Willy Maywald neve ismerős lehet a műkedvelőknek, hiszen a fotóművész képei gyakori szereplői a legnagyobb aukciósházak árveréseinek. A német származású Maywald Párizsban élt, ahol divatfotósként szerzett magának hírnevet. A Dior divatcég kiemelt, elit fényképészeként megnyíltak előtte a sztárvilág titkos világának kapui. Szoros barátságot ápolt a legnagyobb nevekkel Picassótól Tamara Lempickáig és olyan magazinok hozták címlapon a képeit, mint a Vogue és a Vanity Fair. Maywald romantikus fotós volt, aki mindenben a szépséget kereste. A fényképek árulkodnak arról, hogy modelljeivel baráti kapcsolatot ápolt, ezek az ikonok megnyíltak a kamerája előtt és olyan intim pillanatokat kapott el, mint senki más.

A gyűjtemény tulajdonosa, André Balogh a hetvenes évek Párizsában barátkozott össze Willy Maywalddal. Fantasztikus kollekciót hoz el Magyarországra, amely hatalmas művészi és eszmei értékkel bír. A most kiállított képekről olyan nagyságok köszönnek vissza, mint Jean Marais francia színészlegenda, Anouk Aimée Golden Globe és BAFTA-díjas francia színésznő, Simone de Beauvoir francia írónő, Marc Chagall világhírű festőóriás,  Georges Mathieu francia absztrakt festő, vagy Vivien Leigh kétszeres Oscar-díjas angol színésznő és Le Corbusier világhírű építész.

A kollekció egyik legkülönlegesebb darabja a Tamara Lempicka lengyel és orosz gyökerekkel rendelkező festőnőről készített fénykép (a nyitóképen). Lempicka extravagáns megjelenésével, életmódjával és lázadó műveivel egyaránt divatot teremtett, ma Madonna, Jack Nicholson és Barbra Streisand is a gyűjtői közé tartozik. Egy magyar művész is helyet kapott a kiállításon, hiszen Maywald Csáky József Franciaországban alkotó festőt is megörökítette.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető ebben a rövid időszakban és a tárlat képei eladók 120.000-480.000 forint közötti árakon.

„A Virág Judit Galéria fennállásának 28 éve alatt most először fordul elő, hogy önálló fotókiállítást szervezünk. Rögtön egy olyan színvonalú tárlatot mutatunk be, amelyre az egész világon felkapják a fejüket. Maywald az ‘50-es évektől varázsolja elénk a párizsi művészeti elit nagyjainak elkapott pillanatait. Ezek a fekete-fehér fotók elrepítenek egy különleges világba, ahol a luxus, a művészet és a hírnév alkot lenyűgöző elegyet” – mondta el Bársony Balázs, a kiállítás kurátora, a galéria művészeti igazgatója.

A 60 darab Maywald fotó mellett a látogatók megtekinthetnek egy különleges hazai fotó tárlatot is, amelynek darabjai a legnagyobb magyar alkotókat ábrázolják Munkácsy Mihálytól, Czóbel Bélán, Anna Margiton és Victor Vasarely-n át a legismertebb kortárs művészekig, mint például Keserü Ilona, Nádler István és Maurer Dóra.

Időpont: 2025. 02. 06. – 02. 26.

Helyszín: Virág Judit Galéria – Budapest, Falk Miksa utca 30.

Október 9. és 11. között rendezi meg az UNICEF Magyarország második nagyszabású jótékonysági gardróbvásárát, ahol a tavalyihoz hasonlóan az eladásokból származó teljes bevétellel az UNICEF lánygyermekeket segítő programját támogatják.

