A globális óriások árnyékában egyre élesebb a verseny

A magyar e-kereskedelmi piac 2024-ben olyan átalakuláson ment keresztül, amelyre a szektor közel 25 éves magyarországi fennállása óta még nem volt példa. Az e-kereskedelem fejlődésének motorját már nem a belföldi és EU-s kereskedők jelentik, hanem a határon túli, import kereskedelem. Ezért amikor „magyarországi e-kereskedelmi piacról” beszélünk, fontos hozzátennünk, hogy mit értünk a „piac” alatt.

„Alig néhány évvel ezelőtt még a magyar e-kereskedelmi piac szinte kizárólag a Magyarországon működő vagy hazánkra stratégiai piacként tekintő EU-s kereskedőkből állt (magyar weboldallal és sokszor lokális csapattal). A belföldi e-kereskedőkön felül a nemzetközi kereskedők sokáig csak egy kicsi, jól tipizálható vásárlóréteg számára voltak releváns beszerzési forrás. Mostanra azonban a külföldi vásárlás ügyfélélmény, gyorsaság és szolgáltatási szint tekintetében is versenyképes alternatívává vált a belföldivel szemben” – emelte ki a Digitális Kereskedelmi Körkép legfontosabb megállapítását Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi csapatának vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség alelnöke.

Immár az import hajtja az e-kereskedelmi piacot

Az e-kereskedelem növekedési üteme 2022-ben és 2023-ban követte a teljes kiskereskedelmét, és nem tudott érdemben gyorsulni elsősorban a magas infláció elterelő hatása és az alávásárlások miatt. Ez a trend fordult meg 2024-ben. Az importéra beköszöntével a magyarországi e-kereskedelem két pólusúvá vált, hiszen a belföldi és az import e-kereskedelem versenye határozza meg az ökoszisztémát. Bár még csak az első három negyedév kapcsán áll rendelkezésre teljes körű adat^[1], a PwC mérései szerint a teljes piac 2024-es, összesített forgalma kb. 1920 milliárdos szinten zárhatott, éves szinten 15%-os bővülés mellett. Ebből a teljes tortából a belföldi és EU-s kereskedők 10%-os növekedés mellett mintegy 1600 milliárd forintot tesznek ki, melyhez az import e-kereskedelem – amit elsősorban a Temu dominál – további 330 milliárd forintot ad hozzá.

„A Temu magas szintű üzemeltetési modellje – gyors szállítás, egyszerű termékvisszaküldés és folyamatosan elérhető ügyfélszolgálat – a vásárlói elvárásokat is megemelte, és a belföldi kereskedők az akciókon túl szolgáltatási színvonal fejlesztéssel (például szélesebb körű, gyorsabb logisztika) próbálnak versenyben maradni” – tette hozzá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

Nyomás alatt a hazai kereskedők

A hazai vásárlók árérzékenysége, a globális szereplők kedvező árai és szolgáltatási színvonala olyan nyomást helyez a magyar kereskedőkre, amely technológiai fejlesztéseket, innovatív stratégiákat és fokozott marketingtevékenységet követel meg. A Temu sikere azt bizonyítja, hogy a vásárlók egyre inkább az ár-érték arány alapján döntenek, miközben a gyors szállítás és a kényelmes ügyintézés is alapelvárássá vált.

A kutatásban részt vett e-kereskedők véleménye alapján a hazai webáruházak számára a legnagyobb kihívást az új vásárlók szerzése (48%), a vásárlási gyakoriság növelése (39%) és a tőkehiány (35%) jelentik. A növekvő külföldi verseny és a piacterek térnyerése (27%) pedig tovább növeli a prést a hazai szereplőkön.

„A magyar e-kereskedők számára a globális és régiós szereplőkkel folytatott versenyben való helytálláshoz fejlett szolgáltatásokra, technológiai innovációra és magas szintű vásárlói élményre van szükség” – értékelte a kereskedők legnagyobb problémáit Timár Szabolcs, a PwC iparági szakértője és a kutatássorozat vezető elemzője.

2024 Magyarországon is a Temu éve volt

Követve az Európa-szerte tapasztalható folyamatokat, a Temu alig egy év alatt Magyarországon is az egyik legnagyobb e-kereskedővé nőtte ki magát. A kínai piactér a PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló iparági mérései szerint 2024-ben több mint 9 millió teljesített megrendelést generált, amihez – online vásárlói felmérések alapján – mintegy 110 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.

Bár a Temu 2024 utolsó hónapjaiban némileg lendületet vesztett – amiben az emelkedő árai és a romló árfolyam egyaránt közrejátszott – agresszív marketingkampányával nemcsak bevonzotta a vásárlókat, hanem az év egészét tekintve növelte is vásárlási gyakoriságukat. Kedvező árai miatt a vásárlók ugyanakkora költségkeretből több terméket tudtak vásárolni, ami tovább fokozta a vásárlási aktivitást.

