Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index, rövid nevén DESI friss, 2022-es mutatói alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll digitális fejlettségben, egy helyet előrelépve a ranglistán, megelőzve Szlovákiát. Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybe vétele terén.

Amiben Magyarország jobban teljesít

Az uniós mutatók alapján Magyarország jól teljesít a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terén (83% az uniós 78%-hoz képest), és jóval magasabb (21,8%) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál (7,6%). A digitális közszolgáltatások igénybevételében jelentős előrelépés történt a pandémia idején: a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és 16 százalékponttal jobb az EU-s átlagnál. Ugyanakkor a digitális közszolgáltatások kínálati oldalán az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében.

Magyarország összesített és pillérenkénti helyezései 2014 és 2022 között a DESI-ben

Óriási lemaradásban a magyar vállalkozások

Továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában: a digitális technológiák integrációja dimenzióban Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel. A magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: a DESI 2022-es számai szerint csupán 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (tehát az olyan kkv-k, amelyek tevékenységükhöz használnak elektronikus megoldásokat, például számlázást), ami jelentősen elmarad az uniós 55 százaléktól. A digitális évtized végére legalább 90 százalékos arány elérését tűzte ki az unió.

Elmaradnak a DESI-eredmények alapján a hazai vállalkozások az elektronikus információmegosztás (például saját online jelenléttel rendelkeznek) használatában a 38 százalékos EU-s átlagtól, mivel csupán 21 százalékuk él ezzel. Egyelőre elég komoly a lemaradás itthon a vállalkozások közösségimédia-használatában (13%, EU 29%),  az e-számlázás használatában (13%, EU 32%), illetve az olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a big data (7%, EU 14%), vagy a felhőszolgáltatások (21%, EU 34%), vagy a mesterséges intelligencia (3%, EU 8%).

“Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a digitális korban is fent tudjuk tartani, tovább tudjuk növelni, a gazdaság gerincét képező hazai kkv-k technológiai fejlesztésére az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezt a DESI adatai is visszaigazolják. Az IVSZ >>Összefogás a digitális Magyarországért<< kiáltványában több javaslatot is megfogalmaztunk ennek kapcsán. Véleményünk szerint többek között célzott programokra van szükség, amelyek segítik a digitális felzárkóztatást, ösztönöznünk kell a kis- és középvállalatok e-kereskedelmi tevékenységét, illetve támogatni kell  ezeket abban is, hogy munkavállalóikat digitális képzésekben tudják részesíteni” – mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Vannak a vállalati digitalizációnak olyan területei is, amelyen a hazai vállalkozások a DESI eredmények szerint jól teljesítenek: például a pandémia első éve alatt 5 százalékponttal nőtt az online értékesítő kkv-k száma, így ezek aránya (18%) már megegyezik az uniós átlaggal, bár a határon átnyúló értékesítésben még elmaradnak a hazai szereplők (7 százalékuk értékesít az országon kívülre az uniós 9 százalékhoz képest). Az e-kereskedelemből származó forgalomban is csak 1 százalékkal vagyunk lemaradva az EU-s 12 százaléktól.

Javítani kell a digitális készségeket és növelni az informatikusok számát

A DESI indexnek a lakosság digitális kompetenciáit, illetve a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tükröző humán tőke dimenziójában Magyarország egy helyet rontva a 23. helyen áll. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság: 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól, ahogy az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is.

Magyarországon a DESI adatfelvételének évében a diplomások 3,1 százaléka folytatott IKT-vel kapcsolatos tanulmányokat (az uniós átlag 3,9%), és az IKT-szakemberek aránya továbbra is elég alacsony (3,9 százalék, míg az uniós átlag 4,5 százalék), ahogy a női informatikusoké is (14 százalék az arányuk az uniós 19 százalékhoz képest)

Az IVSZ az elmúlt években számos javaslatot tett le a szakpolitikai döntéshozók asztalára a digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alapszintű kompetenciák fejlesztése, illetve a digitális – és különösen az informatikai – munkaerőhiány mérséklése érdekében. A szövetség közreműködésével készült korábbi felmérés szerint az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány két éven belül akár a 26 ezer főt is elérheti, de a felsőoktatási felvételi statisztikák, az adózási változások és a legújabb, a digitális nomaditással és távmunkával kapcsolatos attitűdökre vonatkozó – közeljövőben nyilvánosságra kerülő – kutatások ennél is riasztóbb képet festenek.