A Pop-Up Store azonban idén egy különleges elemmel, egy designer aukcióval is bővül, ahol 23 kiemelt luxus ruhára és kiegészítőre lehet majd licitálni a jó ügy érdekében. Az aukció október 5-én 08:00-kor, az UNICEF Magyarország Facebook oldalán veszi kezdetét, a kiemelt – többek között Dior, Burberry, Daalarna és ÁERON – darabokra pedig október 6-ig lesz lehetőség ajánlatot tenni. Az aukciót 18:00-kor a gardróbvásár háziasszonyai, az elismert topmodell és UNICEF bajnok, Mihalik Enikő, valamint a hazai reklámszakma kiemelkedő alakja, az ACG ügyvezetője és az UNICEF Magyarország kuratóriumi tagja, Blaskó Nikolett zárja majd az UNICEF Pop-Up Store Instagram oldalán, egy élő videóval. Az aukció darabjait a legtöbbet licitálók október 9-én vagy az általuk bejelentkezett időpontban, a Pop-Up Store nyitvatartási ideje alatt vehetik majd át.

Nem ez lesz azonban az egyetlen újdonság az idei Pop-Up Store-nál, hiszen a tavalyitól eltérően most a – vadonatúj és kiváló állapotú használt – női ruhák mellett férfi és gyerek darabokkal is várják október 9-től a látogatókat a H&M belvárosi bemutatótermében. A kínálatban ráadásul rengeteg magyar tervezői darabbal találkozhatunk majd, hiszen már több mint 60 hazai designer járult hozzá ruháival és kiegészítőivel a jótékonysági akcióhoz, amelyhez hazai hírességek és ismert üzletasszonyok is csatlakoztak ruha felajánlásaikkal.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, a vásárlásokra pedig különböző idősávokban, lázmérést és kézfertőtlenítést követően lesz lehetőség. A maszk használata a Showroomban és a sorban állásnál is kötelező.

A konglomerátum ajánlatot tett a nem általa birtokolt Christian Dior részvényekre és átvenné a márka Couture-vonalát is.

Az Arnault-család tulajdonában álló Semyrhamis társaság ajánlatot tett a Christian Dior részvények felvásárlására. (A papírok 74 százaléka már a család tulajdonában áll.) A részvényenként 172 euró készpénz és 0,192 Hermès részvény 18,6 százalékos prémiumot kínál a márka elmúlt egy havi tőzsdei ára felett és 40-42 milliárd euróra értékeli a márkát.

Ehhez adódik a világ egyik legikonikusabb divatmárkájára, a 70 éves, 60 országban saját üzletekben értékesítő Christian Dior Couture-re adott 6,5 milliárd eurós felvásárlási ajánlat. A márka az elmúlt 12 hónapban 2 milliárd euró értékesítést ért el 418 millió eurós profit mellett. Ez duplázást jelent 2011-hez képest, és a vevőjelölt további gyors fejlődésre számít. A két tranzakcióval, amelyek az év végére záródhatnak le, az LVMH jelentősen megerősítené divat- és bőráru divízióját.

Az LVMH részvényeseinek éves közgyűlésén Bernard Arnault vezérigazgató rekorderedményekről számolt be: a bevétel 5 (az organikus bevétel 6), a profit pedig 6 százalékkal emelkedett. A geopolitikai történések, a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság ellenére az Egyesült Államokban és Európában folytatódott, Ázsiában pedig visszatért a cégcsoport növekedése.

Jean-Jacques Guiony pénzügyi igazgató prezentációjából kiderült, hogy az LVMH legnagyobb piaca az Egyesült Államok (a bevétel 27%-a), de Ázsia már majdnem ugyanekkora részt, 26%-ot képvisel, amihez Japán további 7%-ot tesz hozzá. Európa a bevételek 18%-át, Franciaország további 10%-át adja.

A 37,6 milliárd eurós teljes bevételből 12,8 milliárdot a divat- és bőráruk, 12,0 milliárdot a „válogatott kiskereskedelem“ ad, emellett 5,0 milliárd az illatszerek és kozmetikumok, 4,8 milliárd a borok és szeszesitalok, 3,5 milliárd pedig az ékszerek és órák értékesítéséből folyt be. Valamennyi üzleti egység egyszámjegyű növekedést jelentett 2016-ban. Jövedelmezőség szempontjából kissé más képet mutatnak az üzletágak: a 7,0 milliárd eurós profitból 3,9 milliárdot a divat- és bőráruk, 1,5 milliárdot pedig a borok és szeszesitalok adnak.

