A Debreceni Egyetemmel és a berettyóújfalui Diószegi Kis István Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával karöltve immár második alkalommal tartott szakmai napot a ProSuli. A berettyóújfalui intézményben szervezett tanári nap keretében innovatív tanórákon vehettek részt az érdeklődő pedagógusok, akik olyan újfajta digitális oktatási módszertanokkal ismerkedhettek meg, mint a digitális szófajok és a digitális kultúra, vagy épp a LEGO-hittan. A szakmai nap keretében informatikai versenyt is szerveztek általános iskolásoknak; az 5-6. osztályos diákok LEGO építésben, animáció készítésben, a 7-8. osztályosok pedig táblázatkezelőben oldottak meg feladatokat.

A szakmai napon közel nyolcvan pedagógus vett részt az ország minden régiójából, ők értesülhettek elsőként a ProSuli digitális nagyköveti program indulásáról, amelynek célja a digitális oktatási módszertanok hatékony terjesztése az egyes régiók sajátosságait is jól ismerő helyi szakemberekkel kiegészülve az ország minden szegletében, a kisebb településeken is. A nagyköveti program arra is lehetőséget ad, hogy a későbbiekben az eddigi központi koordináció mellett egy regionális hálózat segítse a digitális készségekkel felvértezett tanárokat. A programban öt nagyköveti pedagógus vesz részt országosan. Az észak-keleti régióban Csernoch Mária, Dél-Keleten Varga Krisztina segíti a tanárok munkáját. Az indulást követően további három digitális nagykövet csatlakozik a programhoz. Ők a dél-nyugati, az észak-nyugati és a közép-magyarországi régiót igyekeznek koordinálni.

A ProSuli programot létrehozó Yettel és a Debreceni Egyetem digitális kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos együttműködése 2022-ben indult, amelynek keretében a ProSuli-tanárok egy akkreditált képzést követően az egyetem kétszemeszteres felsőfokú szakképzését végezhették el – írják.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy újabb szintre lép a ProSuli. Az ország minden tájáról kapunk megkeresést tanároktól azzal kapcsolatban, hogyan érdemes úgy beépíteni a digitális képességeket az oktatásba, hogy azzal a diákok számára valódi, a mindennapi tanulásban is segítséget jelentő tudásra tehessenek szert. Folyamatosan segítjük a pedagógusokat abban is, hogy mik azok a módszertanok, amelyek leveszik a vállukról a terhet és segítik őket a 21. századi módszerek alkalmazásában. A digitális nagyköveti program egy újabb támogatást jelent a tanároknak abban, hogy ne érezzék magukat elveszve a digitális világ útvesztőjében, valamint hogy közvetlenül kaphassanak segítséget a régiójukban tevékenykedő aktív, szakértő pedagógus kollégától” – mondta el Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.

A Vodafone Alapítvány 2018-ben hívta életre digitális innovációs versenyét, a Vodafone Digitális Díjat, azzal a céllal, hogy olyan digitális megoldásokat találjon és jutalmazzon, melyek egy-egy fontos társadalmi kihívásra kínálnak megoldást. A nagy sikerű Vodafone Digitális Díjra összesen 120 pályamunka érkezett be 2021-ben – magánszemélyektől, vállalkozásoktól és startupoktól, valamint nonprofit szervezetektől egyaránt. A három meghirdetett kategória közül 2021-ben a Digitális Oktatás bizonyult a legnépszerűbbnek, ezt követték a Digitális Egészségügy, valamint a Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriák.

„Új szlogenünk és egyben működésünket meghatározó szellemiségünk, a Together we can a ’mi’-re, az ’együtt’-re helyezi a hangsúlyt, arra, hogy az emberi ambíció és a technológia együtt óriási dolgokra képes. A Vodafone Alapítvány által életre hívott Vodafone Digitális Díjban már évek óta visszaköszön ez a mentalitás: mind általánosságban az Alapítvány tevékenysége, mind a Vodafone Digitális Díj a digitális társadalom létrejöttét, az esélyegyenlőséget szolgálják, mindezt úgy, hogy ne terheljék, sokkal inkább szolgálják bolygónkat, környezetünket. A Vodafone Digitális Díjnak köszönhetően évek óta csodálattal figyeljük, hogy az emberi elme milyen fantasztikus innovációkat képes megálmodni és létrehozni a digitalizáció segítségével, melyek képesek jobbá tenni a társadalom vagy az egyén életét” – mondta el Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

„A digitalizáció nem technológiák összessége, hanem olyan eszköz, amely valóban képes változást elérni számos kiemelten fontos területen, a fenntarthatóságtól az oktatáson át az egészségügyig. A technológia és az alkalmazás között hidat teremteni nem magától értetődő, egyszerű feladat, ahhoz elhivatott újítók kellenek. Mindig szívesen állunk az innovátorok felkutatását, megszólítását szolgáló kezdeményezések mellé. Általuk tehetséges emberek eredeti, tesztelhető és megvalósítható gondolatai ölthetnek testet a digitalizáció segítségével mindannyiunk életén jobbító termékekben, szolgáltatásokban. A Vodafone Digitális Díjról immár hagyományt teremtőként beszélhetünk, az elismerést ezúttal is a legérdekesebb, társadalmat támogató megoldások kapták” – nyilatkozta Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára.

 „A kezdetek óta nagyon fontos szempont számunkra, hogy a Vodafone Digitális Díj révén valós és sokakat érintő kihívásokra adjunk választ. Épp ezért a kategóriák kiírásakor igyekeztünk reflektálni a minket körülvevő világra és a jelen problémáira. Az elmúlt másfél évben ezek közül egyértelműen kiemelkedett az egészségügy, az oktatás és minket körülvevő környezet. Ezen területeken van a legnagyobb szükség a társadalmi összefogásra, a segítségre, és ezek azok a területek, ahol most a digitalizációval jelentős előrelépéseket lehet elérni” – mondta el Dr. Orbán Anita a 2021-es Vodafone Digitális Díj kapcsán.

Digitális Oktatás kategória díjazottak

A Digitális Oktatás kategóriában olyan pályázatokat várt a Vodafone Alapítvány, amelyek a technológia segítségével könnyebbé és hatékonyabbá teszik az oktatást a diákok, pedagógusok és adott esetben a szülők számára.

1. helyezett: Redmenta Nonprofit Kft. – Digitális, önmagát javító feladatlap készítő

A Redmenta egy már meglévő webes felület, melynek célja, hogy a pedagógusok digitálisan, személyre szabott feladatlapokat készíthessenek a diákok fejlesztése céljából. Az önmagát javító feladatlappal rengeteg időt spórolnak meg a tanárok, így több lehetőségük nyílik a diákok egyéni képességeinek fejlesztésére.

2. helyezett: Mongu Applikáció Kft. – Online biztonságra tanító alkalmazás

A Mongu app célja a 9-13 éves korosztály online biztonságra való oktatása. Az alkalmazás egy nagyon aktuális témát feszeget, mindezt úgy, hogy élményközpontú és játékosított anyagokra épül.

3. helyezett: SignAll Technologies Zrt. – Magyar jelnyelv tanító mobilalkalmazás

A mesterséges intelligencia és képfeldolgozó algoritmusokkal támogatott SignAll jelnyelv tanító alkalmazás már működik az USA-ban és Kanadában, a pályázók célja az app magyar jelnyelven ingyenesen elérhető változatának elkészítése. Mindez itthon is segíthetné a jelnyelv népszerűsítését, az alkalmazásba tett tájékoztató videók pedig a siket kultúra megismertetésében támogatná a felhasználókat.

