A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiája részeként, illetve a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár saját stratégiai tervének megfelelően évek óta dolgozik azon, hogy kezdeményezéseivel, szolgáltatásaival és programjaival segítse a digitális írástudás elsajátítását és fejlesztését, a digitális kultúra megismerését.

Ezen gondolat mentén alakította ki a Telekom 2019-ben a Legyél te is MOST generációs! programját, amely során a fővárosban és országszerte hét régióban középiskolákkal és regionális civil partnerekkel együttműködve, az Iskolai Közösségi Szolgálat keretében diákok nyugdíjasoknak tartottak digitális képzéseket. A kezdeményezésben az indulása óta mintegy 59 ezren vettek részt: 6 900-an személyesen, 52 100-an pedig online.

E kezdeményezést újította meg és bővítette ki most a Telekom a Netrevalók program elindításával, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral partnerségben.

Az ingyenes foglalkozásokra Budapest 24 kijelölt könyvtárában, havonta egyszer, minden hónap második szerdáján, fix időpontban kerül sor, ahol a diákok személyre szabottan, saját tudásszint és érdeklődés alapján ismertetik meg az időseket az aktív eszköz- és internethasználattal és a számukra hasznos digitális megoldásokkal. Olyan témákat érintenek, mint a közösségi média használata, e-könyvek, internetbiztonság, online kapcsolattartás és ügyintézés, szórakozás, hobbi, közlekedés, utazástervezés, képszerkesztés és digitális fotózás, egészség és a sport. A foglalkozások során az időseket érdeklő témákat a fiatalokkal közösen fedezik fel az interneten, azokkal az okoseszközökkel, amelyeket az idősek is már gyakran a zsebükben hordanak, de még nem minden lehetőségüket ismerik.

A program nagykövetei a kezdeményezés által megszólított két generációt képviselik Endrei Judit nyugdíjas televíziós szakember és Ungvárszki Dániel, azaz Ungdani fiatal influenszer személyében.

„A Netrevalók program bebizonyítja, hogy a digitalizáció nem feltétlenül elidegenít, hanem a kapcsolatteremtést, a generációk közötti kommunikációt, megértést és elfogadást is hatékonyan elősegíti. Ennek megfelelően a foglalkozásokon nem csak a fiatalok adnak át tudást az idősebbeknek, hanem a közös munka során ők is rengeteget tanulhatnak: fejlődhet az empátiájuk, kommunikációs és együttműködési készségük, valamint olyan képességeik is erősödhetnek, mint a kritikus gondolkodás, a komplex problémamegoldás vagy a kreativitás. A résztvevők visszajelzéseiből üzleti szempontból és munkaadóként mi is sokat tanulunk, hiszen egyrészt közvetlen bepillantást nyerhetünk a Z generáció gondolkodásmódjába, másrészt az idősek digitális felzárkóztatásával számukra is olyan szolgáltatásokat tudunk kialakítani, amelyekre a leginkább szükségük van” – mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

„A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik kiemelt célja a digitális befogadás és műveltség támogatása, amivel kapcsolódik a Smart Budapest tervben felvázolt jövőkép megteremtéséhez is. Alapvető fontosságú a jó informatikai infrastruktúra és az arra épülő szolgáltatásaink fejlesztése – így nemrég átadott új soroksári könyvtárunkba ezért kerültek okosasztalok, kismamabarát munkaállomások és önkiszolgáló kölcsönzést lehetővé tevő eszközök –, de az is elengedhetetlen, hogy a lakosság képes legyen a digitális eszközök és szolgáltatások használatára. Törekvésünk különböző célcsoportok digitális kompetenciáinak élményalapú fejlesztése, ezért indítottuk idén a Könyvtár PRO – programozás, robotika, olvasás foglalkozásokat gyerekeknek, és az olvasóink, használóink mintegy 20%-át kitevő idősekre tekintettel ezért tartjuk fontosnak a hasonló korábbi kezdeményezéseink nyomán a Telekommal közös Netrevalók program megvalósítását” – mondta el dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója.

A Netrevalók program foglalkozásaira a www.helloszulo.hu/netrevalok oldalon keresztül regisztrációt követően a diákok és az idősek is online jelentkezhetnek.

Az Európai Unió (EU) munkaprogramjának egyik kiemelt területe a kontinens digitális jövőjének megtervezése, ráadásul olyan fontos összefüggésben, hogy a digitális és az ökológiai transzformáció az Európai Bizottság szerint csak párhuzamosan valósítható meg.