Márkák szintjén a Louis Vuitton hagyományos és új termékvonalainak sikerességét és kiemelkedő profitabilitását, a Fendi fejlődését, a Donna Karan eladását és a Rimowamegvásárlását, a Parfums Christian Dior sikeres termékfejlesztéseit, a Bvlgari és a TAG Heuer piacrész-növekedését, valamint a Sephora növekedését emelték ki. Utóbbi valamennyi piacán és az e-kereskedelemben is fejlődni tudott.

A csoport emellett adósságát csökkenteni, szabad cash flow-ját pedig növelni tudta. Az igazgatóság részvényenként 4 eurós osztalék fizetésére tett javaslatát a közgyűlés elfogadta. Ez az összeg már tartalmazza a 2016. december 1-jén kifizetett 1,4 eurós osztalékelőleget is. Ezzel az elmúlt öt évet tekintve az LVMH osztaléka éves szinten 9 százalékos átlagos emelkedést mutatott.

Amellett, hogy az LVMH meg kívánja erősíteni globális vezető pozícióját a luxustermékek piacán, 2020-ig ambiciózus környezetvédelmi és fenntarthatósági célokat is megfogalmaztak:

• a karbon-alap fejlesztése
• a kreativitás öko-design szolgálatába állítása
• a tehetségek széles körű vonzása és számukra fejlődési lehetőség biztosítása
• a vállalkozói szellem fenntartása és fejlesztése digitális projekteken keresztül
• a know-how fenntarthatóságának és átörökíthetőségének biztosítása

Az Interbrand legértékesebb globális márkákat tartalmazó 2016-os rangsora földrengésszerű változásokat nem tükröz, de néhány izgalmas jelenségre rávilágít. Aki nem tud megújulni, a versenytársak közül kitűnni, az még a csúcsszektorokban is lemarad.

A 2016. évi listán szereplő márkák összértéke 1.796 milliárd dollár, ami tavalyhoz képest 4,8 százalékos növekedésnek felel meg. Figyelembe véve a világgazdaság renyheségét, márkákat építeni még mindig kifizetődő üzletnek tűnik.

A dobogó nem változott az elmúlt két évhez képest: a három legértékesebb márka az Apple, a Google és a Coca-Cola. Itt inkább csak a változás iránya és üteme érdekes: míg a Google két éve stabilan 10% felett növekszik, az Apple a 2015-ös 43%-os ugrást követően idén – feltehetően a forradalmi újdonságok hiánya miatt – „csak” 5 százalékot tudott hozni, a márkák nagy öregje, a Coca-Cola értéke viszont évek óta lassan erodálódik. Utóbbi esetében érdekes lesz látni, hogy az idén megújult kommunikációs platform hatása érzékelhető lesz-e a jövő évi rangsorban.

A top 10-ben történtek még kisebb átrendeződések: az 5-6. helyen helyet cserélt a Toyota és az IBM, a GE két helyet rontva idén a 10., a tavalyi 9. McDonald’s idén csak 12., míg az Amazon két helyet javítva 8., a Mercedes-Benz pedig 3 helyezést erősítve a 9. lett. Az Amazon egyébként a lista második legnagyobb értéknövekedést elkönyvelő márkája, a tavaly 54, idén további 48%-ot erősödő Facebook után. 20 százalékot vagy annál többet egyébként meglehetősen változatos szektorok képviselői tudtak erősödni: a tech-szektorból még az Adobe, az autók közül a Nissan, a LEGO, valamint a Starbucks. Az autógyártók egyébként sem panaszkodhatnak: 18-18 százalékkal nőtt a MINI, a Porsche és a Mercedes-Benz értéke is, 10% felett pedig további 6 brand izmosodott.

