Az április 6-án megrendezett SMART 2022-n négy témakör köré rendezve, két teremben, szimultán zajlottak az előadások közel 500 néző előtt.  A konferencia nyitóelőadásán dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke kiemelte, hogy ha lehet, a mostani körülmények miatt a digitalizációt még inkább a fókuszban tartani. Hozzátette, hogy a digitalizáció minden ágazatban fontos, a “valódi fordulathoz pedig nem dzsungelharcra, hanem széles autópályára van szükség”. “Az elmúlt napok történései erős felhatalmazást adtak ismét arra, hogy a digitalizációt fókuszban tartsuk; mindannyiunk felelőssége az azonnali cselekvés, hiszen, amit ma teszünk, az határozza meg a mindennapjainkat és a jövőnket egyaránt” – tette hozzá az IVSZ elnöke.

Olasz, brit és norvég gyökerekkel egyaránt rendelkezik Pellegrino Riccardi interkulturális szakértő, aki előadásában azt vizsgálta, hogy a kulturális különbségek befolyásolják az emberek bizonytalansághoz és jövőhöz való hozzáállását. Az előadás legfontosabb üzenete, hogy fogadjuk el, értsük meg a bizonytalanságból és kiszámíthatatlanságból eredő félelmet, legyünk nyitottak, kíváncsiak és bátrak, hiszen a kihívások keresése félelmetes ugyan, de végül mindig kifizetődő.

Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára panelbeszélgetés keretében beszélt a napokban publikált IVSZ #femintech – Tedd láthatóvá!  felmérésről, amelynek eredményei szerint pozitív irányba halad a nők IKT iparágban való foglalkoztatása, de a nők arányának növeléséhez szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben résztvevő nők számának növelésére van szükség.

Kinevezése óta először a SMART-on adott elő Léder Tamás, a Revolut hazai vezetője. A Revolut maga 500 ezernél is több ügyfelével az 5. legnagyobb bank lenne Magyarországon, a működés és szervezeti filozófia azonban nagyon eltér a banki világban megszokottaktól. A csapat agilitása magából a szervezetből fakad, a szakemberek nagy felelősség mellett, de külön körök nélkül hoznak döntéseket, a csapat pedig inkább kisebb és briliáns, mint nagyobb, de átlagos képességű szakemberekből áll össze.

Jövőnk alapja maradhat a tudományba, innovációba vetett bizalom, vagy az egyre több rendelkezésre álló információ inkább egymás ellen fordítja az emberiséget? A Netflix film címére rímelő, De, nézz fel! panelbeszélgetésen Litkai Gergely (a Dumaszínház ügyvezetője), Krekó Péter (igazgató, Political Capital Institute), Rab Árpád (trendkutató, Corvinus Egyetem) és dr. Irás Béla (vezető munkatárs, Légúti és immunológiai betegségek, AstraZeneca) beszélgetett erről. Rab Árpád szerint a kulturális és társadalmi buborékok hasznosak, ha unalomra keresünk megoldást. Amint nagy társadalmi vagy gazdasági problémát kell megoldanunk, szükségünk van a technológiára. Technológia nélkül kipusztul az emberiség.

Szintén aktuális témáról szólt Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatójának előadása, aki az egészségügy legfontosabb trendjeit, kockázatait és problémáit vázolta fel a COVID-válság tükrében. A szakember szerint az egészségügyben felhalmozott adatok mennyisége már bőven meghaladja az ember kognitív képességeit, ezért a terület kihívásaira a digitalizáció, a technológia, az innováció, valamint az egyetemi-, állami- és magánszféra együttműködése jelentheti a megoldást.

Bánszki Zsolt, a 4iG IT biztonsági üzletágigazgatója az orosz-ukrán háború miatt különösen aktuális témáról adott elő: mit tehet, vagy tud egyáltalán tenni egy vállalat a saját szintjén, a kkv-k, és maga az IKT szektor a jelenleg is zajló, hibrid háborúval, amely a kibertérben is zajlik? „Ha célpont nem is, eszköz bármikor lehetünk!”, fejtette ki a szakember, aki azt tanácsolta a SMART résztvevőinek, hogy cselekedjenek lokálisan, de védekezzenek globálisan.

