Különböző célok, különböző burkolatok

Míg évtizedekkel ezelőtt kevésbé volt mérvadó az irodák berendezése, azok színei és komfortossága, addig mára egyértelmű lett a munkaadók számára is, hogy a kellemes, jól átgondolt környezet nagyban hozzájárul a motivációhoz, a hatékony munkához, valamint a partnerek, ügyfelek számára is vonzóbb. Éppen ezért tanácsos nagy figyelmet fordítani arra is, milyen burkolatokat választunk a különböző helyiségekbe.

Nyilvánvalóan más típusú anyagok jelenhetnek meg az irodahelyiségekben, mint a folyosókon, mosdókban, valamint a konyhai részeken. Míg előbbi szobákba a laminált padlók vagy a padlószőnyegek között érdemes válogatni, addig utóbbi helyiségekben inkább a hidegburkolatok, vinyl padlóburkolatok praktikusak. Nézzük, milyen szempontok alapján döntsünk!

Találjuk meg az ideális burkolatot!

A burkolatok között tehát érdemes úgy válogatni, hogy mindig egy adott helyiségre vonatkoztatva vesszük számba a különböző szempontokat. Igazítsuk minden tér saját funkciójához a praktikummal és a megjelenéssel kapcsolatos igényeinket! Nézzük, mi mindent kell ehhez szem előtt tartani!

Folyosók, lépcsőházak

Azt gondolhatnánk, hogy ezekben a terekben kevésbé lényeges a dizájn, hiszen nem tárgyalunk, dolgozunk bennük, csak átmenő forgalmat bonyolítunk le. Azonban éppen azért, mert itt mindenki megfordul – a munkatársaktól a partnerekig –, az első benyomás fontos részét képezhetik.

A lépcsőházak és folyosók esetében természetesen nagy szerepet játszik a megfelelő tisztántarthatóság, hiszen sokszor piszkos, sáros lábbelikben, esernyővel, az utcáról beérkező első lépéseket megtéve járnak-kelnek itt az ügyfelek és munkatársak. Jó választás lehet tehát a hidegburkolat, amely könnyen tisztán tartható. A járólap könnyen tisztítható, de számolni kell a kopogó hanggal, ami folyosó esetén elég zavaró lehet, ha mellette munkavégzés folyik. A PVC-padlók szintén szóba jöhetnek: előnyük a lépészaj csökkentése és az, hogy van csúszásmentes változatuk.

Konyha, mosdók

Szintén a hidegburkolat az egyik legkézenfekvőbb megoldás a konyhatér, valamint a mosdók esetén, hiszen itt a vízállóság és a tisztántarthatóság kiemelten lényeges szempont. Ha melegebb hatást kölcsönöznénk az étkezőhelyiségnek, válogathatunk a fahatású hidegburkolatok között, amelyek egy faburkolat otthonosságát vegyítik a hidegburkolat egyszerű tisztíthatóságával. Ha már vízállóság, akkor a vinyl padlóburkolatokat is meg kell említenünk. Anyaguk PVC, gyorsan telepíthetők és tartósak is, emellett szintén választhatóak többféle kivitelben.

Irodai szobák, tárgyalók

Amennyiben meleg, otthonos hatást szeretnénk kölcsönözni az irodatereknek, alkalmazhatunk padlószőnyeget burkolatként, amelyet könnyen hangolhatunk a berendezés, a falak színvilágához. A szőnyegpadló a hőérzet szempontjából is hasznos, ezt ráadásul elég hetente egyszer kiporszívózni rendeltetésszerű használat mellett. Szintén jó alternatíva az irodai szobákba a modulszőnyeg lerakása, amelyek 50 x 50 cm-es lapokból állnak – emiatt ha bárhol sérül vagy foltos lesz, elég az adott részt kicserélni. Mivel darabokból áll össze, kreatívan tudunk játszani a színekkel, mintákkal és egy letisztult irodának akár egyedi megjelenést is kölcsönözhetünk ezzel a burkolattípussal.

Figyeljünk a részletekre!

Természetesen nagyon fontos, hogy a burkolat kiválasztása során az összképet is figyelembe vegyük: illesszük egymáshoz a színeket a bútorokkal és a kiegészítőkkel együtt. Az irodai környezetben ideális a falakon a pasztellszínek alkalmazása, ugyanis a fehér túlzottan steril hatást kelt, míg az élénk színek nem támogatják a nyugodt, koncentrált munkavégzést, de a kreativitást igen. A közösségi terekben ugyanakkor bátran alkalmazzunk erősebb színeket, de ezekkel is bánjunk mértékkel. Ha egyszínű falakra esett a választásunk, játszhatunk a burkolat mintáival, ha azonban hangsúlyos kiegészítőket alkalmazunk, vagy a falakon tapétázott részek, minták kapnak helyet, akkor a burkolat esetében maradjunk az egyszerűségnél.

Ne feledjük: fontos, hogy az iroda harmonizáljon cégünk arculatával, és azt az üzenetet közvetítse az összhatás, amelyet az adott munkahelyről szóban is megfogalmaznánk.

Az ügyfelünk tulajdonában lévő cég arra specializálódott, hogy játszóterek, sportpályák, garázsbejárók talajának fedésére készít olyan négyzetes padlóelemeket, amelyek egyenletes eloszlásban hatszögletes nyílásokkal vannak ellátva. A rések előnye, hogy a talaj tulajdonságaihoz idomulnak – például a fű is kinő rajtuk keresztül –, ennek eredményeképp járható füves padlózat rakható ki az elemekből, amelyet fűrácsnak is neveznek. A fűrács anyaga préselt és ragasztóval összefogott gumiőrlemény, a felülete viszonylag puha, ezért hatékonyan véd az esetleges esésekből eredő sérülésektől, ami miatt játszóterek kedvelt talaját képezi.

A fűrácselemek széle sajátos mintázattal rendelkezik, aminek révén az elemek minden irányból összekapcsolhatók egymással. Az összeillesztés után a kirakott felületen nem látszanak az elemek határai, egyenletes hatszögletes lyukakkal ellátott felület hozható létre. Az igényektől függően a fűrácsot tégla-, zöld és szürke színben gyártják, főleg exportra.

A fűrács alakjára a gyártó 2014-ben európai formatervezési mintaoltalmat szerzett, mert az EU hatályos szabályai szerint új formai kialakítású termékekre úgynevezett közösségi dizájn már egyetlen bejelentéssel szerezhető. Ezen oltalom öt évre ad kizárólagos használati jogot a tulajdonosának, és az oltalom négy alkalommal öt-öt évre meghosszabbítható, a teljes oltalmi idő tehát 25 év.

Dániában a termékek igencsak sikeresek voltak, és a cég több nagykereskedő értékesítő partnerre tett szert. Az egyik közülük gazdasági előny megszerzése céljából a fűrácsok távol-keleti beszerzésébe kezdett, nagyobb hasznot realizálva ezáltal, mintha azokat a magyar jogos tulajdonostól vásárolta volna meg. Az egykori partner kereskedelmi gyakorlata a jogos értékesítő cégnek és a magyar gyártónak komoly veszteségeket okozott, ami ellen az ilyen esetekre szakosodott ügyvéd segítségével felléptünk, és kértük a hamis termékek értékesítésének azonnali abbahagyását. A pert megelőző levelezésben a hamisító a minta megsemmisítésével fenyegetett, mondván, hogy ehhez hasonló termékek már korábban is léteztek, és a kereskedelem szabadságára hivatkozva megtagadta a kérést és az együttműködést.

