Újabb három évre Dr. Beck Györgyöt választották a Neumann Társaság elnökévé. A matematikus végzettségű szakember több mint 40 éve vesz részt hazai és nemzetközi nagyvállalatok irányításában, korábban a Digital, Compaq, HP és Vodafone cégek magyarországi leányvállalatainak vezetője volt.

Dr. Beck György 2018-ban lett a Társaság elnöke. A topmenedzserként országosan ismert elnök évek óta küldetésének tartja, hogy hasznos, jótékony, önkéntes tevékenységekkel „visszaadjon” valamit a társadalomnak. Célkitűzése változatlan: hogy a Neumann Társaság a „digitális világ GPS-e” legyen.

„Nemrég volt hír, hogy Magyarország 3 helyet rontott az EU 27 országának digitális fejlettségi rangsorában, melyben most a 23. helyen áll az ország. Aki most tenni akar, a digitális kompetenciák, ismeretek terjesztésével tehet a legtöbbet. E téren ajánlunk segítséget a társadalomnak és a kormányzatnak. Ebben a felelősségteljes munkában továbbra is számítok Szalay Imre ügyvezető igazgatóra, aki 2019-től az operatív vezető és több évtizedes projektmenedzseri tapasztalatait, tudását felhasználva, profin vezényelte le az NJSZT digitalizációját” – emelte ki az újraválasztott elnök.

Az eddigi elnökségből folytatja munkáját Erdősné dr. Németh Ágnes. A többek között Tarján-emlékérmes, MOL Mester M-díjas tanár felel a Társaság sikeres Tehetséggondozási Programjáért, egyebek mellett a 2023-as Nemzetközi Informatikai Diákolimpia szervezéséért. A Neumann Társaság a Digitális Jólét Programmal és a Szegedi Tudományegyetemmel konzorciumban rendezi az eseményt, melyre a világ minden tájáról várják a legtehetségesebb diákversenyzőket.

Ismét alelnökké választották Pálfalvi Csanádot, az evosoft Hungary Kft. üzletág igazgatóját. Az okleveles mérnök-informatikus végzettségű szakember évek óta a Neumann Társaság éves, online konferenciáinak vezető szervezője, 2021-ben a DEEP IT című nemzetközi online konferenciával járult hozzá a Neumann Társaság küldetéséhez.

Csányi Péter, Dr. Charaf Hassan és Dr. Váncza József is leköszönt alelnöki posztjáról, a helyükre választott, új elnökségi tagok:

Dr. Benedek Csaba, az ELKH SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos tanácsadója és kutatócsoport-vezetője, aki 2019 elejétől az NJSZT egyik legaktívabb szakosztályának elnökeként (KÉPAF – Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társasága) már tapasztalatot szerzett a társaságon belüli, eredményes munkában és nemzetközi IT szakmai testületekkel is kapcsolatot ápol.

Dr. Csorba Kristóf, a BME VIK egyetemi docense, az Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék munkatársa. Dr. Charaf Hassan dékán munkáját segítve évek óta részt vett a Neumann Társaság elnökségének teendőiben, most már hivatalosan is alelnökként pörgetve fel a felsőoktatás szereplőivel való együttműködéseket és a Neumann Társaság pályaorientációs küldetését, fiatalítását.

Dr. Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense és az Ipari-Akadémiai Együttműködési Intézet igazgatóhelyettese, az EIT Digital budapesti csomópontjának korábbi igazgatója évtizedek óta elkötelezett „Neumannos”, karrierjét 1990-ben az NJSZT által felkészített diákolimpikonként kezdte. Az akadémiai és az üzleti világ közötti kapcsolattartási tudását fogja tudni kamatoztatni a Társaság érdekében is.

Svébis András a MOL csoport munkatársa, 2016-tól a MOL Magyarország CIO-ja, 2019-től az újonnan alakult MOL IT & Digital GBS szervezet vezetője. Elsősorban a társadalmi szerepvállalás, a digitális tudás növelése és a hátrányos helyzetű térségekben élők digitális felzárkóztatása motiválta, amikor elvállalta a jelölést.

A Neumann Társaság Felügyelő Bizottságát továbbra is Havas István, a Regillus Kft ügyvezető igazgatója, az Ernst & Young korábbi vezérigazgatója vezeti, a bizottság tagjai: Dr. Gyenizse Pál, az Új Algoritmus Kft. ügyvezető igazgatója, címzetes egyetemi docens és Dr. Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. elnöke, aki a vezetési tanácsadás egyik prominense hazánkban.

