A Deloitte harmadik negyedéves jelentése bemutatja, hol tart jelenleg a generatív mesterséges intelligencia elfogadása és alkalmazása, valamint, hogy a szervezeteknek milyen akadályokat kell leküzdeniük a nagyobb értékteremtés érdekében. A jelentés 14 országból 2770 vezető bevonásával készült. A válaszadók saját bevallásuk szerint különböző szintű generatív MI-szakértelemmel rendelkeznek, mindegyiküknek van mesterséges intelligenciával kapcsolatos tapasztalata, és minden résztvevő szervezet kísérletezik a technológiával, vagy már be is vezette.

A felmérés fő megállapítása az, hogy a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kritikus szakaszba ért: a válaszadók 67 százaléka növeli technológiába való befektetéseit. A transzformatív hatással kapcsolatos növekvő elvárások ellenére azonban az adatokkal kapcsolatos és skálázási kihívások, illetve a kockázatokkal összefüggő aggodalmak korlátozzák a lehetőségeket és mérséklik a vezetők lelkesedését.

Az izgalmat visszafogja a realitás

A vezetők továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a generatív mesterséges intelligencia iránt, de az újdonság varázsa kezd halványulni. Az érdeklődés még mindig „magas” vagy „nagyon magas” a felsővezetők (63%) és cégvezetők (53%) körében, de ezek az arányok a 2024-es első negyedéves felmérés óta csökkentek. Bár a cél a legnagyobb értékteremtési potenciállal rendelkező Gen AI projektek kiválasztása és gyors skálázása, sok erőfeszítés még mindig a kísérleti fázisban vagy próbaüzem szakaszában van: a válaszadók nagy többsége (68%) szerint a szervezetük a kísérleteik legfeljebb 30 százalékát vitte át teljes mértékben élesüzemi környezetbe.

Az MI-technológia bevezetése kapcsán az adatkezelés központi kérdéssé vált: a szervezetek 75 százaléka növeli adatkezelési beruházásait. A skálázással kapcsolatban azonban előre nem látható akadályok merültek fel: az adatokkal kapcsolatos problémák miatt a megkérdezettek 55 százaléka kerüli a technológia bizonyos felhasználási eseteit. Az adathiány megoldása kulcsfontosságú a technológia-specifikus adatarchitektúrák kialakításához. Ennek érdekében a szervezetek fejlesztik az adatbiztonságot (54%), az adatminőséget (48%), valamint frissítik az adatkezelési keretrendszereket, vagy új adatmenedzsment irányelveket dolgoznak ki (45%).

„A generatív mesterséges intelligencia valódi értékét a vezetők akkor tudják kihasználni, ha azt mélyen beépítik az üzleti folyamatokba. Kutatásunk azt mutatja, hogy a generatív MI legfőbb előnyei túlmutatnak a hatékonyság és a termelékenység javításán vagy a költségcsökkentésen: a válaszadók több mint fele említette a fokozott innovációt, a jobb termékeket és szolgáltatásokat, a jobb ügyfélkapcsolatokat és más értékeket. Az értékforrások sokfélesége is mutatja ennek a transzformatív technológiának a sokoldalúságát és a benne rejlő hatalmas potenciált” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető MI szakértője.

Bizalmi kihívások és a változó szabályozási környezet

Bár a válaszadók elismerték, hogy a technológia kockázatainak kezelése kulcsfontosságú, a sikeres bevezetés négy legnagyobb akadálya közül három a kockázatokkal kapcsolatos, beleértve a szabályozási megfeleléssel kapcsolatos aggodalmakat (36%), a kockázatok kezelésének nehézségeit (30%) és az irányítási modell hiányát (29%). A generatív mesterséges intelligencia által okozott kockázatok – mint a modellek torzítása, hallucinációk, adatvédelmi kérdések és új támadási felületek – komoly aggodalmat jelentenek. A bizalom építése érdekében a szervezetek új védelmi mechanizmusokat alakítanak ki. Ilyenek például az irányítási keretrendszerek (51%), a szabályozási követelmények nyomon követése (49%) és a fokozott belső ellenőrzések (43%).