Az illetékes dán bíróságon kénytelenek voltunk a bitorló ellen pert indítani, amelynek során a jogosultság alátámasztására egy neves formatervezőtől szakvéleményt kértünk. A szakvélemény kifejtette a termék egyedi jellegét és megkülönböztető előnyös formai elemeit, továbbá alátámasztotta, hogy a bejelentés időpontjában komoly előrelépést jelentett – mint ahogy még jelent most is – az érintett funkciót betöltő korábbi termékekhez képest. Erre azért volt szükség, hogy egy esetleges viszontkereseti támadás ellen kellő védelemmel rendelkezzünk.

A kereset benyújtása után rövid idővel az alperes magatartása megváltozott, egyezségi ajánlatot tett, amiben elismerte a jogsértését, megígérte raktárkészlete megsemmisítését, és vállalta, hogy viseli a felperes oldalán felmerült eljárási költségeket. Bár a nyilatkozata nem tartalmazta a bitorlás által okozott kár megtérítését, de az egyezséggel, amit a bíróság ítéletbe foglalt, mintegy másfél-két évet nyert az ügyfelünk, mert jogerős döntés csak ennyi idő eltelte után született volna, addig is változatlanul hagyva a kialakult piaci versenyhelyzetet. Ideiglenes intézkedés keretében ugyanakkor el lehetett volna érni gyorsabb döntést, de az ügyvéd jelezte, hogy a költségi vonzatát tekintve érdemes inkább az egyezségi ajánlatot elfogadni, és így is történt.

A mintaoltalom-vitával járó további érdekességek

A mintaoltalom birtokában lehetőségünk volt európai vámintézkedést kérni, amelyet meg is kaptunk, ennek köszönhetően a bitorló termékeket, amennyiben azok az EU területén kívülről érkeznének, már a határon (itt az EU határai értendők) lefoglalnák a hatóságok.

A másik érdekesség, hogy egy német cégnek négyzetes nyílásokkal ellátott fűrács terméke volt forgalomban, amelynek kialakítást szintén európai szabadalom védte. A német áru esetében az elemek széle teljesen eltérő kiképzésű volt, és az összeillesztés is másképpen történt. A német jogosult a szabadalmára hivatkozással megpróbálta telefonon és e-mailben lebeszélni a német nagykereskedőit a magyar hatszögletes fűrács forgalmazásáról, és szabadalombitorlással fenyegette őket. Nyilvánvalóan ezen magatartás ellen is felléptünk, és két hét lefolyása alatt sikerült a német bíróság által meghozott ideiglenes intézkedés keretében eltiltani a német felet a versenytársat fenyegető tevékenységétől.

Továbbá a német fél által kialakított helyzetre tekintettel külön nemleges megállapítási eljárást indítottunk annak érdekében, hogy a bíróság határozzon abban a kérdésben, hogy a német szabadalom nem vonatkozik a fűrács termékre. Ez a harc is sikerre vezetett, végül a német Legfelsőbb Bíróság hagyta helyben a másodfokú bíróság által kihirdetett nemleges döntést.

Az eljárások eredményeképp átrendezett német jogi helyzet már lényegesen megerősítette az ügyfél helyzetét az európai piacon, nem voltak tehát feleslegesek az általunk tett erőfeszítések, különösen hogy az eljárás jelentős költségeit a német vesztes félnek kellett viselnie.

Szerző: Lantos Mihály | ügyvezető-helyettes, európai és magyar szabadalmi ügyvivő, partner, okl. villamosmérnök, mérnök-közgazdász | DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft.

E-mail: lantos@danubia.hu

Ez az írás eredetileg a Márkamonitor 2021/2. számában jelent meg. 

Nyitókép: Green Grassjason, Unsplash

Gondolom, miután 2020 tavaszán kitört a Covid-pandémia, sokan megéltük, hogy jó ideig üzleti téren a fű se nőtt… Nem titok, hogy a kulturális-kreatív szektor, amelyben dolgozom, e téren halmozottan hendikepesnek tűnt. (Kinek van szüksége életveszélyes válsághelyzetben művészetre?) Az ugyan sajtóhír volt akkoriban, hogy Németország, Anglia és az Egyesült Államok kapásból egymás után bejelentették a horribilis kultúramentő csomagjaikat (mert OTT bizony tisztában vannak azzal, hogy csak erős kultúrára épülhet erős gazdaság), ám itthon a mai napig nem volt ehhez hasonló bejelentés. Ennek ellenére senki sem szólalt fel ezzel kapcsolatban a szektor befolyásos szereplői közül. Hosszú volt a kivárás, hogy történjen valami, de utána a szorongó bizonytalanság csendjét felváltotta egy másfajta csend: az elégedettség csendje, mint amikor a baba este megkapja a langyos tejesüveget, és… dől a lé… És persze jöhet az esti mese. Most én mesélek neked ‒ erről a sztoriról.

Szerző: Gajzágó György │ art ambassador, A2B–B2A stratéga │ Interart Alapítvány

E-mail: gyorgy.gajzago@artcenter.hu

Csodák pedig nincsenek

Sok művésszel beszéltem mostanában, de egyik sem panaszkodott. Tavaly ősztől kezdődően meglepetésszerűen megindult az általános érdeklődés, és kinyíltak a piaci pénzcsapok. Többen is mondták, hogy Covid ide vagy oda, ha valaki garantálná neki, hogy ez az év is olyan lesz, mint az előző, most aláírná. De mi is történt valójában? Mint minden változásnak, ennek is több szövevényesen összefüggő oka volt/van, és valószínűleg én se látom mindet. De nézzük sorban.

1. A hiány

A komfortzónák felborulásával valamennyien érezhető hiányt szenvedtünk a megszokott napi rutinok, a kialakult kis protokolljaink, a munka utáni töltekezés és örömök terén, átalakultak a fogyasztási szokásaink. A home office kultúra kényszerű berobbanása megnyirbálta az életünk változatosságát, és az unalom és megszokás ellen elemi védekezési mechanizmusok indultak el pszichénkben: kerestük a digitális izgalmakat filmcsatornák, színes művészeti oldalak látogatásával, és érzékelhető módon elfojtott, ám fékezhetetlen kalandvágyak törtek felszínre az online aukciók eseményein. Ezeknél a tranzakcióknál a műtárgy megszerzésének eufóriáján túl a fő nyereség a helyzet miatt lekorlátozott vásárlási öröm, valamint a kényszerű visszafogottság után kiélt szerzési és birtoklási vágy okozta elégedettség érzése volt.