Digitális Egészségügy kategória díjazottak

A Digitális Egészségügy kategóriában olyan pályamunkákkal lehetett nevezni, melyek a technológia segítségével járulnak hozzá az egészségügyi ellátás hatékonyabbá tételéhez vagy támogatják a digitális eszközök használatának népszerűsítését az egészségügyi szektorban. Ebben a kategóriában két díjat osztottak ki.

1. helyezett: Entremo Kft. – Távoli Betegmonitorozó rendszer

Az Entremo Kft. által fejlesztett IoT rendszer egy kórházakban használatos távoli betegmonitorozó rendszer, melyet a járványhelyzetben fellépő kórházi nővérhiány problémája hívott életre. A beteg csuklójára helyezett mérőeszköz több paramétert mér, az adatokat pedig a nap 24 órájában továbbítja a személyzethez, ezzel hatékonyabbá téve a nővérek munkáját.

2. helyezett: Legyőzzük a bénultságot Alapítvány – Bénulást diagnosztizáló, ellenőrző rendszer

A projekt egy stroke előrejelző, monitorozó rendszer, melyet orvosi felhasználásra kifejlesztettek ki. A rendszer kvantitatív adatokat továbbítva, mesterséges intelligencia segítségével dolgozza fel az adatokat és segíti a stroke gyors kezelését, előrejelzését.

Bolygónk és Fenntarthatóság kategória díjazottak

A Bolygónk és Fenntarthatóság kategóriában olyan digitális innovatív megoldásokat várt a Vodafone Alapítvány, amelyek segítenek megóvni a bolygónkat az utókor számára és környezetünk védelmét szolgáló cselekvésre ösztönzik a társadalom minél nagyobb részét.

1. helyezett: HydroBot – Vízalatti önműködő robot

A HydroBot vízalatti önműködő robot képes a víztározók, csövek, vezetékek állapotának felmérésére, segítségével ellenőrizni lehet az ivóvíz hálózatot, keresni a repedéseket, tömítetlenségeket, melyek időben történő felfedezésével jelentős vízmennyiség spórolható meg.

2. helyezett: Smapp Lab Kft. – Digitális gyapottok bagolylepke csapdahálózat

A Smapp Lab Kft. célja, hogy valós idejű lokális megbízható adatokat szolgáltasson a gazdák számára a kártevők elleni védekezés során, hogy ezáltal hatékonyan, optimalizált permetszer kijuttatás mellett vehessék fel a küzdelmet a rovarok ellen, ezzel hozzájárulva a fenntartható mezőgazdasághoz.

3. helyezett: Rakun Kft. – Körforgásos Dobozközösség

A projekt célja, hogy a vendéglátóiparban az étel el- és kiszállításhoz használt eldobható csomagolóanyagok helyett egy, a körforgásos gazdaságnak is megfelelő hulladékmentes ételcsomagolási rendszert honosítson meg. A Rakun dobozok rozsdamentes acélból készülnek és cseppmentes záródást biztosítanak, több százszor újratölthetőek, a vendégek pedig a közösséghez csatlakozó bármelyik vendéglátóhelyen használhatják őket.

A Dolgozói Különdíjat is a Rakun Kft. megoldása nyerte. A Vodafone munkatársai által megszavazott, a fenntarthatóságot is szolgáló projekt illeszkedik a vállalat célkitűzéseihez, ugyanakkor a Vodafone szakmai segítségével még nagyobb sikereket érhet el a jövőben. A különdíjast a Vodafone mentorcsapata fogja felkarolni és fél éven keresztül  segíteni a projekt megvalósításában és továbbfejlesztésében.

A zsűri tagjai:

• Solymár Károly Balázs, Digitalizációért Felelős Helyettes Államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium
• Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Vállalati Kapcsolatokért Felelős Vezérigazgató-helyettese, az Igazgatóság tagja
• Litkai Gergely, a Dumaszínház tulajdonosa és produkciós vezetője
• Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője, az Oktogon Ventures partnere
• Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója
• Erdős Sándor, a Vodafone Magyarország Alapítvány Digitális Kórházi Angyala
• Váczi Dorka, a Vodafone Magyarország Alapítvány Digitális Oktatási Angyala

A Budapesti Metropolitan Egyetem Dér Csaba Dezső által vezetett Marketing Műhelye közel 600 hallgatót kérdezett meg arról, hogyan változott egyes tevékenységek kapcsán a motivációjuk, mivel foglalkoztak többet és mivel kevesebbet az otthon töltött idő alatt, és hogyan értékelték a digitális tanulást, a munkát, a szórakozást. Az eredmények alapján az online lét nem hozott akkora változást az egyetemisták mindennapi szokásaiban, mint azt előzetesen gondolhatnánk.

Megduplázódott a digitális térben töltött idő

A járvány alatti időszakban – értelemszerűen – lényegesen többet töltöttek a digitális térben a hallgatók – mind a mobilhasználatra, mind a munkára és a szórakozásra fordított idő legalább megduplázódott. A pandémia előtt a hallgatók legnagyobb része napi 4-6 órát töltött online, ez mostanra a 7-9, sőt akár a 10-12 órát is eléri.

Kevesebb idő a barátokkal, több a családdal

A válaszadók 61 százaléka kevesebb időt tölt a barátokkal, mint a járvány előtt, 25 százalékuk ugyanannyit, és csupán a válaszadók 4 százaléka többet. A családi kapcsolattartás tekintetében a válaszok pont ellenkező képet mutatnak: a többség (81%) ugyanannyi vagy több időt tölt a családjával most, mint a pandémia előtt. A koronavírus emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása a leghangsúlyosabb a hallgatók válaszai között: a kitöltők 57 százaléka érzi úgy, hogy negatív hatással volt a járványhelyzet a kapcsolataira.

Ugyanannyi tanulás, de nagyobb motiváció

A hallgatók közel fele (46%) nyilatkozott úgy, hogy a digitális oktatásra való átállás óta is ugyanannyit tanul, mint korábban. Ez az esetek közel felében hetente pár órát jelent, a válaszadók 43 százalékánál pedig naponta pár órát. A kitöltők 35 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a motivációja a tanulás terén, 23 százalékuk nem érez változást, 42 százalékuk pedig pont motiváltabbnak érzi magát. A pandémia alatt az önfejlesztés és a tanulás volt az a tevékenységi kör, amelyet a legpozitívabban éltek meg a kitöltők: a válaszadók 46 százaléka gondolja úgy, hogy a koronavírus okozta helyzet pozitívan hatott ezekre a területekre.

Sport és kikapcsolódás

A sportolási kedv a járvány előtti szinthez képest egyértelműen csökkent, a kitöltők 40 százaléka kevesebbet mozog, mint korábban, 28 százalékuk viszont többet, míg a hallgatók negyede ugyanannyit mozog. A kirándulás sem feltétlenül lett népszerűbb időtöltés a bezártság idején: a válaszadók egyharmada ugyan több időt tölt a szabadban, kétharmaduk azonban ugyanannyit vagy kevesebbet. A hallgatók 17 százaléka naponta pár órát, 42 százaléka hetente pár órát, 19 százaléka havonta pár órát tölt el sporttal, 22 százalékuk azonban semennyi időt nem fordít a mozgásra. Sétával, kirándulással a diákok többsége hetente vagy havonta pár órát tölt – a kitöltők fele jelenleg nagyobb motivációt érez a kiránduláshoz, sétához, mint korábban.

