A szervezeti átalakulás keretében a vezetői csapat új felállással folytatja munkáját. Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője (a nyitóképen) továbbra is a DKSZ elnökeként tevékenykedik, míg Madar Norbert, a PwC digitális kereskedelmi területekért felelős, vezető menedzsere – korábban a GKID vezető tanácsadója és partnere – alelnöki pozíciót tölt be. Az operatív vezetői feladatokat – az operatív vezetőség tagjaként – Bogos Boglárka látja el.

Az elnökség továbbá két új taggal bővült, Ocskay Lászlóval, az Oander Development Kft. ügyvezető igazgatójával, valamint Táncsics Andrással, a Boxy Zrt. vezérigazgatójával. Az új elnökségi tagok szakértelme és tapasztalata jelentős mértékben hozzájárul majd a szövetség stratégiájának megvalósításához.

„A DKSZ megújult vezetősége elkötelezetten dolgozik azon, hogy a digitális kereskedelem hazai és nemzetközi sikereinek aktív támogatója legyen. Az átalakulás lehetőséget teremt arra, hogy szövetségünk munkáját még erősebb alapokra helyezzük” – hangsúlyozta Bíró Pál, a DKSZ elnöke.

„Egy olyan időszakban, amikor az import és a TEMU egyre nagyobb szeletet hasít ki a magyar kereskedelmi és csomaglogisztikai piacból, kiemelten fontos, hogy a digitális kereskedelem területén működő hazai vállalkozások versenyképességét növeljük, és aktívan támogassuk nemzetközi piacra lépésüket. A magyar vállalkozások digitális (verseny)képességének erősítése ugyanis az egész magyar gazdaság dinamikusabb növekedéséhez is hozzájárul.  Céljaink elérése végett a DKSZ új vezetése az IVSZ-szel és az Ecommerce Hungaryvel közösen tárgyalásba kezdett a Nemzetgazdasági Minisztériummal egy jövőben szorosabb együttműködés kialakítása érdekében” – emelte ki Madar Norbert, a szövetség alelnöke.

Radó Mátyás (nyitó képünkön), az augusztusban megjelent „Egységesített Kereskedelem” című üzleti szakkönyv társszerzője szerint a legtöbb hazai tulajdonú kereskedelmi vállalat még a webáruháza felépítésével birkózik, miközben már rég az üzleti evolúció egy következő szintjével, az omnichannel szemléletű értékesítés kiépítésével kellene foglalkoznia. Ez a lemaradás azt eredményezi, hogy a hazai kiskereskedelem fájdalmasan ki van szolgáltatva a környező országokból a magyar piacra belépő, erősebb versenyzőknek. Ahhoz, hogy a hazai kereskedelem helyzete pozitív fordulatot vegyen, paradigmaváltásra lesz szükség, melynek során a hazai üzletek sem kerülhetik el, hogy bizonyos értelemben technológiai vállalatokká alakuljanak át.

A túlfogyasztás korában minden eddiginél nagyobb veszélyben vannak a kereskedők

Az elmúlt 3 évben csak az USA-ban 148, legalább 100 üzletet működtető kiskereskedelmi hálózat fejezte be a működését. A változásoknak áldozatul eső szereplőkben fellelhető közös vonás, hogy alábecsülték az online kereskedelem jelentőségét és nem ismerték fel benne a versenyképességük megőrzéséhez létfontosságú faktort. A szakértő szerint napjainkban azok a piaci szereplők, akik nem tudnak túllépni a gyártók és vevők közötti „áruállomásoztató” szerepükön, jelentéktelenné válnak a vásárlók szemében. “Ambivalens érzés látni, hogy egy olyan korszakban, amikor minden eddiginél többet fogyasztunk és minden korábbinál könnyebben jutunk hozzá bármilyen termékhez, az egykor óriási piaci kapitalizációval rendelkező kereskedő vállalatok nem tudnak élen maradni a versenyben. A ma is sikeres cégek annak köszönhetően maradnak relevánsak a vásárlók szemében, hogy túllépnek az alapvető eladási gyakorlaton, és olyan szolgáltatási portfóliót alakítanak ki, amivel a vevők igényeinek, problémáinak egy szélesebb körét oldják meg” – fejtette ki Radó Mátyás, az e-kereskedelmi tanácsadással és fejlesztésekkel foglalkozó OANDER Development Kft. egyik tulajdonosa.