2. A többlet

Nemcsak a cégek költöttek kevesebbet úgy általában (elmaradt rendezvények, utazási és reprezentációs költségek, rezsi stb.), hanem a magánéletben is szolidabb gazdálkodásra kényszerültünk. Rájöttünk, hogy elég egy héten egyszer kenyeret venni (és a vége jó pirítósnak), kevesebbet autóztunk, és nem jártunk moziba (ahol anno a büfé drágább volt, mint a mozijegy). Pénzek halmozódtak fel – persze kinél több, kinél kevesebb –, és ezeket az összegeket (váratlan pénz) mindenki szerette volna hasznosítani. Egyesek az otthonukba fektettek, mások értékpapírba, de a legizgalmasabb és legélménytelibb, legnagyobb hozammal kecsegtető befektetésnek a kortárs műtárgy bizonyult. (A klasszikus is megindult, de korántsem ennyire, mert kevesebb mai üzenetet hordoz, és extrém sok a hamisítvány.)

3. Az energiamegmaradás törvénye

A bezártság okán az emberek kreatív energiái a munkából a magánéletbe áramlottak: nem véletlen, hogy a barkácsáruházak parkolójába nem lehetett beférni. Az embereknek volt idejük otthon évek óta halogatott beruházásokat, felújításokat sorra venni („ugye most megcsinálod, apukám?”), és akinek nem adatott meg a kézügyesség, a kreativitását „kivetítve”, műtárgyak beszerzése formájában élte ki. Ez a konverzió egyébként a régebbi, klasszikus műgyűjtés idejében is kedvelt töltekezési forma volt, a híres mecénások is így teljesítették ki alkotószándékukat – művészeket segítve ennek gyakorlásában.

4. A minták hatása

A pandémia dübörgött, de a hírekben rendszeresen helyet kaptak olyan banki aktivitások, amelyek műtárgyvásárlásról vagy éppen -eladásokról szóltak. A legendás gyűjteménnyel rendelkező Deutsche Bank nem kis számban dobott piacra népszerű művészektől származó alkotásokat. Erről megoszlottak a vélemények: egyesek úgy gondolták, hogy „na tessék, mégsem olyan jó üzlet egy vállalati gyűjtemény”, de az avatottak leginkább azt olvasták ki a hírekből, hogy ez a befektetési forma likvid! Ha jól csinálja az ember, a műgyűjtemény nemcsak aranytartalék, hanem szükség esetén (persze ha minőségi műtárgyakról van szó) az aranynál jóval nagyobb hozamot biztosíthat a tulajdonosának. Ehhez hozzájárult az MNB egyik cégének kortársakvizíciója is: közel másfél milliárd forintért szereztek be hazai művészektől alkotásokat pár hónapon belül. Bármi is állt e mögött, egy biztos: a kultúra (és így a műgyűjtés is) mintaadó-mintakövető, és sokan csak azt látták, hogy ha az ország vezető bankja ezt csinálja, az számukra is hasznos lehet – és elindultak a galériák felé.

5. A szabadságvágy

A művészet ‒ szabad! A lockdown sok embert megviselt, kialakult a „home office szindróma”, és a bezártság globális megoldáskeresést indukált. Kézenfekvő volt a szabadság szimbólumainak megtalálása, melyeket nap mint nap élvezhetünk, és még ha pótcselekvés is, segít számunkra átvészelni a válságos időszakot. Mivel bezártak a múzeumok, a művészeti vásárok, nem lehetett utazni, és elmaradtak a társasági események, sokan a művészetben kerestek menedéket – ki az alkotásban, ki pedig műtárgyak vásárlásában találta meg ezt a hasznos illúziót. A válogatásban, keresgélésben és végül a választási döntésben a személyes szabadságot vélték megélni, és mivel ezt boldogan elújságolták az ismerőseiknek, ez újabb és újabb vásárlókat eredményezett a műpiac számára. Sok esetben olyanok is belevágtak egy-egy kvalitásos festmény vásárlásába (vagy éppen koncepció alapján gyűjteményépítésbe), akiknek korábban az üzleti hajszára fókuszálva eszük ágában sem volt a galériák felé nézni.

6. A környezettudatosság

Ahogy beszorultunk szűkebb környezetünkbe, és szerényebben kényszerültünk élni, elkezdtük jobban megbecsülni azt, amink van. A belassulás kevesebb vásárlást, kevesebb szemetet eredményezett, és a megszokott életnívóhoz tartozó gyarapodás igényét is sokan igyekeztek úgy megélni, hogy – átgondoltan – kevesebb olyan dolgot vettek, ami tönkremehet, szervizigényes vagy eldobható. Ilyen értelemben (ha belegondolunk) a művészet a „legzöldebb” és legbiztonságosabb „termék”. Egyedi, értékálló (persze ha valamennyire értőn vásárolunk), környezettudatos és a világot jobbá tevő dolgokról van szó. Ezek a döntési tényezők természetesen legtöbbször nem tudatosulnak, az is pszichológiai tény viszont, hogy a Maslow-piramis fizikai szintjére visszazuhanva előjönnek azok az ősi túlélési attitűdök (például a józan ész, az egymásrautaltság és a fenntarthatóság), amiket a rohanás és a hedonizmus korában már-már hajlamosak lettünk elfelejteni, vagy prioritásban hátrébb lettek sorolva.

„Egy előre bejelentett boom anatómiája”

Ezzel a címmel 2019 januárjában (!) megjelent a Világgazdaságban (keress rá!) egy cikkünk arról, hogy a vagyonosok fogyasztási szokásaiban globális mintázatok mutathatók ki. (Beszúrás: a kortárs műalkotás és egyáltalán a művészet mindenütt luxuscikk a világban, ezért az előbb említett mintaadó-mintakövető mechanizmus szerint ez egy felülről építkező piac! Bárhol és mindenhol.) Ezek a mintázatok három jól elkülöníthető fázisra bonthatók.

1. Az első fogyasztási fázis intim, zárt módon történik, és meglehetősen „hardverorientált”, azaz az elsődleges fizikai valóság megteremtésére fókuszál. Luxusautó, ház medencével, nyaraló, jakuzzi, kertépítés, jacht stb.
2. A második fázis még mindig elég zárt, de egy kis kulturális felhangot kap: belsőépítészet, dizájn, borok, gasztronómia, utazás.
3. A harmadik fázisban viszont színre lép az illető, és (ha adott esetben egy kis sznob allűrrel is) meg akarja mutatni, hogy kultúrember, része a mai kornak, a jövővel foglalkozik, nem a múlttal, és konkrétan a vásárlásokban a művészet következik! Ezzel nemcsak azt mutatja látványosan, hogy ő megteheti, hanem hogy valóban meg is teszi, és nem csupán csinálja, hanem jól csinálja! Ehhez persze meg kell szereznie a kellő ismereteket, amiket vagy autodidakta módon olvasással (vagy az említett mintakövetés útján) sajátít el, vagy kurzusokra jár (például CCA – ez itt a reklám helye…), vagy tanácsadót fogad, akinek az útmutatásai alapján idővel ő is elsajátíthatja a szükséges és elégséges tudást olyan mértékben, hogy a befektetési és presztízstényezőn túl napi inspirációs és örömforrást is jelentsen neki e tevékenység.

