A Profession.hu adatbázisában szereplő aktív – egy évnél nem régebben frissített profilok – alapján, a diplomás felhasználók legnagyobb arányban a Debreceni Egyetemről, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről kerültek ki. A mintában 75 000 munkavállaló és 15 egyetem szerepel.

Mely területeken van szükség leginkább diplomásokra?

A diplomát igénylő területek közül leginkább a cégvezetés és menedzsment, a jog, jogi tanácsadás és a marketing, média, PR volt a három leginkább keresett terület az elmúlt egy évben a munkavállalók részéről. Munkáltatói oldalról pedig leginkább a fogorvos, az orvos, szakorvos, a minőségbiztosítási mérnök a tanító, tanár, pedagógus, majd a mérnök vezető kategóriákban van szükség diplomás szakemberekre.

Diplomás fizetések

A diplomás pályakezdők átlagos bérigénye szintén emelkedett tavaly óta, nettó 308 000 Ft-ra. A szakmai pályafutásukat éppen kezdő diplomások esetében kissé átalakul az első három felsőoktatási intézmény sorrendje: a legnagyobb kezdő fizetési igénnyel a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, korábbi nevén Szent István Egyetem (nettó 394 000 Ft), majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (nettó 391 000 Ft) és az Óbudai Egyetem (nettó  376 000 Ft) volt hallgatói kérik átlagosan a legtöbbet.

„Az aktív, diplomás álláskeresők átlagos bérigénye a portálon megadott információk alapján jelenleg havi nettó 402 200 forint. A Profession.hu 2023 őszén megjelent HR körkép kiadványa arra mutatott rá, hogy a tavalyi évben a magyarországi munkáltatók 72 százaléka eszközölt béremelést, átlagosan 14%-ot. A cégek toborzási eszköztárában a bér továbbra is kiemelt szerepet kap, a munkavállalók körében ugyanis is vezető motivációs tényezőről beszélünk” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Az elmúlt évek során megfigyelhető volt, hogy a diplomát elváró hirdetések aránya folyamatosan csökkent. 2020-ban az összes hirdetés 34 százaléka tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, ez 2022-ben 26 százalékra csökkent. A tavalyi évben nem történt számottevő változás ezen a fronton, a hirdetések egynegyedében kértek diplomát.

„A Profession.hu álláskínálatából leszűrt statisztikáink is alátámasztják azt az évek óta tartó nemzetközi és hazai trendet, hogy a vállalatok számára a diploma mellett (vagy épp helyett) egyre fontosabbá válik a tanulási készség vagy az attitűd, amikor munkaerőt toboroznak. A gyorsan változó, innovációktól hangos környezetben ezek szerepe felértékelődik, így néhány szektortól eltekintve, elsősorban ezt keresik a cégek a jelöltek profiljában.” – foglalta össze a szakember.

Az elmúlt fél év során az állásportál regisztrált, diplomás felhasználói legnagyobb arányban az adminisztrátor, dokumentumkezelő kategóriában feladott álláshirdetésre jelentkeztek – leszámítva a BME egykori hallgatóit, akik a projektmenedzseri pozíciókra küldték be többségében az önéletrajzukat.

A jelentkezési fázist követően a munkaerőpiaci elhelyezkedések trendjét is megvizsgálta az állásportál. Az egykori eltések az adminisztráció, vagy pedagógia területén; a corvinus-osok marketing és elemzés kategóriákban; a BME volt hallgatói gépészmérnökként és programozóként, fejlesztőként; a debreceni és a pécsi felsőoktatási intézmény oklevelét megszerzők pedig egyaránt az adminisztrátori és szakmai asszisztensi állásokban helyezkedtek el a legtöbben. A Szegeden diplomázott szakemberek körében a projektmenedzsment és adminisztráció, illetve pedagógia, a Miskolci Egyetemen a gépészmérnök és adminisztrátor, a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzettek között pedig jellemzően a könyvelés és kontrolling területe a legkedveltebb. Intézménytől függetlenül a projektmenedzsment szakmai kategóriában találtak a legtöbben munkahelyre.

Pályakezdőként a Szent István Egyetem, míg sokéves tapasztalattal a BME volt hallgatóinak bérigénye a legmagasabb

A teljes mintában a bérigények tekintetében kiugró a BME-s diplomával rendelkező munkavállalók elvárása, akik átlagosan 504 000 forintos havi nettó fizetést szeretnének – ez a fél évvel korábban elvégzett elemzéshez képest 3 százalékos emelkedést jelent. Második helyen a Budapesti Corvinus Egyetem volt hallgatói állnak szintén 3% emelkedéssel, 466 000 forintos bérigénnyel. Az Óbudai Egyetemen végzettek kérik el átlagosan a harmadik legmagasabb összegű havi bért, ez nettó 463 000 forint, ami 4,5%-os emelkedést jelent az ősz elején mértekhez képest.