Noha az informatikai tanács elismeri a digitális írástudás elterjesztése érdekében tett eddigi lépéseket, a CEPIS digitális készségek fejlesztéséért felelős munkacsoportja olyan állásfoglalást (pdf) tett közzé honlapján, amelyben megállapításai mellett további konkrét lépéseket is javasol az Európai Bizottság számára, amelyek révén az unió tényleges javulást érhet el a digitális készségek elterjesztése terén. A Neumann Társaság a CEPIS magyarországi tagszervezeteként támogatja és képviseli ennek megállapításait.

Dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke elmondta, hogy a CEPIS dokumentumot nemcsak a szervezeten belüli vélemények konszolidálásával, hanem egyebek mellett munkaerőpiaccal, szociális jogokkal, innovációval, kultúrával, oktatással foglalkozó EU-biztosok stábjaival való egyeztetések nyomán fogalmazták meg készítői.

Az észrevételek közül kiemelte: “Nem szerencsés, hogy a digitális írástudást vizsgáló uniós kutatások önbevalláson alapulnak, így nem tükrözik a teljes valóságot, hiszen a felhasználók hajlamosak túlbecsülni saját informatikai ismereteiket. Ez tükröződik állásfoglalásunkban is, amelyben a CEPI-vel összhangban javasoljuk, hogy a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente publikált EU-s index, a DESI megállapításakor is ki kell váltani az önbevalláson való adatokat a felhasználók valós informatikai ismereteit tükröző adatokkal.”

A CEPIS munkacsoportja azt is fontosnak tartja, hogy egy digitális készségekre fókuszáló fejlesztési programmal orvosolja a problémát a következő öt év során. Ennek részeként finom hangolja a meglévő DigComp keretrendszert, ami a digitális készségek oktatására és tanúsítására irányuló programokat fogja össze, és fontos lenne egységesen akkreditáltatni ezt a tagállamok szintjén is, a Digitális Európa program keretében. Ez lehet alapja a pontos mérhetőségnek, a célok előzetes kitűzésének, és a későbbi számon kérhetőségnek

“Problémás, hogy a népesség egyes csoportjai, így például a gyerekek, idősek, nem informatikai hivatásúak, illetve általánosságban az európai munkavállalók körében a digitális tudásszint növelésének üteme nem elég gyors, noha ez különösen fontos a munkaerőpiacon való boldoguláshoz” – mondta dr. Beck György a CEPIS állásfoglalására utalva. Ez négy jól körülhatárolható csoport számára javasolja  a CEPIS a gyakorlati digitális készségek fokozását célzó programok finanszírozását az Európai Bizottság számára:

• digitális készségek a munkavállalók számára – a munkavállalók és a kkv-k ösztönzése a digitális készségek fejlesztésére és tanúsítására a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően
• digitális készségek a diákok számára – lehetővé téve a digitális technológiák szélesebb körű alkalmazását a formális és informális oktatásban, a magas szintű digitális készségek megszerzését az oktatók számára, és a digitális ismereteket igazoló tanúsítvány megszerzését a diplomások számára
• valamennyi polgár digitális befogadása – azon gyakorlati készségek programjának finanszírozása, amely elsősorban az időskorúak számára lehetővé teszi a digitális szolgáltatások igénybevételét és a digitális szakadék megszüntetését.
• fejlett digitális készségek – speciális programok finanszírozása a szakemberek számára a szükséges készségek elsajátításához, különös tekintettel az adott munkakörükhöz

Az UNESCO Statisztikai Hivatalának 2018-as felmérése szerint az ECDL a legelfogadottabb nem-kormányzati digitális keretrendszer, amely maximálisan megfelel az említett  digitális írástudás a DigComp szabványnak. Ez jó alapot adhat hazánknak a digitális transzformáció mutatókban való előre lépéshez, hiszen az ECDL-képzések, melyek Magyarországon két évtizede a Neumann Társaság koordinál, rendelkezésre állnak, folyamatos megújításuk a fenti elvek mentén folyik, s készen állunk az újabb félmillió állampolgárt a digitális tudás magasabb szintjére juttatni.

A CEPIS szerint a valós digitális kompetenciák megszerzését biztosító képzési programok sikeres kivitelezéséhez a tagállamoknak is allokálni kell forrásokat ezek bevezetéséhez, és meg kell állapodni arról is, hogy a digitális készségek fokozását célú képzéseket részben közpénzből, részben a munkáltatók költségeiből kell fedezni, és szükség van konkrét célok kitűzésére is: például meghatározni, hogy egy adott évben a munkavállalók mondjuk 2 százalékának kell megszereznie a képesítést. A hatékony lebonyolításhoz az is elengedhetetlen, hogy a képzési programokat bonyolító szervezetek egyszerűsített folyamaton keresztül férhessenek hozzá a szükséges támogatásokhoz.