Tíz év után ismét pontosabb képet kaphatunk a magyar lakosságról, a népesség összetételéről, legfontosabb demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, lakhatási körülményeiről – elrajtolt ugyanis a 2022-es népszámlálás kitöltési időszaka. A legaktuálisabb témákra reagálva idén a lakások energiahatékonysága és a magyarok digitális jártassága is helyet kapott a kérdőívben, ugyanakkor a digitalizációval foglalkozó szakemberek szerint ez utóbbihoz, pontosabban az internethasználathoz és az alapkészségekhez kapcsolódó egyetlen kérdéssel fontos ziccert hagyunk ki. Az európai országok fejlettségét mérő Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) szerint ugyanis az internethozzáférés terén kétségkívül jól teljesít hazánk, miközben az információs és kommunikációs technológiák terén kritikus munkaerőhiánnyal küzdünk. Mindez nem meglepő: már az alapfokú oktatásban lemaradnak a magyar gyerekek a kontinens legtöbb országában tanulókhoz képest a valós digitális kompetenciáknak megágyazó matematikai és természettudományi ismeretek területén. A digitalizációs fejlődésre még egyáltalán nem reflektáló oktatási rendszerből kikerült mai felnőttek pedig sokszor csupán most, szülőként szembesülnek az ehhez kapcsolódó kérdésekkel.

Digitális közszolgáltatások: valami elindult a járvány alatt

Az elektronikusan is kitölthető népszámlálási ívet a digitalizáció témáját érintő átfogó kérdések hiánya mellett a kitöltés lehetőségei és módja miatt is számos kritika érheti. A lakosság ugyanis háztartásonként csupán egyetlen hozzáférési kódot kap a postaládájába, ami lényegesen megnehezíti a válaszadást, illetve az erre szánt időt és energiát is megsokszorozza. A problémára megoldást jelenthetne a digitális személyazonosság bevezetése és széles körű alkalmazása, mely lehetővé tenné, hogy minden magyar hitelesen és jogszerűen képviselhesse magát az online térben: így például elektronikusan igényelhetnénk és szignózhatnánk hivatalos okmányokat, jelenthetnénk be gyermekeink születését és házasságkötésünket, vagy éppen szavazhatnánk a választásokon. Mindezt a teljes mértékben a saját, valós digitális személyazonosságunkon keresztül tehetnénk – többek között éppen ezt, a digitális állampolgárság 2026-is való bevezetését tűzte ki egyébként egyik fő céljául a nemrégiben megalakult Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), törekvés tehát abszolút van ebbe az irányba állami oldalról.

„A korábban említett DESI index egyébként javulást mutat a digitális közszolgáltatások terén, a pandémia idején látható előrelépés történt: a magyar internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és veri az EU-s átlagot. Ennek ellenére nagyon sok a tennivaló ezen a területen hazánkban, amit az alapoknál kell kezdeni: elsőként magánemberként kell bevonni honfitársainkat a digitalizációs tudásanyag elsajátításába, hogy felismerhessék: felelős állampolgárként és szülőként is sokat profitálhatnak, ha elmélyítik kapcsolódó készségeiket. Ezután erre már több szinten is építhetünk: megszólíthatjuk őket munkavállalóként, ez pedig már automatikusan magával hozza azt, hogy a cégek, partnereik és ügyfeleik, valamint az állam szintjén is javuljon digitális érettségünk. Ez pedig végső soron egyénként és nemzetként is jövőbeli boldogulásunk kulcsa” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, a Biztonságos Digitális Társadalomért Egyesület alapítója, a kAPPcsolat edukációs program megalkotója.

A nagy testvér mindent lát? – A digitális állampolgárság kulcstényezője a bizalom

Természetesen napjainkban rengeteg kérdés és kétség merül fel azzal kapcsolatban, ha mások is hozzáférnek személyes adatainkhoz, különös tekintettel arra, ha a „nagy testvér”, vagyis az állam kéri azokat tőlünk. A digitális állampolgárság bevezetését kétségtelenül meg kell tehát előznie a bizalomépítésnek, és nagyon fontos, hogy átlátható módon használják a rólunk elérhető információkat. A másik fontos pont a kontroll kérdése: erre nagyon jó példaként szolgál az észt államigazgatás. Az ország polgárai ugyanis – miközben az e-közszolgáltatások előnyeinek széles körét élvezik – megszabhatják, hogy a rendszerben szereplő adataik közül ki, mihez férhet hozzá. Dönthetnek tehát például úgy is, hogy bizonyos orvosi eredményeikhez csak a kezelőorvosuknak engednek hozzáférést, senki másnak. Az észt modell transzparenciáját egyébként a blokklánc technológia szavatolja, miközben hangsúlyozzák, fontos elegendő időt szánni a folyamatra, és egy bizalmi kultúrát építeni az e-közigazgatás köré.