Fotó: Conny Schneider/unsplash.com

Magyarországról az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért csatlakozott az IT Fitneszteszt elnevezésű online felmérési projekthez, amelynek keretében jövő tavasszal a Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban élő diákok, fiatal felnőttek digitális készségeit fogják feltérképezni. A 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákjai.

A felmérés készítői kifejezetten a mindennapi munka, ügyintézés során szükséges készségeket vizsgálják majd a projekt keretében, nem pedig az iskolai informatikaórák tananyagát kérik számon a kitöltőkön.

A projekt Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak társfinanszírozásával valósul meg, Stratégiai Támogatás révén a Nemzetközi Visegrádi Alapból. Az Alap küldetése, hogy fenntartható regionális együttműködések kialakítását célzó kezdeményezéseket támogasson Közép-Európában.

Gyakorlati készségeket tesztelnek

Mivel az IT Fitneszteszt elsősorban a gyakorlati ismeretekre fókuszál, ennek megfelelően összetett, gondolkodást igénylő kérdéseket tartalmaz az általános, a kitöltőre vonatkozó demográfiai kérdéseken felül.  Külön 20 kérdéses online feladatsor készült az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, míg a középiskolásoknak és egyetemistáknak egy fokkal összetettebb, 25-ös kérdéssort kell majd megoldaniuk. A kérdőívet nem csak diákok, hanem bárki kitöltheti, aki kedvet érez ahhoz, hogy 25 összetettebb feladatot digitális készségei segítségével megoldjon.

A kérdések az internethasználat, az IT biztonság, a csoportmunka-szoftverek és közösségi hálózatok, illetve az irodai alkalmazások témakörét érintik. A kitöltők a válaszok beküldését követően a rendszertől egy elektronikus tanúsítványt kapnak arról, hogy elért eredményeik alapján milyen szintűek ezeken a területeken az ismereteik, illetve esetleg milyen témákban lenne szükségük fejlesztésre, gyakorlásra. A kitöltők között értékes díjakat is kisorsolnak a szervezők.

Bár az IT Fitneszteszt kapcsán az IVSZ elsősorban a hazai diákok, tanáraik, valamint az iskolák igazgatóinak közreműködésére számít, a kérdőívet rajtuk kívül olyan érdeklődők is kitölthetik majd, akik csupán fel szeretnék mérni aktuális készségszintjüket. Az online teszt várhatóan 2022 áprilisától lesz elérhető, a pontos indulás dátumát az IVSZ később jelenti be.

Ezért kell megismeri országos szinten a digitális készségeket

Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) 2020-as adatai szerint Magyarország a 21. helyen áll a 28 uniós tagállam közül. Bár Magyarország a szélessávú infrastruktúra terén az európai élvonalba tartozik, a humán tőke tekintetében már csak a 19. helyen áll a 28 uniós ország között, és az uniós átlag alatt teljesít.

A legalább alapvető digitális készségek itthon jóval az uniós átlag alatt maradtak (49%, szemben az uniós 58%-kal), és a legalább alapvető szoftverkészségek is szerénynek mondhatók. A 16-74 év közötti lakosságnak csupán egynegyede rendelkezik alapszintűnél magasabb digitális készségekkel, ami elmarad az uniós átlagtól (33%).

