De mielőtt a két hét múlva kezdődő konferenciára rátérnénk, kicsit beszélgetünk Konrád szakmai előéletéről: dolgozott az internet hajnalán indult Indexnél, tanított és ma is tanít számos egyetemen, főiskolán, és közel két évtizede foglalkozik marketing-tanácsadással. A tanácsadás kapcsán megbeszéljük, milyen állapotban van a piac. A GDP stagnál, ezt hogy élik meg a kkv-k? Visszafogják a fejlesztést, vagy pont ilyenkor lehet piacot szerezni, pozíciót erősíteni?

Kicsit bővebben beszélünk a digitális világ új trendjeiről és a mesterséges intelligenciáról. Mennyiben változott az AI-hoz való viszonyunk, visszaesett-e már a kezdeti lelkesedés, vagy az AI beépült a mindennapi életbe, munkába? Tudja-e a fogyasztó, mi készül AI-val és mi nem? Érdekli egyáltalán?

A beszélgetés végén pedig adunk egy kis előzetest „Márkaépítés 2026: Embertelen szép? Embertelen jó?” konferenciához, ami pont két hét múlva kezdődik.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Berényi Konrád dolgozott az internet hajnalán indult Indexnél, tanított és ma is tanít számos egyetemen, főiskolán, és közel két évtizede foglalkozik marketing-tanácsadással.

A műsor elején kkv-s aktivitásairól, tanácsadói tevékenységéről és a marketingtervezésről beszélgetünk. Oktatói munkája kapcsán kitérünk a digitális világ változékonyságára. Meddig él a tananyag? Elkerülhetetlenül szóba kerül a mesterséges intelligencia.

Végül, de nem utolsó sorban kitérünk a közelgő Márkaépítés konferenciára, ahol Konrád a házigazda.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Káosz versus tudatosság

A VML Future 100 kutatása szerint a megváltozott fogyasztói igények alapja, hogy a  válaszadók közel 70%-a aktívan törekszik a tudatosabb vásárlásra, és a minőségi, fenntartható termékeket részesíti előnyben. Ez azonban újabb kihívások elé állítja a márkákat: 2025-től a marketingkommunikációban várhatóan már nem lehet figyelmen kívül hagyni a tudatos fogyasztási vagy költekezési szokásokat, a fenntarthatósági kérdéseket vagy az offline szabadidős tevékenységek fontosságát.

Mindez a kutatás szerint a digitális megoldásokra is vonatkozik: az emberek 70%-a gondolkodik „információs diétán”, azaz az online térből való időszakos kivonuláson. A márkák erre a megváltozott társadalmi igényre egyszerűbb felületekkel, applikációkkal és üzenetekkel reagálnak. Ennek ellenére a fiatalok felismerik és használják is a technológia adta lehetőségeket a valóságból való kiszakadáshoz. A Z generáció 67%-a vallja, hogy a digitális megoldások révén tudnak elmenekülni a kaotikus hétköznapokból.

Kevesebb alkohol, újragondolt táplálkozás

És hogy mit hozhatnak ezek a digitális megoldások? Bár a hosszú élet és a jóllét kutatása nem új jelenség, a mesterséges intelligencia és a fogyasztói szektorok innovációi új távlatokat nyitnak a halandóság és az élet meghosszabbításának kérdéseiben. És bár a technológia a halál elkerülésére vagy az azutáni lehetőségekre is fókuszálhat, az életminőség javításán is nagy lesz a hangsúly 2025-ben.  A riport szerint a „longevity revolution” már zajlik, az ENSZ szerint a 100 évig élők száma 2050-re nyolcszorosára ugorhat.