A 2022-es népszámlálásra visszatérve Hortobágyi Ágoston hozzáteszi: „Az igazi ugrást az jelentené, ha már minden magyar rendelkezne digitális személyazonossággal és jól is tudná azt alkalmazni, hiszen akkor szinte egy „gombnyomás” lenne a népszámlálás és nem azon múlna az eredményesség, hogy mennyi vásárlási utalványt sorsolunk ki azok között, akiket véletlenül rá lehet venni az elektronikus kitöltésre. Fontos lenne majd kielemezni a most gyűjtött tapasztalatokat is, hiszen ebben az esetben pontos adatot kaphatunk arról, hogy a lakosság hány százalékát sikerült rávenni a digitális regisztrációra – ebből pedig sokat tanulhatunk”.

Magyarországról az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért csatlakozott az IT Fitneszteszt elnevezésű online felmérési projekthez, amelynek keretében jövő tavasszal a Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban élő diákok, fiatal felnőttek digitális készségeit fogják feltérképezni. A 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákjai.

A felmérés készítői kifejezetten a mindennapi munka, ügyintézés során szükséges készségeket vizsgálják majd a projekt keretében, nem pedig az iskolai informatikaórák tananyagát kérik számon a kitöltőkön.

A projekt Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak társfinanszírozásával valósul meg, Stratégiai Támogatás révén a Nemzetközi Visegrádi Alapból. Az Alap küldetése, hogy fenntartható regionális együttműködések kialakítását célzó kezdeményezéseket támogasson Közép-Európában.

Gyakorlati készségeket tesztelnek

Mivel az IT Fitneszteszt elsősorban a gyakorlati ismeretekre fókuszál, ennek megfelelően összetett, gondolkodást igénylő kérdéseket tartalmaz az általános, a kitöltőre vonatkozó demográfiai kérdéseken felül.  Külön 20 kérdéses online feladatsor készült az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, míg a középiskolásoknak és egyetemistáknak egy fokkal összetettebb, 25-ös kérdéssort kell majd megoldaniuk. A kérdőívet nem csak diákok, hanem bárki kitöltheti, aki kedvet érez ahhoz, hogy 25 összetettebb feladatot digitális készségei segítségével megoldjon.

A kérdések az internethasználat, az IT biztonság, a csoportmunka-szoftverek és közösségi hálózatok, illetve az irodai alkalmazások témakörét érintik. A kitöltők a válaszok beküldését követően a rendszertől egy elektronikus tanúsítványt kapnak arról, hogy elért eredményeik alapján milyen szintűek ezeken a területeken az ismereteik, illetve esetleg milyen témákban lenne szükségük fejlesztésre, gyakorlásra. A kitöltők között értékes díjakat is kisorsolnak a szervezők.

Bár az IT Fitneszteszt kapcsán az IVSZ elsősorban a hazai diákok, tanáraik, valamint az iskolák igazgatóinak közreműködésére számít, a kérdőívet rajtuk kívül olyan érdeklődők is kitölthetik majd, akik csupán fel szeretnék mérni aktuális készségszintjüket. Az online teszt várhatóan 2022 áprilisától lesz elérhető, a pontos indulás dátumát az IVSZ később jelenti be.

Ezért kell megismeri országos szinten a digitális készségeket

Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) 2020-as adatai szerint Magyarország a 21. helyen áll a 28 uniós tagállam közül. Bár Magyarország a szélessávú infrastruktúra terén az európai élvonalba tartozik, a humán tőke tekintetében már csak a 19. helyen áll a 28 uniós ország között, és az uniós átlag alatt teljesít.

