A munkát vállaló diákok döntő többségének – 84 százalék – legfontosabb motivációját a jövedelemszerzés jelenti. A pénzkereseti lehetőség kiemelt szerepét mutatja az is, hogy ennek hiányában minden harmadik diák kénytelen lenne felfüggeszteni a tanulmányait. Ugyanakkor a kutatás az anyagi biztonság megteremtése mellett más hajtóerőket is beazonosított. A felmérésében résztvevő és a munkaerőpiacon megjelenő diákok kétharmada számára lényeges tényezőt jelent az általános és a több munkaterületen is való tapasztalatszerzés, illetve az ezeknek a tapasztalatoknak az önéletrajzban való megjelenítése is. A válaszadók 56 százaléka tanulmányok végeztével szívesen folytatná a karrierjét annál a foglalkoztatónál, ahol diákként szakmai tapasztalatokra tettek szert, ami gyógyírt jelenthet a foglalkoztatók szakemberhiányára is. Hasonló arányban vannak azok is, akik számára a munka szeretete jelenti a legfontosabb motivációt a munkaerőpiacra való kilépés során.

A kutatás kitért a diákok munkájukkal és a munkakörülményeikkel való elégedettségére is. Döntő többségük – 89 százalék – alapvetően elégedettségét fejezte ki az aktuális munkakörülményeikkel kapcsolatban, közel kétharmaduk tartotta izgalmasnak az általa végzett feladatokat, míg a szakmai fejlődés lehetőségével kapcsolatban 62 százalékuk fejezte ki pozitív véleményét. Ugyanakkor a fizetésekkel való elégedetlenség mértéke igencsak nagy arányú: a válaszadók 40 százaléka értékelte negatívan a jövedelemmel kapcsolatos helyzetet.

Mérlegen az iskolaszövetkezetek megítélése

Az iskolaszövetkezetek jelentős szereppel bírnak a diákok munkaerőpiaci elhelyezkedésében, és ezzel a tanulók is tisztában vannak. A felmérésben résztvevő tanulók közel 100 százaléka hallott már az iskolaszövetkezetek által biztosított lehetőségekről, több mint kétharmaduk vállalt már ebben a formában munkát, és 52 százalékuk jelenleg is ebben a konstrukcióban dolgozik. A kutatás rávilágít arra, hogy a diákok körében az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás domináns szerepet tölt be.

Az iskolaszövetkezetek megítélése is magas értékkel bír: a megkérdezettek 89 százaléka tudott pozitívumot, míg kétharmaduk valamilyen negatív tényezőt megnevezni. Utóbbi kapcsán a legnagyobb arányban a fizetésekkel kapcsolatban (38 százalék) fogalmaztak meg kritikát, emellett a közvetítői díj mértékének aránytalanságát, az iskolaszövetkezetek ügyintézéssel kapcsolatos munkáját, valamint a munkakínálat szűkösségét jelölték meg, mint e foglalkoztatási forma hátrányát. Ugyanakkor az iskolaszövetkezetekkel való együttműködés előnyeként 44 százalékos arányban említették, hogy a kooperáció leveszi vállukról az álláskeresés és az adminisztratív feladatok terhét, illetve könnyebben jutnak fix munkalehetőséghez. További pozitívumként említik a szélesebb álláskínálatot, a jogilag biztonságos munkalehetőséget, a rugalmasságot és a kiszámítható jövedelmet.

Egyensúly a tanulás és a munka között

A felmérés arra is rávilágít, hogy a válaszadó diákok számára az iskolaszövetkezetekkel való munkaerőpiaci együttműködés nem bír jelentős előnnyel az új tapasztalatok megszerzése, a személyes szakmai fejlődés és a későbbi karrierépítés kapcsán (3 százalék), viszont a tanulmányokkal kapcsolatos kötelezettségek ellátása és a munkavégzés összeegyeztethetőségének nehézségét a megkérdezettek mindössze 1 százaléka említette, vagyis az egyensúly megteremtése ebben a foglalkoztatási formában szinte semmilyen akadályba nem ütközik. Az adatok alapján az látszik, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, illetve a szolgáltatást nyújtó iskolaszövetkezetek fogadtatása egyértelműen pozitív – írják.

