Most Generációnak nevezi a Telekom mindazokat, akiket nem a koruk definiál, hanem az, hogy a digitális világra lehetőségként tekintenek, és a digitális eszközöket okosan használva a saját boldogulásukra, fejlődésükre fordítják azokat – ez a megfontolás vezérelte a Magyar Telekomot a Legyélteis! MOST Generációs program elindításakor. A kezdeményezésben középiskolások tanítanak internetezni 60 év felettieket: a fiatalok mindennapokat megkönnyítő digitális ismereteket adnak át és hasznos technológiai megoldásokat mutatnak az idősebbeknek.

Mindebből nemcsak a szépkorúak profitálnak. Az együtt töltött idő által a diákok érzékenyebbé válnak mások problémáira, és olyan készségeket sajátíthatnak el, amelyek komoly értékkel bírhatnak a munkaerőpiacon. A közös munkával fejlődik a problémamegoldó képességük, a kreativitásuk, de a kritikus gondolkodást is támogatja a tanítás, amelynek óráit az iskolai közösségi szolgálat keretében jóvá is írják a gyerekeknek.

A vállalat által készített reprezentatív kutatásból kiderült, pontosan mire is van szüksége az újdonságra nyitott nyugdíjasoknak. Sokuk már most is rendelkezik digitális ismeretekkel: a 65 év feletti korosztály 53 százaléka használja rendszeresen a netet, 35 százalék napi szinten. Az idősek elsősorban híreket olvasnak (74 százalék) és e-maileznek (67 százalék), 26 százalékuk látogat közösségi média oldalakat, 14 százalékuk pedig vásárol is online.

A válaszadók egyöntetűen úgy gondolják, hogy internet nélkül nehezebb élni: 55 százalék teljesen, 28 százalék részben azonosul ezzel az állítással. Ugyanakkor mindössze a válaszadók 6 százalékának van elegendő tudása a netről. Akik egyelőre nem neteznek, azok is szeretnék képezni magukat ezen a területen, de ehhez saját bevallásuk szerint segítségre van szükségük. Kimondottan szívesen vennék, ha ezt fiataloktól kapnák meg, olyannyira, hogy még a netet jelenleg nem használók 38 százaléka is elfogadná a kamaszok támogatását, a 80 év felettiek között is 40 százalékos erre a nyitottság.

Erre az igényre ad szervezett formában választ a Legyélteis! MOST Generációs program, amelynek nyitószakasza márciusban indul öt iskolában (Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Neumann János Számítástechnikai Szakgimnáziuma, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelmi Szakgimnáziuma, Kosztolányi Dezső Gimnázium, Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium). A programhoz a gyerekeknek tananyagot, a nyugdíjasoknak szintfelmérő tesztet állított össze a vállalat, az idősek bevonását pedig az Aktív egyesület segíti. A vállalat célja, hogy a programot ősztől további iskolák számára is elérhetővé tegye.

„A digitális világ előnyeiből az idősek sem maradhatnak ki. Ezzel a programmal az eszközökön túl útmutatást és valódi segítséget kapnak, miközben az is célunk, hogy csökkentsük a digitális és a generációs szakadékot – fogalmazott Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója.

A programot támogatja egy kihívásokban gazdag, többfordulós játék, mely során digitális feladatokat kell megoldania a fiatalok és idősebbek alkotta vegyes csapatoknak, miközben a nyugdíjasok egy-egy online képességet is elsajátíthatnak a különböző fordulók során. A csapatok március 18. április 28. között regisztrálhatnak az alábbi oldalon.

A vállalkozásoknál folyamatban lévő digitális transzformációval együtt jár egy jelentős szabályozásbeli transzformáció is. A Big Datához és az adatkészletekhez való hozzáférés feloldásához az EB egy, az Európai Unión belüli adatkereskedelemre szabott jogi környezet kialakítását célozza, és különböző szakpolitikai és jogi megoldásokat vázolt fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából, amelynek első, jelentős eleme a tavaly életbe lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése volt. A GDPR az elektronikus marketing szabályozását is célzó e-Privacy rendelettel közösen teremti majd meg azt az adatvédelmi keretet, amely elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Big Datából táplálkozó és mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák alapjaként hasznosított nem személyes adatok szabadon áramolhassanak.

Az adatvédelem az MI és IoT technológiákon alapuló üzleti modellek szerves részeként, az úgynevezett privacy by design elve mentén transzformálja a vállalkozások működését. Mivel az MI algoritmusok a környezetükben lévő adatok érzékelésével dolgoznak, melyek hatására autonóm cselekvésre képesek, ezért az adatvédelmi és biztonsági intézkedések a folyamat felépítése és működtetése során elengedhetetlenek.

„Egy beszédfelismerő ügyfélszolgálati robot alkalmazása esetében például a transzparencia, megfelelő tájékoztatás, valamint a jogalap választása és felülvizsgálata nagyon fontos. Ugyanígy a szoftver alapú megoldásoknál, melyeknél algoritmusok humán beavatkozás nélkül végeznek hitelkockázat-értékelést és döntenek meghatározott fizetési módszer engedélyezéséről, vagy az ügyfél személyes preferenciáin alapuló ajánlat küldéséről, szükséges az automatizált adatkezelésre vonatkozó szabályok figyelembevétele” – mutatott rá dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

A digitális akadálymentesítéshez az EB az adatvédelmen túlmenően további mintegy 30 szabályozási intézkedést irányzott elő, melyeknek a tagállami szinten való leképződése már megfigyelhető. Ezek közt említhető a szoftveres forráskódok megfelelő alkalmazásához is elengedhetetlen szerzői jog teljes modernizációja, illetve az IoT-eszközök algoritmikus alapú önálló működése esetén a szerződéses és szerződésen kívüli kárfelelősségi rendszerek átdolgozása. Az elektronikus marketingszabályok, az áruk internetes és egyéb távértékesítésére, valamint a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződések kidolgozása, reklámjogi, hírközlési, fogyasztóvédelmi szabályok és személyiségi jogi keretek megreformálása is ide sorolható.

„Dinamikusan fejlődő új adatvezérelt üzleti modellek megjelenése láthatóan komoly jogi kihívásokat jelent. A technológiai fejlődés generálta új üzleti megoldásokat és stratégiákat le kell fordítani a jog nyelvére, így a piacra lépést megelőzően az új üzleti konstrukciókat be kell illeszteni a hazai és EU-s jogi környezetbe. Az MI alapú üzleti modellek bevezetését ezért minden esetben a fenti feltételeket és jogszabályi elvárásokat is szűrő jogi átvilágítással érdemes kezdeni, és az együttműködő partnereket is ennek megfelelően kell megválasztani. Szakítva a hagyományos megközelítéssel, a reaktív jogi megoldásokat felváltó, újszerű üzleti elgondolásokat támogató, valamint a dinamikusan változó szabályrendszerben megfelelő alkalmazkodást segítő jogi megközelítésre van szükség, amely a jogászoktól is magasabb szintű technológiai tudást és tájékozottságot vár el” – tette hozzá dr. Bánczi Lea.