A DIMSZ amerikai társszövetsége, a Data & Marketing Association (DMA) idén is várja a Magyarországról érkező pályázatokat az ECHO Awards-ra, a direkt és adatvezérelt marketingkommunikációs megoldásokat a fókuszba helyező versenyére.

Az 1917-ben alapított DMA 1929-ben osztotta ki első, akkor még csak direkt mailre fókuszáló díját. Azóta az esemény a világ legnagyobb olyan reklám- és marketingversenyévé vált, ami kifejezetten az adatvezérelt marketing teljesítményeit díjazza. Az ECHO Awardsalapelve, hogy nem csak a stratégiát és a kreativitást, hanem a számokban mérhető eredményeket is figyelembe veszi.

2016-ban 21 kategóriában 17 ország 100 kampánya versenyzett egymással, és a pályázatok értékelésében 90 szakember vett részt. A tavalyi díjazottak listája elérhető a DMA honlapján. A nyertesek 40%-a Cannes-ból is vitt haza Arany Oroszlánt.

Idén a kategóriák száma 31-re emelkedett, a jelentkezési folyamatot megkönnyítették, továbbá minden olyan kampány, amelyet 4 vagy több kategóriában indítanak, 15%-os engedményt kap a nevezési díjból. Emellett a DMA Matt Sullivan vezető nemzetközi tanácsadót bízta meg azzal, hogy segítsen a pályázóknak a lehető legjobb nevezés összeállításában.

A győztesek kihirdetésére október 8-10-én, az ECHO díjátadó ünnepségén, a DMA „&THEN” éves rendezvényén, New Orleansban kerül majd sor.

A magyar részvétel nem újdonság: a 2012-es hazai Golden Dove nyertesei automatikusan bekerültek az ECHO második fordulójába, a Draftfcb Chevrolet Like Machine kampánya pedig egészen a döntőig jutott. 2007-ben pedig Nádassy-Bátor Marianna, a Café Contact kreatívigazgatója zsűritagként értékelte a pályaműveket. Az ECHO magyarországi nagykövete Vámos-Hegyi Attila, aki korábban a DIMSZ tagozatvezetője, alelnöke és elnöke is volt, jelenleg pedig a Szövetség tiszteletbeli tagja.

Az idei versenyre már március 15 óta lehet nevezni, az „Early Bird” szakasz pedig május 28-án lezárult, de június 25-ig még standard díjjal (495 USD), július 2-ig pedig késedelmi felárral (595 USD) lehet pályázni. A versenyre a 2015. október 1. és 2017. május 31. között futott kampányok anyagaival lehet nevezni.

Jelentkezés

A díj honlapja: dma-echo.org

Szabályok és kritériumok: http://usawards.wearearch.com/rules-and-criteria

Nevezési kategóriák:

Szektor

• gépjármű
• üzleti termékek és szolgáltatások
• fogyasztói termékek és szolgáltatások
• biztosítás
• pénzügyi termékek és szolgáltatások
• non-profit
• gyógyszer és egészségvédelem
• kiadványok, szórakoztatás, média
• kiskereskedelmi és direkt értékesítés
• technológia és kommunikáció
• közlekedés, utazás és vendéglátás

Szakterület

• a legjobb art direkció
• a legjobb tartalom
• a legjobb adat és elemzés
• a legjobb mesterséges intelligencia

Csatorna

• a legjobb email
• a legjobb közösségi média
• a legjobb DM
• a legjobb mobil
• a legjobb video / drtv
• a legjobb virtuális valóság / kiterjesztett valóság
• a legjobb kereső és display
• a legjobb web és e-kereskedelem
• a legjobb kísérleti munka

Speciális

• a legjobb integrált kampány
• a legjobb fogyasztó-központú kampány
• a legjobb technológia-használat
• a legjobb hűség / megtartó kampány
• a legjobb adatgyűjtő kampány
• a legjobb 250.000 dollár alatti költségvetésű kampány
• a legjobb sokszínűség / befogadás témájú kampány

További információk a kategóriákról itt érhetőek el.

