Mik kerülnek terítékre a három nap alatt?

Áttekintik, hogy az ellátásilánc-menedzsement területén hol jár és hová tart a digitalizáció által gerjesztett, rohamtempójú fejlődés. Ki hol tart a változásokra való reagálásban? Kinek milyen gyakorlati megoldásai vannak a külső környezet kihívásaira? Hogyan tudunk felkészülni a jövőben várható állapotokra? A válaszokban kellő helyet kapnak-e az emberi erőforrással való hatékony és felelős gazdálkodás megfontolásai, továbbá a drámai módon változó fogyasztói attitűdökre való adekvát reagálások?

Az előző évekhez hasonlóan most sem lesz hiány a gyógyszeripari ellátási láncot, a beszerzést, az e-kereskedelmet, a leant, az innovatív logisztikai megoldásokat és a HR-kérdéseket érintő témakörökből.

De számos speciális témakört is érintenek. Ilyenek többek között:

• a digitalizáció hatása a beszállító-kiválasztásra,
• a raktári folyamatoptimalizálás IoT megoldásokkal,
• a Big Data és gépi tanulás a logisztikában,
• a fuvarozók digitalizációs kényszere,
• az e-kommunikáció a gyógyszertárakban,
• a drónok alkalmazási lehetőségei,
• a „smart városi” ellátási láncok a fenntarthatóság jegyében,
• a folyamatfejlesztés coaching szemléletben,
• valamint a csomagolás, mint környezetvédelmi eszköz.

Ízelítő a programból, a plenáris előadások és a szekciók izgalmas témáiból

Az első napi plenáris ülésen Szöllősi-Nagy András professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, valamint az UNESCO-IHP Kormányközi Tanácsának elnökhelyettese arra világít rá, hogy a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlat nem lesz fenntartható a globális népességdinamikai előrejelzések és a várható klímaváltozás tükrében. A minőségi változást a digitális technológiák hozhatják el. A Big Data algoritmusok, a mesterséges intelligencia és a blockchain teljesen új lehetőségeket teremtenek a numerikus hidrológiai modellezésben, a lokális szinttől egészen a globális szintig.

Hogyan hat az óriási üzleti potenciált magában hordozó digitalizáció az egyénre és a társadalmakra? Melyek az igazi technológiai hajtóerők, amelyek meghatározzák a közeljövő fejlődését? Hogyan készüljünk fel a változásra? Milyen új képességekre lesz szükség? Mindezt új megvilágításba helyezi csütörtöki plenáris előadásában Georgiu Achilles, a CEU programigazgatója és az IBM Technológia Támogatási Szolgáltatások területének igazgatója.

A Kongresszus keretében, 2019. november 14-én együttműködési megállapodást ír alá a Holland Királyság Magyar Nagykövetsége, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt., valamint a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). A szakmai együttműködés keretében a Hollandiában életre hívott nemzetközi Lean&Green Europe program törekvéseit kívánják hazánkban is meghonosítani, azaz a közös cél a széndioxid-kibocsátás hatékony csökkentése az ellátási láncok szállítmányozási folyamataiban. A GS1 Magyarország 2019. október 1-jével vált a Lean&Green Europe szövetség tagjává, ezáltal a „zéró kibocsátás” küldetés hazai koordinátorává. A Fenntarthatóság szekció keretében a Lean & Green Europe részéről Leon Simons program menedzser, valamint a Chep Europe részéről Wojciech Rydlichowski mutatják be a program működését.

Bóna Krisztián, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetője a drónok alkalmazását, mint a jövő talán leginkább előremutató, legtöbb lehetőséget magában hordozó technológiáját vázolja fel, kitérve arra, hogy milyen kihívásokat idéz elő az alkalmazásuk és hogy merre tartanak a fejlesztések.

Újszászi Ferenc (Quehenberger Logistics Kft.) és Cserényi András (Evotrex Zrt.) olyan ipari IoT megoldásokkal ismertetik meg a szakmai közönséget, amelyek az automatikus eseményfelismerés, beltéri lokalizáció és a robotika területére fókuszálnak, és képesek növelni a raktározási folyamatok hatékonyságát és megbízhatóságát. Bemutatják továbbá, hogy ezek a megoldások hogyan képesek mérhető üzleti előnyt szolgáltatni és hogy hogyan képesek együttműködni meglévő Big Data megoldásokkal.

Érdekes színfoltnak ígérkezik a fenntarthatóság jegyében működő smart városi ellátási láncokkal foglalkozó szekció. Itt a következő főbb témák kerülnek terítékre:

• kooperációs lehetőségek és kommunikáció az érdekelt vállalatok között,
• koncentrált közös rakodóhelyek fejlesztésével kapcsolatos innovatív megoldások,
• koncentrált igénypontokat kiszolgáló városi áruforgalmi zsiliprendszerek,
• technológiai lehetőségek és szabályozási kérdések,
• az önkormányzat szerepe a smart megoldások életre hívásában.

A logisztika mellett az MLBKT által lefedett másik kiemelt szakmai terület a beszerzés. A kongresszus három beszerzés fókuszú szekcióval várja az érdeklődőket az alábbi témákban:

• beszerzés régiós csapatban,
• hatékonyságnövelés az indirekt beszerzésben,
• beszállító piaci egyensúly és egyensúlytalanság.

A digitalizáció nemcsak az eszközökre és folyamatokra van kihatással, hanem például megváltoztatja a munkakörülményeket is, melyhez alkalmazkodnia kell a munkavállalóknak és a munkaadóknak is. Pénteken kerekasztal-beszélgetés keretében  arra keressük a választ, hogy milyen képességekre van szüksége egy jó ellátási lánc szakembernek a digitalizáció korában. A témát vállalati, oktatói és hallgatói nézőpontból egyaránt körbejárjuk.