“A mindennapi munkavégzéshez szükséges infokommunikációs készségek ma már a nem informatikai munkakörökben is elengedhetetlenek, hiszen a digitális transzformáció nyomán minden létező iparág átalakul. Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt években Magyarországon nem történt előrelépés a lakosság digitális készségeinek javítása terén, pedig az ilyen jellegű fejlesztéseknek a modern oktatás szerves részévé kell válnia. Az IT Fitneszteszt lefolytatása egy olyan fontos mérföldkő, amelynek eredményei elősegíthetik azokat a szak- és fejlesztéspolitikai javaslatok kialakítását, amelyek révén Magyarország, illetve a V4-országok a digitális fordulat nyerteseivé válhatnak” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Szeptemberben MENTA konferenciáján az IVSZ egy olyan kiáltványt adott ki, amelyben a gazdasági szektor és a hazai digitális ökoszisztéma összes szereplőjét – saját tagvállalatai mellett a hazai kis-, közép-, és nagyvállalatokat, diákokat, pedagógusokat, munkavállalókat, szakpolitikusokat – a digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hívja. Ennek gyakorlati megvalósításához a szervezet önkéntes koalíciót, az Összefogás a digitális Magyarország kezdeményezést hívja életre. Ennek keretében az IVSZ koordinálásával cselekvési tervet készítenek a résztvevők, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjesztik.

Az IT Fitneszteszt honlapja ezen a linken érhető el.

Az IT Fitneszteszt története

A 2022-es IT Fitneszteszt a Visegrádi Alap támogatásának köszönhetően az összes V4-országban megvalósul a helyi digitális iparági szervezetek – Magyarországon az IVSZ – közreműködésével. A megvalósításban az Európai Bizottság által kezdeményezett „Digitális készségek és munkahelyek koalíciójának” nemzeti tagjai vállalnak vezető szerepet. 

Az első IT Fitnesztesztet Szlovákiában rendezték meg 12 évvel ezelőtt az Európai Bizottság “eSkills Week” kampányának keretében. Az elmúlt 10 évben több mint 300 ezer ember vett részt a felmérésben, 2014-ben pedig a bizottság díjazta is a projektet az európai fiatalok digitális írástudásának növelését célzó, átfogó és innovatív megközelítéséért.

Az Európai Unió elsősorban az Eurostat adataira alapozva egy külön mérőszámmal értékeli az egyes tagállamok teljesítményét a gazdaság, illetve a társadalom egészének digitális érettsége, valamint versenyképessége terén. A DESI (Digital Economy and Society Index) összesen öt területen méri az egyes országok fejlettségét, vizsgálva a hozzáférhetőséget a szélessávú internet kapcsolathoz, az állampolgárok digitális készségeit, „írástudását”, az internethasználati szokásokat, a digitális technológiák üzleti integrációjának szintjét, illetve a digitális közszolgáltatások elterjedtségét, fejlettségét.

„Összességében pozitív folyamatok zajlanak a hazai vállalati szféra digitális érettsége és versenyképessége terén, azonban az Európai Unión belül is még mindig jelentős hátrányban vagyunk, ha a magyar gazdaság egészének digitális teljesítményét tekintjük. Továbbra is rengeteg kihívás vár tehát a magyar vállalatokra a digitalizációs folyamatban” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja. 

Aki hozzátette, hogy egyesült államokbeli – San Diegóban székelő – leányvállalatuknak köszönhetően első kézből látják a legfrissebb globális technológiai trendeket, melyekkel kapcsolatban elmondható, hogy általában legalább fél éves késéssel érkeznek meg hazánkba. Ezt a tudást, know-how-t és közvetlen tapasztalatot ültetik át a hazai piacra, a magyar vállalkozások szolgálatába.

