A miniszterelnök a varsói repülőtéren tartott sajtóértekezletet az Ukrajna ügyében vasárnapra összehívott londoni csúcstalálkozóra indulva. „Az ukrán-orosz háborúban Lengyelország Ukrajna oldalán áll” – jelentette ki, aláhúzva: ezt nemcsak a megtámadott ukránokkal vállalt szolidaritás követeli meg, hanem Lengyelország biztonsága is.

A helyzet bonyolult, mert Ukrajna mellett kiállva a lengyelek egyúttal „határozott hívei” annak, hogy Lengyelország, Európa, az egész Nyugat minél szorosabb szövetségben legyen az Egyesült Államokkal – folytatta Tusk. „Nem egészen egyértelműnek” nevezte azt az álláspontot, amelyet Washington jelenleg az ukrajnai háború ügyében képvisel. Ezt a dilemmát „át kell hidalni”, Lengyelországnak pedig ez ügyben hallható lesz a hangja „azon tekintély miatt, amellyel a szövetségesek és Amerika beszélnek róla” – – jelentette ki a kormányfő.

„Ma mindannyian hangosan azt mondjuk: béke az erőnek köszönhetően” – folytatta. A békét „a saját erejében bízó, erős, jól felfegyverkezett Európa”, annak „saját, kollektív ereje” garantálhatja, nem pedig Ukrajna kapitulációja – hangsúlyozta. Bejelentette: támogatni fogja Giorgia Meloni olasz kormányfő pénteki kezdeményezését európai-amerikai csúcstalálkozó megrendezésére.

Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció elnökjelöltje vasárnap a kelet-lengyelországi Rzeszówban megtartott választási kampánygyűlésén az ukrajnai háborúról kijelentette: „nyomást a támadóra kell gyakorolni, nem pedig az áldozatra”, ez Lengyelországnak, Európának, valamint az Egyesült Államoknak is érdeke. Az amerikaiaknak magyarázni kell, hogy az Egyesült Államok biztonságát is aláásná, „ha netán Putyin megnyerné a háborút, vagy esetleg a történéseket saját győzelmének állíthatná be” – jelentette ki Trzaskowski.

Forrás: MTI

A strasbourgi ülésteremben tartott vitában Donald Tusk miniszterelnök kijelentette, hogy a biztonság kulcsfontosságú prioritás Európa számára a határain dúló konfliktus, az Egyesült Államokban végbemenő politikai változások, illetve a fegyverként használt hazugságok és az online dezinformáció jelentette kihívások miatt. Hangsúlyozta, hogy a GDP akár 5 százalékát is szükséges a biztonságra és a védelemre költeni, és figyelmeztetett, hogy Európának fel kell fegyvereznie magát a túlélés érdekében. „Az emberek nem társíthatják a demokráciát az erő hiányával” – mondta. „Ne Amerikától kérdezzék, mit tehetnek ők a biztonságunkért, kérdezzék meg önmaguktól, mit tehetünk mi a biztonságunkért.”

Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség minimálisra kívánja csökkenteni az illegális migráció veszélyét, mivel Európa vezetőinek felelőssége megőrizni határai és területe biztonságát. De ragaszkodott ahhoz, hogy ezt nacionalista és idegengyűlölő jelszavak nélkül is meg lehet tenni. Az EU bővítésére és Ukrajna csatlakozására is utalt, mint jövőbeli célokra.

Az energiaárak és a harmadik országoktól, különösen Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése szintén prioritás Lengyelország számára. Tusk szerint a jogszabályok felülvizsgálatára van szükség – többek között a zöld megállapodás keretében –, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok olcsóbb energiához férjenek hozzá. „Meg kell védenünk az éghajlatot, de nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyünk versenyképesek” – mondta. Az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban a gazdák terheinek enyhítése mellett érvelt. Tusk felhívta a figyelmet az egészségbiztonság fontosságára is, különös tekintettel a mentális egészségügyi járványra, és arra, hogy meg kell védeni az európai fiatalokat bizonyos online tartalmaknak való káros kitettségtől.
„A jövőnk a mi kezünkben van, nem a kínaiakéban vagy az amerikaiakéban, és nem szabad félnünk” – zárta beszédét.

Az Európai Bizottság nevében Dubravka Šuica, a mediterrán térségért felelős biztos kiemelte, hogy egységesen ki kell állni Ukrajna mellett, és el kell fogadni az Oroszország elleni 16. szankciócsomagot. Bejelentett egy a Gázai övezet újjáépítésére irányuló tervet, és „a Palesztin Hatóságnak szóló többéves támogatási programot, amely a kétállami megoldáshoz vezető utat előkészítő reformokra épül”.

Ezután Šuica ismertette a lengyel elnökség hét biztonsági dimenziójának keretében elérendő bizottsági célokat, amelyek között szerepel az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv, a visszatéréssel és az illegális migránsokkal kapcsolatos új javaslatok, illetve a biztonságos harmadik országok listájának frissített koncepciója, a Demokrácia Pajzsról szóló, hamarosan megjelenő javaslat és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési terv.

Photo by Christian Lue on Unsplash