„Az inflációval párhuzamosan érthetően a munkavállalók fizetési igénye is emelkedett, viszont a Magyarországi cégeknél jellemző bérkorrekciókhoz képest jóval alacsonyabb mértékben. Az őszi HR Körkép kutatásunkból kiderült, hogy a magyarországi munkáltatók 66 százalékánál volt bérkorrekció 2022-ben és 58 százalékuk tervezte 2023-ban is a fizetések emelését. Ez az esetek háromnegyedében legalább 10 százalékos bérfejlesztést jelent, a diplomások fizetési igényei viszont átlagosan ennél jóval kisebb mértékben emelkedtek” – mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

A diplomás pályakezdők körében az átlagos nettó havi fizetési igény 263 000–347 000 forint között mozog, a legalább tíz évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók esetében pedig már 413 000–591 000 forintra emelkedik.

Míg pályakezdőként a Szegedi Tudományegyetem volt hallgatói várják el a legalacsonyabb induló fizetést (átlag havi nettó 263 000 Ft) és a Szent István Egyetemről kikerülők a legtöbbet (347 000 Ft), addig 10 vagy annál több évnyi szakmai tapasztalat megszerzését követően már a Nyíregyházi Egyetem (413 000 Ft) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (591 000 Ft) kerül a skála két végpontjára.

Fotó: MD Duran/unsplash.com

Nemrég Amerikában jártál egy konferencián. Milyen inspiráló gondolatokkal jöttél haza?

A Times Higher Education által szervezett, World Academic Summit című konferencián voltam New Yorkban. A világ felsőoktatási vezetőinek krémje találkozott a New York University által biztosított helyszíneken. A felsőoktatás jövőjének izgalmas kérdéseit tárgyaltuk.

A konferencia előadásai és a szakmai beszélgetések megerősítették bennem, hogy paradigmaváltásra van szükség a felsőoktatásban. Globális szinten. Egyre több intézmény teszi le a voksát a hozzáférhetőség, elérhetőség mellett. Nem az a lényeg, hogy nagyon nehéz legyen bejutni valahova. A világ vezető kutatóegyetemei – köztük az Arizona State University, az Egyesült Államok leginnovatívabb egyeteme – is azt mondják, hogy nem azok a hallgatók definiálják őket, akiket kizárnak, hanem az a sok, akiket felvesznek, és velük együtt lesznek sikeresek. A minőségi oktatás nem az elitegyetemek kiváltsága, ez ugyanis sokszínűen, sokféle módon, eltérő fókuszokkal is megvalósítható. A szelektivitás nem azonos a minőséggel, az elérhetőség pedig igenis összeegyeztethető a minőségi képzéssel.

A világnak sokféle egyetemre van szüksége. Ez volt a legnagyobb tanulság, amit a világ vezető felsőoktatási vezetői megfogalmaztak.

Az oktatáshoz ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Miből gazdálkodik a METU?

Az oktatáshoz a pénzen kívül nyitott hallgató is szükséges, aki tanulni akar. Bizony nem elég, hogy mi tanítani akarunk, a befogadó fél aktivitása is elengedhetetlen.

A gazdálkodásunkra vonatkozó kérdést sem akarom kikerülni. A METU magánegyetem, minimális állami forrásban részesül tehát, amit a mesterszintű képzések támogatására kapunk. Így szerencsére a METU-n is ingyenesek a mesterképzések a hallgatók számára. Ezenkívül a bevételünk nagy része hallgatói tandíjból származik.

Egy sikeres egyetemhez – a pénzen kívül – kiváló oktatókra és tehetséges hallgatókra van szükség. Hogy álltok az előbbiek, illetve az utóbbiak szempontjából?

