<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/digitalis-core-kep/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Tue, 21 Aug 2018 13:47:04 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>„A személyes ajánlások hozzák a legtöbb új felhasználót”</title>
		<link>https://markamonitor.hu/a-szemelyes-ajanlasok-hozzak-a-legtobb-uj-felhasznalot/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 04 Dec 2014 11:51:59 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[core digital]]></category>
		<category><![CDATA[crm]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<category><![CDATA[gyürüs máté]]></category>
		<category><![CDATA[közösségi használat]]></category>
		<category><![CDATA[oszkár]]></category>
		<category><![CDATA[uber]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=6723</guid>

					<description><![CDATA[Interjú az Oszkár telekocsi társalapítójával, Gyürüs Mátéval a megosztásra épülő gazdaság jövőjéről, üzleti modellről, ellustult ügynökségekről és a fogyasztói elégedettség eléréséről. Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div>
<div>
<p><strong>Interjú az Oszkár telekocsi társalapítójával, Gyürüs Mátéval a megosztásra épülő gazdaság jövőjéről, üzleti modellről, ellustult ügynökségekről és a fogyasztói elégedettség eléréséről.</strong></p>
<p>Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít. A sorozat házigazdája a <strong>Core Digital</strong>.</p>
<p>Sorozatunk következő vendége <em>Gyürüs Máté</em>, az <a href="http://www.oszkar.com/" target="_blank" rel="noopener"><strong>Oszkár telekocsi</strong></a> társalapítója, akit <em>Palocsay-Zubor Géza</em>, a <strong>Jófogás.hu</strong>-t üzemeltető <strong>Schibsted Classified Media Hungary</strong>ügyvezetőjének <a href="http://markamonitor.fps2.hu/inspiracio/A-profitabilitas-akkor-fog-eljonni-amikor-valamelyik-szereplo-eleri-a-dominans-poziciot/580/" target="_blank" rel="noopener">javaslatára</a> kérdeztünk a közösségi autózás előtt álló piaci kihívásokról.</p>
<p><strong>Még az első munkahelyeden, a Vateránál dolgoztál, mikor megalapítottad saját online vállalkozásodat, az Oszkárt. Ennyire tudatosan igyekeztél a magad ura lenni? Egyáltalán vállalkozásként indult az Oszkár?</strong></p>
<p>Valóban a <strong>Vaterá</strong>nál dolgoztam, amikor a vállalkozás hivatalosan is megalakult, de az Oszkár telekocsi, mint platform jóval korábbra tekint vissza. Még bőszen az egyetemi padot koptattuk <em>Prácser Attila</em> évfolyamtársammal, amikor elkészítettük a rendszer első, publikusan használható verzióját.</p>
<p>A tudatossággal kapcsolatban: szép lenne azt mondani, hogy igen, mi ilyen tudatos fiúk voltunk, de a valóság az, hogy az elején fogalmunk nem volt róla, hogy mi fog kisülni a dologból. Szerettünk volna csinálni valami hasznosat. Azóta szépen kinőtte magát, immáron 170.000 felhasználónk van, ami már megköveteli, hogy nemcsak egy cég legyen mögötte, de alkalmazottak, s egy sor alvállalkozó is. Nekem persze az Oszkár a mai napig több mint főállás.</p>
<p><strong>Egyértelmű volt mindig, hogy a digitális világ felé vezet az utad? Kijelenthetjük, magánemberként is igazi „teki” vagy? Eddigi beszélgetéseinkben ezt senki nem ismerte be…</strong></p>
<p>Akkor úgy fest, én leszek az első. Igen, töredelmesen bevallom, magánemberként is „teki” vagyok. A digitális világ az egyetem óta érdekel, ott tanultam meg programozni, és annak ellenére, hogy a végzettségem szerint más dolgokat is tehetnék, mégis gyakorlatilag szinte mindig a digitális technika világában dolgoztam eddig. Ez persze ez még nem jelenti azt, hogy nem lehetek főállású méhész a későbbiekben! <img src="https://s.w.org/images/core/emoji/17.0.2/72x72/1f642.png" alt="🙂" class="wp-smiley" style="height: 1em; max-height: 1em;" /></p>
<p><strong>Honnan jött a közösségi autózás ötlete?</strong></p>
<p>Szombathelyiek voltunk és Budapesten jártunk egyetemre. Így pár hetente vonatoznunk kellett haza és vissza. Közben voltak ismerősök, akik autóval utaztak, de nem volt egyik félnek sem kapacitása végigtelefonálni az ismerőseit, hogy kinél mikor van épp szabad hely. Így kitaláltuk, hogy mi lenne, ha interneten egymásra találhatnának az autósok és az utasok? Aztán körbenéztünk, és persze kiderült, hogy külföldön már van ilyen. Valahogy így született Oszkár.</p>
<p><strong>Sokunknak még új a közösségi autózás fogalma. Bemutatnád a szolgáltatást, az alapvető működését, legfőbb előnyeit?</strong></p>
<p>Az Oszkár egy telekocsi szolgáltatás, ami a közösségi autózás egyik szegmense. Az autósok meghirdethetik szabad helyeiket, megadhatják, hogy mikor, honnan hová mennek és hol hajlandóak megállni útközben.</p>
<p>Az utasok pedig keresgélhetnek a hirdetések között és a legmegfelelőbb hirdetésen helyet foglalhatnak. Ezt követően a részletek egyeztetése telefonon, e-mailben, belső üzenetben történhet. Az utazás után pedig az útitársak értékelik egymást, ami segíti a bizalom építését a közösségben.</p>
<p>Az anyagi vonzat szempontjából mindkét félnek megéri az Oszkározás, ugyanis az autós, ha már amúgy is menne, ezzel csökkenti a kiadásait, az utas pedig kb. féláron juthat el a céljához. A költségeken túl persze számos más előnye is van a közösségi autózásnak. Kényelmesebb, sok viszonylatban rugalmasabb, de van olyan is, akinek a jó társaság és a környezetvédelmi vonatkozások fontosak. Több olyan felhasználóról tudunk, aki nemcsak hogy néha beül más autóshoz, de el is adta a saját autóját, s ma már kizárólag Oszkárral és biciklivel közlekedik. Oszkáros babákról is tudunk olyan pároktól, akik Oszkározás közben ismerkedtek meg.</p>
<p><strong>Az elmúlt hónapokban több nemzetközi márka jelent meg a közösségi autózás piacán. Mit kínálnak ők, mennyiben tudnak mást, mint az Oszkár?</strong></p>
<p>Az elmúlt hetekben az <strong>UBER</strong> és a <strong>WunderCar</strong> valóban felpezsdítette a piacot, de teljesen más koncepció szerint működnek, nem feltétlenül jelentenek direkt versenyt nekünk. Az Oszkár elsősorban kínálatvezérelt, hiszen az autósok kínálják fel &#8211; jellemzően hosszabb távú &#8211; útjaikat, melyekre az utasok jelentkezhetnek. Az UBER és a WunderCar rendszere inkább a keresletre épít, azaz az utazni vágyók jelzik utazási igényüket, melyre a rendszerben online lévő autósok jelentkeznek. Itt a cél nem az autó megosztása, hanem az utas A pontból B pontba juttatása a taxinál kedvezőbb áron, jellemzően rövidebb távon, városon belül. Nem véletlen, hogy az UBER ellen pont a taxisok tiltakoztak, aminek hatására számos nagy európai városban be is tiltották.</p>
<p><strong>Lehet a közösségi autózás a tömegközlekedés alternatívája?</strong></p>
<p>Az Oszkározás jelenleg is egy komoly alternatívája a távolsági tömegközlekedésnek. Ugyanakkor a városon belüli foglalások jelenleg nem számottevőek. Az agglomeráció–Budapest hirdetések és foglalások inkább, reptéri transzferek is bonyolódnak Budapest és a Liszt Ferenc repülőtér között, de a nagyon rövid távú utazások jelenleg nem jellemzőek.</p>
<p><strong>Mennyire tervezzük előre az utazásainkat vagy vagyunk spontának? Tükröződik ez a mobil website és az app forgalmában?</strong></p>
<p>A foglalás időbeliségére pár éve még az volt jellemző, hogy 3-5 nappal az indulás előtt lefoglalta mindenki a helyét. Ma már a foglalások közel 30%-a az indulás napján történik. Még magasabb az arány, ha csak a belföldi utakat nézzük. Az indulás előtt 3-4 órán belüli foglalások nagyszámú jelenléte bizonyítja azt, hogy egyre likvidebb, dinamikusabb az Oszkár piactere.</p>
<p>Ezzel összhangban a mobil website forgalma is valamivel gyorsabb ütemben nő, mint a teljes oldalé, mára már eléri a teljes forgalom 37%-át. Ehhez jön még hozzá az androidos mobilapplikáció, s pár héten belül az iOS-es app forgalma.</p>
<p><strong>Mi az üzleti modell? Honnan származik a ti bevételetek, amiből finanszírozni tudjátok a működtetést?</strong></p>
<p>Üzleti modellünk 4 bevételi forrásra épít. A normál felhasználók mellett megkülönböztetünk üzleti és prémium felhasználói csoportokat, akik a platformot üzleti céllal vagy nagy rendszerességgel használják. Ezek a felhasználók a rendszert időszaki díj ellenében használhatják. Bevételünk második csoportja hirdetéskiemelésekből és sms-értesítésekből származik, melyeket a felhasználók külön rendelhetnek meg. A bevétel harmadik forrása a médiafelületek értékesítése, a negyedik pedig az online előrefizetés utáni tranzakciós jutalék.<br />
Az Oszkár az ország első marketplace jellegű platformja, mely megvalósította a felhasználók közötti elektronikus fizetést. Ez egy biztosíték az autósnak arra az esetre, ha az utas nem jönne el, az utasnak pedig könnyebbség, hogy nem kell pénzt számolgatnia, hanem helyfoglaláskor bankkártyával kifizetheti az út díját.</p>
<p><strong>Kik használják a platformot üzleti céllal?</strong></p>
<p>Főleg nemzetközi és belföldi kisbuszos cégek használják az Oszkárt arra, hogy feltöltsék a hagyományos értékesítési csatornáikon el nem adott üléseket, ezzel téve rentábilissá az adott járatot.</p>
<p><strong>Hogyan értékesítitek az online hirdetési felületeiteket? Kiket lehet nálatok elérni?</strong></p>
<p>A médiafelületek értékesítése az <strong>Infinety</strong> sales house-on keresztül történik. Az Oszkáron leginkább a 26-36 közötti korosztály legaktívabb tagjai vannak jelen, akik magabiztosan használják a technológiát a mindennapok jobbá, könnyebbé tételének érdekében. A másik fontos felhasználói csoport az egyetemistáké, akik hasonlóan régi önmagunkhoz, a szülővárosuk és az egyetem között utaznak.</p>
<p><strong>Hány embernek adtok házon belül munkát? Mik azok a feladatok, amiket magatok csináltok, s mit szerveztek ki?</strong></p>
<p>Házon belül jelenleg hárman dolgozunk, ami az ügyfélszolgálat, az üzletfejlesztés, a management és a marketing egy részének házon belül tartását jelenti. Kiszerveztük a könyvelést, a rendszergazdai tevékenységeket és a marketing másik felét: pl. SEO, kreatív és grafikai munkák.</p>
