A Turizmus Summit 2017 rendezvény keretében az MTÜ és a Hungarian Fashion Council közösen rendezett bemutatót a Visegrádi Négyek tervezőinek.

A bemutató célja volt rámutatni a divat, az országimázs és a turizmus szoros kapcsolatára. A high-fashion rendezvényen nyolc márka kollekciója mutatkozott be a hagyományos divatbemutatók megszokott elemeinek elhagyásával, a Művészetek Palotája grandiózus tereit és adottságait kihasználva.

A programot az idei V4 Magyar Elnökség alkalmából a visegrádi országok kulturális összeköttetése jegyében rendezte meg az MTÜ és a HFC, így az öt magyar tervező – Sentiments Couture, Maison Marquise, Vecsei Millinery, ABODI, Katti Zoób – mellett a cseh LAFORMELA, a lengyel LABO és a szlovák Jana Gavalcova egyedi kreációival is megismerkedhetett a közönség.

Minden márka tervezőnként hat-hat modellel képviseltette magát, akik élőképet formázva vonultak végig az emeleteken átívelő kifutón, hogy végül egyetlen egységgé alakuljanak.

A turisztikai attrakciók, a történelem és a hagyományok mellett a divat is jelentős szerepet játszik egy nemzetről alkotott kép formálásában. A design és a divat egyfajta közös nyelvként szolgál országok és kultúrák között, így a hazai turisztikai iparág meghatározó kifejezőeszközeinek számítanak. A különleges koncepció és a magas minőségű termékek is azt bizonyították, hogy ezáltal is színesíthető és bővíthető a Magyarországról alkotott kép, aminek köszönhetően hazánk friss, fiatalos és modern prémium márkaként mutatható be.

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Hungarian Fashion Council célja a teljes magyar divatiparág népszerűségének növelése, a hazai mellett a nemzetközi szintű ismertség elérése – így erősítve a szinergiát a turizmus és a divatipar között. A HFC alapítói a divatszakma meghatározó személyiségei, akik küldetésüknek tekintik az iparágakon átívelő ország- és városimázs építését a magyar divatmárkák összefogásán keresztül.

A Turizmus Summit 2017 rendezvényt hagyományteremtő jelleggel hívta életre a Magyar Turisztikai Ügynökség, mint a szektor csúcstalálkozóját. A konferencia célja a szektor nemzetgazdasági jelentőségének és jövőbeni lehetőségeinek bemutatása, valamint a versenyképességét befolyásoló trendek megvitatása hazai és nemzetközi szakértőkkel.

Vágó Réka a Design Hét keretein belül Cipőfalatok címmel tartott előadást. A workshopon terítékre kerültek többek között a tervezői munka szépségei és a jó cipőválasztás ismérvei is.

Cipővásárláskor alapvető kérdés, hogyan válasszunk mutatós, de egyben mégis kényelmes lábbelit. El kell dönteni, utcai vagy alkalmi viseletre vágyunk, és eszerint kiválasztani a méretünknek és lábformánknak is megfelelő darabot.

„Tánc közben megtanultam, mi kell ahhoz, hogy egy cipő stabil legyen és jól tartsa a lábat. Tudom, hol legyen a láb alátámasztva – ami különösen a magassarkúknál fontos – és hova kerüljenek a tartópántok, hogy ne nyomják a lábfejben található idegeket. A kényes területekre ezért csak díszítőpántokat tervezek” – árulta el Vágó Réka, aki a magas minőség és elegancia képviselőjeként az ugyanezen értékek mentén működő Mielebemutatótermében beszélt a tervezés folyamatáról. Emellett azt is kifejtette, hogyan válasszunk minőségi, szép és kényelmes lábbelit.

Rámutatott: a magyar vásárlók nagyon árérzékenyek, és akárcsak a ruhákkal, a cipőkkel is inkább rövidtávra terveznek. „Mivel itthon a kínálat kisebb, mint egyes nyugati országokban, nem is szánnak rá elég időt, hogy megtalálják az ár-érték arányban is megfelelő darabot. A legjobb választáshoz érdemes először az interneten tájékozódni az üzletek kínálatáról és a rendelkezésre álló méretekről, és csak utána nekiindulni. Így elkerülhető, hogy fárasztó, akár órákig tartó szaladgálás után is üres kézzel térjünk haza” – hangsúlyozta Réka, aki lapos- és magassarkú cipőket is szívesen visel.

„Mivel balett-táncosnak készültem, nagyon szeretek laposban tipegni. A teljesen alacsony sarok ugyan nem tesz jót a lábaknak, de a 2 centis rendben van. Emellett imádom a magassarkút, amiből 7-9 centiméteres sarokmagasságút szoktam választani, mert az én lábamat az mutatja a legcsinosabbnak” – árulta el Réka, akinek első saját tervezése egy tűsarkú, hegyesorrú papucs volt kamáslival.

Réka néhány további tervezővel egy hétvégi divatbemutatóval is színesíti a Design Hét programjait, de egy közös nagy dobás is készülőben van a már említett háztartási gépeket forgalmazó céggel. A tervező egyedi darabjai a milánói divatkiállítás magyar pavilonjában is kiállításra kerültek, hamarosan pedig Abodi Dórával közös kollekcióval debütál.