A legalább alapvető digitális készségek itthon jóval az uniós átlag alatt maradtak (49%, szemben az uniós 58%-kal), és a legalább alapvető szoftverkészségek is szerénynek mondhatók. A 16-74 év közötti lakosságnak csupán egynegyede rendelkezik alapszintűnél magasabb digitális készségekkel, ami elmarad az uniós átlagtól (33%).

“A mindennapi munkavégzéshez szükséges infokommunikációs készségek ma már a nem informatikai munkakörökben is elengedhetetlenek, hiszen a digitális transzformáció nyomán minden létező iparág átalakul. Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt években Magyarországon nem történt előrelépés a lakosság digitális készségeinek javítása terén, pedig az ilyen jellegű fejlesztéseknek a modern oktatás szerves részévé kell válnia. Az IT Fitneszteszt lefolytatása egy olyan fontos mérföldkő, amelynek eredményei elősegíthetik azokat a szak- és fejlesztéspolitikai javaslatok kialakítását, amelyek révén Magyarország, illetve a V4-országok a digitális fordulat nyerteseivé válhatnak” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Szeptemberben MENTA konferenciáján az IVSZ egy olyan kiáltványt adott ki, amelyben a gazdasági szektor és a hazai digitális ökoszisztéma összes szereplőjét – saját tagvállalatai mellett a hazai kis-, közép-, és nagyvállalatokat, diákokat, pedagógusokat, munkavállalókat, szakpolitikusokat – a digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hívja. Ennek gyakorlati megvalósításához a szervezet önkéntes koalíciót, az Összefogás a digitális Magyarország kezdeményezést hívja életre. Ennek keretében az IVSZ koordinálásával cselekvési tervet készítenek a résztvevők, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjesztik.

Az IT Fitneszteszt honlapja ezen a linken érhető el.

Az IT Fitneszteszt története

A 2022-es IT Fitneszteszt a Visegrádi Alap támogatásának köszönhetően az összes V4-országban megvalósul a helyi digitális iparági szervezetek – Magyarországon az IVSZ – közreműködésével. A megvalósításban az Európai Bizottság által kezdeményezett „Digitális készségek és munkahelyek koalíciójának” nemzeti tagjai vállalnak vezető szerepet. 

Az első IT Fitnesztesztet Szlovákiában rendezték meg 12 évvel ezelőtt az Európai Bizottság “eSkills Week” kampányának keretében. Az elmúlt 10 évben több mint 300 ezer ember vett részt a felmérésben, 2014-ben pedig a bizottság díjazta is a projektet az európai fiatalok digitális írástudásának növelését célzó, átfogó és innovatív megközelítéséért.

Az informatikai szektorban hosszú évek óta tapasztalható szakemberhiány, jelenlegi becslések szerint akár 30-40 ezer képzett munkavállalót is fel tudna szívni a hazai piac. Nem véletlenül egyre népszerűbbek a pályaváltáshoz is nagyszerű lehetőségeket kínáló IT-képzések – csak a Braining Hub (az egyéni és vállalati képzéseket is beleszámolva) közel 1500 hallgatót segített biztos tudáshoz, és akár új karrierhez az elmúlt években. Még mindig kevés szó esik azonban arról, hogy a digitalizáció a biztos alaptudással rendelkező IT-szakembereket is állandó lépéskényszerbe hozza: szakértői felmérés szerint az informatikusok attól félnek a legjobban, hogy elértéktelenedik a korábban megszerzett tudásuk. Ebben a rohanó iparágban valóban fontos a folyamatos tanulás és megújulás, nagyot nyerhet tehát az a cég, amely támogató partnerként segíti ebben a munkavállalóit.

Csemege a fejlesztőnek: Docker, Vue.js és Angular

A vállalati IT fejlesztési projektek szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a DevOps (a fejlesztési projektek optimalizációja), illetve az automatizáció, hiszen ezek gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a vállalati szoftverfejlesztést. A Braining Hub szakértői szerint éppen ezért érdemes ezekbe az irányokba továbbképezni a vállalati IT fejlesztőket is. Hazánkban is elérhetők a mélyebb technológiai tudást kínáló úgynevezett deep tech képzések, melyek közül a vállalati szoftverfejlesztés terén az alábbiakat érdemes kiemelni:

A Docker képzésen a konténerizáció alapjait sajátíthatják el a fejlesztők, amely jelentősen felgyorsíthatja a fejlesztési projekteket. A Docker által létrehozható virtuális környezetben a fejlesztők, szinte „éles” körülmények között tesztelhetik a fejlesztett applikációkat. Az is nagy előny, hogy a projektbe csatlakozó új fejlesztők, nagyon gyorsan és könnyen be tudnak lépni a munkafolyamatba, a Docker használata továbbá hardver oldalon is költségcsökkentést eredményezhet.

