„A magyar mezőgazdaságban általánosságban az energiaköltség a teljes költségstruktúra mintegy 13 százalékát teszi ki. Különösen a fűtésigényes ágazatok, mint a broiler- vagy pulykatelepek, valamint a malacnevelés van kitéve a gázárak alakulásának. Bár a közelgő enyhébb időjárás csökkentheti a fűtési igényt, a gázolaj árának emelkedése a tavaszi szántóföldi munkák során már most közvetlenül beépül az önköltségekbe” – mutatott rá Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember hozzátette: „A bizonytalanság a betakarítási időszakra is rányomhatja bélyegét: egy nedvesebb betakarítási időszak esetén a szárítás földgázigénye kritikus pont lehet – bár a meleg nyári időjárás itt segítségünkre lehet. Bízunk benne, hogy a konfliktus rendeződésével az árak normalizálódnak az aratásig, de a gazdáknak jelenleg magasabb üzemanyag- és energiaköltségekkel kell kalkulálniuk a mindennapi döntéseik során.”

„Az idei évben összesen 28 pályázat érkezett be hozzánk, ebből 13 doktori képzésen résztvevő hallgatóktól, 3 mesterképzésen és 12 alapképzésen tanuló hallgatóktól. A pályázat 11 éve indult útjára. Azóta, az idei díjakkal együtt már több mint 17 millió forinttal támogattuk a tehetséges fiatal mezőgazdasági szakemberek szakmai fejlődését. A K&H Csoport számára, mint felelősen gondolkodó vállalat, a fiatalok oktatása és a környezetvédelem kiemelten fontos, így az ösztöndíjpályázat különösen szívügyünk” – kommentálta az idei eredményeket Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A K&H Csoport számára az agrárium mindig is kiemelt területnek számított: a bank a kezdetektől fogva stratégiai partnerként támogatja a mezőgazdasági szektort, és ma is meghatározó szerepet tölt be a pénzintézet hosszú távú stratégiájában. 11.000 ágazati ügyféllel (agrár- és élelmiszeripar) és az agrárszektorban 25 százalékos piaci részesedéssel hosszú évek óta a szektor vezető bankja Magyarországon.

„A fenntartható és felelős üzleti működés fenntartása és fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a bank olyan szakemberek képzését és tanulmányait támogassa, akik az ESG és a zöld átállás lehetőségeit felismerik. A K&H Csoport elkötelezett nem csupán a fiatal generáció szakmai fejlődése mellett, de a hosszú távon fenntartható működés iránt is” – tette hozzá Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.

A pályázat indulása óta az elmúlt 11 év során közel 500 hallgató nyújtott be pályamunkát. A 2025-ös pályázat nyerteseivel együtt 87 hallgató kapott támogatást kutatómunkájuk folytatásához, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdaság valóban fenntartható módon működjön a jövőben.

A pénzintézet a PhD kategóriában három nyertest hirdetett, akik 800 ezer, 400 ezer, valamint 200 ezer forint díjazásban részesültek.  A mesterképzés kategóriában a díjazottak 300 ezer, 200 ezer és 100 ezer forinttal lettek gazdagabbak, az alapképzés kategóriában két nyertes fejenként 200 ezer forint támogatást kapott.

A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat nyertesei kategóriánként:

Alapképzés kategória:

2. helyezett: Juhász Emese (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

1. helyezett: Kovács Gabriella (Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar)

Mesterképzés kategória:

3. helyezett: Szücs Enikő (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet)

2. helyezett: László Csenge (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet)

1. helyezett: Imre Marcell (Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar)

PhD kategória:

3. helyezett: Dr. Radócz László (Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)

2. helyezett: Kovács Flórián (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kertészettudományi Doktori Iskola)

1. helyezett: Deák Tamás (Miskolci Egyetem, Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar)

