Az idén 20 éves ügynökség digitális divízióját Tolnay-Knefély György irányítja.

Idén augusztusban csatlakozott Tolnay-Knefély György a Republic Group csapatához digital director pozícióban. A több mint egy éves interjúztatási folyamat során a Republic menedzsmentje kifejezetten arra fókuszált, hogy ügyféloldalon találja meg azt a szakembert, aki nemcsak ügynökségi projektvezetésben rendelkezik komoly tapasztalattal, hanem az ügyfélnézőpontokat és kívánalmakat is megfelelően implementálja az ügynökség rendszerébe, valamint a Republic digitális csapatát kellő szakértelemmel tudja tovább fejleszteni. György több mint 10 évig dolgozott a Quince Amsterdam B.V. magyar leányvállalatánál, melynek 2009-től ügyvezető igazgatója volt. Korábbi ügynökségénél elsősorban olyan nemzetközi márkáknak dolgozott, mint a Samsung, Whirpool és HTCEMEA központja, a Philips EMEA és USA központja, valamint a Fiskars Europe, fókuszterületei pedig a B2B üzleti kommunikáció, retail aktiváció, digital signage, illetve az onboarding és e-learning rendszerek tervezése és kivitelezése.

„Úgy gondolom, hogy az egész digitális világ emberi kapcsolatokról szól, még akkor is, ha ez nem mindig látszik. A Republic kreativitásában és naprakészségének erejében hatalmas potenciált látok, a csapatomnak pedig az a feladata, hogy ezeket a kreatív ötleteket megfelelően ültesse át digitális platformokra. A kreatív és digitális csapat összefonódása kiugróan sikeres, működő és mérhető megoldásokat nyújt majd az ügyfélkörünknek, akik többségében már nagyban elindultak a digitalizáció útján és ebben támogatásra van szükségük” – nyilatkozta Tolnay-Knefély György, a Republic Group digitális vezetője, majd hozzátette – A kampányok lényege mindig az, hogy a legfontosabb kulcsüzenet alkalmas pillanatban, a megfelelő csatornán jusson el a fogadóhoz, amikor figyel.”

György érkezésével az ügynökség digitális divíziójának részlege tovább bővül, hogy a sikeres tranzakciót biztosítsák ügyfeleiknek, valamint elindul egy átfogó, content marketing stratégiával és tartalomgyártással foglalkozó ágazat is. A Gyuris Dorka által vezetett PPC részleg és Eppel Viki által vezényelt digitális projektmenedzser csapat alapot szolgáltatnak a gyors fejlődéshez. A Republic Group ügyfélportfoliójának túlnyomó része – banki, biztosítási, retail, real estate, edukációs és élelmiszer szektor – számára egyre sürgetőbb a digitalizáció, hiszen az a bevételeket és adott esetben a vállalatok fennmaradását is nagyban befolyásolja. Az ügynökség digitális csapatának elsődleges fókusza az, hogy az ügyfeleket a lehető legjobban támogassa a digitális átállásban.

„Gyuri érkezésével a Republic teljes körűen képes kiszolgálni az ügyfelek e területről érkező igényeit: a digitális transzformációtól egészen a napi szintű digitális fókuszú kommunikációig. Személyében egy higgadt, professzionális, megoldásorientált és az ügyfelek gondolkodásmódját tökéletesen megértő szakembert ismertünk meg” – mondta Barna Tamás, a Republic Group ügyvezető igazgatója.

Több mint száz cégvezető körében végzett felmérést a Roland Berger, hogy megtudja, milyen mértékű a digitalizáció az FMCG-cégeknél marketing és értékesítési területen. Az eredmény lesújtó.

A fogyasztásicikk-iparág továbbra sem aknázza ki megfelelő mértékben az új technológiák adta lehetőségeket. Számos vállalatnál nagy szakadék van a marketing és értékesítési divíziók tervei és az elért eredmények között – állítja a Roland Berger. Lovagoljuk meg a hullámukat a fogyasztási cikkek piacán című tanulmányukhoz 100 döntéshozót kérdezett a vállalatuknál működő marketingről és értékesítésről. 83% gondolja úgy, hogy marketing- és értékesítési stratégiája nem elég jó ahhoz, hogy legyőzze közvetlen versenytársait.

