Gerentsér Imre távozását Sopov István, a DKT Kft. tulajdonló Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) elnöke így kommentálta: “Nagyon köszönöm Imre áldozatos munkáját a hazai digitális közönségmérés működtetése és fejlesztése tárgyában, nagy segítségünkre volt, hogy nem csak digitális szakemberként és vezetőként, hanem a kutatási módszertan szakértőjeként is tudta a DKT-t és a hazai szereplőket támogatni.”

Gerentsér Imre 2020. júniusától vezette a Digitális Közönségmérési Tanács Kft. munkáját, segítségével véglegesedtek a DKT működésének szervezeti keretei és alakult meg az Egységes Digitális Mérésért Egyesület. A vásárlók és a szakmai közösség támogatása mellett fontos szerepe volt a magyarországi online látogatottság- és közönségmérés 2023-2025 időszakra vonatkozó szerződésének előkészítésében és a Gemius Hungary Kft. kutatócéggel történő partneri együttműködés meghosszabbításában.

Papliczky Pál több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a média területén. Többek között volt a Figyelő, a HVG, az ingyenes Metro hírújság és a Népszabadság hirdetési vezetője, a Ringier Kiadó napilap üzletágának igazgatója, az Epamedia közterületi cég kereskedelmi vezetője, a 168 Órát kiadó Telegráf Kft. ügyvezetője, a Mediaworks regionális értékesítési igazgatója. 2019-ben és 2020-ban már vezette a DKT. Kft-t.

Papliczky Pál jelenleg az IAB Hungary ügyvezetője, amely pozíciót a jövőben is megtartja.

Több mint egy évtizedes online szakmai pályafutás van már mögötted. Hogy kerültél jelenlegi pozíciódba az RTL-nél, ami alapvetően mégiscsak egy televízió?

Az RTL már rég nem csak egy televízió, a portfóliója ennél sokkal változatosabb, mondhatni páratlanul diverz a hazai média landscape-en. A vezető tv csatornák mellett nálunk háromféle VOD szolgáltatás és videós hírújság is van, tehát széles a választék a hirdetők számára. A digitális platformok rohamos fejlődésének köszönhetem én is, hogy csatlakoztam idén tavasszal az RTL csapatához. Alapvetően a digitális területtel kapcsolatos feladatok tartoznak hozzám, de nagyon örülök, hogy közvetlen kollégáim révén a legjobb TV-s szakemberek mellett dolgozhatok.

Bizonyára voltak előzetes elképzeléseid az új munkádról. Az elmúlt hat hónapban értek meglepetések?

Talán meglepő lesz, amit mondok, de bizonyos szinten nem igazán. A nagy kihívások, amiket tapasztalhatunk, azok vagy rossz piaci berögződések, vagy annak alaptulajdonságából fakadnak, így nem különbözik a korábbi munkahelyeimtől. Az RTL egy nyugat-európai gyökerű cég, ennek megfelelő magas cégkultúrával, ezzel kapcsolatban egyáltalán nem ért meglepetés. A konkrét pozíciómat tekintve már kicsit más a kép: talán nem a meglepetés a jó szó, de a kereskedelmi terület nekem új volt. Nyilvánvaló volt, hogy az első hónapok tanulással telnek majd, de szeretem az új területek nyújtotta kihívásokat, ezért fordultam annak idején a programmatic felé is.

Úgy tudom, adatszegmensek vizsgálatával foglalkozol. Honnan jönnek az adatok? 

Valóban, a nyáron sokat dolgoztunk az RTL+ Light és RTL+ Active új adatstruktúráján. Teljesen új módszertannal és alapozókutatással frissítettük fel a szegmenseinket.

Mi az az eredmény, amit most már kommunikálni is lehet?

A tesztek alapján nagyobb és hatékonyabb szegmenseink lettek. Nagyon fontos eredmény, hogy most már 9 helyett 17 szegmenst tudunk kínálni, röviden tehát több és jobb adat áll az RTL-nél hirdetők rendelkezésére.

Az új adatszegmensekre építve megszülettek az új hirdetési lehetőségek, új hirdetési csomagok?   

Eddig is voltak adatszegmenseink, ezek értékesítése és a kampányokhoz kapcsolása rutin feladat, így nem volt szükség új munkafolyamatokra a kiszolgáláshoz. Mi úgy gondolkodunk az adatról, hogy a kampányokhoz az egy rétegként csatolható, tehát az a törekvésünk, hogy mindenféle kampányhoz és formátumhoz hasznosítható legyen, legyen az videós hirdetés vagy display.

A középtávú üzleti és kereskedelmi igény az, hogy ezek a szegmensek átjárhatóak legyenek az RTL.hu-val, magyarán azt szeretnénk, hogy egy teljesen eltérő platformon, teljesen más tartalomfogyasztási szokások mellett hasonló vagy azonos módszertannal, tehát megegyező minőségben tudjunk adatlayert szolgáltatni a hirdetőinknek a videós hírportálunkon is.

Lehet ennek a munkának olyan eredménye, hogy itthon is megjelenik a televízióban a programmatic, amire külföldön már vannak példák?

A kettő nem ér össze. Mi jelenleg az RTL digitális platformjain dolgozunk, és ott törekszünk minél körültekintőbb adatgazdálkodásra. A programmatic TV Magyarországon még talán gyerekcipőben sem jár. Ennek okai a technológiai kötöttségekben és a piacméretben keresendők. Ettől függetlenül van lehetőségünk hozzáférni az anyavállalaton keresztül a holland, német vagy akár francia kollégák tudásához, és ismerjük a technológiákat is, amiket használnak.

Ahogy egy évvel ezelőtt, úgy most is az öt, legtöbb látogatót vonzó gasztro oldalt mutatjuk be. Hogy éppen a TOP5-öt, annak az az oka, hogy nagyságrendi különbség van a TOP5 és az őket követő gasztro oldalak látogatottságában. A kiválasztás tehát kizárólag a látogatószámon alapult. Miközben a TOP5-be tartozó gasztro oldalak legalább 1,1 millió, de akár több mint 3 millió látogatót vonzottak tavaly decemberben, addig a lista további helyein szereplők legfeljebb 120 ezret.

Első pillantásra feltűnik, hogy minden vizsgált gasztro tematikájú oldal jelentősen javított pozícióján decemberre. Igaz, akik eleve jó helyen voltak, azok kevesebbet tudtak javítani, ami érthető. Mindenesetre az összes hazai internetes oldal TOP10-es listájába most két gasztro oldalnak is sikerült bekerülnie: a Mindmegette a 6., a Nosalty a 7. helyen végzett, mindkét oldal hat helyet lépett előre novemberhez képest. Bár nem került be a TOP10-be, de a Sóbors 11, a Streeetkitchen 18, a Receptneked pedig 19 hellyel lépett feljebb egy hónap alatt.