A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus összességében negatív hatással volt a sportolási szokásaikra, 21 százalékuk azonban úgy érzi, a pandémia kifejezetten pozitívan hatott rájuk ezen a téren.

Nem taroltak a hobbik

A bezártság a hobbikra fordított idő szempontjából sem hozott nagy változást a hallgatók életében: a diákok 40 százaléka jelenleg is ugyanannyi időt tölt a hobbijával, mint korábban, és többen vannak azok (31%), akik jelenleg kevesebbet foglalkoznak a hobbijukkal, mint azok, akik többet (24%). A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben motiváltabb lett a hobbijával kapcsolatban, 25 százalékuk azonban úgy érzi, inkább csökkent a motivációja.

A hallgatók 27 százaléka a pandémia ideje alatt újra elővette egy régebbi hobbiját, 17 százalékuk pedig valamilyen új hobbit talált magának ebben az időszakban. Ezek a válaszadók a legnagyobb arányban (38%) a kézműves tevékenységek felé kezdtek el nyitni. A legnépszerűbb új hobbi a rajzolás, a színezés és a festés volt, ez után pedig a sport, majd az olvasás és az írás kapott helyet a legkedveltebb új tevékenységek listáján. Többen választották új időtöltésnek az önfejlesztést vagy nyelvtanulást (9%), a társas- vagy videojátékot (8%) és a sütés-főzést (8%) is.

Sütés-főzés és háztartás

A hallgatók negyede nyilatkozott úgy, hogy jelenleg kevesebbet főz, többségük ugyanannyi vagy több időt töltött ételkészítéssel a pandémia alatt. A válaszadók 44 százaléka érzett a bezártság ideje alatt nagyobb motivációt a sütés-főzéshez, 18 százalékuknak pedig kifejezetten kevesebb kedve volt hozzá. A háztartási teendők kapcsán a hallgatók 35 százaléka lett motiváltabb, mint korábban. Érdekesség, hogy hiába vagyunk leginkább otthon, a válaszadók 30 százaléka kevesebbet fordít háztartási feladatokra.

Munka

Az egyetemisták csupán 22 százaléka töltött kevesebb időt munkával– 73 százalékuk ugyanis ugyanannyit, vagy többet dolgozik jelenleg a járvány előtti időszakhoz képest. A fiatalok motivációja a munka kapcsán lényegesen nem változott, azonban a kitöltők közel fele (46%) negatív élményként írja le a pandémia alatt tapasztalt változásokat.

Önképzés, kreativitás, lelkesedés

Tavaly március óta az egyetemisták közel fele kezdett el valamilyen online kurzust. A hallgatók többsége a saját egyetemi képzéséhez kapcsolódó kurzusra iratkozott fel, de sokan voltak azok is, akik valamilyen új területen szerették volna bővíteni tudásukat – néhányan pedig több képzésbe is belekóstoltak. A válaszadók közel negyede kezdett el valamilyen nyelvi tanfolyamot a járvány ideje alatt, és népszerű volt a számítógépes ismeretek fejlesztése (Excel, programozás, szoftverfejlesztés) is. Sokan kezdtek el művészet és marketing témájú kurzusokra járni, néhányan pedig OKJ-s képzésre (pl. szépségápolási, mezőgazdasági), illetve KRESZ tanfolyamra iratkoztak be. Bár a hallgatók számos új dologba belefogtak, a többségük (55%) úgy értékelte, a világjárvány okozta helyzet negatívan hatott a lelkesedésére.

Miért nehezebb most az érettségire felkészülni?

A közel 300 megkérdezett diák válaszaiból alapvetően az látszik, hogy mostanra a tanárok és a diákok is elfáradtak. A digitális oktatás, a különórák, az e-learning tananyagok, de még az osztálytársakkal, barátokkal való kapcsolattartás is mind digitális eszközökön történik és ez mostanra teljesen kimerítette a diákokat. A másik komoly problémának azt tartják a válaszadók, hogy a tanárok jellemzően kétféle módon reagáltak a digitális oktatásra. Az egyik csoportba tartozó tanárok a tananyagból nem adnak le annyit, mint amennyire a diákoknak valós igényük lenne. Itt az okok nagyon sokfélék lehetnek, a technikai problémák mellett a tanárok informatikai eszközök iránti kompetenciájának hiányán keresztül motivációs problémákon át számtalan tényező szerepet játszhat. A másik csoportba tartozó tanárok tényleg mindent meg akarnak adni a diákoknak, de az sokszor már túl sok. Vagyis egyszerűen annyira túlterhelik a tanulókat segédanyagokkal, feladatokkal, házifeladatokkal.

A válaszokból az is kiderül, hogy a diákoknak a tananyag leadása mellett gyakran nagy szükségük lenne a tanároktól több gyakorlatias tanácsra, trükkre és taktikára az érettségire készülésük közben. A kérdőívet összeállító OKTONDI és mateking.hu ebben is próbál a diákoknak segítséget nyújtani.

„Igyekszünk minél több tippet és gyakorlási lehetőséget adni a matekból készülő diákoknak. Megtudhatják például, hogy melyik témakör hány pontot fog érni nekik a matek érettségin, így jobban be tudják osztani az idejüket, fókuszálni tudnak a fontosabb területekre” – mondja Mosóczi András, a mateking.hu alapítója. A mateking.hu ingyenesen használható érettségi felkészítő felületéről kiderül például, hogy a legutóbbi tíz középszintű feladatsor alapján a valószínűségszámítás feladatok érik a legtöbbet, átlagosan 13,4 pontot feladatsoronként, második helyen áll a számtani és mértani sorozatok átlagosan 10,4 ponttal, a harmadik helyen a statisztika feladatok vannak 8,8 ponttal. A teljes lista itt érhető el: https://www.mateking.hu/matek-erettsegi#top20

Arra a kérdésre, hogy mi az, ami miatt könnyebb most az érettségire készülés, egyértelműen azok a válaszok érkeztek, hogy több alvás, több szabadidő és a saját igényeknek megfelelő időbeosztás. Az időbeosztás a megkérdezettek felének nem okozott jelentősebb kihívást, ugyanakkor a válaszolók másik fele arról panaszkodott, hogy sokszor jelent számukra problémát az idejük strukturálása. Ennél a kérdésnél és más további kérdéseknél is látszik, hogy a megkérdezett diákok nagyjából fele képes konstruktívan, megfelelő szabályok és keretek között gazdálkodni a rájuk szakadt extra idővel, míg a másik felüknek ez komoly problémákat okozhat.

Mi segítene legjobban az érettségire készülésben?

Itt a válaszokból egyértelműen az rajzolódik ki, hogy nem egy újabb e-learning oldal, egy újabb jegyzet, egy újabb tankönyv az, amire a diákoknak leginkább szükségük van, hanem arra, hogy a tanár segítsen nekik a tananyag megfelelő feldolgozásában, segítsen abban, hogy a lexikális jellegű tananyagból mit és hogyan tanuljanak meg, a készségszintű ismeretek esetében pedig miként gyakoroljanak. Itt szintén előtérbe kerülnek a motivációs problémák.

