Mennyit szív?

Szakértők szerint 10, úgynevezett csomagév számít olyan mennyiségnek, amely már indokolja, hogy rendszeresen alávessük magunkat az orvosi vizsgálatnak. Ezt napi egy doboz cigarettával számolják, tehát napi 20 szál cigaretta 10 éven át már indokolja, hogy kivizsgáltassuk magunkat. Ezt a gondolatmenetet követve, ha valaki napi 2 csomaggal szív, akkor már 5 év után érdemes szakorvoshoz fordulnia – hangsúlyozza dr. Ungár Anna.

Mi történhet a dohányosokkal?

A dohányosokat fenyegető két leggyakoribb tüdőbetegség a tüdőrák és a COPD. Hazánk vezető helyen szerepel a világ országaiban a tüdőrák gyakoriságát tekintve, ráadásul a tüdőrák a daganat okozta halálozások közel egyharmadáért tehető felelőssé. A dohányosok körében a másik leggyakoribb a COPD néven emlegetett krónikus betegség, mely hurutos köhögéssel és terheléskor jelentkező nehézlégzéssel jár. Mindemellett persze azt is szem előtt kell tartani, hogy a dohányzás hatására a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is nő.

A COPD fő tünetei a fokozódó nehézlégzés és hurutos köhögés, a tüdőben lévő légutak fokozatos beszűkülése, és a pusztuló tüdőszövet következtében. A COPD rendkívül lassan, alattomosan kialakuló betegség, melynek felismerését nehezíti, hogy a dohányzók sokszor életkorukkal vagy hízással magyarázzák a terheléskor jelentkező fulladást. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha hagyjuk, hogy kifejlődjön ez a súlyos kórkép, visszafordítani már nem lehet. A korai felismeréssel viszont megelőzhető a betegség súlyosbodása, és tehetünk ellene, hogy a beteg állapota a súlyos légzésrokkantságig fokozódjon. A légzéskárosodás mértéke egy egyszerű vizsgálattal, spirométerrel (légzésfunkciós készülékkel) mérhető, 1-2 percet vesz igénybe, és nem jár kellemetlenséggel a páciens számára. A Duna Medical Centerben szükség esetén úgynevezett pletizmográfia is végezhető, mely a COPD által okozott károsodás még precízebb mérésére is alkalmas.

Miért ismerhető fel olyan nehezen a tüdőrák?

Részben azért, mert a kezdeti stádiumban nem okoz panaszokat. A betegség sok esetben csak akkor ad jelt magáról, ha eléri a mellhártyát, és ilyenkor már fájdalmat okoz. Ennél a fázisnál azonban a végleges gyógyulást jelentő műtét elvégzésére legtöbbször már nincs esély. Ha a daganat egy hörgő közelében növekszik és betör a hörgőbe, akkor makacs köhögést, vérköpést okozhat. A betegek általában csak ekkor fordulnak orvoshoz. Fontos szem előtt tartani, hogy a panaszmentes betegekben felismert tüdőrák sokkal több esetben operálható. Ma már elérhető olyan röntgen-technikai módszer, mely nagy biztonsággal kimutatja a kezdődő és ez által operálható rákot. Az alacsony sugárdózissal végzett mellkasi CT-vizsgálat elérhető ma Magyarországon, és az ilyen módszerrel kiszűrt tüdőrák túlnyomó részben operálható!

Dr. Ungár Anna arra figyelmeztet, hogy a leszokás önmagában nem szünteti meg, csupán csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A legveszélyeztetettebbek az ötvenévesnél idősebb dohányzók és korábbi dohányosok.

„Világszerte 7,2 millióan, az Európai Unióban évente közel 700 ezren veszítik el életüket dohányzás következtében. A dohányzók mintegy fele idő előtt – nem dohányzó kortársaiknál átlagosan 14 évvel korábban – hal meg” – hangsúlyozta dr. Cselkó Zsuzsa, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezetője.

„A Három generációval az egészségért névre hallgató kezdeményezésünk része a kormány által jóváhagyott, a keringési betegségek megelőzését célzó, szerteágazó programnak, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósítunk meg. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a rendszeres testmozgás és a dohányfüstmentes élet segítségével megőrizhetjük szívünk, ereink és tüdőnk egészségét, csökkenthetjük a szívkoszorúér-betegség, az agyvérzés, az érszűkület és számos rákos betegség okozta halálozás kockázatát” – tette hozzá dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.

A dohányzás akadályozza a tüdő egészséges fejlődését a gyermekekben és serdülőkben, amelynek következtében emelkedik az idült légzőszervi betegségek, így az asztma és a COPD kialakulásának kockázata. A dohányzó várandósok magukat és magzatuk egészségét is veszélyeztetik káros szokásukkal. A passzív dohányzást elszenvedő csecsemők körében gyakoribb a hirtelen csecsemőhalál-szindróma és a fejlődési rendellenességek, valamint a viselkedési zavarok kialakulásának valószínűsége gyermek és serdülőkorban. A legfrissebb tudományos adatok szerint, ha egy várandós kismama dohányzik, az nemcsak születendő gyermeke egészségére van káros hatással. Az úgynevezett epigenetikai változások a leendő unoka tüdőfejlődését is hátrányosan érinthetik. A család és a kortársak példamutatása kiemelkedő: a családi és baráti körben tapasztalt dohányzás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatal is kipróbálja, illetve rászokjon. Az otthoni zárt térben való dohányzás mellőzése ugyanakkor segíti a leszokást és csökkenti a felnőttkori dohányzás mértékét.

A keringési betegségek megelőzését célzó komplex program részeként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával a Campona bevásárlóközpontban a Costa Coffee melletti téren az egészséges, dohányfüstmentes életmódot segítő esemény részeként az érdeklődők az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet vezető orvosaival és egészségfejlesztő szakembereivel találkozhatnak. Az ingyenes rendezvényen 11–15 óra között szeretettel várják a résztvevőket szén-monoxid-mérésre, dohányzásról való leszokást és egészséges táplálkozást célzó tanácsadásra.