Ez rendben van, de mi történt most, a Covid kapcsán? Például kiesett az utazás! Kiestek továbbá a társasági események, és globális szinten tömegek „estek át” hirtelen a harmadik fázisba. Magyarországon 40 ezer személynek van 100 milliónál nagyobb cashvagyona bankban (ez publikus privát banki adat), és el lehet képzelni, mit jelent az, hogy az eddig nyilvántartott 100–150 műgyűjtőhöz képest mondjuk 10 ezren kezdtek bele a művészetvásárlásba. Csak itthon… Szeretném ismételten hangsúlyozni: ez a mintázat és a Covid is globális jelenség, és ez azt jelenti, hogy világszinten több millió (!) vagyonos ember pénze kezdett a közelmúltban egyre növekvő mértékben a művészeti szektorba áramlani.

Az előzőhöz kiegészítésképpen: ez egy rivalizáló réteg. Nemcsak az üzleti versenyszférában, hanem a magánéletben is rivalizálnak, sokszor a férj a feleséggel is (akár csak játékból, akár komolyan), de a társaságban mindenképpen. Mindig kell valami új, valami büszkeség, valami kihívás és mesélnivaló, ami az élet élvezetének sava-borsa. És persze a mintakövetés így is katalizálja az említett műpiaci folyamatot…

„A nemzetközi helyzet fokozódik”

Ez így jól hangzik, de mégis mi lehet a gond, amire figyelni kell?

Egyrészt a művészeti terület globálisan annyira rendezetlen a gazdasági szektorhoz képest, amennyire itthon, csak ahol előbbre tart a gazdaság, ott a művészeti szcéna is jobban „iparágasodott”, és nagyobb társadalmi megértést élvezve jobban strukturálódott is. E helyeken kialakultak azok a kapcsolódó piaci mechanizmusok és az ezekhez illeszkedő állami szerepvállalás (oktatási, jogi és pénzügyi környezet, nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező intézményrendszer) amely révén a műtárgyak vásárlása vonzó lehet annak számára, akinek fontos az, hogy a luxus élvezetén túl szempont az is, hogy a művészet terén is értékálló javakba fektesse a pénzét. De mitől lesz a műtárgy értékálló?

A befektetésekkel szembeni elvárásoknak (hogy legyenek biztonságosak, likvidek, és legyen megfelelő hozamuk) a kortárs műtárgyak eddig legfeljebb az „ön ebből kettőt választhat” elven tudtak megfelelni. A megnövekedett pici igények most nemcsak a művészeti közeget állítják feladatok és kihívások elé (például az elvárt brandingismeretek elsajátítása, sales skillek alkalmazása, az üzleti dokumentációs igényeknek való megfelelés, profi kommunikációs szakemberek és menedzserek bevonása, valamint lobbiképes szakmai struktúra kialakítása), hanem az egyes országok gazdasági és kulturális döntéshozóit is lépéskényszerbe hozzák.

A befektetés kontroll nélkül nagy rizikófaktorral jár, és ez a kockázat bizony a kezdeti lelkesedést megcsappanthatja: jelenleg ég a vásárlási láz a műpiacon, de a műalkotások értékállósága és hozama egyesegyedül a céltudatos és profi menedzseléstől függ. Egy, a korábbi lufikhoz (például dotkom) hasonló jelenség várható, ha az art world nem kap észbe, és nem találja ki magát. Merthogy ezt helyette (helyettünk) nem találja ki senki.

A digitalizáció az art worldben is teret nyer

A vásárok, múzeumok és galériák bezárása itt is elhozta a digitális megoldások korát. Ma már profi, élvezhető virtuális tárlatvezetéseken vehetünk részt, ami persze nem olyan, mintha a kiállítótér atmoszférájában, kedvelt társasági közegében lenne, de kezdjük megszokni, sőt a hátrányok elfogadásával együtt élvezzük a vitathatatlan előnyeit is.

A reziliencia korában felgyorsult a régen esedékes paradigmaváltás: a digitális vásári felületek és online aukciók mellett kialakult egy új műfaj. Felmerült, hogy ha a műtárgyat úgyis monitoron nézzük meg, hovatovább online felületen adjuk-vesszük, akkor akár az is elképzelhető, hogy a műtárgy fizikai valóságára (persze ha egyértelműen azonosítható) nincs is szükség. És immár beköszöntött a kriptoművészet, az NFT-k kora.

Amiért az NFT és a blockchainalapú műkereskedelem revitalizálja a piacot

Az NFT a nem helyettesíthető token (non-fungible token) rövidítése, a blockchainalapú rendszerek egy viszonylag új keletű fogalma. A kriptovaluták (bitcoin, ethereum stb.) helyettesíthető tokenek, mert bármikor helyettesíthetők egymással (átválthatók), ezzel szemben a műtárgyak és általában a művészeti alkotások (például a zeneművek) egyediek, mással nem helyettesíthetők. Adásvételük ugyanakkor ugyanolyan blokklánc technológiával történik, mint a kriptovalutáké.

Az NFT tehát olyan egyedi digitális eszköz, amelyet nem lehet másolni vagy replikálni – ennek következtében meg tudja őrizni ritkaságát, ezáltal is növelve az értékét. NFT lehet bármi, ami digitális és így digitális formában feltölthető, például digitális festmények, fotók, filmek, számítógépesjáték-elemek, zeneművek. (Keress rá, rendkívül izgalmas és mély téma!)

A cikkben vázolt folyamat jelenleg is tart, és a közeg gyorsuló ütemben alakul át. Az itt említett jelenlegi végkifejlet a véleményem szerint (kombinálva a tradicionális műtárgyak kereskedelmével) teljes paradigmaváltást hozhat a művészvilágban, ráadásul igen rövid idő alatt. Ez ugyan nem kis mértékben a globális fenntarthatósági okokból fontos kényszerű belassulás jótékony hozadéka, de benne rejlik a tudatos és elemi érdekből történő szintlépés lehetősége is, mert az ez idáig akadozó pénzáramlás útjából eltűnhetnek az eddig fennálló akadályok és bizalmatlanságot okozó anomáliák, és beköszönthet az art worldbe a megbízhatóság, a transzparencia és a kontrollálható folyamatok digitális kora: üzlet és művészet találkozik egy közös platformon. Art & Business forever!

Gajzágó György írása eredetileg a Márkamonitor 2021/1. számában jelent meg.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntarthatóság témakörében, kövessen minket a Facebookon.  

Az autók szeretete egészen a Hinoue gyermekkoráig nyúlik vissza: a Vissza a jövőbe című film időutazó DeLorean autója még ma is meghatározó élményként él benne.

“Azonnal megvettem Giugiaro könyvét, amit az autó tervezéséről írt, és szinte azonnal el is határoztam, hogy felnőttként én is ezzel szeretnék foglalkozni”– meséli Hinoue, aki nem sokkal később a Lexus formáira is felfigyelt: “Valamikor 2006 körül, még középiskolásként egy magazinban olvastam a Lexus formatervezési filozófiájáról, és onnantól egyértelműen a Lexus dizájnere akartam lenni.” – teszi hozzá a dizájner tehetség, aki az iskola után a Kiotói Egyetemre ment terméktervezést tanulni, 2012-ben diplomázott, és azonnal jelentkezett is a Toyotához.

