Az MTI-nek küldött közleményük szerint a nemzetközi jogi tanácsadó cég a GDPR 6 évvel ezelőtti hatályba lépése óta vizsgálja Magyarországon, valamint további 30 európai államban az adatvédelmi bírságok és az adatvédelmi incidensek alakulását. Európában a 2018 óta kiszabott bírságok összértéke már eléri a 4,6 milliárd eurót.

Az elemzés szerint a növekedés hátterében leginkább a technológiai óriásokra kiszabott hatalmas bírságok állnak. Mivel a nagyobb tengerentúli technológiai vállalatok európai székhelye Írországban és Luxemburgban található, az említett két ország helyezkedik el a GDPR-bírságokat összegző listák elején. Írországban eddig összesen 2,86 milliárd euró értékben szabtak ki bírságot, míg Luxemburgban ez az összeg meghaladja a 746 millió eurót. A harmadik helyet Franciaország foglalja el, 546 millió eurónyi kiszabott pénzbírsággal.

Magyarország a 17. helyen szerepel a bírságokat tekintve az európai mezőnyben, mintegy 3,2 millió eurónyi (1,2 milliárd forintos) kiszabott bírsággal.

Felidézik: tavaly a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) többek között 80 millió forintos pénzbírságot szabott ki – az eredeti 100 millió forintos bírság kiszabását követően megismételt eljárásban – egy hírközlési szolgáltatóval szemben, illetve 30 millió forintos pénzbírságot állapított meg egy szépségszalon üzemeltetője tekintetében, aki összesen 32 kamera üzemeltetésével jogellenesen figyelte meg munkavállalóit és vendégeit, ráadásul a felvételeket rögzítették.

A NAIH-hoz tavaly közel 500 adatvédelmi bejelentés érkezett, 2018 óta az ilyen bejelentések száma Magyarországon meghaladja a 3200-at.

A jelentés a 2023. január 28. és 2024. január 27. között kiszabott bírságokat összesíti országonként az Európai Unió 27 tagállamában, az Egyesült Királyságban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben.

Photo by ev on Unsplash

A Real Estate Awards nagyszabású gálaesttel egybekötött díjátadó eseményén Az Év Ingatlanpiaci Tranzakciójának járó különdíjat az RTL Magyarország leendő székháza érdemelte ki. A projekt a WING és az RTL Services Kft., a Magyar RTL Televízió Zrt. szolgáltató cége között kötött hosszútávú bérleti szerződés következményeként valósul meg. A fejlesztés főtervezője a TIBA Építész Stúdió, az irodaépület belsőépítészeti terveinek elkészítését pedig a LAB5 architects végzi. A szerződéskötés menete során a bérlőt a Colliers Magyarország Kft. nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég és a CMS Budapest ügyvédi iroda, a bérbeadót pedig a DLA Piper ügyvédi iroda képviselte.

2024-ben költözik modern, belvárosi irodaházába az RTL Magyarország. Az újjászülető Liget Center és Liget Auditórium az ország piacvezető multimédia-vállalatának bázisaként szolgál majd. Itt kapnak helyet a hírstúdiók is, a szórakoztató műsorok nagystúdiói ugyanakkor más helyszínre, egy speciális gyártóbázisra költöznek majd.

A vállalat hosszútávon hibrid munkavégzésre rendezkedik be, melynek során a kollégák az irodában töltött munkanapok mellett otthonukból is dolgoznak. Az irodaépület kialakítása így nem csupán a legújabb trendeknek megfelelően zajlik majd; az átalakult igényekhez és az új munkafolyamatok sajátosságaihoz igazodva egy teljes mértékben modern, open office kialakítású munkakörnyezet valósul majd meg a különböző részlegek számára dedikált, de jól elkülöníthető területekkel, shared desk rendszerrel.

A korábbi tradicionális irodai környezetet egy sokkal aktívabb és rugalmasabb funkcionális tér váltja majd, amely a Liget Center műemlék épületének értékmegőrzésével egyidejűleg jön létre a 2024 közepére tervezett költözést megelőzően. Ezen felül, igényeire szabott, teljeskörű műemléki felújítás után modern, A+ kategóriás média komplexummá alakul át a Városligeti fasorra néző Liget Auditórium épülete, amelyben az RTL Magyarország hírigazgatósága és a hírstúdiók kapnak helyet.

