2021 elején indult útjára a K&H innovációs indexe, amely képet ad a magyar cégek innovációs terveiről és tevékenységéről, és hogy milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre. Az összkép nem rózsás: a K&H innovációs indexe a kezdetek óta alig mutat életjelet a magyar gazdaság szereplőinél: 31 pontról indult, és már második fél éve is csupán 28 pontot ért el.

Soha nem volt még ilyen magas a digitális transzformációt előtérbe helyező cégek aránya – harmaduknak fontos, közel tizedüknek a legfontosabb feladatot jelenti. Eközben azon cégek aránya, amelyek számára a digitális transzformáció jelenleg egyáltalán nem lényegi kérdés, a korábbi 41 százalékról 34-re esett.

Csalások ellen is bevetik

A gépi tanulást használó alkalmazások egyre inkább megjelennek a termelésben, a szolgáltatásokban és a vállalati háttérfolyamatokban is. Nyolcféle lehetséges felhasználási területe közül különösen háromban jeleskedik a hazai vállalati szektor. Egyértelmű és dinamikus a növekedés (20 százalékról 38-ra nőtt) a személyre szabott ajánlatok, szolgáltatások, termékek kidolgozásában. Egyre több cég veti be ezt az eszközt kockázatelemzésre, csalásfelismerésre – alkalmazása 17 százalékról 26-re növekedett. Látható még növekedés az informatikai integráció terén is – az értéklánc minden pontján, az alvállalkozókkal és a megrendelőkkel való kapcsolattartásban, és az informatikai rendszerek között is.

Kevésbé változott, esetenként némileg csökkent is a mesterséges intelligencia felhasználása olyan alkalmazásoknál, mint például az autonóm robotok (önvezérlő gépek), vagy az automatizált raktárak (folyamatautomatizálás). Egyelőre nem terjed az arc- vagy képfelismerés (vizuális adatfeldolgozás), valamint a beszédfelismerés, gépi fordítás, és a chatbotok.

Az elmúlt félévben ugyancsak jelentősen emelkedett (23 százalékról 29-re) a járművekbe épített, nyomon követésre, a teljesítmény és a karbantartás tervezésére használt érzékelők és mérők (úgynevezett IoT megoldások) használata. Számottevően csökkent viszont a vásárlók magatartásának érzékelésére és elemzésére igénybe vett kamerák, illetve a vállalat energiafelhasználásának optimalizálására alkalmazott okosmérők használata. Eközben a hazai cégeknél töretlenül folytatódott az alkalmazottak informatikai képzése, szignifikánsan (44 százalékról 51-re) emelkedett a hordozható eszköz és (64 százalékról 72-re) az internet használat a munkavégzésben.

„A digitális átállás az innováció egyik kulcsa” – nyilatkozta Németh Balázs, aki hozzátette: az a vállalat, amely elhanyagolja az innovációt, óhatatlanul lemarad a piaci versenyben.

Fotó: RoonZ nl/unsplash.com

A „Duplázás Európában: a versenyképességet erősítő kettős stratégia” (The European Double Up: A twin strategy that will strengthen competitiveness) címmel, a The Davos Agenda hetében kiadott jelentés alapján az európai cégvezetők szerint átlagosan 18 hónapra lesz szükség a világjárvány előtti nyereségszint újbóli eléréséhez. A Covid19-válság jelentős különbséget eredményezett az európai vállalatok körében az ellenállóképesség és növekedési kilátások tekintetében:

• Az európai vállalatok fele (49%) árbevétel-, illetve nyereségcsökkenésről számolt be az elmúlt 12 hónapban, és semmilyen javulásra nem számít 12 hónapon belül.

• Egyötödüknek (19%) stabil volt a pénzügyi teljesítménye a világjárvány előtt, ám a következő 12 hónapban az árbevétel és a nyereség gyengülésére számítanak. A jelentés őket „bukott angyaloknak” nevezi.

• Az európai vállalatok egyharmada (32%) számít nyereséges növekedésre a következő 12 hónapban. A jelentés a „jövő vezetőiként” utal rájuk.

A felmérés szerint a digitális átállásban és a fenntarthatóság bevezetésében is élen járó vállalatoknak közel háromszor akkora az esélye a „jövő vezetői” közé kerülni, azaz gyorsabban talpra állnak és megerősödve kerülnek ki a válságból.

A kutatás szerint az európai vállalatok közel fele (45%) a digitális átalakulás és a fenntarthatóság területén végrehajtott beruházásokat egyaránt prioritásként kezeli. Az európai válaszadók 40%-a nagyszabású beruházásra készül a mesterséges intelligencia, 37%-uk a felhő alapú megoldások terén, míg 31%-uk beruházási költségvetése átcsoportosításával kíván összpontosítani a fenntartható üzleti modellek megvalósítására.