1. A Javascript- és TypeScript-alapú keretrendszerek manapság sok esetben váltják ki a korábbi nagyvállalati webes technológiákat. Rendkívül könnyen tanulhatóak és a magasabb szintű tudás elsajátításához is kitűnő ugródeszkát nyújtanak. A js keretrendszert például a legnépszerűbbek és legmegbízhatóbbak közé sorolják, ezzel megfelelő választás lehet a vállalati környezetben használt webes szoftverek felhasználói felületének fejlesztése szempontjából. Az Angulart pedig a Google fejlesztette ki, és olyan világcég is ezt a keretrendszert használja webes felhasználói felületeinek fejlesztésre, mint a Netflix.
2. A felhőalapú technológiák esetében a rendelkezésre állás, valamint a rugalmas skálázhatóság jelenti a legfőbb előnyt, miközben a cégek számára az ilyen megoldások költséghatékonysága is vonzó: már egy közepes vállalkozás is évi több millió forintot spórolhat a cloud technológiákkal –érdemes tehát befektetni.

Ne legyen átjáróház az IT-osztály!

A továbbképzéseknek elengedhetetlen szerep jut a munkavállalói motiváció és elégedettség fenntartásában, kutatások szerint az elégtelen képzéseket kapó munkavállalók akár 40%-a hagyhatja el pozícióját egy éven belül. A fluktuáció megakadályozása pedig különösen nagy jelentőséggel bír az informatikai szektorban: Amerikában az Y- és Z-generációs (a mai 25-40 évesek) munkavállalók többsége átlagosan 2,6 évet tölt munkahelyén, miközben Magyarországon még a nagy cégeknél is csupán 8-10 hónapot tölt egy programozó. Nagy lépést tehet a vállalatvezetés a munkavállalói elköteleződés erősítése felé, ha jól átgondolt képzési rendszert biztosít az informatikusoknak, mely nem csupán a cég rövidtávú érdekeit szolgálja, hanem a munkavállaló jövőbeli szakmai céljait is.

Az Európai Unió (EU) munkaprogramjának egyik kiemelt területe a kontinens digitális jövőjének megtervezése, ráadásul olyan fontos összefüggésben, hogy a digitális és az ökológiai transzformáció az Európai Bizottság szerint csak párhuzamosan valósítható meg.

Noha az informatikai tanács elismeri a digitális írástudás elterjesztése érdekében tett eddigi lépéseket, a CEPIS digitális készségek fejlesztéséért felelős munkacsoportja olyan állásfoglalást (pdf) tett közzé honlapján, amelyben megállapításai mellett további konkrét lépéseket is javasol az Európai Bizottság számára, amelyek révén az unió tényleges javulást érhet el a digitális készségek elterjesztése terén. A Neumann Társaság a CEPIS magyarországi tagszervezeteként támogatja és képviseli ennek megállapításait.

Dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke elmondta, hogy a CEPIS dokumentumot nemcsak a szervezeten belüli vélemények konszolidálásával, hanem egyebek mellett munkaerőpiaccal, szociális jogokkal, innovációval, kultúrával, oktatással foglalkozó EU-biztosok stábjaival való egyeztetések nyomán fogalmazták meg készítői.

Az észrevételek közül kiemelte: “Nem szerencsés, hogy a digitális írástudást vizsgáló uniós kutatások önbevalláson alapulnak, így nem tükrözik a teljes valóságot, hiszen a felhasználók hajlamosak túlbecsülni saját informatikai ismereteiket. Ez tükröződik állásfoglalásunkban is, amelyben a CEPI-vel összhangban javasoljuk, hogy a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente publikált EU-s index, a DESI megállapításakor is ki kell váltani az önbevalláson való adatokat a felhasználók valós informatikai ismereteit tükröző adatokkal.”