Bizonyíték kell a technológia értékére

Miközben a szervezetek fokozatosan túllépnek a kísérleti szakaszon, 41 százalékuk nehezen méri a technológiával kapcsolatos projektek hatásait. Mindössze 16 százalék készít rendszeres jelentést a pénzügyi vezetők számára a technológia által teremtett értékről. Az érték bizonyítása érdekében a szervezetek 48 százaléka konkrét teljesítménymutatókat használ az értékeléshez. Bizonyíték szükséges a technológia értékére. A Deloitte harmadik negyedéves generatív mesterséges intelligencia jelentése itt érhető el:

www2.deloitte.com/content/dam/Deloitte/us/Documents/consulting/us-state-of-gen-ai-q3.pdf

Az emberiséget régóta foglalkoztatják az automatizációban rejlő lehetőségek, a robotika, és így az igazi mesterséges intelligencia (MI) megalkotása. Az utóbbi időben különös aktualitással bír a téma, hiszen 2022 novemberében többéves kutató és fejlesztőmunka eredményeként berobbant a köztudatba a ChatGPT, az eddigi legfejlettebb chatbot legújabb változata. Nem egy klasszikus értelemben vett keresőmotorról van szó, hanem egy olyan technológiáról, ami képes a visszajelzéseket ideiglenesen elraktározni, így gyakorlatilag a dialógus idejére betanítható, konzisztensen kommunikál a felhasználóval. Alkalmas valósághű szövegalkotásra, beleértve versek, novellák, dalszövegek írását is. Ezenfelül felkérhetjük programozásra, de egy egyetemi felvételi dolgozat elkészítésében is gyakran megállja a helyét.

Az már ma is vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia komoly alkotómunkára képes számos területen, ami jogosan felveti a kérdést: kit tekintünk e művek megalkotójának, az így létrehozott művekhez fűződnek-e szerzői jogok, és ha igen, azok kiket illetnek?

Milyen területeken alkot az MI?

„A zeneszerzés az egyik legeredményesebb területe a mesterséges intelligenciának. Az algoritmusok a zeneipar szinte minden szegmensében megjelentek, az alkalmazott intelligens technológiák előnye, hogy hatékony társai a komponistáknak, pillanatok alatt új zenei ötleteket és motívumokat tudnak generálni. Az általuk megtanult tekintélyes mennyiségű adatok feldolgozása és szintetizálása által, eddig akár korábban nem felismerhető, új és eredeti hanganyagot állít elő” – mondta Dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

Az alkalmazások ellenzői körében a legsúlyosabb érv, hogy a művészet lényege, az alkotó személye elveszik. Emellett az is gyakorta megjelenik, hogy bárki előtanulmányok nélkül is képes „zenét létrehozni”, ami a tanulásba, gyakorlásba, emberi kreativitásba vetett hitet erőteljesen gyengíti.

Ugyanakkor számos művész alkotótársnak tekinti a mesterséges intelligenciát. David Bowie korai kísérletei is erre szolgáltatnak példát, vagy említhető még Taryn Southern előadó projektje, aki „I AM AI” címmel önálló albumot jelentetett meg.

2016-ban világszenzációként hatott, amikor egy sosem látott „Rembrandt-kép” járta be a nemzetközi sajtót, melyet egy MI alkotott a „Next Rembrandt” projekt keretein belül.

A mesterséges intelligencia nemcsak a művészetek terén, de az iparjogvédelem területén is képes olyan önálló teljesítmények elérésére, ami innovációnak tekinthető. Erre példa a DABUS két találmánya, a figyelemfelkeltően villogó jelzőfény, illetve egy „fraktálgeometrián alapuló” üdítős doboz. E két találmány azért is érdekes, mert a mesterséges intelligencia részére a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália is megadta a szabadalmi jogokat, azonban az európai és az amerikai szabadalmi hivatalok elutasították azt.

De mégis kit illet a szerzői jog?