Kiemelten fontos számomra, hogy kiváló oktatókkal és fantasztikus hallgatókkal dolgozhatunk. Büszke vagyok a METU oktatói csapatára, akik egyedülálló oktatási módszertant fejlesztettek ki, ez alapján tanítanak. Nemrég jelent meg a HVG 2022-es összesített felsőoktatási rangsora, amely két csoportra osztott nyolc indikátor, illetve két indikátorcsoport alapján állít fel intézményi és kari ranglistát. A rangsor egyik fő indikátorcsoportja az oktatói kiválóság, amely olyan szempontokat vizsgál, mint a tudományos fokozattal rendelkező teljes munkaidős oktatók száma, az egy oktatóra jutó alapszakos vagy osztatlan képzésben részt vevő hallgatók száma, valamint a doktori fokozattal rendelkező oktatók aránya a teljes munkaidős oktatók között. A másik fő indikátorcsoport a hallgatói kiválóság: itt a fő értékelési szempontok a képzéseket első helyen jelölő alapszakos hallgatók száma, a felvettek elért felvételi pontátlaga, a nyelvvizsgával felvettek aránya, valamint a felvételt nyert hallgatók középiskolai versenyeredményei. A METU az oktatói ranglistán tizenkét hellyel feljebb, a 24. helyre került, a Művészeti és Kreatívipari Kar pedig a második helyen szerepel a művészeti képzések rangsorában.

A közoktatás komoly válságban van, idén ősszel a tanárok és a diákok a korábbinál sokkal markánsabban adnak hangot az elégedetlenségüknek. Milyen színvonalú tudással érkeznek a fiatalok a felsőoktatásba?

Változó. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire motiváltak, lelkesek a diákok. Akik kíváncsiak, szeretnek tanulni, szívesen merülnek el alkotótevékenységekben, azok biztosan sokat profitálnak a felsőoktatásban is. Ám akik úgy érkeznek meg, hogy nem szeretnek tanulni, azoknak nehezebb dolguk van kezdetben. A Metropolitan alkotóegyetem-koncepciójának egyik célja, hogy a hallgatókat kibillentse a közoktatásból hozott szemléletből, és aktív, cselekvő szerepbe kerüljenek, így hozzák ki magukból a legtöbbet.

Az egyetemnek a korábbi években sok külföldi hallgatója volt. Milyen hatással volt a Covid és a lezárások a külföldi diákok jelentkezésére?

A Metropolitan Egyetemre közel ezer külföldi hallgató jár, több mint száz különböző országból. Világszerte 50 százalékkal csökkent a külföldről érkező újonnan beiratkozó nemzetközi hallgatók száma. Szerencsére a METU-n nem ezt kellett tapasztalnunk. Az a tény, hogy gyorsan, rugalmasan átálltunk online oktatásra, rengeteg hallgatót megmentett időszakosan. Arra figyeltünk, hogy az online képzésben ne a jelenléti oktatást akarjuk leképezni, hanem az online felület adta lehetőségeket kihasználva specifikus módszertant alkalmazzunk. Sok más iskola fordult hozzánk tanácsért abban az időszakban.

Végül több új hallgatónk érkezett külföldről 2021-ben, mint bármelyik korábbi évben, éppen az online formának köszönhetően. Büszke vagyok rá, hogy a Metropolitan népszerűsége még ebben az időszakban is tudott növekedni.

Az országnak elemi érdeke, hogy azok a tehetséges fiatalok is tanulhassanak, akiknek ehhez nincs megfelelő anyagi hátterük. A METU milyen lehetőségeket nyújt a kevésbé tehetős hallgatóknak?

Többféle ösztöndíj is elérhető a METU-n, elsősorban azoknak, akik jól teljesítenek. Azok számára pedig, akiknek nincs megfelelő anyagi hátterük, a legjobb megoldás a diákhitel. Jelentős érték, hogy valamennyi mesterszakunk államilag finanszírozott, azaz a hallgatók számára ingyen elérhető. A mesterképzésben nincs szükség hitelre, hiszen nem kell fizetni érte. Emellett az is igaz, hogy nálunk a hallgatók jelentős része dolgozik a tanulmányai mellet.

A marketig egyik alapszabálya, hogy világossá kell tenned, miben különbözöl a versenytársaktól. A METU alkotóegyetemként definiálja magát. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nálunk a hallgatók nem hallgatnak, hanem alkotnak. Megtanulnak létrehozni valami újat a saját szakterületükön, legyen az egy művészeti alkotás, egy üzleti terv vagy egy kommunikációs koncepció. Az elmélet megismerése mellett rögtön kipróbálhatják magukat a gyakorlatban. Az oktatók ebben mentorként segítik őket.

A hallgatók az egyetemi évek során felépítik portfóliójukat ezekből a megragadható tananyagelemekből, kompetenciákból, amelyeket megszereztek. A portfólió segít a pályaorientációban, illetve igazi versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.

Az egyetem három év szünet után rendezett ismét TEDx-konferenciát, ami ezúttal a fenntarthatóságra fókuszált. Hogyan értékeled, milyen eredménnyel?