A CEPIS munkacsoportja azt is fontosnak tartja, hogy egy digitális készségekre fókuszáló fejlesztési programmal orvosolja a problémát a következő öt év során. Ennek részeként finom hangolja a meglévő DigComp keretrendszert, ami a digitális készségek oktatására és tanúsítására irányuló programokat fogja össze, és fontos lenne egységesen akkreditáltatni ezt a tagállamok szintjén is, a Digitális Európa program keretében. Ez lehet alapja a pontos mérhetőségnek, a célok előzetes kitűzésének, és a későbbi számon kérhetőségnek

“Problémás, hogy a népesség egyes csoportjai, így például a gyerekek, idősek, nem informatikai hivatásúak, illetve általánosságban az európai munkavállalók körében a digitális tudásszint növelésének üteme nem elég gyors, noha ez különösen fontos a munkaerőpiacon való boldoguláshoz” – mondta dr. Beck György a CEPIS állásfoglalására utalva. Ez négy jól körülhatárolható csoport számára javasolja  a CEPIS a gyakorlati digitális készségek fokozását célzó programok finanszírozását az Európai Bizottság számára:

• digitális készségek a munkavállalók számára – a munkavállalók és a kkv-k ösztönzése a digitális készségek fejlesztésére és tanúsítására a munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően
• digitális készségek a diákok számára – lehetővé téve a digitális technológiák szélesebb körű alkalmazását a formális és informális oktatásban, a magas szintű digitális készségek megszerzését az oktatók számára, és a digitális ismereteket igazoló tanúsítvány megszerzését a diplomások számára
• valamennyi polgár digitális befogadása – azon gyakorlati készségek programjának finanszírozása, amely elsősorban az időskorúak számára lehetővé teszi a digitális szolgáltatások igénybevételét és a digitális szakadék megszüntetését.
• fejlett digitális készségek – speciális programok finanszírozása a szakemberek számára a szükséges készségek elsajátításához, különös tekintettel az adott munkakörükhöz

Az UNESCO Statisztikai Hivatalának 2018-as felmérése szerint az ECDL a legelfogadottabb nem-kormányzati digitális keretrendszer, amely maximálisan megfelel az említett  digitális írástudás a DigComp szabványnak. Ez jó alapot adhat hazánknak a digitális transzformáció mutatókban való előre lépéshez, hiszen az ECDL-képzések, melyek Magyarországon két évtizede a Neumann Társaság koordinál, rendelkezésre állnak, folyamatos megújításuk a fenti elvek mentén folyik, s készen állunk az újabb félmillió állampolgárt a digitális tudás magasabb szintjére juttatni.

A CEPIS szerint a valós digitális kompetenciák megszerzését biztosító képzési programok sikeres kivitelezéséhez a tagállamoknak is allokálni kell forrásokat ezek bevezetéséhez, és meg kell állapodni arról is, hogy a digitális készségek fokozását célú képzéseket részben közpénzből, részben a munkáltatók költségeiből kell fedezni, és szükség van konkrét célok kitűzésére is: például meghatározni, hogy egy adott évben a munkavállalók mondjuk 2 százalékának kell megszereznie a képesítést. A hatékony lebonyolításhoz az is elengedhetetlen, hogy a képzési programokat bonyolító szervezetek egyszerűsített folyamaton keresztül férhessenek hozzá a szükséges támogatásokhoz.

A Magyar Telekom tevőlegesen is hozzájárult ezekhez az eredményekhez. Ügyfelei igényeinek jobb kiszolgálása érdekében évek óta nagy figyelmet fordít a hálózatfejlesztésre, 2015 és 2019 között 246 milliárd forintot költött Magyarországon a mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére. Az önerős fejlesztései mellett további lendületet adott, hogy a vállalat pályázati úton európai uniós forrásokat is elnyert vezetékes hálózatfejlesztésre a Szupergyors Internet Program keretében. Ezeknek is köszönhetően mára átlépte a kétmilliót a gigabites elérések száma optikai- és kábelhálózatán. Ez azt jelenti, hogy a Telekom a hazai otthonok és vállalkozások 40%-ának már gigabites szolgáltatást tud kínálni. Emellett a szolgáltató idén áprilisban elindította kereskedelmi 5G szolgáltatását, amely 5G-képes készülékkel és arra alkalmas havidíjas díjcsomaggal használható Budapest és Zalaegerszeg bizonyos részein.  Az eddigieknél jóval nagyobb adatátviteli sebességet, alacsony késleltetést, és rengeteg hálózati eszköz csatlakozását lehetővé tevő 5G technológia számos új lehetőséget nyit majd az ipari és lakossági felhasználásban. A Telekom tervei szerint az év végére tovább növeli majd az 5G területi lefedettséget, hogy minél több ügyfele számára elérhetővé váljon a mobiltechnológia legújabb generációja.

