Az ügyfélkapcsolati szakma az ügynökségi működés egyik legfontosabb pillére, mégis eddig nem létezett olyan átfogó, strukturált képzés Magyarországon, amely kifejezetten erre a területre fókuszált volna. A MAKSZ Client Service munkacsoportja a hazai reklámszakma vezető ügynökségeinek – Greenroom, Havas Creative, Mito, ACG, Café, McCann, feat, Human Telex, Progressive, Bold, Publicis, IPG Mediabrands, Dentsu, Mediator – összefogásával létrehozott egy egységes alapozó programot az ügyfélkapcsolati szakemberek számára.

A MAKSZ Account Academy különlegessége, hogy a tananyagot és az előadásokat ügynökségi vezetők és senior szakemberek közösen állították össze. A program a teljes account működést lefedi: a briefírástól és stratégiai gondolkodástól kezdve a project managementen, pénzügyi és jogi alapismereteken át egészen a produkciós folyamatokig és az AI ügynökségi alkalmazásáig.

A képzés elsősorban azoknak a junior account managereknek szól, akik már ügynökségnél dolgoznak, 0-3 év tapasztalattal rendelkeznek, és tudatosan ezt a pályát választották.

A két nap során a résztvevők valós ügynökségi példákon keresztül láthatják át az account folyamatmenedzsment teljes spektrumát. Ez a bootcamp hiánypótló lehetőséget ad arra, hogy a mindennapi operatív feladatok mellett a juniorok rendszerszinten is belelássanak abba a sokszínű szakmai környezetbe, amelyben egy modern ügynökségi accountnak mozognia kell.

A program nemcsak a résztvevőknek, hanem az ügynökségeknek is kézzelfogható előnyöket kínál. A MAKSZ Account Academy egységes, szakmailag validált alapozó tudást biztosít, miközben időt és erőforrást takarít meg az ügynökségi vezetők számára.

A képzés részletei és a jelentkezés a www.accountacademy.hu oldalon érhetők el.

Az iProspect és a BMW együttműködése nem előzmény nélküli: a médiaügynökség közel három éve nyerte el az autóipari óriás európai szintű offline ügynökségi megbízását, és munkatársai már ezt megelőzően is a kontinens kilenc piacán működtek együtt a BMW Csoporttal. A jelenlegi megbízás tehát egy sikeresen futó együttműködés jelentős kiterjesztését jelenti, amely minden eddiginél jobban épít majd az iProspect erősségeire a digitális, az adat, az AI, a technológia, a tartalom és a fogyasztói élmények területén.

A teljes európai régiót lefedő megbízás Magyarország mellett a következő európai piacokra terjed ki: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Egy ilyen szerteágazó projekt sikeres végrehajtásában kulcsszerepet játszik majd a dentsu európai médiaközpontja, amely integrált, intelligens, és innováció-vezérelt működésével egyszerűsíti a határokon átnyúló működést, lehetőséget hagyva a helyi csapatoknak, hogy a lokális ismereteiket és kulturális háttérinformációikat is felhasználva valósítsák meg a kampányokat. Ebben fontos szerep jut a BMW Csoport „Networked intelligence” néven működő testreszabott irányítási modelljének is, amely lehetővé teszi, hogy az iProspect valós üzleti és piaci információkra építve dolgozhassa ki az egyes piacokra optimalizált stratégiáját.

Bacsa Gábor, a dentsu média ügyfélkapcsolati igazgatója a győztes tender kapcsán elmondta: „A BMW a világ egyik legelismertebb és legprogresszívebb márkája, ezért nagyon büszkék vagyunk, hogy tovább mélyíthetjük együttműködésünket a BMW, a MINI és a Motorrad további növekedésének elősegítése érdekében. Mostantól egy olyan teljesen integrált, a legmodernebb AI-eszközöket is felhasználó ügynökségi szolgáltatást nyújtunk majd a BMW számára, amely egyesíti képességeink és szakértelmünk teljes skáláját.”

A dentsu egy olyan, a kelet-közép-európai régió 10 országra kiírt médiaügynökségi tender keretében nyerte el a megbízást, amelynek szinte minden kategóriájában a legjobbnak bizonyult, ezzel is demonstrálva a csoport médiastratégiájának hatékonyságát és innovatív megközelítését. A pályázaton való részvételt a csehországi dentsu koordinálta, a siker pedig a régió csapatai között fennálló szoros koordinációnak az eredménye.

A 2014-ben Helsinkiben alapított Wolt a logisztikai iparág egyik legyorsabban növekvő márkája, amely ezúttal Kelet-Közép-Európa kulcsfontosságú piacain (Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Észak-Macedóniában és Romániában) keresett kompetens médiapartnert pozícióinak további erősítésére. A dentsu csapata a pályázat során meggyőzően mutatta be, hogyan képes egységesen végrehajtani egy, az egyes országok sajátosságaihoz és a Wolt márka eltérő beágyazottságához igazodó, területenként egyedi megoldásokat is igénylő médiastratégiát.