„Az iparág komoly lemaradásban van a digitalizáció és a kiskereskedelem növekvő konszolidációja területén” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. „A szektor szereplőinek fogyasztóközpontúbbá kell tenniük marketing- és értékesítési tevékenységüket, ezen múlik majd számos vállalkozás jövője.”

A tisztázatlan felelősségi körök csökkentik a teljesítményt

A Roland Berger szakértői a vállalatok eredményeit négy területen vizsgálták: a szervezeti működés, a stratégia szintje, valamint a digitalizáció és a teljesítmény területeken. A kapott eredmények mind a négy területen elmaradást mutattak, a vállalatok átlagosan 59 pontot értek el a maximum 100 pontból. A szervezeti működés területén van a legjobb kilátás a javulásra, a legszembetűnőbb hiányosság pedig a felelősségi körök tisztázatlansága volt.

A digitalizáció területén a fogyasztói adatok gyűjtésében és használatában vannak hiányosságok: a marketing döntéshozók mindössze 16%-a, míg az értékesítési terület döntéshozóinak 8%-a tekinti magát felelősnek az adatvezérelt üzleti modell kifejlesztéséért és működtetéséért. „Ez aggasztó, már csak abból a szempontból is, hogy a digitális üzleti modellek világában élünk” – mondta Schannen Frigyes. – Ha a vállalkozások nem tudják megszerezni a szükséges fogyasztói információkat vagy nincsenek abban a pozícióban, hogy szisztematikusan elemezzék az adatokat és adaptív stratégiákat dolgozzanak ki, akkor az esélyük a piaci sikerre a nullához fog közelíteni.”

Az FMCG vállalatoknak átalakulásra van szükségük

A tanulmány komoly hiányosságokat tárt fel a stratégiai oldalon is. Ezt tükrözi, hogy a marketing és értékesítési döntéshozók kevesebb mint fele elégedett saját stratégiájával, de ami még drámaibb, még kevesebben elégedettek saját cégükkel versenytársi összehasonlításban. A megkérdezettek 83%-a szerint a versenytársuk jobb marketing- és értékesítési stratégiával rendelkezik, mint ők; a megkérdezettek kicsivel több mint a fele pedig úgy véli, hogy vállalata nem fogja elérni a kitűzött értékesítési célokat az adott évben. A teljesítmény területén az egyik legfőbb hiányosság az, hogy a cégek negyede nem tudja mérni az értékesítési és marketing tevékenység ROI mutatóját és a válaszadók 70%-a gondolja úgy, hogy marketing és sales költségvetésüknek sokkal gyengébb eredménye van, mint a versenytársaik esetében.

A vállalatoknak a sikerhez a szervezeti hiányosságokat is le kell küzdeni. A válaszadók egyharmada vélte úgy, hogy marketing és sales szervezetének újjászervezésre van szüksége az elkövetkezendő években. Komoly probléma azon munkaerő hiánya is, akik képesek lennének megbirkózni a marketing és értékesítési folyamatok automatizálásával.

„Az FMCG-gyártók kevesebb mint 10%-a rendelkezik Digital Chief Officer-rel vagyis olyan valakivel, akinek a feladata lenne a digitális üzleti modell fejlesztése” – foglalta össze Schannen. – Pedig a digitalizáció hatalmas lehetőséget kínál az FMCG vállalatok számára, hogy közelebb kerüljenek vásárlóikhoz. Emellett ez az üzleti modell fontos információkkal tudna szolgálni számukra, hogy a megfelelő újításokat és stratégiát dolgozzák ki.”

A tanulmány mellékelten letölthető.

Roland Berger Catch the waves in consumer goods

Mi motiválhat egy céget, hogy miközben kétségei vannak egyes csatornák hatékonyságával kapcsolatban, mégis egye többet invesztál a hirdetésekbe?