Óriási sikere volt a konferenciának. Már az előadók jelentkezésekor láttuk, hogy izgalmas témát választottunk, sokan szerettek volna nálunk színpadra lépni, erős jelentkezők közül választottuk ki azokat, akik végül előadhattak a TEDx-rendezvényen. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban megtartott konferenciára minden jegy elkelt, akik kiszorultak, azok közül sokan online követték nyomon az eseményeket.

A fenntarthatóság a világ egyik legfontosabb problémája, előadóink korunk kihívásaira reagálva meséltek tapasztalataikról, egyedi elképzeléseikről és a jövőt megváltoztató ötleteikről. Az előadók között volt az MNB elnöke, a pannonhalmi főapát, de megjelent hivatásos kollapszológus is. Rengeteg inspirációt és cselekvő tenni akarást kaptunk. Sokatmondó a konferencia nyitókérdése: „Mersz te lenni a változás, amit a világban keresel?”

Mit jelent a fenntarthatóság a METU számára a mindennapokban?

A fenntarthatóság komplex téma, az ember által alkotott világ és a természeti környezet kapcsolatát, annak jövőjét jelenti elsősorban. Az ENSZ a fenntarthatóság megvalósítása érdekében 17 részcélt fogalmazott meg, amelyek eléréséért a METU-n is aktívan teszünk. Elkötelezettek vagyunk a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség és az egyenlőtlenségek csökkentése kérdésében ugyanúgy, mint a klímavédelem irányában. Tagjai vagyunk olyan országos szervezetnek, amely a zöldmozgalmunk munkájához illeszkedik. Ennek keretében számos konkrét intézkedést tettünk, például csökkentettük a műanyag poharak és palackok felhasználást a campusunkon, tudatosabb energiagazdálkodást folytatunk, és szelektíven gyűjtjük a hulladékot.

Hasonlóan fontosnak tartom a nők szerepvállalásának támogatását, mára a METU az egyik legjobb női munkahely lett az országban.

A METU hallgatói jelenleg kommunikációs, üzleti, turisztikai és művészeti képzésben vehetnek részt. Terveztek bővítést, újabb karokat, intézeteket?

2023-ban egyéves mesterképzést szeretnénk indítani a kutatásmenedzsment területén, ami számos meglévő területünkhöz kapcsolódik. Az előkészítő munkák zajlanak ehhez. Sikeresen akkreditáltattuk már a forgatókönyvíró mesterszakunkat, ami 2023-ban indul majd, ahogyan a mozgókép alapszakunk is filmírás szakiránnyal. Mindkettő izgalmasan egészíti ki a többi filmes szakot, így teljes filmkészítő csapat állhat össze METU-s hallgatókból operatőrökkel, kommunikációs szakemberekkel kiegészülve. Az említett szakokra már lehet jelentkezni.

A jövőben is tervezzük új szakterületek indítását, figyelembe véve a piaci igények alakulását.

Hogyan valósulhat meg az egyetemen a paradigmaváltás, amit nemrég egy cikkben kifejtettél? Azazhogy „silók”, egymástól elkülönülő tanszékek, tudományterületek helyett komplex megközelítésű oktatást valósítsatok meg?

Az egyik legnagyobb kihívás a felsőoktatásban ezt a komplex megközelítést biztosítani. Az egyetemi struktúra klasszikusan tanszékekre tagozódik, ahol az oktatók egy adott tudományterülettel foglalkoznak. A kutatás finanszírozása is általában területenként valósul meg. A több diszciplínával foglalkozó projektcsapatokat ugyanakkor tudatos elvárások mentén tudjuk felépíteni. A világ legizgalmasabb problémái, mint amilyen a fenntarthatóság is, túlmutatnak a tudományterületi silókon, nem oldhatók meg egy diszciplína legmagasabb szintű ismeretével sem.

Az érettségiző diákoknak hamarosan dönteniük kell, hol szeretnének továbbtanulni. Mit üzennél nekik, miért érdemes a METU-t választaniuk?

Azért érdemes a METU-t választaniuk a diákoknak, hogy kihozzák magukból a legtöbbet. Eltérő háttérrel érkeznek hozzánk a hallgatók. Ki jó középiskolai eredménnyel, ki kevésbé jóval. Ha valaki megtalálja, hogy milyen szak érdekli, az lelkesítőleg hat rá, hiszen azzal foglalkozhat, ami érdekli. A Metropolitan Egyetemen mindenki a saját szintjéhez képest építkezik, így alkot és rakja össze portfólióját, amivel óriási előnnyel indulhat majd a munkaerőpiacon.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg.