Az elnökségi tagok vezetésével a szervezet az elmúlt években jelentős eredményeket ért el és több hagyományteremtő projektet is indítottak, mint például az Adatvezérelt nap vagy a fenntarthatósági aktivitások, emellett a megszokott tevekénységek is folytatódtak: az éves DM Szenzor iparági felmérés, Hangszépségverseny. Az elnökség továbbra is arra törekszik, hogy képviselje a tagok érdekeit, elősegítse a szervezet növekedését és fejlődését, ezt láthatóvá tegye a teljes iparág számára.

A DIMSZ köszönetet mond a tagjainak a bizalomért, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy a tagjai és az adatvezérelt terület érdekeit szolgálja – írják.

„A DIMSZ az elmúlt években is kiemelkedően sok aktivitással – kutatásokkal, felmérésekkel, iparági fórumokkal – támogatja az adatvezérelt piacot és annak szereplőit. Fontos, hogy a szervezet elsők között, érdemben tud foglalkozni, többek közt, a digitalizálódó hűség- és kedvezményprogramokkal, a kommunikációs iparág fenntarthatóságával, a mesterséges intelligencia releváns vetületeivel és a kiszolgáltatott, idősebb korcsoportok adatvédelmi kitettségével. A DIMSZ tagozatainak munkájába legközelebb a szeptember 12-i Adatvezérelt napon adunk betekintést, várunk minden, hatékony marketingkommunikációban érintett szakembert” – mondta el Huszics György a DIMSZ, Az Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke.

A DIMSZ elnöke Huszics György (Crane), alelnöke: Hivatal Péter (Cellini), az elnökség tagjai: Gál Katalin (Hungexpo), Kovácsházy Dénes (Contact Center tagozat, Multicom Contact), Stéger Anett (Magyar Posta), Bay Áron (Keresőmarketieng tagozat, Exact Match), Dr. Domokos Márton (Adatvédelmi és Adatbiztonsági tagozat, CMS).

Felügyelőbizottság elnöke Dr. Halász Bálint (Siegler Bird & Bird), tagjai: Bedi Viktor (123RF), Mazura Péter (Crome Communication).

Kiemelt kép: a DIMSZ szakmai konferenciája 2016-ban (Fotó: 123rf)

Ezekre a kérdésekre adtak választ a meghívott szakemberek, akik komoly gyakorlati múlttal rendelkeznek akár az AI alkalmazási, de akár szabályozási területén is. Az esemény felvezetőjeként Soós Edina, az NMHH kutatási munkatársa foglalta össze a közelmúltban a DIMSZ-szel közösen készített adatvédelemmel kapcsolatos fogyasztói kutatás legfontosabb tanulságait. Szertics Gergely, a PHI Institue, valamint Szepes Zsolt, a Business.Crane képviselője a marketing szakma kihívásait és az AI gyakorlati alkalmazási területeit mutatták be, a szabályozási háttérről és compliance szempontjairól pedig dr. Domonkos Márton, a CMS Jogi Iroda képviselője és dr. Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kutató Központjának kutatója beszéltek előadásaikban. Az AI gyakorlati alkalmazásairól mutattak be esettanulmányt előadóink Vadász Illés (Google), Brenkus Krisztián (Szerencsejáték Zrt) és Mondovics Péter (Mastercard) részéről.

„Nem az a kérdés ma már, hogy a mesterséges intelligencia használata megjelenik-e a marketing kommunikáció területén, hanem az, hogy milyen gyorsan ahogy Szertics Gergely is rámutatott az előadásában, illetve az is, hogy annak etikus alkalmazására mennyire készült fel a szakma. A legfontosabb kérdés most a megfelelő szabályozás és önszabályozási keretrendszer megalkotása lesz, amely iránymutatást ad majd a reklámkészítésben részt vevő szakemberek számára” – nyilatkozta dr. Fazekas Ildikó az ÖRT igazgatója.