Bacsa Gábor, a dentsu média ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: „Mindig öröm számunkra, amikor egy ilyen dinamikusan fejlődő nemzetközi ügyféllel dolgozhatunk együtt, amelynek kiemelt célja szolgáltatásainak folyamatos bővítése. Meggyőződésünk, hogy innovatív és hatékony megoldásainkat felhasználva meghatározó módon járulhatunk hozzá a Wolt további terjeszkedéséhez.”

A Pernod Ricard, amelynek ital-portfóliójába olyan márkák tartoznak, mint az Absolut, a Ballantine’s, a Beefeater, a Chivas Regal, a Jameson vagy a Mumm champagne, dél-amerikai és kínai médiatevékenységeinek támogatására már korábban kiválasztotta a dentsut.

Bacsa Gábor, az dentsu média ügyfélkapcsolati igazgatója a győztes tender kapcsán elmondta: „Izgalmas kihívást jelent ilyen, a magyar piacon is komoly presztízzsel rendelkező prémiummárkákkal foglalkozni. Örömmel várjuk a közös munkát a Pernod Ricarddal egy fantasztikus múlttal rendelkező brandek pozícióinak további erősítésében.”

Hruska Rita, a Pernod Ricard Hungary marketingvezetője így nyilatkozott az új partnerkapcsolatról: „Nagyon örülünk az új partnerségnek, várjuk a közös munkát. Mindkét vállalat elkötelezett az innováció és a kiváló minőség mellett, amely közös alapot teremt együttműködésünkhöz. Várakozással tekintünk a közös munka elé, amely új lehetőségeket nyit meg, mint például a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása vagy digitális innovációs megoldások.”

A dentsu előrejelzése szerint az idei az első olyan év, amikor a teljes költések többségét már az algoritmusokkal segített hirdetési kiadások teszik ki: 2024-re várt arányuk 59,5 százalékot tesz ki, és három éven belül eléri a 79 százalékos mértéket is.

„Izgalmas határponthoz érkeztünk: a reklámipar végérvényesen belépett az algoritmusokkal vezérelt korszakba, ahol az adatvezérelt médiaköltési stratégiák olyan új lehetőségeket is kínálnak a márkák számára, amelyekkel sosem látott hatékonysággal minden eddiginél egyedibb élményeket lesznek képesek nyújtani a meglévő és új fogyasztók számára” – mondta Turóczi András, a dentsu Hungary vezérigazgatója.

A reklámköltések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a digitális szegmens térnyerése továbbra is töretlen. A korábbi prognózisokra rácáfolva 2024-ben még továbbra is kétszámjegyű, 10,7 százalékos növekedést hoz össze ez a csatorna, és a jövő évi előrejelzés (9,2 százalék) sem sokkal marad el ettől a szinttől. Mindennek hatására a digitális reklámok részaránya erőteljesen tovább nő, jövőre várhatóan eléri a 62,7 százalékot. A következő három év során a digitális szegmensben kétszámjegyű növekedésre főként a retail media (21,9% átlagos éves növekedés), a programmatic (11,1% átlagos éves növekedés), illetve a paid social (8,7% átlagos éves növekedés) területeken számíthatunk.

A második legnagyobb részaránnyal rendelkező televíziós hirdetések értéke igen marginális mértékben, 0,6 százalékkal fog bővülni 2025-ben. A csökkenéstől elsősorban a connected TV-költések 18,4 százalék feletti növekedése menti meg ezt a szektort. Eközben köztéri hirdetésekre 3,9, rádióreklámokra 1,1, mozireklámokra pedig 3,2 százalékkal fognak többet költeni a hirdetők.

A nyomtatott felületek reklámpiaca az idei 2,9 százalékos zsugorodást követően 2025-ben újabb 2,5 százalékos csökkenést lesz kénytelen elszenvedni: a napilapok és magazinok hirdetési piacának trendszerű, erőteljes zsugorodásának hosszú távú trendje tehát jövőre sem törik meg, ennek nyomán pedig a terület immár csupán 5,5 százalékát teszi majd ki a teljes reklámpiaci tortának.

A dentsu előrejelzése világ minden régiójában növekedést vár, azonban annak mértéke területenként eltérően alakul majd. A globális reklámköltések 47 százalékát kitevő amerikai régióban jövőre 6,3 százalékos növekedés várható, a 31 százalékos részarányt képviselő ázsiai-csendes-óceáni régióban pedig 5,8 százalékos lesz a bővülés. Az Európa, a Közel-Kelet és Afrika területeit magába foglaló EMEA régió ugyanakkor csak 5 százalékos átlagos növekedést fog tudni felmutatni. Iparági szegmensek tekintetében a pénzügyi (+6,4%), a gyógyszeripari (+5,8%), valamint az utazási és szállítási (+5,5%), hirdetők növelik legnagyobb mértékben a reklámköltéseiket.