Hinouét leginkább az autók utastere érdekelte: “Olyan anyagokkal és felületekkel akartam foglalkozni, amelyeket az emberek nemcsak néznek, hanem meg is érintenek. Így lettem a belterek tervezője. Dolgoztam az LS egyes részletein, a kormányán, az ülésein, de sok más elemen is. Később aztán nagyobb feladatokat is kaptam.”

Hinoue 2019-ben egyetemi diplomát is szerzett terméktervezőként a milánói Domus Akadémián. Itt olyan tudásra tett szert, ami komolyan befolyásolta későbbi munkáját. Inspirációi erősen a természethez kötődnek: “Úgy hiszem, oka van annak, hogy egyes formákat szépnek, vonzónak találunk, méghozzá nemcsak a természetben vagy a művészetben, de a technika világában is. Én gyakran a természetből merítek inspirációt, és persze gyerekkori élményeimből. Egészen kicsi koromtól figyeltem az állatokat, főleg a bogarakat, és le is rajzoltam őket. Így rengeteget tanultam azokról a természeti formákról, amelyek leginkább vonzzák az emberi tekintetet” – fogalmaz Hinoue.

A filmek és a képregények is komoly hatást gyakoroltak Hinoue későbbi munkáira, különösen a terek kialakítására és egymással való kapcsolataira, valamint arra, hogy vonalaik valóban időtállók és általános értékűek legyenek. Az előrelátás – amivel képesek vagyunk megbecsülni a jövőbeni igényeket és elvárásokat – a Lexus-féle megközelítés és látásmód fontos része. Hinoue szerint ez nem köti meg a tervezők kezét: “A majdani felhasználók fejével gondolkodva célzatosabban tervezhetjük meg az egyes funkciókat. Ez nemhogy lassítja, hanem éppen ellenkezőleg: felgyorsítja, katalizálja a fejlesztési folyamatokat. Ahelyett, hogy azt próbálnám meghatározni, hogyan is kell majd használni az egyes általam tervezett elemeket, inkább arra összpontosítok, hogyan szeretné, és fogja majd a vevő használni őket. Ilyenkor ráadásul mindenféle szélsőséges használati módokkal is számolok.”– magyarázza.

Hinoue úgy látja, az emberi szokások és viselkedések változásait folyamatosan kutatva jól feltárhatók a társadalmi trendek, így pedig elérhető, hogy a végeredményt, a terméket a felhasználók modernnek, fejlettnek és kívánatosnak érezzék. Az L-finesse a Lexus formacsapatának vezérelve: “Kifejezi az irányú vágyunkat, hogy művészi szintre emeljük az autótervezést, egységgé formálva a fejlett technológiát, a szépség iránti vágyat és a Takumi kézművesség értékeit. Bár a fejlesztés minden lépése fontos, azzal, hogy előre vetítjük vevőink majdani érzéseit, egyúttal arra is törekszünk, hogy munkánk eredménye messze túlmutasson a formákon.” – avat be a szakember.

A kérdésre, hogy nevezze meg kedvenc Lexus utasterét, Hinoue gyorsan és egyértelműen így válaszol: a 2018-as LS. Ez volt az első Lexus, amin dolgozott: “Mivel azonnal a csúcsmodellen dolgozhattam, rögtön mindent bele kellett adnom. Idősebb kollégáim rengeteget segítettek, így a Lexus legjobb tradíciói vegyülhettek egy fiatal elképzeléseivel; egy olyan emberével, akit még nem kötöttek a megszokások, így bátran állt elő a legvadabb új ötletekkel”– árulja el Hinoue.

A legjobb külső formatervnek a 2017-es IS szedánt tartja, “mert az IS sarkallt engem arra gimnazistaként, hogy a Lexus tervezője legyek.”

A jövőbe tekintve Hinoue úgy véli: az autó és vezetője közötti kapcsolat, az együttműködés az új lehetőségek kulcsa. Az, amit a japánok úgy hívnak: “aisha”. (Ha egy japán így nevezi az autóját, az valami olyasmit jelent, hogy imádja, és ragaszkodik hozzá.)

“Az autózás és maga a közlekedés is óriási változás küszöbén áll, ám a Lexus emberközpontú megközelítésével nem vész el az érzelem autó és gazdája között, sőt éppen ellenkezőleg: egymás elkötelezett társává válhatnak. Az elektromos hajtás terjedésével vélhetően az autók utastere is sokat egyszerűsödik majd, miközben megnő és jobban kihasználhatóvá válik a belső tér. Éppen ezért úgy gondolom, hogy e terek minősége különösen fontos lesz. Különös figyelmet szeretnék fordítani a használók igényeinek sokszínűségére, annak érdekében, hogy a lehető legtökéletesebb utastereket alkothassuk meg számukra. Amikorra minden autó elektromos hajtásúvá és önvezetővé fejlődik, járműveink felépítése is alapvetően átalakul majd. Utasterük egyszerűbbé, letisztultabbá válik. Úgy gondolom, ez szabadabb kezet ad nekünk tervezőknek, mert hát miért is ne alkothatnánk személyre szabott, vagy személyre szabható autóbelsőket? Én nagyon szeretném, ha lehetőségünk lenne ilyesmire” – fogalmaz lelkesen Hinoue.

Az új termékfilozófia lényege, hogy az LG a készülékeit a jövőben a különleges dizájn és a tapintással is érzékelhető elegancia alkalmazásával különbözteti meg a versenytársaktól. Az LG VELVET lesz egyúttal az első olyan készülék, amely megtestesíti az LG mobileszközeinek új márkastratégiáját is. A dél-koreai gyártó ugyanis szakít azzal a hagyománnyal, hogy betűkkel és számokkal jelöli a telefonok típusait és generációit, ehelyett áttér az olyan ismerős és kifejező nevek használatára, amelyek segítenek a fogyasztóknak a személyiségükhöz és a folyton változó trendekhez leginkább illeszkedő készülék kiválasztásában. A VELVET név arra a finom eleganciára és minőségi kialakításra utal, melyet az új készülék képvisel.

„Új márkastratégiánk a különleges egyéni ízlésre fókuszáló jelenlegi trendekre reagál azzal, hogy még hangsúlyosabbá teszi a dizájn szerepét” — mondta Chang Ma, az LG mobilüzletágának termékstratégiáért felelős szenior alelnöke. „Egy olyan intuitív megközelítésről van szó, amely meggyőződésünk szerint képes rezonálni napjaink fogyasztói igényeire, illetve segít abban, hogy tisztább márkaidentitást alkothassunk meg.”

A ti:me Agency csapata a 15 éves szakmai múlttal rendelkező 2Republic Reklámügynökségből történő átalakulása után egyből kimagasló szakmai sikert ért el. Az A’ Design Award & Competition packaging design (csomagolástervezés) kategóriájában szerzett bronz elismerés egyaránt szól az elmúlt évek tudatos Ooops!-márka-építéséről, és jól mutatja az ügynökség kezdeményező, kísérletező gondolkodásmódját is, miszerint bátran kavicsot mertek dobni egy commodity szegmens állóvizébe.

