Szabó Péter, a Microsoft Magyarország jelenlegi ügyvezető igazgatója úgy döntött, hogy elhagyja a vállalatot, és a Microsofton kívül folytatja a karrierjét.

Az utóbbi években Szabó Péter fontos szerepet játszott abban, hogy megerősítse a Microsoft pozícióját a hazai piacon a generatív mesterséges intelligencia, a digitális transzformáció és a társadalmi felelősségvállalás területén. Vezetése maradandó nyomot hagyott a vállalat működésében, stratégiai szinten mozdította elő a változásokat, támogatta a csapatok közötti együttműködést, és a bizalomra alapuló munkahelyi légkört teremtett, amely elősegítette a növekedést. Eredménycentrikus megközelítése a jövőben is meghatározó marad a Microsoft Magyarországnál – írja a vállalat közleménye.

Az akciós reklámújságok penetrációja továbbra is rendkívül magas a magyar felnőttek körében: a kutatás szerint 85 százalékuk legalább havi rendszerességgel olvassa ezeket a kiadványokat. A Shopfully – korábban Offerista Group – a drive-to-store piacvezető vállalatának kutatása szerint a felnőttek 71 százaléka hetente böngészi az akciós ajánlatokat, míg mindössze 6 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem olvas akciós újságokat. A nemek közötti különbségek is szembetűnők: a nők szignifikánsan gyakrabban lapozgatják a reklámújságokat, mint a férfiak – derül ki a kutatásból.

De kik alkotják azt a 6 százalékot, akik soha nem olvasnak akciós újságot? Zsatkulák István, a Shopfully digitális reklámkiadvány-terjesztési szakértője szerint, ez a csoport leginkább fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű és jövedelmű férfiakból áll, akik városi környezetben élnek. „Különösen magas a diákok és az egyedülállók aránya ebben a csoportban. Élethelyzetük miatt nem érdekli őket az akciók követése” – tette hozzá, majd hangsúlyozta: „Még”.

Eljön az idő, amikor eltűnnek az akciós újságok a postaládákból

Ma a hibrid tartalomfogyasztás egyre elterjedtebb: a fogyasztók legnagyobb csoportja, 43 százalék, mind nyomtatott, mind digitális formában olvassa az akciós reklámújságokat. A digitalizáció térnyerését jelzi, hogy a válaszadók 30 százaléka már kizárólag digitálisan böngészi ezeket a kiadványokat, miközben csupán 21 százalék ragaszkodik a nyomtatott formához.

Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, mára 90 százalékhoz közelít a digitalizáció. A kutatás eredményei egyértelműen mutatják, hogy Magyarországon is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben tovább növekszik az online tartalmak iránti igény.

„Bár a nyomtatott formátumot kevesebben használják kizárólagosan, mégis van egy stabil felhasználói bázisa. Ezért az akciós újságok digitális transzformációját fokozatosan javasolt megvalósítani a kereskedőknek, kezdetben megtartva a nyomtatott reklámújságokat, különösen azon vásárlói csoportok számára, akik kevésbé aktívak digitálisan” – fogalmazott Zsatkulák István, a Shopfully Hungary szakértője.

Regionális és generációs különbségek

A kutatás rávilágított arra is, hogy az akciós reklámújságok olvasási szokásai regionális eltéréseket mutatnak Magyarországon. A Dél-Alföldi régióban például többen választják a nyomtatott újságokat, mint az online verziókat. Ezzel szemben az ország többi részén az online formátum népszerűbb a nyomtatottnál, bár minden régióban a legtöbben mindkét típust egyszerre használják. Budapesten különösen erős a digitális dominancia: itt már nagyobb arányban olvasnak kizárólag digitális reklámújságokat, mint hibrid formában.

„Ez jól mutatja, hogy a digitális átállás gyorsabb ütemben zajlik a fővárosban” – jegyezte meg Zsatkulák István. „A vidéki régiókban a hagyományos nyomtatott formátumok még mindig jelentős szerepet játszanak a fogyasztók információszerzésében.”

Az adatok alapján kirajzolódik egy generációs különbség is. A fiatalabb korosztályok körében az online tartalmak elérése kiemelten fontos, míg az idősebbek körében valószínűbb, hogy hűek maradnak a hagyományos, nyomtatott újságokhoz.