A magyar reklámpiac sem panaszkodhat

A magyar reklámpiaci költések összege 2024-ben közel 10 százalékkal lesz magasabb az egy évvel korábbinál, elérve az 1,08 milliárd dolláros szintet. 2025-re már 1,14 milliárd dollár lesz a piac volumene, ami további 5,6 százalékos bővülést jelent. Turóczi András elmondta: „Választások és nagy sportrendezvények hiányában a piacot jövőre a vásárlóerő növekedése kapcsán fellendülő kereslet hajtja majd: egyre több márka részéről nő az igény a reklámtevékenység iránt, ami a digitális, a televíziós és az outdoor hirdetési szegmensekben egyaránt kétszámjegyű árnövekedést gerjeszt majd.”

Távolabbi kilátások

Az elemzés szerint a globális reklámpiac bővülési üteme várhatóan a következő években is kitartóan kicsivel 6 százalék alatt alakul majd: a céghálózat a 2025-ben várható 5,9 százalékos bővülést követően 2026-ra újabb 5,9 százalékos, míg 2027-re 5,8 százalékos növekedési ütemet jelez előre.

A dentsu több mint 40 oldalas tanulmánya többek között arra mutat rá, hogy a médiában is felerősödött az algoritmusok szerepe, amely az egész iparágat a teljesen célzott, vásárlást generáló, nyomon követhető és automatizált megoldások irányába tereli. A beazonosított tíz kulcsfontosságú iparági trend várhatóan erőteljesen katalizálni fogja a médiaipar változásait, a kiadvány pedig abban nyújt támogatást a márkák számára, hogy ezt az új médiakörnyezetet hogyan tudják kihasználni a növekedés és a hatékony hatáskeltés elérése érdekében.

„Az AI nagyon gyorsan integrálódott a média értékláncába, ami alapvetően megváltoztatta az interakciókat a márkák és a fogyasztók között – magyarázza Bacsa Gábor, a dentsu ügyfélportfolió-vezetője. – Ez már az „algoritmusok kora”, melyben a valós értékteremtés már túllépett a kísérletező fázison, és kialakulóban van egy olyan eszközkészlet, melynek bemutatásával igyekszünk stratégiai útmutatást adni azon márkáknak, amelyek ebben az új korszakban is sikeresen helyt kívánnak állni.”

A dentsu elemzésében feltárt tíz fő médiatrend a következő:

Az AI, mint valós hatóerő

Az AI egy induló trendből olyan átalakító erővé fejlődött, amely beépült a napi életbe, forradalmasította a médiatervezést, a tartalomkészítést és a fogyasztói interakciókat is. Az AI által generált mikromomentumok és a dinamikus személyre szabás új lehetőségeket kínálnak a márkáknak arra, hogy a fogyasztókkal elmélyült, értékes kapcsolatokat építsenek ki. Az itt beazonosított fő trendek a következők:

1. Your Life Powered by AI – Az AI kilépett a chatboxból, ezzel a befolyása a technológia iránt elkötelezettek körén túl immár a mainstream közönséget is eléri.
2. The Augmented Media Toolkit – A mesterséges intelligencia fokozatosan behatol a teljes média-értékláncba, és ezzel a médiaeszköztár sarokkövévé válik.
3. A Million Micro-Moments – Ahogy az AI áthatja mind a felhasználók, mind a brandek szokásait, megnöveli azoknak a mikromomentumoknak a számát, amelyek egyedi élményeket képesek biztosítani.

A történetek kiterjesztett szerepe

A történetmesélés lesz a brandek fő eszköze arra, hogy áttörve az algoritmikus buborékot, sikerrel navigáljanak az egyre inkább algoritmusvezérelt médiatérben, hatékony narratívákat létrehozva az okostévéken és más digitális platformokon keresztül.

4. Power in Niches – A fogyasztók különleges, egyedi érdeklődése, illetve mély rajongása felbecsülhetetlen értékű eszközökké válnak a kitűnni vágyó márkák számára a legkülönfélébb piaci kategóriákban.
5. Connected Television Gets Real Scale – Az élő tartalomba és a kifinomultabb reklámozási képességekbe történő jelentős befektetések révén a streaming szolgáltatók új lehetőségeket teremtenek a márkasztorik kiterjesztésére.
6. The Pivot to Algorithm Planning – Az algoritmusalapú tartalom kulcsfontosságúvá válik ahhoz, hogy az egyes sztorik üzleti eredményekké konvertálódjanak.

Felértékelődő minőség

A médiabefektetések növekedésével nő a magasabb színvonalú szolgáltatások iránti kereslet is. A márkák számára prioritás a megfelelő stratégiai partnerségek kialakítása és a prémium tartalmak kidolgozása annak érdekében, hogy kitűnjenek a zajból, ezzel biztosítva, hogy médiaköltéseik azonnali eredményeket és hosszú távú márkaértéket egyaránt generáljanak.