A Digitális Kereskedelmi Körképben publikált adatok szerint az online vásárlók egyharmadának (34%), a 18-29 éves korosztály csaknem felének (47%) ott van a Temu applikációja a telefonján. 77% az olcsóbb, kedvezőbb árak miatt vásárolt innen, jelentős azonban azoknak az aránya is, akik a nagyobb választék, az egyszerű vásárlási folyamat és a magyar nyelvű weboldal miatt (is) őket választották.

Az applikáció terjedésével párhuzamosan a Temu fokozatosan letekert hirdetési intenzitásából, amit a Digitális Kereskedelmi Körképben bemutatott legfrissebb Growww Digital Temu Index is alátámaszt.  A hirdetési költéseken alapuló adatok szerint a kínai óriás hirdetési jelenléte még mindig számottevő Magyarországon, de folyamatosan, hónapról hónapra enyhül, 2025 januárjában pedig már mintegy 29%-os csökkenés látható 2024 januárjához képest. Vagyis a Temu közel harmadával csökkentette a hirdetési intenzitását az egy évvel ezelőtti állapothoz képest.

„A magyar e-kereskedőknek két lehetséges jövőképe van a globális óriások által uralt e-kereskedelem korában: megmaradni belföldi, lokális szereplőnek a hazai piacon, vagy a már bevált receptet alkalmazva regionális kereskedővé nőni. A cseh és a lengyel piaci szereplők már évek óta a terjeszkedés útját járják, és ennek eredményét, sikerességét itthon is láthatjuk” – foglalta össze a kitörési lehetőségeket Szabó László, a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség ügyvezető partnere.

A legalább havonta rendelő, rutinos vásárlói bázis adja a rendelések háromnegyedét

A jelenleg is aktív 4,2 milliós magyar online vásárlói bázis három csoportba sorolható: a ritkán vásárlók (31%), az eseti vásárlók (38%) és a rendszeres vásárlók (31%). A vásárlói bázis gyors növekedésével párhuzamosan a vásárlások gyakorisága tavaly enyhén csökkent, de a forgalom nagyobb részét – a csomagvolumen 75%-át – a rendszeres vásárlókat alkotó, legalább havi rendszerességgel online vásárló 31% bonyolította le 2024-ben.

Az elmúlt évek során a gazdasági nyomás és a magas infláció hatására a magyar vásárlók is tudatosabbá váltak. A Digitális Kereskedelmi Körképből kiderül, hogy 54%-uk mérlegeli, hol érdemes vásárolni, 36%-uk pedig gyakran elgondolkodik azon, hogy valóban szükséges-e egy adott termék megvásárlása. Az átlagos kosárérték 2024 során stagnált, ami a javuló, de a korábbi évekhez képest még mindig magasnak tekinthető inflációs környezetben az árérzékenység további fokozódását jelzi.

„A magyar vásárlók sokkal tudatosabbak lettek az utóbbi években, és ez átalakítja az e-kereskedelmi piac működését is. A tudatosság növekedése nemcsak kihívás, hanem lehetőség is a kereskedők számára, hogy kreatívabb ajánlatokkal és jobb ügyfélélménnyel tartsák meg a vásárlókat. Az ügyfelek szegmentálása, a prémium szolgáltatások igénybevételére feljogosító hűségprogramok, a halasztott fizetési konstrukciókat kínáló Buy Now Pay Later megoldások, illetve az olyan innovatív szolgáltatások, mint a csomagautomata, valamint az aznapi vagy garantált másnapi szállítás a vásárló megtartására és a fogyasztási gyakoriság ösztönzésére irányulnak” – hangsúlyozta Kerekes Antal, a PwC Magyarország technológiai tanácsadási üzletágának vezetője.

Technológiai fejlesztésekkel a vásárlói élmény növeléséért

Az e-kereskedelmi ügyfélélmény kulcsa egyértelműen a technológiai innovációkban rejlik, aminek egyik fontos területe a rendelések fizetése. A Digitális Kereskedelmi Körkép adatai szerint az online vásárlások 39%-át előre fizetéssel (bankkártyás vagy egyéb digitális fizetéssel) rendezték, míg az utánvétes tranzakciók aránya 61% volt.

