18 éve nem volt ennyire magas az EU-ba vetett bizalom szintje.

Az európaiak 52%-a bízik az EU-ban, ami 2007 óta a legmagasabb arány. A bizalom mértéke a 15–24 éves fiatalok körében a legmagasabb (59%). Egy másik 18 éves rekordot jelent, hogy az európaiak 52%-a nyilatkozik úgy, hogy bízik az Európai Bizottságban, és ez az arány is különösen magas a fiatal polgárok körében (57%). Az országa kormányában ugyanakkor a válaszadók 36%-a bízik, az országa parlamentjében pedig 37%-uk. A válaszadók háromnegyede (75%) állítja, hogy uniós polgárnak érzi magát – ez az utóbbi két évtizedben mért legnagyobb arány. Ezenkívül tíz uniós polgár közül több mint hat (62%) derűlátó az EU jövőjét illetően.

Az európaiak határozottan támogatják az eurót

Az Eurobarométer felmérés szerint a közös valuta támogatottsága nagyobb mint valaha, mind az EU-ban (74%), mind az euróövezetben (83%). Az európai gazdaság helyzetét az európaiak 44%-a jónak, 48%-a pedig rossznak tartja. A polgárok nagy része (43%) szerint az európai gazdasági helyzet a következő 12 hónapban stabil marad.

Az európaiak erősebb és határozottabb EU-t szeretnének

Tíz válaszadó közül majdnem hét (69%) úgy gondolja, hogy az Európai Unió a stabilitást képviseli a zűrzavaros világban. Tíz európaiból közel kilenc (88%) egyetért azzal, hogy a világ országai és régiói között szabályozottabb együttműködésre van szükség. Az uniós polgárok több mint négyötöde (86%) egyetért azzal, hogy a vámok emelése károsan hat a világgazdaságra. Ugyanakkor, ha más országok növelik az EU-ból származó behozatalra kivetett vámjaikat, a válaszadók 80%-a szerint erre válaszul az EU-nak is vámokat kell kivetnie az érdekei védelmében. Tízből több mint nyolc válaszadó (81%) támogatja a tagállamok közös védelmi és biztonságpolitikáját, ami 2004 óta a legmagasabb arány. Ugyanakkor az elkövetkező öt évre tekintve 78%-ukat aggasztja az EU védelmének és biztonságának kérdése.

Ami az uniós költségvetés prioritásait illeti, az európai polgárok azt szeretnék, ha az uniós költségvetést a védelemre és a biztonságra (43%), a foglalkoztatásra, a szociális ügyekre és a közegészségügyre (42%), valamint az oktatásra, a képzésre, az ifjúságra, a kultúrára és a médiára (34%, nem változott) fordítanák. A polgárok legnagyobb része (40%) szerint a biztonság és a védelem az a legfontosabb terület, amelynek nagyobb uniós finanszírozásban kellene részesülnie, ezt az energetikai átállás/megfizethető energia követi (32%).

Az európaiak szerint az EU-nak középtávon a biztonság és a védelem (39%), azután a gazdaság (29%), a migráció (24%), valamint az éghajlat és a környezetvédelem (24%) területén kell intézkedéseket hoznia. Ugyanakkor az uniós polgárok 44%-a véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása lenne a legpozitívabb hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (27%), valamint több munkalehetőség megteremtése (26%).

Továbbra is a békét tekintik az EU-ra legjellemzőbb értéknek (41%, +2 százalékpont), ezt követi a demokrácia (33%, -2 százalékpont), valamint a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tiszteletben tartása (28%, új elem).

Az ukrajnai háborúra adott uniós válasz folyamatos, szilárd támogatást élvez

Az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatban az európai válaszadók 80%-a egyetért azzal, hogy fogadják be a háború elől menekülő embereket az EU-ba, míg az európaiak több mint háromnegyede (76%) támogatja, hogy Ukrajna kapjon pénzügyi és humanitárius támogatást. Az uniós polgárok 72%-a támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, míg tízből hat (60%) egyetért azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adjon Ukrajnának, 59%-uk pedig egyetért azzal, hogy az EU finanszírozza Ukrajnának szánt katonai felszerelések beszerzését és szállítását.

15 válaszlehetőségből továbbra is Oroszország Ukrajna elleni invázióját tekintik a legfontosabb uniós szintű kérdésnek (27%) (ezt követi 24%-kal a nemzetközi helyzet, valamint 20%-kal a biztonság és a védelem). Az európai válaszadók 77%-a egyetért azzal, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója fenyegetést jelent az EU biztonságára nézve.