A DMA és a Future Foundation közös, kétkörös, kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző kutatása négy vásárlói csoportot azonosított:

• az aktívan hűségesek (40%) a rutin- és egyedi vásárlásaik során is a megszokott márkáikat keresik
• 23% megszokásból hűséges, vagyis a rutinvásárlásai során lojális, az egyedi beszerzéseknél viszont körülnéz
• 9% helyzettől függően hűséges; ők éppen fordítva, a rutinvásárlásaiknál keresgélnek míg az esetieknél lojálisak a márkákhoz
• az aktívan hűtlenek aránya 27%, ők semmilyen márkahűséget nem mutatnak fel.

A kutatás az okokat is kutatta. Az eredményekből ez a remek infografika állt össze:

(Forrás: Talking the consumers’ language: retail infographic)

A szövetség minden évben felméri a hazai adatvezérelt marketing szektor volumenét, valamint az egyes eszközök használatát és jelentőségét. A DM Szenzor kutatás főtámogatója a Magyar Posta volt, lebonyolítója a Kutatócentrum.

A teljes Reklámtortára vonatkozó beszámolónk testvéroldalunkon, a Médiapiac.com-on jelent meg.

Az adatvezérelt marketing piac mérete 2015-ben

A szektor a 2015-ös évet az azt megelőző évhez képest minimális csökkenéssel, 29,3 milliárd forinttal zárta. A 2016-os évre vonatkozóan a piac szereplői továbbra is optimisták, többségük növekedésre számít.

A csatornák mérete

Az egyes csatornák tekintetében a címzett és a címezetlen DM küldemények piaci szegmensén kívül minden területen növekedés figyelhető meg. Az email marketing és az adatbázis marketing szegmensek a 2014-es várakozásoknak megfelelően 2015-ben is növelni tudták részesedésüket, de az eddig is meghatározó call center az utóbbi évek stagnálása után 2015-ben szintén számottevően növekedni tudott. A mobilmarketing megoldások elterjedése valamennyivel lassabb, mint azt a piac szereplői várnák, de e szegmens is növekedett. A címzett küldemények piacának évek óta tartó csökkenése lassulni látszik, e piaci szereplői egyre optimistábbak és nem számítanak további csökkenésre. Habár a címezetlen szegmens a tavalyi évben ismét jelentős csökkenést könyvelhetett el, fontos tudni, hogy a 2014-es választások kihatottak az az évi költésekre, így ez a csökkenés a nem állami megbízások terén valójában a mértnél kisebb visszaesést valószínűsít.

A csatornák mérete (millió forint)

A lakossági,- és üzleti kommunikáció megoszlása az Adatvezérelt Marketing piacon

Várakozások a 2016-os évre

A szakemberek az előző évhez hasonlóan a személyre szabott kommunikáció iránti igény további elterjedését prognosztizálják, ami az adatvezérelt marketing piac további erősödését hozhatja magával. Míg az email és az adatbázis marketing megoldások terén egyöntetűen pozitívak a várakozások, a mobilmarketing robbanásszerű elterjedése még mindig várat magára. A szakemberek szerint ennek magyarázata, hogy a mobil költések jelentős része egyelőre a hirdetők online tartalmainak mobilra optimalizálásában jelenik meg, így a személyre szabott mobilmarketing megoldások szélesebb körben való elterjedése még mindig késik.

Szintén a piacot építő tényező, hogy egyre több kisvállalat jelenik meg a hirdetők között, akik bizalmat szavaznak az adatvezérelt marketing eszközöknek – ezen belül is elsősorban az email marketing megoldások után érdeklődnek. A szakemberek szerint a piacot negatívan befolyásoló tényezők idén is növekvő árverseny, valamint a szigorodó adatvédelmi gyakorlat lesznek.