„Az agrárium szempontjából a Mercosur-megállapodás főként versenyképességi kérdésként értelmezhető. Az eltérő előállítási költségek és szabályozási feltételek miatt a dél-amerikai termékek alacsonyabb áron jelenhetnek meg az uniós piacokon” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember hozzátette: „A megállapodás leginkább olyan termékeket érint, mint a marhahús, a baromfi vagy a bioetanol, ahol már kisebb mennyiségi elmozdulás is érezhető árhatással bírhat. Bár az egyezmény kvótákkal igyekszik korlátozni az import volumenét, a piacra nehezedő nyomás várhatóan így is erősödni fog. A következő időszak egyik kulcskérdése, hogy az Európai Parlament milyen feltételekkel hagyja jóvá a megállapodást, és milyen védelmi mechanizmusokkal igyekszik biztosítani az európai termelők versenyképességét. A termelők számára ez azt jelenti, hogy a költséghatékonyság javítása, a technológiai fejlesztések és a tudatos pénzügyi tervezés szerepe tovább erősödik. A bankszektor ebben a folyamatban kiemelt szerepet vállalhat azzal, hogy kiszámítható finanszírozási megoldásokkal és szakmai támogatással segíti az akalmazkodás folyamatát.”

Photo by Sam Carter on Unsplash, free license

A hazai agrárszakos egyetemisták számára kiírt K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat beadási határidejét a szervezők egy hónappal kitolták. Így a jelentkezéseket most már október 30-án éjfélig lehet benyújtani. A pályázatra olyan ötleteket várnak, amelyek újszerű megközelítéssel reagálnak az agrárium aktuális problémáira, és hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételéhez.

„Az idei évben a hazai mezőgazdaság számos nehézséggel szembesült, amelyek komolyan próbára tették a gazdálkodókat. Ez is mutatja, mennyire szükséges, hogy komoly figyelmet és erőforrást fordítsunk arra, hogy a magyar agrárium ellenállóbb, eredményesebb és fenntarthatóbb legyen. Az olyan tényezők, mint az aszály, az állat- és növénybetegségek vagy a vízhiány a klímaváltozás hatására a jövőben várhatóan csak súlyosbodni fognak. A fiatal hallgatók azonban friss gondolkodással közelítenek a szakmához, és sokszor olyasmit is észrevesznek, ami a régóta pályán lévők figyelmét elkerüli. Ezért kiemelten fontos, hogy támogassuk a jövő agrárszakembereinek tanulmányait és kutatásait. A határidő meghosszabbításával is az volt a célunk, hogy minél több egyetemistának adjunk lehetőséget a részvételre” – emelte ki Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A pályázaton PhD kategóriában 800.000 forintot, mesterképzés kategóriában 300.000 forintot, alapképzés kategóriában pedig 200.000 forintot nyerhet a szakmai zsűri által legjobbnak választott dolgozat, de a második és – az alapképzési kategória kivételével – a harmadik helyezettek is kapnak pénzjutalmat. A részletes pályázati kiírás itt olvasható.

„A klímaváltozás már itt van, és arra kényszerít bennünket, hogy tudatosan alkalmazkodjunk hozzá. Ez nemcsak a mindennapi működésünket érinti, hanem pénzügyi és beruházási stratégiáinkat is. Az idei év sem kivétel: országosan 96–178 milliméterrel kevesebb csapadék hullott az átlaghoz képest az 1 méteres talajrétegben. Bár július elején volt csapadék, ez csak átmenetileg enyhítette a helyzetet, a 90 napos csapadékhiány még mindig jelentős. A búzánál a kár kisebb mértékű volt, így országosan nagyjából 5 millió tonnás termés várható, de a tavaszi vetésűeknél – főként a kukoricánál – jóval nagyobb a kockázat. Az uniós előrejelzések még 4,5 millió tonnás országos termésről beszélnek, de már megjelentek 3,5 millió tonnás becslések is. Ha az augusztus-szeptemberi időszak száraz marad, akár a 2022-es, 2,2 millió tonnás mélypont közelébe is kerülhetünk” – figyelmeztetett Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

A szakember kiemelte: „A fenntarthatóság ma már nemcsak a nagyvállalatok úri passziója, hanem a túlélés záloga mindannyiunknak. Ha a gazdálkodók nem készülnek fel tudatosan a szélsőséges időjárásra és az aszályra, az a működésük és pénzügyeik összeomlásához vezethet. Ezért van szükség olyan beruházásokra és technológiákra, amelyek segítik a vízmegőrzést, a talajvédelem erősítését és a termelési kockázatok csökkentését. A K&H ebben partner: finanszírozási és tanácsadási megoldásainkkal a legkisebb termelőtől a nagyüzemekig segítjük a felkészülést. Továbbá a K&H agrár CO2 kalkulátorunkkal is segítjük a gazdaságokat, hogy feltérképezhessék saját karbonlábnyomuk mértékét. Aki most lép, az a jövő nyertese lehet – aki nem, annak a következő aszály lehet az utolsó figyelmeztetés.”