A Médiapiac.com oldalon ismertetett kutatási eredmények mögötti, látszólag logikátlan magatartásra Makó Csaba, a Marketinghatekonysag.hu független elemzője keresett válaszokat.

Érdékes és némileg ellentmondásos eredményeket tett közzé a közelmúltban a WFA és az Ebiquity. 50 globális hirdetési cég megkérdezéséből az derült ki, hogy bár többségük szerint már most is az optimálisnál többet költenek a hirdetők a digitális csatornákon, mégis kétharmad részük további büdzséemelést tervez a 2017-18-as időszakban. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi lehet az oka ennek a látszólag logikátlan döntésnek? Mi motiválhat egy céget, hogy miközben kétségei vannak egyes csatornák hatékonyságával kapcsolatban, mégis egye többet invesztál a hirdetésekbe? Talán nincs reális alternatíva? Más médiaeszközök még ennél is gyengébben teljesítenek? Vagy nem akarnak, nem mernek szembefordulni az aktuális trendekkel, inkább követik a versenytársakat?

Nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni, különösen, hogy nem ismerjük, melyik hirdetési formákkal kapcsolatban merültek fel főbb kétségek, illetve hogy pontosan mely digitális eszközök lesznek a növekedés haszonélvezői (a kutatásban egyedül az online video térnyerését nevesítik).

Érdemes tehát a fenti nemzetközi kutatás tanulságait összevetnünk a legfrissebb hazai reklámköltési adatokkal, melyek már részletesebb elemzést tesznek lehetővé.

• 2016-ban az online reklámköltés jóval átlag feletti mértékben, 22 %-kal nőtt az előző évhez képest (a non-TV növekedési átlag 12 % volt), mellyel továbbra is az első helyen áll.
• A digitális költésen belül a legnagyobb arányt (42 %-ot) a display hirdetések képviselik, 29 Mrd Ft-tal, ráadásul a növekedési ütem is valamivel átlag feletti (25%). Ezt követik átlag körüli bővüléssel a search hirdetések (39 %-os részarány), tehát ez a két terület adja a teljes költés több mint 4/5 részét.
• A részterületek vizsgálatából látható, hogy mind a mobil hirdetések, mind a video hirdetések volumene növekedett, de míg előbbié 80, utóbbié csak 11 %-kal.
• Az automatizált hirdetési formák nettó bevétele már meghaladta a 9 Mrd Ft-ot, de a volumen jelentős része a Facebook és a Google non-search hirdetésekből ered, a programmatic bevétel csupán 1 Mrd Ft-os részt képvisel.

Ezekből az adatokból megállapíthatjuk, hogy a hazai trendek a digitális eszközök térnyerését tekintve egybecsengenek a nemzetközi kutatásból látható irányvonalakkal. A display terület súlyának erősödése azonban itthon elsősorban a mobil hirdetések volumenének gyors növekedéséből fakad, másrészt pedig az automatizált megjelenési formák, azon belüli is a Google és FB hirdetések nagyobb volumenéből. A nemzetközileg favorizált video megjelenések nálunk jóval átlag teljesítettek 2016-ban.

Annak megítélésére, hogy ezek a változások, illetve előrejelzések a hatékonyság növekedését eredményezik, vagy épp ellenkezőleg, a láthatósági problémák erősödnek még jobban fel, további, mélyebb vizsgálatok után adhatunk csak választ.

Erre egy megfelelő módszer a marketing-mix modellezés (ökonometria), mely statisztikai módszerek felhasználásával vizsgálja az egyes kommunikációs eszközök hatását és hatékonyságát a különböző fő teljesítménymutatókra (KPI-okra).

Bár minden ilyen elemzés egyedi, de megfelelő mennyiségű vizsgálat eredményei alapján már lehetőség van általánosabb következtetések levonására is.