„Először is azt kell meghatároznunk, hogy melyek azok az alkotói eredmények, amiket szerzői jogi védelem illet meg. A szerzői jog részesíti védelemben az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint – az ún. kapcsolódó jogok révén – a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján a szerzői jogi védelem az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat, ún. műveket illeti meg elsősorban (pl. szépirodalmi művek, zeneművek, filmalkotások, festés, szobrászat útján létrejött alkotások), de védelmet biztosít olyan műtípusok esetében is, mint a szoftverek, illetve az adatbázisok” – magyarázza dr. Albert Lili, a Deloitte Legal adatvédelmi csoportjának szakértője. A szerzői jogi törvény kimondja továbbá, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Korunk információs társadalma azonban sokszor állítja kihívás elé a jogalkalmazókat, ehhez nyújt segítséget az Európai Parlament és Tanács 2001/29/EK irányelve (az INFOSOC irányelv), illetve az Európai Unió Bíróságának („EUB”) határozatai. Jelentős döntés született például az Infopaq ügyben, amely kimondja, hogy a számítógépi programok, az adatbázisok vagy a fényképek kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha eredetiek abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotásainak tekintendők. A Painer-ügyben szintén jelentős megállapítást tett az EUB a szerzőség kérdéseben, amikor kimondta, hogy a szerző kifejezi a mű létrehozatala során a saját kreatív képességeit azáltal, hogy szabad és kreatív döntéseket hozott, illetve, hogy a portréfotó szerzője „személyes színezetet” ad a létrehozott műnek.

A fenti döntések egyértelműsítik, hogy a szerzői jogi oltalomhoz szükséges az emberi közreműködés („szerző szellemi tevékenységéből fakadó”). Ahol e tényező fennáll, és az egyéni, eredeti jelleg egyébként nem kérdéses, azon művek szerzői jogi védelem alá esnek; ahol ez hiányzik, az így létrejött alkotást szerzői jogi védelem nem illeti meg. Az is egyértelmű, hogy a vázolt kritériumrendszert jelenleg csak ember tudja teljesíteni, tehát a szerzői jogok csak természetes személyt illethetnek meg. Így vizsgálandó az algoritmus szerepe, hogy az csupán a megvalósítási folyamat eszköze volt-e, és amennyiben igen, úgy az alkalmazó embert, illetve a létrejött művet a szerzői jogi védelem megilleti.

Más a helyzet például egy zenei album esetében, ahol az algoritmus által létrehozott darabokat az ember csupán megválogatja, minősíti, lejátszási sorrendet szerkeszt. Itt az ember kreatív képességei kevéssé érvényesülnek az alkotás során, hiszen a „mű” szerzője nem ő volt és a személyes jelleget is kevéssé lehet tetten érni, ugyanakkor használta „kreatív képességeit”, „szabad és kreatív döntéseket hozott” szerkesztői munkája során. így a szerzői jogok megillethetik és az elkészült mű is – az emberi szellemi tevékenységre tekintettel – oltalom alá eshet.

Fentiekből levezethető, hogy szerzői oltalom azon alkotásokat nem illet meg, ahol az ember szerepe nem kimutatható, ahol az MI teljesen önállóan alkot. Ilyen esetben sem védtelen azonban a létrejött alkotás, a szomszédos jogok védelme kínálhat megoldást a problémákra, de csak olyan országokban, ahol ez a jogintézmény létezik.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a programozó a szerzői jog tulajdonosa, hiszen a mesterséges intelligenciát ember hozta létre. Igen ám, azonban az MI sok esetben túlmutathat azon, ami tradicionális szoftverfejlesztési paradigma alatt érthető. Az MI képes lehet öntanulásra, önálló döntéshozatalra és önfejlesztésre, így a programozó által definiált határokon is könnyen túlhaladhat.

Változhat a szabályozás is

Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a jogi szabályozás nem statikus, idővel változik, és annak értelmezését és alkalmazását a bírói gyakorlat alakítja. A felvázolt problémák felvetik a jogi szabályozás aktualizálásának szükségszerűségét is, ezért érdemes nyomon követni a szerzői jogi szabályozási rezsim uniós és nemzeti változásait. Ugyanakkor nemcsak a szellemi tulajdonjog területén hoz majd jelentős változásokat az MI elterjedése, számos adatvédelmi problémát is felvet, illetve folyamatban van az ún. AI Act elfogadása is uniós szinten, amely további megfelelési kötelezettségeket állapít meg.

Fotó: Possessed Photography/unsplash.com

A jelentés a Bonafarm Csoporthoz tartozó vállalat elmúlt évekbeli – különös tekintettel a 2020-as évre – környezetvédelmi és társadalmi törekvéseit, valamint fenntarthatósági stratégiájának keretében megfogalmazott, 2025-ig kitűzött céljait mutatja be. A kiadvány a Nemzetközi Jelentéstételi Alapelvek (GRI Core) előírásainak megfelelően készült, eleget téve annak magas szintű elvárásainak.

A vállalat első jelentésével pályázott a Deloitte Magyarország Zöld Béka Díjára is, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál hazánkban. A beérkezett pályázatokat egy független, hazai szakértőkből álló zsűri bírálta el.

