Miközben egy tapasztalt orvos számára a felvételek átnézése nagyjából 1,5 órás munka lenne, az MI bevonásával ez 20 percre rövidül, mivel az algoritmus kiszűri a negatív képeket, a szakemberek pedig csak a gyanús elváltozásokat vizsgálják. Mindemellett az MI bevonása a tapasztalatok szerint 99%-os hatékonysággal képes azonosítani a daganatos területeket, szemben az emberi szemtől elvárható 70-90%-os aránnyal.

Ezt a ma már népbetegséggé vált emésztőrendszeri daganatok és egyéb tápcsatornai betegségek diagnosztizálásában és korai kezelésében forradalmi módszert kínálja mostantól Budaörsön az EndoRobotics Tápcsatornai Szűrő- és Oktatócentrum is.

Miért fontos, hogy a szűrés fájdalommentes legyen?

Európa-szerte komoly egészségügyi problémát jelent a béldaganatos esetek szaporodása, a szűrés és a korai diagnózis ezért kulcsfontosságú. Különösen a vastagbélrák vált népbetegséggé, és az egyre fiatalabb korosztályt érintő elváltozás Magyarországon kiemelkedően sok áldozatot szed, évente körülbelül 5000 ember veszti életét emiatt.

„Az Egyesült Királyságban az a tapasztalat, hogy míg a hagyományos endoszkópos kolonoszkópiás vizsgálatra az emberek negyede megy csak el, viszont az olyan nem invazív szűrő diagnosztikai lehetőséggel, mint például a kapszula-endoszkópia már a veszélyeztetett lakosság 40-50% élne. Ez nagyon fontos eredmény, mely világosan megmutatja, hány további életet lehetne így megmenteni” – teszi hozzá Prof. Dr. Madácsy László, az Endo-Kapszula Magánorvosi Centrum vezetője.

Poszt-COVID szindróma – komolyabb, mint hinnénk

A COVID-19-ben megbetegedett emberek jelentős része a WHO adatai szerint szövődménymentesen felépül a betegségből, de körülbelül 10-20 százalékuknál különféle közép- és hosszú távú hatások jelentkeznek. Ezeket a közép- és hosszú távú hatásokat együttesen poszt-COVID szindrómának nevezzük, melyeket alapos, átfogó vizsgálatokkal a betegség után érdemes feltérképezni a mielőbbi teljes gyógyulás érdekében.

„A COVID-19 világjárvány során eddig Magyarországon közel 2 millió fertőzött került diagnosztizálásra. Ráadásul nemzetközi adatok alapján a páciensek egy része (40-50 százalék) tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esik át a fertőzésen, és így nem is kerül diagnosztizálásra. A klinikai tapasztalatok szerint a fertőzés hatására kialakuló gyulladásos és immunológiai reakciók, elváltozások több szervünket is érinthetik, és nagyon változatos tüneteket, betegségeket okozhatnak. Mivel a különböző szövet- illetve szervkárosodások és a szövődmények tünetmentes, vagy enyhe fertőzés esetében is, illetve előzetes figyelmeztető tünetek nélkül is előfordulhatnak, így a fertőzést követő kivizsgálás alapvető fontosságú. Mindezek miatt javasoltak a poszt-COVID vizsgálatok akár tünetmentes, vagy enyhe, nem specifikus tünetek (pl. fáradékonyság, levertség, szívdobogás érzése, fejfájás, alvászavarok, ízületi- vagy izomfájdalom, köhögés, nehezebb légvétel, hőemelkedés stb.) esetén is” – hívja fel a figyelmet Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója.

Poszt-COVID szűrések: vezet a hasi ultrahang

A CMC Déli Klinika legfrissebb adatai szerint a Generali a Biztonságért Alapítvány ingyenes poszt-COVID szűrőcsomagjait igénybe vevő pácienseknél 2021-ben az alap szakorvosi vizsgálatok alapján további 611 kiegészítő szakorvosi vagy diagnosztikai vizsgálat elvégzése vált indokolttá szakorvosi javaslatra. Ezen vizsgálatok között a hasi ultrahang szerepel az első helyen: ezt a vizsgált személyek 25 százalékának kérte a kezelőorvosa, míg kiegészítő laborvizsgálatokat a betegek 18 százaléka számára javasoltak. A páciensek egy részének pedig további kardiológiai, tüdőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, illetve gasztroenterológiai vizsgálatok kerültek elvégzésre a poszt-COVID szűrővizsgálatok részeként.

Ezek a hazai adatok is megerősítik azokat a nemzetközi eredményeket, amelyek alapján a koronavírus-fertőzésen átesettek felénél emésztőrendszeri vagy egyéb szervi elváltozások, panaszok alakulhatnak ki. Ehhez pedig sajnos hozzájön a pandémia alatti súlygyarapodás, melyet az elmúlt hónapokban számos kutatás is bizonyított. Tavaly a Harvard Medical School 15 millió beteg súlyváltozását vizsgálta a világjárvány kezdete előtti évben, majd az azt követő évben: az adataikból kiderült, hogy a betegek 39 százaléka hízott a járvány alatt, a súlygyarapodás pedig a normális, 1-2 kilós ingadozást meghaladó mennyiséget jelentett.

Körülbelül 27 százalékuk 5-6 kilónál kevesebbet hízott, 10 százalékuk ennél többet, és a betegek 2 százaléka érte el a 12 kilónál nagyobb súlytöbbletet. Ehhez pedig hozzáadódik a mozgásszegény életmód, a sokkal több home office, kevesebb mozgás – amelyek azokat is érintik, akik könnyen felépültek a betegségből vagy tünetmentesen vészelték át azt.

Alapos, személyre szabott kivizsgálások vállalkozásoknak

A pandémia óta egyre nagyobb figyelmet kap az egészségmegőrzés, és így a különböző betegségek, egészségügyi panaszok kezelése mellett a megelőzés is kiemelt jelentőségű lett. A Generali a Biztonságért Alapítvány 2021 óta segíti a vállalkozásokat átfogó, személyre szabott, ingyenes szűrőcsomagokkal, melyekre egyéni vállalkozások és maximum 50 fős vállalkozások jelentkezhetnek. A személyre szabott kivizsgálás széleskörű laborvizsgálatokat, EKG-t, mellkasröntgent, belgyógyászati szakorvosi vizsgálatot jelent anamnézis felvétellel, fizikális vizsgálattal, vérnyomásméréssel, és oxigénszaturáció-mérést is tartalmaz. Ha pedig a vizsgálati eredmények alapján indokolt, akkor sor kerülhet még legfeljebb 4 szakorvosi- és/vagy diagnosztikai vizsgálatra.

A csomag egyik kiemelten fontos eleme a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos diagnosztikai mérések: a laborvizsgálat méri az esetlegesen már lezajlott fertőzés következtében, illetve a védőoltás hatására termelődött ellenanyag szintjét. Így ezek a személyre szabott vizsgálatok kifejezetten alkalmasak a fertőzés lehetséges szövődményeinek a kiszűrésére még akkor is, ha valaki tünetmentesen, vagy enyhe tünetekkel esett át a betegségen.

A vizsgálatokra egyéni vállalkozók és maximum 50 fővel működő vállalkozások pályázhatnak. A pályázat linkje ITT érhető el.