A Mind-Diák Szövetkezet felmérése szerint a diákok átlagos órabére 1200-2500 forint között mozog, így a friss foglalkoztatási ajánlatok alapján idén akár havi 200 ezer forint körül is lehet keresni diákmunkával, persze lehetnek különbségek országrésztől, munkakörtől függően. Nagyon fontos, hogy a diákok legálisan, szerződéssel vállaljanak munkát. Érdemes közvetítő szövetkezeteknél is szétnézni, mert ezek tisztában vannak a foglalkoztatási szabályokkal is, például a túlórára és éjszakai munkára vagy éppen a fizetés adómentes határára vonatkozóan. Az viszont már a szülők feladata, hogy segítsenek gyermeküknek a nyári munkával megkeresett pénz ésszerű, okos felhasználásában.

A munka után jöhet a pihenés, de figyelni kell a kiadásokra!

 A K&H szerint elsődleges fontosságú, hogy a fiatalok mindenképp legyenek előrelátóak. Ha valaki külföldre készül, érdemes utasbiztosítást kötnie. Ellophatják például az értékeit vagy akár baleset érheti, ami biztosítás híján nagyon sokba kerülhet. Érdemes a fizetések alkalmával kártyát használni, hogy ne kelljen a készpénzzel bíbelődni, amit ráadásul a turistákra szakosodott tolvajok még az óvatos utazótól is ellophatnak.

Szintén érdemes figyelmesnek lenni a szállások kiválasztása során, legyen szó akár külföldi vagy itthoni nyaralásról. A szálláskeresés mára már külön művészet vagy éppen tudomány lett. Megéri tehát a fáradságot az internetes ajánlatok és az egyes helyekről megjelent vendégértékelések átböngészése, mivel nagyobb összeget spórolhatnak meg ezáltal. Külön figyelmet érdemelnek például a diákkedvezmények.

A vendéglői étkezést is lehet tudatosan tervezni. Aki szeret főzni, nyáron kipróbálhat olyan ételeket, amelyek főzésére vagy sütésére év közben nincs ideje. Ez egyszerre lehet szórakozás és a pénz takarékos elköltésének eszköze is egyben.

Tervezni kell a nyár utáni időszakra is

Érdemes fontolóra venni akár a szülők segítségével, hogy mi lesz, ha vége a nyárnak. Azaz át kell gondolni, hogy minden munkával szerzett vagy megtakarított pénzt utazásra, bulira akarja-e elkölteni a fiatal. A szülőkkel együtt tanácsos megbeszélni a jövőben felmerülő, hosszabb távra szóló kiadásokat.

Összességében a legfontosabb, hogy a fiatalok körültekintően, felelősségteljesen kezeljék a pénzügyeiket, ennek eredményeként felnőttként sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat. Ebben is segítséget nyújt nekik a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedője, amely az idei tanévben is nagy sikerrel zárult és jövőre jön az újabb forduló. A versenysorozatban a diákok játékos formában sajátíthatják el, hogyan lehet tudatosan bánni a pénzzel.

Milyen feltételekkel vállalható diákmunka és mire van szükség a jelentkezéshez?

Kevésbé ismert, hogy a diákmunka nem kizárólag az egyetemisták számára elérhető: a szülői beleegyező nyilatkozat esetén 15 év felett már lehetőség nyílik diákmunkát vállalni, a tizenhatodik életév betöltéséig kizárólag nyári időszakban, nappali és délutáni műszakokban. Az éjszakai munkákra és a túlórára a törvényi szabályzásoknak megfelelően kizárólag 18 év feletti diákok alkalmazhatóak. Bár számos munkáltatónál a nagykorúság előfeltétel, egyre többen alkalmazzák a lelkes középiskolásokat; jellemzően a nyári szezonban a turisztikai szegmensben jelent meghatározó segítséget a fiatal munkaerő.

A munkavállaláshoz a jelentkezőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vonatkozó felületein (a vonatkozó nyomtatvány kitöltése után, amennyiben még nem rendelkeznek azzal) ingyenesen igényelhető adókártyára, illetve adóazonosító jelre és a nappali tagozatos jogviszonyról szóló igazolásra lesz szükségük (valamint 18 év alatti diákok esetében természetesen a szülői hozzájárulásra). Az adóazonosító jel és a jogviszony igazolását követően nincs más teendő, mint regisztrálni a diákszövetkezetek egyikénél, és kiválasztani a megfelelő munkát!