„Nagyon büszkék vagyunk a >Legjobb első jelentés< kategóriában elnyert Zöld Béka Díjra! Ez egyértelműen megerősít minket abban, hogy jó útra léptünk rá, és ezen kell tovább haladnunk. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható fejlődés elvei mellett, és szervesen beépítjük azokat a mindennapi üzleti gondolkodásunkba, működésünkbe, hogy gazdasági céljainkat a társadalommal és a természettel összhangban érhessük el. Konstruktívan szeretnénk hozzájárulni a fenntarthatóbb világ felé vezető változásfolyamatokhoz, és úgy kívánjuk tejtermékeinket előállítani, hogy közben mindent, amit a természettől kölcsönbe kapunk, azt vissza is adjuk, hogy mindannyiunk számára biztosított legyen egy élhető jövő” – mondta el Gerbrant Redmer de Boer, a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója.

A Sole-Mizo Zrt. fenntarthatósági jelentése letölthető a www.mizo.hu/hu/tartalom/fenntarthatosagi-jelentes weboldalról.

A Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére. A közleményben kiemelték, hogy az ALTEO nem először szerepel a Zöld Béka díjazottak között, néhány évvel ezelőtt már megnyerte a legjobb első jelentést készítő vállalat díját.

Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke a közleményben méltatta, hogy az ALTEO egy tartalmas, összefüggéseiben is jól értelmezhető, a célok és az elért eredmények viszonyát transzparensen bemutató integrált jelentésével nyerte el a díjat.

A Mizo első ízben készített jelentése pedig szintén kimagasló minőségű, átlátható és egyértelmű. A cég a hatásait a teljes értékláncon keresztül vizsgálja az érintettek bevonásával, nagy figyelmet fordítva az adatok, pozitív és negatív hatások szemléletes bemutatására is – értékelte Márta Irén a közleményben.

ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója a közleményben kifejtette, „amellett, hogy folyamatosan növeljük a megújuló energia és a nagy hatásfokú földgázos erőműveink részarányát, K+F+I projektjeinkkel, köztük a megújulók támogatását szolgáló akkumulátortelepekkel is a jövő energiamixét igyekszünk megvalósítani”. Hozzátette, a cég a fenntartható megoldások kiépítése, üzemeltetése és karbantartása mellett a mindennapokban is egyre többet tesz azért, hogy működését mindinkább környezetbaráttá tegye.

A Sole-Mizo ismertette, már több éve dolgozik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kialakításán, ennek egyik mérföldköve az első fenntarthatósági jelentés kiadása.
A Deloitte megjegyezte, az ESG (fenntarthatósági) -jelentéstétel egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, részben szabályozói, részben pedig beszállítói nyomásra.

Fotó: Vlad Hilitanu/unsplash.com

Az online tartalomfogyasztás eddig is felívelő tendenciát mutatott, legyen szó filmnézésről, zenei szolgáltatásokról vagy videójátékról. A pandémia elmúlt, kihívásokkal teli időszakában a digitális média sokaknak az elsődleges szórakozási, információmegosztási és kapcsolattartási platformjává vált. Ezzel párhuzamosan rohamosan nő a kínálat is, ami élesíti a piaci versenyt, miközben a fogyasztói igények fokozódnak.

1. Növekvő kereslet a digitális médiatartalmak iránt

Nemcsak az előfizetők, hanem az egy főre jutó szolgáltatások száma is fokozatos, globális szintű növekedést mutat, és ennek további emelkedése várható a következő években. Az egyesült államokbeli fogyasztók 84%-a rendelkezik már valamilyen videó streaming előfizetéssel, egy átlagos fogyasztó pedig párhuzamosan négy szolgáltatást vesz igénybe. A válaszadók 82%-a jelezte, hogy használ valamilyen zenei szolgáltatást, ők jellemzően egyszerre kettőre is előfizetnek. Bár a rendszeres videójáték-előfizetők aránya még csak 45%, számuk dinamikusan nő, és átlagosan már ők is három előfizetést tudhatnak magukénak.