De ennél is vannak nagyobb ugrások. Ha a hatodik-hetedik legtöbb látogatót bevonzó gasztro oldalakat is bevonjuk a vizsgálatba, akkor megállapíthatjuk, hogy a Vidékíze 13, a Recepttár pedig 47(!) hellyel került feljebb a listán novemberhez képest. Igaz, ezen oldalak látogatottsága lényegesen alacsonyabb, mint a TOP5 gasztro site-oké.

Az összevetés kedvéért egy pillanatra érdemes ránézni arra is, hogy egy évvel ezelőtt, hogyan alakultak ezek a számok. A TOP5 gasztro oldalban nincs változás, a szereplők ugyanazok, bár a sorrend már nem ugyanúgy alakul. De ennél talán érdekesebb, hogy tavaly a „karácsony-hatás” 3-15 helyet dobott ezen oldalak látogatottságán, most viszont 6-19 helyet. Bár a jelenség mögötti összefüggések feltárása nem lehet egy ilyen gyorselemzés témája, de az első benyomásunk akár az is lehet, hogy az idei év bizonytalanságai és kockázatai felértékelték az olyan ünnepi hagyományok értékét, mint a szeretteinkkel, barátainkkal megosztott étkezés öröme.

A gasztronómiai oldalak után fordítsuk figyelmünket a szokásos havi toplistáinkra.

Novemberhez képest nem változott a napi átlagosan leglátogatottabb oldal neve: most is az Origó foglalja el ezt a helyet. De azért kisebb nagyobb változások történtek novemberhez képest. Most az Index a második, a Blikk a harmadik – egy hónappal korábban éppen fordított volt a helyzet. A 24.hu megőrizte negyedik helyét. A Portfolió meg tovább folytatta felfelé menetelését: egy évvel korábban, 2021 decemberében a kilencedik helyen volt a toplistán, 2022 novemberében a hatodik helyen állt, míg év végére az ötödik helyre jutott. Ez azért különösen értékelendő, mert a top pozíciók ugyan gyakran, akár hónapról hónapra változnak, de ritka, hogy egy oldal ebbe a körbe be tud kerülni. Decemberben a napi átlagos látogatószám alapján hatodik volt a Telex, és ezzel egy időre véget is ér a hírsite-ok uralma, mert jönnek a női oldalak. A hetedik-nyolcadik helyen a Femina és az nlc.hu áll. A tízes listát a Borsonline és a promotions.hu zárja.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor részben más sorrendet láthatunk, mint az előzőben. Rögtön a lista elején az Index és Origó sorrendje megfordul, a brand-listát az Index vezeti. Utánuk viszont nincs változás a harmadik-negyedik helyen, a Blikket a 24 követi. Viszont utána nagyon látványos az eltérés a két lista között. Az Időkép sokadszorra bizonyította, hogy milyen fontos egy applikáció a felhasználók, olvasók elérésében: jelenleg az ötödik helyen áll a brand-listán, miközben be sem került a TOP10 weboldal közé. A Telex ezen a listán is a hatodik, amit a Portfólió, a Femina és az NLC követ. A tízes brandlistát a Borsonline zárja.

Az egyes oldalak látogatói eltérő szokásainak, aktivitásának köszönhetően a havi összesített egyedi látogatószám alapján készített domain-toplista jelentősen eltér a napi látógatószám alapján összeállítottól. Ezért is tartjuk fontosnak mindkét listát közölni. Most például egyetlen esetben, a mindkét listán nyolcadik helyezett NLC-ről mondható el az, hogy ugyanazon a pozíción áll napi átlagos és havi összes látógatószám alapján. De itt is a nagy híroldalak vezetik a listát, még ha más is az egymáshoz viszonyított helyzetük, mint a napi átlagos látógatószám szerint nézve. Havi látogatottság alapján első a 24.hu, amit a Blikk, majd az Origó követ. A negyedik helyen az Index áll, maga után átadva a terepet könnyedebb oldalaknak. Merthogy sorban egymás után jönnek a gasztro és női site-ok: a Mindemegette, a Nosalty és az NLC. A listát a Portfólió és a Borsonline zárja.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája többnyire megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. De fontos megemlíteni, hogy havi szinten összességében kevésbé érvényesülnek azok a különbségek, amik napi szinten még megjelennek. Jelen esetben a lista első-második, valamint az ötödik-tizedik helyezett esetében nincs eltérés a domain- és a brandlista között. Az egyetlen különbség a site-ok és a brandek listája között az, hogy brandként az Index megelőzi az Origót, míg weboldalként utána áll. Egyébként a napi átlagos látógatószám alapján is ugyanez a viszonya a két online híroldalnak – csak annyi a különbség, hogy napi szinten ők vannak az első-második helyen, míg havi szinten akár site-ként, akár brandként nézzük, a 24 az első és a Blikk második és ezeket követi az Index és az Origó eltérő sorrendben.

Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brand-nek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat – és ez persze fordítva is igaz.

Az egészséggel kapcsolatos oldalak toplistájának alapjául ezen oldalak önbesorolása szolgál, és csak a havi legalább húszezer látogatót vonzó oldalakat vizsgálták. Még ezen a tartományon belül is nagyságrendi különbségek figyelhetők meg a dobogós helyezettek és a náluk kisebb látogatószámmal rendelkező oldalak között.

Magabiztosan vezeti a mezőnyt a hazipatika.com közel 2,4 millió látogatóval. Az egeszsegkalauz.hu oldalt több, mint 1,4 millió érdeklődő keresi fel havonta, míg a webbeteg.hu-t bő 1,2 millió. A látogatók számát tekintve ezután figyelhető meg egy törés. A lista 4. helyezettje, a napidoktor.hu 150 ezer havi látogatóval büszkélkedhet, az ötödik helyezett intima.hu már valamivel kevesebb, mint 100 ezerrel. A lista 6. helyén bő 50 ezer látogatóval a fitnesslife.hu áll, míg a hetedik egeszsegtukor.hu már „csak” 26,5 ezerrel.