Az omnichannel értékesítés túlélési stratégia lehet a klasszikus kereskedők számára

A piac jelenlegi állása azt mutatja, hogy a kereskedelem domináns pozícióit Magyarországon ma főként globális vagy regionális top kereskedők foglalják el, a hazai tulajdonú vállalatok pedig lassan, de biztosan lemaradnak ebben a versenyben. Az igazán eredményes kereskedelem mostanra egy többdimenziós és integrált játéktérré alakult, ahol a különböző csatornák erős kölcsönhatásba lépnek egymással. Azok a vállalatok, akik ezt felismerik, immár az omnichannel, azaz a „minden csatornás” megközelítést alkalmazzák, tehát arra törekednek, hogy a vásárlók számára ugyanolyan élményt nyújtsanak minden érintkezési ponton, függetlenül attól, hogy az adott csatorna fizikai, digitális vagy egyéb személyes interakció. Az omnichannel stratégia biztosítja, hogy a fogyasztók a lehető legkényelmesebb módon teremtsenek kapcsolatot a kereskedőkkel, ami napjainkban elengedhetetlen eleme a kiváló vásárlói élménynek. Ennek a kiszolgálási modellnek a bevezetése tehát egy fontos stratégiai lépés lehet a hazai kereskedőknek a vásárlókért folytatott küzdelemben.

„Az üzleti világ gyors változásainak egy leginkább kitett szektora a kereskedelem. Az értékláncok rövidülnek, amiből a kizárólag az áruközvetítéssel foglalkozó kereskedők egyre nagyobb számban kiszorulnak. Sok hazai szereplő sajnos még így sem realizálja, hogy ezek a tényezők mennyire átalakítják az üzleti környezetet. 2023-ban pusztán egy webáruház indítása már nem elég ahhoz, hogy a kereskedők relevánsak maradjanak a vásárlóik számára. Napjainkban a jövőorientált gondolkodás a teljes üzleti modell átformálásáról szól” – hívta fel a figyelmet Radó Mátyás.

Skálázható fejlődési fázisok és a nirvána

Amikor egy vállalat elkezdi kialakítani omnichannel szolgáltatásait, azok eleinte még igen fragmentáltak. Nem minden szolgáltatás érhető el minden csatornán, nem minden tevékenység követhető mindenhol, ahol az áruelosztási szereplőknek szüksége lenne rá és az azonnaliság élményét sem lehet mindenhol biztosítani. Az egységesített kereskedelem nirvána állapota akkor valósul meg, ha a vevők és az értékesítők minden érintkezési ponton teljes mértékben tisztában vannak a fogyasztói interakciók minden részletével, és nincs olyan szolgáltatás, amelyet ne lehetne az összes csatornán azonos minőséggel elérni és követni. Azonban, mivel az idő előrehaladtával új technológiák és szolgáltatások jelennek meg, az egységesített kereskedelem állapotának elérése állandóan kitolódik, így ez egy folyamatosan mozgó célpont, amelyhez csak közelíteni lehet, de elérni sosem.

“A könyvünk célja annak bemutatása, hogy a kereskedelem digitalizációja nemcsak IT probléma, hanem üzletfejlesztési kihívás is. Éppen ezért a vállalatvezetők fókuszát a fizikai és digitális értékesítési csatornák közötti akadályok felszámolására, a kereskedelmi folyamatok módszeres átalakítására és összehangolására kell irányítani” – hangsúlyozta Ocskay László, a könyv másik társszerzője, majd folytatta: “Ez az üzleti szakkönyv abban nyújt a vállalatok számára útmutatást, hogy miként lehet egy digitális kereskedelmi gyakorlatot sikeresen beilleszteni a vállalat működésének egészébe. Könyvünkben a digitális csatornákon elérhető üzletág kiterjesztések stratégiáit tárgyaljuk és mutatjuk be számos szemléletes példán keresztül, melyek mind hozzásegítik a hazai vállalkozásokat ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket és relevanciájukat a dinamikusan változó piacon.