A pandémia nem erősítette vagy népszerűsítette a digitális oktatást, hanem felhívta a figyelmet a már meglévő problémákra – hangzott el a Telenor digitális oktatási programja, a HiperSuli tanévkezdő, pedagógusoknak szóló szakmai napjának kerekasztal beszélgetésén. A hátunk mögött lévő időszak a legtöbbek számára inkább keserű emlékként él a távoktatás alatt átélt erőfeszítések miatt, azonban pozitív hozadéka is volt a korábban nem tapasztalt helyzetnek.

„Az egyik legfontosabb elem, hogy a tanárok megtanultak egymástól tanulni – mondta Horváth Ádám, a Digitális Jólét Program szakértője, a Makerspace közösségi alkotóműhely szakmai vezetője. – Az egész oktatási rendszer egy „startup-állapotba” került; az volt a kérdés, hogy miként oldjunk meg olyan problémákat, amelyekre még nincsen megoldás. A digitális oktatásra való átállás egy olyan helyzetet teremtett, ami pontosan olyan, mint a való élet. Erre kellene felkészíteni a gyerekeket, hogy tudják, semmi nincs előre kitalálva, közösen kell a problémának a megoldását, sőt sokszor magát a problémát is feltárni.”

Az együttműködést és a megoldásra való fókuszálás fontosságát Balatoni József „Jocó bácsi”, történelemtanár is kiemelte, aki a kezdeti nehéz időszakot követően a diákjaival közösen fedezte fel az oktatásra alkalmas applikációkban rejlő lehetőségeket, de a tanár kollégákkal is rengeteg segítséget nyújtottak egymásnak. Ezek pedig mind olyan előremutató tevékenységek, amelyekre a jövőben is lehet építeni.

Rövid előzetes:

A tankönyvek sorsa és a számonkérés a 21. században

Fontos tanulsága az elmúlt időszaknak, hogy a gyerekek figyelmét egyre nehezebb lekötni olyan kérdésekkel, amikre a tankönyvek zárt és világos választ adnak. Prievara Tibor digitális oktatási szakértő, a Tanárblog szerzője szerint arra van szükség, hogy a diákok olyan feladatokkal dolgozzanak, amelyekkel azonosulni tudnak, amelyek kapcsolódnak az élethelyzetükhöz. „Ha megértjük, hogy ez miért fontos, akkor talán a tudásátadás felől elmozdulhatunk a tudásépítés felé. Hiszen 2021-ben mindenki belátja, hogy már nem, vagy csak kevéssé az fog számítani, hogy adott ponton mennyit tud a diák, sokkal inkább az, hogy mennyit képes megtanulni” – magyarázta Prievara Tibor.

Egyes oktatáskutatók szerint a tankönyvekkel – mint a napi tanmenetet meghatározó eszközökkel – szakítani kellene, ugyanis nem feltétlenül segítenek a gyerekek lekötésében. „A tankönyvekben minden lineárisan van leírva, tehát a gyerekek semmilyen módon nincsenek rákényszerítve arra, hogy a megoldást saját maguk találják meg” – tette hozzá Horváth Ádám.

Azzal kapcsolatban, hogy miként volna legideálisabb egy diák tudásának értékelése a jelenlegi oktatási rendszerben, a résztvevők más-más álláspontot képviseltek. Balatoni József szerint az is kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e számonkérésre. Úgy véli, hogy ideális számonkérésről akkor lehetne beszélni, ha minden diák a képességeinek és az adott tudásszintjének megfelelő bírálatban részesülhetne. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez rendkívül időigényes, és az erre szánt plusz időt be kellene számítani a pedagógusok munkájába.

Prievara Tibor úgy látja, hogy értékelésre, számonkérésre mindenképpen szükség van. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tudásnak nem az abszolút, hanem a hozzáadott értékét kellene nézni. „Amikor annak idején kötélre másztunk az iskolában, voltak, akik csak lógtak a kötélen, mások pedig villámgyorsan fel-, majd lemásztak. A következő héten megint ez a feladat következett ugyanilyen teljesítményekkel, előbbiek egyest, utóbbiak pedig ötöst kaptak. Senki nem jött oda megnézni, hogy az alulteljesítők hogyan lehetnének jobbak, milyen izomcsoportot kéne erősíteni, milyen technikát kéne alkalmazni.” Pedig a szakember szerint ha egy kicsit tud fejlődni a diák, azt már lehetne jobb érdemjeggyel díjazni, ezért is fontos az abszolút helyett a hozzáadott érték bírálata.