A marketinghatekonysag.hu által az elmúlt esztendő során végzett ökonometriai elemzések rámutatnak, hogy bár a vizsgált hirdetők a digitális költések legnagyobb hányadát a hagyományos display megjelenésekre fordították, de ezek hatékonysága jelentősen elmaradt a várakozásoktól: a teljes médiamixen belül erre a területre fordított átlagos költésarányhoz képest a sales jellegű KPI-okhoz való hozzájárulásuk 37 %-kal alacsonyabb volt, azaz jelentősen alulteljesítettek. Természetesen a pontos okok meghatározásához további vizsgálatok kellenének, hiszen nem feltétlenül önmagában a display hirdetések által gyakorolt gyenge hatásról, vagy gyenge láthatóságról van szó. Az eredményhez valószínűleg hozzájárul a fent említett magas (átlagosan közel 30 %-os) költéshányad is, mely szinteken a csökkenő hozadék elve már erősebben érvényesül.

Azonban mindenképpen éles a kontraszt, ha a social media felületeken megjelenő hirdetések vagy az online videóreklámok által elért eredményeket is megvizsgáljuk. Ezek az eszközök jóval kisebb (1-1,5 %-os) büdzsé-share-rel rendelkeznek, de az értékesítéshez történő hozzájárulásuk ezt a részarányt jelentősen meghaladja, a videók esetében közel kétszeres, míg a social média esetében mintegy négyszeres mértékben!

Ez persze nem azt jelenti, hogy ezekre a részterületekre kellene összpontosítani a digitális költések döntő részét. Azt a következtetést viszont levonhatjuk belőle, hogy az egyes eszközök közti optimális költésarányok kialakításához nem csak az általános piaci trendek figyelésére és követésére, hanem személyre szabott, alaposabb hatékonysági vizsgálatokra is szükség lenne. Mert aki figyel erre, az a digitális költések növekedését látva egyre nagyobb versenyelőnyt érhet el ezáltal.

A Fiat Chrysler az autókeresés megfelelő pillanataiban próbálja meg elérni a potenciális vásárlókat a digitális csatornákon.

Amy McNeil, a Fiat Chrysler Automobiles – olyan márkák tulajdonosa, mint az Alfa Romeo, Chrysler, Dodge, Fiat, Jeep és Ram – digitális marketingvezetője a „Megfelelő ez számomra?” kérdés pillanatát nevezte kulcsfontosságúnak a saját szempontjukból. Ekkor a jövőbeli vásárló még nem hozta meg a döntést, nem szűkítette le a potenciális márkák listáját olyan kérdésekkel, mint például „Megengedhetem magamnak?” vagy „Hol kapható?”

Az érdeklődők a digitális csatornákon egyre aprólékosabban utánajárnak a részleteknek, a fogyasztástól és a vontatási kapacitástól kezdve olyan kérdésekig, hogy mennyire illeszkedne az adott modell az életstílusukhoz.

Ennek alapján a cégnél nem csupán az üzeneteiket változtatták meg, hanem a saját weboldalukon is közvetlen összehasonlítást kínálnak más márkák modelljeivel, illetve a keresőmarketing-stratégiájukat is módosították. A „Ram 1500” keresőszó mellett már olyanokat is vásárolnak, mint például „vontatási kapacitás”. Ennek alapján pedig hatékony remarketing-adatbázist is ki tudnak alakítani.

(Forrás: Warc)

A felhő alapú technológia és a digitális tanácsadás területén működő vállalatok most közösen kínálnak olyan digitális szolgáltatást, amely egyablakos, integrált rendszert biztosít a kreatív, valamint a technológiai tanácsadás és kivitelezés területén működő vállalkozások számára.

Az Oracle Solutions Group ügyfelei hozzáférhetnek majd a DigitasLBI, az Oracle és a Spindrift megoldásaihoz, valamint az Oracle technológia révén a DigitasLBI kivitelezési szakemberei által birtokolt tudáshoz. Ez a megközelítés jelentősen leegyszerűsíti a digitálizáció kívánta átalakulást, és lehetővé teszi a márkáknak, hogy innovatív, adatvezérelt digitális élményeket biztosítsanak ügyfeleik számára.