„Az adatvezérelt eszközparkban évek óta jelen vannak a mesterséges intelligencia alapú megoldások. A különböző elemzések, predikciók, szegmensképzések, ajánlómotorok, automatizációs megoldások már a kezdetek óta igyekeztek beépíteni az MI képességeit, ezek mára már szinte elképzelhetetlenek az AI nélkül. A kreatív szakterületekre való megérkezés pedig egy újabb fejezet ebben a történetben. Míg a korábbi szakaszban a képességek kiteljesedése jelent meg lehetőségként, most az emberi feladatok egy részének helyettesítése is feltűnik a horizonton. Lehetőségünk, de egyúttal felelősségünk is, hogy jó irányba tereljük ezt a folyamatot” – fogalmazott Huszics György, a DIMSZ elnöke.

„Az adatvezérelt területen dolgozó döntéshozóknak elengedhetetlen, hogy lássák és megismerjék a mesterséges intelligencia használatában rejlő lehetőségeket, ugyanakkor tisztában legyenek a vele járó kockázatokkal is. Hiszünk abban, hogy ez a tudáscsere hozzájárulhat a magyar reklám ökoszisztéma átláthatóbb, hatékonyabb és fenntarthatóbb működéséhez” – fűzte hozzá Somogyi Endre, a DIMSZ főtitkára.

„Az ÖRT számára az AI már most is kiváló eszközt jelent, hiszen ennek segítségével tudjuk a monitoring tevékenységünk során a digitális reklámokat összegyűjteni és elemezni függetlenül attól, hogy azok például időben csak korlátozottan jelennek meg. A hihetetlen mennyiségű reklám összegyűjtésére és előszűrésére az AI hatékony munkaeszköznek bizonyul, de a részletes vizsgálathoz továbbra is szükség van az emberi erőforrásra, a speciális szaktudásra. A marketingesek mesterséges intelligenciával kapcsolatos szaktudása a jövőben kiemelten fontos lesz, ezért is tartottuk fontosnak, hogy a DIMSZ-vel közösen szervezzünk e téma köré esemény. A sikert mi sem bizonyítja jobban, hogy a kiváló előadók azonnal elfogadták a felkérésünket és közel 60 fő elégedetten távozott az eseményről” – hangsúlyozta Gerendi Zsolt, az ÖRT főtitkára.

Az NMHH és a DIMSZ vizsgálatából kiderült, hogy bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a  beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek. A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között.

Az adatbiztonság, adatvédelem témakörében kevés a konkrétan megfogalmazott probléma vagy kérdés, nagy a témával kapcsolatos bizonytalanság. A beszélgetések nagy részét bizalmatlanság és aggodalom jellemzi, és a tájékozottság vagy a tudatosság növekedése ezt nem csökkenti.

Átláthatatlan adatvédelmi tájékoztatók

A bizalmatlanság és a felháborodás sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ez a tudatosabb vagy a tájékozottabb felhasználók számára is probléma. Gyakori a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanság is, sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket. A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés kíséri. Gyakori a „ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon” hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése. A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd.

Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az internetes szolgáltatók visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat. Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetőek és nincs valódi hasznuk. A magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta.

Bizonytalanság az adatbiztonsággal kapcsolatban

Az elmúlt egy évben az internetezők nagyjából negyedével történt olyan, hogy valamely vele kapcsolatban álló szolgáltató nevében, e-mailben kérték el személyes, a szolgáltatások használatához kapcsolódó szenzitív adatait. A megkérdezettek tapasztalatai alapján ilyenkor az esetek többségében illegális, adathalász-kísérletekről volt szó. Az eredmények azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben legalább 100-150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Sokan ugyan biztosak voltak benne, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, de még így is legalább 20-50 ezer fő között lehet azok száma, akik biztosan illegális adathalászat áldozataivá váltak.

Az NMHH tavaly ősszel indította el a hatóság szakértői és külsős szakemberek által szerkesztett, Digipedia nevű weboldalát, amely a digitális mindennapokhoz kínál hasznos, gyakorlati ismereteket a felhasználóknak négy témakör mentén: adatvédelem, netes veszélyek, gyermekvédelem, online pénzügyek és innováció.

A DIMSZ letölthető felmérése itt elérhető.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Az elmúlt egy évben legalább 100–150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól különböző szereplőknek. Bár sokan biztosak abban, hogy jogszerű kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20–50 ezer fő között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak – derült ki DIMSZ és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A kutatás eredményei tisztán láttatják: nem törődünk eléggé az adatvédelemmel és jelentős az adatbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság.