Az akciók ereje: ennyire befolyásolnak minket?

De vajon mennyire hallgatunk ezekre az akciós újságokra? Nos, úgy tűnik, eléggé. A magyar felnőtt lakosság egynegyede szerint az akciós kiadványok „nagyon” befolyásolják vásárlási döntéseiket, míg a többségük, 55 százalék, azt mondja, „valamennyire” hatnak rájuk. Mindössze 13 százalék véli úgy, hogy „nem nagyon”, és csupán 7 százalékuk állítja, hogy „egyáltalán nem” befolyásolják őket ezek az ajánlatok. A nők vásárlási szokásaira szignifikánsan nagyobb hatást gyakorolnak az akciós újságok, mint a férfiakéra.

És ha ez nem lenne elég, az akciók az impulzusvásárlások terén is erőteljesen hatnak ránk. A magyar felnőtt lakosság jelentős része vásárolt már olyan termékeket, amelyekre valójában nem volt szüksége, csak mert „kiváló ajánlatot” talált – mondta Zsatkulák István. A válaszadók 64 százaléka (5% nagyon gyakran, 19% gyakran, 40% néha) nyilatkozta, hogy legalább időnként enged az ilyen kedvező ajánlatok csábításának. Mindössze 11 százalékuk állította, hogy soha nem vásárol impulzívan, vagyis gyakorlatilag a fogyasztók 89 százaléka impulzusvásárló.

A digitalizáció kihívásai: hogyan érhetik el a kereskedők online a vásárlókat?

Az akciós újságok továbbra is uralják a vásárlók figyelmét— igaz, egyre inkább a digitális térben. Magyarországon is gőzerővel zajlik a digitalizációjuk, ahogy a kutatás egyértelműen mutatja: az online elérésű újságok egyre népszerűbbek a nyomtatott formátumokkal szemben. Míg Nyugat-Európában ez a folyamat már lezajlott, és gyakorlatilag szinte teljes a digitalizáció, nálunk is intenzíven zajlik a digitális átállás, és a jövőben várhatóan tovább növekszik az online aránya.

Az adatok azt jól jelzik, hogy az akciós újságok továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a fogyasztók tájékoztatásában és vásárlási döntéseik befolyásolásában. A digitalizáció azonban nemcsak új lehetőségeket, hanem kihívásokat is jelent a kereskedők számára, akiknek alkalmazkodniuk kell a változó fogyasztói szokásokhoz.

A kereskedőknek olyan digitális stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyekkel elérhetik azt a lefedettséget, amit korábban a postaládákon keresztül biztosítottak, mert a vásárlók továbbra is igénylik az akciós ajánlatokat és a kedvezményes termékekről szóló információkat. „Azok a márkák, amelyek minél előbb elkezdik a reklámkiadványok terjesztésének digitális transzformációját, annál nagyobb versenyelőnyre tesznek szert” – zárta gondolatait Zsatkulák István, a Shopfully szakértője

A Financial Times Strategies nemzetközi tanácsadó szervezet bevonásával zajló átfogó szervezetfejlesztési folyamat soron következő lépésének célja a Central Médiacsoport digitális transzformációjának IT-oldali átgondolása, és a termékmenedzsmentért felelős, egymást támogató területek hatékonyságának növelése.

Fókuszban az adatalapú működés

Fáklya Endre Chief Data, Analytics and Technology Officer pozícióban, a vezetői testület tagjaként felel az adatinfrastruktúra központi megújításáért, az információtechnológiát érintő beruházások és projektek vezetéséért, valamint valamint a vállalat Üzleti Intelligencia és analitikai képességének fejlesztéséért.

Endre több évtizedes magyar és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik vállalatok adatvezérelt átalakításának területén, amelyet olyan munkáltatóknál szerzett, mint a világ vezető fogyasztói termékeket gyártó vállalata, a Frucor Suntory, az új-zélandi Financial Markets Authority, a Shell vagy a Vodafone. A változással egyidejűleg Antti-Jussi Lumijärvi távozik a Central Médiacsoporttól, aki 2019 októberétől felelt a vállalat technológiai folyamataiért.