A havi toplista

A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében továbbra is változatlanul a blikk.hu vezeti. A második helyet az Index foglalja el egy helyet javítva szeptemberhez képest. Harmadik az Origó, ugyancsak egy helyet javítva, míg a negyedik helyen most a 24.hu áll, amit pozícióját megtartva a Telex követ. A hatodik-hetedik helyen két női oldal, a femina.hu és az nlc.hu található, mindkettő javítani tudott helyezésén. Sorban utánuk a portfolio.hu, a promotions.hu és a ripost.hu következik, mindegyikük feljebb lépett szeptemberhez képest a toplistán.

A brand alapon összeállított napi átlagos látogatószámmal mért toplistát az Index vezeti, amit a Blikk követ. A harmadik-negyedik helyezett ugyanaz a két listán, az Origó és a 24. Az ötödik helyen viszont népszerű applikációjának is köszönhetően az Időkép áll. Hatodik a Telex, amit a két népszerű női oldal brandje, a Femina és az NLC követ. A listát a Portfolió és a Promotions zárja.

A havi összesített egyedi látogatószám alapján készített domain-toplista jelentősen eltér a napi látógatószám alapján összeállítottól. Nagyon látványos a különbség a 24.hu és a femina.hu esetében. A napi adatok alapján 4. helyre került 24.hu a havi összes látógatószámot figyelembe véve vezeti a listát. A 2. helyen itt a blikk.hu áll, míg a harmadikon a femina.hu, aminek napi átlagos látogatószáma alapján a lista 6. helye jutott az előzőekben. Negyedik az Origó, ötödik az Index, amit a ripost.hu követ. Hetedik az nlc.hu – amit az tesz különlegessé, hogy ebben az egyetlen esetben egyezik meg a napi átlagos és a havi összesített látógatószámon alapuló listán elért helyezés. A tízes listát a mindmegette.hu, a borsonline.hu és a promotions.hu zárja.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Most is így van a lista legtöbb helyén. A havi adatok alapján mindkét esetben első a 24, második a Blikk. A harmadik-negyedik helyen viszont helyet cserélt egymással a Femina és az Origó, a brand-listán az Origó harmadik. Innentől kezdve viszont nem látható eltérés a két lista között: az ötödik helyezett Indexet a Ripost, az NLC, majd a Mindmegette követi, míg a sort a Borsonline és a Promotions zárja.

Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brand-nek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat – és ez persze fordítva is igaz – írják.

Fotó: Carlos Muza/unsplash.com

Műegyetemet végeztél. Alapvetően műszaki ember vagy?

A középiskolából matematika-informatika irányból jöttem, de a természettudományok is érdekeltek, így logikus választás volt a Műszaki Egyetem. Azt azonban kevesen tudják rólam, hogy nem a klasszikus gyakorlatias műszaki, inkább a tudományos műszaki témák iránt vonzódtam, olyan témák érdekeltek, mint a kozmikus felsőgeodézia meg a bolygók gravitációs erőterének a vizsgálata. A tudományos énem mind a mai napig megvan, ami a Nielsenben egyáltalán nem haszontalan.

A versenypiacon dolgozol, de láthatóan az akadémiai világtól sem távolodtál el, a Műegyetemen PhD-fokozatot is szereztél.

Nem távolodtam el, csak eltévedtem, mert a doktorim gazdálkodás- és szervezéstudomány témában született. Közben egy évet voltam külföldön is, a Harvard Law School Berkman Centerében kutattam, igyekeztem multidiszciplinárisan fejleszteni a tudásomat, hogy járatos legyek a tudományos, a műszaki, a gazdálkodási és a jogi ismeretek terén is. Érdekes útkeresés volt ez számomra, hiszen nem tudtam, hogy egészen pontosan hol akarok majd kikötni.

A Berkman Centerről érdemes megjegyezni, hogy valójában nem jogi, hanem internetes társadalomkutató központ. Olyan emberekkel dolgozhattam ott, mint például a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales, aki a szobatársam volt, de ott tevékenykedett az RSS feltalálója, a blogszféra több úttörője és sok más innovátor is. A 2000-es évek elején, amikor ebbe a közegbe bekerültem, itthon az internetes világnak még csak az előszelét éreztük.

Az első igazi munkahelyed, rögtön a diplomázásod után az Accenture volt. Hogy lettél tanácsadó?

Volt egy állásbörze a Műegyetemen, én meg kíváncsiságból beültem egy próbainterjúra az akkor még Andersen Consulting nevű céghez. Ez olyannyira sikerült, hogy pár hét múlva ajánlottak is egy állást. Kíváncsiságból mentem oda, és majdhogynem véletlen volt, hogy éppen a távközlés és média területére kerültem. Stratégiai üzletfejlesztéssel és az üzleti folyamatokkal foglalkoztunk, főleg médiapiaci és távközlési vállalatokat segítettünk.

Akkor volt már itthon internet, de gyerekcipőben járt.

Elég magas szintű volt viszont a nagyvállalatok informatikai fejlettsége, gyakran vezettek be új rendszereket, a változó fogyasztási szokásokhoz is hozzá kellett illeszteni a vállalati stratégiákat, ezekben a kérdésekben adtunk tanácsot.

Sejtetted már a fényes jövőt?

Nemcsak mi, tanácsadók, de az iparági vezetők is látták, hogy a digitalizációban milyen óriási lehetőségek rejlenek.

Talán ez is magyarázza, hogy önálló tanácsadó céget alapítottál Stepchange néven.

Igen, néhány kollégával úgy láttuk, van keresnivalónk ezen a területen. Persze egy kisebb magánvállalkozásban ez másképp működik, mint egy nemzetközi óriáscégnél, de nagyon sok érdekes projekten dolgoztunk a távközlési iparágban.

Tulajdonképpen innen vezetett az utam az Antenna Hungáriához. Először tanácsadóként dolgoztam nekik, majd a stratégiai üzletfejlesztési osztály vezetőjeként bekerültem a cég szervezetébe. Nagyon jól összefonódtak a szálak, mindazok a tapasztalatok, amiket addig szereztem. Elkezdtünk foglalkozni az online médiaterjesztéssel. Az Antenna Hungária mint nagy műsorszóró vállalat jó kapcsolatban volt a piaccal, de csak a klasszikus műsorszórási szolgáltatásokkal, miközben már lehetett látni, hogy a nézők egyre inkább az internetes tartalomfogyasztás és a streaming felé fordulnak.

Kidolgoztam egy tervet, hogy az AH hogyan vehetne részt ebben a folyamatban. Miután ez a megbízatásom lejárt, az akkori vezérigazgató felkért arra, hogy ha már papíron megterveztem egy multimédiás tevékenységet, akkor valósítsam is meg a gyakorlatban. A multimédia után később hozzám került a teljes üzleti és műsorszórási tevékenység, a lakossági médiaszolgáltatásokkal együtt.