7. Retail Reshapes Media – A kiskereskedelmi szereplők (Amazon, Walmart, stb.), sőt, a pénzügyi szektor szereplői is aktívan fejlesztik hirdetési képességeiket, amelyek mára sok esetben kiegészítő kísérleti projektből ambiciózus vállalkozásokká nőtték ki magukat. A retail média folyamatosan kétszámjegyű ütemben növekszik, páratlan vásárlói adatokat és eléréseket biztosítva a hirdetők számára: a retail és a média fúziója fokozatosan a médiastratégiák alapelemévé válik.
8. A Better Supply Chain – Az automatizált (programmatic) hirdetési lánc fejlődése jobb üzleti eredményekhez, a márkák fokozott védelméhez és jobb társadalmi hatásokhoz vezethet.
9. The Partnership Gold Rush – A streaming és generatív AI szolgáltatók aktívan kötik a partneri és licenszszerződéseket annak érdekében, hogy közösen érjék el a magas minőségű élményekre éhes közönséget. A média, illetve a technológiai szereplők ilyen irányú együttműködési törekvése várhatóan 2025-ben sem gyengül majd.

Eltérő megoszlás

10. Unevenly Distributed Future – Mivel a technológia és a médiafogyasztási szokások egyenlőtlenül fejlődnek a világ egyes régióiban, a márkáknak eltérő helyi stratégiákat kell alkalmazniuk. A szabályozási, gazdasági és technológiai eltérések átalakítják a globális médiatérképet, a márkáknak pedig fel kell készülniük ezeknek a bonyolult helyzeteknek a kezelésére.

A dentsu 2025-ös médiatrendeket bemutató elemzésének teljes anyaga az alábbi linken tölthető le: https://insight.dentsu.com/2025-media-trends/

A beszélgetés apropója Bacsa Gábornak a Neverending Innovation konferencián elhangzott helyzetjelentése volt, amely szerint a cégek árbevételéből marketingre szánt költségvetés 25%-kal csökkent 2016-2023 között, ráadásul a marketingvezetők 83%-a a rövidtávú performance kampányokat priorizálta az elmúlt 12-18 hónapban (Forrester Research). Dickinson Andrea ezzel indította a kerekasztalt.

Bacsa Gábor mindjárt mondott jó hírt is a büdzsécsökkenés mellé: üzleti eredményesség szempontjából a márka ereje és a márka érzelmi ereje továbbra is kiemelten fontos. Azok a márkák, amelyek jól szerepelnek érzelmi intelligencia szempontjából, messze-messze jobb, hétszeres üzleti eredményt tudnak felmutatni a kevésbé erősekhez képest. De a büdzsécsökkenés kapcsán mondott ijesztőbb számot is: 1998 és 2023 között a TOP100 magyar hirdető reklámra költött pénzének az aránya az árbevétel 1,6%-áról 0,4%-ra csökkent. (Somlói Zsolt az MRSZ Reklámtorta prezentációján).

Havasi Zoltán a primer adatoktól kissé eltávolodva kezdte: nem lehet úgy sales célú kommunikációt folytatni, hogy közben ne lennénk hatással a márkára. Értékesítés és értékesíthetőség sincs egymás nélkül. A félreértés alapja az lehet, hogy a sales- és a marketingosztály egymás mellett létezik. Dickinson Andrea azt tette hozzá, hogy a cégvezetés rendszerint értékesítésben és a profitabilitásban gondolkodik, ami gyakran feszültséget gerjeszt a sales és a branding között, ezeknek az egyensúlyát kell okosan kialakítani. Horváth Rita azt hangsúlyozta, hogy az eredmény a sales és marketing kommunikációján, tágabb optikával nézve az ügyfél és a megbízó kommunikációján múlik. A Publicis Groupe éppen ezért szavazott az egycsatornás működés mellett, nincs külön kreatívügynökségi és médiaügynökségi munka. A különböző osztályok között nincs harc, mert minden bevétel egy számlára megy. Hosszú távon a brand awareness és a performance között nincs ellentét, a kettő együtt építi a márkát. Márkaismertséget hosszú távon a televízió és a videós platformok hoznak.

Havasi Zoltán jó példaként egy brit biztosítótársaságot említett, amelynek három márkája van, más-más stratégiával. Az egyik csak árösszehasonlító oldalakon szerepel, és alig költ márkakommunikációra, a másik kettőnél a márkakommunikáció is hangsúlyos. A marketingcsapat kért három évet kísérletezésre. Az árharcos márkájuknál tökéletesen kikapcsolták a márkatámogatást, a másik kettőnél pedig kísérleteztek az arányokkal. Három év után konkrétan, összegszerűen meg tudták mutatni, milyen hatással van a bevételekre az, hogyha a márkára is megfelelő összeget fordítanak.

Van-e ideális jó gyakorlat arra, hogy mire milyen arányban érdemes költeni? – tette fel a kérdést Dickinson Andrea. Bacsa Gábor szerint konkrét arányokat nem lehet mondani, az mindig a piactól, a márkától, a kampány céljától függ. Egy jól felépített kommunikációs kampányban az awarenesst építő üzenetek és a kereskedelmi üzenetek aránya akár kampányon belül is dinamikusan változhat. A konverziós célú üzenetek csak azokat érik el, akik már a piacon vannak, de ők idővel el fognak fogyni, tehát a brand építésére is figyelni kell.