Jobban járnak az iskolaszövetkezet tagjaként munkát vállaló diákok

A diákmunka egyik legnagyobb előnye, hogy kedvezőbb adózási feltételek vonatkoznak rá a hagyományos munkaviszonnyal szemben. Míg diákmunka kapcsán mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, utóbbi esetében a megszerzett jövedelmet terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék is, amely így a foglalkoztatott diák zsebében marad. Iskolaszövetkezet tagjaként a diáknak a jövedelme után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie, míg munkaviszony esetén biztosítási jogviszony jön létre és társadalombiztosítási járulék fizetése kötelező.

A diákok iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatása a munkáltatók részéről is előnyösebb a munkaviszonyos foglalkoztatáshoz képest. Munkaviszony esetén a diákkal kapcsolatban a munkáltatót (a 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék levonása mellett) további 15,5% szociális hozzájárulási adó, valamint 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli, melyek a diákmunka esetén nem merülnek fel.

Jövő év január 1-jétől még tovább csökkennek a diákok adóterhei, ettől az időponttól vehető igénybe a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye. A kedvezményt a 25. életévét be nem töltött magánszemélyek vehetik igénybe, többek között a bérnek minősülő jövedelmük után, így diákmunka esetén akár a jövedelem teljes összege mentesülhet a személyi jövedelemadó fizetése alól. A kedvezmény felső határa a KSH által az előző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, amely 2021-ben 433.700 Ft. Így a 25 év alatti diákok a diákmunka után akár havi 65 ezer forintos személyi jövedelemadó megfizetése alól is mentesülhetnek jövőre.

A fentieket egy gyakorlati példán keresztül is szemléltetjük: egy három hónapos nyári műszak esetén 1.500 forintos bruttó órabérrel és nyolcórás munkanappal számolva (belekalkulálva az esetleges szabadságokat is) a hagyományos foglalkoztatáshoz képest a diák munkavállaló szeptemberben jelenleg akár 100 ezer forinttal nagyobb keretből tud gazdálkodni! Ráadásul mivel a vonatkozó adó befizetéséről a diák intézménye gondoskodik, így a tanulóknak a sokszor nehézkes adminisztrációval sem szükséges foglalkozniuk, mivel az őket foglalkoztató diákszövetkezet automatikusan elintézi ezt helyettük. Az iskolaszövetkezet havi adatszolgáltatása alapján pedig az Adóhatóság automatikusan elkészíti a diák évvégi személyi jövedelemadó bevallását, amelyet (amennyiben más forrású jövedelme nem keletkezett az adóévben) csak át kell nézni és jóvá kell hagyni.

Fotó: Alex Kotliarskyi, Unsplash

A munkaerőpiacon alapvetően érezhető a munkaerőhiány, a gazdaság újraindulásával több szektorban is jelentősen megugrott a frissen feladott álláshirdetések száma, amelyet az elérhető munkaerő aránya nem azonos mértékben követ le. Bizonyos területeken javíthat a kialakult helyzeten a diákmunkások felvétele és alkalmazása. E célcsoportot kereső hirdetések száma is növekvő trendet mutat a január-augusztus közötti időszakban: közel négyszer annyi diákokat toborzó hirdetés jelent meg Magyarország piacvezető állásportálján, a Profession.hu-n mint 2020-ban. A toborzás növekvő tendenciájával párhuzamosan a jelentkezők és a jelentkezések száma is emelkedett azóta: az előbbié 36, míg az utóbbié 55 százalékkal.

Mi az, amit mostanában keresnek és mi az, amit kevésbé?

A diákok körében a legnépszerűbb állások listáján az egy hirdetésre érkezett jelentkezések száma alapján kiugró változás figyelhető meg az idei és az elmúlt év adatai között. Míg 2020-ban a top három helyen a kommunikáció és PR, az éttermi vendéglátás és a gépjárművezető, sofőr, futár állt, az idei évre az adatrögzítő vált a legnépszerűbb kategóriává, amit az online marketing és a szakmai asszisztens pozíciók követnek.