Hogy került a képbe a Vodafone?

A UPC-akvizíció kapcsán kerültem oda. A Vodafone hardcore mobilcég volt korábban, kisebb videós tartalomfejlesztésekkel, de a UPC-vel egy komoly múlttal rendelkező, nagy kábeltévés cég került be a portfóliójába. Az integráció során a termékmenedzsmenten dolgoztam, és olyan dolgokkal foglalkoztam, mint például a tartalomszerződések átalakítása, amelyekről természetesen nem beszélhetek részletesen. De részese voltam az új set-top boxok bevezetésének is; összességében a Vodafone-nál remek emberekkel dolgozhattam együtt. Minden tevékenységem arra irányult, hogy a cég a korábban csak mobilszolgáltatást nyújtó vállalatból valóban konvergens szolgáltatóvá válhasson.

És most megérkeztünk a mába: 2021 szeptembere óta a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője vagy.

Itt valóban összeérnek a dolgok. Valószínűleg azért gondoltak rám, mert tudományos hátterem révén van affinitásom a klasszikus adatelemzéshez, annak matematikai aspektusához. Megvannak a médiapiaci kapcsolataim, mind szolgáltatói, mind terjesztői vonalon. Az Antenna Hungáriában streamingterületen vagy a Vodafone-ban a digitális termékeknél olyan dolgokat tudtam letenni az asztalra, amelyek miatt komfortosan mozgok az új digitális világban is.

Négy hónapig Vörös Csillával együtt, utána már önállóan vezetted a céget. Hogyan sikerült beleszoknod az új munkába? Sokat dolgoztál telekommunikációs, terjesztési, tartalomfejlesztési területeken, de a közönségmérés nem ugyanaz.

Csilla nagyon büszke lehet arra, amit harminc év alatt felépített, és ahogy ezt a vállalatot fejlesztette, működtette. Az ember nehéz örökséget vesz át ilyenkor, hiszen ugyanolyan színvonalon akarja folytatni a munkát, sőt újdonságokat akar hozzátenni. Azokat a dolgokat tanultam meg Csillától, amiket csak szerződésekből, dokumentumokból nem lehet megérteni, hiszen ő a Nielsennek és a magyar közönségmérésnek az élő emlékezete. Nagyon sok tanácsot adott a vállalat belső működésével kapcsolatban is. Abban is segített, hogy hogyan lehet ebben a világban alkalmazni azokat a koncepciókat, amiket én hoztam magammal. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Csilla tanácsaira még ez év november végéig támaszkodhatok, hiszen addig tanácsadóként továbbra is mellettem áll a belső projektekben.

Korábbi munkahelyeiden is találkoztál a Nielsen Közönségmérés számaival, tisztában voltál a piaccal. Belülről viszont minden cég kicsit más, mint amit a kívülállók gondolnak róla. Értek-e meglepetések?

Ért meglepetés, mert a piacon az a hír járta, hogy Csilla asztalán van egy gomb, amit megtekergetve át lehet állítani a nézettséget, de én nem találtam meg azt a gombot… De komolyra fordítva a szót, nagy meglepetések nem értek. A kollégákban és a módszertanokban elképesztő pontosság és hagyománytisztelet van, ami az egyik alapja annak, hogy a nézettségmérés folyamatosan fejlődő módon, de alapvonalaiban, logikájában változatlanul fenn tudott maradni. Ebből a szempontból a vállalat soha nem kötött semmilyen kompromisszumot.

Magam is voltam az ellenoldalon, előző munkahelyeimen időnként vitáztam is a Nielsennel. Ezt a tapasztalatot most jól hasznosíthatom ebben a székben, hiszen ha évekkel ezelőtt kritizáltam a vállalatot, akkor azt a véleményemet most is vállalnom kell. Érdekes végiggondolni, hogy az általam korábban megfogalmazott kritikát most hogyan tudom kezelni.

A televíziós közönségmérés, mint minden műszeres mérés, a kívülálló számára egyszerűnek tűnik. Ketyeg a kihelyezett eszköz, bejönnek az adatok a szerverre, ahonnan gombnyomásra le lehet kérni az eredményeket. A mérés mögött azonban ott van a teljes televíziós piac, a sokszor tízmilliárdos reklámbevételek és az ebből fakadó üzleti érdekek. Mekkora présben érzed magad?

Egyfelől nagy a prés, hiszen a nézettségi eredmények alapján mindig van, aki szeret minket, és van, aki utál. Vagy ha minket nem is, az eredményeket biztosan. De az a fajta függetlenség és szakmaiság, ami a Nielsenben megvan, megadja az ügyvezetőnek a nyugalmat, hogy jól aludjon, mert az eredmények mögött egy változatlan és robusztus módszertan áll. Nyilván minden módszertannak megvannak az erősségei és gyengeségei, de a miénk mögött nagyon nagy tapasztalat áll, sok országban így működik, mi pedig igen komolyan vesszük, hogy a tévés világot megismerjük, hogy a panelt jól válasszuk ki, hogy a paneltagjainkat megfelelően felkészítsük az eszközök helyes használatára, hogy az adatfeldolgozásunk a lehető legpontosabb legyen, hogy az eredményeket minden egyes nap megfelelően adjuk ki, hogy az ügyfeleink dolgozni tudjanak. Ezért alakult ki az a bizalom, ami miatt a reklámpiac mind a mai napig devizaként használja a Nielsen tévés mérését.

Nyugodtan alszom tehát, de a prés ott van. Az adott eredményeket néha számonkérik: hogy lehet az, hogy…

Nyomás van azt illetően, hogy bizonyos célcsoportokat miért nem mérünk, vagy miért nem mérünk másképp. Prés van azon a téren, hogyan mozdulunk bele a digitális technológiákba.

Ezek a piaci szereplők ugyanakkor azt is mondják, hogy ne csináljatok hirtelen változást, mindenről tudni akarunk fél évre előre. Van egy érdekes kettőség ebben a helyzetben, egyfelől nyomás a változásra, másfelől nyomás az állandóságra. De ez nem magyar sajátosság, nemzetközi szinten is így van.

Három nagy ügyfélcsoport várja az adataitokat, a médiacégek, a márkatulajdonosok (hirdetők) és az ügynökségek. Milyen impulzusok érnek titeket a részükről?

Én még szélsőségesebben látom, csak két részre osztanám az ügyfeleket. Vannak egyfelől a hirdetők, másfelől meg azok, akik a hirdetők pénzét próbálják hatékonyan felhasználni. Sok szempontból a tévéknek, ügynökségeknek, sales house-oknak ugyanaz az érdekük. Bizonyos értelemben természetesen a hirdetőknek is, de ők kicsit más szempontból nézik a piacot.