Az eseményen Kiss Ernő, a NAIH adatvédelmi főosztályának osztályvezetője arról számolt be, hogy a hivatal hatósági ellenőrzéseinek száma folyamatosan növekszik – – 2020-ban 347db, míg 2021-ben már 556db volt. Ismertette a cookiek használatával kapcsolatos hatósági tapasztalatokat. A 2023-ra várható változásokkal kapcsolatosan tájékoztatást adott arról, hogy a NAIH tárgyspecifikus iránymutatásokkal segíti a szakmai közösség munkáját (a jövőben ilyen lesz pl. hozzáféréshez való jogról szóló iránymutatás; adatvédelmi bírságok számításáról szóló iránymutatás; jogos érdek jogalapról szóló iránymutatás-tervezet) és készül egy bírságkalkulátor is.

Horváth Anna Zsófia, a CMS ügyvédjelöltje a cégek megfelelőségének vizsgálata során szerzett tapasztalatait ismertette röviden. Kiemelve a digitális marketing és adatvédelem szempontjából kiemelten fontos cookie szabályozást, a social pluginek, a Google Customer Match (GCM), a Facebook Custom Audience és a Google Analytics megfelelő használatának feltételeit.

Nagy-Rácz István, a Dmlab vezetője a mesterséges intelligencia jelenlegi alkalmazási lehetőségeit mutatta be példákon keresztül. Szerinte még van idő míg a mesterséges intelligencia öntudatra ébred, nem késett el a terület (ön)szabályozása. A technológiák már rendelkezésre állnak, de ezek házasítása még kihívásokat tartogat.

Domokos Márton, a CMS szenior tanácsadója az MI jogi megközelítésével kapcsolatosan elmondta, hogy még egységes jogi keret nem áll rendelkezésre, egyelőre precedensek gyűlnek mind a panaszok, mind a megoldások oldalán. A legtöbb eset az adatvédelmi hatóságokhoz érkezik, de felmerültek már fizikai biztonságot érintő aggályok is.

A mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozó kerekasztalbeszélgetésben Huszics Györgyhöz, Nagy-Rácz Istvánhoz és Domokos Mártonhoz csatlakozott Varga Gábor, a Microsoft National Technology Officerje is. Bevezetőjében elmondta, hogy a felelősségek, kapcsolódási pontok és beavatkozási lehetőségek felméréséhez fontos ismerni a teljes mesterséges intelligencia értékláncot, amely az alkalmazást fejlesztő szolgáltatótól a végfelhasználóig tart. A diskurzus folyamán a szereplők a szabályozás szükségességére, a túlszabályozás veszélyeire, az önszabályozás lehetőségeire, a versenyképességre és az ellenőrzésre vonatkozó kérdéseket járták körbe.

„A GDPR esetében is érezhető volt a tájékozatlanság és a félreinformáltság hatása, a mesterséges intelligencia pedig láthatóan még összetettebb terület. Emiatt a szabályozás önmagában nem lesz elég, ugyanilyen fontos elemként meg kell, hogy jelenjen az edukáció, és ebben a szakmai szövetségekre is szerep hárul” – mondta el Huszics György a DIMSZ, az Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke (a nyitóképen).

MIRE SZÁMÍTSUNK 2023-BAN? – SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Az adatvezérelt területet érintő szabályozás 2022-es tanulságairól és a 2023-as évvel kapcsolatos várakozásokról számolnak be meghívott hatósági partnerek és jogi szakértők a félnapos ingyenes szakmai délelőttön.

• Debütál az NMHH és a DIMSZ friss, közös kutatása a fogyasztói adattudatosságról;
• Szakértők bemutatják és kontextusba helyezik az adatvédelem és adattudatosság helyzetét és trendjeit Magyarországon;
• Megismerhetjük a Hatóság álláspontját a szabályozásról és annak számonkéréséről, beszámolót és friss és gyakorlati tanácsokat kapunk vállalati oldalról, hogy milyen út vezet a megfelelés irányába;
• Górcső alá vesszük a mesterséges intelligencia friss szabályozási kérdéseit, példákon keresztül vizsgáljuk, hogy milyen lehetőségeket rejt az AI, ezek közül mi és hogyan fér be a szabályozás keretei közé.

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További részletek és jelentkezés az Adatvezérelt Nap oldalán.