„Ha valami igazán újat akarsz létrehozni, célszerű törölni minden emléket. Mi is így tettünk. Nem brief alapján dolgoztunk, hanem a klasszikus terméktervező módszerekkel lépésről lépésre teljesen az alapoktól mértük fel az aktuális igényeket. Céljaink között szerepelt az elvárható termékelőnyökön túli vásárlást befolyásoló tényezők megismerése, a környezettudatos gyártás optimalizálása és a rendelkezésre álló üzemi technológia maximális kihasználása. A kutatási eredményeinket egy design credóban foglaltuk össze, amely súlyozott szempontrendszer alapján jelölte ki a megvalósításra váró formatervezési és grafikai feladatokat” – nyilatkozta Kollmann Áron, a ti:me Agency ügyvezető igazgatója.

A négy hónapig tartó kutatás alapján világosan kirajzolódott néhány új piaci igény: a belső papírcső (duda) nélküli, de a megszokottnál akár 3x hosszabb papírral rendelkező tekercsek létrehozása. A felhasználók visszajelzései alapján jöttek létre a hagyományos toalettpapírok csomagolásától eltérő grafikai tervek is, hogy ne legyen „ciki” hazavinni a terméket. Legyen multifunkcionális a csomagolás, növelve az élettartamot, hiszen az új Ooops! innovatív termékfejlesztési víziója többek közt fürdőszobai tárolóként is újjáéledhet! Mindezek tükrében jött létre a méretre a lehető legkisebb, intenzív színpárokra épülő, vizuális világú csomagolás, benne mindössze 3 tekercsbe sűrített – átlagosan 9 tekercsnek megfelelő –, prémium minőségű toalettpapírral, amely az Ooops! USE nevet viseli.

„A Vajda-Papír vonzódik az egyediséget adó innovációkhoz és tudatosan kutatja azokat. Fő gyártói márkánkkal, az Ooops!-szal pedig egyre több környezettudatos, új ötletek és fejlesztések iránt elkötelezett higiéniai termékhasználó figyelmét szeretnénk felkelteni márkánk és vállalatunk iránt. Ügynökségünk, a ti:me Agency csapata sokévnyi együttműködésünk után már pontosan érzi, hogy üdvözöljük és minden erőnkkel támogatjuk a proaktív kezdeményezéseiket. Fontos és jövőbeni termékfejlesztéseinket megalapozó, irányt adó koncepció született az újragondolt toalettpapír-csomagolásból. Az pedig külön szívet melengető számunkra, hogy ezt még a világ egyik neves dizájnverseny zsűrije is díjazta” – tette hozzá Varga Orsolya, az Ooops! márka marketing managere.

Az Ooops! márka megálmodójának, az idén 20 éves Vajda-Papír tulajdonosának, Vajda Attila innovatív igényeinek tett eleget a ti:me Agency, a kreatív koncepciójuk megalkotásánál is. Céljuk egy olyan csomagolás megteremtése volt, mely mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon is áttörő, kompakt, valamint környezetkímélő tervezés, ami elrugaszkodik a megszokottól, és irányadó lehet a jövőben is. Ezt a futurisztikus, mégis praktikusan kivitelezett Ooops! toalettpapír-csomagolást díjazta az A’ Design Award & Competition megmérettetésen a befolyásos nemzetközi zsűri bronz díjjal a packaging design kategóriában.

Az újgenerációs Ooops! prototípusain a ti:me Agency nyolc munkatársa dolgozott:

Kreatív director: Kollmann Áron

Senior account manager: Ungvári Tímea

Team leader: Buzási Szilveszter

Junior account manager: Budai Petra

Copywriter: Henzler Anna

Graphic designer: Fiertelmeister Anita és Orosz Attila

3D artist: Varga Tibor

A Honor 20 széria a világon elsőként büszkélkedhet dinamikus-holografikus dizájnnal, emellett pedig 48 MP-es AI quad kamerával bír. A Honor 20 Pro négykamerás rendszerét a DxOMark 111 pontra értékelte.

„A Honor minden lépését a folyamatos újítás és a különleges megoldásokra való törekvés hajtja” – mondta el George Zhao, a Honor elnöke. „A Honor népszerű N sorozata olyan tagokkal bővült, melyek a professzionális szintű kamerán és a dinamikus-holografikus dizájnon keresztül szeretnék inspirálni felhasználóikat. A hátlap különleges kialakítása hűen tükrözi az okostelefonok tervezésével kapcsolatos hozzáállásunkat, aminek alapja a fénnyel való játék.”

Csoda a kamera lencséjén keresztül: 48 MP-es quad kamera, csúcskategóriás minőség

A csúcsmodell négykamerás rendszerének fő kameráját a Sony IMX586 48 MP-es hátlapi kamerája alkotja, továbbfejlesztett AI Ultra Élesség móddal (mesterséges intelligenciával támogatott technológia a világos, tiszta képekért) és AIS (mesterséges intelligencia által vezérelt stabilizáció) algoritmus által támogatott szuper-éjszakai móddal. A rendszer emellett 16 MP-es széles látószögű kamerával, 8 MP-es telefotó-kamerával és 2 MP-es makrokamerával is kiegészül. A makrokamerával és az optikai képstabilizátorral (OIS) a felhasználók egészen közeli felvételeket is készíthetnek.

A Honor 20 széria AIS szuper éjszakai módja és az iparág eddigi legnagyobb, F1.4-es fényerejű lencséje figyelemre méltó végeredményt garantál. Az AI több képkockás stabilizációs technológiája és a továbbfejlesztett algoritmus lenyűgözően tiszta éjszakai képeket ad, mindezt nagyobb fényerő, kevesebb zaj és valósághűbb színek mellett. Az F1.4-es lencse több fényt enged be, így még rossz fényviszonyok közt is részletgazdag képekben lesz részünk. A négy kamerából álló rendszer a DxoMark értékelésén 111 pontot kapott.

A 48 MP-es AI quad kamerával rendkívül világos, tiszta fotókat készíthetünk, különösen az AI Ultra Élesség mód használatával. A 7nm-es gyártástechnológiával készült Kirin 980 AI lapkakészletben dolgozó duál NPU (neurális feldolgozó egység) és duál ISP (képfeldolgozó) magasabb szintre emeli a 48 MP-es kamera képességeit, ugyanis minden az AI Ultra Élesség módban készült fotóról összegyűjti a legjobb részletet, és egy 48 MP-es fényképpé alakítja. Az így készült fotó túlmutat a „normál” módban készült 48 MP-es fényképeken. A 16 MP-es kamera széles, 117°-os látószöggel bír. Az optikai képstabilizátor a giroszenzoros információk alapján mozdítja el a lencsetagokat mielőtt a kép digitálisan rögzül, ezzel kiküszöbölve a bemozdulásból származó életlenséget.

A 2 MP-es makrolencse olyan részleteket is rögzít, amiket szabad szemmel nem láthatunk. Fotónk alanyát akár 4 cm-es távolságból is lefényképezhetjük, így többek közt kiemelkedő részletességgel örökíthetjük meg a növényeket és az állatokat. A 3x-os veszteségmentes optikai zoommal, az 5x-ös hibrid zoommal és a 30x-os digitális zoommal pedig a természetben vagy akár egy nyüzsgő nagyvárosban is koncentrálhatunk a távoli történésekre.