„A Central Médiacsoport digitális transzformációja mérföldkőhöz érkezett, amelyben a modern adatinfrastruktúra kiépítése kulcsszerepet játszik. Örömmel köszöntjük a csapatban Fáklya Endrét! Endre sokéves nemzetközi tapasztalattal támogatja a cég adatvezérelt működésével kapcsolatos terveit, amelynek köszönhetően növelhetjük hatékonyságunkat, ezen keresztül az ügyfélélményt és a versenyelőnyünket. Köszönettel tartozunk Antti-Jussi Lumijärvinek az elmúlt években végzett munkájáért, egyúttal sok sikert kívánunk jövőbeli terveihez!” – mondta a bejelentés kapcsán Vági Róbert vezérigazgató-helyettes (nyitó képünkön).

Egységes stratégiai irányvonal, hatékonyabb erőforrás-allokáció: megújul a termékmenedzsment

Hrovje Dorešic április 1-től, közvetlenül Petr Bednarnak riportolva Head of Digital Product and Development pozícióban felel a Central Médiacsoport termékmenedzsment-folyamataiért és technológiai fejlesztéseiért, összefogva a Product Ownerek csapata mellett a UX/UI, valamint az IT development területeket.

Hrvoje az elmúlt 15 évben Horvátország vezető médiavállalatainál dolgozott a digitális termékmenedzsment számos területén, a Central Médiacsoporthoz az RTL Hrvatska Head of Digital Products pozíciójából érkezik.

„A termékmenedzsment egy kézben történő összpontosítása lehetővé teszi, hogy gyorsabban reagáljunk a piaci változásokra és még jobb felhasználói élményt nyújtsunk olvasóinknak. A Central számos hazai vezető médiamárkát tudhat magáénak, amelyek között olyan love brandek szerepelnek, mint a Nők Lapja, a 24.hu vagy a Marie Claire. A 4,7 millió egyedi felhasználót elérő online portfóliónkat jellemző minőségi tartalom olyan erőforrás, ami a legnagyobb versenyelőnyt jelenti a magyar médiapiacon. A feladatunk most az, hogy a termékmenedzsment-folyamatok optimalizálásával ezt az előnyt kihasználva minden szegmensben piacvezetővé váljunk. Nagy öröm számomra, hogy ebben egy olyan tapasztalt kolléga támogat bennünket, mint Hrvoje” – foglalta össze Petr Bednar, a Central Médiacsoport digitális és üzletfejlesztési igazgatója.

A fentieket számba véve sokan elbizonytalanodnak, vagy épp ellenkezőleg, megfontolatlanul elsietett lépéseket tesznek – ezek az esetek leggyakrabban eredménytelenséget és csalódottságot szülnek.

A 4D Soft szoftverfejlesztő cég csapata utánajárt, hogy a hazai vállalatoknál hol akadhatnak el ezek a törekvések. Készítettek egy – nem reprezentatív – LinkedIn felmérést a digitalizációt leggyakrabban akadályozó tényezőkről.

“Csináljuk, de nincs eredménye”

A felmérés alapján sok vállalat elindítja a digitális transzformációs folyamatokat, azonban azok nem érik el a várt eredményeket. Ennek oka lehet, hogy nincs a lépések mögött átgondolt stratégia, vagy a változások bevezetése a megfelelő kommunikáció és a munkatársak ebből fakadó elköteleződésének hiánya miatt elbukik. Előfordul, hogy a vállalatok elmozdulnak a kitűzött cél felé, azonban nem megfelelő módszerekkel mérik a haladást, de az is gyakori probléma, hogy irreálisan rövid idő alatt szeretnének jelentős változásokat elérni.

“Még nem kezdtük el”

Nagy számban vannak azok a vállalatok, akik ugyan felismerték a digitalizáció szükségességét, de mégsem tudtak vagy akartak még elindulni ezen az úton. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy nincs egy kidolgozott digitális transzformációs stratégiájuk, vagy a szervezeten belül nem állnak rendelkezésre a szükséges kompetenciák. Ezek a cégek sokszor a start vonalnál toporogva nézik végig, ahogy versenytársaik elhúznak mellettük.