A DESI jelentés adatai alapján a humán tőke tekintetében a 19. helyen áll Magyarország, a digitális készségek és a szakmai készségek messze elmaradnak az uniós átlagtól. Az uniós 33%-kal szemben csak a 16-74 év közöttiek 25%-a rendelkezik emelt szintű digitális készségekkel. Az IKT-szakemberek a munkaerő tekintetében az unió többi részéhez képest némileg alacsonyabb arányt képviselnek, Magyarországon ez az érték 3,7%, szemben az uniós 3,9%-kal.

Az internet-használat tekintetében Magyarország a 14. helyen áll. Viszonylag alacsony mértékű, de pozitív az elmozdulás az internetet soha nem használók körének csökkenésében, a korábbi 16%-ról 14%-ra esett vissza a mutató értéke. Kiemelkedően magas a közösségi média használata, míg Magyarországon 86%, a uniós átlag 65%. Valamint jelentősen nőtt a videóhívások igénybevétele, a korábbi 60%-ról 75%-ra emelkedett, jóval megelőzve az uniós átlagot.

Továbbra is jelentős a lemaradás a digitális technológiák vállalkozások általi integrálásának területén, Magyarország a 26. helyen áll. A vállalkozások mindössze 6%-a támaszkodik a nagy adathalmazokon alapuló megoldásokra, az uniós átlag ezzel szemben 12%, valamint az uniós átlagtól elmarad a felhőalapú szolgáltatásokat igénybe vevők aránya is. Az e-kereskedelmet illetően, a magánszemélyek általi online vásárlás emelkedett, viszont a kkv-knak csupán 12%-a értékesített árukat online, szemben az 18%-os uniós átlaggal.

A digitális közszolgáltatások terén Magyarország két helyet lépett előre, a 24. helyen áll. Emelkedett, de az uniós átlagtól elmarad az e-kormányzati szolgáltatok használata és az űrlapok automatikus kitöltése is.

Az Európai Unió elsősorban az Eurostat adataira alapozva egy külön mérőszámmal értékeli az egyes tagállamok teljesítményét a gazdaság, illetve a társadalom egészének digitális érettsége, valamint versenyképessége terén. A DESI (Digital Economy and Society Index) összesen öt területen méri az egyes országok fejlettségét, vizsgálva a hozzáférhetőséget a szélessávú internet kapcsolathoz, az állampolgárok digitális készségeit, „írástudását”, az internethasználati szokásokat, a digitális technológiák üzleti integrációjának szintjét, illetve a digitális közszolgáltatások elterjedtségét, fejlettségét.

„Összességében pozitív folyamatok zajlanak a hazai vállalati szféra digitális érettsége és versenyképessége terén, azonban az Európai Unión belül is még mindig jelentős hátrányban vagyunk, ha a magyar gazdaság egészének digitális teljesítményét tekintjük. Továbbra is rengeteg kihívás vár tehát a magyar vállalatokra a digitalizációs folyamatban” – hívta fel a figyelmet Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja. 

Aki hozzátette, hogy egyesült államokbeli – San Diegóban székelő – leányvállalatuknak köszönhetően első kézből látják a legfrissebb globális technológiai trendeket, melyekkel kapcsolatban elmondható, hogy általában legalább fél éves késéssel érkeznek meg hazánkba. Ezt a tudást, know-how-t és közvetlen tapasztalatot ültetik át a hazai piacra, a magyar vállalkozások szolgálatába.