Horváth Ádám szerint egy összetett, komplex mérés-értékelési rendszerre lenne szükség, amit minden iskola a saját elképzelései szerint alakíthatna ki. Ez olyan célkitűzéseket tartalmazna, amelyekből világosan látszik, hogy a diák milyen tudással és képességekkel tud továbblépni az intézményből.

Ilyen lehet a jövő iskolája

Az elkövetkező 5-10 év iskolája talán még nagyobb változást hoz a gyerekek egymás közti kommunikációjában, együttműködésében. Ehhez viszont sokkal több témahétre és projektmunkára lenne szükség, ahol a különböző területeken tanuló diákok csapatban, együtt dolgozhatnak, találhatnak megoldásokat. „Nem az ismeret vagy a jegy lesz a cél, hanem az, hogy közösen létrehoznak egy városmodellt vagy megoldanak egy, az iskolában felmerült problémát” – mondja Horváth Ádám.

Prievara Tibor ekkora távon nem számít gyökeres változásra, szerinte a pedagógia az egyik legkonzervatívabb szakma. Mindemellett a közelmúltban átélt helyzet elültette az új csírákat a hazai tanártársadalomban, hiszen aki korábban hallani sem akart a digitális eszközök igénybevételéről, az is rákényszerült arra, hogy elsajátítsa, beépítse tanítási módszereibe az új technológiákat, technikákat. „A változás mindenképpen el fog indulni, de nem felülről, hanem aluról, tehát a pedagógusoknak ezt saját maguknak kell majd kikényszeríteni” – magyarázta a szakember.

Hallgassa meg a teljes beszélgetést:

Az elsők között nyerte el az állami Digitális Jólét Program keretében elérhető kiemelkedő digitális hitelintézet védjegyet a K&H Bank. A 2015-ben elindított állami Digitális Jólét Program célja, hogy hatékony, az állami működés, a társadalom és a gazdaság minden területét érintő digitális ökoszisztémát hozzon létre. 2020 novemberében indult védjegy program célja, hogy felhívja az ügyfelek figyelmét a kiemelkedő digitális szolgáltatásokra és minőségi garanciát jelentsen azoknak is, akik feltehetően még bizalmatlan felhasználók ezen a területen.

Lendületet kaphatnak a digitális megoldások

A programban a pénzügyi szolgáltatók – többek között bankok és biztosítók – pályázhatnak a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegyekre, annak érdekében, hogy felhívják a lakossági ügyfelek és a vállalkozások figyelmét a kiemelkedő minőségű, hatékony és kényelmes szolgáltatásaikra, azaz digitális megoldások használatára ösztönözzék őket.

Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára szerint a hazai hitelintézetek egyetértenek a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy (DJPV) céljaival, amit a védjegy használatára beérkező pályázatok száma is jól mutat. A DJPV célja, hogy magasabb szintre emelje a pénzügyi digitalizációt Magyarországon. Fontos, hogy az állampolgárok és a vállalkozások bizalommal legyenek a pénzügyi szolgáltatások iránt, amelyet a védjegy bevezetése még inkább erősíthet, miközben újabb fejlesztésekre is készteti a szolgáltatókat. Hangsúlyozta, hogy a minősítés netbank, mobilbank és ügyfélszolgálat központú, valamint technológia semleges.

A digitális fejlesztéseket kiemelt stratégiai célként kezelő és innovatív, újabb és újabb megoldásokat kínáló K&H Bank sikeresen pályázott, így a jövőben használhatja a védjegyet, annak érdekében, hogy erősítse azon ügyfelek bizalmát, akik még esetleg nem döntöttek a digitális szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban. Az ügyfelek banki kapcsolatainak digitális átalakulása azonban szemmel látható, ugyanis a K&H mobilbankkal rendelkezők 2020 decemberében mintegy 5 millió alkalommal használták a szolgáltatást, az ügyfelek száma pedig 30 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.

Új szolgáltatások

„A kiemelkedő digitális hitelintézet védjegy elnyerése azt mutatja, hogy az elmúlt időszakban elindított innovatív szolgáltatásaink hozzájárulnak a digitális gazdaság fejlődéséhez. Az ügyfeleink pedig kényelmes, gyors és biztonságos megoldásokkal intézhetik a pénzügyeiket a jövőben is – mondta Németh Balázs, a K&H Bank innovációs vezetője. Hozzátette: – A K&H a közelmúltban több új digitális szolgáltatást vezetett be.”