A fogyasztók körében azonban a technológiai fejlesztésektől függetlenül is nő a tudatos és egészséges életmód kialakítására való igény. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a fiatalabb generációk kevesebb alkoholt fogyasztanak. 2025-ben pedig nemcsak az alkoholos élvezetekről való lemondás, de azok egészséges alternatívákkal való helyettesítése is fókuszba kerül. Sőt, egy Japánból származó új, cirkadián-ritmusra épülő dietetikai felfogás jelentősen meghatározhatja, hogy ebben az évben mi kerül majd a tányérunkra és persze, hogy mikor. A VML Future 100 riportjából kiderül az is, hogyan alakulnak a kulináris trendek, és mi lesz az a három, amúgy szintén egészséges összetevő, ami letarolhatja a #Trending listákat. A trendelőrejelzés szerint a funkcionális ételek és összetevők fejlődése is új irányba terelheti majd a speciális online és bolti vásárlási szokásokat.

„2025 az az év lesz, amikor a márkák valóban szembenéznek a modern fogyasztók folyamatosan változó értékeivel” – mondja Töllősi Ildikó, a VML magyarországi marketingkommunikációs igazgatója. – „A vállalatok olyan immerzív technológiákat karolnak majd fel, amelyek újra definiálják, hogyan élünk, dolgozunk és kapcsolódunk egymáshoz. Ez alapvető változást jelent majd a gazdaságban, és azok a cégek, amelyek az emberi kapcsolatokat és kreativitást helyezik előtérbe, sikeresebbek lehetnek.”

Közösségi média helyett hobbiappok és „otherhood”?

A Future 100 a fogyasztói trendeken túl a társadalmi változásokat is vizsgálja. A digitális térben a közösségi média óriásplatformjai egyre személytelenebbé válnak a fizetett tartalmak túlsúlya miatt. A felhasználók a kisebb, közös érdeklődésre épülő hobbi-appok felé fordulhatnak, ahol autentikusabb kapcsolatokat építhetnek. Ezzel párhuzamosan egyre több nő és nem bináris személy választja az „otherhood”-ot, azaz a tudatos gyermektelenséget vagy a hagyományos családmodelltől elrugaszkodva alternatív életformákat.

„A Future 100 szerint 2025 a lehetőségek éve, amikor új valóságok születnek, feltárulnak az emberi képességek új dimenziói, és a technológia révén nem csak az életünk meghosszabbítására, de minőségének javítására is lehetőség nyílik” – mondja Emma Chiu és Marie Stafford, a VML globális intelligenciáért felelős igazgatói, a jelentés szerzői.

A Future 100 jelentésben bemutatott trendek közös vonása a valóság újragondolása, az intuíció térnyerése és az emberi képességek kiterjesztése.

Módszertan

A VML 2025-ös Future 100 kutatásához a vállalat 13 961 válaszadó adatait gyűjtötte össze 14 különböző piacon, több kontinensről. A jelentés a felsorolt makrotrendeken kívül 10 szektorra összpontosít: kultúra, technológia, utazás és vendéglátás, márkák és marketing, étel-ital, szépségápolás, kiskereskedelem, luxus, egészség és wellness, innováció.

Bánki Attila és Alexander B. Hackman valójában egy személy, egy ügynökségi vezető, aki nemrégiben gondolt egy nagyot, és írt egy regényt. Sőt, egy trilógiát, amelynek az első része tavaly jelent meg, és idén jön majd a folytatás. „Az utolsó huszonhét” egy elképzelt világvége története, amikor a titkosszolgálatok megtudják, hogy 27 nap múlva történik valami, amitől a ma ismert civilizáció összeomlik.

Bánki Attila közel két évtizedet töltött az ügynökségi és a digitális világban. Valaha átfedés volt a kettő között, ma már lényegében ugyanarról beszélünk. Röviden megbeszéljük, melyek voltak a vendég pályájának a főbb állomásai, és hogy hogyan nőtt ki a korábbi tapasztalatokból a Vermis Production. (vermis cerebelli?)

Mit adott nekünk a digitális világ? Megbeszéljük, milyen trendek jellemzik napjaink digitális szolgáltatásait. Mit használunk, mennyit, mire?

De ha ennyi mindent kapunk a digitális világtól, mi magyarázza napjaink emberének a szorongását. Miért érezzük rosszul magunkat?  Tényleg a nyakunkon a világ vége?

Végül, de nem utolsó sorban megbeszéljük azt is, hogyan tovább? Mikor jön a következő két kötet, meddig kell még izgulniuk az olvasóknak?