A szakember szerint a helyzet hosszú távon is aggodalomra ad okot. „A 2022-es évben már megtapasztaltuk, hogy egy szélsőségesen száraz nyár milyen pusztítást okozhat. Akkor a kukoricatermés országosan mindössze 2 – 2,2 millió tonna volt, ami történelmi mélypont. Idén a jelenlegi becslések 3,5–4,5 millió tonna közötti termésről szólnak, de ha az augusztus–szeptemberi időszakban nem érkezik megfelelő mennyiségű és eloszlású csapadék, ezek a számok tovább romolhatnak. Sajnos nem zárható ki, hogy a 2022-es szint közelébe kerülünk” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője. 

„Ugyanakkor még szót sem ejtettünk az ehhez kapcsolódó toxinkérdésről. Ilyenkor a növények sokkal sérülékenyebbé válnak, immunitásuk romlik, sokkal kitettebbek mindenféle fertőzésnek, ami nagyon komolyan befolyásolja egyébként az adott mennyiség értékesíthetőségének mértékét is. Nemcsak az a fontos, hogy mennyiségben meglegyünk, a minőségben ugyanannyira fontos szempont” – tette hozzá Demeter.

A szakember kiemelte: „A K&H-nál a finanszírozási és tanácsadási programjaink célja, hogy segítsük a gazdákat a vízmegőrzési és talajvédelmi technológiák bevezetésében. Ezért támogatjuk a beruházásokat, amelyek képesek csökkenteni az időjárási kockázatok hatását és növelni a termelés biztonságát.”

Az Európai Bizottság 2025. június végi prognózisa ugyan kedvezőbb hozamokat mutatott búza, kukorica és napraforgó esetében is az elmúlt öt év átlagához viszonyítva, ám ez a becslés még a május végi, június eleji adatokon alapult, ám sajnos azóta jelentősen romlott a csapadékhelyzet. „Magyarországon jelenleg országos szintű az aszály, a Dunántúltól a Tiszántúlig gyakorlatilag sehol sincs érdemi csapadék. Ha a következő időszakban sem érkezik eső, a kukorica hozamában akár a 2022-es mélypont is megismétlődhet” – figyelmeztetett Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője, hozzátéve: akkor több mint a termés fele elveszett, és most is hasonló visszaesés fenyegethet.

Régiós szinten valamelyest jobb a helyzet, Lengyelországban, Romániában pozitívan érintette a termést az időjárás, utóbbi országban például az őszi vetésű gabonák esetében rekordmennyiséget jósolnak. Csehországban, Ausztriában és Szlovákiában május hónapban sok csapadék esett, ami javította a talajnedvességet – szemben hazánkkal. Az őszi vetésű gabonák esetében így az ötéves átlaghozam környékét jelezték előre, ugyanakkor a tavaszi, nyári növények esetében a hozamok náluk is várhatóan elmaradnak az ötéves átlagtól, mintegy 5 százalékkal. Kelet-Szlovéniában a talaj felső rétegei szárazak, így ott is csökkentették az őszi vetésű növények hozamvárakozásait, Horvátországban kicsivel az ötéves átlag felett jósolják a terméshozamot.

A súlyosbodó helyzet alkalmazkodást követel meg

Az agrárszakember kiemelte, hogy a helyzet nem egyedi, hanem a klímaváltozás egyre gyakoribb és szélsőségesebb hatásának tudható be. „Nem lehet tovább halogatni a hazai agrárium szerkezetének átalakítását. Olyan talajművelési, vízmegtartó és precíziós gazdálkodási megoldásokat kell elterjeszteni, amelyekkel a szélsőséges években is csökkenthető a károsodás mértéke” – hangsúlyozta.