Havasi Zoltán az előzetes elköteleződésnek nevezett jelenséget említette: az adatokból az látszik, hogy a vásárlási döntések nagyjából fele már azelőtt eldől, hogy maga az igény felmerülne. A jól felépített márka előre megnyeri a harcot.

Horváth Rita sem vitatta, hogy sokat csökkentek a médiabüdzsék a cégek árbevételéhez viszonyítva, de a Zenith prognózisai abszolút értékben évről évre növekedést mutatnak, nálunk és a régióban is. Persze régen könnyebb volt drágán megvenni az 1/1 oldalt, de azok az idők elmúltak. A performance aránya erősen kategóriafüggő, a bankszektorban, biztosításban nagyon magas, de például a pharmában alacsony, vagy akár nulla. A költések eltolódtak a digitális felé, van olyan ügyfelük, aki már digitális platformokon próbál awarenesst építeni a tévé helyett, egyelőre mérsékelt sikerrel.

Havasi Zoltán arra emlékeztett, hogy a platformok maguk is formálják az üzeneteket, befolyásolják, hogy milyen üzenetek tudnak megtapadni. Tegyük fel magunknak a kérdést: jót tesz-e a márkánknak az, ha 15 másodpercre redukáljuk a figyelmet?

Az is nagy kérdés, hogy az egyre inkább algoritmusvezérelt világban mi lesz az ügynökségek hozzáadott értéke. Hogy fogja megkülönböztetni magát a Publicis Groupe, a Dentsu meg a Wavemaker? Bacsa Gábor rövid válasza szerint az lesz a legjobb, akinek jobb AI megoldása lesz, de tréfa nélkül megfogalmazva inkább az a legfontosabb, hogy ki tudja jobban használni az elérhető technológiákat és megoldásokat. Annak viszont van komoly veszélye, hogy globalizálódik a médiaipar, és ez nem csak az ügynökségeket, hanem az egész magyar médiát érinti. Ha beállítanak egy kampányt egy globális platformon, globális eszközökkel, jól mérhető célcsoportra, ahhoz nem feltétlenül kell magyar ügynökségi szakértelem, sőt magyar marketinges sem, a bevétel pedig külföldi médiatulajdonoshoz kerül. Használhatunk nemzetközi technológiát és AI megoldásokat, de az igazi kérdés az, hogyan tudjuk megteremteni azt a környezetet, ahol helyi platformokon helyi kommunikációt lehet építeni.

Havasi Zoltán abban lát esélyt, hogy a helyi relevancia üzleti érték tud maradni tudásban és megvalósításban is. A márkák nem tudnának létezni, ha annak nem lenne emberi alapja. Ösztönösen vágyunk arra, hogy egy értékközösség része legyünk. Ha a márkák minden fogyasztónak más, egyedi üzenetet küldenek, akkor pont az értékközösség tűnik el. Horváth Rita úgy fogalmazott, nem az a legfontosabb, hogy kampányokat állítgatnak be különböző globális platformokon, az ügynökség hozzáadott értéke a stratégiai tanácsadásban jelenik meg, ezért marad meg a magyar ügynökségi világ és a magyar relevancia.

A dentsu Global Ad Spend Forecasts című elemzés adatai azt mutatják, hogy a 2023-as évre előrejelzett 2,7 százalékos bővülést követően jövőre 4,6 százalékos mértékben nőnek a globális reklámköltések. A gyarapodás egyik fő hajtóereje a hirdetési árak emelkedése lesz: azonos árakon számolva a várható növekedés mértéke 2024-ben mindössze 2,5 százalékos lenne. Ugyanakkor jelentős hatása lesz az olyan nagy politikai és sporteseményeknek is, mint az amerikai elnökválasztás, a párizsi olimpia vagy a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság.

A reklámköltések csatornák szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a digitális reklámok részaránya tovább nő, jövőre várhatóan eléri az 58,8 százalékot. A digitális szegmens esetében láthatóan lezárult az elmúlt két évtized folyamatos kétszámjegyű növekedése: az idei 6,3 százalékos bővülést várhatóan jövőre 6,5 százalékos növekedés követi majd. Ettől függetlenül a globális hirdetési kiadások többsége továbbra is a digitális területre áramlik majd, és a szegmens költési részaránya 2025-ben már várhatóan eléri a 60 százalékot. A következő három év során a digitális szegmensben kétszámjegyű növekedésre főként a retail media (17,2% átlagos éves növekedés), a paid social (12,3% átlagos éves növekedés), és a programmatic (10,2% átlagos éves növekedés) területeken számíthatunk.

A második legnagyobb részaránnyal rendelkező, a reklámköltések közel negyedét kitevő televíziós hirdetések értéke két év csökkenést követően újra nőni fog 2,9 százalékkal, ami elsősorban a connected TV-költések 30 százalék feletti növekedésének lesz köszönhető. Eközben köztéri hirdetésekre 4,4, rádióreklámokra 1,1 , mozireklámokra pedig 6,4 százalékkal fognak többet költeni a hirdetők. Egyedül a nyomtatott felületek reklámpiaca csökken majd 3,3 százalékkal: jövőre is kérlelhetetlenül zajlik majd a napilapok és magazinok hirdetési piacának trendszerű, erőteljes zsugorodása, amely nyomán a terület immár csupán 6,2 százalékát teszi ki a teljes reklámpiaci tortának.