Jelentős startupper előélettel rendelkezik amerikai Jared Schrieber, aki  jó pár éve angyalbefektetőként dolgozik Magyarországon: ő arról beszélt, miként látja a hazai startupokat egy Szilícium-völgyi befektető szemével – a témát az előadást követő panelbeszélgetésen is kivesézték hazai szakemberek. A startup szekcióban került sor a második Startup Hungary Report eredményeinek bejelentésére is: ebből kiderült, hogy a startupok még ambiciózusabb és még nagyobb az önbizalmuk – a válaszadók 41%-a gondolja úgy hogy unikornis lesz, míg 84% hogy meghatározó nemzetközi szereplővé válnak, viszont erre a nemzetközi növekedési pályára csak nagyon kevés startupnak sikerül rá lépnie.

Az ágazati szekcióban egyaránt szó esett a jövő bankjaival kapcsolatos elvárásokról és lehetőségekről, amivel kapcsolatban Pereczes János, a Magyar Bankholding Foundation szervezetének vezetője elmondta, hogy “mi kell ahhoz, hogy három hagyományos bankból egy teljesen új, minden modern igényt kielégítő új szervezet szülessen. A technológia, illetve a termék is fontos elem a képletben, de megfelelő talent pool nélkül ez egy lehetetlen feladat lenne.”

Természetesen a másik sokat hype-olt technológia, az NFT sem maradhatott ki: a tematikus fireside chaten Weiler Péter képzőművész és Horváth Katalin, a CMS Budapest szenior tanácsadója beszélgetett a nem-helyettesíthető tokenek jogi, művészeti és technológiai aspektusairól. A beszélgetésből kiderült, hogy 2022-ben az érdeklődés még mindig magas, de az emberek ingerküszöbe NFT téren is megnőtt, itt is alábbhagyott vagy inkább átalakult a kezdeti érdeklődés.

Fireside chat keretében, Andrej Bederkával, a Digitálna Koalícia SK (a IVSZ szlovák partnerszervezete) főtitkárával zajlott beszélgetés annak kapcsán, hogy itthon is kezdetét vette az IT Fitneszteszt online felmérés: a 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákok és fiatal felnőttek – a felmérést itthon az IVSZ koordinálja.

Az esemény zárásaként dr. Vinnai Balázs Dobó Mátyással (Vodafone), Bíró Pállal (Google), valamint Filippov Gáborral arra kereste a választ, hogy milyen hatással vannak az utóbbi idők sorozatos krízishelyzetei az egyénekre, a társadalomra és az üzleti folyamatokra. Az After SMART Talk nevű exkluzív beszélgetés egyik legfontosabb üzenete: a nehézségek új megoldásokat, találmányokat eredményeznek, az üzleti szereplőket jobb reakcióidőre, gyors döntések meghozatalára sarkallja, a túléléshez pedig elsősorban rugalmasságra, tanulni tudásra van szükség, de ilyenkor felértékelődik az az empátia és az odafigyelés is.

Az IVSZ SMART konferenciája idén első alkalommal egy olyan innovációs térrel is kiegészült, amelyen a legígéretesebb fejlesztések, termékek, csapatok mutatkoztak be. A SMART Site-on az érdeklődők közelebbről megismerkedhettek a hazai innovációs élet vezető szereplőivel, kipróbálhatták termékeiket, megismerve a legizgalmasabb új fejlesztéseket.