„2024-ben tovább nőtt az előrefizetések aránya: már 10-ből 4 online rendelést előre kifizetnek a magyar vásárlók. Az olyan technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, mint a mentettkártyás és mobiltárcás fizetés az online kártyás fizetéseket egyre szívesebben alkalmazzák a készpénzes utánvét helyett.” – mutatott rá Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató DKSZ elnökségi tagja, a Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A rendelések átvételi módjait illetően 2024-ben új sebességi fokozatra kapcsolt a csomagautomaták terjedése: tavaly már minden negyedik e-kereskedelmi rendelést csomagautomatákba kértek a magyar vásárlók, ami részben annak is köszönhető, hogy az automaták száma 2024-ben csaknem megduplázódott 2023-hoz képest, és négy év alatt közel 9000 darabra emelkedett.

Nemzetgazdasági szempontból is fontos a hazai digitális kereskedelem erősítése

A Digitális Kereskedelmi Körkép tanulságait összegezve Bíró Pál, a DKSZ elnöke és a Google magyarországi vezetője arra utalt, hogy bár 2025 elején már mutatkoznak kedvezőbb tendenciák, továbbra is nagy a nemzetközi és régiós nyomás az e-kereskedelemben, ezért fontos támogatni és erősíteni a magyar kereskedők versenyképességét:

„2024 megmutatta, hogy a magyar e-kereskedelmi piacnak alkalmazkodnia kell a változó, globalizálódó körülményekhez, de a hosszútávú siker érdekében elengedhetetlen a gyors reagálás és a folyamatos fejlesztés. A hazai vállalkozások számára a nemzetközi trendek követése, a vásárlói igényekhez való igazodás, valamint a régiós terjeszkedés jelenti a túlélés és a növekedés kulcsát. Ennek érdekében szakmai, szövetségi és kormányzati oldalról is kiemelten fontos, hogy irányt mutassunk és edukációval, szakemberképzéssel, valamint támogatási és mentor programokkal segítsük az ökoszisztéma erősödését. Ennek részeként 2025-ben is elindul a DKSZ Mentorprogramja, miközben további képzési lehetőségek megteremtésén is dolgozunk.”

Módszertan:

Az idézett adatok a PwC és Digitális Kereskedelmi Szövetség együttműködésével készített „Digitális Kereskedelmi Körkép” című kutatássorozat 2024. év végi fordulójából származnak, melyben az e-kereskedelem keresleti (vásárlói) és kínálati (kereskedői) oldalát is vizsgáltuk.

A Digitális Kereskedelmi Körkép kínálat oldali mérése méretkategória és szektor szerint reprezentatív a PwC által nyilvántartott 38 ezres magyar webáruház sokaságra. A felhasznált lakossági kutatások mindegyike reprezentatív az aktív magyar online vásárlók sokaságára.

Forrás: PwC-DKSZ Digitális Kereskedelmi Körkép

^[1] Végleges, teljes éves adatok 2025 áprilisában várhatóak.

Hónapok óta egyre nehezedő súlya van azoknak a külföldi gigacégeknek, melyek extrém olcsó termékeikkel és mértéktelen reklámmal lopták be magukat a vásárlók szívébe a COVID-ot, majd a háborút követő energiaválságban, bizonytalan gazdasági és inflációs helyzetben. De még az AliExpress, Shein, Wish, Temu és most a legfrissebb szereplő Allegro mellett is akad jó pár agilis magyar e-kereskedő, akik képesek meghatározó konkurenciái lenni nemhogy itthon, hanem világszinten is ezeknek a gigacégeknek.

Ahogyan Európa több pontján, úgy Magyarországon is érezhető volt a lassulás az e-kereskedelemben, így ennek ösztönzésére hozta létre a Growww Digital, a Digitális Kereskedelmi Szövetség és az Ecommerce Hungary a HungarEcomm Stars díjat, kiemelve azokat a cégeket, akik egy ilyen bizonytalan piaci környezetben is képesek voltak a növekedésre. Erre azért is lesz szükség, mert a digitálismarketing-ügynökség szerint míg jelenleg az e-kereskedelem a teljes magyar kereskedelmi forgalom mindössze 10%-át teszi ki, ez az arány tíz év múlva a 20-25%-ot is elérheti. Ilyen környezetben, a külföldi cégek térhódítása mellett szükség lesz olyan magyar szereplőkre, akik világszinten képesek tényezővé válni.