Háttér-információk

A 103. standard Eurobarométer felmérésre (2025 tavasza) 2025. március 26. és április 22. között került sor a 27 tagállamban. Összesen 26 368 uniós polgárt kérdeztek meg személyesen. Kilenc tagjelölt és potenciális tagjelölt országban (Ukrajna kivételével mindegyik országban) és az Egyesült Királyságban is sor került interjúkra.

A Parlament választási kampányának fő audiovizuális elemét jelentő kisfilmben a különböző tagországok idős polgárai mesélnek a fiatalabbaknak a demokráciához fűződő személyes élményeikről, és hangsúlyozzák, hogy a demokráciát és a szavazást nem szabad magától értetődőnek venni.

A közösségi platformokon, a streaming oldalakon, az ehhez kapcsolódó televíziós és a mobil felületeken elért 504.2 millió megtekintésen (június 2-ig) túl a videót különböző formátumaiban (4 perces kisfilm és rövidebb, 30 másodperces, 15 másodperces és 6 másodperces, a közösségi médiára tervezett klipek) a kontinens TV-csatornáin, valamint olyan helyszíneken is bemutatták, mint mozik és futballstadionok.

A „Szavazz Te is! Ne más döntsön helyetted” jelmondattal a Parlament kampányának második szakasza sokrétű megközelítést alkalmazott, amely magában foglalta a médiaeseményeket, a digitális elérést, az állami- és magánpartnerek bevonását, a közösségi szerepvállalási kezdeményezéseket és az uniós polgárokra szabott oktatási programokat.

Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok a következő két évben egy elnöki program keretében 690 millió dollárral támogatja világszerte a demokrácia megerősítését.

Joe Biden a több állam- és kormányfő részvételével zajló eseményen elmondta, hogy a 2021 decemberében indított Demokratikus Megújulásért Elnöki Kezdeményezés keretében (Presidential Initiative for Democratic Renewal) az akkori 400 millió dollárhoz a Kongresszussal együttműködve 690 millió dollár új forrást biztosítanak a világ országainak az átlátható és elszámoltatható kormányzás erősítéséért, a korrupció elleni harcra, a média szabadságáért, valamint a demokrácia érdekében működő technológiák támogatására.

Az elnök arról is beszámolt, hogy új irodát hoznak létre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) részeként, amely egyebek közt a demokráciával, emberi jogokkal foglalkozik majd – írja az MTI.

Joe Biden a demokráciák erősítése érdekében végzett cselekvés egyik fókuszának nevezte, hogy a technológiát a demokratikus kormányzás érdekében, és nem annak aláásására használják. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célnak az érdekében írt alá a hét elején elnöki rendeletet a kereskedelmi forgalomban kapható kémprogramok használatának korlátozásáról az amerikai kormányzat számára. Amerikai adófizetők pénzéből nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek termékei emberi jogok megsértését teszik lehetővé – fogalmazott az elnök.

David Pressman, az USA magyarországi nagykövete szerdán néhány újságíróval találkozott, és ott szóba került az éppen Washingtonban zajló Demokrácia Csúcs, ahová a magyar kormányt nem hívták meg. A külügyminisztérium a meghívás elmaradását annak tulajdonította, hogy a magyar kormány Donald Trump barátja, a tárca erről szóló közleményében így fogalmazott: „Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait. Magyarország sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében nem ért egyet Biden elnök politikájával. Ezekben a kérdésekben Trump elnök úrral értünk egyet.”

Az amerikai nagykövet, Pressman szerint ez félreértés, a meghívás elmaradása nem függ össze a korábbi vagy a mostani elnökhöz fűződő barátsággal, hanem sokkal inkább azzal, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt. Egy példát is említett, ami alapján megkérdőjelezhető a magyar kormány elköteleződése a demokratikus értékek mellett: „A magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, és ezalatt a kormány rendeleti úton hozhat törvényeket, a magyar parlament kikerülésével.”

Fotó: Andrew Caballero / AFP via Getty Images

A plenáris ülés résztvevői az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” és az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témákkal foglalkozó vitacsoportok ajánlásait, valamint a nemzeti polgári vitacsoportok kapcsolódó javaslatait tekintik át.