A németországi Aldenhovenben, a Vodafone 5G Mobility Lab-ben sikeres drón koncepciópróbát vitt véghez a Vodafone és az Ericsson. A két vállalat a hálózati adatok felhasználásával lefedettségi térképeket készített, melyek lehetővé teszik a drónok számára, hogy olyan területeken nyújtsanak gyors és hatékony segítséget, amelyen a földi mentőegységek nem, vagy csak korlátozottan bevethetők. A megoldás lehetővé teszi, hogy gyorsan és könnyen megtervezhető legyen a drónok útvonala, úgy, hogy azok közben végig kapcsolatban maradnak az irányító központtal, még akkor is, ha kikerülnek a látókörből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy lehetséges baleset esetén a kórházak bizalmas adatok megadása és közlése nélkül hálózati információt tudnának igényelni, hogy drónt küldhessenek a baleset helyszínére. A drónok egészségügyi felhasználására korábban is volt már példa: pár hónapja Spanyolországban a Vodafone egy tesztszimuláció részeként egy 5G hálózaton kommunikáló drónnal küldött defibrillátort egy szívrohamot kapó páciens segítségére.

A fejlesztések kapcsán Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy folyamatosan keresik azokat a területeket és megoldásokat, ahol a digitalizáció felhasználása társadalmilag hasznos tud lenni. „Mobilhálózatunk egy végtelenül gazdag adatbázis, amelyet felelősségteljesen és biztonságosan tudunk hasznosítani a közjó érdekében. A drónok társadalmilag hasznos felhasználásának példája, csupán egy, a jövőben várható sok felelősségteljes alkalmazás közül. Sok előnnyel jár, egyebek mellet könnyebben észlelhetővé válnak a tűzesetek, az orvosi eszközök szállítása leegyszerűsödik, és a vállalkozásoknak is segít a hatékony rövidtávú szállítmányozásban.”

A Vodafone számos területen segítette digitális megoldásaival az egészségügy fejlődését – Magyarországon tavaly január végén indították el az Országos Mentőszolgálattal közösen az ÉletMentő applikációt, amely a digitalizáció segítségével gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a segélyhívást. Az indulás óta az alkalmazást már több mint 530 ezren töltöttek le és már közel 3000 esetben nyújtott segítséget.

2019-ben egy OncoVR nevű, virtuális valósággal foglalkozó megoldást támogatott a szolgáltató, ami daganatos betegség kezelése idején teszi elviselhetőbbé gyerekek számára a korházban töltött időt.

A Vodafone és az AST SpaceMobile megoldása hatalmas előrelépés mind a digitalizáció, mind távközlés területén. Az új megoldásnak köszönhetően olyan térségekben válik elérhetővé a kommunikáció, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt. A lefedettségi lyukak betömésével lehetővé teszi a zökkenőmentes barangolást az egész világon, valamint az egymással való kommunikációt ritkán lakott területeken, akár sivatagokban is.

Az együttműködés értelmében a két szolgáltató először az egyenlítő környékén Afrikában, később pedig az európai kontinensen is közösen dolgozik majd az űrbázisú mobilhálózat kiépítésén. Az AST SpaceMobile által szabadalmaztatott mobilhálózat lesz az első olyan űrbázisú szolgáltatás, amely lehetőség biztosít a szinte teljes egészében késleltetésmentes kommunikációra – akár több tízezer kilométerre egymástól – mindezt átlagos, nem okosfunkciókkal ellátott telefonokkal is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett térségben az űrhálózat akár 4G és 5G szintű kapcsolatot tud biztosítani csúcskategóriás készülékek nélkül.