<p><strong>Dolgoztok ügynökségekkel? Hogy látod, mennyire tudnak ők segíteni egy startupnak?</strong></p>
<p>Nincs túl jó tapasztalatom. A nagy ügynökségek szempontjából mi kis halacskák vagyunk, így nem látszik rajtuk, hogy motiváltak lennének úgymond segíteni nekünk. Sokkal hatékonyabb együttműködéseket alakítottunk eddig ki olyan agilis cégekkel, akik még nem multisodtak el, hozzánk hasonlóan dinamikusan fejlesztenek és fejlődnek.</p>
<p><strong>Nehéz ma startupnak lenni Magyarországon? Sokat hallunk néhány sikertörténetről, de mi történik a többiekkel? Egyáltalán Ti még startupnak vagytok tekinthetők?</strong></p>
<p>Mondhatjuk, hogy startup vagyunk, igen. És hogy nehéz-e? Ha könnyű lenne, mi lenne benne a kihívás, mitől lenne izgalmas? Igazából nem tudom megítélni, hogy más országban könnyebb-e. Mindenki azt mondja, hogy igen, de lehet ez csak a szomszéd kertje mindig zöldebb effektus.</p>
<p><strong>Vannak klasszikus fizetett kampányaitok? Melyek azok az eszközök, amik legjobban hozzák a konverziót az Oszkár esetében?</strong></p>
<p>Igyekszünk folyamatos kísérletezéssel megtalálni azokat a csatornákat, együttműködéseket, ahol a legnagyobb megtérülés kínálkozik. Természetesen a legkézenfekvőbb hirdetési hálózatokat használjuk mi is, de az sem titok, hogy a személyes ajánlások hozzák a legtöbb új felhasználót, illetve innen származnak a leghosszabb élettartamú, legaktívabb felhasználóink is.</p>
<p><strong>Hogyan stimuláljátok a felhasználók ajánlásait?</strong></p>
<p>Ennek legfontosabb hajtóereje az elégedettség, aminek nagyon sok aspektusa van: az edukációtól, az értékelési rendszer folyamatos fejlesztésén, a különböző értesítéseken át, egészen az esetleges szankcionálásokig bezárólag. Igyekszünk minden felhasználói panaszt alaposan kivizsgálni, ügyfélszolgálatunk bárki számára szinte folyamatosan elérhető. Külön odafigyelünk azokra, akik először utaznak velünk. Ilyenkor az autóst külön értesítjük, megkérve, kiemelten figyeljen a kezdő utasra, hogy minél kedvezőbb legyen az első Oszkáros tapasztalata.</p>
<p><strong>Komoly Facebook közösségetek van. Mi a Facebook szerepe a kommunikációs stratégiátokban?</strong></p>
<p>A Facebook oldal egyik legfontosabb feladata az új felhasználók toborzása. Ennek hatékonyságát jelzi, hogy a page like-ok fele még mindig organikusan érkezik, azaz a felhasználók beszélnek rólunk, ajánlanak minket ismerőseiknek. A toborzás mellett a napi kapcsolattartásban fontos eszköz, itt osztjuk meg először elkészült tartalmainkat, felhasználóink itt értesülhetnek először új fejlesztéseinkről, illetve itt tudunk olyan egyedi kéréseket tolmácsolni, melyet a weboldalunkon nem tudnánk.</p>
<p><strong>Van-e CRM tevékenységetek? Visszahozzátok valahogy a már regisztrált autósokat, utasokat?</strong></p>
<p>Folyamatosan figyeljük a felhasználói életutat, és bizonyos pontokon igyekszünk segíteni a továbblépésben. Ennek manuális és automatizált módjai is be vannak építve a rendszerbe. Manuális CRM például, amikor a hirdetések ellenőrzésekor valami hibára bukkanunk, akkor felvesszük a kapcsolatot a hirdetővel, segítünk javítani vagy akár mi megtesszük ezt helyette.</p>
<p><strong>Mi a közösségi autózás jövője, jövőképe? Hova tud mindez fejlődni?</strong></p>
<p>Hiszem, hogy a telekocsizás még komoly fejlődés előtt áll Magyarországon. A jelenlegi közel havi 40.000 utazás sokszorosa valósulhat meg pár éven belül. Bízom benne, hogy Németországhoz hasonlóan a közösségi közlekedés széles körben elfogadott, biztonságos és megbízható alternatívája lesz az Oszkározás. Az Oszkár fejlődése pedig nem áll meg az országhatároknál, néhány héten belül elindul szolgáltatásunk Szlovákiában is…</p>
<p><strong>Palocsay-Zubor Géza azt kérdezte tőled: mit vártok a nagy nemzetközi versenytárs, az UBER és a WunderCar piacra lépésétől?</strong></p>
<p>Bízunk benne, hogy velük együtt sikerül még magasabb szintre emelni a sharing economy gépjárművekre vonatkozó részét: ők jellemzően a városon belüli járműmegosztást, mi pedig a települések közötti telekocsizást népszerűsítve.</p>
<p>Ugyanakkor óvatosan figyeljük, hogy a taxistársadalom esetleges nyomására hogyan reagál a jogalkotás, hisz egy nem körültekintően – a jogalkotó szándéka szerint az UBER ellenében &#8211; megalkotott szabályzás negatívan hathat az Oszkárra is.</p>
<p><img decoding="async" class=" wp-image-6728 aligncenter" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7.jpg" alt="" width="374" height="35" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7.jpg 640w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7-300x28.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7-622x60.jpg 622w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2015/12/1_original-7-600x56.jpg 600w" sizes="(max-width: 374px) 100vw, 374px" /></p>
</div>
</div>
<div id="article_text"></div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>„A profitabilitás akkor fog eljönni, amikor valamelyik szereplő eléri a domináns pozíciót”</title>
		<link>https://markamonitor.hu/a-profitabilitas-akkor-fog-eljonni-amikor-valamelyik-szereplo-eleri-a-dominans-poziciot/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 22 Sep 2014 12:38:43 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[apród.hu]]></category>
		<category><![CDATA[apróhirdetés]]></category>
		<category><![CDATA[core digital]]></category>
		<category><![CDATA[crm]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<category><![CDATA[ebay]]></category>
		<category><![CDATA[evomedia]]></category>
		<category><![CDATA[használtautó.hu]]></category>
		<category><![CDATA[jófogás]]></category>
		<category><![CDATA[okego]]></category>
		<category><![CDATA[olx]]></category>
		<category><![CDATA[oszkár]]></category>
		<category><![CDATA[palocsay-zubor géza]]></category>
		<category><![CDATA[schibsted media]]></category>
		<category><![CDATA[ux]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=6845</guid>

					<description><![CDATA[Interjú Palocsay-Zubor Gézával, a Schibsted ügyvezető igazgatójával az öldöklő apróhirdetés-piaci versenyről, a fogyasztók megértéséről és az ügynökségek e-commerce felkészültségéről. Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúra tekintetében hol tartanak ők, hol [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div>
<div>
<p><strong>Interjú Palocsay-Zubor Gézával, a Schibsted ügyvezető igazgatójával az öldöklő apróhirdetés-piaci versenyről, a fogyasztók megértéséről és az ügynökségek e-commerce felkészültségéről.</strong></p>
<p>Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúra tekintetében hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít. A sorozat házigazdája a <strong>Core Digital</strong>.</p>
<p>Sorozatunk következő vendége <em>Palocsay-Zubor Géza</em>, a <strong>Jófogás.hu</strong>-t üzemeltető <strong>Schibsted Classified Media Hungary</strong> ügyvezető igazgatója, akit <em>Németh Norbert</em>, a <strong>Tchibo Budapest Kft.</strong> e-commerce vezetője <a title="“A jövő üzleti lehetősége nem a hirdetőben van, hanem magában a vásárlóban”" href="http://markamonitor.fps2.hu/inspiracio/A-jovo-uzleti-lehetosege-nem-a-hirdetoben-van-hanem-magaban-a-vasarloban/417/" target="_blank" rel="noopener">javaslatára</a> kerestünk meg.</p>
<p><strong>Karriered jelentős részét az online világban töltötted. Magánemberként mennyire vagy techie?</strong></p>
<p>Nem vagyok kütyümániás, viszont azt gondolom, hogy az internet, illetve az online világ az, ami a történelem során az emberiség számára a legtöbb lehetőséget, változást és kényelmi funkciót hozta. A praktikus előnyök mellett, mint a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés, vagy a mindenki számára azonnal elérhető hatalmas információtömeg, természetesen páratlan szórakozási lehetőségeket is nyújt. Saját magamon nem érzem, hogy teljesen beszippantott volna az online világ, alapvetően nem vagyok az a típus, aki folyamatosan megnyilvánul a közösségi médiafelületeken. Ott vagyok a <strong>Twitter</strong>en, a <strong>LinkedIn</strong>en és néhány más közösségi oldalon is, de például a <strong>Facebook</strong>on már hosszú évek óta nem vagyok jelen, és egyáltalán nem érzem ennek a hátrányait (már ha van ilyen egyáltalán :))</p>
<p><strong>Nemrég csatlakoztál a Schibstedhez. A mobilhirdetési piacon eltöltött időszak után mi jelentette számodra a legizgalmasabb kihívást, ami visszahozott az online értékesítés területére?</strong></p>
<p>A Schibsteddel már régóta „kerülgettük” egymást, de a helyzet most júliusra konkretizálódott. Különleges szakmai kihívást jelent nekem a mostani helyzet, ami az apróhirdetési piacon van. Azt gondolom, hogy ilyen „csata” nem nagyon volt még itthon és büszke vagyok arra, hogy részt vehetek ebben a versenyben, amit természetesen a kollegáimmal meg is akarunk nyerni. A másik fontos dolog, ami miatt a Schibsted mellett döntöttem, az a nemzetközi céges kultúra, valamint az az elköteleződés, ami a magyar piac irányában megvan a tulajdonos részéről. Ez az elkötelezettség, hosszú távú gondolkodás konkrétan is megjelenik portfólióépítésben (pl: a <strong>Használtautó</strong>&#8211; vagy az <strong>Expressz</strong>-akvizíció), illetve a hozzánk allokált egyéb erőforrásokban is.</p>
<p><strong>Idei hír, hogy a használtautó.hu is 100%-os Schibsted tulajdonba került. Milyen kérdéseket vet fel ez portfólióstratégia szempontjából? Mennyire őrizte meg a jófogás.hu és a használtautó.hu a függetlenségét, vannak-e szinergiák, közös tervek?</strong></p>
<p>Egyelőre két külön cégként működünk, de rendszeres az egyeztetés, és folyamatosan keressük a szinergiákat, együttműködési lehetőségeket. Szervezeti összeolvadásról egyelőre nincs szó, én egyértelműen a Jófogás.hu-ért felelek.</p>