A másik végletet nézve, a top 100-ból 28 márka értéke csökkent, közülük hété legalább 10%-kal. A negatív toplistát az IBM vezeti (-19%), második a Shell (-17%), majd 12-12%-kal a Prada, a Xerox és a Ralph Lauren következik. 10-10 százalékot bukott a Gillette és az HSBC. A Volkswagen tavalyhoz hasonlóan idén is veszített 9%-ot az értékéből, és hasonlóan rossz idők járnak két médiamárkára, az MTV-re és a Discoveryre is. Valószínűleg a megújulás hiánya magyarázza, hogy az FMCG márkák közül a Kellogg’s, a Sprite, a Colgate is gyengült, míg a luxuspiacon a Tiffany, a Cartier és – némi meglepetésre – a Burberry is lemaradt a konkurensek mögött. A technológiai szektor vesztesei még az eBay, Oracle, Canon, Lenovo és Panasonic is. (A tavalyi 18. helyezett HP idén már két cégként, a vállalati üzletágat leválasztva szerepel a listán, de együttes értékük is 7%-kal csökkent tavalyhoz képest.) A Johnnie Walker és a Smirnoff gyengülését az alkoholtermékek elfogadottságának csökkenése magyarázhatja – bár a könnyedebb italok közül a Budweiser és a Heineken, a drágábbak közül pedig a Moët & Chandon köszöni, jól van.

Fordítani tudott a trenden a GE (+2% a tavalyi -7 után), a Cisco (+4/-3), a Louis Vuitton (+8/-1), a Philips (+4/-8), a Gucci (+6/ -14), a Siemens (+10/-1), a régóta kihívásokkal küzdő Sony (+8/-5) és a hasonló cipőben járó Adidas (+16%/-8), a Thomson Reuters (+4/-12), és a számos versenytárs által szorongatott KFC (+2/-7).

A lista két új belépője idén a 89. helyen szereplő Dior és a bő négymilliárd dolláros értékkel a 100. helyet megcsípő innovátor, a Tesla.

A teljes jelentés az Interbrand oldalán letölthető, illetve háttérelemzések is elérhetők.

(Fotó: Apple)

A rugalmasság és a kívánatos márkák a növekedés kulcsai a vezérigazgató szerint.

Az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton luxusipari konglomerátum 35,7 milliárd eurós rekordbevétellel zárta a 2015-ös évet, amely 16%-os növekedés a megelőző esztendőhöz képest. Az organikus növekedés 6%, az üzemi nyereség 6,6 milliárd euró. A csoport különösen jól teljesített Európában, az Egyesült Államokban és Japánban, míg az egyéb ázsiai piacok ezzel ellentétes tendenciát mutattak.

Bernard Arnault vezérigazgató a bizonytalan gazdasági és geopolitikai környezetben elért jó eredményeket a minőség iránti elkötelezettségnek, üzletágaik rugalmasságának, innovációs kapacitásának és agilis vállalkozó szellemének, valamint márkáik kívánatosságának tulajdonította.

A Louis Vuitton márka ikonikus termékei és új modelljei egyaránt sikeresnek bizonyultak, a Fendi bőráruk kivételes növekedést mutattak, míg a Donna Karan és Mark Jacobs márkák esetében a termékvonalak átalakításán dolgoznak.

A parfüm-kozmetikum üzletágban a hagyományos termékek és az újdonságok is jól teljesítettek, a Christian Dior piaci részesedésének növelését különösen fontosnak tartják.
Az ékszerek és órák között a Bvlgari-kreációk és a márka saját üzletei kiváló évet zártak, míg az óramárkák teljesítményét a többmárkás szaküzletek óvatos beszerzési politikája befolyásolta. A TAG Heuer Google-lel és Intellel közösen fejlesztett okosórájának piaci bevezetését egyértelmű sikerként értékelik.

A kiskereskedelmi üzletágban a Sephora valamennyi piacán tovább tudta növelni a részesedését, viszont a DFS-t – kivéve a japán üzleteit – rosszul érintette az ázsiai gazdasági helyzet alakulása.

2016-ban folytatódó növekedésre számít az LVMH.