Bizonytalan 2021-es növekedési célszámok az európai cégeknél

A jelentés megjegyzi, hogy az európai vállalatoknak kevesebb mint a fele (45%) számít 2021-es növekedési célszámai megvalósítására. Az egyesült királyságbeli, a franciaországi és a németországi cégek a legoptimistábbak. Ezekben az országokban a válaszadók 59%, 52% és 51%-a nyilatkozott úgy, hogy várakozásai szerint sikerül megvalósítania a 2021-es célokat. Az olaszországi és a spanyolországi vállalatok a legpesszimistábbak: mindössze 34% és 31% tartja valószínűnek 2021-es növekedési célok elérését.

„Még azok a vállalatok is, amelyek felismerik a digitális és a fenntarthatósági átállás felgyorsításának üzleti lehetőségét, bizonyos akadályokkal szembesülnek a kettős átalakulás során – mutatott rá Jean-Marc Ollagnier, az Accenture európai vezérigazgatója. – Ilyen kihívás lehet a fenntartható működés és termékek köré épülő, életképes üzleti modell meghatározása, erőforrások felszabadítása a szervezet jobb mobilizálásához, valamint a kísérleti és különálló projektektől való gyors elmozdulás a vállalat egészére kiterjedő, nagyszabású kezdeményezések felé.”

A jelentés több stratégiai lépést is javasol, amelyek végrehajtásával egy cég leküzdheti ezeket az akadályokat, és sikeresen megvalósíthatja a kettős átalakulást:

• A fenntarthatóságot elősegítő, technológiával támogatott ökoszisztéma-alapú üzleti modellek megvalósításának ösztönzése: a kettős átalakulás végrehajtásában jól teljesítők már árbevételük több mint 10%-át ilyen modellekkel szerzik.

• Az erőforrások kombinálása a technológiai alkalmazások skálázásához a fenntarthatóságot szem előtt tartva: a kettős átalakulásban élen járó cégek összességében véve többet fordítanak innovációra. Éves árbevételük több mint 10%-át költik kutatás-fejlesztésre. Tisztában vannak vele, hogy a fenntarthatóság és a technológia nem különálló prioritások.

• A tehetséges munkatársak támogatása: a digitális és a fenntarthatósági átalakulás együttes megvalósításában kiemelkedő cégek felelősséget vállalnak azért, hogy folyamatosan növeljék dolgozóik munkaerőpiaci értékét. Mindent megtesznek a munkaerő átképzése és fejlesztése érdekében, és tisztában vannak azzal, hogy a tehetséges munkatársak támogatása hozzásegíti őket ahhoz, hogy kézzelfogható üzleti értéket nyerjenek ki az átalakulásból.

A kutatásról

A kutatásban 4051 felsővezető vett részt 13 ország 19 iparágából. A vizsgálat 2020. novemberében 500 millió dollár feletti éves árbevételű vállalatok körében zajlott. Az érintett iparágak: repüléstechnikai és védelmi ipar; légi közlekedés/személyszállítás/áruszállítás; gépkocsigyártás; bankszektor; tőkepiacok; kommunikáció/média/szórakoztatóipar; vegyipar; fogyasztási cikkek; energia; egészségügy; csúcstechnológia; ipari áruk és berendezések; biztosítás; gyógyszergyártás/biotechnológia/élettudományok; közigazgatás; kiskereskedelem; szoftverek/platformok; közműipar. A kutatásban részt vevő országok: Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Spanyolország, Egyesült Királyság és Egyesült Államok.

Fotó: Christian Wiediger, Unsplash

Ahogyan a magyar gazdaság számos területén, úgy az álláshirdetési piacon is jelentős volt a visszaesés a járvány hatására. Amíg korábban egyes szakmák esetében túlkereslet volt a jellemző, a helyzet mélypontján az álláshirdetések száma 70-80 százalékos csökkenést mutatott a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez a tendencia azonban gyorsan változott: „egyértelműen megfigyelhető volt a válság első három hetében, hogy nagyon alacsonnyá vált a toborzási aktivitás, de amint elkezdett hozzászokni a társadalom ehhez a helyzethez, kénytelenek voltak a cégek újra működésbe lépni a toborzás területén is” – mondta el Martis István, a Profession.hu ügyvezetője. Lényegesen enyhébben érintette viszont a válság azokat a szakterületeket, amelyekből hiány volt: így például a mérnöki, informatikai, termelési vagy a pénzügyi területet.