De mit lehet ilyenkor tenni? Ahelyett, hogy hirtelen átgondolatlan döntéseket hoznánk, érdemes megállni egy pillanatra, körbenézni és szakértői segítséget kérni. Sokszor egy end2end megoldásokat kínáló külső partner bevonása jelentheti a megoldást, mert egy tapasztalt partner segít elkerülni a projekt során azokat a buktatókat, amelyekbe mások már belefutottak és a vállalattal együtt gondolkodva olyan digitális transzformációs célokat tűznek ki, amelyek reálisan megvalósíthatóak.

Összességében elmondható, hogy a digitális transzformáció sikere tehát nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai gondolkodást, változáskezelést és kitartást igényel. A szakértők megfelelő időben való bevonása gyakran döntő tényező lehet abban, hogy az átalakulás gördülékenyen és eredményesen valósuljon meg.

Mai beszélgetésünk kiindulópontja a nyári fesztiválokkal kapcsolatos. A Magyar Telekom már jó ideje jelen van a legnagyobb fesztiválokon, idén pedig megszületett egy új kulturális eseménysorozat, a Telekomosok Fesztiválja. Megbeszéljük, milyen állomásai voltak, és hogy ez az eseménysorozat miben különbözik ez a korábbi aktivitásoktól.

Röviden visszautalunk a Márkaépítés 2021 konferenciára, amelyen Béla a digitális transzformációról beszélt „Féljünk vagy megijedjünk?” címmel. Két év elteltével itt van az AI, megint jogos a kérdés, féljünk vagy megijedjünk?

Beszélünk a kommunikációt érő nagy hatásokról, a fogyasztói viselkedés változásairól, a sikeres márkák értékteremtő tevékenységéről. Olyan fogalmak kerülnek majd elő, mint a purpose és brand aktivizmus.

Végül, de nem utolsó sorban megkérdezem, mire készül a Telekom, milyen nagyobb akciók, kampányok lesznek a közeljövőben. Azt is tisztázzuk, készülnek-e a már a Telekomosok Fesztiváljának a 2024-es eseménysorozatára.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

„Az előrejelzések szerint az évtized közepére globálisan 2.800 milliárd dollárt öntenek majd a cégek az ilyen irányú fejlesztésekbe, a hazai vállalkozások számára pedig kulcsfontosságú lesz, hogy a kihívások és bizonytalanságok ellenére ne húzzák be a kéziféket, különben végzetesen lemaradnak a versenyben. Elegendő csak megnéznünk a 2022-es DESI indexet, mely szerint a 27 európai ország között a nem túl előkelő 22. helyet foglaljuk el a digitális gazdasági és társadalmi fejlettség tekintetében” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers ügyvezető-tulajdonosa.

A technológia mellett a digitális kompetenciákra is figyelni kell 2023-ban

Vízválasztó évek következnek tehát a magyar vállalkozások számára, és nagyon sok múlik azon, hogy milyen konkrét lépéseket tesznek meg az egész szervezetet átható digitalizáció terén. Ebben természetesen fontos szerep jut a topmenedzsereknek, akik a felmérések szerint a cégek 45%-ánál az ilyen irányú fejlesztések elsőszámú katalizátorai. De vajon merre érdemes elindulni? A Stylers összeszedett néhány digitalizációs trendet, amelyet érdemes mihamarabb adaptálni, mert kétségkívül meghatározó szerepük lesz 2023-ban.

1. Fókuszban a fenntartható megoldások

A vállalatokat érő kihívások közül talán a környezeti és társadalmi fenntarthatóság kérdései lesznek a legfontosabbak, ezt a szemléletet pedig maguk a munkavállalók és az ügyfelek is elvárják. A stratégiai célkitűzéseket persze kézzelfogható tevékenységekre kell fordítani és a vállalati IT-szolgáltatásokat teljes egészükben az energia- és költséghatékonyság szempontjainak megfeleltetni. Ebben a felhőtechnológia, az analitika, a mesterséges intelligencia, valamint a megújuló energiaforrások okos felhasználása nyújtja a legfőbb támpontot. A jógyakorlatok között már találunk az adatközpontok által termelt hőt használó fűtőberendezéseket, vagy éppen az irodai szenzorok által gyűjtött információkból előrejelzést készítő épületmenedzsment rendszereket.

