A jelenlegi ombudsman, Kozma Ákos megbízatása 2025. szeptember 25-én jár le. Az új biztos személyére a köztársasági elnöknek ezt megelőzően legkorábban kilencven napon belül, de legkésőbb a mandátum lejártát megelőző negyvenötödik napon kell javaslatot tennie az Országgyűlésnek. Civil szervezetek arra kérik Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy az új biztosjelöltet egy átlátható, az érdemeken alapuló kiválasztást előmozdító, a részvételi elveket érvényesítő eljárásban válassza ki, így például folytasson széles körű konzultációt a civil szervezetekkel, szakszervezetekkel és az érintett hivatásrendek képviselőivel, a jelöltaspiránsokat pedig előre meghatározott, objektív és nyilvánosan hozzáférhető szempontok alapján értékelje.

A nyílt levél kiemeli: az alapvető jogok biztosát mint Magyarország emberi jogi intézményét 2022-ben a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége (GANHRI), vagyis külföldi kollégái leminősítették, „A” státuszból „B” státuszba sorolták. A GANHRI ezt elsősorban az alapvető jogok biztosa függetlenségének hiányával, a tevékenységével kapcsolatos súlyos aggályokkal indokolta, de a leminősítésben a kiválasztási és jelölési folyamat átláthatatlansága, nem megfelelő volta is szerepet játszott. A GANHRI kifogásolta, hogy a magyar szabályozás nem ír elő nyilvános pályáztatást, nem határoz meg egyértelmű és érdemi értékelési kritériumokat, és nem biztosítja a széles körű társadalmi részvételt a kiválasztási folyamatban.

A magyar jogszabályok továbbra sem kötelezik az államfőt például nyilvános, előre meghatározott értékelési szempontokat tartalmazó pályázat kiírására vagy a civil és szakmai szervezetekkel való konzultációra. A nyílt levél aláírói azonban rámutatnak arra, hogy az államfőt semmi nem akadályozza abban, hogy önként éljen ezekkel az eszközökkel, és az ombudsman kiválasztása során figyelembe vegye a nemzetközi követelményeket.

A civil szervezetek hangsúlyozzák továbbá, hogy az alapvető jogok biztosának leminősítését eredményező problémák továbbra is fennállnak: a civil szervezetek és a biztoshoz fordulók tapasztalatai alapján az alapvető jogok biztosa továbbra sem lép fel hatékonyan a kiszolgáltatott csoportok – például az etnikai kisebbségek, LMBTQI emberek, menekültek és migránsok – védelme és jogaik előmozdítása érdekében, és nem szólal fel például a médiapluralizmus csorbulása, vagy a civil szervezeteket és az igazságszolgáltatás függetlenségét érő támadások ellen sem. A nyílt levél aláírói emlékeztetnek arra is, hogy az ombudsmani hivatal hatáskörei az elmúlt években jelentősen kibővültek, miután az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Független Rendészeti Panasztestület megszűnt, és feladataik az ombudsmanhoz kerültek. Ez azt eredményezte, hogy a diszkrimináció és az alapjogsértő rendőri intézkedések elleni védelem szintje csökkent. Emellett az alapvető jogok biztosa kínzást megelőző mechanizmusként sem működik hatékonyan.

A civil szervezetek álláspontja szerint egy, a nemzetközi követelményeknek megfelelő, az érdemeken alapuló kiválasztást biztosító és átlátható folyamat hozzájárulhatna az ombudsmani intézmény megfelelő, funkcióját betöltő működéséhez és az intézménybe vetett közbizalom helyreállításához is.

A civil szervezetek nyílt levele itt olvasható.

Az érintett területek és indikátorok a következők:

Nemzeti termelékenység: Az LMBTQ+ személyek gazdasági diszkriminációja évente akár 162 milliárd forint veszteséget is okozhat Magyarországnak. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai szerint 2023-ban a magyar LMBTQ+ közösség egynegyede (23%) diszkriminációval szembesült az álláskeresése során. Ez az egész ország termelékenységét hátráltatja.

Agyelszívás: Magyarország az elmúlt években szakképzett munkaerejének jelentős részét veszítette el nyitottabb társadalmak, különösen Németország, Ausztria és Hollandia javára. 2023-ban 33 700 fő hagyta el az országot – a legmagasabb szám Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta. Továbbá a 16-24 éves fiatalok több mint fele (54%) határozottan úgy látja, hogy tíz éven belül külföldön dolgozna, míg csupán 6% nyilatkozott úgy, hogy Magyarországon maradna. A Világbank és a LinkedIn adatai azt mutatják, hogy a nyitottabb és toleránsabb társadalmak vonzzák a tehetségeket.

Közegészségügy: Az LMBTQ+ diszkriminációból adódó rosszabb egészségügyi kimenetel évente akár 31,6 milliárd forint veszteséget is jelenthet Magyarországnak, amelyből 22,7 milliárd forint a HIV és AIDS kezelése, míg 8,9 milliárd forint az LMBTQ+ személyek körében magasabb arányban tapasztalható depresszió miatt keletkezik.

Korrupció: Magyarország a második egymást követő évben az Európai Unió legkorruptabb országa az Amnesty International szerint. Az Open for Business adatai arra mutatnak rá, hogy az LMBTQ+ jogok és a korrupciós szint szorosan összefüggnek, sőt, az LMBTQ+ jogok javulása előrejelzi a korrupció visszaszorítására tett lépéseket.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere elmondta: „A sokszínűség számunkra nem csupán politikai eszme, hanem fontos gazdasági érv is. Budapestnek innovációban és kreativitásban is versenyképesnek kell maradnia a globális környezetben, és ehhez meg kell tartania, valamint be kell vonzania a tehetségeket. Mindig ki fogunk állni a szexuális kisebbségek és az LMBTQ+ közösség mellett, mert ha egy csoport diszkriminációját megengedjük, azzal  a mindannyiunk elleni diszkriminációt engedjük meg.”

Garaj Zsuzsanna, az Open for Business magyarországi vezetője így nyilatkozott: „Az Open for Business korábbi jelentéséből már tudjuk, hogy az LMBTQ+ befogadás hatással lehet Magyarország gazdasági helyzetére és a Magyarországon működő vállalatok eredményeire. Az új adatok nemcsak megerősítik ezt, hanem arra is rámutatnak, hogy a gazdasági helyzet romlása és az LMBTQ+ közösség jogainak visszaszorulása között összefüggés van. Reméljük, hogy ezek az adatok hasznosak lesznek a civil társadalom és az üzleti vezetők számára egyaránt, hogy Magyarország minden polgára számára egy élhetőbb és virágzóbb országgá váljon.”

A teljes jelentés elérhető itt: www.open-for-business.org/hungary

Photo by Tim Bieler on Unsplash