Mindenki azt szeretné, hogy a lehető legpontosabban mérjünk, és persze a lehető legolcsóbban. Ebben is megjelenik egyfajta érdekközösség, mert mindenki a legjobb mérést akarja, de úgy, hogy közben lenyomja az árát is.

A Nielsen a kezdetektől paneles mérést folytat, több mint harminc országban. Minden piacon azonos módszertannal mértek?

Nagyon kicsi különbségek vannak. Például hogy időben milyen felbontású a mérés, van, ahol félperces, van, ahol perces. De alapvetően ez egy nagyon homogén rendszer, még eszközszinten is. Tavaly panelbővítést hajtottunk végre, és most mi is a legújabb mérőeszközökre, a más országokban már használt nanomérőkre cseréltük a korábbi mérőket. A háttérrendszerek is azonosak, nagyon erős homogenitás jellemző. Így a hibakeresés is egyszerűbb, a módszertani egységesség pedig erőt ad a Nielsennek, hogy nemzetközi szinten is egységesen és magabiztosan lépjen fel.

A panel összetétele, kiválasztása országonként változhat. Mondjuk egy közel-keleti országban más kultúrája van annak, hogy ki léphet be egy háztartásba, mint Európában. A mérésnek nem is a technológia a legfontosabb része, hanem a panel. Arról sokan elfeledkeznek, hogy a panel folyamatos fejlesztésében, fenntartásában ugyanakkora energiák vannak, mint a technológia szinten tartásában. A kollégák szakmai tudása mellett a panel a legnagyobb értékünk.

Fontos érdekesség az is, hogy van olyan tévéadás, amelyet három-öt forrásból is tudunk venni. Ha mondjuk valamelyik kábeltévé-szolgáltatónál műszaki probléma merül fel, leáll a szolgáltatás, van alternatív adatforrásunk. Az nem fordulhat elő, hogy nem tudjuk mérni és feldolgozni az adatokat. Az elmúlt közel harminc évben egyetlen olyan nap sem volt, amikor ne adtunk volna adatokat. A rendszer óriási redundanciával van felépítve az adatszolgáltatás biztonsága érdekében.

Mennyit változik a panel egyik évről a másikra? Az emberek életkora nő, változhat a végzettségük, a lakóhelyük, a fiatalok elköltöznek, a dolgozók idővel elmennek nyugdíjba. Hogyan oldjátok meg, hogy a panel folyamatosan leképezze a teljes piacot?

Minden évben csinálunk egy alapozó kutatást, amelyben azt vizsgáljuk, hogyan változik a tévénéző közönség összetétele, ezt próbálja leképezni a panel. Maga ez az úgynevezett univerzum is változik, és emellett nőtt a panel mérete is, kezdetekben 600 háztartásban voltak kint eszközök, ma közel 1500-ban vannak, és a panel összetétele is folyamatosan módosul. Van, aki magától megy el, van, akit bizonyos szempontok alapján lecserélünk. Az sem jó, ha valaki túl hosszú ideig paneltag.

Említetted, hogy Csilla varázsgombja nem létezik. A paneltagokhoz ki fér hozzá?

A paneltagok listájához még nekem sincs hozzáférésem. Sőt, még azt sem árulhatom el, ki fér hozzá. A paneltagok ismerete azokra van korlátozva, akiknek munkakörük miatt erre feltétlenül szükségük van. Ebben a rendszerben ez szükségszerűen titkos információ, még a lehetőségét is el kell kerülni annak, hogy esetleg valaki befolyásolni próbálja a paneltagokat.

Televíziós mérésről beszélünk, miközben egyre nagyobb az igény a cross-mediás mérésre.

Igen, az adott műsor vagy reklám már sokféle platformon megjelenhet, és a hirdető tudni akarja, hogyan épül a közös reach, milyenek az átfedések. Ez az igény meghatározza a fejlesztési irányainkat. Amikor cross-media mérésről vagy a nézők bármiféle közös eléréséről beszélünk, annak az egyik alapja mindig a tévés mérés.

A digitális mérések területén már több kelet-európai országban működik a Streaming Meter nevű szolgáltatásunk, amely ugyanazon a panelháztartáson belül streamingfogyasztást is képes mérni, de nem programszinten. A konkrét műsort nem tudjuk megnevezni, de azt igen, hogy Netflixet vagy HBO-t néz-e valaki X percen keresztül. Itt már nemcsak a tévékészülékekről van szó, hanem a különböző eszközökről a panelen belül. Ezt a szolgáltatást Magyarországra is szeretnénk behozni.

A másik fontos dolog, amit kiemelnék, a DAR (Digital Ad Rating) nevű szolgáltatásunk. Ha tudom a normál reklám elérését a tévében, és azt is tudom, hogy a tévében és a digitálisban milyen demográfiák voltak, akkor ezt megfelelő fúzióval össze is rakhatom. Ha például az egyikben egymillió volt a célcsoporton belüli elérés, a másikban ötszázezer, az összerakva, mondjuk, csak egymillió-kétszázer lesz.

Ha az adott műsort megnézi X fő a tévében, Y a streamingben, abból két fontos irány következik. A lineáris televízióadást nézők között már ma is rengeteg olyan van, aki nem váltott a lekérhető tartalmakra, a lineáris tartalmat azonban nem tévékészüléken fogyasztja, hanem mobilon, tableten, gyakran háztartáson kívül. TV GO, Vodafone TV, mindiGO TV – ezeket már használják a fogyasztók, de senki nem méri hivatalosan. Valamilyen piaci összefogással viszont meg kell mérni őket, hiszen a nézők egy része nem a lineáris műsorok nézői közül tűnt el, csak a tévékészülékek elől. A különböző forrásokból összegyűjthető adatok integrálására a Nielsen a legalkalmasabb.

Lengyelországban már van arra példa, hogy egy másik cég – a Gemius – megméri a háztartáson kívüli tévézést, átadja az adatokat a Nielsennek, amely a háztartáson kívüli és belüli adatokat összerakja. Ebből az adatfúzióból kerülnek ki az egységes nézettségi adatok. Arra természetesen vigyázni kell, hogy senkit ne számoljunk kétszer, de annak is megvan a módszertana, hogy az ilyen hibákat elkerüljük.

Van négy-öt irány, amerre el lehet indulni. Némelyik beruházást igényel, de olyan megoldás is van, hogy egyszerűen leülnek az érintett cégek, és megtárgyalják, ki milyen kondíciókkal adná át az általa mért adatokat annak, aki ezeket aggregálni tudja a piac számára.