„Az űrbázisú mobilhálózat nem csak technológiailag, de financiálisan is áttörést jelent, hiszen megfizethető mobilkapcsolatot tud majd biztosítani több milliárd felhasználó számára – akár internethozzáférés nélkül. Rengeteg olyan térség van a világon, amely földrajzi elhelyezkedésénél fogva csak műholdas távközlést tesz lehetővé. Azonban a hagyományos műholdas rendszerek használata drága, speciális műholdas telefonokat és földi antennarendszereket igényel, a fenntartása pedig többszöröse az űrbázisú technológiának, amihez csupán a zsebünkben lapuló mobilra van szükség. Az űrhálózat másik nagy előnye, hogy nem csak a mindennapokban teszi lehetővé az azonnali és gördülékeny kommunikációt, de technológiájánál fogva krízishelyzetben, természeti vagy humanitárius katasztrófa esetén is képes megbízhatóan biztosítani a hálózati lefedettséget” – mondta el a fejlesztés kapcsán Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A 2023-as indulás az első tervek szerint 20 műhold alkalmazásával történik, melyek zökkenőmentes, mobil kapcsolatot biztosítanak, amelyhez nagyjából 1,6 milliárd ember férhet majd hozzá.  A szolgáltatás, a kezdeti fázisban az Egyenlítőtől északra és délre fekvő területekre koncentrálódik, beleértve számos vidéki és elhagyatott környéket, ahol a Vodafone integrálja a technológiát a Vodacom, a Safaricom és a Vodafone márkák által nyújtott szolgáltatásokba. Ezek közé tartozik a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ghána, Mozambik, Kenya és Tanzánia, az egyes piacokra vonatkozó szabályozások jóváhagyásának függvényében.

Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág Vezérigazgató-helyettese elmondta: „Az elmúlt 12 hónapban globálisan több ezer ügyféltől érkezett visszajelzés, akik szerint az IoT segítette őket ellenállóbbá és rugalmasabbá válni, illetve fenntartani az üzlet folytonosságát ebben a fennakadásokkal teletűzdelt időszakban is. De akadnak még további előnyök is. Az IoT elősegíti a vállalatok innovációját és a nyereséges növekedést. A tapasztalatok alapján az IoT-t használó ügyfelek hozzáférnek a kiaknázatlan adathalmazokhoz, melyek stratégiai gondolkodásra ösztönzik őket, új üzleti modelleket alkalmaznak, illetve javul ügyfélelégedettségük is. A vállalatok az IoT technológiákat hatékonyságuk és agilitásuk fejlesztésére, valamint a környezetszennyezés csökkentésére használják.”

Hozzátette: „Az IoT megoldások egyre jelentősebb térhódítása Magyarországon is megfigyelhető – a hazai vállalkozások is felismerték, hogy az IoT alapú innovációk alkalmazása nélkülözhetetlen jövőbeli sikerességük szempontjából. A Vodafone Magyarország hazánkban is piacvezető az IoT szolgáltatások tekintetében, így kiemelten fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan új megoldásokat kínáljunk ügyfeleink számára.”

A szervezetek működésének digitalizációja folyamatosan zajlik. A Vodafone Business 2020 IoT Spotlight riportban vizsgált vállalkozások 87%-a szerint az IoT meghatározó a jövőbeli sikerük szempontjából. A Vodafone 182 országban és több, mint 570 hálózaton keresztül biztosít széleskörű IoT szolgáltatásokat és végpontok közötti kommunikációs megoldásokat. Ennek eredményeként képes kielégíteni az ügyfelek alapvető igényeit a kulcsfontosságú IoT-t használó területeken, ideértve az autóipart, a gyárakat vagy az egészségügyi ellátást.

Itt olvashatja el a teljes Gartner Magic Quadrant for IoT Connectivity Services Worldwide[1] jelentést.

[1] Gartner, Magic Quadrant for Managed IoT Connectivity Services, Worldwide, Pablo Arriandiaga, Eric Goodness, Leif-Olof Wallin, Jonathan Davenport, 2021. március 24.;

A Vodafone Ready pályázat „Új vállalati együttműködés” kategóriájának díjazottja, a 2020 tavaszán létrejött Kell egy B terv a koronavírus-járvány miatt munkájukat vesztett szakemberek számára nyújt segítséget új hivatásuk megtalálásában, leginkább a korlátozások által sújtott szektorokban. A kezdeményezésnek köszönhetően eddig 4 800-an találtak új állást a kellegybterv.hu felületén, adatbázisukban pedig jelenleg 730 vállalat és 14 000 munkakereső szerepel.