A látható csoda: dinamikus-holografikus dizájn

A Honor 20 széria elsőként alkalmaz többdimenziós, dinamikus-holografikus üvegből készült hátlapot. A precízen kialakított tripla 3D háló technológia egy kétlépcsős folyamatot takar. Először több millió miniatűr prizmát gravíroznak egy, a felszín alatti rétegbe, ami mélységet ad a dizájnnak. Majd a 3D ívelt üvegréteg, a színek és a mélységért felelős réteg egymásra helyezése következik, ez adja a színek tükröződését és a színtörést.

A Honor 20 Prót fantom fekete és fantom kék, a Honor 20-at éjfekete és zafírkék színekben mutatta be a gyártó. A színeket rétegekből alakítják ki egy vákuumkörnyezetben pontosan ellenőrzött hőmérséklet és nyomás mellett. Ennek eredménye a mélység érzetét keltő hatás.

Az érezhető csoda: középpontban a felhasználó

A Honor célkitűzése, hogy mindig jobbat alkosson, ebben a szellemben született meg a különleges hátlap. Emellett a Honor 20 széria 6,26”-es kijelzővel bír, ez az előlap 91,7%-át teszi ki. A 4,5 mm-es kijelzőbe épített kamera és a minden szögből jól látható kijelző hozzájárul a praktikus használathoz.

Az ujjlenyomatolvasó az alumínium keret jobb oldalán található, így a telefont kézbe véve kényelmesen hozzáférhetünk. A négy kameralencse aszimmetrikusan, L alakban helyezkedik el, helyet hagyva a 4000 mAh-s akkumulátornak, ami akár egy napig történő zavartalan használatot is lehetővé tesz. A Honor 20 Prót a grafén hővezető lap segítségével olyan hűtési megoldás támogatja, ami egyenletesen eloszlatja a hőt, így biztosítva az optimális működést.

A Honor 20 Pro és a Honor 20 telefonok GPU Turbo 3.0 támogatással érkeznek, ennek köszönhetően játék közben is zavartalan élményben lehet részünk, optimális energiafogyasztás és teljesítmény mellett. A felhasználói igényeknek eleget téve a most bejelentett széria nagyjából 25 mobil játékkal működik együtt, beleértve a Fortnite-ot, PUBG Mobile-t és az Arena of Valort.

A magával ragadó hangzásról a Histen 6.0 technológia 9.1 virtuális térhangzása gondoskodik. Ez a csúcstechnológia először érhető el okostelefonon. A virtuális térhangzás a legtöbb vezetékes és vezeték nélküli fülhallgatót támogatja, és beépített, zajszűrős dual mikrofonnal bír.

A készülékek elérhetőségéről és áráról a későbbiekben várhatóak további részletek.

Trendi, stílusos, fiatalos, a Fresh Corner márkához még inkább illeszkedő viselet megkomponálására hirdetett még tavaly közös formaruhadizájn-versenyt a MOL és a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ). A két cégnek nem ez volt az első együttműködése: a múlt év októberében zajlott Budapest Central European Fashion Weeknek az MDDÜ a szervezője, a MOL pedig az egyik fő szponzora volt.

A mostani megméretés előszűrési fázisát követően hét pályamunka maradt versenyben. Ezek közül Vass Aranka Adelina egyszerre elegáns és hétköznapi, játékos és felnőttes, látványos és igényes kapszulakollekcióját tartotta a legígéretesebbnek a zsűri. A testületben – a MOL és az MDDÜ képviselői mellett – Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője, valamint Simonovics Ildikó, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa is helyet foglalt.

A grémium kiemelte a nyertes pályamű maiságát, valamint azt is, hogy a kollekció a formák és a minták használat, valamint harmóniáját tekintve egyaránt a legmeggyőzőbb volt. Úgy vélték, a Fresh Corner logójából ismerős, kávészemekből álló mintájának játékossága ugyanúgy rengeteget tompít a nyertes kollekció „egyenruhaságán”, mint a márka arculatából átemelt hullámmotívumok. Aranka kiemelt figyelmet szentelt a Fresh Cornerekben dolgozó hosztok kényelmének, saját bevallása szerint ruháival és megoldásaival nem pusztán a szemre, de az öltözékeket viselők lelkére is hatni szeretne.

A nyertes pályázónak 250 ezer forintot ért az első hely. A zsűri értékelése szerint a főállásban egy globális divatcég külföldi termelőegységeinél gyártásellenőrként dolgozó, frissdiplomás divattervező pályázata felelt meg a leginkább annak az elvárásnak is, hogy a ruhaszettnek prémium, belvárosi kávéházi környezetben helytálló darabokat, valamint strapabíróbb, a töltőállomásokon viselhetőket is tartalmaznia kell.

Minőségi atmoszférájával a Fresh Corner hálózat ma már nem csupán a benzinkutakon, hanem a főváros szívében, a Károly körúton is kiemelkedő fogyasztói élménnyel kényeztet. Ennek része a finom és gondosan válogatott kávé, valamint a frissen és minőségi alapanyagokból elkészített szendvicsek, smoothie-k, juice-ok, péksütemények.

Az élményfaktor szerves része a formaruhákban is megmutatkozó vizualitás: Vass Aranka Adelina nyertes kapszulakollekciója tökéletes kiindulópont lehet ahhoz, hogy a több mint 500 MOL Fresh Corner értékesítési pont, valamint a Budapest belvárosában található Fresh Corner kávézók hosztjai fiatalos, trendi, stílusos, a márkához még inkább illeszkedő viseletet kapjanak.

A MOL Magyarországról

A MOL Magyarország a MOL-csoport tagja, hazánk és a régió gazdaságának meghatározó szereplője, tevékenysége az ellátási lánc összes elemére kiterjed. A vállalat és jogelődje közel 80 éve végez szénhidrogén-kutatást és -kitermelést Magyarországon. Százhalombattai finomítója évente 1,2 millió tonna benzint és 3,5 millió tonna gázolajat gyárt. Közel 500 MOL benzinkút üzemel az országban. A MOL Magyarország jelen van a műanyagfeldolgozó iparágban is. A tiszaújvárosi MOL Petrolkémia több mint négy évtizede állít elő versenyképes minőségű alapanyagokat és vezető helyet foglal el a régió petrolkémiai iparában. A MOL-csoporton belül a MOL Magyarország felelős a csoport romániai, szlovéniai és szerbiai működéséért is.

Az új arculat megalkotásakor az Eurosport olyan sokoldalú dizájnt keresett, amely alkalmas arra, hogy tükrözze a 2020-as tokiói olimpián szereplő sportágak közös történetét. Az új logó a mangát – a felnőttek és a gyermekek számára készített egyedülálló japán képregénystílust – idézi meg. Az arculat egyesíti az Eurosport logóját, az olimpiai öt karikát és a manga stílusú Tokió 2020 betűtípust, ezáltal áthidalja a nyugati és keleti kultúrák közötti szakadékot, és új korszakba vezeti a mangát is.