A szakember az alábbi listában foglalta össze azokat a jótanácsokat, melyek segíthetnek elkerülni a vállalatok digitalizációjához kapcsolódó legjellemzőbb buktatókat:

1. Legyen missziónk! – A cél határozza meg az eszközt és az oda vezető utat, ne maga a digitális transzformáció igénye! A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy alaposan át kell gondolni, hogy mi is az a feladat, amit egy vállalat le szeretne egyszerűsíteni a digitalizáció által, ezután pedig erre megkeresni a legjobb megoldást. Nem feltétlenül azért van annyi választási lehetőség a piacon, mert mindenki szeretne hasítani egy szeletet ebből a tortából, sokkal inkább azért, mert rengeteg különféle fókuszt lehet meghatározni még egy elsőre látszólag nagyon hasonló igény mentén is. Egy egyszerű dokumentumkezelő rendszer esetén is érdemes szakértői segítséget kérni a legmegfelelőbb kiválasztásához, és nem pusztán a jó felhasználói visszajelzésekre hagyatkozva dönteni.
2. Váltsunk időben! – A nagy, monolit rendszerek, amelyek például egy banknál abszolút jellemzők, nagyon nehezen kezelhetők, az átállás a mikroszervíz típusú megoldásokra pedig valóban komoly feladat. Éppen ezért sok esetben a már meglévő alapot toldozzák-foldozzák, így azonban később még nehezebb helyzetbe kerülnek majd, hiszen borzalmasan drága lesz a működőképesség fenntartása. Emellett a későbbi váltással az anyagi veszteség mellett akár pozíciókat is veszíthetnek a lemaradók.
3. Válasszuk az agilis szemléletet! – A vízesés modell, vagyis az aprólékos, mindenre kiterjedő tervezés a nulladik kilométernél vonzó megoldásnak tűnhet, hiszen azt az érzést kelti, hogy mindenre felkészülten lehet nekikezdeni a fejlesztésnek. Azonban már számtalanszor bebizonyosodott, hogy nincs az az alapos tervezés, ami garantálja, hogy egy folyamat végig a kijelölt úton megy majd végig, kitérők nélkül. Az agilis módszertan sokkal jobban tudja kezelni azt a jóval életszerűbb helyzetet, amikor a legfontosabb pontok meghatározása után el lehet kezdeni a munkát.
4. Az emberi tényezőt is vegyük figyelembe! – „Sok esetben látható, hogy pusztán a tudás alapján állítják össze a fejlesztői csapatokat egy projektre. Az, hogy a projekten dolgozó kollégák alapos és naprakész tudással rendelkezzenek, valóban elengedhetetlen, de még így is kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha nem megfelelő a csapat összetétele. Nálunk a szakmaiság mellett arra is odafigyelünk, hogy olyan emberek dolgozzanak együtt egy projekten, akik egymást kiegészítve képesek a hatékonyabb munkavégzésre. Éppen ezért rendszeresen mérjük a soft skilleket is a DISC és a mozgatórugó tesztek segítségével. Külön általunk fejlesztett mobilalkalmazásunk van, ahol folyamatosan mérjük a csapattagok hangulatát és munkavégzés típusát” – mondta el Gönczy Gábor.
5. Támogassuk a munkavállalókat az új technológiák alkalmazásában! – Míg régebben egy diploma, vagy szakma megszerzésével az ember élete végéig biztos alapot teremthetett magának, ma már akár 3-5 évente teljesen meg kell újulnia. Lojális, elkötelezett munkavállalóink lesznek, ha olyan oktatási platformokat teremtünk, amivel segíteni tudjuk őket ebben a megújulásban, ez pedig az egyre gyorsabban pörgő üzleti világban felbecsülhetetlen érték lehet! Számunkra a tanulási görbe is nagyon fontos, hiszen folyamatosan jelennek meg az új technológiák. „Az ember, a humán erőforrás átdigitalizált világunkban is megtartotta központi szerepét. Cégcsoportunk éppen ezért bővítette közel három évvel ezelőtt portfólióját a Braining Hub IT oktatási központtal, hiszen így a vállalatok egyik legégetőbb problémájára a munkaerő- és a digitális szakértelem hiányára is megoldást tudunk nyújtani” – zárta gondolatait a szakember.