A diákok nagyjából fele képes belső motiváció alapján saját maga számára kijelölni a tanulás irányát, míg a másik felének egyértelműen külső motivációra van szüksége. A válaszokból az látszik, hogy ezt a hagyományos jelenléti oktatás során lényegesen jobban megkapják, mint a digitális oktatás keretei között.

Mi az amit megtartanál az online oktatásból?

„Semmit” – Ez volt erre a kérdésre a megkérdezettek jelentős részének a rövid, ugyanakkor eléggé sokatmondó egyszavas válasza. Az oktatásban a diákok számára is egyértelműen fontos a személyes jelenlét. Ennek hiánya pedig hosszú távon lényegében az egész oktatási szisztémát veszélyezteti. A digitális tananyagok alapvetően tetszenek a diákoknak, ezeket a jelenléti oktatás hasznos kiegészítőjeként sokan megtartanák a jövőre nézve is. Vannak, akik egy hibrid oktatást preferálnának, például heti 3 nap jelenléti és 2 nap digitális oktatás formájában, míg vannak olyanok is, akik szerint a „tölteléktárgyakat” nyugodtan lehetne a jövőben csak digitálisan oktatni. Jellemzően a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, a nyelvek kivételével az összes többi tantárgy – nyilvánvalóan érdeklődési körtől függően – beleesett a „tölteléktárgy” kategóriába.

Van olyan tantárgy, ami most nagyobb kihívást jelent?

Meglepő módon itt a történelem majdnem ugyanakkora kihívást okoz a diákoknak, mint a papírforma szerint első helyen álló matematika. Vagyis a diákoknak a matematika érettségire való felkészülés okozza a válaszok alapján a legnagyobb kihívást, de szorosan a nyomában a történelem, a harmadik helyen pedig jóval kisebb gondot okozva a magyar és a biológia áll. Az is kiderült, hogy a történelem tanulásával állnak legrosszabbul a megkérdezett diákok és itt komoly gondot okoz nekik, hogy pontosan mit és hogyan kellene tanulniuk annak érdekében, hogy sikeres érettségit tegyenek a tárgyból.

A matekkal kicsit jobban állnak ugyan, mégis ettől tartanak a legtöbben. A matekkal kapcsolatban sokaknak okoz problémát, hogy miként gyakoroljanak, hol találnak olyan feladatokat, amelyek valóban segítenek a felkészülésben.

„Az érettségi feladatok egy praktikus és viszonylag sekély matematikatudást kérnek számon ellentétben a négy éven át tanult mélyebb, de sokszor kevésbé gyakorlatias matektudással szemben. Ezért is fontos, hogy azok a diákok, akik bizonytalanok a tudásukban, célzottan érettségi feladatsorokon keresztül készüljenek” – tanácsolja Mosóczi, hozzátéve, azt is, hogy egészen más egy üres papíron egy tollal feladatokat megoldani, mint a monitort nézve válaszolni pár kérdésre vagy csak videókat nézegetve átvenni az anyagot.

„Néztem már néhány filmet a Csomolungma megmászásáról, de ezek alapján még nem vágnék bele” – szemléltette ezzel azt a problémát, amikor a diákok csak megnéznek pár videót és abban az illúzióban érzik magukat, hogy már tudják is a tananyagot. „A mateking.hu érettségi felkészítő felületein kimondottan az önálló gyakorlásra tanítjuk meg a diákokat” – teszi hozzá Mosóczi.

A korlátozások miatt számos diák kényszerült arra, hogy otthonról tanuljon, a nem megfelelően kialakított tanulósarok vagy a túl sok képernyőhasználat azonban hosszabb távon is kifejtheti negatív hatásait. Némi tudatossággal viszont ezek könnyen csökkenthetők.

Kék fény

A képernyők, kijelzők használatára azért is érdemes odafigyelni, mert az általuk kibocsátott ún. nagy energiájú, káros ibolyakék fény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, de hosszú távon a teljes bioritmust is felboríthatja azzal, hogy csökkenti az elálmosodásért felelős melatonin hormon szintjét. Az LG szakértői szerint, mivel a monitorokat, laptopokat hosszú órákon keresztül, folyamatosan és közelről nézik a diákok, fontos, hogy a fényerő és a kontraszt megfelelően legyen beállítva – a túl sötét képernyő ugyanis pont olyan fárasztó lehet a szemnek, mint a túl erős fény. A pihentető alvás érdekében 1-2 órával lefekvés előtt már javasolt eltenni az okostelefont és a tabletet is, de legalább alkalmazni a komfort nézet vagy kékfényszűrés-funkciót. Hasonlóan befolyásolhatja a nyugodt pihenést az esti órákra eső tévézés is: érdemes olyan kijelzőjű készüléket választani, amely kevesebb kék fényt bocsát ki. Az LG OLED paneljei például nagyjából feleannyi kék fényt bocsátanak ki, mint a hasonló LCD tévék, ezért hivatalosan is kiérdemelték a „szemkímélő kijelző” minősítést a világ egyik vezető műszaki minősítő intézetének számító német TÜV Rheinland tesztjén.[1]

Ergonomikus tanulószoba

Azért, hogy a tanulás és a szabadidő kellően elkülönüljön egymástól, érdemes kijelölni egy kifejezetten tanulásra szánt íróasztalt és ahhoz egy állítható magasságú, dönthető háttámlájú, mozgatható karfával felszerelt széket választani. Ha nincs lehetőségünk beszerezni egy ilyen ülőalkalmatosságot, a fenék alá helyezett párna sokat javíthat a kényelmen és a testtartáson is. Az ideális az, ha a felkarok párhuzamosak a gerinccel, a billentyűzet pedig kényelmesen elérhető úgy, hogy az alkar 90 fokos szöget zár be a felsőtesttel.

A legideálisabb eset az, amikor az asztalon külön monitor és billentyűzet kap helyet, hiszen a gerincnek az a legjobb, ha az elsődlegesen használt kijelzőt szemmagasságban helyezzük el. Ha a diák laptopon tanul, érdemes egy egérrel és egy billentyűzettel kiegészíteni a tanulósarkot, hogy a laptop képernyőjét szemmagasságig emelhessük. A képernyő legyen legalább egy kartávolságra, vagyis nagyjából 43 cm-re a szemeinktől, és úgy helyezzük el a szobában, hogy lehetőleg ne tükröződjön vissza róla a beszűrődő napfény. „Otthonunkban a legjobb választás egy 27 hüvelykes monitor, amely akár két ablakban is kényelmes szerkesztést biztosít anélkül, hogy elfoglalná a teljes íróasztalt. A szemek kímélése érdekében válasszunk minőségi, stabil és pontos színmegjelenítésű, villódzásmentes képernyőt, például egy IPS paneles monitort, melyek között már elérhetőek kimondottan ergonómikus talppal rendelkező modellek is, így a manapság hosszabb kijelző előtt töltött időben is biztosítható a teljes komfortérzet” – tanácsolja Orémus Eszter, az LG szakértője.