A világ minden régiójában növekedést vár az előrejelzés, ám annak mértéke eltérően alakul majd. A globális reklámköltések 46,9 százalékát kitevő amerikai régióban jövőre 5,8 százalékos növekedés várható, a 32 százalékos részarányt képviselő ázsiai-csendes-óceáni régióban pedig 4 százalékos lesz a bővülés. Az Európa, a Közel-Kelet és Afrika területeit magába foglaló EMEA régió ugyanakkor csupán 2,7 százalékos átlagos növekedést fog tudni felmutatni. A növekedés üteme a harmadik negyedévben lesz a legnagyobb (+5,5%) az ekkor megrendezendő nagy sporteseményeknek köszönhetően. Iparági szegmensek tekintetében az utazási és szállítási (+7,5%), valamint a gyógyszeripari (+7,4%) hirdetők növelik legnagyobb mértékben a reklámköltéseiket.

A dentsu most közzétett reklámpiaci előrejelzésében a szokásos tényezőkön (például médiacsatornák, iparágak, földrajzi elhelyezkedés) kívül két új szempontot is bevon a vizsgálatba. Az egyes piacokra vonatkozó GDP, illetve a demográfiai adatok figyelembevétele tovább segíti a márkákért felelős szakembereket reklámköltéseik hatékony megtervezésében.

Jó évre számíthat a magyar reklámpiac

A magyar reklámpiac a dentsu előrejelzése szerint 9 százalékkal bővül 2024-ben. Turóczi András, a dentsu Hungary vezérigazgatója elmondta: „A bővülés három tényező egyidejű hatásának lesz köszönhető. A reálbérek újbóli növekedése miatt egyre több márka erősíti hirdetési tevékenységét. Másrészt az olyan események, mint az EU és önkormányzati választások, illetve a labdarúgó-Európa-bajnokság és az olimpia is ad majd egy-egy időszakos lökést a magyar reklámpiacnak. Emellett a hirdetési árak is növekednek: a televíziós hirdetések piacán 20-30 százalékos emelést jelentettek be a sales house-ok, ami a többi médiatípus árazására is hatással lesz majd.”

Távolabbi kilátások

A dentsu elemzése szerint a globális reklámpiac bővülési üteme várhatóan a következő években is a 4-5 százalék közötti sávban alakul majd: a céghálózat a 2024-ben várható 4,6 százalékos bővülést követően 2025-re 4,2 százalékos, míg 2026-ra 4,3 százalékos növekedési ütemet jelez előre.

A dentsu letölthető teljes médiapiaci előrejelzése – amely nem csupán az 58 vizsgált ország számait összegzi és elemzi, hanem az egyes régiókat, csatornákat, valamint a hirdetői szektorokat is részletesen vizsgálja – ezen a linken érhető el.

A film minden zsűritag kedvenc kategóriája, a kommunikációs iparág egyik legegyszerűbb, mégis talán egyik legnehezebb műfaja. Önmagában kell hatnia és egyszerre kell kiemelkedőnek lennie vizuálisan és szövegesen is. A filmek esetén abszolút igaz, hogy egyetlen apró hiba, rosszul megválasztott szereplő, egy oda nem illő, gyenge, túl hosszúra vagy épp túl rövidre hagyott jelenet, egy extra sor narráció vagy akár egy leheletnyi határozatlanság az alkotók részéről a teljes produktumot alá tudja ásni.

“Amikor eljön az az érzés, hogy bárcsak odafigyeltek volna a film készítői az apró hiányosságokra, onnan már biztosak lehetünk benne, hogy az adott alkotás maximum bronz díjig juthat. Hiszen ide is már csak a legjobb filmek kerülhetnek. Amikben az ötlet, a kivitelezés is különleges, és ahol az alkotás határozott, egyértelmű érzelmet vált ki a nézőben – magyarázza Alberti Rita. – Az ezüstnél kezdődik az igazán kiemelkedő munkák sora, ide már csak olyan filmek kerülhetnek, amik tényleg példamutatóak, egyediek, különlegesek és nincs bennük semmi olyan, amit másképp csinálva jobb végeredményt érhetnénk el. Az arany és grand prix a zsűritagok által legmagasabbra értékelt produkciók helye, ezek kapcsán jönnek az igazán nagy viták és érvelések.”

Az Eurobest egy különösen jól szervezett kreatív verseny. A zsűri már hónapokkal az élő zsűrizés előtt megkezdi a munkáját. Az egész folyamat egy alapos tréninggel indul, ahol a szervezők igyekeznek kiküszöbölni mindent, ami részrehajló eredményre vezethet. Utána indul az online értékelési szakasz, ahol minden egyes pályaművet egyenként végignéz a zsűri minden tagja, és saját döntése alapján pontozással értékeli azt, közben pedig néhány online meetingben megvitatja a kirajzolódó főbb trendeket. Az így kapott pontszámok alapján létrejött shortlist kerül az élő zsűri elé, ez nagyjából a nevezett munkák 10 százalékát teszi ki.