A 2016-os év ismét az optimizmus jegyében telik; a szakemberek a piacot élénkítő folyamatokra számítanak.

A kutatás háttere

A kutatás előkészületi fázisban a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség minden évben külön ügynökségi és külön hirdetői címlistát tartalmazó adatbázist állít össze. Az ügynökségi adatbázis összeállításánál a cél, hogy a teljes ügynökségi piacot lefedjék. Mivel az egyes csatornák piacvezető ügynökségeinek adatszolgáltatásban való részvétele elengedhetetlen a piacméret meghatározásához, ezért az adatgyűjtés során kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a Szövetség által meghatározott legfontosabb adatvezérelt marketing piaci szereplők részt vegyenek a kutatásban. Az iparági statisztikában az egyes szektorok meghatározó cégeinek mindegyike – tényleges adattal vagy szakértői becslés által – szerepel. A piacméret meghatározásánál elsősorban ezekre az adatokra támaszkodtak.

Indul a DM Szenzor, a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) éves ágazati kutatása, amely a DM-szektor méretét és a direkt marketingben használt eszközök jelentőségét vizsgálja. Idén először lakossági kutatással is kiegészül a felmérés, amelynek számait március elején jelentik be.

A legutolsó kutatás szerint a hazai DM-piac 29,5 milliárd forintra tehető, ami az egy évvel korábbi csökkenés után 2 százalékos növekedést mutatott 2015-ben, kiemelten a call-center és digitális szegmensekben.

Huszics György DIMSZ-elnök szerint a nemzetközi trendek alapján a tavalyi növekedés folytatása várható az adatvezérelt marketing terület hazai számaiban is. Az igazi kérdés az, hogy a szakterületen tapasztalható élénkülés és a piaci árverseny eredője mennyire mutathat majd pozitív irányba.

A korábbi kutatáshoz hasonlóan a DM Szenzor adatfelmérése online történik, az adatokat január 22-ig várja a szövetség. A 2016-os DM Szenzort a KutatóCentrum bonyolítja le. Az iparági kutatásban résztvenni kívánó cégek a dmszenzor2016@dimsz.hu címen jelentkezhetnek.

A Marketing Commando 2300 fő megkérdezésével készült friss online felméréséből kiderül, hogy a kisvállalatok leggyakrabban használt marketing eszköze a honlap, amit a válaszadók 85 százaléka használ. Ettől nem sokkal marad el a céges Facebook-oldal, 80 százalékkal. A válaszadók 72 százaléka használ e-mailt, amely így a harmadik legnépszerűbb eszköz. Meglepetésre a Google AdWords csak a nyolcadik helyen végzett, melyet a válaszadók 45 százaléka használ.

A 10 leggyakrabban használt marketingeszköz a kisvállalatok körében:

1. Saját honlap
2. Facebook céges oldal
3. E-mail, saját listára
4. Keresőoptimalizálás (SEO)
5. Online hírlevél – holtversenyben
6. Facebook hirdetés
7. Ajánlás – Offline
8. Árakció
9. Google adwords
10. Facebook poszt kiemelés
11. Kupon (saját)

A Facebook és a Google mindent visz

A fizetett online hirdetéseket vizsgálva szembetűnő, hogy a 10 legtöbbet használt eszközből nyolc a Facebook és a Google kötelékéből került ki. Az első helyen a Facebook hirdetés áll. A második a Google AdWords, melyet további három Facebook eszköz követ. Az első tízbe a két óriáson kívül csak a banner és a PR cikk fért bele.

„A Facebook igazi kakukkfiókaként viselkedik, szinte minden mást kitúr maga mellől: a top tízből a Facebook három, a fizetett online marketingeszközök közül az első ötből négy(!) helyen szerepel“ – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő.