A rendezvényen megismerhetjük a NAIH álláspontját az adatvédelmi szabályozásról és a számonkérésének lehetőségeiről. Megtudhatjuk, milyen tanulságokat érdemes levonni a NAIH 2021-re vonatkozó éves beszámolója szerint közel 92 esetben összesen hozzávetőleg 323.000.000 Ft értékben kiszabott bírság indoklásaiból, valamint gyakorlati tanácsok is elhangzanak a megfelelő adatvédelmi rendszerek, működési modellek kialakítására vonatkozólag.

A program kiemelten foglalkozik az idei év végére várt mesterséges intelligencia szabályozással, mely a világon elsőként igyekszik majd kereteket alkotni a gépi intelligencia alkalmazására az unióban.

„GDPR szintű változásokhoz tudnám hasonlítani az előzmények alapján a várható AI szabályozást” – mondta el Domokos Márton, a téma előadója, a CMS ügyvédi iroda szenior jogi szakértője. „Érezhetően olyan környezet kialakítása a cél, mely megfelelő kontrollt ad a felhasználók kezébe és megnyugtató védelmet és átláthatóságot biztosít számunkra. Már most látható, hogy lesz olyan alkalmazási forma, amely kifejezetten tiltott lesz, a többi esetében pedig a kockázat függvényében számíthatunk megkötésekre, előírásokra.”

A téma alapos értékeléséhez az alkalmazói és a szolgáltatói oldalról is hallhatunk majd véleményeket a kerekasztalbeszélgetés és az előadások során – írják.

„Rendkívül izgalmas időszaknak lehetünk szemtanúi szabályozási szempontból. Egyfelől mostanra látszik, hogyan működik a GDPR és milyen fogyasztói reakciók érkeznek, másrészt most készül a jövőnkre talán még nagyobb hatást gyakorló AI szabályozás. Kíváncsian várom, hogy a szakértők szerint hogyan tudjuk majd az előbbi tanulságait az utóbbiban hasznosítani, hiszen ezek határozzák majd meg mindennapjainkat a nem is olyan távoli jövőben” – mondta el Huszics György, a DIMSZ elnöke.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Mindketten elismert szakemberei az adatvezérelt marketingnek, Huszics György a Crane alapítója, tulajdonosa, Stéger Anett a Magyar Posta kutatási osztályvezetője. A műsorban a márkaépítés egyik fontos eszközéről, a hűségprogramokról beszélgetünk.

Mindenekelőtt áttekintjük a hűségprogramokkal kapcsolatos alapinformációkat, amelyekre a DIMSZ legfrissebb kutatásából derült fény. Miért vizsgálták meg a piacot, mit vizsgáltak, hogyan vizsgálták, melyek voltak a főbb megállapítások?

Utána megvizsgáljuk a hűségprogramok gyakorlati megvalósulását: milyen programtípusok vannak, milyen kedvezményeket kínálnak, milyen aktivitás-mutatókkal mérhetően, és hogyan járulnak hozzá a márka építéséhez.

Megbeszéljük azt is, milyen pályát futottak be a hűségprogramok a Covid idején, és hogy működik az „önmagát létrehozó közönség”.

A műsor végén megemlékezünk egy igen fontos évfordulóról is: a GDPR történet (General Data Protection Regulation) 2016 óta hatályos, és 2018 májusában járt le az adatvédelemmel kapcsolatos türelmi idő.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Május elején tartotta rendes éves tisztújító ülését a szövetség, ahol Huszics György, a DIMSZ elnöke beszámolt a 2021-as év eredményeiről, a 2022-es év megvalósult és várható terveiről, majd ismertette a felügyelőbizottság jelentését, melyeket a jelenlévők egyöntetűen elfogadtak.

DIMSZ tagjai az eddigi tisztségviselők státuszának megerősítése mellett két új elnökségi tagnak szavaztak bizalmat: Bay Áronnak, az Exact Match alapító-vezetőjének, aki a szövetség Keresőmarketing tagozatának vezetőjeként már aktívan részt vett a munkában és Bozzay Bertalannak, aki a Hűségprogramokért felelős vezető az MVM Otthon Plusznál.

A jelenlévők megköszönték a szövetség életében alapítás óta aktívan közreműködő, most leköszönő Viniczai András elnökségi munkáját.