„Munkánk során folyamatos kapcsolatban vagyunk a vírushelyzet alatt állást, vagy épp munkaerőt kereső partnereinkkel” – mondta el Barathi Tamás, a Kell egy B terv HR Nagykövete. „A pandémia a megszűnő munkahelyeken túl megváltozott munkáltatói és dolgozói igényeket is hozott, a legtöbb vállalat eddig számukra ismeretlen újításokat eszközölt. Ezek meglepően nagy részét – például a home office intézményét – hamar megszokták, megszerették a munkavállalók, sőt, sokan a pandémia után is szívesen megtartanák azokat. Az ilyen jellegű tapasztalatainkat a Vodafone kutatásának eredménye is megerősíti, amely új lendületet ad a munkánknak” – tette hozzá a szakértő.

A Vodafone egy 1000 fős, reprezentatív felmérés* elkészítésével segítette a Kell egy B terv munkáját, amiben többek között arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a koronavírusnak a hazai munkavállalókra, valamint, hogy azok hogyan fogadták a változásokat. A lekérdezésből kiderült, hogy majdnem minden harmadik ember fizetése csökkent a járvány hatására, míg az aktív lakosság csupán 12 százalékának növekedett a jövedelme. A kitöltők 40 százaléka a munkarendjében is tapasztalt változást: legtöbb esetben ez a home office, azaz a távmunka növekedését, a megváltozott munkaidőt és a napi, illetve heti beosztást jelentette. Érdekes eredmény, hogy azok, akiknek a járvány miatt lehetőségük nyílt megismerkedni a home office-szal (a kitöltők 8%-a), többségében (82%-ban) szeretnék, ha később is lehetőségük lenne otthonról dolgozni.

A kérdőív arra is kitért, hogy mik azok a változások, amiket a munkavállalók a járványtól függetlenül is értékelnének. Az első helyre a kitöltők 38%-a a rugalmas munkaidőt írta, a 3 legkedvezőbb munkahelyi jellemző közé pedig a rugalmas munkaidő (81%-ban), a választható részmunkaidő (58%-ban), a törzsidő-mentes munkavégzés (49%-ban) és a home office lehetősége (48%-ban) jutottak leggyakrabban. A rugalmas munkaidő egyébként a vonzó munkahelyi jellemzők között is dobogós lett, csak a versenyképes fizetés és a munkahely biztonsága, stabilitása előzte meg.

„A Kell egy B terv számára készült kutatással nemcsak őket, de az egész hazai KKV-közösséget szerettük volna segíteni abban, hogy még inkább képesek legyenek igazodni a munkavállalók jelen helyzetben megváltozott igényeihez. A jelenlegi helyzetben rendkívül fontos, hogy a vállalatok nem csupán a piacukon és a gazdasági környezetben alkalmazkodjanak, de a belső működésüket is a megváltozott körülményekhez és munkavállalói igényekhez, szükségletekhez igazítsák. Úgy gondolom, a kutatás remek rálátást ad erre a témára.” – mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország Vállalati Üzletágért Felelős Vezérigazgató-helyettese. „A Vodafone, mint munkáltató idejekorán felismerte ennek fontosságát, és az elmúlt egy évben magunk is folyamatosan vizsgáltuk és vizsgáljuk munkatársaink újonnan felmerülő igényeit, és azokra gyorsan reagálva olyan újításokat vezettünk be, mint például a teljesen rugalmas munkaidő, a meetingmentes idősávok és különböző vállalati well-being programok.” – folytatta a szakember.

*A Vodafone kutatásában 1000 fő vett részt, akik közül 617 volt gazdaságilag aktív. Az adatfelvétel 2021 februárjában és márciusában zajlott online kérdőíven keresztül. A minta reprezentatív a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség, lakóhelytípus és régió alapján.

Király István 2014-ben csatlakozott a Vodafone Magyarországhoz, több mint 20 éves üzleti stratégiai és marketing tapasztalattal a háta mögött. Korábban olyan telekommunikációs nagyvállalatoknál szerzett tapasztalatot, mint a Telekom vagy a Telenor. A Vodafone Magyarországnál több mint 6 éven keresztül irányította a Vállalati Szolgáltatások Üzletágat.