Az év végén lejár Magyarországon a DKT–Gemius-szerződés, és még nem tudjuk, mi lesz utána.

Én sem. Ezt a Gemiustól kell megkérdezni.

De azt tudod, van-e már Nielsen–Gemius-tárgyalás az előbb említett adatfúzió megvalósításáról.

Beszélünk a Gemiussal a háztartáson kívüli és belüli tévénézés adatainak integrálásáról, de annak semmi köze az online piac méréséhez, amit a DKT számára végeznek. Semmiképpen ne keverjük össze a két témát, már csak azért sem, mert a DKT-tenderen mi is elindultunk.

Látjuk, milyen tempóban fejlődik a digitális világ, ezt a Covid fel is gyorsította. Cégvezetőként viszont nyilván terveket készítesz, tervezned kell. Mennyi időre lehet ma tervezni?

Számos iparági vezetővel együtt azzal a problémával küzdök, hogy a tervezés alapparamétereit is nehéz meghatározni, az inflációt, a forintárfolyamot, a munkanélküliségi rátát, pedig ezek mind visszahatnak a reklámpiacra. A piacon nagyon sok szerződés egy évre köttetik, miközben a negyedéveket sem lehet pontosan előre látni. Egy éven túl tervezni meg gyakorlatilag lehetetlen.

A fogyasztói trendeket illetően már jobban kirajzolódnak a változások. Persze az aktuális változások itt is okozhatnak turbulenciákat, ha többen küzdenek anyagi gondokkal, akkor esetleg lemondják a streaming-előfizetéseket, de az alaptrend töretlen. Meg kell tehát találnunk az iparági összefogás útját. Az nem megy, hogy a piac messiásként várja a mérővállalatoktól a megoldást. Aktív párbeszédre van szükség a reklámipari szereplők között, hogy meghatározzuk, melyek a modern üzleti modellek, a működésükhöz milyen paraméterek kellenek, azok hogyan mérhetők meg a lehető legköltséghatékonyabban és legpontosabban. Mi ehhez azt tudjuk hozzátenni, hogy ami más piacokon bevált, azt megpróbáljuk importálni. A nemzeti médiapiacok meglepően elkülönültem működnek, miközben fölöttük létrejött egy globális piac, szintén mérési alapon. Ha a Netflix felépíti a maga reklámpiacát, e mögött is lesz mérési rendszer. Az üzleti modellek és a mérési rendszerek csak együtt fejlődhetnek.

A következő hónapokban milyen újdonságokat hoztok a piacnak?

Az első újdonság annak köszönhető, hogy bizonyos dolgokban hatalmas beruházások nélkül is előre tudunk lépni. A hagyományos mérésben van egy „other” kategória, a tévén történő nem televíziós tartalomfogyasztás. A panelünk nem ennek a mérésére van kitalálva, de azt meg tudjuk csinálni, hogy ugyanazon a válaszadóbázison erre is részletesen rákérdezünk, és elemezzük az eredményeket. Itt még többforrású adatfúzió sem merül föl, hiszen egy panelből jönnek az adatok.

Ehhez kapcsolódik a már említett Streaming Meter is, amelyet szeretnénk Magyarországon is bevezetni, amennyiben erre az igényt a piaci szereplők is megerősítik. Folytatni szeretnénk továbbá azokat a beszélgetéseket is, amelyek megalapozzák, hogy a hazai mérésben is megjelenhessenek a háztartáson kívüli lineáristévé-fogyasztás eredményei.

A másik nagy témakör pedig a digitális reklámmérés, a már említett DAR, a Digital Ad Rating. Ez az alapja annak, hogy a teljes – tévés és digitális – reklámelérés, a Total Ad Rating számait előállítsuk. A DAR körül itthon még sok kérdés merül fel, ami azért meglepő, mert nagy nemzetközi piacokon már sikerrel használják a tévék, az ügynökségek és a hirdetők. A magyar piacon ez egy elszalasztott esély azokkal a nemzetközi szereplőkkel szemben, akik másutt már használják. Pedig éppen ezzel lehetne megmutatni, hogy a magyar médiatermékek miben jobbak, mint más, nemzetközi platformok. Minden említett témában keresni fogjuk a partnereinket.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/3. számában jelent meg. 

Sopov István még műegyetemi évei alatt került kapcsolatba a Port.hu alapítójával, Veszelovszki Zsolttal. Miután lediplomázott, előbb a weboldal főszerkesztője, majd értékesítési vezetője lett. Lényegében ebből a tevékenységből nőtt ki az Adaptive Media online sales house, amely a mai napig a piac egyik legnagyobb szereplője.

A Digitális Közönségmérési Tanács tíz éve gondoskodik arról, hogy a hazai piac megbízható mérési adatokhoz jusson. Sopov Istvánnal beszélünk arról, kik és milyen céllal hozták létre a szervezetet és az milyen szolgáltatásokat nyújt.  Áttekintjük, mekkora a hazai piac, hány szereplőt mérnek (és hányat nem), és akiket mérnek, azokat milyen módszertannal.

Beszélünk a másik nagy szakmai szervezet, az IAB tevékenységéről is. Tisztázzuk, mit tesz a nemzetközi és a hazai IAB az online piac fejlődéséért, beszélünk a költési trendekről, a reklámtorta nagyságáról, és kitérünk arra is, milyen esélyei vannak a magyar tartalomgyártóknak a globális játékosokkal szemben.

Végül megbeszéljük, mi várható a következő hónapokban, mi mindent tervez a DKT és az IAB, milyen lehet az ősz és a tél a piacon, és ha jön a sokak által elkerülhetetlennek tartott recesszió, annak milyen következményi lehetnek a magyar tartalomipar számára.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A 2022-es év már jó pár olyan fejleménnyel szolgált, aminek erős kihatása lehetett a híroldalak látogatottságára, ezért a DKT elemzései is rendre visszatérnek ezekre. Elég csak az orosz-ukrán harcokra, a parlamenti választásokra, majd a gazdasági helyzet változására (pl. az üzemanyag-, az energia- és az élelmiszerárak elszabadulására, a forint árfolyamának gyengülésére, a jegybanki alapkamat és a banki kamatok folyamatos emelkedésére), valamint ezekkel összefüggésben a kormány gazdasági intézkedéseire gondolni. Rendszerint a nyári hónapok „uborkaszezonnak” számítanak a híroldalak számára, de idén ez biztosan nem igaz a júliusi és augusztusi adatok alapján. Az orosz-ukrán háború, majd a választási kampány által felpörgetett látógatószám ugyan április-júniusra valamelyest visszaesett, hogy aztán júliusra újra megközelítse a márciusi csúcsot. A magukat híroldalként (is) definiáló weblapok átlagos összesített napi látogatószáma (real user) ekkora újra közel 3 millió látogatóra nőtt – csaknem elérve a márciusi rekordot. Augusztusra valamelyest csökkent ez a szám, de még mindig 2,9 millió feletti napi átlagos látógatószámáról beszélhetünk a híroldalak vonatkozásában.