Bozzay Bertalan a megválasztása kapcsán elmondta: „Az adat alapú közvetlen kétirányú kommunikáció egyre erősebb szerepet kap a marketing mixben. Köszönöm a megszavazott bizalmat, azon fogok dolgozni a szövetségben, hogy minél jobban csökkentsük a meddő, nem célzott típusú kommunikációt, és erősítsük a pontosan targetált, személyre szabott üzeneteket, ezáltal egyszerre növelve a vásárlási konverziót, és az ügyfelek elégedettségét.”

Huszics György elnök az újraválasztása kapcsán elmondta, hogy a szövetség továbbra is a teljes adatvezérelt szektort támogató projekteket valósít meg: utánpótlásképzés, kutatás, szabályozás, tájékoztatás fókusszal. A következő időszak fő prioritása, hogy ezen projektek, rendezvények minél szélesebb körben ismertek és elérhetők legyenek.

A DIMSZ tisztségviselői: elnök: Huszics György (Crane), alelnök: Hivatal Péter (Cellini), az elnökség tagjai: Gál Katalin (Hungexpo), Stéger Anett (Magyar Posta), Bozzay Bertalan (MVM Otthon Plusz), Bay Áron (Exact Match), Kovácsházy Dénes (Multicom). A felügyelőbizottság elnöke Dr. Halász Bálint (Bird & Bird), tagjai: Bedi Viktor (123RF) és Mazura Péter (Crome Communication).

„Az online marketingben a felhasználók adataira épülő szolgáltatások, mint pl. a Facebook Custom Audience vagy a Google Customer Match, minden cég számára óriási lehetőségeket nyújtanak, de a sokszor nehezen értelmezhető szabályozások miatt kockázatokat is rejtenek magukban – mondta Bay Áron, az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) keresőmarketing tagozatának elnöke. – Egy olyan területről van szó, ahol a jogszabályok ugyan nem módosulnak túl gyakran, de hatósági gyakorlat ad részletes iránymutatást a GDPR értelmezésében. Változnak azoknak a nagy technológiai cégeknek (Facebook, Google) az adatkezelési eljárásai, amelyeket sok magyar cég is a legfőbb szolgáltató partnerévé választ az online marketing tevékenysége során. Ezeket is figyelemmel kell kísérni, mert komoly hatásuk lehet arra, hogy egy magyar cég éppen megfelel-e a GDPR előírásainak, vagy nem. Ebben a környezetben nagy értéke van a tapasztalatoknak és a „best practice”-eknek – ezeket igyekszik a DIMSZ minél hatékonyabban eljuttatni a piaci szereplőkhöz, köztük a digitális marketing területén szolgáltatást nyújtó ügynökségeknek is.”

Az adatvédelmi szabályozások, így a GDPR kapcsán Európa-szerte számos hatósági eljárás indult. Magyarországon egyelőre az adatvédelmi hatóság nem vizsgálta olyan, a magánszemélyek személyes adatait felhasználó marketing-eszközök, mint például a Facebook Custom Audience vagy a Google Customer Match használatát, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az Európai Unió szintjén egységes az adatvédelmi szabályozás, így várhatóan a hatósági gyakorlat is egységesebb lesz. A más EU-s országokban folyó jogi eljárásokra a hazai szakértők mint precedensekre tekintenek.

„A GDPR európai uniós szinten egységes, így komoly tanulsága van a magyar cégek számára is annak, hogy milyen kimenetele van egy adatvédelmi eljárásnak Franciaországban vagy Ausztriában” – mondta Domokos Márton, a DIMSZ adatvédelmi és adatbiztonsági tagozatának elnöke. „A szakértők feladata, hogy ezeket az eseteket kielemezzék, és a tanulságokat megosszák a hazai cégekkel. A tanulságok lehetnek technikai jellegűek, pl. milyen cookie-bannert érdemes használni, de lehetnek jogi jellegűek is – példa erre, hogy milyen szerződést kössünk olyan szolgáltatóval, amely Európán kívülre továbbítja az adatokat. A jól felkészült cégek amellett, hogy erősen csökkentik az adatok kezeléséből eredő kockázatokat, végső soron szabályosan és hatékonyan fogják kezelni a személyes adatokat, vagyis a felhasználók érdekei is jobban érvényesülnek.”