Az élő zsűrizés egy intenzív, két napos folyamat, ahol a zsűrielnök vezetésével a tagok végig vesznek minden egyes, a shortlistre került munkát. Érdekes látni azt, hogyan gondolkoznak a különböző kulturális háttérrel, demográfiával, tapasztalattal rendelkező zsűritagok. Az alkotásokat nézve a  inspiráló beszélgetések folytán jutnak el a szavazásig. A zsűri mindössze 7 fős, így minden nézőpontot alaposan át lehet beszélni, mindenkinek van lehetősége érvelni egy neki tetsző munka mellett vagy épp ellene, ha valamit nem érez benne elég jónak.

Az idei trendek

Az idei mezőnyben is nagyon sokféle alkotás bukkant fel, de a shortlist alapján már egyértelműen láthatóvá váltak a trendek. Látszik, hogy a márkák elkezdték felismerni, hogy 2023-ban itt az idő visszanyúlni a humorhoz, mint eszközhöz, hogy a reklámszünetekben egy valós szünetet, felüdülést kínáljunk a nézőnek, és használjuk a kommunikációt arra, amire való: egy rövid időre kiemelje a nézőt a valóságból és egy vágyott, könnyedebb világba repítse. Érdekes volt találkozni a skandináv humorral, amely egyben rávilágított bizonyos kulturális különbségekre is.

A humor mellett a kendőzetlen őszinteség is megjelent, mind a kivitelezésekben, mind az ötletekben és sok esetben nyújtottak az alkotók lehetőséget arra, hogy a néző betekintsen a kulisszák mögé, felfedve a filmkészítés módját úgy, hogy az alkotás részévé teszik azt. „Az továbbra is örök igazság, hogy bátornak kell lenni ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossunk, nem lehet félgőzzel menni, tövig kell nyomni a gázt. Ha szarkasztikusan akarunk valamit bemutatni, akkor ne várjuk, hogy komolyan vegyenek, ha humort akarunk, akkor ne csak a fél mosolyra törekedjünk, ha pedig az érzelmekre akarunk hatni, akkor klisék és érzelgősség helyett keressük a valóságot, az igazi insightokat” – tette hozzá a kreatívigazgató.

A nyertes filmeket nézve az is egyértelművé vált, hogy sok márka elkezdte a filmet, mint kategóriát újraértelmezni, a határokat feszegetni. Azok a munkák voltak igazán eredményesek, amelyekben nem öncélúan jelent meg a technológia, az egyedi platformhasználat, hanem az a produktum integrált része, az ötlet magja tudott lenni. Alberti Rita szerint “Érdekes látni, hogy még 2023-ban nagyon kevés márka tudja igazán azt, hogy mit jelent a „platform first” gondolkozás: amikor nem csak egy olyan plusz felületként tekintünk a social és online csatornákra, ahol a TV-re szánt alkotás mutációját bemutatjuk, hanem ugyanarra az ötletre építve egy platformra szabott alkotást hozunk létre. Ebből jó lett volna többet látni, hogy jó példákkal lehessen a megrendelőket meggyőzni arról, hogy a social már rég nem a content calendarokról szól, hanem egy izgalmas felület, amit nap mint nap használunk. Ugyanígy a branded content is évek óta küszködik, hogy megmutassa a benne rejlő potenciált, miközben a video alapú tartalomfogyasztás hasít, ezt mégis alig használják ki a reklámkészítők.”

Érdekes és meglepő tapasztalat idén a hosszú formátumok térnyerése. Egyre több statisztikából is látjuk már, hogy a figyelmi küszöbünk egyáltalán nem csak rövid másodpercekben mérhető, egy jól megalkotott film akár hosszú perceken át is kényelmes lekötni a figyelmet.

Hiányoznak a kelet-közép-európai alkotások

Az Eurobest magas presztízse, a rá irányuló figyelem ismeretében különösen sajnálatos, hogy a kelet-közép-európai régió országaiból alig érkezett nevezés, a régió szélsőségesen alulreprezentált. „Mindez azért is szomorú, mert rengeteg olyan alacsony költségvetésű alkotás kaphat idén is díjat és elismerést, amelyet meglepően alacsony büdzséből hoztak össze. A büdzsé korlátokra tehát nehéz hivatkozni: talán a kifogások keresése helyett ideje lenne az igazán jó ötletek megtalálására koncentrálnunk” – zárta gondolatait Alberti Rita.

A dentsu kiadványában azt a tíz kulcsfontosságú iparági trendet azonosította be, amelyek várhatóan katalizálni fogják a médiaipar változásait, a márkák fejlődési ütemét szerte a világon. A több mint 40 oldalas tanulmány amellett, hogy az említett tényezőket behatóan ismerteti, részletes javaslatokat is ad a márkák számára, hogy ezeket hogyan tudják rövid és hosszú távon kihasználni.