Mozgás, szellőztetés és alvás

Az iskolai vagy egyetemi órák közötti szünetek lehetőséget adnak a test átmozgatására, az otthoni tanulás során azonban könnyen elmosódhatnak ezek a határok – így történhet meg az, hogy a fiatalok órákon keresztül fel sem állnak a gép elől. Az irodában dolgozókhoz hasonlóan nekik is érdemes félóránként-óránként felkelni a gép elől és mozogni, elvégezni néhány tornagyakorlatot és a szemet is egy kicsit megtornáztatni. Azokat, akik hajlamosak erről megfeledkezni, a mobiltelefonon beállított emlékeztető figyelmeztetheti a rendszeres mozgásra és folyadékpótlásra. Külön emlékeztethetjük magunkat a szellőztetésre is: a friss levegőről fűtési szezonban sokan hajlamosak megfeledkezni, az agyunk ideális működéséhez – azaz pont a tanuláshoz – azonban megfelelő mennyiségű oxigénre is szükség van.

A jó teljesítményben kulcsszerepet játszik a minőségi alvás is, amit nagyban nehezíthet a bezártság, szervezetünk ugyanis a négy fal között könnyen összezavarodhat a napszakokat illetően. A reggeli alvással töltött órákra ezért érdemes gondosan elzárni a fény útját, az esti órákban, az elalváshoz közeledve egyre kevesebb lámpát használni, éjszakára pedig minden fényt lekapcsolni. Szervezetük optimális működését mindemellett a diákok azzal segíthetik, ha minden nap hasonló időpontban ébrednek fel és fekszenek le – a rendszernek köszönhetően az alvás pihentetőbb, a napközbeni tanulás, koncentrálás pedig hatékonyabb lesz.

[1] A német TÜV Rheinland mérnökei egy komplex vizsgálat során többek között a vibrálás mértékét, a képminőséget és a kékfénykibocsátás mennyiségét vizsgálták a paneleken. A vizsgálat során kiderült, hogy az LG 65 hüvelykes OLED paneljeit 34 százalékos kékfény-kibocsátás jellemzi, ami jóval a szervezet által meghatározott 50 százalékos egészségügyi határérték alatti eredmény. A teszteken azt is megállapították, hogy az LG OLED paneleken szinte alig tapasztalható vibrálás (0,87%), ami szintén kimagasló érték még a csúcskategóriás LCD panelekhez képest is, amelyek esetében ennek duplája a jellemző. Mivel az LG OLED kijelzői a képminőség tekintetében is kimagaslóan teljesítettek a teszten, a panelek megkapták a TÜV Rheinland ISO 9241-307 tanúsítványát, azaz hivatalosan is kiérdemelték a „szemkímélő kijelző” minősítést.

[1] A német TÜV Rheinland mérnökei egy komplex vizsgálat során többek között a vibrálás mértékét, a képminőséget és a kékfénykibocsátás mennyiségét vizsgálták a paneleken. A vizsgálat során kiderült, hogy az LG 65 hüvelykes OLED paneljeit 34 százalékos kékfény-kibocsátás jellemzi, ami jóval a szervezet által meghatározott 50 százalékos egészségügyi határérték alatti eredmény. A teszteken azt is megállapították, hogy az LG OLED paneleken szinte alig tapasztalható vibrálás (0,87%), ami szintén kimagasló érték még a csúcskategóriás LCD panelekhez képest is, amelyek esetében ennek duplája a jellemző. Mivel az LG OLED kijelzői a képminőség tekintetében is kimagaslóan teljesítettek a teszten, a panelek megkapták a TÜV Rheinland ISO 9241-307 tanúsítványát, azaz hivatalosan is kiérdemelték a „szemkímélő kijelző” minősítést.

Lezárult az utóbbi idők egyik legrendhagyóbb oktatási féléve. Nyáron úgy tűnt, hogy a tanárok és a diákok lassan megfeledkezhetnek a tavasszal a vírus következtében kialakult oktatási nehézségekről, és szeptemberben újra a normál körülmények között köszönthetik egymást az iskolában. De a járványhelyzet őszi alakulása átírta a számításokat. Az oktatás ugyan kötelezően csak a gimnáziumokban tért vissza az online formára, a zavartalan tanmenet biztosítása így is sok pedagógus számára okozott kihívásokat.

„A tavasszal történt események valósággal sokkolták a közoktatásban szereplőket, mert akkor az egyetlen lehetséges útnak a távoktatásra való átállás tűnt. A nyári szünet ugyan adott egy lélegzetvételnyi szünetet, de a jelenlegi tanév továbbra is nagyon bizonytalan, mert azzal, hogy folyamatosan tolódik a korlátozások határideje, nem látni, hogy mikor lesz vége” – mondja Koren Balázs.

A középiskoláknak különösen nehéz a jelenlegi helyzet, még inkább a számos olyan hatosztályos gimnázium számára, ahol a hetedik és nyolcadik osztályosok még az osztályteremben követik a tanórákat, a felsőbb évesek viszont már otthonról, ami hatalmas terhet ró a pedagógusokra. Nekik akár folyamatosan, váltakozva kell az egyik órát a jelenlévő diákoknak, majd az online bejelentkezőknek megtartaniuk. Ráadásul számtalan olyan helyzet is adódik, amikor egy-egy diák, vagy akár az egész osztály karanténba kerül, és ilyenkor hibrid környezetben kell tanítani.

Átok vagy áldás a hibrid oktatás?

 A hibrid oktatás látszólag csak az élő és az online tanítás összegyúrása, mégis egy teljesen újszerű formátum, amit nem könnyű elsajátítani. „A tavaszi időszakban minden tanár arra kényszerült, hogy digitális környezetben oktasson, és távolról adja át a tananyagot a diákoknak. Ezzel szemben a hibrid környezet azért különösen speciális, mert megosztja a pedagógus figyelmét, hiszen az osztály egyik része személyesen, míg a másik online vesz részt a tanórán” – magyarázza a HiperSuli szakmai vezetője.

 Alapvetően minden módszernek, így az oktatáskutatásnak is több pillére van, az átgondolástól, a kialakításon át a kipróbálásig. Koren Balázs szerint gondot jelent, hogy ennél a módszernél kimaradt a felkészülési fázis. „Az oktatás soha nem úgy működött, hogy a diákok „tesztalanyok” voltak, hanem általában minden módosítást, változást alapos tervezés, előkészítés előzött meg, és ha minden megfelelőnek bizonyult, csak akkor vezették be. Egy oktatáskutatás akár egy 8-10 éves ciklust is felölel, de ebben a különleges esetben erre nyilván nem volt lehetőség. Az oktatás jelenleg startup üzemmódban működik. Egy termék esetében nem probléma, ha elhasal, maximum csődbe megy a vállalkozás. De ha a diákok esetében valami nem működik, annak egy életre hatása lesz a diákok jövőjére.”

Annak ellenére, hogy a módszer rohamtempóban került be az oktatásba, hosszú távon is velünk maradhat, hiszen járványok a jövőben is lesznek, emellett pedig a hibrid oktatás különösen hasznos a tanteremtől távollévő diákok tanórába való bevonására is.

Digitális háttértudás birtokában könnyített a pálya

Az elmúlt félév során a HiperSuli legfontosabb célkitűzése a programban résztvevő tanárok támogatása volt. Koren Balázs szerint szinte mindegyik tagiskolájukban volt olyan pedagógus, aki idővel már nem is igényelt segítséget a digitális oktatás terén, hanem maga nyújtott segítő kezet azoknak a pedagógus társaknak, akiknek erre szükségük volt. „Nem mindenki érzi magát komfortosan az online vagy digitális oktatásban. Így fontos lépésnek tartottuk, hogy a program lelkes tanárai segítsék kollégáikat abban, hogy elérjék diákjaikat, eredményesen tudjanak oktatni, és mielőbb alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez.”