A híroldalak napi látógatószámának alakulásának ismertetése után bemutatjuk a szokásos havi toplistákat is.

A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében továbbra is változatlanul a blikk.hu vezeti, de a második-ötödik helyen sem történt most változás, az Indexet az Origó, majd a 24.hu és a portfolio.hu követi. A hatodik helyre a femina.hu került öt helyet javítva júliusi helyezésén. A hetedik helyen jelenleg Telex áll, eggyel előrébb lépve múlt havi helyezéséhez képest. Nyolcadik az Időkép, kilencedik az nlc.hu, míg a tizedik helyen most a ripost.hu található.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor az előbbi listához képest nem látunk eltérést a dobogós helyeken: A Blikket az Index, majd az Origó követi. Innentől viszont megváltozik a sorrend a weboldalakhoz képest. A negyedik helyen az Időkép áll népszerű applikációjának és gyaníthatóan a nyaralási időszaknak köszönhetően. Ötödik a 24, míg hatodik a Telex. A brand-lista hetedik helyén a Portfolió áll. A tízes lista nyolcadik-kilencedik helyén a népszerű női brandek találhatók, a Femina és az NLC. Utóbbi helyezése megegyezik a weboldalak listáján elért helyezésével, akárcsak a listát záró Riposté.

Ahogy a napi, úgy a havi összesített egyedi látogatószám alapján készített domain-toplista első felében sem történt változás júliushoz képest (bár a két lista különbözik egymástól): a Blikket a havi toplistán a 24.hu követi, míg a harmadik helyen az Index, a negyediken az Origó áll. Őrzi ötödik helyét a femina.hu is. Hatodik a ripost.hu két helyet előre lépve júliushoz képest. Utána következik a hetedik helyét őrző nlc.hu. Nyolcadik helyen most a portfolio.hu áll. A kilencedik továbbra is a borsonline.hu, míg a tízes listát most a Telex zárja két helyet javítva pozícióján.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Többnyire ez a helyzet most is, kivéve az első két helyet. Míg a weboldalak listán első a blikk.hu és második a 24.hu, addig a brandek listáján éppen fordított a helyzet. Ugyanezt láthattuk egy hónappal ezelőtt is. Innentől kezdve viszont megegyezik az egyes brandek helye a toplistán a weboldalak helyezésével a harmadik helyezett Indextől a tizedik helyezett Telexig bezárólag.

Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brandnek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat.

Beköszöntött a nyár, az éves nyaralások, rekreációs célú utazások legfontosabb időszaka. Jelen elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy ez miként érintette a leglátogatottabb utazáshoz-nyaraláshoz kapcsolódó oldalak helyzetét. Csak azokat az oldalakat vizsgáltuk, amelyek a napi átlagos látogatószámuk alapján bekerültek a TOP100-ba.

Mind a két TOP100-as listára kerülő meteorológiai oldal két helyet javított pozícióján májushoz képest, ezzel az Időkép az ötödik leglátogatottabb oldal lett a napi belföldi látogatószám alapján, míg a Köpönyeg a hatvanharmadik. Jóval nagyobbat, hét helyet lépett előre a menetrendek.hu, ami most a harmincharmadik helyen áll a toplistán. Két olyan oldalt is megvizsgáltunk, amely tematikáját tekintve akár utazási desztináció alapján történő informálódásra is alkalmas lenne, de sem a budapestkornyeke.hu, sem a hellovidek.hu nem profitált a nyár megérkezéséből, mindkettő valamelyest hátrébb sorolódott a toplistán. Szemben a specifikusabb profilú programturizmus.hu oldallal, amely májushoz képest tizenhárom helyet javított pozícióján, bekerülve ezzel a százas toplista kilencvenötödik helyére.

A nyaralással összefüggő tematikájú site-ok relatív helyzetének bemutatása után következzenek a szokásos havi toplisták.

A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében változatlanul a blikk.hu vezeti, míg a második helyre most az Index került, két helyet javítva májushoz képest. A dobogón harmadik helyezett az Origó lett. Negyedik helyen pedig most a 24.hu áll. Az ötödik helyen az Időkép oldala található, amely két helyet javított pozícióján – feltehetően nem függetlenül a nyár és a nyaralási lehetőségek beköszöntétől. A hatodik helyet az nlc.hu foglalja el, míg a hetedik helyen egy másik női oldal, a femina.hu áll. Nyolcadik a borsonline.hu. A tízes listát júniusban a promotions.hu és a ripost.hu zárta. Előbbiről érdemes megemlíteni, hogy egy hónap alatt négy helyezést sikerült javítania.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor azt láthatjuk, hogy az első két helyezett helyet cserélt. A brand-listán az első helyen az Index áll, míg a másodikon a Blikk. Harmadik helyen mindkét listán az Origóval találkozhatunk. A negyedik-ötödik helyen ismét helycserét láthatunk: a weblapok listáján ötödik Időkép brandként már a negyedik helyen végzett, ezzel párhuzamosan az 24 foglalta el a brandlista ötödik helyét. A hatodik-nyolcadik helyen nem tér el egymástól a honlapok és a brandek listája: az NLC után a Femina és a Borsonline következik. Brandként a Telex a lista kilencedik helyén áll, míg a Promotions a tízediken.

A havi összesített egyedi látogatószám alapján készített toplista első helyét – májushoz képest egyet előre lépve – a 24.hu foglalta el júniusban. Második helyen most a blikk.hu áll – egy hónappal ezelőtt éppen fordított volt a felállás. (Azelőtt egy hónappal viszont épp a mostani felállásban voltak – vagyis bár vezető szerepük megkérdőjelezhetetlen, egymáshoz viszonyított helyzetük dinamikusan tud változni hónapról hónapra.) Az origo.hu most is a harmadik helyet foglalhatta el. A negyedik és az ötödik helyen is helycserét látunk májushoz képest, a negyedik helyen most az Index áll, míg az ötödik helyezés birtokosa a femina.hu. Eközben őrzi hatodik helyét az nlc.hu. Hetedik a Ripost, nyolcadik a Borsonline. A kilencedik helyre egyet lépve előre a promotions.hu jutott, míg a tízes listát most a nosalty.hu zárja.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Többnyire ez a helyzet most is, bár vannak kivételek. Mindkét listán első a 24 és második a blikk. Viszont a brand-listán most nem az Origó áll a még dobogós helyen, hanem az Index. A negyedik helyezett Origót a két toptízes női brand, a Femina és az NLC követi, majd sorban utánuk jön a Ripost, a Borsonline és a Promotions, ahogy a weboldalak listájában is. A tízes toplistát az Időkép zárja.