„A legégetőbb témák és a legígéretesebb lehetőségek bemutatása során a nemzetközi csapat által összeállított elemzésünk nem véletlenül foglalkozik kiemelten a generatív AI hatásaival – magyarázza Bacsa Gábor, a dentsu ügyfélportfolió-vezetője. – Az elmúlt hónapban elvégzett saját, 36 piacra kiterjedő ügyfélkutatásunk azt mutatta ki, hogy a marketingesek több mint 60 százaléka már alkalmazza a mesterséges intelligenciát. E széles körű trendhez igazodva igyekszünk beazonosítani és bemutatni mindazokat a hozzáadott előnyöket, tendenciákat és technológiákat, amelyek a fejlődés motorjai lehetnek.”

Az elemzés tíz fő médiatrendet tár fel, amelyek három téma köré csoportosíthatók:

Középpontban a generatív AI

A generatív AI túlzás nélkül az elmúlt évtizednek a gazdaságot és a társadalmat leginkább felforgató technológiai áttörése. A keresések futtatásától a kreativitáson keresztül a médiatervezésig és -gyártásig a generatív AI új szintre emeli a médiahatékonyságot. Az itt beazonosított fő trendek a következők:

1. The Rise of Generative Search – A generatív mesterséges intelligencia a keresőmotoroktól a kereskedelmi platformokig átalakítja az emberek információhoz való hozzáférését.
2. Creativity Reimagined – A generatív AI olyan területeken segít fokozni az emberi kreativitást, mint a tartalomkészítés, szövegírás és a képalkotás.
3. Generative Optimizations – A kampányok hatékonyságának növelésében is kiemelt szerepet kaphat a mesterséges intelligencia, amely egyszerűbbé, gyorsabbá és könnyen skálázhatóvá teszi a reklámkészítést és a targetálást.

Verseny a bevételekért

A globális digitális marketingköltések bővülési üteme lassulóban van, a következő években már várhatóan tíz százalék alatt marad. Ennek megfelelően élénkülni fog a verseny a technológiai platformok között is a korlátos méretű piaci torta megszerzéséért. Ezek a cégek a korábbiaknál jobban védik majd adatbázisaikat, több energiát fognak fordítani felhasználóik megértésére, valamint tovább fejlesztik és bővítik majd hirdetési szolgáltatásaikat.

4. The World of Lookalike Apps – Ahogy a platformok egyre hasonlóbbá válnak egymáshoz megjelenés és működés szempontjából, a márkáknak egyre kreatívabb eszközökkel kell megragadniuk a közönség figyelmét.
5. From Walled Gardens to Walled Pipes – A fokozódó verseny egyre erősebb adatvédelmi lépésekre készteti a platformokat. Az óvatlanul kiszolgáltatott információk ugyanis könnyen a versenytársakat segíthetik előnyhöz. Meg kell találni a kényes egyensúlyt a bezárkózás és a felfedezhetőség fenntartása között.
6. The Identity Refocus – A bizonytalan versenykörnyezetben a médiaplatformok fokozott energiát fektetnek a felhasználók pontos beazonosításába, hiszen az egyedi üzenetek csak így juttathatók el hatékonyan a megcélzott köröknek. Mindez a harmadik feles cookie-k jövőre esedékes kivezetése miatt még nagyobb jelentőséggel bír majd.
7. More Ads for More Returns – A legtöbb platform igyekszik új területekre kiterjeszteni a reklámozást, ezáltal új formátumok, lehetőségek, és persze kockázatok merülnek fel.

Etikus Gazdasági elvek követése

Ha a márkák növekedni szeretnének, nem pusztán a közgazdasági alapelveket kell követniük, hanem fontos figyelembe venniük azt is, hogyan tudnak fenntartható módon hozzájárulni a társadalom működéhez. A növekvő társadalmi és politikai polarizáció, valamint az éghajlati problémák súlyosbodása közepette a siker egyre alapvetőbb feltétele lesz új karbonhatékony, változatos és biztonságos online terek kialakítása is a márkák és az emberek közti kapcsolat megteremtésére.

8. The New Faces of Growth – A médiafogyasztás módja egyre sokszínűbbé és egyedibbé válik. Hogy a márkák megőrizzék relevanciájukat, alkalmazkodniuk kell a közönség igényeihez és identitásához.
9. Safer, Better, Faster, Stronger – A gyorsan változó digitális környezetben a platformoknak fontos fejlesztési céljává válik a biztonságosabb környezet megteremtése mind a felhasználók, mind a márkák számára.
10. More Attention, Fewer Emissions – A klímaváltozás gyorsulásával párhuzamosan egyre nagyobb szerep jut a márkák karbonhatékonysági stratégiáinak. Az üzleti hatékonyság és a fenntarthatósági célok együttes elérésére folyamatosan újszerű megoldások alkalmazását követeli meg.

A dentsu 2024-es médiatrendeket bemutató elemzésének teljes anyaga ezen a linken tölthető le.