A jogrendszer nem minden ügyet tud hatékonyan elbírálni – ide tartoznak például a különböző kis perértékű ügyek –, így az érintettek igazságszolgáltatáshoz fűződő jogai sérülnek. Ezen ügyeket a magyar jog például gyorsított eljárások keretében vagy békéltető testületek előtt igyekezett és igyekszik kezelni, de ezek sem teljesen hatékony megoldások. Az ügyek egy része így rendezetlen marad, jelentős részük pedig a jogrendszeren kívül talál megoldást: a kártyatársaságok, online fizetési megoldások, online piacterek vitarendezési központjai, eljárásai tulajdonképpen polgárjogi vitákat bírálnak el, évente több tízmilliós nagyságrendben.

„Világszerte van arra törekvés, hogy hasonló szolgáltatásokat a jelenlegi jogrendszer mellett állami szereplők, köztestületek nyújtsanak, és ebben a mesterséges intelligencia közreműködését is igénybe vennék – mondta el dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának társ-vezetője. – A vitarendezés olyan terület, ahol az MI bíráskodásnak lenne helye. A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek.”

Valóban elképzelhető, hogy a hasonló esetekben a mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló iratok alapján elemzi a jogesetet, és meg is hozza az ítéletet? A korábbi ügyek, ítéletek MI elemzése és az azon alapuló jogszolgáltatás technológiai problémákat is felvet. A szabályozók gyorsan változnak, és ezzel a jelenlegi MI rendszerek nem tudnak lépést tartani. Nem úgy működnek, hogy egy adott tényállásra alkalmazzák a szabályokat, hanem az adott tényálláshoz hasonló esetekre keresnek döntéseket. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk az angolszász esetjogban jobban elképzelhető, mint az átfogó, absztrakt szabályokon alapuló kontinentális jogrendszerben – ahova Magyarország is tartozik. Az MI ráadásul csak az okiratokra tudna támaszkodni, a bíráskodás viszont nem csak jogalkalmazás, hanem – különösen első fokon – az érintettek meghallgatásán, egyéb bizonyítási cselekményeken alapuló ténybíráskodás.

A mesterséges intelligencia határozatot egyelőre nem hoz, de elő tudja készíteni

Ha a végső döntésre még nem is, a döntés-előkészítés támogatására már alkalmas lehet a mesterséges intelligencia. A bírói határozat a piramis csúcsa, de rengeteg adminisztratív feladat, az ügyiratok összefoglalása, az adatbázisok ellenőrzése van „a piramis alján”. Van-e újdonság az újonnan beadott ügyiratokban az eddigi iratokhoz képest? Hol nyilatkozott az eljárás során már erről valamelyik fél? Ezek felkutatásában az MI közreműködése hasznos segítséget jelent a jogászoknak.

„Az ügyvédi irodák a kollégák megfelelő tréningjét követően már számos ilyen MI alapú, jogi szolgáltatásokra optimalizált eszközt használnak a munka hatékonyságának növelésére – mondta el dr. Vass Réka, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának szenior ügyvédje. – Az etikus alkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök meg tudják őrizni az ügyvédi vagy üzleti titkot, és ki kell szűrni az MI ’hallucinálását’ is.”

Az MI megoldások használhatók például jogi átvilágításokra, a dokumentumok áttekintésére, kutatásokra – az adott idézetek forrásának megjelölésével –, komplexebb szövegek összefoglalására, lényegük kiemelésére és jogi iratok vázlatának elkészítésére.

Léteznek emellett MI alapú jogi asszisztensek, „virtuális recepciósok” a munka támogatására: a prioritások meghatározására, a felek közötti időpont-egyeztetésre, titkári jellegű feladatok elvégzésére. Más eszköz a szerződésmenedzselésben segít: feldolgozza azokat, kiemelve a lényeges elemeket, vagy éppen a lejáratra vonatkozó emlékeztetőt állít be. Bizonyos MI megoldások alkalmazhatók a megfelelőségi eljárásokban: ezek nagy mennyiségű adathalmazból ki tudják szűrni a személyes adatokat vagy üzleti titkokat, ezáltal segítve bizonyos iratok anonimizálását.

