéhez, értékrendjéhez és azokhoz a célokhoz, amelyeket maga elé kitűz az életben – mondta Kovács Orsolya tanácsadó és iskolapszichológus, a BeBalanced Tanácsadó Központ vezető pszichológusa. – Hívjuk fel a figyelmét, ha mindebben ellentmondások lehetnek. Érdemes arra biztatnunk, hogy keressen magának mentort, aki hasonló területen már a kezdetektől navigálhatja.”

Ha a kamasznak egyáltalán nincs elképzelése arról, merre indulna, nyugtassuk meg, hogy ez egy izgalmas önismereti folyamat, amelyben felfedezheti érdeklődési területeit és saját képességeit. Számos nyugati országban elfogadott, hogy a középiskolás évek utáni évben a fiatal egy évet kihagy, amelyben dolgozik, hogy közben letisztuljanak elképzelései, miközben gyakorlati képességeket is elsajátít. Azzal sincs baj, ha valaki csak élete későbbi szakaszában talál rá a számára megfelelő pályára, vagy időközben módosítja az irányt. Érdemes saját elakadásainkat is felhozni példának, elmesélve kudarcainkat és sikeres megoldásainkat egyaránt.

A pályaválasztás végigkíséri a személyiségfejlődést, és sokaknál csak a középiskola után, a húszas éveikre alakul ki annyira stabil identitás, hogy az megfelelő hivatás választásában öltsön testet. Emellett a munkaerőpiacon is egyre gyakoribb, hogy valaki akár többször is szakmát vált élete során. A továbbtanulásnál célszerű ezért olyan egyetemet választani, ahol több irányba indulhatunk, és amely a szaktudás mellett a megszerzendő képességekre is nagy hangsúlyt helyez. Mindezek egy karrierváltásnál is jól jöhetnek. „Már az egyetemi évek alatt érdemes tisztában lenni erősségeinkkel, és tudatosan építeni énmárkánkat. A METU ezért nagy hangsúlyt helyez a személyes márka fejlesztésére – mondta Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora – myBRAND elnevezésű oktatási módszerünkkel a hallgatók az egyetemi évek alatt megismerik és folyamatosan monitorozzák kompetenciáikat, és ezekből – az elsajátított tudással együtt – portfóliót alakítanak ki, ezáltal reális képet kapnak saját teljesítményükről, így erős és hiteles énmárkával léphetnek a munkaerőpiacra.”

Tipikus hiba, ha azt javasoljuk a gyermeknek, hogy lépjen a nyomdokainkba, anélkül, hogy valóban megismernénk az ő vágyait, az pedig szintén, ha saját nem megvalósított vágyainkat akarjuk általa létrehozni. A legtöbb esetben ezt kimondani sem szükséges, hiszen a kamasz a szülők burkolt megjegyzéseiből is érzi az elvárásokat.

„Egy fiatal, 19 éves női kliensem alvási paralízissel fordult hozzám. Alvás után többször előfordult, hogy nem tudott felkelni, és bár tudatilag ébren volt, a testét percekig nem volt képes megmozdítani – mondta el Kovács Orsolya. – Beszélgetéseinkből kiderült, hogy olyan továbbtanulási irányba kényszerítették szülei, amiben bár ügyes volt, és édesapja munkáját vihette volna tovább, valójában egyáltalán nem érdekelte, de ezt nem merte vállalni szülei előtt. Ehelyett tünetet fejlesztett ki, ami sok szenvedést okozott neki a hétköznapokban. Miután képes lett konfrontálódni a szüleivel, és saját választása irányába indulni, orvos helyett újságírónak tanulni, teljesen megszűntek panaszai.”

A szülői nyomás olyan súlyként nehezedik rá a gyermekre, ami nem engedi számára, hogy saját preferenciái és képességei reális felmérése mentén hozzon döntést, ami előbb vagy utóbb elakadáshoz fog vezetni az életében. Van, aki erre már a húszas éveiben rájön, de az is gyakori, hogy sokan a negyvenes évei közeledtével ismerik fel, hogy nem a saját útjukat járják.