<p><strong>Még laikusoknak is feltűnik, hogy a jófogás.hu és az olx.hu egymást túlköltve próbál márkát építeni. Miben látod ennek legfőbb okát?</strong></p>
<p>Nemzetközi példák mutatják, hogy egy ekkora online piacon egy szereplő tud profitábilisan működni. Itthon most két komoly cégcsoport van jelen. Olyan ez, mint egy pókerjátszma, ahol két nagyon erős és tapasztalt szereplő ül egymással szemben, mindkettőnek sok pénze van és egyik sem akar engedni. Hasonló csata zajlott le Franciaországban, ahol az <strong>eBay</strong> kivonulása óta a győztes Schibsted jelentős árbevételt és profitot is realizál.</p>
<p><strong>Meddig tartható fent a jelenlegi háborús helyzet? Meddig fogják ezt a tulajdonosok finanszírozni?</strong></p>
<p>A mostani költésszint rövid távon természetesen nem kitermelhető, ez most egyértelműen befektetés az anyavállalatok részéről. Úgy gondolom, 1-1,5 éven belül eldőlhet a verseny, bár ezen a piacon 4-6 hónapnál távolabbra nem nagyon lehet biztosat látni.</p>
<p><strong>Sokakban felmerül a kérdés, hogy egyáltalán, mi az üzleti modell? Mik a legfontosabb bevételi források?</strong></p>
<p>Egyrészt felületeinken árulunk display hirdetési helyeket, melyeket jelenleg az <strong>EVO Media</strong>értékesít, másrészt felhasználóink saját apróhirdetéseikre vásárolhatnak különböző kiemeléseket, melyek jelentősen emelik hirdetéseik hatékonyságát, illetve a termékeladás gyorsaságát is.<br />
A közeljövőben várhatóak újabb kényelmi funkciók és szolgáltatások is, melyek a felhasználóinkat segítik, illetve akár újabb bevételi forrásokat is jelenthetnek.</p>
<p><strong>Az online márkák ma már nemcsak az interneten költenek, hanem igen erősen offline is, főleg tévében és közterületen. Mi ennek az oka?</strong></p>
<p>Ennek egyik legfőbb oka az elérés költséghatékonysága. Széles célcsoportot szeretnénk megszólítani, tulajdonképpen mindenkit, ez a magyar viszonyok mellett TV-ben a legolcsóbb. A másik ok, hogy jelentős változást szeretnénk elérni az emberek gondolkodásában. Le akarjuk bontani azokat a korlátokat, amik miatt legtöbben ma még nem tekintik elsődleges bevételi forrásnak a feleslegessé vált, de mások számára még hasznos dolgaik értékesítését. Szeretnénk, ha az emberek ráeszmélnének, mindez olcsóbb és biztonságosabb alternatívája lehet a gyors- és áruhiteleknek, kölcsönöknek. Egy ilyen komoly attitűdváltáshoz &#8211; az elérés mellett &#8211; szükség van a TV audiovizuális erejére.</p>
<p><strong>Mindez a felhasználók komoly ismeretét feltételezi. Honnan gyűjtitek a fogyasztói insightokat? Végeztek piackutatásokat?</strong></p>
<p>A szakmát elsősorban a nagy versenytárssal vívott harc érdekli, pedig gondolkodásunk központjában egyértelműen a felhasználóink minél jobb megértése és kiszolgálása áll. Folyamatosan végzünk fókuszcsoportos kutatásokat, melyek alapjául szolgálnak minden szolgáltatás- és kommunikációs fejlesztésnek, aktivitásnak. Egy ilyen fejlesztés eredménye a nemrégen indult háztól házig kiszállítás, ami szeptemberben ráadásul ingyenes. Az ősz is tartogat még újdonságokat, melyek mind a fogyasztók meggyőzését, fennmaradt korlátaik lebontását segítik.</p>
<p><strong>Megjelentek-e már e-commerce területen azok a marketing szakemberek, akik korábban a hagyományos termékkategóriákban tettek szert márkázási, márkaépítési tudásra, gyakorlatra?</strong></p>
<p>Megjelenni megjelentek, de sajnos a tapasztalataim eddig kevésbé voltak pozitívak velük kapcsolatban. Az érkezésemet követően megkezdtük a marketingtevékenységünk racionalizálását és elkezdtünk kialakítani egy olyan házon belüli csapatot, amellyel biztosított a célunk elérése. Abban hiszek, hogy hosszútávon az „agynak” házon belül kell lennie, ezért alapvetően a saját szakembereink erőforrásaira kell támaszkodni, őket kell fejleszteni és nem a beszállítói kört növelni. A tevékenységünk változatossága miatt szükségünk van profi partnerekre, ügynökségekre, akik a saját területükön a legjobbat tudják adni nekünk. Egyik ilyen partnerünk az <strong>OKEGO</strong>, ahol közismerten nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek ülnek, akiktől kellő figyelmet és profi munkát kapunk. A márkázás kapcsán azt gondolom, hogy az e-commerce szektorban a hosszú távú, klasszikus szemlélet nem járható út. A piaci környezet olyan mértékben változhat 6 hónap alatt is, ami könnyen szükségszerűvé tehet egy teljes újrapozícionálást vagy az üzenetek jelentős átfogalmazását.</p>
<p><strong>Hogyan látod az olx.hu (apród.hu) átmárkázását? Mennyivel könnyebb egy online terméket átmárkázni, mint egy mosóport?</strong></p>
<p>Nem szeretném véleményezni a versenytárs ezen tulajdonosi döntését. A kollegáimat is meglepte ez a lépés, de ebből nekünk csak annyi fontos, hogy ha a versenyben látunk bármilyen nekünk kedvező lehetőséget, akkor azt kíméletlenül ki kell használni.</p>
<p><strong>A vásárolt megjelenések közül tapasztalataid alapján melyek azok, melyek költség szempontjából és a szállított konverziós szám tekintetében is működőképesek?</strong></p>
<p>Nagy meglepetések nincsenek. Hasonlóan a legtöbb vezető e-commerce céghez, mi is törekszünk minden új eszköz, lehetőség kipróbálására. Az eredményekről a piac azonnali visszajelzést ad, amit elemzünk, majd nagyon rövid időn belül elengedjük a rossz hatékonysággal működőket.</p>
<p><strong>Van-e CRM tevékenységetek? Visszahozhatók-e a korábbi eladók, vásárlók?</strong></p>
<p>Igen, és ebben nagyon hiszek. Most már rendszeresen indítunk különböző kampányokat és ezek nagyon hatékonyan segítenek minket és a felhasználókat is, hiszen, testreszabott rendszerüzeneteket és maileket kapnak, melyben a saját hirdetésükkel kapcsolatban adunk tippeket, segítséget.</p>
<p><strong>Komoly, több mint 255 ezres Facebook közösségetek van. Mi a Facebook szerepe a kommunikációs stratégiátokban?</strong></p>
<p>A jelenlegi marketingvezetőnk még időben megkezdte a közösség építését és így a termék az első két évében hirdetés nélkül gyűjtött össze több mint 100.000 rajongót az oldalhoz kötődő promóciókkal. Elsődleges célunk a márkaélmény átadása szórakoztató módon, hiszen az emberek főleg szórakozni járnak a közösségi oldalakra. Természetesen ma már használjuk a Facebook hirdetési megoldásait, melyek forgalomterelési szempontból is hatékonyak.</p>
<p><strong>A termékfejlesztés fontos területe a UX. Mennyire befolyásolja az üzleti eredményt a felhasználói élmény? Látsz-e e tekintetben tennivalót a jófogás.hu-n?</strong></p>
<p>Soha nem lehetünk elégedettek, ezen akkor is dolgoznunk kéne, ha egyedül lennénk a piacon. Növeltük a fejlesztési kapacitásunkat is az elmúlt hónapokban és a csapatunk is bővült azért, hogy a felhasználóink minél elégedettebbek legyenek az oldallal, illetve több és gyorsabb fejlesztést vihessünk végbe. Ez egy soha véget nem érő történet, hisz a technikai fejlődés újabb és újabb lehetőségeket, egyben kihívásokat hoz.</p>
<p><strong>Milyen feladatokat tartotok saját kézben, és melyek azok a területek, amelyben ügynökséggel dolgoztok?</strong></p>
<p>Próbálunk minél több mindent házon belül megoldani, ezért a marketingcsapatot folyamatosan bővítjük. Ügynökségek közül inkább specialistákkal dolgozunk pl. SEM és SEO területen. Az online médiát viszont már saját kézben tartjuk, mert közvetlen megállapodásokon keresztül könnyebben tudunk hatékony, tartalomjellegű megoldásokat kialakítani. Hagyományos Excel táblába beírható médiatervekkel ma már nem lehet növekedést elérni.</p>
<p><strong>Mit gondolsz a hazai ügynökségekről, mennyire felkészültek az e-commerce ügyfelek kiszolgálásra? Előttetek járnak vagy tőletek tanulnak?</strong></p>
<p>Az ügynökségeknek még nagyon sokat kell tenni azért, hogy valóban hasznosat tudják segíteni a hazai e-commerce márkák fejlődését. Persze vannak olyanok, akik kicsit előrébb járnak, invesztálnak a fejlődésbe, próbálkoznak, de a legtöbben megragadnak a végrehajtás szintjén. Az ügynökségek a megrendelői igények szerint teljesítenek és fejlődnek. Ameddig a jelenlegi kompetenciákkal jól megélnek, nincsenek rákényszerítve a fejlődésre.</p>
<p><strong>Németh Norbert, a Tchibo e-commerce vezetője kicsit provokatívan azt kérdezte, hogy az online apróhirdetési termékek megismételik-e valaha az apróhirdetési újságok korábbi üzleti sikereit?</strong></p>
<p>100%-ban biztos vagyok abban, hogy felhasználói szempontból sokkal sikeresebbek leszünk, hiszen a digitális eszközök sokkal több funkciót, lehetőséget kínálnak a nyomtatott apróhirdetésnél. A profitabilitás pedig akkor fog eljönni, amikor valamelyik szereplő eléri a domináns piaci pozíciót.</p>
<p><strong>Kinek adnád tovább a labdát? Kitől és mit kérdeznél a digitális világgal kapcsolatban?</strong></p>
<p>Az <strong>Oszkár</strong> telekocsi szolgáltatás ügyvezetőjének, <em>Gyűrűs Máté</em>nak, akitől azt szeretném megkérdezni, hogy ki fogja UBERelni a másikat és, mivel készülnek a híres versenytárssal szemben?</p>
</div>
</div>
<div id="article_text"><img decoding="async" class="wp-image-6850 aligncenter" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original.jpg" alt="" width="405" height="38" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original.jpg 640w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original-300x28.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original-622x60.jpg 622w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/09/1_original-600x56.jpg 600w" sizes="(max-width: 405px) 100vw, 405px" /></div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>“A jövő üzleti lehetősége nem a hirdetőben van, hanem magában a vásárlóban”</title>
		<link>https://markamonitor.hu/a-jovo-uzleti-lehetosege-nem-a-hirdetoben-van-hanem-magaban-a-vasarloban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 10 Jul 2014 13:12:48 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[affiliate marketing]]></category>
		<category><![CDATA[core digital]]></category>