A 10 leggyakoribb fizetett online hirdetési forma a kisvállalatok körében:

1. Facebook hirdetés
2. Google AdWords
3. Facebook poszt kiemelés
4. Facebook videó
5. Facebook remarketing
6. Google remarketing
7. Google display network
8. Banner reklám
9. PR cikk
10. Facebook applikáció

A kezdő cégek átlagosan három fizetett hirdetéstípust használnak, a legtöbben Facebook hirdetést, Google Adwordsöt és Facebook poszt kiemelést. A stabil és növekvő cégek marketingmixe jóval összetettebb, további hat eszközt használnak, köztük az olyan korszerű módszereket, mint például a remarketing vagy a videó.

Nem a Google zsugorodik, a Facebook nő

„A Facebook bővülése nem jelenti azt, hogy a Google piacát veszi el. Ellenkezőleg: a Facebook szolgáltatásai egyre lejjebb teszik lécet, ma könnyebb egy vállalkozásnak marketingezni mint bármikor. Akár egy személyes profil segítségével is vevőket lehet gyűjteni“ – mondta Wolf Gábor.

Hozzátette: Ehhez képest a Google AdWords használatához legalább egy egyszerű honlapra szükség van, amelynek az elkészítése sokkal több erőforrást és némi tudást is feltételez, ami sokaknak a Facebook utáni második lépés.

A Facebookot előszeretettel használják a meglévő vevőkkel való kapcsolattartásra is a megkérdezett kisvállalkozások. A meglévő vevőkkel a legtöbben (72%) céges Facebook-oldalon és e-mailben tartják a kapcsolatot. Azonban harmadik és a negyedik is egy újabb Facebook eszköz, a Facebook esemény és a Facebook csoport.

„A kezdő vagy még bizonytalan bevételű cégek használják a leginkább az ingyenes eszközöket. Valójában ezek sem ingyenesek, hiszen az idő és energia, amit ráfordít a vállalkozás, jelentős erőforrás. Azonban sokan ezen keresztül értik meg a marketing működését, majd teszik meg az első lépéseket, készítenek honlapot és kezdenek el fizetett hirdetéseket használni“ – vélekedik a kisvállalati marketing szakértő.

Leáldozóban a hideghívás és postai DM

Az offline eszközök közül a legnépszerűbb az ajánlás, melyet a vizsgált kisvállalkozások 54 százaléka használ. Ezt követi a szórólap (32 százalék), valamint a kiállítás más rendezvényén, melyet a válaszadók 29 százaléka alkalmaz.

Azonban a hideghívásnak és a postai DM-nek leáldozóban van. Azoknak a többsége, akik ezt a két eszközt használják, csökkenő bevételt könyvel el.

„Ennek az egyik oka, hogy egyre nagyobb a hitelesség jelentősége. Ma már önmagában a hideghívás és a hideg listára küldött postai DM egyre kevésbé eredményes, mert nem hiteles. Azonban ha más eszközökkel előbb ismertséget és bizalmat építünk, a postai DM nagyon hatékony lehet. Különösen most, amikor az inboxunk dugig van spammel, hírlevelekkel és kampány e-mailekkel – miközben a postaládánk üres. Tehát ott ma kisebb a verseny, és ezt pár ügyes cég nagyon jól kihasználja” – mondta Wolf Gábor.

A 10 leggyakoribb offline marketingeszköz kisvállalatok körében:

1. Ajánlás
2. Szórólap – kézbe adva
3. Kiállítás más rendezvényén
4. Sajtóhirdetés
5. Értékesítők
6. Hirdetés reklámújságban
7. Szórólap – postaládában
8. Reklámtáblák
9. PR cikk
10. Hideghívás

Jó év volt 2015!

A megkérdezett kisvállalkozások 68 százaléka több bevételt vár 2015-ben, mint egy évvel korábban. 31 százalékuk vélekedik úgy, hogy stagnálni fog a vállalkozás, és mindössze 9 százalék számít csökkenő bevételre.