Koren Balázs szerint a HiperSuli sikeresen terjeszti és fejleszti a digitális oktatási módszertanokat, a programban résztvevő tanárok és iskolák révén pedig egy összetartó közösséget alkot. A program eddig több mint 600 tanárt és közel ötezer diákot ért el, az elmúlt félév során pedig 3000 fölé nőtt a HiperSuli keretében indított Webuni-kurzusokat elvégző pedagógusok száma. A program hamarosan további képzési formákkal gazdagodik. „Az elmúlt félév is bebizonyította, hogy egyre nagyobb szükség van a HiperSulikban megszerezhető tudásra és tapasztalatokra. Egyre több az érdeklődő iskola és pedagógus, ezért nagy erőkkel dolgozunk azon, hogy a közeljövőben még szélesebb körben tegyük elérhetővé a programot és az általa nyújtott lehetőségeket.”

Hasznos tippek a digitális oktatás témájában a HiperSuli oldalán.

A Vodafone Magyarország és a Mozaik Kiadó március óta közös célkitűzésének tekinti, hogy minél szélesebb körhöz eljuttassa a digitális oktatást támogató eszközöket és segítse azokat, akik számára nehezebben megoldható az otthoni tanulás. A Mozaik Kiadó a tavalyi év során több alkalommal is ingyenesen elérhetővé tette általános- és középiskolásoknak szóló médiatárát és könyveit, amelyet a Vodafone Magyarország hálózatán adatforgalom használata nélkül lehetett igénybe venni.

A Vodafone és a Mozaik Kiadó emellett 2020 októberében bevezette a Digitális Oktatás Csomagokat, amelyekkel az általános és középiskolás fiataloknak nyújtanak hozzáférést interaktív oktatási tartalmakhoz és könyvekhez. A szolgáltatás az otthoni tanulást és a digitális készségek fejlesztését kívánja segíteni.  A piacon egyedülálló konstrukcióval a szülők már havonta egy ebéd árának megfelelő összegért korlátlan hozzáférést kérhetnek gyermeküknek a Mozaik Kiadó digitális oktatási platformjához, melyen több ezer digitális oktatási tartalom érhető el. A Vodafone-nál 750 forintos havidíjjal elérhető Digitális Oktatás Csomag Alap mindamellett, hogy korlátlan hozzáférést biztosít ehhez az oktatási felülethez, 1 szabadon választott digitális könyvet is tartalmaz. A nagyobb csomagban, 2490 forintos havidíjért pedig 5 digitális könyv választható a választott évfolyam oktatási kiadványai közül.

A Vodafone Alapítvány és a Mozaik Kiadó most azért fogott össze, hogy a digitális oktatási tananyagok azokba a térségekbe is eljuthassanak, ahol nehezebben megoldható a digitális oktatás és adott esetben az otthoni tanulás. Az együttműködés keretében a Vodafone Alapítvány Digitális Iskola Programjában résztvevő közel 45, jellemzően kistérségi, hátrányos helyzetű gyermekeket oktató iskola összesen 1400 tanára igényelhet ingyenes hozzáférést a Mozaik Kiadó könyveihez és oktatási szoftveréhez, a mozaBookhoz.

„A tavalyi évben a távoktatásra való átállás és az otthoni tanulás korábban nem tapasztalt kihívások elé állította a pedagógusokat, a szülőket és a diákokat. Mindez még nagyobb nehézségeket jelentett a kistérségekben működő iskolákban. A Vodafone Alapítvány és a Mozaik Kiadó nekik szeretne segítséget nyújtani az ingyenes mozaBook hozzáféréssel, hiszen egyik legfontosabb alapelvünk, hogy a minőségi oktatás minden gyereknek jár, ezt pedig minden tőlünk telhető módon igyekszünk támogatni, segíteni. Bízom benne, hogy a Digitális Iskola Programban résztvevő iskolák tanárai számára felajánlott kedvezmény segítséget jelent majd mind a tantermi, mind a távoktatás során” – mondta el Flakstad Emőke, a Vodafone Magyarország Alapítvány főtitkára.

Az interaktív táblára és tanári számítógépre optimalizált mozaBook oktatási szoftver nagy előnye, hogy egyaránt alkalmazható tantermi és otthoni környezetben. Tantermi környezetben a tanár látványos, interaktív elemekkel és 3D-s jelenetekkel színesített prezentációkat mutathat be az interaktív táblán, míg távoktatás esetén otthonról is megtervezheti az órákat és meg is tudja tartani azokat a mozaBook segítségével. A rendszer digitális könyvei a nyomtatott oktatási kiadványok szöveges és képi anyagát interaktívan használható 3D-modellekkel, videókkal, feladatokkal és tematikus eszközökkel teszik érdekesebbé. A mozaBook-on túl a Vodafone Alapítvány és a Mozaik Kiadó 5 szabadon választható digitális könyvet is biztosít az tanároknak. A kedvezménnyel több, mint 13 000 rászoruló térségben élő diák tapasztalhatja meg a minőségi digitális oktatás kínálta lehetőségeket.

„A tanárok és a diákok helyzete sajnos az idei tanévben sem lett könnyebb, hiszen sokukat továbbra is kihívások elé állít a digitális oktatásban való hatékony részvétel. Nagyon fontos kiemelni, hogy nem csupán az a kérdés mit tanítsunk, hanem legalább ilyen fontos az is, hogy hogyan és milyen ismereteket közvetítünk a felnövekvő nemzedékek számára. Több mint 30 éves fennállásunk óta elkötelezettek vagyunk a széles körben elérhető, innovatív, minőségi oktatás mellett. Ezt az alapelvet tartottuk szem előtt a Vodafone Alapítvánnyal közösen kidolgozott felajánlásunk esetében is, amellyel a Digitális Iskola Programban résztvevő kistérségi iskolák pedagógusait és diákjait kívánjuk támogatni.” – mondta el Dr. Török Ildikó, a Mozaik Kiadó üzletfejlesztésért felelős igazgatója.

A Vodafone Alapítvány és a Mozaik Kiadó kedvezménye 6 hónapon át, egészen a 2020/2021-es tanév végéig vehető igénybe a Digitális Iskola Programban résztvevő tanárok számára.

Több száz gyerek megsegítését célozta meg nyáron a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az E.ON Hungária Csoport közös programja. Az energiacég 50 millió forintos támogatásával azoknak a sokgyermekes, nehéz helyzetben élő családoknak nyújtottak segítséget, amelyeknél a gyerekek nem, vagy csak részben tudtak részt venni a koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett digitális oktatásban, mert nem álltak rendelkezésükre az ehhez szükséges digitális eszközök vagy hiányosak voltak a használatukhoz szükséges készségek, ismeretek.

Ennek a problémának a megoldására olyan összetett, több hónapos szakmai programot dolgoztak ki, amellyel nem egyszeri segítséget, hanem folyamatos fejlődést és emellett kikapcsolódást is biztosítottak a gyerekeknek. Nyáron hat egyhetes tábort szerveztek a gyerekeknek, az őszi-téli időszakban pedig tanulóműhelyekben folytatták velük a közös munkát összesen négy helyszínen: a Somogy megyei Kastélyosdombón, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, Boldogkőújfaluban, illetve Vizsolyon.