A DIMSZ egy olyan podcastot tett közzé, amely az online marketing eszközeit alkalmazó cégek számára jelenthet gyakorlati segítséget abban, hogy be tudják tartani az adatvédelmi előírásokat. A podcastban Domokos Márton és Bay Áron veszik sorra többek között azt, hogy hogyan lehet az adatvédelmi megfelelést biztosítani az online marketing tevékenység során, ehhez milyen technikai feltételek szükségesek, vagy mitől lesz megfelelő egy adatkezelési tájékoztató.

A podcast elérhető a főbb platformokon: Spotify, Apple Podcasts, Anchor, Google Podcast

Adatvédelem szempontjából is folyamatosan fejlődnek a technológiai óriások által kínált eszközök

„Az online marketingben a felhasználók adataira épülő szolgáltatások, mint pl. a Facebook Custom Audience vagy a Google Customer Match, minden cég számára óriási lehetőségeket nyújtanak, de a sokszor nehezen értelmezhető szabályozások miatt kockázatokat is rejtenek magukban – mondta Bay Áron, az Adatvezérelt Marketing Szövetség (DIMSZ) keresőmarketing tagozatának elnöke. – Egy olyan területről van szó, ahol a jogszabályok ugyan nem módosulnak túl gyakran, de hatósági gyakorlat ad részletes iránymutatást a GDPR értelmezésében. Változnak azoknak a nagy technológiai cégeknek (Facebook, Google) az adatkezelési eljárásai, amelyeket sok magyar cég is a legfőbb szolgáltató partnerévé választ az online marketing tevékenysége során. Ezeket is figyelemmel kell kísérni, mert komoly hatásuk lehet arra, hogy egy magyar cég éppen megfelel-e a GDPR előírásainak, vagy nem. Ebben a környezetben nagy értéke van a tapasztalatoknak és a „best practice”-eknek – ezeket igyekszik a DIMSZ minél hatékonyabban eljuttatni a piaci szereplőkhöz, köztük a digitális marketing területén szolgáltatást nyújtó ügynökségeknek is.”

Változhat a hatósági gyakorlat is

Az adatvédelmi szabályozások, így a GDPR kapcsán Európa-szerte számos hatósági eljárás indult. Magyarországon egyelőre az adatvédelmi hatóság nem vizsgálta olyan, a magánszemélyek személyes adatait felhasználó marketing-eszközök, mint például a Facebook Custom Audience vagy a Google Customer Match használatát, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az Európai Unió szintjén egységes az adatvédelmi szabályozás, így várhatóan a hatósági gyakorlat is egységesebb lesz. A más EU-s országokban folyó jogi eljárásokra a hazai szakértők mint precedensekre tekintenek.

„A GDPR európai uniós szinten egységes, így komoly tanulsága van a magyar cégek számára is annak, hogy milyen kimenetele van egy adatvédelmi eljárásnak Franciaországban vagy Ausztriában” – mondta Domokos Márton, a DIMSZ adatvédelmi és adatbiztonsági tagozatának elnöke. „A szakértők feladata, hogy ezeket az eseteket kielemezzék, és a tanulságokat megosszák a hazai cégekkel. A tanulságok lehetnek technikai jellegűek, pl. milyen cookie-bannert érdemes használni, de lehetnek jogi jellegűek is – példa erre, hogy milyen szerződést kössünk olyan szolgáltatóval, amely Európán kívülre továbbítja az adatokat. A jól felkészült cégek amellett, hogy erősen csökkentik az adatok kezeléséből eredő kockázatokat, végső soron szabályosan és hatékonyan fogják kezelni a személyes adatokat, vagyis a felhasználók érdekei is jobban érvényesülnek.”

A DIMSZ egy olyan podcastot tett közzé, amely az online marketing eszközeit alkalmazó cégek számára jelenthet gyakorlati segítséget abban, hogy be tudják tartani az adatvédelmi előírásokat. A podcastban Domokos Márton és Bay Áron veszik sorra többek között azt, hogy hogyan lehet az adatvédelmi megfelelést biztosítani az online marketing tevékenység során, ehhez milyen technikai feltételek szükségesek, vagy mitől lesz megfelelő egy adatkezelési tájékoztató.

A podcast elérhető a főbb platformokon: Spotify, Apple Podcasts, Anchor, Google Podcast

Webinár: YouTube