		<category><![CDATA[crm]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<category><![CDATA[e-kereskedelem]]></category>
		<category><![CDATA[németh norbert]]></category>
		<category><![CDATA[programozott vásárlás]]></category>
		<category><![CDATA[Tchibo]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=6929</guid>

					<description><![CDATA[Interjú Németh Norberttel, a Tchibo e-commerce üzletágvezetőjével CRM-ről, testre szabott ajánlatokról, digitális kuponokról és a hazai média e-kereskedelmi felkészültségéről. Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div>
<p><strong>Interjú Németh Norberttel, a Tchibo e-commerce üzletágvezetőjével CRM-ről, testre szabott ajánlatokról, digitális kuponokról és a hazai média e-kereskedelmi felkészültségéről.</strong></p>
<p>Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít. A sorozat házigazdája a <strong>Core Digital</strong>.</p>
<p>Sorozatunk következő vendége <em>Németh Norbert</em>, a <strong>Tchibo Budapest Kft.</strong> e-commerce üzletágvezetője, akit &#8211; <em>Németh Károly</em>t, a <strong>SPAR Magyarország Kft.</strong> marketingvezető-helyettesét <a title="″Fontos, hogy elmondhassuk, bizonyos dolgokat mi csináltunk először″" href="http://markamonitor.fps2.hu/inspiracio/Fontos-hogy-elmondhassuk-bizonyos-dolgokat-mi-csinaltunk-eloszor/330/" target="_blank" rel="noopener">követően</a> &#8211; többek közt arról kérdezünk, hogy egy e-commerce cégnél milyen szerep jut a CRM-nek, a testre szabott ajánlatoknak, digitális kuponoknak.</p>
<p><strong>Szinte az egész karrieredet az online világban töltötted. Magánemberként mennyire hálózott be a digitális?</strong></p>
<p>Messze nem vagyok annyira geek, mint gondolnád. Átlagos felhasználóként élvezem a technológia nyújtotta lehetőségeket, de nem hálózott be túlságosan. Van okostelefonom, Facebook profilom, vásárolok online, de nem vagyok kütyümániás és tudom élvezni az offline létet. Ugyanakkor szerencsés voltam, mert a szakmában mindig olyan emberek vettek körül, akik nálam sokkal jobban értettek az online-hoz, akiktől sokat el tudtam lesni. Kezdetekben a média, később az ügynökségek képviselték a húzóerőt, mára pedig az e-commerce cégek váltak a fejlődés fő motorjává.</p>
<p><strong>Mi volt számodra a legizgalmasabb, a legnagyobb kihívás, amiért csatlakoztál a Tchibohoz?</strong></p>
<p>Már médiásként foglalkoztatott a gondolat, hogy a jövő üzleti lehetősége nem a hirdetőben van, hanem magában a vásárlóban, hisz igazából nála van a pénz. Az online vásárlás térnyerésével szinte magától értetődő volt az e-commerce felé való mozdulás. Hihetetlenül izgalmas, hogy azonnali visszajelzést kapunk közvetlenül a vásárlótól, hisz bármit csinálunk, annak eredménye, hatékonysága azonnal lecsapódik a vásárlásokban.</p>
<p><strong>A Tchibo először nem e-commerce márkaként vált ismerőssé a fogyasztók számára, hiszen sok éven át csupán a kávét jelentette. Üzleti szempontból mekkora most az e-commerce üzletág a teljes cégen belül?</strong></p>
<p>25 év kávépiaci jelenlét után komoly eredmény, hogy a non-food ágazat, amibe beletartoznak az offline Tchibo boltok is, ma már a cég árbevételének egyharmadát jelenti, melyből a 2012-ben indult webshop részesedése már több mint 50%. Persze ez még mindig csak a kezdet…</p>
<p><strong>Hogyan hat az e-commerce megjelenése egy hagyományos FMCG cég működésére?</strong></p>
<p>Mivel a kávé üzletágban az online kommunikáció szerepe nem jelentős, egyelőre kevés szinergiát sikerült kialakítanunk, de ezen a területen biztos fejlődni fogunk a jövőben, és a kávés aktivitásokban is megjelennek majd performance marketing elemek. Ami viszont nagyon izgalmas, az a pénzügy és a kontrolling reakciója, mert őket tényleg hihetetlenül felvillanyozza, hogy végre direkt megtérülést kalkulálhatnak minden költés mögött. Ez nekik nagyon új élmény.</p>
<p><strong>A webáruház bevezetése során és azóta többször, Ti is használtatok TV-t. Miért? Mi a szerepe volt a kommunikációs mixben?</strong></p>
<p>Az a költséghatékony elérés és láthatóság, amit az online felületek nem képesek szállítani. Egyértelmű, hogy azok a kollekciók, melyeket tévékampánnyal is megtámogatunk, az online csatornákon később sokkal jobban konvertálnak. Nem véletlen, hogy a legnagyobb e-commerce szereplők ma már mind ott vannak a tévében. Ráadásul a mi esetünkben az sem elhanyagolható hozadék, hogy a tévé az offline boltjainkba is hatékonyan tereli be a vásárlókat.</p>
<p><strong>Hol jártok most? Ismertségépítő fázisban vagytok, vagy már egyértelműen csak az értékesítésre koncentráltok? Megtanulták már az emberek, hogy a Tchibo több mint kávé?</strong></p>
<p>Azt, hogy a Tchibo több mint kávé, a célcsoportunk túlnyomó része mára megtanulta. Ami most a feladatunk, hogy mindezt tartalommal töltsük meg, elmagyarázva, hogy mit is jelent az a „több mint kávé”, és a Tchibo milyen kollekciókon átívelő előnyöket nyújt a vásárlóknak. Idén az image építés második fázisa indult el, persze továbbra is az értékesítéssel a fókuszban.</p>
<p><strong>Az elmúlt két évben szinte minden elérhető online platformot kipróbáltatok, nagyon erősen jelen voltatok a külföldi automatizált rendszerekben, komoly hírlevéladatbázist építettetek, saját affiliate rendszert hoztatok létre. Honnan jön igazából a konverzió?</strong></p>
<p>Négy fő konverzióforrásunk van, melyek súlya meglepően kiegyenlített. Az első a direkt forgalom, mely betudható egyrészt a márkaépítésnek, illetve a boltjainkban lévő aktivitásainknak, melyek megpróbálják az online csatorna felé is terelni a vásárlókat. Forgalmunk további 25-25 százaléka érkezik keresőkből organikusan, hírlevélből, illetve fizetett megjelenésekből.</p>
<p><strong>A vásárolt megjelenések közül tapasztalataid alapján melyek azok, melyek költség szempontjából és a szállított konverziós szám tekintetében is működőképesek?</strong></p>
<p>Jó tapasztalatunk van az affiliate hálózatokkal, amelyek fix költségen, ma már szép mennyiségben hoznak konverziókat. Persze vannak kihívások, ilyen például az egyes konverziók elszámolása. Az affiliate gyakran hoz be olyan vásárlókat, akiket a vásárlást megelőzően megfogtunk már keresőben vagy hírlevéllel is. Törekszünk a fair, talán nagyvonalú elszámolásra, mert fontos, hogy partnereink lássák a fantáziát a performance alapú megállapodásokban.</p>
<p>Folyamatosan próbálunk ki nemzetközi RTB rendszereket, melyek előnye szintén a relatíve alacsony konverziós költség, ugyanakkor – eddigi tapasztalataink szerint &#8211; ezeknél meglehetősen korlátos a szállított konverziós mennyiség.<br />
A display és videós megjelenések konverziós költsége természetesen jóval magasabb, mint például a keresőhirdetéseké, ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy ezek láthatóságot, így ismertséget adnak hozzá a kampányhoz, melynek hatása a többi eszköz konverziós mutatóin is kimutatható.</p>
<p><strong>Mit gondolsz, hogyan áll a hazai piac digitális e-commerce megoldások tekintetében?</strong></p>
<p>Azt gondolom, a magyar médiapiac meglehetősen éretlen e-commerce tekintetében, amiben felelőssége van a médiának, a hirdetőknek és a médiavásárló ügynökségeknek is. Folyamatosan tárgyalunk több hazai szereplővel, de amíg nem tudunk megegyezni eszközökben, targetálási megoldásokban, illetve árban, addig tökéletesen tudjuk biztosítani a forgalmat nemzetközi oldalakról és automatizált rendszerekből, melyeken keresztül akár a szóban forgó médiumoknál is jelen tudunk lenni.</p>
<p><strong>Nagyon komoly a saját médiátok, ami alatt elsősorban a hírlevél adatbázist és a Facebookot értjük. Valóban olcsóbb a saját médiából vásárlókat hozni?</strong></p>
<p>Igen, hiszen ezek a vásárlók már egy magasabb érettségi szinten vannak. Ismerik a márkát, kötődnek hozzá, jobban értik a heti kollekciók rendszerét, akár már vásároltak is többször. Őket sokkal könnyebb, ha tetszik olcsóbb újraaktivizálni, mint egy display hirdetésből bejövő, teljesen új embert.</p>
<p><strong>Milyen egyéb platformokon vagytok jelen? G+, Pinterest, Instagram? Melyiknek mi a célja és mekkora erőforrást fektettek ezekbe?</strong></p>
<p>Ezen platformok elérése jelenleg nagyon kicsi. Egyértelműen a Facebookra és a Youtube-ra koncentrálunk addig, amíg nem használtuk ki az ezekben rejlő összes lehetőséget, vagy ameddig valamelyik új platform nem szerez üzleti szempontból is értelmezhető elérést.</p>
<p><strong>Milyen szerepet játszik a Facebook az e-commerce kommunikációtokban, milyen feladatokat lát el?</strong></p>
<p>A forgalomterelés és ügyfélszolgálat mellett a közösségi média szerepe az edukáció. Itt tudjuk elmagyarázni vásárlóinknak az egyhetes kollekciókra épülő online értékesítési modellt, illetve itt tudjuk életre kelteni azt a márkaélményt, amire a tévében rendelkezésre álló 20-30 másodperc nem elég. Reméljük, hogy tapasztalt vásárlóink a közösségi médiában egyre elszántabb nagykövetekké is válnak és egyre több ismerősüknek mondják el, miért jó a Tchibonál vásárolni.</p>
<p><strong>Az induláskor az volt a célotok, hogy inkább kisebb, de minőségi közösséget építsetek. Mára már jóval nagyobbá vált a közösség, amit részben promóciós alkalmazásokkal gyűjtöttetek össze. Mit gondolsz a promó hunterekről? Egyáltalán jelentős nálatok ez a kategória?</strong></p>
<p>Nálunk is vannak promócióérzékenyebb vásárlók, de a legtöbbnek heti kollekcióink megadják azt az érzést, hogy most kell vásárolni, most megéri, később nem lesz kapható. Természetesen használunk promóciós eszközöket – ingyenes kiszállítás, éjszakai vásárlás, online és offline kedvezménykuponok – de ezeket jelentősen korlátozzuk időben, s nagyon ügyelünk arra, hogy az akció által behozott extra volumen fedezze az árrés csökkenését.</p>
<p><strong>Van kifejezetten CRM megoldásotok? Hogyan használjátok a nálatok meglévő iszonyú mennyiségű adatot értékesítésösztönzésre a gyakorlatban?</strong></p>