Eddig ez a két európai polgári vitacsoport véglegesítette az Európa előtt álló jelenlegi és jövőbeli kihívásokra vonatkozó ajánlásait azt követően, hogy kétszáz, különböző korú és hátterű tagjuk személyesen és online megvitatta és elfogadta azokat:

• Az „Európai demokrácia/Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság” munkacsoport decemberben 39 ajánlást fogadott el a firenzei Európai Doktori Intézet által szervezett utolsó ülésén; és
• az „Éghajlatváltozás, környezetvédelem és egészségügy” témájú vitacsoport januárban ülésezett az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának a Varsóban található natolini kampuszán, ahol 51 ajánlást fogadott el.

Ezt a 90 javaslatot, valamint a nemzeti polgári vitacsoportok kapcsolódó ajánlásait terjesztik elő és vitatják meg a konferencia január 21–22-én Strasbourgban (Franciaország) tartandó plenáris ülésén.

Időpont: 2022. január 21., péntek – január 22., szombat (előkészítő ülésekkel, a munkacsoportokkal, politikai találkozókkal együtt)

Helyszín: Európai Parlament, Strasbourg, helyszíni és távolból történő részvétellel

A konferencia megnyitásakor a résztvevők megemlékeznek David Sassoliról, az Európai Parlament január 11-én elhunyt elnökéről. A teljes napirend itt érhető el.

A Tanács portugál elnökségét képviselő Ana Paula Zacarias európai ügyi államtitkár és Věra Jourová bizottsági alelnök részvételével lezajlott vitában a legtöbb hozzászóló bírálta a közösségimédia-platformok hatalmas erejét és aggasztó befolyásukat a politikára és a szólásszabadságra. A képviselők nagy része a bizonyos tartalmak és egyes felhasználói fiókok letiltásáról született döntésekre hivatkozva kiemelte: nem ismertek egyértelműen a döntések alapjául szolgáló szabályok, és nem átlátható a technológiai óriások által alkalmazott gyakorlat. Sürgették a Bizottságot, hogy a digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról készülő jogszabályban és a demokráciáról szóló cselekvési terv részeként foglalkozzon ezzel a kérdéssel. A legtöbb felszólaló a tartalmak eltávolításának jogi alapját hiányolta, kijelentve, hogy ezeket a döntéseket a szólásszabadság védelmében demokratikusan elszámoltatható hatóságoknak, nem pedig magáncégeknek kellene meghozni.

A további felmerülő témák között az alábbiak szerepeltek:

• a demokráciát és az uniós értékeket aláásó lépések, a dezinformáció és az erőszakkeltés ellen meg kellene védeni a demokráciát és az uniós értékeket;
• a technológiát a politikai párbeszéd fokozására kellene kihasználni annak elfojtása helyett, ugyanakkor foglalkozni kell az online terjedő gyűlöletbeszéddel és diszkriminációval;
• a tech-óriások üzleti modelljét akkor lehet gyökeresen átalakítani, ha átláthatóvá tesszük az algoritmusok működését, a személyes adatok felhasználását, és tiltjuk a mikro-szintű célcsoport-meghatározást és a profilalkotást;
• a tech-monopóliumok kialakulásának problémája és ezek hatása a médiapluralizmusra és a közbeszéd sokszínűségére;
• az online és az offline tér hamis szétválasztása; és
• a legnagyobb platformok által okozott vagy általuk súlyosbított rendszerszintű kockázat, társadalmi és gazdasági kár.

A teljes vita itt tekinthető meg.

A vita magyar felszólalói

Hidvéghi Balázs (EPP)

Gyöngyösi Márton (független)

Donáth Anna (Renew)

Háttér

A Parlament 2020 októberében a digitális szolgálatásokról szóló törvényhez készített ajánlásaiban hangsúlyozta, a jogszabályok betartatása továbbra is hatóságok feladata kell, hogy maradjon, és a felhasználók által létrehozott tartalom jogszerűségére vonatkozó jogerős határozatot független bírói testületnek kell meghoznia, nem pedig magáncégeknek.

A 2019-es európai választásokat cselekvési terv elkészítésével és az Európai Bizottság platformok számára készített gyakorlati szabályzatával védték a dezinformációtól. Azonban a Bizottság a demokráciáról szóló cselekvési tervében megerősítette, hogy az önszabályzó lépések helyett kötelező és megegyezésen alapuló szabályokkal kell megfelelőképpen védeni a felhasználók alapvető jogait és szabályozni a tartalommoderálást.

A Parlament a közelmúltban felszólalt az alapvető jogok romlása, a médiaszabadság aggasztó állapota és a külföldi és belföldi szereplők által terjesztett online dezinformációs kampányok.