Magyarország legnagyobb magánkézben lévő felsőoktatási intézménye 17 év után, alapítása óta először választott új rektort. Dr. Bachmann Bálint érkezésével a METU új, hazánkban egyedülálló képzési rendszere, a MyBrand is bemutatkozik, melynek célja, hogy a hallgatók a képzések során megismerjék és folyamatosan monitorozzák kompetenciáikat, ezáltal pedig reális képet kapjanak saját teljesítményükről, erősségeikről és lehetőségeikről. A fiatalok a képzések végén egy, a saját projektjeiket bemutató portfólióval léphetnek a munkaerőpiacra, amely a munkakeresés során kiemelheti őket a versenyből. A portfólió kialakítása és gondozása a teljes képzési időszakot átöleli, és a záróvizsgajegy részét képezi. Az új képzési módszert 2018. őszétől fokozatosan, felmenő rendszerben vezeti be az intézmény, az új rektor vezetésével.

A pécsi születésű Dr. Bachmann Bálint a németországi Würzburgban német nemzetiségi ösztöndíjasként szerezte meg építészmérnöki diplomáját, majd 1999-ben a Pécsi Tudományegyetem építész mesterszakán végzett. Doktori tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőművész Doktori Iskolájában kezdte meg, melyet a PTE Mesteriskolájában fejezett be, ahol DLA fokozatot szerzett. Akadémiai pályáját a Pécsi Tudományegyetem (PTE) jogelődjénél, 1997-ben kezdte meg. 2009-től a PTE Műszaki és Informatikai Karának dékánjává, 2013-tól egyetemi tanárrá nevezték ki, 2014-től pedig az egyetem Breuer Marcell Doktori Iskolájának vezetője. Az elmúlt 20 évben számos építészeti tervezéshez kapcsolódó tantárgyat oktatott az egyetem alap-, mester-, és osztatlan képzési formában induló építőművész, építészmérnök és építőmérnök szakjain.

Az angolul és németül is beszélő szakember az évek során több rangos elismerésben is részesült. 2013-ban építészeti alkotói és felsőoktatási tevékenységéért Ybl Miklós-díjat kapott, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetéssel jutalmazták. 2012-ben a világ legrangosabb építészeti kiállításán, a XIII. Velencei Építészeti Biennálén a magyar pavilon rendezésére kiírt pályázat nyerteseként több mint 500 fiatal építész épületmodelljét rendezte installációvá Markó Balázzsal. 1999 óta építésztervezőként dolgozik az édesapjával, Bachman Zoltánnal közösen alapított Bachman & Bachmann Építész Irodában.

„A rektori megbízatás óriási megtiszteltetés számomra, hiszen a METU folyamatosan, a földrajzi és politikai határokkal mit sem törődve törekszik az egyetemes ismeretek megszerzésére. Új, kompetencia-alapú oktatási módszerünk tovább erősíti az intézmény egyéni hallgatói élményre koncentráló stratégiáját. A MyBrand célja, hogy képzéseink végén a hallgatók erős és hiteles énmárkával lépjenek a munkaerőpiacra” – mondta el az új rektor.

Az új rektor Dr. Vass László munkáját veszi át, aki a Budapesti Metropolitan Egyetem 2001-es megalapítása óta, 17 éven keresztül töltötte be a pozíciót. Közgazdászként, politológusként, filozófiai egyetemi doktorként, a politikatudomány kandidátusaként, valamint a gazdálkodás- és szervezéstudományok habilitált doktoraként magyar és angol nyelven diákok százait oktatta a közigazgatás, a public affairs, a CSR, lobbizás és public policy témaköreiben. Dr. Vass László 1987 óta a Magyar Politikatudományi Társaság alapító tagja, a közpolitika szekció alapító elnöke, valamint a Magyar Rektori Konferencia legrégebbi tagja. Tevékenységéért a Budapesti Metropolitan Egyetem vezetőségétől „rector emeritus” címet kapott.

Dr. Bachmann Bálint 2018. októberétől tölti be rektori hivatalát, megbízatását Magyarország köztársasági elnöke október elsején, ünnepélyes keretek között adta át a Sándor-palotában.