<p>Nincs könnyű helyzetünk, hisz a heti kollekciókra épülő modell meglehetősen megnehezíti akár egy ajánlási rendszer kidolgozását. A választék folyamatos cserélődése, a heti meglepetésélmény miatt nehéz megjósolni, hogy aki ma ágyneműt vett nálunk, az holnap mit vásárol a kerti kollekcióból. Az alapokat azért kezdjük lerakni. Ma már szegmentáltan küldjük ki a hírleveleket, kedvezménykuponokat, és hamarosan bevezetjük a születésnapi, névnapi köszöntéseket, kisebb ajándékokat.</p>
<p><strong>Milyen funkciókat tartotok saját kézben, és mik azok a területek, amelyben ügynökséggel dolgoztok?</strong></p>
<p>Az RTB és a PPC médiavásárlást adtuk ki ügynökségnek, mert itt a hatékonyságnak nagyon fontos eleme a naprakészség, amit egy házon belül ülő, szakmai körökkel ritkábban érintkező kolléga könnyen elveszíthet. Az összes többi médiavásárlást házon belül tartottuk. A produkció, kreatívok, videók gyártása ügynökségi kézben van, jellemzően kisebb ügynökségekkel, specialistákkal dolgozunk.</p>
<p><strong>Mit gondolsz a hazai ügynökségekről, mennyire felkészültek az e-commerce ügyfelek kiszolgálásra? Előttetek járnak vagy tőletek tanulnak?</strong></p>
<p>Az az igazság, hogy nehéz inspiráló ügynökségi partnerekre találni. A piacot uralják a nagy generalisták, akik mindenhez értenek egy kicsit, de ma még nagyon messze vannak a performancia szemlélettől. Így mi inkább a nemzetközi e-commerce szereplőktől tudunk ellesni ötleteket, amiket itthon aztán tesztelünk.</p>
<p>Hiszem, hogy nem lesz ez mindig így. Azt látom, hogy a nagy hirdetők marketingosztályán is megjelent egy új generáció, akik már értik a digitálist, s akiknek már fontos a hatékonyság. Az IAB Hirdetői Klubjában több inspiráló fiatallal találkoztam, akik hamarosan komoly elvárásokat fognak támasztani a kissé ellustult nagy ügynökségek felé.</p>
<p><strong>Kinek adnád tovább a labdát? Kitől és mit kérdeznél a digitális világgal kapcsolatban?</strong><br />
<em>Palocsay-Zubor Gézá</em>tól, a <strong>Jófogás.hu</strong>-t üzemeltető <strong>Schibsted Classified Media</strong> <a title="Ügyvezető igazgatót igazolt a Jófogás" href="http://markamonitor.fps2.hu/karrier/ugyvezeto-igazgatot-igazolt-a-Jofogas/399/" target="_blank" rel="noopener">frissen kinevezett</a> ügyvezetőjétől kérdezem, hogy tényleg a márkaépítés lesz-e az útja annak, hogy az online apróhirdetési termékek megismételjék az apróhirdetési újságok korábbi üzleti sikereit?</p>
<p><img decoding="async" class="wp-image-6936 aligncenter" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-4-2.jpg" alt="" width="405" height="38" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-4-2.jpg 640w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-4-2-300x28.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-4-2-622x60.jpg 622w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-4-2-600x56.jpg 600w" sizes="(max-width: 405px) 100vw, 405px" /></p>
</div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>″Fontos, hogy elmondhassuk, bizonyos dolgokat mi csináltunk először″</title>
		<link>https://markamonitor.hu/%e2%80%b3fontos-hogy-elmondhassuk-bizonyos-dolgokat-mi-csinaltunk-eloszor%e2%80%b3/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 04 Jun 2014 13:27:56 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[core digital]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<category><![CDATA[digitális stratégia]]></category>
		<category><![CDATA[instagram]]></category>
		<category><![CDATA[kupon]]></category>
		<category><![CDATA[németh károly]]></category>
		<category><![CDATA[spar]]></category>
		<category><![CDATA[vírusmarketing]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=6969</guid>

					<description><![CDATA[Interjú Németh Károllyal, a SPAR Magyarország marketingvezető-helyettesével a vírusvideók és az Instagram-promóciók hatékonyságáról, a kuponozásban rejlő lehetőségekről, e-kereskedelemről&#8230; Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben. Hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div>
<p><strong>Interjú Németh Károllyal, a SPAR Magyarország marketingvezető-helyettesével a vírusvideók és az Instagram-promóciók hatékonyságáról, a kuponozásban rejlő lehetőségekről, e-kereskedelemről&#8230;</strong></p>
<p>Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben. Hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít. A sorozat házigazdája a <strong>Core Digital</strong>.</p>
<p>Sorozatunk következő vendége <em>Németh Károly</em>, a <strong>SPAR Magyarország</strong> marketingvezető-helyettese, akit <em>Bacsa Ditti</em>, a <strong>Danone</strong> digital marketing &amp; CRM managerének a <a title="Bacsa Ditti interjú" href="http://markamonitor.fps2.hu/inspiracio/Mire-elindul-a-vasarolt-kampany-mar-tobb-ezer-resztvevoje-van-az-adott-aktivitasnak/222/" target="_blank" rel="noopener">javaslatára</a>kerestünk meg, &#8211; hogy többek közt &#8211; a beszállítói márkákkal történő digitális együttműködésről kérdezzük.</p>
<p><strong>Magánemberként mi jut eszedbe először arról, hogy digitális?</strong></p>
<p>Nem tudom szakemberként, illetve magánemberként különválasztani a kérdést. Gyakorlatilag nincsen olyan területe az életemnek, amelyben ne jelenne meg az a szó, hogy digitális. Én ezt tényleg szeretem és élvezem, hisz ebben nőttem fel. Talán a képernyők sokszínűsége vonz a legjobban, izgalmas, hogy mindig, mindenhol ott vannak, különböző formában, méretben. Persze érzem a nyomást, hogy mindig jelen kell legyünk, nehogy lemaradjuk valamiről. Ez engem még egyáltalán nem zavar, sőt megnyugtat a tudat, hogy mindig el tudnak érni és én is el tudom érni a többieket. Soha nem kapcsolom ki a telefonom, 24 órában dolgozunk, ez ma már szinte elkerülhetetlen.</p>
<p><strong>A retail szektor sokáig kivárt, mielőtt erőteljesen belevágott volna a digitális kommunikációba. Mikor és mi hozta meg az áttörést?</strong></p>
<p>Sok éve ugyanazokat a jól bevált eszközöket használja a szakma, amitől nehéz eltérni, hiszen a kommunikáció közvetlen hatással van az értékesítésre. A digitális áttörés kulcsa az internet mainstream elérése volt, ami &#8211; bár kampánya válogatja – de számunkra még most is a legfontosabb szempont. Emellett a marketingszakmában fel kellett nőnie egy olyan generációnak, aki ezt egy cégen belül el tudja adni a vezetőség felé és persze megfelelő minőségben meg is tudja valósítani. Szerencsére a SPAR vezetősége nagyon nyitott az innovációra, ezért is tudunk nagyszerű dolgokat megvalósítani.</p>
<p><strong>Ezek szerint a digitális felzárkózott a televízió-óriásplakát-szórólap kiemelt hármasához?</strong></p>
<p>A digitális tényleg jelentős szerepet kapott médiamixünkben. Az eredményeket folyamatosan elemezzük és riportoljuk. Az sem titok, hogy az értékesítésre gyakorolt hatásának mérése ugyanolyan nehéz, mint bármi másnak a médiamixben. Be kell látnunk, hogy televízió nélkül a mai napig nehéz országos kommunikációt csinálni, főleg egy olyan szektorban, melynek a célcsoportja kis túlzással gyakorlatilag mindenki.</p>
<p><strong>Emlékezetes pillanat volt az index nyitóoldalán megjelenő, a cukor árát kommunikáló SPAR-banner. Mi volt ezzel a célotok?</strong></p>
<p>Valóban izgalmas időszak volt, hisz éppen a cukor árverseny hullámait próbáltuk meglovagolni erős árüzenettel, komoly láthatósággal, amire olyan rövid határidőnk volt, hogy csak az online kommunikáció jöhetett szóba. Előtte nem láttunk kisker láncot online árat hirdetni, azóta viszont mindenki él ezzel az eszközzel, hasonlóan a szórólapokhoz és az óriásplakátokhoz. Mi magunk is heti frissítéssel futtatunk árkommunikációs display kampányokat, szép eredménnyel.</p>
<p><strong>Nagyon kísérletezőnek tűntök digitális téren. Milyen platformokon vagytok aktívan jelen? Mennyire működött pl. az Instragram promótok?</strong></p>
<p>Van website-unk, promóciós microsite-jaink, Facebook oldalunk, hírlevél adatbázisunk, vásárolt médiamegjelenések, Youtube, Instagram, Twitter…</p>
<p>Az utóbbiak célja elsősorban a kísérletezés, az innováció. Tisztában vagyunk ezek marginális elérésével, de fontos, hogy elmondhassuk magunkról, hogy bizonyos dolgokat mi csináltunk először. A SPAR-nak kifejezett célja a márka modernizálása, fiatalítása és szerethetővé tétele, ebben segítenek minket. Fontos, hogy nyissunk a fiatalabb célcsoport felé is, hiszen ők a jövő fogyasztói Például a SPAR Maratonhoz kötődően készítettünk egy Instagram promóciót, melyben képet kellett feltölteni a nyereménysorsoláson való részvételhez. Összesen 117 hashtaggel ellátott kép érkezett be, amivel mi &#8211; ismerve a képfeltöltős játékok nehézségeit &#8211; elégedettek voltunk.</p>
<p><strong>Elég sok víruskampányt indítottatok. Visszanézve ezekre, hiszel a tartalmak „önmagától való terjedésben”?</strong></p>
<p>Ha nem hinnék a víruskampányokban és a terjedésükben, akkor nem hinnék a közösségi médiában sem. Ugyanakkor látni kell, hogy ez egy nagyon nehéz műfaj, sok kísérletezést igényel, hogy mi az, ami ténylegesen annyira humoros vagy meghökkentő tud lenni, hogy valóban érdekelje az embereket. Egy márka értékeit képviselve azonban nem egyszerű feladat ilyen tartalmak gyártása. Mivel a szélsőségektől tartózkodnunk kell, ezért sokkal inkább kisfilmeket gyártunk, melyeket digitálisan terjesztünk.</p>
<p>Ha nem konkrétan videós oldalról közelítjük meg a témát, akkor talán egy kampányunk volt, amely terjedés tekintetében igazán sikeres tudott lenni. Ez volt a SPAR bevásárlótáska-tervező aktivitás, amely egyértelműen a kampányoldalon nagy számban megjelenő obszcén tartalmak miatt kapott hirtelen kiemelt figyelmet. Amint ezeket későbbi játékunkban azonnal letiltottuk, az aktivitás is nagymértékben lecsökkent, de a felhasználók kreatív ereje és alkotásai még így is hatalmas népszerűséget hoztak.</p>
<p><strong>Nagyon komoly saját médiátok van. Mennyire tudatosan használjátok ezeket? És milyen célból?</strong></p>
