A kiemelt bemutatók és prezentációk ezúttal is Budapest jelentős kulturális tereiben leltek otthonra. Pénteken az Apolló Galéria kortárs művészeti közege adott teret a pályájuk elején járó hazai és régiós tervezők friss vízióinak, amelyek Gaál József festőművész monumentális alkotásainak ölelésében öltöttek testet. Szombaton és vasárnap pedig a piacon már bizonyított, hazai és nemzetközi márkák kollekciói kerültek fókuszba a Szépművészeti Múzeum reprezentatív tereiben. A 17. BCEFW programjában Magyarország mellett 2 cseh, 4 szlovák, 3 lengyel, 3 szlovén, 2 ukrán, valamint egy szerb, egy örmény és egy román alkotó kapott lehetőséget a bemutatkozásra.  A régiós fókusz idén különösen jelentősnek bizonyult, ugyanis a Creative Hungary ezúttal is 6 nemzetközi szakmai szervezettel működött együtt – a Czech Fashion Council, a Ljubljana Fashion Week, a Slovak Fashion Council, az Ukrainian Fashion Week, a Belgrade Fashion Week és a Mercedes-Benz Bucharest Fashion Week partnerszervezetekkel –, hogy kölcsönös bemutatkozási lehetőséget teremtsen a magyar és régiós márkáknak.

A hétvégére 12 országból 30 külföldi buyer, influencer és újságíró érkezett, akik a rendezvényen első kézből ismerhették meg a magyar és régiós kollekciókat, valamint Budapest kulturális örökségébe is belekóstolhattak. Az eseménysorozaton olyan nívós nemzetközi sajtóorgánumok vettek részt, mint a Vogue Adria, a Vogue Ukraine és a Vogue Czech, valamint az ELLE Serbia, az ELLE Japan és ELLE Czech, valamint a Twój Styl, a TOP Fashion és a GQ Poland. Emellett további 75 hazai és nemzetközi médium 170 újságírója és fotósa számolt be a legújabb kollekciókról. A BCEFW hivatalos online közösségi csatornáin keresztül pedig milliók látták a magyar és régiós márkák unikális darabjait.

Az AW2627 szezon tehetséggondozási fókusza a hétvégi programok struktúrájában is testet öltött. A BCEFW az elmúlt 16 szezon során több száz pályakezdő debütálását támogatta – a fiatal tervezők közel 60 százalékát töltötték ki a teljes repertoárnak. Ezt a missziót erősíti a 17. évad újdonsága, a New Generation Individual Show kategória, amely idén két fiatal márka, a Chokassy és Szarvas Valentin számára biztosított önálló bemutatkozási lehetőséget. A program azoknak a tervezőknek szól, akik már kinőttek a kollektív show-k kereteiből és ebben a szezonban saját kreatív koncepciójuk alapján, teljes egészében önálló produkcióként mutathatták be kollekciójukat. Az új generáció a vasárnapi kiállítótérben is kiemelt szerepet kapott – 3 fiatal tervező prezentációs formában mutathatta be alkotásait a délutáni blokkban. Az utánpótlás-nevelés a kifutón és prezentációkon túl a nézőtér soraiban folytatódott, ahol 20 szakképesítési intézmény 185 tanulója és oktatója kóstolhatott bele a kortárs divat világába. Ugyanis 2020 óta minden szezonban művészeti oktatásban részt vevő oktatók és hallgatók, illetve divatszabó-varrónak tanuló diákok százai színesítik a közönség sorait.

„A közép-európai régió akkor tud versenyképes maradni, ha együttműködésekben gondolkodik, és közös platformokon keresztül lép ki a nemzetközi piacra. Feladatunk olyan szakmai és üzleti struktúrák kialakítása, amelyek összekapcsolják a térség szereplőit, és valós exportlehetőségeket teremtenek a tervezők számára. A Budapest Central European Fashion Week az elmúlt 17 szezon során olyan infrastruktúrát épített fel, amely túlmutat a bemutatókon: nemcsak kulturális esemény, hanem üzletileg is stabil, nemzetközileg jegyzett platform, amely kapcsolatokat teremt, piacra lépést segít és hosszú távon erősíti a régió kreatív exportját” – hangsúlyozta Jakab Zsófia, a Creative Hungary vezérigazgatója, a kreatívipar fejlesztéséért és ágazati koordinációjáért felelős miniszteri biztos.

A vendégek között több mint 100 exkluzív vörös szőnyeges vendég is feltűnt magyar tervezői kreációkban. Köztük Csinszka, Kapás Boglárka, Király Linda, Mádai Vivien, Ördög Nóra, Péterfy Bori, Schoblocher Barbara, Szentesi Éva, Szinetár Dóra, Telegdy Ádám, Trokán Nóra, Valkusz Milán, Vass Virág, valamint Verrasztó Evelin és Zséda. Emellett az elmúlt két szezonhoz hasonlóan a hazai divatipar történetében fontos szerepet betöltő modellek és divatipari szereplők például Smugilova Ganna, Cseh Myra, Bútor Krisztina, Horváth Andrea, Kátai-Pál Edina és Hajas László is meghívást kaptak, hogy divatikonként emeljék az utolsó show fényét. A bemutatók hajkoncepciójáért a francia hairstylist, Kevin Jacotot felelt, aki kiváló szaktudása mellett kísérletező, kortárs víziójával járult hozzá a bemutatók és összeállítások sikeréhez.