Az Internet Hungary szakmai konferenciájának díjátadóján 47 e-kereskedőt díjaztak, de korántsem csupán az éves árbevétel számított. A gazdasági stabilitás, a digitális kompetencia és a piaci stratégia is döntő fontosságú volt. Három kategóriában, árbevétel szerint csoportosítva külön kiemelték a legsikeresebbeket. A lista alább olvasható:

1–5 milliárd forint árbevételű cégek:

1. Greenman Kft. (greenman.hu)
2. Nutriversum Kft. (nutriversum.com)
3. Suller-Táp Kft. (kutyakajas.hu)
4. Webshop Logisztika Kft. (Vágyaim.hu)
5. eOptika.hu Kft. (eoptika.hu)

5–10 milliárd forint árbevételű cégek:

1. WhiskyNet Kft. (whiskynet.hu)
2. Mobilredfox Kft. (mobilfox.com)
3. Furbify Hungary Kft. (furbify.hu)
4. Zákány Szerszámház Kft. (zakanyszerszamhaz.hu)
5. Dockyard Islands Kft. (dockyard.hu)

10 milliárd forint feletti árbevételű cégek:

1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu)
2. BioTech USA Kft. (shop.biotechusa.hu)
3. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
4. Vöröskő Kft. (euronics.hu)

A digitális szektorban rejlő potenciál megkérdőjelezhetetlen, egyes előrejelzések szerint az évtized végére 8000 milliárd forint többlettel járulhat hozzá a magyar gazdasághoz. A pandémia óta szárnyra kapott magyar e-kereskedelem – ami az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac volt 2021-ben – fontos szereplője lehet ennek. A hazai e-kereskedelmi ökoszisztéma szereplői előtt hatalmas lehetőségek állnak, ehhez azonban a digitális kereskedelem fejlesztésére van szükség.

Alapítása óta a Digitális Kereskedelmi Szövetség célja a magyarországi e-kereskedelem kihívásainak pontos megismerése és ennek nyomán a magyar e-kereskedelem átalakulásának előmozdítása, a hazai szereplők megerősítése és az export hajlandóság fellendítése. Ennek érdekében indította el idén tagjaival összefogva az egyedülálló Mentorprogramot, amely során tapasztalatot szerzett, elismert szakértők segítik a résztvevő cégek, a Furbify, a Lumenet és a Vágyaim.hu fejlődését, hogy minél előbb készen álljanak a nemzetközi terjeszkedésre és a mainál nagyobb kihívások megoldására.

Ahogy a DKSZ és a GKID által közösen készített tavalyi Online Export Kutatás rámutatott, a magyar e-kereskedők olyan kihívásokkal és nehézségekkel küzdenek, melyek jelentősen gátolják őket a fejlődésben és a külpiaci terjeszkedésben. A külföldi piacra lépést gátló okok többek között:

• a növekedés irányokat és lehetőségeket meghatározó hosszú távú stratégia hiánya;
• a fejletlen és rugalmatlan logisztikai megoldások követése;
• a helyismeret, piacismeret hiányából fakadó jogi és adminisztrációs problémák;
• a helyi szabályozási környezethez igazodó lokalizációs folyamatok nehézségei;
• a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés;
• és olyan tévhitek, mint a nem megfelelő termékkínálat, vagy az alacsony beszállítói alkupozíció.

A külföldi terjeszkedést illető kilátásokról és lehetőségekről Madar Norbert, a GKID vezető elemzője elmondta: “Az itthoni e-kereskedelmi szereplők jelenleg le vannak maradva a nemzetközi terjeszkedésben, aminek összetett okai vannak: egyrészt nem védjük a saját lokális piacunkat kellőképpen, másrészt jelentős erőforrás hiánnyal küzd a szféra. A problématudat építés, az attitűd-váltás, a stratégiai gondolkodás megváltoztatása és a következetes, hosszú távú tervezés viszont mind közelebb visznek a meglévő lemaradások leküzdésében.”

A DKSZ a kutatásban is megmutatkozó, fennálló kihívások leküzdése érdekében alkotta meg a Mentorprogramot, mely nem csak gyakorlati segítséget nyújt a résztvevők számára, de a sikereik útján példát mutat egyre több kereskedőnek, hogy a külföldi terjeszkedés elérhető és reális cél a magyar kereskedők számára is.

Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője, a Digitális Kereskedelmi Szövetség elnöke megjegyezte: “A DKSZ saját szervezésű Mentorprogramja személyre szabott tanácsadás útján olyan komplex tudásanyagot nyújt a szervezetfejlesztés, kutatás, marketing, kommunikáció, logisztika, jog és információbiztonság, digitalizáció, valamint a fizetéstechnika és kiberbiztonság területén, melyek hosszú távon képesek támogatni a cégek fejlődését.”

A rekordszámú jelentkezőt vonzott programban idén három céggel kezd el együtt dolgozni a Digitális Kereskedelmi Szövetség: a Furbify, a Lumenet és a Vágyaim.hu vezetőségével, akiket az elkövetkező fél év során személyre szabott tanácsadás keretében támogat, hogy az itthoni sikereikhez hasonló eredményt érjenek el külföldön is. Bíró Pál hozzátette: “A DKSZ céljai között szerepel, hogy a Mentorprogram résztvevőin túl is tudjuk segíteni a piaci szereplők fejlődését és nemzetközi terjeszkedését.”