2. Már az idősebb generáció is egyre több médiatartalmat fogyaszt interneten keresztül

Ma már nemcsak a fiatalok, de az idősebb generáció is egyre komfortosabban mozog az online térben. Egyre több digitális tartalmat fogyaszt napi szinten, ezért a hagyományos televíziózás – bár valószínűleg még sokáig velünk marad – fokozatosan veszíti el a szerepét. Az idősebbek azok, akik még elsősorban TV- és filmnézésre használják az online szolgáltatásokat, míg a fiatalabb generáció inkább zenehallgatásra, videójátékra, illetve közösségi média használatára veszi igénybe.

3. Egyre magasabb a fizetési hajlandóság a prémium szolgáltatásokért, azon belül is főként a magas minőségű tartalmakat részesítik előnyben

A kínálat növekedése és az álhírek terjedése egyre több fogyasztót terel a magas színvonalú videó- és audiótartalmak, valamint a megbízható forrásból származó információk irányába. Ezekért a tartalmakért egyre nagyobb arányban hajlandóak fizetni is, főként, ha biztonságos és kényelmes megoldásokról van szó.

4. A fogyasztói kereslet mellett a kínálat is folyamatosan növekszik

Nem csupán az over-the-top (OTT)[1] szolgáltatók piacra lépése és ütemes piaci terjeszkedése, de a TMT (technológia, média és telekommunikáció) iparág régebb óta jelen lévő szereplőinek vertikális terjeszkedése is fokozza a piaci versenyt.

„Ma már számos hagyományosan technológiai (például Amazon, Apple), valamint telekommunikációs cég is egyre aktívabb tartalomgyártás, illetve videóstreaming területén. A tartalom és a minőség fejlesztéséhez a jövőben várhatóan a stratégiai felvásárlásokra és fúziókra is sor kerülhet, ahogy azt az AT&T esetében már láthattuk, amely a Time Warner eszközeit integrálta saját médiakínálatába 2018-ban, beleértve az HBO-t is” – mondta el Hosszu Gábor, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

5. A megnövekedett kereslet és az ezzel párhuzamosan növekvő választék miatt nőnek a fogyasztók elvárásai is

„A kínálattal párhuzamosan nőnek a fogyasztói elvárások is. A felhasználók ma már a jó minőségű, testre szabható, mégis egyszerűen kezelhető megoldásokat preferálják. Ezen belül kiemelten fontos számukra, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadozásmentes legyen az otthonaikban ugyanúgy, mint útközben” – véli Márton Alexandra, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior tanácsadója.

A kérdőívet kitöltők 75%-a szintén kifejezte igényét egy aggregált platform iránt, ahol több szolgáltatónál történő előfizetés helyett egy helyen férhetnek hozzá a tartalmakhoz. A fiatalabb generáció körében az interaktivitás és a közösségi felhasználói élmény biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír.

6. A márkahűség egyre kevésbé meghatározó

A kínálat növekedésének következtében az előfizetők egyre könnyebben váltanak szolgáltatót. Az ehhez vezető leggyakoribb okok között az áremelkedést, a kedvenc tartalmuk eltávolítását, valamint egy versenytársnál megjelenő új tartalom felkerülését jelölték meg. A távozás azonban – különösen a fiatalabb generációhoz tartozók esetében – nem feltétlenül végleges, gyakran térnek vissza ugyanahhoz a szolgáltatóhoz, ha számukra érdekes tartalom jelenik meg ott. A felmérésben résztvevők 25%-a jelezte, hogy iratkoztak már vissza egy adott szolgáltatásra egy éven belül.

7. A célzott hirdetések nagy mértékben növelhetik a reklámozás hatékonyságát

A célzott hirdetések[2] fellendülése egy új bevételi modell, a hirdetés alapú streamelés, azaz az AVOD[3] elterjedését hozhatja magával. Bár már több ázsiai és észak-amerikai országban használt megoldásról van szó, a benne rejlő lehetőségek még többnyire kiaknázatlanok. A nagy fogyasztói érdeklődés ellenére a legtöbb európai országban még nem terjedt el.

8. A megfelelő adatbiztonság kiemelt szerepet kap

Miközben a legtöbb felhasználó szívesebben látna személyre szabott, számára releváns hirdetést, addig csupán 40%-uk nyilatkozta, hogy ennek érdekében hajlandó lenne több személyes információt is megadni magáról. Sőt, az egyesült államokbeli fogyasztók 73%-a aggódik kifejezetten személyes adatai online megosztása, valamint a személyazonosság ellopásának veszélye miatt. Mindez arra mutat, hogy az adathasználattal kapcsolatos átláthatóságnak és védelemnek nagyobb hangsúlyt kell kapnia a jövőben.