Például a bankkártya átvételekor az érintettek azonnal, digitális úton aktiválhatják a kártyájukat és a magyar bankpiacon egyedülálló módon, szintén digitálisan kérdezhetik le a PIN-kódjukat is. Így a digitális bankkártyát rögtön használhatják. Emellett rajtolt a mobilbanki alkalmazáson keresztül elérhető K&H+, amellyel közel tízezer közlekedési mobiljegyet és bérletet vásároltak már a bank ügyfelei, ezzel nem banki szolgáltatást is kínálva. Szintén a közelmúlt fejleménye, hogy az egyéni vállalkozók videóhívással is megnyithatják a számlájukat.

A K&H-csoport a meglévő digitális szolgáltatásainak fejlesztése mellett újabb megoldásokat vezet be, hogy az ügyfelek – a totális biztonság mellett – még gyorsabban, kényelmesebben intézhessék a pénzügyiket.

Az e-Hód a Bebras, vagyis Nemzetközi informatikai és számítógép-készség verseny (International Contest on Informatics and Computer Fluency) részeként rendezik meg minden évben Magyarországon. A Bebras kezdeményezés célja, hogy felkeltse a diákok érdeklődését az informatika iránt, feloldja esetleges negatív előítéleteiket, és megmutassa a szakmában lévő lehetőségeket.

Idén ez meglehetősen jól sikerült, a november 11-15. között az interneten keresztül zajlott e-Hód versenyen 202 magyarországi iskola 27 702 diákja vett részt, ami rekordnak számít, korábban soha nem vett részt ilyen sok diák hazai informatikai tanulmányi versenyen. A versenyző csapatoknak 45 perc alatt kellett korcsoportjuktól függően 18, vagy 12 feladatot megoldaniuk az internetes felületen kívül minden egyéb szoftver, vagy más külső segítség igénybe vétele nélkül.

Az e-Hódot a Neumann Társaság az ELTE Informatikai Karával közösen 2011 óta rendezi meg Magyarországon: míg az első évben csupán 24 tanintézmény csatlakozott a kezdeményezéshez, 2014-ben már 100 iskola vett részt benne, 2019-ben pedig a kétszázas létszámot is sikerült átlépni. Az első évben még kevesebb, mint kétezer diák mérte össze tudását, 2015-re már több mint 13 ezren versengtek, tavaly a 25 ezres határt is átlépte a versenyzők száma, idén pedig ezt is sikerült túllépni. Világszerte egyébként 54 ország csatlakozott már a Bebras kezdeményezéshez, tavaly közel 2,8 millió diák vett részt a versenyen.

„Az idei verseny résztvevőinek motivációját mutatja, hogy az öt életkori kategóriából 188 első-harmadik helyezett került ki. A verseny során sok új ötlettel, ismerettel gazdagodhattak azok a diákok is, akik fizikai jutalomban végül nem részesülhetnek. S ezeket a további életükben reményeink szerint fel tudják majd használni” – mondta el Pluhár Zsuzsa, az ELTE tanársegédje, a Neumann Társaság Közoktatási Szakosztályának elnöke és a kezdeményezés magyarországi vezetője az idei versenyről a 2019-es e-Hódról.

Az e-Hód díjkiosztóját 2019. december 13-án 14:00 órakor fogják megtartani az ELTE IK Harmónia termében, ahol minden egy egyes kategória első három helyezettje kap majd jutalmat.

A Neumann Társaság kiemelkedően sikeres a tehetséggondozás területén, szervezve a legjelentősebb hazai informatikai tanulmányi versenyeket, és a diákolimpiákra készülő csapatok felkészítését is. 2023-ban  – Neumann János születésének százhuszadik évfordulóján – a Neumann Társaság, a Digitális Jólét Program, és a Szegedi Tudományegyetem konzorciuma rendezheti meg Szegeden a Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát (IOI) is.

A számlafizetés elmaradásából eredő likviditási problémákra nyújtana száz százalékig online megoldást az a fintech megoldás, ami április 25-én elnyerte a FinTechShow díját. A PénTech névre hallgató digitális megoldással számos vállalkozás finanszírozási problémája oldódhat meg.

Igaz, a faktorálás dinamikusan növekszik hazánkban is, mégis rengeteg a hiányosság a transzparencia, az árazás és a flexibilitás terén. Ezt tetézi a rendkívül bonyolult jelentkezési folyamat sok papírmunkával és hosszú átfutási időkkel – mondta el a fintech startup vezetője, Berényi Benjamin.

Ugyanakkor hiányzik egy olyan megoldás, amely kényelmesen, gyorsan és teljes átláthatóság mellett nyújt finanszírozást – amikor az ügyfél igényli.