A tranzakciónak köszönhetően egy hosszú évtizedek óta üresen álló, ugyanakkor különleges építészeti értékekkel bíró műemlék épületegyüttes kap majd új, múltjához méltó funkciót.

„Az RTL Magyarország modern multimédia-vállalatként nagy figyelmet fordít a korszerű munkaterek kialakítására, figyelembe véve a hibrid munkavégzés sajátosságait is. Az új székház kiválasztásában fontos szempont volt, hogy a hagyományos kialakításra jellemző tereket egy olyan, modern igényeknek megfelelő irodaház váltsa, ahol lehetőség van az épületrészek funkciók alapján történő leválasztására, a gyártás és az irodai terek elkülönülésére, és a hibrid munkavégzéshez szükséges korszerű munkaterek kialakítására. Ezt a lehetőséget a Liget Center és Auditórium épületegyüttesében láttuk meg, és megtisztelő számunkra, hogy az ingatlanszakma egy ilyen kiemelt elismeréssel díjazta a partnereinkkel közösen sikeresen végrehajtott tranzakciót” – mondta Tóth Bence, az RTL Magyarország Pénzügyi Igazgatója.

Az Acritas globális márkaindexet az egymilliárd dollár árbevételt (mintegy 280 milliárd forintot) túlszárnyaló cégek ötvenöt országban megkérdezett közel 1600, jogi szolgáltatásokat igénybe vevő vezetőjének értékelése alapján állítják össze. A lista rávilágít, hogy az ügyvédi irodák sikerességét meghatározza az innovatív megközelítésükkel szerzett megbecsültség, a hiteles megjelenés a kulcsfontosságú piacokon, a  tényleges iparági fókusz, valamint az országhatárokon átívelő összeolvadásokkal és felvásárlásokkal kapcsolatos ügyletek (M&A) elismertsége.

A globális listán immár kilencedszer első helyet szerzett Baker McKenzie idén is a legerősebb versenytársak pontszámainak több mint kétszeresével jutott a ranglista élére. A céget a Clifford Chance követi a rangsorban, a tavalyi második helyezett, DLA Piper ebben az évben a harmadik helyre szorult. A magyar piacon jelen lévő irodák közül az első húsz között helyet kapott még az Allen & Overy, a Dentons és a CMS is.

„A Baker McKenzie innovatív megoldások iránti elkötelezettsége, amely kivívta az ügyfelei elismertségét, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy idén is az első helyet szerezte meg a listán” – hangsúlyozta Lisa Hart Shepherd, az Acritas vezérigazgatója. „A globális ügyvédi iroda már harmadik éve kétszer olyan erős márka, mint a második helyezett” – tette hozzá.

„Hazánkban több mint 30 éve működik piacvezetőként a Baker McKenzie. A budapesti irodában többek között Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb M&A, ingatlanjogi és versenyjogi tranzakciói alkalmával nyújtunk tanácsadást ügyfeleink számára. Célunk, hogy folyamatos innovációs fejlődéssel és egyre újabb technológiai megoldásokkal hatékonyan segítsük ügyfeleink tevékenységét és magas minőségű szolgáltatásokat nyújtsunk a számukra” – mondta dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Baker McKenzie budapesti irodájának vezetője.

Dr. Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie ügyvédi iroda társtulajdonosa és az M&A terület vezetője hozzátette: „Ügyfeleink számára a magas szintű jogi tudás és szolgáltatás ma már csak az alap, a megkülönböztető faktor az iparági tudás, az ügyfél üzleti tevékenységének és folyamatainak ismerete és a technológiai megoldások általi hatékony támogatása. A tranzakciókban és a nagy volumenű jogi ügyletekben egyre nagyobb szerepe van a mesterséges intelligencián alapuló új technológiák használatának, amelyek fejlesztésében a Baker Mckenzie élen jár.”

A pay-per-click (fizess kattintásonként) alapú hirdetések legnagyobb szolgáltatója a Google, amely éves szinten több mint 20 milliárd dollár bevételt produkál. A Google AdWords platformja lehetőséget nyújt a hirdetőknek, hogy egy megadott kulcsszóra történő kereséskor az ő hirdetésük jelenjen meg a találati lista elején, reklám formájában. Rózsavölgyi Márk és Papp Gábor, a DLA Piper Magyarország munkatársai szerint probléma akkor merül fel, ha egy ilyen kulcsszó védjegynek minősül vagy védjegyet tartalmaz, például, ha egy konkurens gyártó nevét adja meg a cég, hogy a védjegy felhasználásával generáljon forgalmat a saját weboldalának. Vajon ezzel az így hirdető megvalósítja gazdasági tevékenység körében történő használatot, azaz a védjegybitorlást?