A szakember az alábbi listában foglalta össze azokat a jótanácsokat, melyek segíthetnek elkerülni a vállalatok digitalizációjához kapcsolódó legjellemzőbb buktatókat:

1. Legyen missziónk! – A cél határozza meg az eszközt és az oda vezető utat, ne maga a digitális transzformáció igénye! A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy alaposan át kell gondolni, hogy mi is az a feladat, amit egy vállalat le szeretne egyszerűsíteni a digitalizáció által, ezután pedig erre megkeresni a legjobb megoldást. Nem feltétlenül azért van annyi választási lehetőség a piacon, mert mindenki szeretne hasítani egy szeletet ebből a tortából, sokkal inkább azért, mert rengeteg különféle fókuszt lehet meghatározni még egy elsőre látszólag nagyon hasonló igény mentén is. Egy egyszerű dokumentumkezelő rendszer esetén is érdemes szakértői segítséget kérni a legmegfelelőbb kiválasztásához, és nem pusztán a jó felhasználói visszajelzésekre hagyatkozva dönteni.
2. Váltsunk időben! – A nagy, monolit rendszerek, amelyek például egy banknál abszolút jellemzők, nagyon nehezen kezelhetők, az átállás a mikroszervíz típusú megoldásokra pedig valóban komoly feladat. Éppen ezért sok esetben a már meglévő alapot toldozzák-foldozzák, így azonban később még nehezebb helyzetbe kerülnek majd, hiszen borzalmasan drága lesz a működőképesség fenntartása. Emellett a későbbi váltással az anyagi veszteség mellett akár pozíciókat is veszíthetnek a lemaradók.
3. Válasszuk az agilis szemléletet! – A vízesés modell, vagyis az aprólékos, mindenre kiterjedő tervezés a nulladik kilométernél vonzó megoldásnak tűnhet, hiszen azt az érzést kelti, hogy mindenre felkészülten lehet nekikezdeni a fejlesztésnek. Azonban már számtalanszor bebizonyosodott, hogy nincs az az alapos tervezés, ami garantálja, hogy egy folyamat végig a kijelölt úton megy majd végig, kitérők nélkül. Az agilis módszertan sokkal jobban tudja kezelni azt a jóval életszerűbb helyzetet, amikor a legfontosabb pontok meghatározása után el lehet kezdeni a munkát.
4. Az emberi tényezőt is vegyük figyelembe! – „Sok esetben látható, hogy pusztán a tudás alapján állítják össze a fejlesztői csapatokat egy projektre. Az, hogy a projekten dolgozó kollégák alapos és naprakész tudással rendelkezzenek, valóban elengedhetetlen, de még így is kerülhetnek nehéz helyzetbe, ha nem megfelelő a csapat összetétele. Nálunk a szakmaiság mellett arra is odafigyelünk, hogy olyan emberek dolgozzanak együtt egy projekten, akik egymást kiegészítve képesek a hatékonyabb munkavégzésre. Éppen ezért rendszeresen mérjük a soft skilleket is a DISC és a mozgatórugó tesztek segítségével. Külön általunk fejlesztett mobilalkalmazásunk van, ahol folyamatosan mérjük a csapattagok hangulatát és munkavégzés típusát” – mondta el Gönczy Gábor.
5. Támogassuk a munkavállalókat az új technológiák alkalmazásában! – Míg régebben egy diploma, vagy szakma megszerzésével az ember élete végéig biztos alapot teremthetett magának, ma már akár 3-5 évente teljesen meg kell újulnia. Lojális, elkötelezett munkavállalóink lesznek, ha olyan oktatási platformokat teremtünk, amivel segíteni tudjuk őket ebben a megújulásban, ez pedig az egyre gyorsabban pörgő üzleti világban felbecsülhetetlen érték lehet! Számunkra a tanulási görbe is nagyon fontos, hiszen folyamatosan jelennek meg az új technológiák. „Az ember, a humán erőforrás átdigitalizált világunkban is megtartotta központi szerepét. Cégcsoportunk éppen ezért bővítette közel három évvel ezelőtt portfólióját a Braining Hub IT oktatási központtal, hiszen így a vállalatok egyik legégetőbb problémájára a munkaerő- és a digitális szakértelem hiányára is megoldást tudunk nyújtani” – zárta gondolatait a szakember.