„Ilyenkor nem szabad hátradőlni. Ha egy kicsit javul a gazdaság, sokan hajlamosak behúzni az evezőket és úszni az árral. Ez óriási hiba. Ilyenkor kell piacot építeni, új marketingeszközöket kipróbálni, fejleszteni, innoválni, javítani a versenyképességet“ – figyelmeztet Wolf Gábor.

A DIMSZ eseménysorozata még Szegeden indult 2014-ben. A pécsi rendezvény célja, hogy a vállalkozások megismerjék a legújabb direkt és interaktív marketing megoldásokat. A tematika kifejezetten a kis- és középvállalatok számára hasznos tudnivalókat tartalmazza: az adatbázis, az email marketing, az ügyfélszolgálatok fontossága mellett a tartalom marketing és a jogi szabályozás területeire nyújtanak betekintést a szervezők.

„A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával kialakított együttműködés lehetővé teszi a helyi KKV-k számára, hogy megismerhessék a legújabb direkt és interaktív marketing megoldásokat. A szövetség gyakorló szakemberek közreműködésével indított képzési programjának célja, hogy az alacsony költségszintnek köszönhetően a kis- és középvállalatok számára is már elérhető direktkommunikációs eszközök használata minél nagyobb hozzáértéssel párosuljon” – emelte ki Huszics György, a DIMSZ elnöke.

A marketing témájú előadások mellett a legújabb pályázati lehetőségeket mutatja be a szövetség, a 2015-2020 közötti időszakban ugyanis számos új pályázat indul hazai, társfinanszírozott és közvetlen brüsszeli pályázatok mellett, melyek egy teljesen új ajtót nyithatnak a vállalkozások számára.

Hasonlóan kiemelt téma az adatvédelmi szabályozás, hiszen 2015 év folyamán várhatóan egységes adatvédelmi rendelet kerül elfogadásra az EU-ban, amely felváltaná a jelenlegi magyar adatvédelmi törvényt is. Az új szabályozás egyik célja, hogy egyszerűbb, átláthatóbb előírások bevezetésével csökkentse a KKV-k adatvédelemmel kapcsolatos költségeit és adminisztrációs terheit, valamint megkönnyítse az országhatáron kívüli terjeszkedésüket. Míg a jelenlegi szabályozás egységesen vonatkozik minden cégre, mérettől függetlenül, a rendelet számos adatvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban könnyítést ad a KKV-k számára.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, mely itt érhető el.

Előadók: Dely Gábor (d-code), Dr. Domokos Márton (CMS Ügyvédi Iroda), Ferling József (Ferling PR), Guth Zoltán (Duna-Dráva Cement Kft.), Dr. Hatházi Vera (Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda), Illyés Márton (Origo), Krasser Tamás (Visionline), Semperger-Dorogi Kinga (ProjectMine), Sipos Zoltán (Kreatív Kontroll Kft.)

Ismét indul a DM Szenzor elenevezésű ágazati kutatás. A felmérést idén is a KutatóCentrum végzi a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) megbízásából. Valamelyest változtattak azonban az előző évhez képest: rövidebb lett a kérdőív és jobban a sarokszámokra, trendekre fókuszálnak, kevésbé az egyes szegmensekre.

A legutóbbi kutatás szerint a hazai direktkommunikációs piac 28,9 milliárd forintot tett ki, ami az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékos csökkenést mutatott. Ennek fő oka az élesedő árverseny, miközben a DM aktivitás nem csökkent, sőt – főleg a digitális szegmensekben – nőtt is. Huszics György, a DIMSZ elnöke úgy véli, a tavalyi évre vonatkozó számokban látszani fog az erősödő big data jelenség és arra épülő adatvezérelt marketing hatása.