„Olimpiai utazásunk 2018-ban, Phjongcshangban kezdődött. Megtiszteltetés számunkra, hogy a világ legnagyobb show-ját közvetíthettük a rajongói közösségeknek Európában. Innovatív technológiákat és a nézők bevonásának új módszereit alkalmaztuk az összes platformon. Így ez az olimpia valóban digitális volt, ami fontos szerepet játszott abban, hogy rekordnézettséget értünk el – mondta J. B. Perrette, a Discovery International elnök-vezérigazgatója. – Tokióval kapcsolatban még ambiciózusabb célokat tűztünk ki. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy olyan élményt nyújtsunk, amilyet még soha nem láttunk. Nagyobbak és bátrabbak leszünk, minden eddiginél több nézőt vonzunk több képernyőn, és minden sportág és sportoló minden percét bemutatjuk.”

JB Perrette hozzátette: „Az Eurosport a nyári olimpiai sportágak 70 százalékát sugározza, így világklasszis szakértőink egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy páratlan szaktudásukkal mondják el a legfontosabb történeteket. Díjnyertes, kiterjesztett valóságra épülő stúdiónk, az Eurosport Cube óriási sikert aratott. A megszerzett tapasztalatot a tokiói olimpián a legújabb technológiák felhasználásával erősítjük tovább, hogy a rajongókat még inkább a történések középpontjába helyezzük.”

„Azt akartuk, hogy Tokió 2020-hoz kapcsolódó márkaidentitásunk magában foglalja és tiszteletben tartsa a japán kultúrát és az ikonikus Eurosport emblémát. Így azonnal felismerhetővé és szerethetővé válik a játékokat Európában követő több millió ember számára – tette hozzá George Aivazoglou, az Eurosport marketingért felelős alelnöke. – Az elkövetkező 18 hónapban a rajongók tanúi lehetnek annak, hogy ez az új kreatív megközelítés miként támogatja az Eurosport marketingkampányát Tokió 2020 előtt és alatt. Hiszünk abban, hogy az arculattal olyan sokoldalú, jövőbe mutató vizuális identitást hoztunk létre, amely az olimpiai játékok dinamikus oldalát közvetíti, és bevonja a fiatalabb generációkat is.”

A Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal közösen 2015 júniusában bejelentett megállapodás alapján a Discovery és az Eurosport rendelkezik a 2018 és 2024 közötti olimpiák multimédiás jogaival 50 országra. (Kivéve Franciaország (2018–2020) és Oroszország. Az Eurosport az Egyesült Királyságban 2018-ban és 2020-ban hivatalos műsorszolgáltató.) A 2018-as phjongcshangi téli olimpia rekordnézettséget ért el az Eurosporton: a játékokat az európai lakosság 63 százaléka követte figyelemmel. (A Discovery első tíz piacán készült reprezentatív felmérés szerint, a Discovery saját és partner platformjain.)

A 2020-as tokiói olimpiai játékok a július 24-ei ünnepélyes megnyitóval kezdődnek és augusztus 9-ig tartanak.

A Honor megnyitotta a „Művészológia” (Artology: Explore Art & Technology with You(th)) nevű kiállítást, ahol az érdeklődők felfedezhetik a művészet és a technológia kortárs szintézisét Hongkong ikonikus művészeti központjában, az H Queen’sben. A kiállítás demonstrálja a Honor dizájn iránti elkötelezettségét, illetve a vállalat technológiai áttöréseinek fontos pontjait mutatja be. A tárlaton megtekinthető az Aurora névre hallgató műalkotás, amely mintegy kétezer darab újrahasznosított Honor okostelefon üveg hátlapjából készült, valamint a speciálisan kialakított technológiai zónák, ahol a látogatók megismerhetik az okostelefon-technológia jövőjét, és megtekinthetik a Honor legfrissebb fejlesztéseit, amelyek magukban hordozzák a digitális bennszülöttek életminősége fejlesztésének ígéretét.

Az innováció és a szakértelem legmagasabb színvonalát jelentik azok az üveg hátlapok, melyeket a Honor gyárt. A 15 nanomembrán, amely bevonja az üveget, egyaránt képes tükrözni és megtörni az áthaladó fényt, azonban mindössze egyetlen, a membránok közé szoruló porszem is torzíthatja a teljes membránkészletet. Az újrahasznosított hátlapok egyediségéből inspirálódva Red Hong Yi malajziai művésznő megalkotta az Aurorát és az ipari hulladékot modern művészetté formálta.

A kiállításon a látogatók megismerhetik a világ első 48 megapixeles kamerával rendelkező okostelefonját, illetve megtekinthetik az okostelefon-képernyők fejlődését a legkorábbi 18:9-es keret nélküli kijelzőtől egészen a Honor legújabb All View megjelenítőjéig. Az egyik technológiai zóna a világ híres látnivalóit és ikonjait jeleníti meg, valamint elénk tárja Hongkong legemblematikusabb utcai jelenetének replikáját. A látogatóknak lehetősége nyílik kipróbálni a Honor okostelefonjait, és megismerhetik a páratlanul részletes, gyönyörű képek készítésének praktikáit. Az okostelefonok képernyőivel foglalkozó zónában az érdeklődők bepillantást nyernek a Honor dizájngondolkodásába, megismerhetik a folyamatot, melynek során a vállalat elkészítette a világ első kávamentes, képernyőbe épített kamerás kijelzőjét.

Monumentális műalkotás 2000 Honor üveg hátlapból

Az Aurora alkotója, Red Hong Yi malajziai művésznő szokatlan látásmódjával vált ismertté, aki a hétköznapi dolgokat képes a művészet szolgálatába állítani, munkásságával a Sotheby Intézet „11 Art World Entrepreneurs You Should Know” 2018-as listájára is felkerült. „Óriási öröm számomra, hogy lehetőségem nyílt együttműködni a Honorral egy ilyen grandiózus projekt keretében. Ennek az egyik legjobb része az volt, hogy élvezhettem a Honor bizalmát, akik teljes kreatív szabadságról biztosítottak engem, és hittek a szokatlan ötleteimben. Remélem, hogy az Aurora a látogatóknak egy olyan élményt kínál majd, amely a tudományt, a technológiát és a művészetet egy meghitt, elmélkedésre buzdító térben ötvözi” – mondta Red Hong Yi.

„Mind a Honor, mind Red másképp képzel el egy monumentális műalkotást. Red egy díjnyertes művész, aki festék nélkül fest, és egyike a világ legjobb iparművészeinek, aki arra használja szokatlan képzelőerejét, hogy hétköznapi dolgokat művészeti remekművekké varázsoljon. A Honor arra ösztönzi az ifjúságot, hogy a társadalmi normákkal mit sem törődve találják meg saját útjukat a sikerhez. A Honor Reddel való együttműködése az ifjúság sorsa iránti elkötelezettségünk tanúbizonysága, mellyel arra szeretnénk biztatni a fiatalokat, hogy alkossanak megalkuvás nélkül, mint ő” – mondta George Zhao, a Honor elnöke.

Az Artology kiállítás a Hongkong belvárosában található, a H Queen’sben tekinthető meg decembertől 11-től 23-áig. Hétfőtől vasárnapig reggel tizenegytől este fél tízig fogadja a látogatókat. A belépés díjtalan.