A rendkívüli szakmai múlttal rendelkező vezető nevéhez számtalan siker és fejlesztés fűződik. Így többek között a Vodafone vállalati ügyfelek számára kialakított vezetékes kommunikációs portfóliójának felépítése, az üzleti IoT szolgáltatások egyre szélesebb körű, országos szintű elterjesztése, valamint a vállalkozások digitalizációját támogató Ready Business, ma Vodafone Business márka bevezetése. Király István az előbbiek mellett kulcsszerepet töltött be a Vodafone-UPC integrációban, valamint irányítása alatt vezette be a Vodafone az 5G magánhálózati és a NB-IoT  technológiákat.

Király István helyét a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettesi pozíciójában Dobó Mátyás, a hazai digitális technológiai szakmai közélet ismert személyisége veszi át, aki korábban az Apple CCEE B2B üzletágáért felelt.

Dobó Mátyás a digitális technológiai területen több mint 16 év tapasztalattal rendelkezik, karrierjét saját startup cégének felépítésével kezdte, majd 2013-ban a Magyar Telekomhoz csatlakozott. Később dolgozott a Deutsche Telekomnál, az Invitech-nél és az Apple-nél is, értékesítés, marketing és üzleti fejlesztés-menedzsment területén kimagasló szakértelemmel rendelkezik. A szakember jártas nagyvállalati közegben design alapú és agilis módszertanok bevezetésében és megvalósításában, valamint személy- és ügyfélközpontú csapatok vezetésében. Kiemelt érdeklődéssel és tapasztalattal bír az IoT megoldások területén, valamint a digitális transzformáció stratégiai kidolgozásában és megvalósításában.

Mátyás 2020. november 30-án csatlakozott a Vodafone Magyarországhoz és a tervszerű utódlás keretében 2021. február 1-től veszi át a felsővezetői teendőket Király Istvántól.

Komoly piacismerettel rendelkező vezetők érkeztek az üzleti, valamint intézményi ügyfélkört kiszolgáló informatikai és telekommunikációs megoldásszállítóhoz. A társaság kiemelkedő hálózati alapinfrastruktúrájának fejlesztését Ökrös Imre hálózatfejlesztési igazgató koordinálja mostantól, míg az Invitech további növekedését Benedek Norbert fogja vállalati pénzügyek igazgatóként segíteni. Dobó Mátyás stratégiai és üzleti támogatások igazgatóhelyettes az újgenerációs termékek fejlesztésének irányításáért felel, míg Kaczur Tibor marketingkommunikációs vezető fő feladata az olyan területek erősítése lesz, mint az inbound és a content marketing, valamint a marketing automatizáció.

Ökrös Imre több mint 20 éves szakmai tapasztalatát a távközlési-, illetve az ICT-szektorban szerezte, technológiai és üzleti pozíciókban az Ericsson, a GTS Central Europe, a Magyar Telekom, valamint a H1 Systems vállalatoknál. Több mint másfél évtizedet töltött a GTS Central Europe magyarországi leányvállalatánál. Kezdetben részt vett a magyar és régiós optikai hálózat kiépítésében, majd átviteltechnikai igazgatóként felelt a hálózatfejlesztésért és üzemeltetésért Magyarországon és a teljes közép-európai régióban. Ezt követően hét évig a magyarországi vállalat műszaki igazgatói pozícióját töltötte be.

„Az Invitech közismerten megkerülhetetlen a hazai professzionális telekommunikációs és ICT-infrastruktúra területén. A nem túl távoli jövő változásai, a digitalizáció és az automatizáció sávszélesség-igénye még inkább fel fogják értékelni ezek jelentőségét. Az egyre nagyobb kiterjedésű és kapacitású, magas rendelkezésreállású optikai alapú hálózati infrastruktúra nélkülözhetetlen lesz. Mindez azt indokolta, hogy önálló igazgatóság koordinálja a hálózat fejlesztését az Invitech-nél” – fogalmazott Ökrös Imre hálózatfejlesztési igazgató.