(Fotó: Erdőháti Áron)

„Hazai designipar üzleti szemmel – helyzetértékelés és sikeres modellek” címmel készült el az első átfogó, kifejezetten üzleti fókuszú elemzés a magyar designiparról. A Batta Barnabás, a MITTE stratégiai igazgatója és Szandrocha Kamilla, a CEIS befektetési tanácsadó cég ügyvezetője által készített elemzés – melynek szakmai lektora Oszkó Péter, az Oxo Labs ügyvezető igazgatója – számos nemzetközi modellértékű esettanulmány eredményeinek bemutatása mellett 30 mélyinterjú anyagait tartalmazza. A publikációban olyan sikeres hazai márkák gondolatai is megjelennek az iparágról, mint az IVANKA, a USE, a NANUSHKA és a DORA ABODI. Kiemelt kockázati tőkebefektető szervezetek, mint a PortfoLion, az SZTA, a Venturio vagy a Day One mellett pedig designszakmai, szervezetfejlesztési és jogi szakemberek tapasztalatai is a kiadvány részét képezik. Az elemzés a terület kulcsszereplői számára fontos iránymutatások jegyzéke.

Az anyag egyszerre lehet sorvezető a designipar feltörekvő márkáinak, a szektor iránt érdeklődő befektetőknek, állami szakembereknek, vagy épp a területen oktatóknak és hallgatóknak.

A publikáció egyik legfontosabb állítása, hogy a befektetők nem csak a kockázatokat, hanem az iparágban rejlő lehetőségeket is felmérték: a szakemberek véleménye szerint a designbefektetések előnye, hogy megfelelő piaci bevezetés mellett magas hozam- és exportképességgel, jelentős fedezettartalommal rendelkeznek. Az alacsonyabb befektetési összegek miatt kockázatkezelési szempontból is ideálisak, illetve a jól kommunikálható, megfogható designmárkák a befektetések környezeti, társadalmi, kulturális szempontjaira, illetve új iparági lehetőségekre is rávilágíthatnak.

Budapest, illetve Közép-Magyarország az Európai Unió 8. legfontosabb designipari központja: hazánk GDP-jén belül a designipari ágazatok összesített részaránya eléri a 3,7%-ot, a hazai foglalkoztatottak 4,4%-a dolgozik valamely designipari ágazatban, exportvezérelt szegmensei évente 12%-kal bővülnek. A designipari ágazatok növekedési üteme ötszörösen haladja meg a teljes GDP-növekedést, ezzel a járműipar után a második legdinamikusabban növekvő terület az országban.

A kutatás szerint a hazai designipar finanszírozási eszköztárába a 2010-es évek JEREMIE kiírásaival került be a kockázati tőke lehetősége, elsősorban a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások részére. A nemzetközi és hazai tapasztalatokból látszik, hogy az elmúlt években az új pénzügyi lehetőségeknek és állami, üzleti intézményrendszernek köszönhetően dinamikusan változik a designbefektetések megítélése. Európa különböző országaiban és az Egyesült Államokban a kezdő tervezőket, vállalkozásokat segítő exkluzív inkubációs-, mentor- és ösztöndíjprogramok száma felfutóban van. A kezdő vállalkozásoknak az előértékesítésben és a vevőkör megtalálásában – a sikeres magyar projektek által is használt – crowdfunding platformok (Kickstarter, Indiegogo) segítenek. Az üzletfejlesztési szakértelem és a megfelelő validáció megszerzésével a designipari márkák a befektetők számára is vonzóbb célpontot jelentenek, akik között már működnek design- és divatbefektetésekre specializálódott társaságok is.

A hazai designipari befektetések kiindulópontja 2012-ben, a Nanushka márka és a PortfoLion együttműködéséhez köthető, de azóta számos új befektetés jött létre, élén a Széchenyi Tőkealap öt kihelyezésével (REKAVAGO, DORA ABODI, ÁERON, HAMERLI, Platán Bútor). A tendenciák alapján a sikeres befektetési konstrukció alapvetően két tényező: a megfelelő szervezeti feltételek és az üzleti tervezés/fejlesztés kialakításához köthető.

A designipar jövőjét illetően meghatározó iránynak tűnik a területen a technológiai innovációk, illetve kooperációk élénk megjelenése. A szakértők különösen a fényáteresztő beton, illetve az intelligens és 3D nyomtatóval készített ékszerek, kiegészítők elterjedésének jósolnak nagy jövőt. Az értékesítés terén az online divatházak térhódítása figyelhető meg, melyek az utóbbi évek legnépszerűbb startup befektetései. A fogyasztói magatartás változását illetően előtérbe került a mérsékeltebb árkategóriájú, az „elérhető luxust” képviselő termékek kereslete, valamint a fast fashion, a környezettudatos termékek és a használt márkás ruhák brand által koordinált visszavételének trendje.

Hazai designipar üzleti szemmel