(Fotó: Christian Dior)

Az LVMH első féléves bevétele 16,7 milliárd euró, ami 19 százalékkal (organikusan 6 százalékkal) haladja meg az előző évit.

Bernard Arnault elnök-vezérigazgató szerint az eredmények az erős márkákra és a vállalkozó szemléletű menedzsmentstílusra vezethetőek vissza. A második negyedév az elsőnél is dinamikusabb volt, ekkor 23 százalékos (organikus: 9%) többletet produkált a luxuskonszern az előző év azonos időszakához képest.

A növekedés elsősorban Európa és az egyesült Államok jó teljesítményének köszönhető. Valamennyi üzletág növekedett, de a borok és szeszesitalok szegmens megérezte a kínai készletcsökkentések hatását.

Az egyes márkák terén a Louis Vuitton Nicolas Ghesquière irányításával készült új termékvonalainak sikerét és a kiemelkedő profitabilitást, a Parfums Christian Dior (főleg az ikonikus J’adore és Miss Dior) kiemelkedő eredményeit, a Bvlgari új Lvcea női óráinak jó fogyását és a TAG Heuer alaptermékekre fókuszáló új pozicionálását, valamint a Sephora erősödő pozicionálását és egyre eredményesebb fizikai és online jelenlétét emelték ki.

Az év második felében folytatólagos befektetéseket terveznek a márkaépítésben és földrajzilag is tovább terjeszkednek az ígéretesnek tartott piacokon.

(Fotó: Louis Vuitton 2015 ősz/tél, Series 3, Juergen Teller és Bruce Weber)

Míg korábban egyértelműen az öreg kontinens hagyományos luxusiparral rendelkező államainak termékei – így az olasz vagy a francia luxuscikkek – számítottak a kínai gazdagok kedvenceinek, manapság egyre több angolszász márka is dobogós helyet ér el köreikben. A Hurun Report szerint a Tiffany már a harmadik legkedveltebb ékszermárka – a Bulgari és a Cartier mögött -, a Burberry a női divatban lett bronzérmes a Chanel és a Diornyomában, míg a Dunhill a második legkedveltebb férfi kiegészítő a Giorgio Armanit követve. Az ajándékozási célból leginkább preferált márka címét pedig az Apple kapta.

Rupert Hoogewerf, a Hurun Report elnöke szerint a változás oka az egyes márkák digitális marketing terén tett erőfeszítései – mint a Tiffany eljegyzésigyűrű-kereső mobilalkalmazása vagy a Burberry Alibabán nyitott áruháza – mellett a kínaiak utazási szokásainak változásában keresendő: az Egyesült Királyság immár bekerült a tíz legkedveltebb úti cél közé, míg az oktatási céllal utazók körében listavezető. Tekintettel arra, hogy a luxusvásárlások 70 százalékát külföldön bonyolítják a kínaiak, Hoogewerf szerint a márkák reklámtevékenységének már magát az úti cél megválasztását is orientálnia kellene.

(Forrás: Jing Daily via WARC, Hurun Report, fotó: a Burberry sanghaji zászlóshajó-üzletének megnyitója)

A világ vezető luxus-konglomerátuma, az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton 2001-től 2010-ig összesen 17,1 százalékos részesdést szerzett a nagyrészt családi tulajdonban álló Hermès divatcégben, amelyet később 22,3 százalékra növelt. Utóbbi márka a kezdetektől ellenségesen viszonyult a felvásárláshoz, és több bírósági eljárást is indított: 2011-ben a meglévő részesedésük megőrzéséért, 2012-ben pedig bennfentes kereskedés és a részvényárfolyam manipulálása vádjával. Mindeközben kemény szavak is elhangzottak, a felvásárlási kísérletet a nemi erőszakhoz hasonlították a Hermès vezetői, és közölték, hogy a két cégnek a tulajdonviszonyokon túl semmi köze egymáshoz. 2012 végén az LVMH is perelt, többek között zsarolás és tisztességtelen verseny miatt. (A teljes jogi folyamat itt követhető.)