Az MI alkalmas az ügyekkel kapcsolatos „jóslásra” is. A bírósági statisztikák alapján megállapítható egy adott ügy várható hossza, sőt, akár a kimenetele is. Ugyanakkor több jogban kifejezetten tiltják a bírók vagy választottbírók ez alapján való profilozását – írják.

Photo by Igor Omilaev on Unsplash

Jacques Bughin 1992 és 2019 között a McKinsey-nél dolgozott számos különböző beosztásban: 1998-tól partner, majd 2005-től senior partner volt. Részt vett 1999 és 2002 között a digitális kezdeményezés irányításában, 2004 óta a stratégiai és vállalati módszerek vezetője, és 2007-ben a média módszerek vezetője volt. A McKinsey Global Institute munkatársaként több pozíciót is betöltött: 2014 óta a tudományos tanács (Knowledge Board) tagja, 2016 óta az intézmény három globális igazgatójának egyike. Emellett a brüsszeli gazdasági és vállalatirányítási főiskola (Solvay Brussels School Economics & Management) tudományos munkatársa.

Számos kutatást készített globális gazdasági trendekről, a technológia hatásairól, lehetőségeiről és kihívásairól, többek között a big datáról, a munka és készségek jövőjéről, valamint a mesterséges intelligenciáról. Több mint 50 cikket publikált akadémiai kiadványokban és olyan szakfolyóiratokban, mint a Harvard Business Review vagy a Sloan Management Review, neve rendszeresen szerepel a vezető nemzetközi médiában. Jacques a University of Louvain egyetemen szerzett PhD fokozatot.

A kinevezésről Jürg Marquard alapító, többségi részvényes, a Marquard Media Group AG igazgatótanácsának elnöke elmondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem Jacques igazgatótanácsi tagságát. Modern és sajátos szemléletével a legjobbkor gazdagítja a társaság vezetését. Bijan Khezri transzformatív irányítása mellett társaságunk a házon belüli, radikális innováció útját választotta – az M&A (összeolvadás és felvásárlás) alapú transzformáció helyett. Most új szakaszhoz érkeztünk, és Jacques kinevezése is azt jelzi, még magasabb fokozatba kapcsolunk az új és innovatív termékek piaci bevezetésével. Jacques-ot Bruno Valsangiacomo igazgatótanácsi tag ajánlotta a társaság figyelmébe. Bruno a jövőben saját cégének növekedési lehetőségeivel kíván foglalkozni, ezért visszalépett a Marquard Media igazgatótanácsából. Mindannyian hálásak vagyunk Brunónak nagyszerű munkájáért és támogatásáért.”

Jacques Bughin elmondta: „Rendkívül örülök, hogy egy nagyon erős csapat tagja lehetek a Marquard Mediánál. A digitális átállás irányában eddig végzett kiváló munka biztos alapot teremt a társaság jövőbeni növekedéséhez – egész karrierem során én is a digitális átállást támogatom. Örömömre szolgál, hogy segíthetem a csapatot a skálázhatósági potenciál kiaknázásában. A Marquard Media nagyon komoly szakmai háttérrel és domináns piaci jelenléttel rendelkezik a játékok, vásárlás és IT terén.”

A Marquard Media Group AG igazgatótanácsának jelenlegi tagja a következők: Jürg Marquard, alapító, többségi tulajdonos, az igazgatótanács elnöke; Bijan Khezri, a csoport vezérigazgatója, a cég társtulajdonosa, az igazgatótanács delegáltja; Dr. Luka Müller, a zürichi MME Legal jogi cég alapító partnere, és a Sygnum AG pénzügyi-technológiai társaság társalapítója és elnöke; Thomas Rinderknecht, a Badertscher Rechtsanwälte AG senior partnere és a Lindt-Sprüngli AG igazgatója; Marc Walder, a Ringier AG vezérigazgatója és részvényese, a „digitalswitzerland” alapítója; és Jacques Bughin.