A program egyik célja az volt, hogy ismét strukturálttá váljanak a részt vevő diákok napjai, a gyerekek visszazökkenjenek a megszokott kerékvágásba és visszaépüljenek a tanuláshoz szükséges koncentráció keretei. Mivel a foglalkozások időpontjai – iskolaidőben a délutánok és a hétvégék, illetve a nyári szünet máskor gondtalan napjai – a gyerekek számára korábban nem a tanulásról szóltak, a motiváció, a lendület megtartására kiemelten figyeltek a szervezők, így az élményszerűség kiemelt szerepet játszott a programok előkészítésekor.

A program keretében összesen 12 pedagógust szerződtettek a kijelölt falvakba, hogy segítsék a gyerekeket a lemaradások kezelésében.  A tanulóműhelyek a szakemberhiány miatt is hiánypótló támogatást jelentettek a településeknek. Kastélyosdombón bentlakásos hétvégi tanulóműhelyeken, a többi helyszínen iskola utáni, délutáni foglalkozásokon vehettek részt a gyerekek. A résztvevők kiscsoportos foglalkozásokon folyamatos támogatást kaptak a tanulásban, a szakemberek nyomon követték, hogy az egyes tantárgyakból mennyire vannak lemaradva és személyre szabottan támogatták a felzárkózást.

A gyerekek nem csak rutinos használóivá váltak a digitális eszközöknek, hanem a programozás alapjaival is megismerkedhettek a projektnek köszönhetően. A Segélyszervezet a tabletek és számítógépek mellett VR technológiával, drónokkal, 3D nyomtatókkal, Beebotokkal és LEGO robotokkal is bővítette digitális eszközparkját, amelyek teljesen új területet nyitottak a gyerekek felzárkóztatásában.

„Sok esetben a hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekeknek nincs jövőképük. Nem terveznek, az életük egyes lépéseinek, döntéseinek a következményeit sem látják, a programozás a strukturált gondolkodás fejlesztésében is tud segíteni. Kiemelten fontos, hogy a tanulás mellett élményt is adtunk a gyerekeknek, ami feltölti és tovább motiválja őket a közös munkára, a felzárkózásra” – mondta el Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója.

A diákok a jól elvégzett feladatokért, szorgalomért, órai aktivitásért tallérokat kaptak, amiket később egy általuk választott, a digitális tanulást is támogató eszközökre, például tabletre, mobiltelefon-tartóra, fülhallgatóra válthattak be. A tallérrendszert a gyerekekkel közösen alakították ki, bevonva őket a döntésekbe, ezzel is fejlesztve és aktivizálva a résztvevőket.

„Valós segítséget nyújtó programot álmodtunk meg, hogy a kiválasztott gyerekeknek olyan kapaszkodót nyújtsunk, amely segítségével később önállóan is boldogulnak majd. Ezt a célt nem lehet egy-két nap vagy hét alatt elérni, folyamatos jelenlétre és személyre szabott gondoskodásra, a motiváció és a lelkesesés fenntartására van szükség, így összetett programban és hosszabb időtávban gondolkodtunk. A gyerekek látványos fejlődése és tanulmányi eredményei a legbeszédesebb visszajelzést jelentik számunkra” – tette hozzá Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatóságának tagja.

 A tanuláson kívül a Kapaszkodó 2.0 program részeként összesen 180 gyermek vehetett részt nekik szervezett élménynapokon is. Az ismeretterjesztő és motiváló programokon a gyerekek új eszközöket próbálhattak ki, inspiráló tapasztalatokat szerezhettek és közelebb kerültek tanulótársaikhoz is, így könnyebben nyíltak meg az órákon is.

A program sikerességének egyértelmű visszajelzése, hogy a környező települések számos iskolájából érkezett megkeresés, hogy ők is szívesen csatlakoznának a Kapaszkodó 2.0 fejlesztő és élményt adó programjához

A digitális oktatásról nagyon sokaknak az ugrik be elsőre, hogy “csak soha többé ne legyen ilyen”. Hazánkban március 16-án lépett életben a tantermen kívüli digitális munkarend az iskolákban, ennek értelmében a gyerekek az általános és középiskolákban egyaránt áttértek a távoktatásra. Ez a precedens nélküli állapot a kicsiknek és a szülőknek is sok nehézséget okozott, amin együtt kellett átlendülniük.

Fülöp Hajnalka, a közel 90 ezer fős Online Otthonoktatás Facebook-csoport alapítója arról beszélt, a szülők szerepkonfliktust éltek át: munkavállalóként, szülőként, az oktatásban segítőként és az otthoni jólét biztosítójaként is helyt kellett állniuk szüleik, párjuk támogatása mellett.

„Ebben a helyzetben a belső harmónia elérése már szinte misztikus távolságba került, pedig ez az egyik alappillére a család működtetésének. Mivel a legtöbb digitális oktatási feladatot a kutatások szerint az anyák vállalták át, bátran kijelenthető, a legfontosabb rendező elv az kellett, hogy legyen: ha anya jól van, minden jól van” – fogalmazott.

Tudatos digitális szülőket segítő programja keretében módszerekkel, gondolkodásmóddal, digitális eszközökkel segíti a 21. századi gyerekeket nevelőket.

3-4 gyerekre 1-2 gép Budapesten is

Mint mondta, a tárgyi tudás hiánya főként a természettudományok és a matematika terén jelentkezett, amit csak tovább nehezített az ezeket övező negatív attitűd, ami jellemző a felnőtt lakosságra. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanártovábbképzésen például egy alsós tanító arról számolt be, hogy már a szorzótáblánál sokszor érezte, a szülő le van maradva a gyerekétől.

Molnár Janka Sára, az OKTONDI vezetője szerint a digitális oktatásban ahány ház, annyi problémával szembesültek a családok.

„Sajnos nagyon sok háztartásban nem áll rendelkezésre elegendő eszköz. Ez nem csak Kelet-Magyarországra igaz, ugyanis Budapesten és környékén is sok családot ismerünk, akiknél a 3-4 gyermekre 1-2 számítógép jutott, ezekkel kellett volna megoldani a home office-t és a tanulást egyszerre. Az már csak hab volt a tortán, hogy a legtöbb esetben a tanárok nem egy egységes felületet használtak a házifeladatok kiküldésére, anyag leadására, így egyszerre számos felületet kellett párhuzamosan nézni és észben tartani, akár 1-1 gyermek életében is” – fogalmazott.

Játékosan is lehet tanulni

Molnár Janka Sára arról is beszélt, ha megnézzük az elmúlt 100 évet, szinte minden rohamosan változott, fejlődött a közlekedéstől a kommunikáción át a mindennapi élet ügyintézéséig, kivéve az oktatást. 100 éve szinte pontosan ugyanazokkal a módszerekkel tanítottunk, mint ma. Szerinte ez nem maradhat így, az online platformok lehetnek az első úttörők a változás felé.

Hasonlóan vélekedik Mosóczi András, hazánk egyik legnagyobb online oktatási platformjának vezetője is  (nyitó képünkön). A jelenleg 140 ezernél is több felhasználóval rendelkező matematikaoktató weboldal, a mateking.hu alapító-vezetője szerint azért fontosak az online felületek, mert ezek rendkívül sok szemléltető módszert sűrítenek össze nagyon kis helyre. Egy-egy 5 perces tananyag elkészítése náluk 15-20 órát is igénybe vehet, így nyilván nem várható el egyetlen tanártól sem, hogy egy szál krétával a kezében egy zöld tábla előtt ugyanazt produkálja, mint egy ilyen tananyag. A diákoknak és a modern oktatásnak azonban igénye van ezekre a tananyagokra, de semmiképp sem a tanár helyett, hanem a tanár mellett. Ezek a digitális tananyagok az új világ tankönyvei. Éppen úgy, ahogy a lexikonok helyett ma már ott a Google kereső, a matek tankönyvek helyett ott van például a mateking.