Benedek Norbert közel másfél évtizedes szakmai tapasztalatait neves nemzetközi, regionális befektetési bankok és telekommunikációs társaságok vállalatfinanszírozási területein szerezte. A közgazdász végzettségű szakember kezdetben nemzetközi cégfelvásárlással és nagyvállalati hitel-refinanszírozással kapcsolatos ügyleteken dolgozott, majd több mint öt éven keresztül a GTS Central Europe vállalatfinanszírozásáért felelős vezetője volt. Legutóbb pedig operációs és pénzügyi igazgatóként dolgozott a Deutsche Telekomnál, ahol a GTS csoport integrációját támogatta.

„Az Invitech-et frissen megismerve, eddigi szakmai tapasztalataim alapján meggyőződésem, hogy ez a cég ígéretes jövő előtt áll, számos, eddig még kiaknázatlan új lehetőséggel. Az általam vezetett vállalati pénzügyek igazgatóság újonnan létrejövő szervezetként ezt a folyamatot, az Invitech organikus és felvásárlásokon keresztüli növekedését fogja támogatni” – nyilatkozta Benedek Norbert vállalati pénzügyek igazgató.

A fentieken túlmenően az Invitech marketing és üzleti támogatások igazgatóságán – amelyet az ICT-szektor ismert személyisége, az Invitech-hez 2018 tavaszán érkezett Bőthe Csaba vezet –, két további kulcsterületet is új vezetők irányítanak.

Dobó Mátyás közel húsz éve dolgozik digitális területen, korábban startup cégek fejlesztésével, digitális adatbiztonsággal is foglalkozott, de bloggerként és a SMART-konferencia alapítójaként is ismert. Hosszú évek óta dolgozik a telekommunikációs iparban, korábban a Magyar Telekom üzletfejlesztési igazgatói posztját is betöltötte. Az Invitech-nél fontos feladata lesz az újgenerációs szolgáltatások fejlesztésének irányításában, az IoT-megoldásokban rejlő lehetőségek kiszélesítésében és az újszerű ügyfélmenedzsment kiépítésében.

„Az Invitech közismerten erős pozíciókkal rendelkezik a hálózati és adatközponti infrastruktúra területén, amelyet az utóbbi években növekvő mértékben egészítenek ki a mind komplexebb üzleti IT-megoldások. Úgy véljük, ideje továbblépni, és a meglévő portfoliót tovább erősíteni azokkal az újgenerációs megoldásokkal, amelyek fokozatos bevezetésére már megérett a gyorsan fejlődő technológia. Ez a társaság kiváló adottságokkal rendelkezik ehhez” – fogalmazott Dobó Mátyás stratégiai és üzleti támogatások igazgatóhelyettes.

Kaczur Tibor legutóbb a vállalati IT-disztribúciós piac egyik meghatározó szereplőjénél, az amerikai Avnet Technology Solutions-nél szerzett nemzetközi tapasztalatokat az újgenerációs IT-megoldások terén, az elmúlt években pedig már a cég regionális marketing és PR vezetőjeként támogatta annak dél-kelet európai terjeszkedését. Pályafutását neves hazai pr-ügynökségeknél kezdte, ahol több informatikai ügyfél kommunikációját is segítette. A szakembernek a következő időszakban olyan IT-technológiák bevezetésének marketingkommunikációs támogatását kell irányítania, mint például az újgenerációs biztonsági szolgáltatások és felhőmegoldások vagy az IoT-hálózatok széleskörű elterjedése.

„Nagyon izgalmas feladat lesz az Invitech márka erősítésén dolgozni, hiszen a húszéves tapasztalattal rendelkező társaság ezzel a névvel mindössze két éve van jelen a piacon. Ez egyrészt jó alapokat jelent, ugyanakkor komoly mozgásteret biztosít az ismertség további növeléséhez. A társaság presztízse igen magas az iparágon belül, de a potenciális ügyfelek elérésében még sok lehetőség van” – nyilatkozta Kaczur Tibor marketingkommunikációs vezető.