Nemcsak a növénytermesztés, de az állattenyésztés technológiái is modernizációt igényelnek, különösen a hőstressz és a járványok megelőzése érdekében. Emellett az élelmiszeriparban is szükség van a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelésére, hogy Magyarország ne csupán alapanyag-exportőr legyen, hanem stabilabb, nagyobb hozzáadott értékű termelést tudjon felmutatni. Ez által egy nagyobb profittartalmú iparággá nője ki magát, amivel növeli pénzügyi ellenállóképességét is egy-egy nehéz évre vonatkozóan. Ezt segítik elő a Közös Agrárpolitika (KAP) 2-es pilléres beruházásai is, kamattámogatott konstrukciókkal. Július hónapban várható a kisállattartó-telep pályázaton a támogatói okiratok érkezése, amelyet a nagy élelmiszeripari pályázatok döntései követnek majd.

„A következő 5-10 évben fel kell készülni arra, hogy gyakorlatilag minden második vagy harmadik évben valamilyen szélsőséges időjárási, járványügyi vagy piaci sokk érheti az agráriumot. Ezt nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni. A K&H készen áll arra, hogy finanszírozással, szakmai támogatással és innovációval segítse azokat az agrárvállalkozásokat, amelyek a hosszú távú fenntarthatóságot és alkalmazkodást helyezik előtérbe. De a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni, ezért támogatjuk a jövő agrárszakembereinek képzését is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunk révén, amelynek pont az a célja, hogy a fiatal mezőgazdászok innovatív ötleteivel segítse a magyar mezőgazdaság megújulását” – tette hozzá a szakember.

Várhatóan 2025-ben is kihívásokkal teli évre számíthat a magyar mezőgazdaság. Noha az 50 év óta először megjelenő, elsősorban a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás járványt, úgy tűnik, hogy sikerült megfékeznie a járványügyi szakembereknek, de számolni kell azzal, hogy ez vírus a jövőben is velünk maradhat. Így kiemelten fontos, hogy a telepek biológiai biztonságát erősítsük. Ami a növénytermesztési ágazatot illeti, ott továbbra is komoly kockázatot jelent az aszály és ezzel együtt a talajvíz hiánya.

A kihívások ellenére is növekvő hozam

Egyre súlyosabb problémát jelent a talajvíz hiánya, ez leginkább az alföldi, tiszántúli-régiót érinti. Az aszály kockázatok növekedése ellenére, a kukorica vetésterülete 2025-ben, a hivatalos adatok szerint továbbra is 800 ezer hektár felett maradhat Magyarországon.

„Az őszi vetésű növények esetében – az 5 éves átlaghoz képest – a hozamok kedvezően alakulnak EU belül. Így az EU-ban jó búza terméshozamra lehet számítani. Magyarországon az EU Bizottság előrejelzése szerint 5-6 t/ha búza hozamra lehet számítani, ami a 920 ezer hektár körüli területtel kalkulálva, éves szinten körülbelül 5,4 millió tonna termést jelenthet. A K&H az agrár szektor egyik legrégebbi és legnagyobb partnere: jelenleg több mint 11 ezer ágazati ügyféllel és 25 százalék feletti részesedéssel az agrárium finanszírozásában. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minden partnerünk számára egyedi, személyre szabott megoldást tudjunk kínálni, ezzel is hozzájárulva sikerükhöz és a fenntartható gazdasági növekedésükhöz” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

Csökkenő hitelek az agrárszektorban

A mezőgazdasági hitelek aránya a tavalyi évben közel egy százalékkal (-0,8%) csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripari hitelkihelyezések nominális értéken 0,9 százalékos emelkedést produkáltak, vagyis egyelőre inkább oldalaz a hitelállomány volumene. Ugyanakkor ez utóbbi ágazatban a hitelek reálértéke az elmúlt 5 évben mintegy százmilliárd forinttal csökkent, ami egyértelműen mutatja a beruházások elhalasztását, elmaradását. „Jó hír ugyanakkor, hogy a nem teljesítő hitelek aránya csökkent mindkét ágazatban: a mezőgazdaságnál a stabil 3,2 százalékról a tavalyi év végére már benézett 3 százalék alá, míg az élelmiszeriparban 7 százalékról 6,5 százalékra csökkent ez az arány” – tette hozzá a szakember.