Az adatok értelmezése során most is érdemes figyelembe venni, hogy a látogatottsági toplisták gyakran és könnyen változnak egyik hónapról a másikra, amelyik oldalnak vagy brand-nek most romlott a pozíciója, annak akár már a következő hónapban javulhat.

Az EDME tisztújító közgyűlésén mind az elnökség, mind a felügyelő bizottság tagjait megújították tisztségükben. Az elnökség ezt követően elnököt választott: ezt a pozíciót ismét Sopov István tölti be. Az újabb kétéves mandátum június 28-ától él.

Az elnökség tagjai:

• Ablonczy Ákos (Infinety)
• Bognár Bálint (Central Médiacsoport)
• Erős Attila (Reprise Digital)
• Laczkó Endre (atmedia)
• Pónácz Zoltán (Mediaworks)
• Szabó Edina (Omnicom Media Group)
• Sopov István (Adaptive Media), az Egyesület elnöke
• Vándor Attila (Indamedia)
• Umut Yasar (GroupM)

A felügyelőbizottság tagjai:

• Guttengéber Csaba (atmedia)
• Lóczi János (Petőfi Media Group)
• Novák Péter (dentsu)

Az elnökség mozgalmas két évet követően kapott újból mandátumot a folytatáshoz. A szervezet formalizálta működését, változott a mérés felülete, és bevezették a brand alapú mérést is. A DKT ügyfelek száma bővült, jelenleg több mint 50 cég és 600 weboldal használja a mérést, amelyet a hirdetéspiac egységesen sztenderdnek fogad el.

További, az Egyesületet érintő hír, hogy a szervezethez június 9-ével új tag csatlakozott a HVG Kiadó Zrt. képében. „Örömmel csatlakoztunk az Egyesülethez, amely az utóbbi években nagy utat tett meg. A HVG az online hírpiac egyik meghatározó szereplője, amely a kezdetek óta részt vett az iparági sztenderdek alakításában, és most is aktív szakmai részvételt ígérünk. A digitális piac egyre összetettebbé kezd válni, ezért is fontos, hogy az Egyesület által jóváhagyott piaci sztenderdek még elfogadottabbak, még ismertebbek és elismertek legyenek” – mondta el Pásztor András, a HVG Kiadó online divíziójának vezetője a belépés kapcsán.

Sopov István, az újabb két évre megválasztott elnök hozzátette: „Mind az új tag csatlakozásának, mind annak nagyon örülünk, hogy az elnökség folytathatja a korábban megkezdett munkáját. A bővülés és a tagok újraválasztása egyaránt olyan bizalmat sugall, amire komolyan építeni tudunk a következő két évben is.”

A magukat sport tematikájú oldalként definiáló site-ok áprilisban összesen több, mint kétmillió belföldi egyedi látogatót (real user) értek el. Az április havi összesített látogatószám alapján a legtöbben – közel egy-egymillióan – az m4sport.hu és nemzetisport.hu oldalakat keresték fel. Az egyedi látogatószám mellett érdemes figyelni az oldalletöltések számára is, amiben lényegesen nagyobb különbség van a két oldal között, mint a látogatószámban, méghozzá a második helyezett javára. Dobogós helyezése van még az eredmenyek.com oldalnak is, de négyszázezer feletti látogatót számolhatott áprilisban a goal.com/hu, a keresztlabda.hu valamint a eurosport.hu site is. A listán hetedik csakfoci.hu oldal futballrajongó látogatóinak száma közel háromszáznyolcvanezer volt. A sorban következő nb1.hu oldalt pedig közel háromszázezren látogatták meg áprilisban. A tízes toplistát a sport365.hu és az ulloi129.hu zárja.

A leglátogatottabb sportoldalak relatív helyzetének bemutatása után következzenek a szokásos havi toplisták.

A napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listát a weboldalak esetében változatlanul a blikk.hu vezeti, amit a második helyezését őrző 24.hu követ. Nincs változás a toplista harmadik és negyedik helyén sem: előbbit az origo.hu, utóbbit az Index foglalja el. Az ötödik helyet viszont egy jókora ugrással a femina.hu szerezte meg – ezzel ötöt lépett előre a toplistán. Ennél is nagyobbat dobbantot az idokep.hu, márciushoz képest kilenc helyezést javítva a hatodik helyre ugrott. Hetedik az nlc.hu – két helyezést javítva pozícióján. Nyolcadik a portfolio.hu, kilencedik a hvg.hu és tizedik a telex.hu, mindhárom oldal veszített pozíciójából márciushoz viszonyítva.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor az első négy helyen nem látunk eltérést a honlapok listájához képest, ugyanolyan sorrendben következik egymás után a Blikk, a 24, majd az Origo és az Index.

Az Időkép és a Femina viszont brandként helyet cserélt egymással a domain-pozíciójukhoz képest: brand-perspektívából nézve az ötödik helyen az Időkép áll. A brand lista hetedik helyén a Telex található, három hellyel előrébb, mint domainként. A nyolcadik helyet a HVG foglalja, amelynek szintén jobb a brandpoziciója, mint a domainhelyezése. A sort az NLC és Portfolio zárja.

A havi összesített egyedi látogatószám alapján a toplista első helyét – egyet előre lépve – a 24.hu foglalta el áprilisban. Második helyen most a blikk.hu áll, szintén egyet javítva helyezésén márciushoz képest. Az egy hónappal korábban első helyezett origo.hu most a harmadik helyet foglalhatta el. A negyedik helyet a femina.hu szerezte meg – ezzel eggyel lépett feljebb a toplistán. Az index.hu az ötödik a sorban. A portfolio.hu, az nlc.hu és ripost.hu következnek, megőrizve márciusi helyezésüket. A nosalty.hu három helyet javítva kilencedik a toplistán, amit tízedikként a borsonline.hu zár.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája általában megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Ez a helyzet most is. A 24-től kezdve a Borsonline-ig bezárólag nincs eltérés a brandek és a domainek listája között.