<p>A saját médiánkat elérésre, a saját üzeneteink átadására használjuk. A beszállítói kommunikáció egyelőre ezeken az online felületeken kevésbé van jelen, hiszen folyamatosan annyi mondanivalónk van, hogy szeretnénk ezen üzenetek átadására koncentrálni, ami a terület rugalmasságának megtartása miatt is fontos.</p>
<p>A Facebookon majdnem 340 ezer rajongónk van, a hírlevél adatbázisunk pedig megközelítőleg 400 ezer e-mail-címből áll, weboldalunkat több százezren látogatják havonta.</p>
<p><strong>A Facebook közösségetekben láthatóan nagy szerepet kapnak a promóciós applikációk, nyereményjátékok. Mit gondolsz a promo hunterekről?</strong></p>
<p>Név szerint ismerem a promo huntereket. Aki játékokkal épít közösséget, tudnia kell, hogy nagy számban lesznek ilyen rajongói. Azt gondolom, üzletileg is értékes, a közösségi platformokon igen aktív felhasználók.</p>
<p>Mivel a boltokban is egyértelműen látjuk, hogy az árakciók és promóciók jelentős vonzerővel rendelkeznek, a közösségekben sem szabad félni a promo hunterektől, hiszen a másik oldalon ők a vásárlóink. Azért jönnek be hozzánk, mert adunk nekik valamit. Hogy ez most árakció, élmény, játék, nyeremény vagy egyéb szórakoztatás, az éppen az adott helyzettől függ. A magyar emberek így vannak bekódolva, mindenki jól akar járni.</p>
<p>Amúgy rengeteget tanultunk tőlük, akár a tartalom, akár a játékfejlesztések tekintetében. Tavaly csináltunk egy fókuszcsoportos kutatást, melyben a legaktívabb felhasználóinkat megkérdeztük arról, hogy mit gondolnak a SPAR közösségi jelenlétéről. Az egyik legérdekesebb tanulság az volt, hogy ha a felhasználó nem lájkol egy posztot, még nem jelenti azt, hogy nem is érdekli. Legjobb példa erre az árkommunikáció, amiről mi az alacsony interakciós ráták miatt azt hittük, a Facebookon senkit nem érdekel. A kutatásból viszont kijött, hogy egyértelműen igényt tartanak rá, csak nincs miért kommentelni, lájkolni őket. Arra használják, amire való, információt szereznek belőle bevásárlás előtt.</p>
<p><strong>Közismert a Tesco Clubcard törzsvásárlói programja, mely feltűnően jól targetálja a személyre szabott ajánlatokat, sőt komoly piackutatási adatokat is nyújt a beszállítóknak. Ti terveztek hasonlót?</strong></p>
<p>A SPAR a SuperShop multibrand programban vesz részt, ami minden olyan funkciót ellát, amelyet egy kártyás hűségprogramnak tudnia kell. Vannak demográfiai és vásárlási adataink, amivel a fogyasztási szokások jól megismerhetőek.</p>
<p>Én magam is hiszem, hogy a kiemelt vásárlókra való kiemelt figyelem, a nekik szóló egyedi ajánlatok nyújtása és az ehhez kapcsolódó megbecsülés az értékesítés csúcsa, de rettentő költséges is. Ettől függetlenül az alapgondolat fontos és követendő.</p>
<p><strong>Mit gondolsz a digitális termékkuponokról? Üzletileg látjátok az eredményét, hatással vannak a forgalomra?</strong></p>
<p>Tapasztalataink szerint a kuponozás sikere nagyon relatív. Ha egy átlagosan sikeres márkaaktivitás során beváltanak 500 kupont, az egy olyan cég esetében, aminek naponta félmillió vásárlója van, még mindig nem számottevő. Mi azt látjuk, hogy a kuponok sokkal inkább leszűkítik a lehetőségeket ahelyett, hogy kitágítanák. Ha van egy termék, amire nagy százalékos kedvezményt tudunk adni, viszont azt kuponban adjuk, akkor jelentősen szűkítjük vele az elérést. Ha ugyanezt a terméket a szórólapunkba tesszük, akkor nagyságrendekkel nagyobb eredményt tudunk elérni vele. A kuponnak tehát csak akkor van értelme, ha valóban extrát tudunk vele adni és csak a kiemelt vásárlóknak.</p>
<p>Mostanában egyre divatosabb az FMCG márkák körében a különféle CRM- és hűségprogramok indítása. Ennek egyik legnagyobb nehézsége, hogy nem tudnak elég testreszabott ajánlatot, kupont eljuttatni a fogyasztóikhoz a retail partnerek rugalmatlansága miatt.</p>
<p><strong>Terveztek-e fejlesztéseket, amelyek megkönnyíthetik a márkák dolgát ezen a téren?</strong></p>
<p>Érezzük, hogy az online kuponozás rendkívül munkaigényes, ráadásul azt látjuk a másik oldalon, hogy arányaiban annyit nem ad hozzá a forgalmunkhoz. Ettől függetlenül foglalkozunk az adatok egyre profibban történő felhasználásával, mert, ahogy korábban említettem a CRM, a vásárlók megismerése és célzott elérése, megbecsülése az értékesítés csúcsa.</p>
<p><strong>Van esetleg további innovációtok ezen a téren, amely segítheti a márkák digitális promóciós tevékenységét?</strong></p>
<p>Külföldön nem egy példa van olyan CRM programra, melyben a regisztrált tagok több, a saját fogyasztási szokásiakhoz igazított retail kupont tölthetnek le. Ennek komplex adminisztrációja csak egy automatizált rendszerrel lenne megoldható, melyben a márka oldaláról rögzítenék, milyen akciókat szeretnének, a kisker oldalról pedig valaki ezeket jóváhagyná, majd az elszámolás után a rendszer automatikusan számlázná a különbözetet a márkapartner felé. Ez a fejlesztés nálunk jelenleg nincs tervbe véve.</p>
<p><strong>Milyen tapasztalataitok vannak a mobil platformmal?</strong></p>
<p>Hírleveink már mobilra optimalizáltak és a weboldalunknak is van külön mobil verziója, ahol a legfontosabb információkat és funkciókat – például áruházkereső, akciós ajánlatok – el tudják érni a látogatók. Ezen felül a mobilkuponok lennének még érdekesek, amellyel ki lehetne kerülni a nyomtatást, de a jelenlegi pénztárrendszerünk erre még nincs felkészülve.</p>
<p>Bár vannak egyéb taktikai aktivitásaink mobilon, őszintén szólva, a jelenlegi főbevásárló célcsoport tömegesen még nem tart ott, hogy a mobil megoldásokba komoly energiát lenne érdemes fektetnünk. Jelenlegi célunk, hogy az általunk átadott üzenetek fogyasztása mindenféle eszközön és képernyőn élvezhető legyen.</p>
<p><strong>Tervezitek-e, hogy Ti is beszálltok az online vásárlás piacára? Mit gondoltok a Tesco által nyújtott jelenlegi szolgáltatásról és fogadtatásáról?</strong></p>
<p>A Tesco erőteljesen építi az e-retail piacot. Amit megcsináltak, azt nagyon profin csinálták. Azt gondolom, jelenleg nincs olyan versenytárs a piacon, akit ne foglalkoztatna ez téma.</p>
<p><strong>Ezek a digitális fejlesztések az egész szervezetet érintik. Milyen kihívásokat látsz házon belül?</strong></p>
<p>Szervezeten belül sokat dolgozunk azon, hogy a többi szakterület is maximálisan lássa a digitális világban rejlő lehetőségeket. Nálunk ez elsősorban a marketingcsapat feladata. Mivel szinte folyamatosan vannak online aktivitásaink, a tanulás és fejlődés folyamatos jogi, beszerzési és marketing oldalon egyaránt.</p>
<p><strong>Mennyire segít ebben Nektek a digitális kommunikációs szakma, az ügynökségek?</strong></p>
<p>Nagyon fontos üzenet, kérés az ügynökségek felé, hogy a digitális teret úgy mutassák be az ügyfeleknek, mint egy olyan egyszerű kommunikációs csatornát, ami nem valami idegen és megérthetetlen terület. Itt is fogyasztókhoz szólunk, eladni szeretnénk, nem kell IT szakembernek lenni, hogy értsük, mi történik. Ettől egy ügynökség sem lesz kevesebb, sőt! Ha piacot akarnak építeni, be kell látniuk, hogy alapvetően senki sem szeret azzal foglalkozni, amihez nem ért.</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-6973 aligncenter" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-6-2.jpg" alt="" width="544" height="51" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-6-2.jpg 640w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-6-2-300x28.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-6-2-622x60.jpg 622w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/08/1_original-6-2-600x56.jpg 600w" sizes="auto, (max-width: 544px) 100vw, 544px" /></p>
</div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>„Mire elindul a vásárolt kampány, már több ezer résztvevője van az adott aktivitásnak”</title>
		<link>https://markamonitor.hu/mire-elindul-a-vasarolt-kampany-mar-tobb-ezer-resztvevoje-van-az-adott-aktivitasnak/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 10 Apr 2014 13:41:38 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[bacsa ditti]]></category>
		<category><![CDATA[core digital]]></category>
		<category><![CDATA[danone]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=7002</guid>

					<description><![CDATA[Interjú Bacsa Dittivel, a Danone Digital Marketing &#38; CRM managerével. Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div id="article_text">
<div id="article_text">
<div>
<p><strong>Interjú Bacsa Dittivel, a Danone Digital Marketing &amp; CRM managerével.</strong></p>
<p>Cikksorozatukban marketinges szakembereket kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít.</p>
<p>Sorozatunk következő vendége, <em>Bacsa Ditti</em>, a <strong>Danone</strong> Digital Marketing &amp; CRM managere, akit <em>Rejtő Györgyi</em>, a <strong>Béres</strong> marketing managerének javaslatára kerestünk meg, hogy minél többet megtudjunk a saját média szerepéről, illetve az ezzel kapcsolatos Danone tapasztalatokról.</p>
<p><em>Az Y generációhoz tartozó, fiatal szakemberként neked mi jut eszedbe először arról, hogy digitális?</em></p>
<p>Magánemberként az a folyamatos összeköttetés, amiben a barátaimmal vagyok, éljenek a világ bármelyik táján. Folyamatosan pittyeg a <strong>Viber</strong> és a <strong>WhatsApp</strong>, bármit, bármikor azonnal meg tudok beszélni, osztani velük. Persze a folyamatos elérhetőség nem mindig pozitív, néha megengedem magamnak, hogy kikapcsoljak mindent, s tudatosan lemaradjak az aktuális történésekről.</p>
<p>Szakmai szempontból is hihetetlenül izgalmas ez a digitális forradalom, hisz a korábbi egyirányú kommunikációt felváltja a dialógus a márka és a fogyasztó között, a digitális platformokon a fogyasztók azonnal reagálnak, visszajelzést adnak. A digitális eszközök fantasztikus lehetőséget nyújtanak a márkaüzenet életre keltésére, a fogyasztók bevonására. Persze komoly kihívást is jelent mindez, hisz fel kell készülnünk a gyors reagálásra, a negatív véleményekre és a kényes kérdésekre is. Ez egy push típusú kommunikációhoz szokott szervezetben komoly szemléletváltást igényel.</p>