„Komoly probléma ugyanakkor az, hogy kis túlzással aki tavaly még dinnyét árult, ma már az is online oktat. Gombamód szaporodnak az ilyen-olyan online oktató felületek, ahol kétes értékű, sok esetben sem szakmai, sem didaktikai tapasztalattal nem rendelkező cégek és magánszemélyek próbálnak hasznot húzni a szülők kiszolgáltatott helyzetéből és tanácstalanságából. Az online oktatás “Zimmer Feri”jei közötti eligazodásban támpont lehet, hogy vajon létezett-e már a platform a járvány előtt is. Természetesen abból, hogy valaki épp mostanra időzítette az indulást nem következik automatikusan, hogy az ne lenne minőségileg megfelelő. Jó pár kiváló oktató oldallal is találkoztam az elmúlt fél évben abból a több tucatból amely most kezdte a működését” – mondta Mosóczi András.

„A matek oktatás régi motorosaiból, akik már 5 évvel ezelőtt is bőven a pályán voltak és most is nagyon népszerűek, két igazán nagy platform említhető meg. Az egyik az általános iskolásokat és középiskolásokat oktató matekmindenkinek.hu a másik pedig a középiskolai és egyetemi matekot oktató általam vezényelt mateking.hu weboldal” – tette hozzá Mosóczi.

Online tanulás vs. távoktatás

Szemléletbeli különbség van aközött, hogy a jelenleg zajló folyamatot online tanulásnak vagy távoktatásnak nevezzük Dr. Vass Vilmos tanulásmódszertani szakértő, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) docense szerint. A távoktatásban ugyanis a hangsúly az oktatáson van: azon, hogy az oktató milyen tananyagot és hogyan ad le. Az online tanulás már elnevezésében is a diákok tanulására helyezi a hangsúlyt: ebben az esetben az a fontos, hogy az oktató hogyan segíti, támogatja a hallgatók felkészülését.

„Azok az oktatók, akik a tananyag leadására, és nem a hallgatók tanulására koncentráltak, hamar létszámcsökkenéssel és fekete ablakokkal találták szembe magukat az online órákon” – mondta el a szakértő, aki szerint pont a két szemlélet közötti különbségre világított rá a digitális oktatásra átállás. A kreatív feladatok, a hallgatói tevékenységek, kérdések és visszajelzések ugyanis lényegesen nagyobb szerepet kapnak az online tanulásban, amely így alkalmasabb a diákok motiválására a pusztán figyelemre és memóriára épülő egyszerű tananyagleadásánál.

Tanterem a XXI. században

A digitális tér rendkívül rugalmas, személyre szabott kereteket biztosít a tanuláshoz, hiszen az oktatókat bármikor elérhetik a hallgatók. A ritmust az eddig megszokott tanulási folyamatban az oktató és a tantermek adták, most viszont mindenki a saját ütemében haladhat. Ugyanakkor az online tanulásban lényegesen nagyobb a hallgatók egyéni felelőssége is. „Természetes, hogy ami érdekli a hallgatókat, azt szívesebben tanulják, éppen ezért a mi feladatunk, hogy felkeltsük az érdeklődésüket a tanított téma iránt. Azonban akármilyen jó módszertannal tanít is egy oktató, az osztályterem nem ad megfelelő kereteket a XXI. századi tanuláshoz – mondta el a szakértő. – Az elmúlt 15-20 évben hozzáférhetőbb lett az információ, és az információszerzés is felgyorsult, így már nem egyszerűen a hozzáférhető tudás mennyiségével, hanem az információ áramlásának sebességével is meg kell küzdenünk. Ehhez nem csak a megfelelő digitális eszközök jelentik a kulcsot: meg kell tanítanunk a diákokat arra, hogyan tudnak hiteles információhoz jutni a digitális térben és hogyan tudják alkalmazni a tanultakat.”

Alternatív megoldások, támogató intézmény

Bár a pandémia miatti digitális átállást sikeresen teljesítette több felsőoktatási intézmény, számos – például művészeti – képzés műhely- és eszközigényes gyakorlati kurzusai maradtak el kényszerűségből a 2019/2020-as tavaszi félévben. A Budapesti Metropolitan Egyetem fő célkitűzése a jelen helyzetben, hogy hallgatói a megkezdett félévüket eredményesen be tudják fejezni, valamint gyakorlati jegyeket és vizsgaosztályzatokat szerezhessenek úgy, hogy a teljesítéshez szükséges ismereteket is elsajátítják. Ezért a hallgatói visszajelzéseket is beépítve indította el az egyetem METUCare nevű programját, amelynek egyik lényegi eleme, hogy a koronavírusjárvány miatt meg nem tartható gyakorlati kurzusok – mint például stúdióban zajló divatfotózás, televíziós stúdiógyakorlat, sokszorosítógrafikai vagy éppen textil műhelygyakorlat – egy kéthetes intenzív szakmai program keretében szeptember elejére kerülnek át.

A járvány és a kijárási korlátozások radikális változást hoztak a hallgatók élethelyzetében is. Ezek feldolgozásában sokan szorultak mentális támogatásra is. A METUCare program részeként az intézmény bővítette az igényelhető karrier- és életviteli tanácsadási szolgáltatásait is: az egyetem képzett trénerei, szakemberei 5-10 alkalmas online konzultáció, terápia keretében segítenek igény esetén a diákoknak a szakmai fejlődésükkel és személyes problémáikkal kapcsolatos kérdésekben. A kijárási korlátozások idején több mint 120 hallgató élt a lehetőséggel.

Oktatás a járvány után

Dr. Vass Vilmos három forgatókönyv megvalósulását tartja lehetségesnek a tantermekbe való visszatérés után. Az első ilyen eshetőség, hogy semmi nem változik, és a tanulás-tanítás a korábbihoz hasonlóan zajlik majd. A második, hogy a digitális oktatás egyes elemeit az oktatók és a hallgatók is átültetik a tantermi térbe, és a két eszköztár egymás mellett él tovább – ez az ún. blended learning, amikor az internet és a digitális média nyújtotta lehetőségeket, valamint a hagyományos tantermi oktatás módszereit együttesen használják. A harmadik lehetőség pedig, hogy a digitalizáció meglepő módon pont az emberi tényezők szerepét és a progresszív oktatói szemléletet erősíti meg – nem a technológia vagy a tananyag lesz önmagában izgalmas, hanem az egyéni és a közösségi tevékenységek. „Egy ilyen, tanár és diák számára is pszichológiailag nehéz időszak után nehéz elképzelni, hogy ősszel ugyanonnan folytatjuk, ahol abbahagytuk. Fontos tanulság, hogy a digitális eszközök szerepe óriási lehet, azonban a legjobb eszköz sem pótolhatja az oktató személyiségét, valamint a közösség szerepét és a személyes jelenlétből adódó helyzeteket” – tette hozzá Dr. Vass Vilmos.