Az Oracle Cloud technológiára épülő DigitasLBI OSG azoknak az ügyfeleknek kínál megoldást, akik szeretnének egységes képet kapni ügyfeleik digitális felkészültségéről, majd a kapott adatok alapján megtehessék a szükséges lépéseket. Az együttműködés keretében az Oracle és a DigitasLBI a fogyasztók folyamatosan változó igényeinek megfelelő iparági megoldásokat fejlesztenek és vezetnek majd be.

„A digitális innováció DigitasLBI egyik alapeleme” – mondta Neil Sholay, az Oracle Digital területért felelős alelnöke (a képen). “Egy dedikált Oracle Cloud központ létrehozásával, és a közös munka eredményeképpen az OSG és az Oracle digitális élmények következő generációit alkotja majd meg.”

Az OSG csoportot Ian Osborne, a Spindrift vezérigazgatója, és Trevor Smyth, a DigitasLBI globális ügyvezetője vezeti majd. Az OSG jelenleg az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, a Közel-Keleten és Ázsia csendes-óceáni térségében működik, ezen kívül Berlinben, Bostonban, Chicagoban, Londonban, Milánóban, New York-ban, Párizsban és Utrecht-ben üzemeltet központokat.

A Škoda három fő területen – cégszintű digitalizáció, hálózatra kapcsolódó járművek, jövőbeli mobilitási koncepciók – foglalkozik a digitalizáció kérdésével, de a gondolkodásmódnak hamarosan az összes szervezeti funkciót át kell majd hatnia, az alkalmazottak képzésétől a virtuális valóságot alkalmazó fejlesztésen át az Ipar 4.0szemlélet szerinti gyártásig. A cél új termékek és mobilitási szolgáltatások kialakítása, valamint a vásárlók utazásának könnyebbé, hatékonyabbá és érdekesebbé tétele. Bernhard Maier vezérigazgató szerint „az autó csak a tágabb értelemben vett forradalom egyik részlete. Ahogyan a telefonhasználati szokások megváltozása gyökeresen átalakította a távközlési cégek üzleti modelljét, hasonló horderejű változás elé néznek az autóipari cégek is.”

Az Accenture tanulmánya szerint a digitális csatornák fontosak ugyan a fogyasztók megszólításában, de az emberi kapcsolatok sem hanyagolhatóak el.

Az Accenture Strategy jelentése, a Digital Disconnect in Customer Engagement (kb. Digitális szakadás a fogyasztók bevonásában) a cég éves, globális Consumer Pulsefelmérésén és közel 25.000 fogyasztó megkérdezésén alapul. A tanulmány szerint az amerikai fogyasztók 83 százaléka jobban szereti emberi interakcióban megoldani az ügyfélszolgálati panaszokat, mint gépekkel, és 52 százalékuk a gyenge ügyfélszolgálati teljesítmény miatt váltott is szolgáltatót az elmúlt év során. Az arányok Európában is hasonlóak: az Egyesült Királyságban 76% és 52%, Németországban 74% és 52%, Franciaországban 79% és 55%, míg a spanyolok ennél is „emberközpontúbbak”, 86 százalékos humán-preferenciával és 69 százalékos szolgáltatóváltással.

Robert Wollan senior igazgató szerint a vállalatok szem elől tévesztették az emberi kapcsolatok fontosságát és gyakran túlságosan megnehezítik az ügyfeleik számára, hogy az elvárt szintű segítséget és szolgáltatást megkapják. Hibásan feltételezik, hogy a csak digitális fogyasztóik a legértékesebbek és az ügyfélszolgálat puszta költségelem. Ennek következtében túl sokat fektetnek a digitális technológiákba és csatornákba, miközben elveszítik a ténylegesen legértékesebb ügyfeleiket: azokat a többcsatornás vevőket, akik a digitális és a hagyományos csatornákon is élményekre vágynak.