A hazai szereplők kitörési lehetőségei

Ocskay László és Radó Mátyás több mint egy évtizedes széleskörű iparági tapasztalat alapján vezetik az olvasót azokon a fejlődési fázisokon keresztül, amelyeket a sikeres kereskedelmi vállalatok alkalmaznak az összehangolt szolgáltatói ökoszisztémák kialakításához. A könyv rámutat, hogy az online kereskedelem nem csupán egy alternatív értékesítési csatorna, hanem egy olyan lehetőség, melynek kiaknázásával a hazai vállalatok is átfogóbb és magasabb értéket nyújtó szolgáltatásokat kínálhatnak az ügyfeleik számára.

” Úgy gondolom, hogy optimistának kell lennünk a jövőt illetően, hiszen a magyar kiskereskedőknek is megvan az esélyük arra, hogy saját előnyeinket felhasználva megkülönböztessék magunkat a piacon. Ebben a régiós terjeszkedésben előttük járó szereplők lehetnek példaértékűek számukra. Ha a hazai vállalatok a helyi beágyazottságra építve teljes körű omnichannel integrációt valósítanak meg, akkor a tisztán digitális szereplőkhöz képest vonzóbb értékajánlatot tudnak kínálni és vissza fogják nyerni a korábbi erejüket” – fejtette ki Ocskay László.

A digitális kereskedelem felé való elmozdulás, valamint az online piacterek által kínált kényelem és elérhetőség azonban nem jelenti azt, hogy a vásárlók gondolkodás nélkül bármit betesznek a virtuális kosarukba. A kutatásból kiderül, hogy az online vásárlók több mint kétötöde (44 százalék) kifejezetten alapos és rászánja az időt a tájékozódásra egy-egy rendelés előtt. Ez többek között a webáruház saját oldalának, a különböző keresőoldalaknak, valamint az értékeléseknek az átböngészését jelenti. A nők jellemzően inkább 2-3, míg a férfiak akár 4 vagy több forrást is használnak, ami segíti őket abban, hogy biztosan a számukra legmegfelelőbb terméket/szolgáltatást rendeljék meg.

A felmérés eredményei arra is rávilágítottak, hogy a magyarok nem csak alaposak, de árérzékenyek is: a termék vagy szolgáltatás jó ára, illetve a kedvező kiszállítás sokaknál kiemelt szempont a webshop kiválasztásakor. Ezt igazolja az is, hogy a megkérdezettek több mint fele (54-56 százaléka) használ ár-összehasonlító oldalakat. Az alacsonyabb árakkal pedig egy-egy apró ajándék vagy egyedi webshop design, más webshopos nyereményjáték is csak nehezen tud versenyezni.

A fogyasztói magatartás formálódásában a jelenlegi gazdasági helyzet is szerepet játszik, hiszen egyre többen keresik a pénztárcabarát, költséghatékony megoldásokat. Az online piacterek pedig lehetőséget adnak arra, hogy a vásárlók megtalálják a versenyképes árakat és ajánlatokat. Az e-kereskedelem további előnye, hogy kényelmesen, a kanapénk nyugalmából böngészhetünk a termékek és szolgáltatások között és néhány kattintással, egyszerűen megvásárolhatjuk a számunkra leginkább tetszőt.

„Szeretnénk e-kereskedelmi, kereskedelmi partnereinket támogatni, hogy a lehető legjobban tudjanak teljesíteni ebben a kihívásokkal teli időszakban. Ennek érdekében több olyan aktivitással, kampánnyal is készülünk, amelyek a mindennapi üzletmenethez értékes tudást adnak, illetve közvetlenül is hatással lehetnek a tranzakciószám növelésére. Egy ilyen nyereményjátékra épülő kampányt zártunk sikeresen július végén és hamarosan több hasonló aktivitást is indítunk a SimplePay partnerek bevonásával. Emellett az edukációs szerepvállalásunkat is rendkívül fontosnak tartjuk, éppen ezért rendezzük meg október 18-án a SimpleTrends Konferenciát” – nyilatkozta Szabó Gergő, az OTP Mobil marketing és Simple termékfejlesztési vezetője.