2. A jog és a HR is a digitális térbe költözik

Habár a technológia által nyújtott előnyök egészen messzire vezethetnek, a cégek mégis inkább a kézzel fogható, rövid távon is megtérülő megoldásokat keresik leginkább, melyek szinte azonnal optimalizálják az erőforrásokat. Nem véletlenül kerül egyre több adminisztratív folyamat a digitális térbe: hasítanak az okosszerződések, melyek a blokklánc technológiának köszönhetően maximális hitelességet élveznek az aláíró felek között, várhatóan a hatósági ügyintézés egyre nagyobb szeletét tudják majd a cégek online teljesíteni, a HR területén pedig éppen valóságos forradalmat hoz a digitalizáció. Az egységes IT-rendszerben igényelhető szabadnapok, könnyedén kitölthető jelenléti ívek és egy gombnyomással nyugtázható szerződésmódosítások nem csak a személyzetis kollégák munkájának hatékonyságát növelik, de akár 80%-kal csökkenthetik a cég ezirányú kiadásait.

3. Stratégiai funkció lesz az „élmény”

Miközben a jövő év akadályainak leküzdéséhez várhatóan az árakhoz is hozzányúlnak majd a vállalkozások, az világos, hogy a minőségből és az ügyfeleknek nyújtott élményből továbbra sem engedhetnek, sőt, az árversenyben még az eddigieknél is fontosabb lesz a kifogástalan és akadálytalan vásárlói útvonal biztosítása. Ez a terület persze már évek óta az értékesítési és üzleti stratégiák fókuszába került megfelelő technológiai háttérrel megtámogatva, de úgy tűnik, végre elfoglalja méltó helyét a menedzsment-funkciók között: a legnagyobb vállalatok sorra nevezik ki a szakembereket a Chief Experience Officer (CXO) pozícióba, akik a vásárlói élmény minőségének fenntartásáért és fejlesztéséért felelnek.

4. A változásmenedzsment királya: mesterséges intelligencia

Aki eddig nem tette volna meg, most ideje megismerkednie az adaptív mesterséges intelligencia fogalmával, mely valóságos csodafegyver lehet a folyton változó piaci viszonyok között. Az adaptív MI képes újraalkotni saját modelljeit a beérkező újabb és újabb információk feldolgozásával, így olyan folyamatokat is képes lefuttatni, melyeket az algoritmusok megírásakor még nem lehetett látni. A felhasználók így rugalmasan, rekordgyorsasággal képesek alkalmazkodni az aktuális kihívásokhoz és szinte azonnal optimalizálni működésüket. Emellett azonban a cégek várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az MI-alapú megoldások informatikai biztonságára, hiszen ahogy a fentiekből is látszik, a szándékosan vagy véletlen érkező hibás inputok óriási kockázatot jelenthetnek.

5. Tovább hasítanak a fejlesztői platformok

A Gartner globális elemzőcég előrejelzése szerint 2026-ra a szoftverfejlesztő cégek 80%-a platform-alapú fejlesztést végez majd, ezek háromnegyede pedig ún. önkiszolgáló rendszereket is tartalmaz majd. Ahogy egyre nagyobb az igény az informatikai termékek és megoldások iránt, kulcskérdés, hogy a szakemberek erőforrásait a lehető leghatékonyabban optimalizálják a cégek.  Az úgynevezett low-code/no-code platformok lehetővé teszik, hogy minimális manuális kódolással készüljenek üzleti alkalmazások, így a fejlesztők a kreatívabb, magas szintű tudást igénylő feladatokra, egyedi termékekre fordíthatják tudásukat – vagyis minden eddiginél költség- és időhatékonyabbá válik a munkájuk.

„A fentiekből jól látszik, hogy a vállalatok egyre több szegmensébe tör be visszafordíthatatlanul a technológia, a hozzáértő, ráadásul egy-egy területen speciális tudással rendelkező szakemberekre pedig mind nagyobb szükség lesz. A kiemelkedő kereseti lehetőségek mellett ők a felelősségteljes feladatokat, fejlődési lehetőséget és az abszolút rugalmas, a munka-magánélet egyensúly megtartását támogató munkahelyeket keresik majd. Ha mindez nem jelentene óriási kihívást a vállalatoknak, a mindent átszövő digitális transzformáció következtében a nem IT-területen dolgozók képzésére is figyelmet kell fordítaniuk, hiszen szinte minden munkakörben együtt kell majd működni a technológiával. Kreativitás, kritikus gondolkodás, menedzsment: ezek mind kulcsfontosságú kompetenciák lesznek a jövőben” – tesz hozzá Gönczy Gábor.