Nem csupán az ügyfélszolgálatról van szó: a kutatás azt is felmérte, hányan értenek egyet azzal, hogy a bolti kiszolgálás a személyre szabott élmény biztosításának legjobb formája, vagy éppen hajlamosabbak-e új vagy drágább terméket vásárolni, ha azt személyesen ajánlják. Az előbbire 65%, az utóbbira 46% körüli pozitív válaszok születtek. A vásárlók közel fele jellemzően magasabb árat is hajlandó fizetni a termékért, ha az megfelelő kiszolgálással párosul. (Érdekes módon ebben a mutatóban Németország erősen eltér az átlagtól: ott csak a válaszadók harmada fizetne többet.)

Az Accenture Strategy a következő tanácsokat adja a vállalatoknak a témában:

1. Helyezzék vissza az emberi és fizikai elemeket az ügyfélkapcsolatokba. A fókusz a kielégítő – és egységes – fogyasztói élményen legyen, ne az interakció módján.
2. Tegyék egyszerűvé a csatornák közötti váltást a fogyasztók számára. A digitális és emberi kapcsolat közötti váltás legyen gördülékeny.
3. Irtsák ki a mérgező elemeket. Azonosítsák a legrosszabb fogyasztói élmények forrását minden csatornában és lépjenek fel ellenük, mert ezek nagyban befolyásolhatják a jövedelmezőséget.
4. Biztosítsák a személyes adatok védelmét.

A teljes jelentés itt olvasható.

Íme, hat trend Sujan Pateltől, aki a vicces nevű When I Work marketingért felelős alelnöke:

1. Kevesebb cikk, több interaktív tartalom. A tartalommarketing gyakran megmarad az írott tartalmak, a klasszikus cikkformátum szintjén, ám ebből akkora túlkínálat van, hogy ha egy márka ki akar emelkedni a reklámzajból, egyre inkább a sokkal munkaigényesebb, de látványosabb, a figyelmet jobban megragadni képes videókra, infografikákra, podcastekre, kvízekre és egyéb audiovizuális, interaktív tartalmakra kell építenie.
2. Már nem elég a házibarkács tartalomgyártás és -terjesztés. Sokkal tudatosabban, okosabban kell tartalmakat gyártani, mint korábban, és mivel mindenki más is ráült a tartalommarketing-vonatra, törekedni kell a jól működő, hangunkat felerősítő partnerségekre.
3. Fizetni fogunk, mint a katonatiszt. Eddig is sejtettük, hogy nincs ingyen ebéd a közösségi médiában, de most már tényleg nem maradhat kétségünk. A Facebookon a márkák posztjaival átlagosan a követőik 16 százaléka találkozik, míg a Twitter esetében ez az arány 10 százalék.
4. A véleményvezérek bevonása kötelező kör lesz. Lásd a 2. pontot.
5. Ne csak a Google-ra építsünk. Az ügyes, értő SEO továbbra is fontos, de ha csökkenteni akarjuk az algoritmusváltozásoknak való kitettségünket, törekedjünk arra, hogy ne a kereső legyen az egyetlen értelmezhető forgalomforrásunk.
6. Személyre szabott, több csatornás párbeszédre kell törekedni a fogyasztókkal.

További részleteket itt olvashat.

A váratlanul feltűnő, a hagyományos iparágon kívülről érkező szereplők és az általuk okozott zavarok jelentik ma az egyik legfontosabb üzleti kockázatot a vállalati felsővezetők szerint – derül ki az IBM vállalatvezetői kutatásából. A korábbi években az üzleti kihívások zömmel előre látható forrásból érkeztek. A többek között az Uberhez vagy éppen az Airbnb-hez hasonló, megosztáson alapuló gazdasági szereplők teremtette verseny azonban egészen más helyzetet teremt, és még a legnagyobb cégek sem  kerülhetik el a kihívásokat.

A változás jelentőségét mutatja, hogy idén a két évvel ezelőttinél jó negyedével több megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy saját hagyományos iparágán kívülről kell kihívókra számítania. Két éve 43, idén azonban már 54 százalékuk vélte így. A megkérdezett 5200 felsővezető közül mind többen vélik úgy, hogy a kiszámíthatóságot leginkább a kognitív adatelemzésből származó előrejelzések biztosíthatják.