A kutatáshoz még lehet csatlakozni, ezen a címen: dmszenzor2015@dimsz.hu

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) ügyfélelégedettség kutatása a turisztikai desztinációk recepcióit, utazási irodákat és légitársaságokat tesztelt emailen és telefonon keresztül. A szituációk egy üdülés tervezésekor felmerülő kérdéseket és nehézségeket rekonstruálták.  A válaszadás és a visszajelzés gyorsasága mellett az ügyfélszolgálatok problémamegoldási hajlandósága és tájékozottsága, illetve tájékoztatása, továbbá a kedvesség is kiemelt szempontként szerepeltek. A kutatás célja az volt, hogy képet adjon a direktkommunikációs csatornák használatáról a turisztikai szektorban. Ezt a kutatássorozatot tavaly indította el a DIMSZ Contact Center tagozata, ez volt a második etap.

Elérhetőség

Szálláshelyek
A felmérés során kiderült, hogy a szálláshelyek jellemzően vezetékes telefonszámot adnak meg. A felkeresett szállodák, panziók 91 százalékával sikerült a próbavásárlóknak kapcsolatba lépniük, ők szinte várakozási idő nélkül felvették a telefont. 2 százalék hívta vissza a nem fogadott hívásokat. A kiküldött emailek 94 százalékára érkezett válasz egy napon belül. A válaszoló szálláshelyek több mint fele egy órán belül küldött üzenetet.
Ez a csoport a tavalyinál jobb eredményeket ért el, a próbavásárlók átlagosan 88 százalékra értékelték a válaszadók kedvességét, tájékozottságát, problémamegoldási hajlandóságát.

Éttermek
A mintába került éttermek többsége is vezetékes telefonszámot biztosított az elérésre, a megadott kontaktok közül azonban csaknem minden tízedik szám nem volt már élő. A tesztelt célhelyek 82 százalékát sikerült elérni, a hívásokat ez a csoport is várakoztatás nélkül megválaszolta. Az emailes megkeresésre a célhelyek 76 százaléka válaszolt, mindenki egy napon belül, a válaszadók fele 12 órán belül. A shoperek értékelése alapján az éttermek 70,5 százalékos teljesítményt nyújtottak, ami a tavalyi eredményekhez képest visszaesést jelent.

Múzeumok és fürdők
Az egyéb turisztikai desztinációk körében a megkeresett helyszínek 87 százalékát sikerült elérni telefonon, őket szintén várakozás nélkül. Az emailes megkeresésre a célpontok 78 százaléka küldött válaszüzenetet, kétharmaduk egy napon belül. A múzeumok, fürdők teljesítményét 79,5 százalékra értékelték.

Utazási irodák
A kutatás során tesztelt irodák mindegyike csak vezetékes telefonszámot adott meg, amelyen mindenkit el is értek, 97 százalékot rögtön első próbálkozásra, várakozás nélkül. Az utazási irodák 64 százaléka válaszolt a próbavásárlóknak emailen, annak ellenére, hogy nagy összegű nyaralásról kértek ajánlatot. Aki válaszolt, átlagosan 16 órán belül tette ezt meg.
Ennek alapján 96 százalékos eredményt értek el az utazási irodák .

Légitársaságok
A teszt során minden kijelölt légitársaságot sikerült elérni: hatot első próbálkozásra, két esetben telefonos menürendszer is volt, amely azonban nem hátráltatta a gyors elérést. Két társaság csak emelt díjas vonalat biztosított. Hét légitársaság közül háromnak volt e-mail címe, a többinél csak a webodalon vannak GYIK, ott lehet címszavakban keresni. A három kiküldött emailre egy válasz érkezett, egy automatikus üzenet (nem a tárgyhoz kapcsolódóan), a harmadik pedig nem válaszolt.

Problémaérzékenység, kedvesség

Éttermek
A tavalyi évhez hasonlóan, a gluténérzékenységgel kapcsolatban érdeklődtek a próbavásárlók Idén is több esetben előfordult, hogy a telefont felvevő személy nem tudott válaszolni, hanem egy kollégát vagy a szakácsot kérdezte/kapcsolta. A gluténérzékenységgel kapcsolatos tájékozottság változó volt, több esetben nem értették a felmerülő problémát. A kérdésre az éttermek csaknem 85 százaléka mondta azt, hogy megoldható a lisztmentes étel. 40 százalékuk kérte, hogy előre jelezzük az igényt, 10 százalékuknál pedig az étlapon eleve feltüntetik a gluténmentes ételeiket.