<p><em>Digitális affinitás szempontjából látsz különbséget az idősebb és a fiatalabb kollégák között?</em></p>
<p>Én úgy látom, hogy ez nem kimondottan kor-, inkább személyiségfüggő. Minden generációban vannak olyanok, akik kevésbé nyitottak a digitális világra. Esetükben valóban kihívást jelent annak elfogadtatása, hogy más szemlélet szükséges, a digitális térben mások a folyamatok és a timing. Ez természetesen nemcsak a marketing osztályt érinti, hanem a szervezet minden osztályát, szemléletváltozást igényel a jogásztól, a regulatory szakembertől éppúgy, mint a sales-től vagy a humánerőforrás-osztálytól.</p>
<p><em>Miért döntött úgy a Danone, hogy a marketing osztályon belül kiemel egy digitális csapatot?</em></p>
<p>Korábban a digitális tudás és tapasztalat inkább az ügynökségeinknél halmozódott fel, csak kisebb mértékben és elaprózódva az egyes márkacsapatoknál. A digitális csapat kiemelésének legfontosabb célja a digitális tudás megosztása és strukturáltabb beépítése a teljes marketing szervezetbe.</p>
<p><em>Hogy működik ez a mindennapokban? Mi a feladatok, felelősségek felosztása a márkacsapatokkal?</em></p>
<p>A digitális projekteket nem szakítottuk ki a márkacsoportok kezéből, hiszen azok továbbra is a teljes kommunikációs mix integrált részei. Inkább belső tanácsadóként működünk. Közösen határozzuk meg a digitális kommunikációs célokat, egyeztetünk stratégiákról, bevonandó eszközökről. Kialakítottuk a tervezési és riportolási struktúrákat, dolgozunk a digitális folyamatok tökéletesítésén.</p>
<p><em>A Danone közismerten TV fókuszú FMCG cég. Milyen szerepet kap a digitális a márkák médiamixében?</em></p>
<p>Nemzetközileg kimondott cél a digitális kommunikáció erősítése, ennek megfelelően egyre nagyobb budget kerül át a digitálisra. Szándékaink szerint el fogunk jutni arra a pontra, amikor nem checklist-szerűen rakunk pénzt tévére és digitálisra, hanem a kommunikációs célok alapján határozzuk meg a mixet, akár 100%-ban a digitális javára.</p>
<p><em>Mennyire átgondolt az egyes eszközök szerepe az egyes kampányok esetében?</em></p>
<p>Ebben már nagyon tudatosak vagyunk. Célcsoportjaink esetén a TV még mindig a leghatékonyabb eszköz awareness és image építésére. Erre az alapra igyekszünk aztán a relevancia-építés, kipróbálás vagy egyéb konverziós célokat szolgáló digitális aktivitásokat építeni a fogyasztók intenzívebb bevonásával.</p>
<p><em>Van-e üzleti elvárás a digitális invesztíció megtérülése szempontjából, vagy a digitális még mindig az óvatos próbálkozások terepe?</em></p>
<p>Mivel az értékesítésre számos más tényező is hat, külön megtérülési elvárás nincs a digitálisra. Ugyanakkor nagyon komoly KPI-okkal dolgozunk, melyek épp úgy bekerülnek a marketing csapatok éves céljai közé, mint az ügynökségi szerződésekbe.</p>
<p><em>Az <strong>Activia</strong> az egyik első hazai FMCG márka volt, amelyik komolyan kezdett el foglalkozni a saját média építésével egy lojalitásprogramon keresztül. Mik voltak a tapasztalatok?</em></p>
<p>Az <strong>Activia VIP Program</strong> elsődleges célja az volt, hogy lifestyle márkaként pozícionálja az Activiát. A program indulásakor főleg női életmód tartalomra építettünk egészség, táplálkozás és mozgás témakörben. Komoly médiatámogatással néhány tízezer ember csatlakozott a programhoz, ami nagyon erős bázist adott. Ugyanakkor azt is kell mondani, hogy a női életmód témakörben meglehetősen nagy a verseny a profi médiumokkal, így egy márkának komoly kihívást jelent olyan tartalmak előállítása, amiért a fogyasztók hozzá térnek vissza, nem a kedvenc női portáljukra vagy receptoldalukra. Később a program kiegészült egy garantált ajándékra építő promóciós mechanizmussal, ami nagyságrendileg emelte a regisztráltak számát, ugyanakkor a fókuszt a tartalomról egyértelműen a nyereményre helyezte át.</p>
<p><em>A progam megszűnt, de az adatbázis továbbra is élő. Hogyan használjátok ezt ma? Milyen ereje van?</em></p>
<p>Azt gondolom, ez az adatbázis és a programmal együtt elindult <strong>Facebook</strong>-közösség a VIP Program legfontosabb hozadéka, amit most kezdtünk el igazán tudatosan használni. Aktivitásainkat rendszerint a saját médiában indítjuk, így a hozzánk csatlakozott fogyasztók először kapnak információt új kampányainkról, termékeinkről, akcióinkról. Mire elindul a vásárolt kampány, hírlevelünkből és a Facebook közösségünkből már több ezer résztvevője van az adott aktivitásnak.</p>
<p><em>Hogyan látod a Facebook szerepét a saját médiátokban? Sokan pénzkidobásnak vélik.</em></p>
<p>A Facebook-oldal szerepe összetett. Legelső célunk az volt, hogy színteret adjunk a márka és fogyasztók beszélgetésének, ezzel kerülve közelebb egymáshoz. Ez a beszélgetés egészült aztán ki ügyfélszolgálati funkcióval, forgalomterelési feladatokkal. A VIP Program megszűnésével a promóciók és a saját média építésének is fő helyszínévé is vált.</p>
<p><em>A legtöbb márka a Facebookon nem igazi rajongókat gyűjt, hanem promo huntereket. Mi erről a véleményed?</em></p>
<p>Mi is szembesülünk azzal, hogy a Facebook oldalainkhoz csatlakozók egy része olyan promo hunter, aki szinte minden márkát követ. Azt gondolom, hogy ha egy márka tudatosan kezeli őket, akkor nagyszerűen lehet őket a márkacélok irányába terelni. Törekszünk arra, hogy a márkatartalmak és a promóciók aránya kiegyensúlyozott legyen, illetve a promóciók kialakításánál is figyelünk arra, hogy azok központjában a márkaüzenet álljon. Üzleti szempontból sem látom ezt problémának, hisz a boltokban,vagyis „offline” ugyanúgy létező jelenség a promóció- es árérzékenység, mint online: mindkét esetben az a feladat, hogy ezeket a light usereket hosszú távon lojálissá tegyük.</p>
<p><em>Titulusodban szerepel a CRM megnevezés. Mit jelent a CRM egy FMCG márka esetében?</em></p>
<p>A CRM nálunk is az individuális fogyasztó minél alaposabb megismerését és egyedi igényeinek kiszolgálását jelenti, ami komoly paradigmaváltást igényel egy hagyományos FMCG cégtől. A digitális csatornákon nagyon sok adatot tudunk összegyűjteni az egyes felhasználókról, az igazi kihívást inkább az jelenti, hogy hogyan tudjuk a megismert egyedi igényeket kiszolgálni. Az alapkérdés az, hogy a mindennapokban tudunk-e annyi féle termék-, ár-, promóciós ajánlatot adni és kezelni a disztribúciós csatornákban, mint ahány fogyasztói szegmenst elméleti szinten meg tudunk határozni.Dolgozunk ezen…</p>
<p><em>Több ügynökséggel dolgozol digitális projekteken, mik a legfontosabb kihívások ügynökségi szempontból?</em></p>
<p>Multinacionális cégként az egy adottság, hogy vannak nemzetközileg szerződött ügynökségeink, ugyanakkor a digitális területen megvan a lehetőségünk arra, hogy helyi partnerekkel is dolgozzunk. A legnagyobb kihívás talán az ügynökségek integrációja olyan projekt esetén, ahol akár 4-5 ügynökség is megjelenik, inputot ad, dolgozik a másiktól érkező alapanyagokkal, információkkal. Ez rendkívül intenzív és időigényes munka, amit ügyféloldalon nehéz megspórolni.</p>
<p><em>Mit gondolsz, a digitális szakma kommunikációja, konferenciái megszólítják a marketingeseket?</em></p>
<p>Az elmúlt évben több digitális konferencián is részt vettünk, amik kiváló alkalmat biztosítanak a networkingre. Ugyanakkor FMCG márkákon, főbevásárló célcsoporton dolgozó marketingesként azt kell mondjam, nagyon kevés előadás szólít meg minket. Túlságosan nagy fókuszt kap a technológia, s keveset a tényleges kommunikáció, márkaépítés. Egy példa: Az elmúlt évben nagyon sokan beszéltek az RTB lehetőségeiről és technológiai megoldásairól. Az én tapasztalatom az, hogy kommunikációs szempontból a kampányhatékonyság kulcsa az, hogy az egyes kommunikációs céloknak megfelelő eszközöket, felületeket választunk. Erről kevesebbet hallok.</p>
<p><em>Az elmúlt hetekben indult el az Activia eddigi legnagyobb nemzetközi kampánya Shakirával. A kampánynak van erős digitális lába is. Ez hol készült? Milyen elemek készültek központilag, miket kellett itthon legyártani? Mik a tapasztalataid? Mennyire központosíthatók ezek a kampányok?</em></p>
<p>Ez valóban az eddigi legnagyobb nemzetközi projektünk, amit Barcelonában lévő központunk vezényelt. Mind minden első projekt, ez is rengeteg tanulságot hozott, melyeket jelenleg is értékelünk. Az egyértelmű, hogy léteznek méretgazdaságosságból adódó előnyök, de a digitális produkció komplexitásának kezelése nemzetközi szinten hatványozott erőforrásokat igényel az ATL-hez képest. Ugyancsak fontos tanulság, hogy a digitális kampánykreatívok és főleg a közösségi tartalom esetében nagyobb szabadságot kell adni a lokális relevanciának.</p>
<p><em>Kinek szeretnéd továbbadni a labdát? Kitől szeretnél többet hallani a digitális szerepéről?</em></p>
<p>Digitális kuponakcióink nagyon jól működnek, ugyanakkor megvalósításuk meglehetősen nehézkes retailer oldalon, ami komoly korlátot jelent ezen aktivitások kiterjesztése előtt.</p>
<p>Kérdésem egy nagy kereskedelmi cég marketingeseihez szólna: milyen fejlesztésekkel számolhatunk a következő időszakban a márkákkal történő digitális együttműködés terén?</p>
<p><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-7005 aligncenter" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/04/1_original-8.jpg" alt="" width="523" height="49" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/04/1_original-8.jpg 640w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/04/1_original-8-300x28.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/04/1_original-8-622x60.jpg 622w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2014/04/1_original-8-600x56.jpg 600w" sizes="auto, (max-width: 523px) 100vw, 523px" /></p>
</div>
</div>
</div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>″Egy marketinges ma már nem engedheti meg, hogy távol maradjon a digitális világtól″</title>