Így működik

Az ügyfél a PénTech rendszerébe feltölti a finanszírozni kívánt számláit, majd ezt követően automatikusan felmérik a számlával, valamint az ügyféllel kapcsolatos kockázatokat, és a kockázati szinttől függően ajánlatot adnak az ügyfélnek. Amikor a számlát befogadó – a vevő – visszaigazolja a számla létezését, megtörténik a kifizetés. Mindez 24 órán belül, papírmunka nélkül. A PénTechről további információk itt olvashatók.

Készülnek a fintech startupok az azonnali fizetésre

A hazai fintech startupok nem akarnak kimaradni az idén júliusban induló azonnali fizetés lehetőségeiből, amit jól mutat, hogy a FinTechShow-n bemutatkozó tíz legígéretesebb fintech megoldásból öt az azonnali fizetéssel volt kapcsolatos. Az azonnali fizetési megoldások mellett az idei év másik legnépszerűbb területe az elosztott főkönyvi technológián alapuló pénzügyi alkalmazások voltak.

Két fintech stratégia is elkészült

A Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország fintech stratégiájának szakmai konzultációra bocsátott változata. A stratégia célja a hazai pénzügyi szektor digitalizációjának felgyorsítása, különös tekintettel a gyorsan fejlődő pénzügyi technológiai megoldásokra, azok széles körű alkalmazhatóságára. A FinTechShow-n dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője mutatta be a fintech stratégia részleteit.

Dr. Windisch László, az MNB alelnöke a FinTechShow-t megnyitó beszédében kiemelte, az MNB fintech jegybank kíván lenni. Az MNB ennek során saját működésének digitalizálásán túl stratégiai lépéseket tett annak érdekében, hogy megerősítse a hazai fintech ökoszisztémát, hogy hozzájáruljon a bankok és a fintech cégek közötti partnerségek kialakulásához.

„A Szupergyors Internet Program 2.0 (SZIP 2.0) elindításáról a gigabites hálózatok kiépítésének érdekében” címmel 2018. december 12-én aláírt nyilatkozat a nagy sebességű hálózatok kiépítéséről szól, amely az Európai uniós digitális menetrendben megfogalmazott stratégiai céloknak teljes mértékben megfelel. Emellett a nemzetgazdaság további növekedése, ezáltal pedig Magyarország versenyképessége szempontjából is kiemelt fontosságú.

„A Vodafone-nál az egyik legfőbb célunk a digitális korlátok lebontása, vagyis az, hogy mindenki számára elérhetővé tegyük a digitalizációt, az internetelérést, így az online világ nyújtotta előnyöket. Örömmel veszünk részt a Szupergyors Internet Program második szakaszának kialakításában, példaértékű, hogy a kormányzat, a szakmai érdekképviseletek és az iparági szereplők együtt dolgoznak annak érdekében, hogy az állampolgárok számára a lehető legszélesebb körben és legjobb minőségben elérhetők legyenek a digitális világ nyújtotta előnyök” – mondta dr. Budai J. Gergő, a Vodafone vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

A SZIP 2.0 és a Digitális Jólét Program céljainak megvalósítása érdekében az állami és piaci szereplők kiemelt hangsúlyt fektetnek az összehangolt állami szerepvállalásra, a bürokratikus előírások további leépítésére, valamint az adópolitikai ösztönző intézkedésekre.

A Vodafone-ról

A Vodafone Csoport a világ egyik vezető telekommunikációs szolgáltatójaként széles körű szolgáltatásokat nyújt, beleértve hang-, üzenet-, adat- és vezetékes kommunikációt. A Vodafone Csoport 25 országban van jelen mobilszolgáltatásaival, és további 44-ben rendelkezik partnerhálózattal, valamint 18 piacon kínál vezetékes szolgáltatásokat. 2018. szeptember 30-i állapot szerint a Vodafone Csoport 531,9 millió mobil-, illetve 20,4 millió vezetékes szélessávú szolgáltatást igénybe vevő ügyféllel rendelkezik, beleértve Indiát, illetve a Vodafone vegyesvállalatainak és társvállalatainak összes ügyfelét is.

A Vodafone Magyarország Zrt. 1999. november 30-án kezdte meg magyarországi működését. A Vodafone Magyarország integrált technológiai szolgáltató, amelynek portfóliójában a mobilkommunikációs, mobilinternetes és szélessávú adatszolgáltatások egyéni és üzleti felhasználók számára egyaránt megtalálhatók.