A fogyasztót rengeteg új élmény éri a digitális térben, aminek tartalma szédítően gyorsan fejlődik, így rendkívül nehéz neki megfelelni. Az üzleti korszellem egyre nagyobb innovációs igényt, agilitást és vevőközpontúságot feltételez, amelyek eléréséhez a digitalizáción keresztül vezet az út. A digitalizáció legizgalmasabb témái a digitális transzformáció, a virtuális stratégiaalkotás és a metaverzumban rejlő lehetőségek.

Idén olyan egyéniségek adnak elő, akiktől nemcsak érdekfeszítő gondolatok várhatók, de megközelítéseikkel hozzájárulhatnak a kívánt új és progresszív válaszok megfogalmazásához – teszik hozzá.

Joe McDonnell: a WGSN vezető trendelemzője

A WGSN globális trendszemléző vállalat. Elemzéseik alapján a metás fejlesztések az elmúlt időszak egyik nagy tech témájának számítanak, előrelendíthetnek számos iparágat. Trendriportjaik arról szólnak, hogy a metaverzumok legerősebb alterületeit tekintve a videójáték-, a divat- és a zeneipar mellett az ingatlanokban, a digitális tartalmak monetizálásban és az egyéb szórakozási lehetőségekben van a legnagyobb potenciál. Marketing- és reklámszempontból is egyre több vállalat észleli a metás megoldásokban rejlő hirdetési lehetőségeket.

Laura K. Inamedinova: az LKI Consulting vezetője

Laura a londoni székhelyű, marketing-, design- és webfejlesztési ügynökség, az LKI Consulting vezérigazgatója. Az LKI Consulting ügyfeleinek többsége olyan B2B technológián alapuló vállalat, amely a szoftver, a mobil, a Big Data, a fintech vagy a kiberbiztonság területét képviseli. Publikációit rendszeresen közli a Huffington Post, az Entrepreneur és a Venture Beat. 2020-ban az Entrepreneur magazin a „10 legjobb fiatal női vállalkozó” egyikének választotta. A Huffington Post 2016-ban az „Év kommunikációs szakértője” címmel tüntette ki. Nézete szerint a piaci szegmensek közül a divatipar korán ráébredt arra, hogy eredményességét a digitális vásárlás élményének fejlesztésével növelheti. Az olyan ismert és nagy divatházak mint, a Gucci, a Dolce & Gabbana, a Balenciaga vagy a Burberry virtuális jelenléte ezt egyértelműen alátámasztja. A luxusmárkák mellett más nagy cégek, mint a Nike, az Adidas, a Tommy Hilfiger, a Zara vagy a North Face is bejelentették már virtuális térhódítási szándékukat.

Mario Ramić: a Takeaway Reality ügynökség alapítója

A Takeway Reality a világ egyik vezető, jövő fókuszú, digitális metaverzum-ügynöksége. Immerzív (AR, VR, XR) és 3D alapú technológiai fejlesztéseket kínál ügyfeleinek, amelyekben komoly tapasztalattal rendelkezik.

A hatékony kommunikáció legfontosabb összetevője az adat, a látvány és a technológia. Ezek kombinációival lehet az ügyfelek céljainak megfelelő merész és innovatív megoldásokat megtalálni, együttes használatukkal alkothatók sikeres kampányok. Ezen a téren világszínvonalú a Takeway Reality kreatív teljesítménye. Közismertek arról, hogy folyamatosan feszegetik a technológia és az innováció határait.

Niklas Mortensen: a Designit ügyvezető igazgatója

Niklas a Designit oslói irodájának ügyvezető igazgatója, ahol egy valóban multidiszciplináris, 60 fős csapatot vezet, amely az antropológiától, a pszichológiától és a szolgáltatástervezéstől kezdve az ipari formatervezésig és márkatapasztalatig terjedő kompetenciák széles skáláját öleli fel. Niklas fő profilja a dizájnközpontú és élményalapú kommunikáció tervezése és fejlesztése.  Az Interaction Design Egyesület igazgatótanácsának emeritus tagja.

Sokéves tapasztalattal rendelkezik a B2B és B2C digitális termékek, szolgáltatások és alkalmazások integrált UX/CX megoldásainak tervezésében.