Az elmúlt időszakban a raktáros és egyéb raktári szakmunka, az anyagmozgatás, rakodás, valamint az éttermi vendéglátás, a szakmai asszisztens és a betanított munka vesztett leginkább a népszerűségéből a diákok körében, ezekre az állásokra jóval kevesebben jelentkeztek idén, mint a tavalyi évben.

A diákmunkások 13 százaléka már több éves szakmai tapasztalattal rendelkezik

A szakmai hátteret vizsgálva elmondható, hogy diákmunkások közel fele még egyáltalán nem rendelkezik tapasztalattal, negyedük maximum 1-3, 13 százalékuk azonban 3-5 évet is fel tud mutatni, ami azt jelenti, hogy ez utóbbi csoport tagjai már a középiskola mellett elkezdtek dolgozni. A jelentkezők 47 százaléka megszerezte egyetemi végzettségét, miközben tavaly közel azonos arányban a középiskolai végzettségűek jelentették a többséget; mind a két évben a szakiskolából vagy szakmunkásképzőből érkezett diákok voltak a legkevesebben 3, illetve közel 2 százalékos aránnyal.

Könnyen elérhető segítség az első lépések megtételéhez

A Profession.hu kifejezetten a diákok számára hozta létre a  GrowUp! nevű Pályaválasztási és diákmunka tudástárat, ahol új funkcióként már egy diákmunkaválasztási teszt is elérhető. Emellett az állást kereső fiatalokat egy újonnan létrehozott izgalmas, játékos felület kalauzolja el a számukra megfelelő állás megtalálásához. Az interaktív oldal a cél kitűzésétől kezdve a jelölt erősségeinek feltérképezésén túl bérkalkulátorral és egy állásinterjú szimulációval is támogatja a diákokat a megfelelő lehetőség megtalálásában. Az új interaktív oldal ide kattintva érhető el.

Emellett a GrowUp! felületén megtekinthető és folyamatosan friss részekkel bővülő videósorozat szórakoztatva mutatja be azokat a kihívásokat, amelyekkel a mai fiatalok szembenéznek diákmunkásként és tanácsokat, hasznos tippeket nyújt számukra például az állásinterjúra való felkészüléshez, önéletrajzuk megírásához.

TikTok kampány az első munkahellyel kapcsolatos várakozásokról

A diákmunkákra jelentkezők életkorát vizsgálva szembetűnő, hogy a 18 év alatti – feltételezhetően középiskolás – és a 19-23 évesek csoportjának létszáma megnövekedett az elmúlt egy év során: a legfiatalabb korcsoport több, mint két és félszeresére, míg az ezt követő több, mint másfélszeresére gyarapodott.  A másik két vizsgált korcsoport – a 24-28 ás a 29+ évesek – növekedése ezektől ugyan valamelyest elmarad, de esetükben is emelkedést láthatunk. A teljes minta átlag életkora 1 évvel csökkent az előző évéhez képest.

A Profession.hu idén egy, kifejezetten a legfiatalabb munkavállalókat célzó TikTok kampánnyal is készült a portálon elérhető diákmunkák népszerűsítésére. Az álláskereső portál #ProfessionChallenge elnevezésű aktivitásának bemutató videója 3,4 milliós nézettséget ért el a platformon, a kihíváshoz kapcsolódó videók pedig összesen 50,7 millió megtekintést generáltak.

„A TikTokon keresztül egy kihívással kerestük meg az Y és Z generáció tagjait. A feladatuk az volt, hogy kreatív formában mutassák meg, mit dolgoztak, vagy dolgoznának szívesen és mit vettek, vagy vennének az első fizetésükből. Az aktivitás óriási népszerűségnek örvendett, a felhasználók összesen 29 ezer rövid videót töltöttek fel #ProfessionChallenge megjelöléssel, ezzel pedig a második legtöbb közzétett tartalmat jegyző TikTok kampány lett Magyarországon” – meséli Varga Balázs, a Profession.hu marketingigazgatója.

Fotó: Brooke Cagle, Unsplash