Múzeumok és fürdők
2013-bhoz hasonlóan a felhívott helyek 86 százaléka akadálymentesített, ebből 91 százalék teljesen, az egész terület bejárható, látogatható kerekesszékkel, 9 százalék pedig csak részlegesen. Tehát az összes célhely 79 százaléka teljes mértékben akadálymentesített, jellemzően mozgássérült parkolóval, külön wc-vel, liftekkel, rámpákkal és a személyzet is segíti a mozgást és a tájékozódást a látogatónak. Azok a helyek, amelyek nem akadálymentesítettek, főleg jellegükből adódóan nem tudják megoldani az akadálymentesített bejutást, pl. barlang, vár, műemlék épület. Jellemző a vizsgált múzeumok, fürdők abszolút pozitív hozzáállása, igyekeztek a tájékoztatással, tanácsaikkal segíteni.

Szállodák
A szálláshelyek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fogad háziállatot a tavalyi 65 százalékkal szemben. Jellemzően az elegánsabb 4-5 csillagos hotelek, wellness szállodák valamivel nagyobb arányban nyitottak a kisállatokra, ők 69 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy fogadnak kutyát is. A szállások kb. 75 százaléka kér felárat, ennek mértékéről azonban nem mindenki tudott tájékoztatást adni. A felár mértéke 2013 óta nem változott: 500-7800 Ft/nap/kisállat.

Utazási irodák
A telefonos megkeresésre az összes utazási irodát elsőre elérték, azonban arra a kérdésre, hogy ki vállal garanciát az utazásról, az ügyintézők sok esetben meglepődtek. A 31 utazási irodából csak 20-an (64%) válaszolt emailen, annak ellenére, hogy nagy összegű egzotikus nyaralásra kértek ajánlatot. A válaszadók mindegyike részletes ajánlatot küldött. Az összbenyomást több helyen az húzta lejjebb, hogy alternatívát nem kínálva csak egy úticélról küldtek ajánlatot.

Háttérinformációk a mintáról

A mintában a KSH szerinti legkedveltebb utazási desztinációk szerepeltek (Balatonfüred, Bük, Budapest, Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Hévíz, Siófok, Sopron, Zalakaros).
Utazási irodák: a minta kialakítása véletlenszerűen történt, ahogyan egy hétköznapi ember rálel egy utazási irodára, azaz a keresőkben talált releváns találatokat emelték be.
Légitársaságok: azokat a cégeket keresték meg, amelyek rendelkeznek magyar nyelvű ügyfélszolgálattal.

A felmérés kitöltői külön testre szabott összehasonlító elemzést (benchmarkot) kérhetnek, így részletes információkat kaphatnak saját call centerük működési paramétereiről az iparági átlagokhoz viszonyítva.

A felmérés azokra a cégekre vonatkozik, amelyek egyidejűleg képesek több hívást indítani és fogadni, szervezetileg elkülönült, önálló Call Center területtel és megfelelő Call Center technológiával rendelkező egységek.

„A KPMG számára azért fontos a kutatás, hogy a Call Center piac méretéről, sajátosságairól hitelesen, naprakészen tudja tájékoztatni a magyar piacon működő üzleti partnereit” – mondta el Alföldy Katalin, a KPMG ügyfélkapcsolat-kezelési csoportjának szenior menedzsere.