A napokban az LVMH közleményt adott ki, mely szerint a felek a párizsi kereskedelmi bíróságon megegyeztek, hogy a jó viszony helyreállítása érdekében az LVMH – amennyiben ezt november 25-ei közgyűlésén jóváhagyják – részvényesei számára kiosztja a birtokában álló Hermès részvényeket, és a csoport fő tulajdonosa, a Christian Dior a birtokába került papírokat szintén továbbosztja tulajdonosai felé. A kisebbségi érdekeket biztosító és különleges papíroktól pedig legkésőbb 2015. szeptember 3-áig válik meg az LVMH. Bernard Arnault, a csoport vezére azt is kijelentette, hogy az elkövetkező öt évben sem ő személyesen, sem bármely általa irányított vállalat nem fog nagyobb részesedést szerezni, mint a mostani felosztással a birtokába kerülő 8,5 százaléknyi papír. A megállapodás érvényét veszti abban az esetben, ha a jelenlegi többségi tulajdonos H51 megválna irányító tulajdonrészétől.

A közlemény a kockázatok között annak veszélyére is felhívja a figyelmet, hogy a Hermès részvényeinek ára a tranzakciót követően eshet, nem utolsósorban a kiosztott papírok utáni jövedelemadó-fizetési kötelezettségek következtében.

(Fotó: Hermès 2014 tavaszi kampány)

A világ vezető luxuskonglomerátuma, az LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton bevételei 4 százalékkal, 21,4 milliárd euróra emelkedtek az év első kilenc hónapjában. A csoport valamennyi üzletága növekedett, kivéve a Borok és Szeszesitalok szegmenst, amelyet a kínai kereskedők készletcsökkentése negatívan érintett. Ugyanakkor a Hennessy konyak az Egyesült Államokban, a pezsgőmárkák pedig Amerikában és Japánban tudtak erősödni.

A Divat és Bőráruk üzletág 3 százalékkal növekedett. A zászlóshajó Louis Vuitton innovatív szakaszban van, Nicolas Ghesquière irányításával és hat híres tervező közreműködésével megalkotott új Monogram kollekciója pedig a negyedik negyedév nagy szenzációja lehet. A Fendi és a Céline a bőráru- és cipőválasztékuk mellett üzlethálózatukat is bővítik, míg a Givenchy, Berluti és a Kenzo pozíciója is erősödik.

Az Illatszerek és Kozmetikumok üzletág a piaci átlag felett, 8%-kal tudott növekedni, nem kis részben a Christian Dior parfüm-klasszikusok, mint a J’Adore reneszánszának, valamint a Dior Addict sikerének. A Guerlain az új férfiparfüm, a L’Homme Idéal piacra dobása mellett prémium bőrápoló vonala, az Abeille Royale növekvő sikeréből is profitált.

Az Órák és Ékszerek terén 5%-os volt a növekedés. A harmadik negyedév különösen erős volt a Bvlgari ékszerek számára, miközben a többmárkás üzletek a bizonytalan gazdasági kilátások miatt visszafogták órabeszerzéseiket. Ezt a Bvlgari új női órája, a Lvcea (a képen), valamint az Hublot ikonikus termékei iránti kereslet valamelyest ellensúlyozni tudta.

A Válogatott Kiskereskedelem 8%-ot erősödött. A DFS fenn tudta tartani reptéri tevékenysége szintjét, miközben egyes turisztikai desztinációk forgalma visszaesett a gazdasági és politikai helyzet következtében. A Sephora piaci részesedése növekedett a kulcspiacokon, különösen az Egyesült Államokban és a Közel-Keleten. Az online kereskedelem valamennyi régióban gyorsan fejlődik.

Az LVMH a bizonytalan gazdasági kilátások közepette is folytatni kívánja innovációra és a legnagyobb növekedést ígérő piacokra épülő stratégiáját, és továbbra is bízik márkái erejében, valamint alkalmazottai szaktudásában – írja a cég közleménye.

(Fotó: Bvlgari)