A Designitnél olyan eszközként tekintenek a dizájnra, ami tudatosabbá teszi az élményátadás folyamatát, és segít abban, hogy a vásárló pozitív élményeket kapjon, majd lojálissá váljon. Dizájnüzleti fejlesztési módszertanuk felszabadítja a kreatív erőt és az innovációs potenciált.

Az esemény 2022. november 10–11-én, az Etele Cinema-ban a „Digitális transzformáció” alapgondolat mentén elemzi a jövőt.

Növekvő nyílt piac, csökkenő deal arány

A 2020-as év során egyértelművé vált, hogy ha a vásárlói oldal gyors és drasztikus költéscsökkentésre határozza el magát, akkor visszafogja vagy leállítja a privát megállapodásait. Szerencsére a tavalyi év során néhány kisebb visszaesést leszámítva nem beszélhetünk jelentősebb és tartós negatív kilengésekről, azonban a növekvő nyílt piaci inventory és a telco szektor visszafogottabb dealezésének hatására a dealek 4 %-al kevesebb bevételt hoztak mint egy évvel korábban.

A nyílt piaci bevételek ezzel szemben fordított utat jártak be, közel 25%-os növekedést könyvelhettünk el. További bizakodásra adhat okot, hogy a HOPPex-en belül elérhetővé váló és egyre nagyobb körben használt új SSP-k megjelenése pozitív hatással bírt az open inventoryra.

A 300×250 és a mobil az élen

A méretek terén a 300×250 továbbra is toronymagasan az első helyet foglalja el, a 336×280 feljött a második helyre, a harmadik helyre viszont a 300×600 került, megelőzve a korábban már a feljebb is jutó 640×360-at. Az év során a half page és a roadblock között történtek pozícióváltások, azonban általánosan kijelenthető, hogy a nagyobb formátumok paid impression mennyisége csökkent az előző évhez viszonyítva. Ez a dealek mérséklődésével (ezen formátumok jellemzően hozzáadott értékkel bírnak a dealek terén) és a felhasználók mobil felé tolódásával magyarázható.

Az eszközöket vizsgálva a mobil felületek továbbra is fölényben vannak az desktoppal szemben (54-46%), arányuk némileg növekedett az előző évhez képest.

Élen a távközlés

A szektorok szerinti toplista nem változott 2020-hoz képest, a dobogós helyezettek azonban közelebb kerültek a távközlés kategóriájához. Teljes piaci szinten a távközlés, öltözködés és kiegészítők, kereskedelem, közlekedési eszközök, ill. lakberendezés és lakásfelszerelés szektor költi a legtöbbet.

Vezetnek a telkó és eker cégek

A programmatic piac legnagyobb hirdetői ugyan még mindig a telekommunikációs cégek és e-kereskedelmi szereplők, azonban mind a távközlés mind a kereskedelmi szektor esetében visszafogott csökkenés figyelhető meg. Ezzel szemben a kisebb szektorok terén erősödés tapasztalható. A gyógyászat továbbra is a válság egyik nyertesének tekinthető, az idei évben is jelentősebb növekedés volt látható a szektorban.

Világszerte egyre nagyobb az igény arra, hogy az okostelefonon keresztül minél több, banki és nem banki szolgáltatás legyen elérhető. A gyors és hatékony megoldások, hogy az elejétől a végéig lehessen automatizálni egy-egy folyamatot pedig a jövőben egyre inkább a mesterséges és az emberi intelligencia szoros kapcsolatának eredménye lesz. A K&H ezzel összhangban egyre több megoldást biztosít az okostelefonokon keresztül, a hazai pénzintézetek közül egyedüliként pedig nem csak a banki, hanem a biztosítási területen is. Ezért sem véletlen, hogy a digitálisan aktív ügyfelek tábora ma már több mint 600 ezer tagot számlál, ők azok, akik rendszeresen, elsőként digitális eszközeikért nyúlnak, ha pénzügyi szolgáltatásokra van szükségük.