A direktmarketing-piac mérete 2013-ban 28,9 milliárd forint volt, ebből a call center szektor költése 4,4 milliárd forintot tesz ki. A DIMSZ Contact center tagozata 2013-ben végzett insight kutatása alapján a hazai ügyfélszolgálati piac trendjeiről elmondható, hogy az outsource call centerekben a főállású alkalmazottak száma 50%-ban 1-20 fő közé tehető és legtöbben megbízásos státuszban dolgoznak. Az operátor-toborzói csatornáknál vezet az internet, a spontán jelentkezés és a cégen belüli jelentkezés. Az ügyfélszolgálatos kollégák 73 %-a contact centerben dolgozik és csak 27 %-uk dolgozik távmunkában. A válaszadó cégek 2/3-a bejövő és kimenő szolgáltatásokat is nyújt, célcsoport tekintetében csak a lakosság felé szolgáltatnak. 50-50%-ban szolgáltatnak belföldre, illetve külföldre. A kitöltő cégek 43%-a alkalmaz hangrögzítést és 40%-a alkalmaz VoIP technológiát.

Az eredményeket 2015. januárban publikálja a DIMSZ és a KPMG. Az elkészült call center piackutatási tanulmányt a felmérésben közreműködő cégek megkapják, és a kérdőívet kitöltők között a Call Center Akadémia előadásaira éves bérletet sorsolnak ki.

A kérdőív kitöltése erről a linkről elérhető, beküldési határidő november 25.

A belépéshez szükséges adatok:
• username: kpmg2014@kpmg.hu
• password: Kpmg2014

A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kommunikációs- és Reklámklubjának közös szegedi rendezvényén a vállalkozások megismerhetik a legújabb direkt és interaktív marketing megoldásokat. A tematika kifejezetten a kis- és középvállalatok számára hasznos tudnivalókat tartalmazza: az adatbázis, az email marketing, az ügyfélszolgálatok fontossága mellett a tartalommarketing és a jogi szabályozás területeire nyújtanak betekintést a szervezők.

„A szövetség gyakorló szakemberek közreműködésével indított képzési programjának célja, hogy az alacsony költségszintnek köszönhetően a kis- és középvállalatok számára is már elérhető direktkommunikációs eszközök használata minél nagyobb hozzáértéssel párosuljon” – emelte ki Huszics György, a DIMSZ elnöke.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna szerint a rendezvény jelentőségét az adja, hogy az érdeklődő vállalkozók gyakorlati tanácsokon és hétköznapi példákon keresztül kaphatnak képet a legújabb direkt és interaktív marketing által kínált lehetőségekről.

A marketing témájú előadások mellett a legújabb pályázati lehetőségeket mutatja be a szövetség, a 2014-2020 közötti időszakban ugyanis számos új pályázati lehetőség indul hazai, társfinanszírozott és közvetlen brüsszeli pályázatok mellett, melyek egy teljesen új ajtót nyithatnak a vállalkozások számára.

Hasonlóan kiemelt téma az adatvédelmi szabályozás, hiszen 2014 végéig várhatóan egységes adatvédelmi rendelet kerül elfogadásra az EU-ban, amely felváltaná a jelenlegi magyar adatvédelmi törvényt is. Az új szabályozás egyik célja, hogy egyszerűbb, átláthatóbb előírások bevezetésével csökkentse a KKV-k adatvédelemmel kapcsolatos költségeit és adminisztrációs terheit, valamint megkönnyítse az országhatáron kívüli terjeszkedésüket. Míg a jelenlegi szabályozás egységesen vonatkozik minden cégre, mérettől függetlenül, a rendelet számos adatvédelmi kötelezettséggel kapcsolatban könnyítést ad a KKV-k számára.

A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Előadók: Huszics György (Crane), Dr. Dávid Péter (Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda), Dr. Domokos Márton (CMS Cameron McKenna Ügyvédi Iroda), Juhász György (tartalomgyar.hu), Vincze Renáta (Bisnode Magyarország), Pataki Andrea (Kontaktia), Hajdú Zoltán (Maileon-Wanadis), Semperger-Dorogi Kinga (ProjectMine), Dr. Révész Balázs (Szegedi Tudományegyetem).

A DIMSZ a jövőben több megyeszékhelyen is megszervezi az előadás-sorozatot.