Az Internet of Things és a kognitív számítástechnika új fordulatot hoz

A felsővezetők szerint a következő 3–5 évben az iparági konvergencia lesz a legnagyobb üzleti hajtóerő és kihívás, ebben a helyzetben pedig azok a vállalatok teljesítenek majd a legjobban, amelyek mind nagyobb hangsúlyt fektetnek kognitív képességeik javítására. „A versenyképesség szempontjából a cégeknek olyan új kihívásokat kell figyelembe venniük, amelyek többsége csak akkor válik láthatóvá, amikor már túl késő tenni ellenük” – mondta Bridget van Kralingen, az IBM Business Services alelnöke. Az IBM szerint a kognitív elemzésen alapuló rendszerek képesek értelmezni és megmutatni az előre nem látható eseményekre utaló trendeket.

A felmérés eredményei szerint idén először – területtől és felelősségi körtől függetlenül – minden felsővezető a technológiát nevezte meg a legfontosabb, üzletmenetet befolyásoló külső tényezőként. A legtöbbek szerint a – ma már mindenki számára elérhető – felhőalapú megoldások, a mobiltechnológia, a „dolgok internete” (Internet of Things), illetve a kognitív számítástechnika lehet az, ami forradalmi változást hoz saját iparágában. Hasonló változást sejtet, hogy a két éve még a kockázati listák alsó részén szereplő IT-biztonság megteremtése mára a válaszadók több mint kétharmada szerint a legfontosabb feladatot jelenti.

A hagyományos üzletmenetre a jobb és/vagy olcsóbb szolgáltatást nyújtó, sokszor kívülről érkező versenytársak jelentik a legnagyobb kockázatot. A tradicionális szereplőknek ma már az akár teljesen eltérő üzleti modellel színre lépő kisebb, rugalmasabb működésű szereplőkkel kell felvenniük a versenyt. Az akár naponta megjelenő szolgáltatók kiszorító hatása ráadásul sok esetben egyáltalán nem fokozatos: rövid idő alatt egész iparágakat formálnak újra ezek a cégek, elsodorva szinte bárkit, aki az útjukba áll. „Igazán kockázatossá az teszi a jelenlegi helyzetet, hogy az új szereplők többsége kezdetben nem is azonosítható versenytársként” –hangsúlyozta Piotr Ruszowski, a Mondial Assistance marketingigazgatója.

A vezetők élesebb képet akarnak a fogyasztóról

Az „Uber-hatás” korában a megérzések és a korábbi sikerek már nem elegendőek az előrelépéshez. A közeljövő piaci fordulatainak felmérése a legtöbb vezető számára ugyanakkor továbbra is komoly nehézséget okoz. Nem segíti az alkalmazkodást, hogy az új trendek és technológiák feltérképezésére csupán a megkérdezettek fele elemzi mélyebben a vásárlói és ügyfél-visszajelzéseket – bár már két éve a vezetők 60 százaléka tervezte a visszacsatolások direkt felhasználását. Még rosszabb a helyzet a közösségi média ilyen célú felhasználásában: a cégek kevesebb mint harmada él a lehetőséggel, hogy ügyfelei és vásárlói véleményét valamely közösségi fórumról begyűjtse és elemezze. A helyzet változhat, hiszen a legtöbb cégvezető számára ma már elsődleges feladat az ügyfél-elkötelezettséget növelő technikák fejlesztése, kétharmaduk egyénként helyezne nagyobb hangsúlyt vásárlóira (szemben a két évvel ezelőtti 22 százalékkal). Nyolctizedük a gyakoribb digitális interakcióban látja az előrelépés lehetőségét, míg két éve alig ötödük nyilatkozott így.

A felsővezetők 48 százaléka már felismerte a hagyományos rendszerek lazításában, és így a decentralizáltabb döntéshozatali formák kialakításában rejlő lehetőségeket. Több mint 50 százalékuk arra is hajlandó, hogy külső forrásból szerezzen be innovatív megoldásokat, 70 százalékuk pedig partneri hálózatát bővítené az üzleti sikerek érdekében.

A teljes kutatás elérhető itt.