Több százezer érv

A K&H mobilbankjában már a legnépszerűbb biztosítások is elérhetőek. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem életbiztosításokért felelős vezetője közölte: “Utas-, lakás- és kötelező felelősségbiztosítás is elérhető a mobilbankon keresztül, de egyre többen használják ki a hitelfedezeti biztosítás lehetőségét is a mobiljukon.” A szakember hozzátette: „Az összes mobilbankba épülő folyamatnál kiemelten fontosnak tarjuk azt, hogy minél egyszerűbben automatizálhassuk őket és a lehető leggyorsabb megoldásokat nyújthassuk.” A jelenleg több mint 1,1 millió kötelező felelősségbiztosítást kezelő K&H tavaly tette lehetővé a mobilbankon keresztüli kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötést, melyet egyelőre a K&H mobilbanki eléréssel rendelkező ügyfelei használhatnak. A mobilbankos biztosításkötés során csupán 3 adat szükséges, a  jármű rendszáma, a bonus-malus fokozat és a biztosítás évfordulójának dátuma.​ A K&H Biztosító bevezette az azonnali, elektronikus zöldkártya-szolgáltatását is a KGFB-ügyfelek számára, akiknek már több mint 450 ezer zöldkártyát digitális formában küldtek ki.

“Az utóbbi évek innovációinak köszönhetően ma már ott tartunk, hogy 480 ezren használják rutinszerűen a mobilbankot. Mindemellett az okostelefonos fizetés is rendkívül népszerű, ezt mutatja, hogy a K&H-sok már körülbelül 320 ezer bankkártyát digitalizáltak az okostelefonjukkal vagy okosórájukkal és havonta 610 ezer alkalommal használták azt érintésmentes fizetésre” – mondta Németh Balázs, a K&H innovációkért felelő vezetője. Hozzátette: „Úgy gondoljuk, hogy ezeket a fejlesztéseket mind úgy érdemes végeznünk, hogy tudjuk, a mesterséges és emberi intelligencia szoros együttműködésében van a jövő, a folyamatainkkal arra készülünk, hogy ez által minden eddiginél gyorsabb és egyszerűbb megoldásokat nyújthassunk.”

Egymással párhuzamosan

A K&H vezetői elmondták, hogy a digitális transzformáció mellett továbbra is fontos szerepet kap a személyes ügyintézés, többek között az edukáció, a pénzügyi tudatosság, valamint a tájékoztatás területén is, illetve ahol komplex, személyre szabott döntéseket kell hozni az ügyfeleknek.

A kockázatkezelési vezetők (CRO) döntő többsége (91%) öt éven belül már a klímaváltozást tekinti a legnagyobb fenyegetésének, míg 2019-ben alig több mint felük (52%) látta ennyire kritikusnak a helyzetet. Ennek ellenére a bankoknak csupán a negyede (28%) van tisztában azzal, pontosan milyen rizikót jelent tevékenységükre az éghajlatváltozás. A koronavírus-járványt követő piaci fellendülés kapcsán a pénzintézetek rövid távon a hitelkockázatot (98%) és a kiberbiztonságot tartják a legkritikusabb kérdéseknek (80%). Ennek megfelelő kezeléseséhez elengedhetetlen az egyre komplexebb kockázatkezelési rendszerek kifejlesztése, valamint a képzett munkaerő megtartása is.

„Az adatvédelem mellett a klímakrízis is a figyelem középpontjába került az elmúlt időszakban. Ennek megfelelően a bankok működésében egyre fontosabbá válnak a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok. A döntéshozóknak a jövőben különösen rugalmasnak, átláthatónak és határozottnak kell lenniük, ha hosszú távon is meg akarják tartani ügyfeleiket” – hangsúlyozta Hoós János, az EY pénzügyi kockázatkezeléssel foglalkozó üzletágának vezetője.

Az újonnan felmerülő, legnagyobb kockázatok közül tízből hét továbbra is a technológiát és az adatkezelést érinti. Ide tartozik a digitalizáció következtében lezajló változások gyorsasága és mélysége (68%), az új megoldások megjelenését követő iparági átalakulások (68%), vagy éppen az elavult rendszerekből adódó problémák (62%). A szakértők emellett arra számítanak, hogy a bankok még inkább felgyorsítják majd a digitális transzformációt, elsősorban a folyamatok automatizálásával (88%), az alapvető technológiai eszközök modernizálásával (66%) és még kifinomultabb ügyfélszolgálati megoldások bevezetésével (64%).