A Fashion Hub színes programkínálata idén a Szépművészeti Múzeum Schickedanz-termében kelt életre, ahova a hétvége során több száz résztvevő tért be. A látogatók 5 beauty-és divatfókuszú tematikájú workshopon, 3 divat tematikájú kerekasztal-beszélgetésen és egy inspiráló előadáson vehettek részt, ahol olyan mérvadó hazai személyiségek osztották meg tapasztalataikat, mint Kata Szegedi, Gere Andrea, Hajas László vagy Etter Dalma, illetve márkaként a DRK, és olyan workshopokon szerezhettek élményeket az érdeklődők, mint a Mittersisters kézműves, a CREEM aromaterápiás, az Estée Lauder trendszín, a Poprádi Flóra által tartott print lab, illetve az AMFISA arcjóga foglalkozás. A földszinti Reneszánsz csarnok design-vásárként is funkcionált – a szünetekben 10 hazai brand ékszerei, szépségápolási termékei és divatkiegészítői közül válogathattak a vendégek. A belvárosban pedig egy dedikált értékesítésösztönző célú showroom állt a nemzetközi viszonteladók rendelkezésére, hogy a piacérett márkák kifutón már látott darabjait jobban megismerhessék és egyéni tárgyalások kezdődhessenek meg.

A divathét kiterjesztését idén több mint 50 budapesti kísérőesemény biztosította. Galériák, designüzletek, alkotóműhelyek, kulturális intézmények és stúdiók csatlakoztak a BCEFW programkínálatához egy teljes héten át – a side eventek kiemelt témái között kézművesség, az anyaghasználat és a tárgykultúra, valamint a fenntarthatóság kérdésköre is megjelent. A kreatív- és szépségipari szereplők számára Creative Forum és a Creative Academy biztosított gyakorlati tudással és iparági nézőpontokkal átitatott előadásokat.

A http://www.glami.hu/ divatkereső platform oldalán elérhető útmutatóból megtudhatjuk, hogy a divatban használt anyagok miből és milyen eljárással készülnek, milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, hogyan kell tisztítani őket és mennyire felelnek meg a fenntarthatóság követelményeinek. A keresőplatformon mintegy 40 féle anyagfajta tulajdonságainak nézhetünk utána, legyen szó természetes anyagokról, mint a pamut, a bőr és a gyapjú, a mesterséges növényalapú anyagokról, mint az acetát és a lyocell, a mesterséges olajalapú anyagokról, mint az elasztán és a poliészter, vagy az olyan szövetekről, mint a flanel, a szatén és a dzsörzé. Az útmutató célja, hogy a GLAMI, mint a fenntartható divat elkötelezett támogatója olyan alapvető információkat nyújtson a fogyasztóknak, amelyek megkönnyítik a divatcikkek kiválasztását.

Természetes vagy vegán bőr?

A természetes és szintetikus bőrök első pillantásra nagyon hasonlóak, de részleteiben nagyon eltérőek. A természetes bőr állati eredetű – leggyakrabban marhabőr, – míg az ökobőr, vagy vegán bőr a szintetikus bőr szinonimája, amely általában egy műanyagfajtából, a poliuretánból készül. A természetes bőr rendkívül időtálló anyag, ezért gyakran mondják, hogy egy bőr pénztárca vagy cipő több éves befektetés, ugyanakkor egy bőrcipőt, kézitáskát és egyéb ruházatot rendszeresen karban kell tartani. Ezzel szemben az ökobőr nem igényel különösebb ápolást, ellenállóbb a vízzel szemben, de sokkal gyorsabban repedezik és veszít jó megjelenéséből, mint a valódi bőr. A természetes bőráru ára általában magasabb, mely néhány embert elbátortalaníthat a valódi bőrből készült termékek vásárlásától.

Melyik a fenntarthatóbb bőr?

Környezeti szempontból a mesterséges és valódi bőr között nehéz dönteni. Sokan az állatokkal szembeni kegyetlenség csökkentése érdekében vásárolnak valódi helyett vegán, vagy „erőszakmentes” termékeket, viszont a poliuretán gyártásakor használt anyagok rákkeltőek, 1 kg előállításához 347 liter víz szükséges, és az anyag lebomlási ideje 500 év. Ugyanakkor a valódi bőrök 90%-a egy nagyon mérgező fém, a króm felhasználásával készül, ami hatással van a dolgozók egészségére, és a mérgező szennyvíz is a folyókba és az óceánokba kerül, tehát egyik opció sem felel meg maradéktalanul a fenntarthatóság kritériumainak.

Hogyan állapíthatjuk meg, melyik bőrről van szó?

Első lépésként a termék címkéjén lehet ellenőrizni az anyagösszetételt – általában, ha valódi bőrről van szó, akkor valahol a terméken feltüntetik ezt a tulajdonságot felirat vagy piktogram formájában. Ezután az anyag szerkezetét is meg lehet vizsgálni: a természetes bőrnek nincsenek vonalai és ráncai, míg az ökobőr felületén, mivel mesterségesen előállított, észre lehet venni a minták ismétlődését. A harmadik megkülönböztető tényező az anyag illata. A természetes bőr illata nagyon specifikus, a szintetikus anyag leggyakrabban szagtalan vagy gumiszagú.

Ki tehát a nyertes?

A mesterséges bőrből készült kiegészítők gyakran sokkal nagyobb színválasztékban kaphatók, mint a valódi bőrtermékek, ezért ha valaki divatos, színes modellt keres, amit nem fog minden nap viselni és emiatt nem akar sok pénzt befektetni, a műbőr lehet a logikusabb választás. Ezzel szemben, ha tartós darabra vágyunk, amit hosszú időn keresztül szeretnénk hordani a mindennapok során, akkor érdemes inkább semlegesebb színt választani, és megéri a valódi bőr termékek magasabb árát megfizetni.