A banki ügyintézés digitalizálódása

„Amit először átmenetinek gondoltunk, az állandósulni fog. Alkalmazkodással erősebben tudunk kijönni a helyzetből” – véli a járvány következtében kialakult válság hatásaival kapcsolatban Dr. Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója. Jelentős digitalizációs folyamat kezdődött a vállalatnál, a bank ügyfeleinek már háromnegyede az online ügyintézést választja. A személyes fióklátogatások száma 60 százalékkal csökkent, az online tranzakciók aránya 98 százalékra emelkedett, a call center szolgáltatást pedig nagyjából háromszor többen vették igénybe, mint a járványt megelőzően.

A kormány által hirdetett hitelmoratórium ellenére a CIB Bank ügyfeleinek fele jelezte, hogy továbbra is változatlanul kívánja fizetni a hitelét. „A magyarországi cégek és a háztartások láthatóan lényegesen válság-állóbbak mint a 2007-es válság idején voltak. A krízis továbbá innovatív megoldásokat hozott például a digitalizáció térnyerésével. Az új helyzet új vezetői kompetenciákat igényel: a motiváció, a kommunikáció és a csapatszervezés lesznek a legfontosabb kulcsszavak” – összegezte Dr. Simák Pál. „Meg kell találni jelen helyzetben a lehetőséget, hatékonyságjavulást hozhat a cégek életében” – zárta gondolatait.

Az otthoni sportolás hatása

Pósfai Gábor, a Decathlon Austria vezetője elsősorban pozitív változásokról számolt be: a kereslet az egyéni sportoláshoz kapcsolódó termékek (így például a fitnesz eszközök, kerékpárok, ping-pong asztalok) iránt jelentősen megnövekedett, valamint az online rendelések forgalma is nagy mértékben emelkedett. Miután Ausztriában a sportáruházak újra megnyithattak, nagy fellendülést tapasztaltak a személyes vásárlások területén a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben az online lehetőség továbbra is hasonlóan magas érdeklődésre tart számot.

„A helyzet olyan új megoldásokat hozott, amikre korábban nem is gondoltunk volna” – állítja Pósfai Gábor. Az osztrák Decathlon például „drive-in” szolgáltatást indított, ami hasonlóan működik, mint a gyorséttermek esetében: az interneten rendelt terméket az áruháznál a vásárló autójában helyezték el, így csökkentve a személyes kontaktusok számát. „Egy második hullám esetén már felkészülten tudunk reagálni” – mondta el a jövővel kapcsolatban.

Alapjaiban változnak meg az utazási attitűdök

„Március közepétől, a korlátozások kezdetével gyakorlatilag megszűnt az utazási bizalom Magyarországon. Most új fejezet indul a turizmusban” – jelentette ki Szigetvári József, a Szállás.hu ügyvezető igazgatója. „Átalakulnak a fogyasztói szokások, ha egy cég ezzel nem tud együtt élni, az nem tud a piacon megmaradni” – tette hozzá. Véleménye szerint a járványügyi helyzet korábban is meglévő turisztikai trendek erősödését hozza majd magával: a tömegturizmus helyett a hosszútávon fenntartható turizmus irányába történik változás.

A járványügyi intézkedések feloldásával kapcsolatos kormányzati bejelentések és a rekreációs igény továbbra is erős hatására a foglalások száma az utóbbi időben emelkedni kezdett. „Az enyhítések hírére 20%-kal több telefonos érdeklődőt jegyzünk, mint tavaly ilyenkor, de fontos megjegyezni, hogy jelentősen megváltozott fogyasztók igénye: foglalásnál lényegesen fontosabb szempontok a korábbinál például a tisztaság és az ingyen lemondhatóság” – jegyezte meg a várható turisztikai trendek kapcsán Szigetvári József. Az utazások időtartama is megváltozik: lényegesen többen fognak a hosszabb nyaralások helyett inkább gyakrabban, rövidebb időre kimozdulni.

Segítség az újrainduláshoz

Az online konferencián debütált a Profession.hu újraindítási kézikönyve, melyben a szakértők a fokozatos visszaállás fontosságára hívják fel a figyelmet, amelynek célja a kockázat-minimalizálás. A kézikönyvből kiderül például, miért szükséges átgondolni, hogy a home office mennyiben hatott a vállalat produktivitására és ennek függvényében hogyan mérlegeljék a cégvezetők a visszaállás menetét és mértékét. A kézikönyv ide kattintva bárki számára elérhető.

„A hazai cégek jól reagáltak a hirtelen bekövetkező változásokra: rugalmasságukról és válság-állóságukról tettek tanúbizonyságot” – összegezte a konferencia tapasztalatait Martis István, a Profession.hu ügyvezetője.