A jogászok szerint a platform, a Google felelőssége a bírósági gyakorlat alapján kizárható: az Európai Unió Bírósága (EUB) több ítéletében is kimondta, hogy a Google az ilyen hirdetéseknek csak a technikai hátterét teremti meg, ténylegesen nem használja a védjegyeket saját gazdasági tevékenysége és annak reklámozása során, így nem követ el védjegybitorlást.

A hirdetők felelőssége kapcsán az EUB kimondta, hogy amennyiben egy hirdető egy védjeggyel megegyező kulcsszót ad meg a hirdetések megjelenítéséhez, azzal már megvalósítja a védjegyhasználatot. Ugyanakkor pusztán emiatt nem válik bitorlóvá, még akkor sem, ha magában a hirdetésben is használja a védjegyet, hiszen a védjegyhasználatnak léteznek olyan esetei, amikor az jogszerűen történik. Ilyen lehet, ha az adott szolgáltató saját termékét valamely gyártó terméke egy másik gyártó termékének alkatrészeként használható fel, illetve ha az adott gyártó termékeit is kínálja. A védjegyhasználat ebben az esetben az áru rendeltetésének jelzésére szolgál. A hirdetésben csak akkor lehet védjegyet használni, ha az elengedhetetlen a termék jellegének, eredetének a meghatározásához és nem kelti azt a látszatot, hogy a hirdetés a védjegyjogosulthoz köthető lenne.

Az összetéveszthetőség szempontjából az online hirdetések vizsgálatakor a legnagyobb relevanciával a megjelenítés módja bír, mivel a felhasználó az alapján képes eldönteni, hogy az adott hirdetés a védjegyjogosulthoz köthető-e vagy sem. De vizsgálni kell a releváns fogyasztói csoportok meghatározását is: ha a termék egy hétköznapi fogyasztási cikk és a célcsoport is a hétköznapi fogyasztó, akkor nem várható el ettől a körtől, hogy tisztában legyen a termék specifikációit, így könnyebben összetévesztheti az eredeti termékkel az idegen védjegyet használó cég termékével.

A DLA Piper szakértői szerint a fentiek miatt a hirdetőknek és a védjegyjogosultaknak egyaránt érdemes figyelemmel kísérniük az üzletágukban közzétett online hirdetéseket. Egyrészt azért, hogy védjegyjogosultként érvényesíthessék a jogosultságaikat, másrészt annak érdekében, hogy a saját marketingtevékenységük során tisztában legyenek a védjegyhasználat adta lehetőségekkel és azok korlátaival. A példákból is kirajzolódik, hogy sok esetben elvi síkon könnyen elhatárolhatónak tűnik a használat és a bitorlás, de a gyakorlatban ennek éppen az ellenkezője jellemző. Az ügyyvédek szerint tekintettel az online marketing folyamatos térnyerésére, előbb-utóbb valamennyi üzleti szereplő kénytelen lesz szembenézni az ehhez hasonló kérdésekkel.

A céget immár nyolcadik alkalommal választotta a világ legelismertebb ügyvédi irodájának az Acritas piackutató cég a Globális Vezető Ügyvédi Irodák rangsorában.

Az Acritas globális márkaindexet az egymilliárd dollár árbevételt túlszárnyaló multinacionális cégek ötvenöt országban megkérdezett közel 1100, jogi szolgáltatásokat igénybe vevő vezetőjének értékelése alapján állítják össze.

A globális listán immár nyolcadszor első helyet szerzett Baker & McKenzie a legerősebb versenytársak pontszámainak több mint kétszeresével jutott a ranglista élére, tovább növelve eddigi előnyét. Idén a céget a DLA Piper követi a rangsorban, a tavalyi második helyezett, Clifford Chance ebben az évben a harmadik helyre szorult. A magyar piacon jelen lévő irodák közül az első húsz között helyet kapott még az Allen & Overy (7. hely), a Dentons (10. hely) és a CMS (17. hely) is.

A teljes lista itt böngészhető.

(A fotón Paul Rawlinson, a Baker & McKenzie globális elnöke.)