		<link>https://markamonitor.hu/%e2%80%b3egy-marketinges-ma-mar-nem-engedheti-meg-hogy-tavol-maradjon-a-digitalis-vilagtol%e2%80%b3/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[rkteam1]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 04 Mar 2014 13:45:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Béres]]></category>
		<category><![CDATA[digitális core-kép]]></category>
		<category><![CDATA[rejtő györgyi]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=7014</guid>

					<description><![CDATA[Interjú Rejtő Györgyivel, a Béres marketingvezetőjével. Most induló cikksorozatukban marketinges döntéshozókat kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<div id="article_text">
<div id="article_text">
<div>
<p><strong>Interjú Rejtő Györgyivel, a Béres marketingvezetőjével.</strong></p>
<p>Most induló cikksorozatukban marketinges döntéshozókat kérdezünk arról, hogyan látják ma ők a digitális szerepét az üzlet- és márkaépítésben, s mik azok a legfontosabb kihívások, melyeket a digitális tér állít eléjük. Különböző kategóriákban, cégkultúrákban hol tartanak ők, hol tartanak a fogyasztóik, s vajon köszönőviszonyban van-e mindez azzal, amit a digitális piac szereplői &#8211; ügynökségek, média, szaksajtó &#8211; feléjük közvetít.</p>
<p>Sorozatunk első vendége, <em>Rejtő Györgyi</em>, a <strong>Béres Gyógyszergyár Zrt.</strong> marketingvezetője, aki csak azért lett Facebook-felhasználó, hogy lássa, miről is szól ez az őrület.</p>
<p><em>Mi jut eszedbe először arról, hogy digitális?</em></p>
<p>Az első dolog természetesen az internet, s az a végtelen lehetőség, amit nekünk – márkagazdáknak – mint kommunikációs tér jelent. Aztán persze rögtön eszembe jut, hogy itt vannak az okostelefonok, az okostévék, s egyre több kütyü, ami mindent mindennel összeköt. Hihetetlenül inspiráló mindez, de az sem titok, a mindennapokban nem könnyű ezzel a fejlődéssel lépést tartani. Bevallom, néha csak kapkodjuk a fejünket.</p>
<p><em>Ki segít lépést tartani, hogyan kerül be a digitális tudás a szervezetbe?</em></p>
<p>Az ügynökségeknek komoly szerepük van ebben, mind a napi munkában, mind tréningekkel nagyon sok hasznos információt juttatnak el hozzánk. Emellett tudatosan törekszünk arra, hogy ott legyünk a legfontosabb szakmai konferenciákon és olvassuk a szaksajtót. A legfontosabb kihívás az, hogy olyan digitális tudást szerezzünk, ami a napi munkában is hasznos, nemcsak hosszú távú jövőképet ad.</p>
<p><em>A kollégák mennyire nyitottak a digitális világra?</em></p>
<p>Azt gondolom, hogy egy marketinges ma már nem engedheti meg, hogy távol maradjon a digitális világtól. A legfiatalabb kollégáknál ez természetes készség, hisz ebbe születtek. Nekünk, senioroknak erre tudatosabban kell figyelnünk. Én magam azért vettem okostelefont és lettem Facebook-felhasználó, hogy lássam, miről szól ez az egész. Magánemberként nem biztos, hogy ennyire élen jártam volna ebben.</p>
<p><em>Mennyire érzed kényszernek a digitális térben való megnyilvánulást?</em></p>
<p>Kimondott kényszer nincs, ugyanakkor érzem a nyomást. A piacon mintha mostanában minden a digitálisról szólna. Lassan azt érzi az ember, hogy akkor lehet valamire való marketinges, ha fejlesztett már mobilapplikációt, vagy legalább volt egy komolyabb integrált kampánya a Facebookon.</p>
<p>Nagyon sokféle új digitális megjelenési lehetőséget használtunk már a kampányainkban, ugyanakkor ma is szempont, hogy olyan eszközöket válasszunk, melyek már beépültek a célcsoportunk életében. Nem szégyen kimondani, hogy nálunk a TV a fókusz, hisz egyelőre a mi célcsoportjainkon továbbra is ez épít márkaismertséget a leghatékonyabban.</p>
<p><em>Vannak kutatásaitok arra, hogy a fogyasztóitok milyen eszközöket használnak, milyen médiát fogyasztanak?</em></p>
<p>Most ősszel készítettünk egy kutatást kimondottan ennek a kérdésnek a körbejárására. Az eredmények azt bizonyítják, hogy bár valóban nő az internethasználat az 50+-os korosztály körében, a használati intenzitás, a felhasználás jellege meglehetősen limitált. Ezekben a célcsoportokban a TV mellett továbbra is fontos információforrás a sajtó, a rádió, vagy a közterület.</p>
<p><em>Hogyan befolyásolja a digitálishoz fűződő viszonyotokat a tulajdonos család közvetlen jelenléte a napi üzletben?</em></p>
<p>A <em>Béres család</em>ban mindig fontos volt az innováció, s bár napi szinten nem vesznek részt a médiamix kialakításában, nem egyszer jön felőlük is inspiráció azzal kapcsolatban, hogy milyen új kommunikációs felületeken jelenjünk meg. A család fiatalabb tagjai jelen vannak a közösségi oldalakon, így például a Facebookon, és ők is ösztönözték a vállalati oldal elindítását.</p>
<p><em>Van-e üzleti elvárás a digitális invesztíció megtérülése szempontjából, vagy a digitális még mindig az óvatos próbálkozások terepe?</em></p>
<p>A mi iparágunkban nagyon nehéz az online befektetések megtérülését külön mérni. Online aktivitásaink általában integrált kampányok részei, az egyes médiumok hozzájárulását a kampány- vagy üzleti eredményhez meglehetősen nehéz meghatározni. Bár tudjuk, hogy ez gyakran az almát a körtével esete, általában elérés alapon szoktuk az egyes médiumokat, illetve különböző online kampányainkat összehasonlítani.</p>
<p><em>Volt olyan kampányotok, amely csak online-ra épített?</em></p>
<p>Nem gyakori, de tavaly novemberben online kampánnyal vezettük be a <strong>Koleszterin Kontroll</strong> márkánkat. Egy meglehetősen komplex &#8211; display és tartalomelemekből álló &#8211; csomagot sikerült összeállítanunk, melynek voltak ismertséget építő, edukációs és a kipróbálást ösztönző elemei. Nagyon szép eredményeket hozott, de ahhoz, hogy üzletileg is értelmezhető, fenntartható volumennövekedést hozzon, hosszabb távon kell folytatnunk az építkezést.</p>
<p>A gyógyszergyári kommunikáció kötöttségeinek könnyebb-e megfelelni online? Hogyan tudjátok a szigorú szabályozást érvényesíteni, ill. kezelni pl. a fogyasztói tartalmak, hozzászólások területén.</p>
<p>Azt gondolom, hogy könnyebb, mint a TV-ben, ahol a kötelező szövegeknek el is kell hangozniuk és ez jelentős időt és költséget vesz el a kreatív anyagok rovására.</p>
<p>Az eddigi gyakorlat szerint a GVH a többoldalas „szórólapokhoz” hasonlóan a megjelenéseket egy egységnek tekinti. A nyomtatott kisfüzetnek elég az utolsó oldalán feltüntetni a kötelező szöveget. Online-ra ez úgy fordítódik le, hogy a törvényi előírásnak megfelelő tájékoztatásnak nem kell kinn lennie minden egyes reklámmegjelenésen, elég, ha kitesszük azt az egy klikkeléssel elérhető landing oldalra. Ez kreatívszempontból jelentős könnyítés.</p>
<p><em>Mennyire építetek saját médiát a digitális térben?</em></p>
<p>Nekünk nem újdonság a saját média, hisz a patikákon keresztül terjesztett <strong>Béres Magazin</strong>rászoktatott minket a folyamatos tartalomgyártásra. A digitális térben a website-jaink és a Béres Facebook oldal mellett van egy saját fogyasztói email adatbázisunk, amire rendszeresen küldünk ki hírleveleket. A saját média további építése, a vásárolt média részbeni kiváltása egy olyan terület, ami egyre több figyelmet kap nálunk is.</p>
<p><em>A gyógyszerészek és orvosok elérésére mennyire használjátok a digitális teret, a saját médiát?</em></p>
<p>A szakmai kommunikáció továbbra is jelentősen épít a személyes kontaktusra, ugyanakkor kiegészítő jelleggel egyre több digitális eszközt használunk, mert egyértelműen látszik, hogy részben az OEP által bevezetetett digitális rendszereknek köszönhetően, jelentősen javult az orvosok és a gyógyszerészek online affinitása.</p>
<p><em>A kommunikáción túl a marketing mix többi elemébe is beépülhet a digitális. Gondolkodtok-e digitális termékfejlesztésben, termékhez hozzáadott digitális programban, szolgáltatásban?</em></p>
<p>Ma még nem tartunk itt, de folyamatosan követjük, mi történik a nálunk fejlettebb piacokon. Látjuk az okostelefonhoz kapcsolható szenzorokat, a fogyókúrás közösségeket. Nem vagyunk könnyű helyzetben, hisz a legtöbb termékünk nem konkrét betegségre, indikációra ad megoldást, hanem általános egészségmegőrzésre, pl. immunerősítésre szolgál. Persze biztos vagyok benne, hogy pár év múlva ez nálunk is fontos fejlesztési irány lesz.</p>
<p><em>Mennyire tört előre a digitális, mint disztribúciós csatorna? Ti voltatok az első gyógyszergyár, amelyik webshopot indított.</em></p>
<p>A gyógyszerpiacon igen lassú az átrendeződés, a volumen túlnyomó része még mindig a patikákban kerül értékesítésre. Ugyan látunk némi növekedést a digitális értékesítési csatornánál, de ez még mindig nagyon kicsi szelete a hazai értékesítésünknek. A saját webshopunkban is főleg a legismertebb termékek szerepelnek jól, s a volumen mozgatásában jelentős szerep jut az árakcióknak.</p>
<p><em>Milyen tapasztalatotok van digitális árakciók tekintetében?</em></p>
<p>Táplálék kiegészítő termékeinkkel próbálkoztunk digitális kuponokkal drogériákban. Azt látjuk, hogy a digitális kuponok letöltése, kinyomtatása még mindig korlát sok embernek. A Koleszterin Kontroll kampányában a kuponoldal látogatóinak kb. 5 százaléka vásárolta meg a terméket. Némi javulást hozhat majd a mobilon bemutatható kupon, de ehhez a fogyasztóinknak és az elfogadóhelyeknek is szükségük van némi fejlődésre. Ugyanakkor nagyon jó tapasztalatink vannak egyes patikai árakciók online meghirdetésével kapcsolatban, ami jelentősen növelheti az offline árakció hatékonyságát.</p>
<p><em>Kinek szeretnéd továbbadni a labdát? Kitől szeretnél többet hallani a digitális szerepéről?</em></p>
<p>A <strong>Danone Activia</strong> több éve visz egy programot, melyben láthatóan komoly saját médiát épít. Tőlük szeretném megkérdezni, hogyan látják ők a CRM szerepét a cég, hogyan egészíti ki egymást a saját és a vásárolt média.</p>
<p><em>(Fotó: Havasy Rajmund)</em></p>
</div>
</div>
</div>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