Kulcsfontosságú az új technológiai megoldások követése és a fogyasztói igényekre való gyors reagálás

A technológiai fejlődés, az új szolgáltatások, a változó bevételi modellek és a növekvő fogyasztói igények dinamikus átalakulásokhoz és növekvő piaci versenyhez vezetnek a médiapiacon. Ez az M&E vállalatok számára számos kihívást tartogat: versenyképességük tartós megőrzéséhez elengedhetetlen a piaci változások állandó figyelemmel követése és a hozzájuk való alkalmazkodás.

„Kulcsfontosságú a felhasználói igények mélyebb megértése, és ennek érdekében időt és erőforrást kell fordítaniuk az egyes generációk szórakozási szokásainak megismerésére. Muszáj befektetniük a megfelelő adatelemzési technológiákba, hogy személyre szabott szórakozási és hirdetési lehetőségeket nyújthassanak, miközben figyelemmel vannak a fogyasztók adatvédelem és -biztonság iránti igényeire” – mondta el Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

[1] OTT, azaz az over-the-top alatt olyan alternatív videó és audió tartalomszolgáltatásokat értünk, melyek szélessávú internet segítségével érhetőek el, függetlenül attól, hogy melyik internetszolgáltató ügyfelei vagyunk.

[2] Célzott marketingről beszélünk, ha a reklámpiaci szereplők hirdetéseiket a fogyasztói adatok felhasználásával tervezik, ezáltal hatékonyabban tudják maximalizálni a fogyasztói élményt. Ez egyfajta technológiai megoldás, amit a reklámok menedzselésére használnak több csatornán keresztül és olyan funkciókat tartalmaz, mint például elemzés vagy optimalizálás.

[3] Az AVOD, azaz az “advertising-based video-on-demand” platformok a tartalmaik alatt elhelyezett hirdetésekkel szereznek bevételt. A felhasználók számára általában ingyenesen elérhetők a tartalmak, de a reklámok elkerülése érdekében van lehetőség prémium szolgáltatás előfizetésére is. A legismertebb AVOD modellt használó szolgáltató a YouTube.

A Lidl Magyarország nagy hangsúlyt fektet arra, hogy minden területen felelős vállalatként működjön. Nap mint nap tesz a fenntartható fejlődésért, amely egyszerre szolgálja a vállalat hosszú távú értékteremtését és a jövő generációinak biztonságát. Ezirányú elkötelezettségét is jól jelzi, hogy – a hazai diszkontláncok közül elsőként – 2020 novemberében az áruházlánc kiadta első magyarországi Fenntarthatósági Jelentését, amiben a 2018/2019-es gazdasági évekre vonatkozóan mutatja be fenntarthatósági teljesítményét. Ezzel a rendkívül komplex, a felelős üzleti működést bemutató Jelentéssel pályázta meg az áruházlánc az idei Zöld Béka Díjat, amelyen a 13 tagú, független szakmai zsűri elismerését egyöntetűen elnyerte.

„A Lidl első alkalommal készített jelentése kiemelkedően jól strukturált, széles körű, a vállalat minden működési területére (üzletek, logisztikai központok, központi irodaház) és helyszínére kiterjedt. A jelentés tartalmát a 2019-ben elvégzett lényegességi felmérésük eredményei és a Lidl Felelősségi Modell (LRM) alapján, a GRI Standards iránymutatásai szerint elkészítette. Stratégiája 5 pilléren alapszik, mely konkrét és érthető. A mérőszámok egyértelműek, bázisértékkel, folyamatos értékeléssel, a teljesítésükre kitűzött határidőkkel. Környezeti és társadalmi hatásait is bemutatja a Fenntartható Fejlődési Célokhoz (SDG-k) történő hozzájárulásukat ismertetve” – értékelte a díjazott jelentést Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke.

Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője az elnyert díj kapcsán elmondta: „A Lidl Magyarország a fenntarthatóságot a teljes értéklánc mentén értelmezi, az alapanyagok megtermelésétől a vásárlókkal való kapcsolatig. Kiemelten fontosnak tartjuk a fenntartható alapanyagbeszerzést, a magyar beszállítók támogatását, a műanyaghasználat csökkentését, felelős munkáltatóként a folyamatos bérfejlesztést. Törekszünk az egészséges, fenntartható és hazai forrásból származó termékkínálat bővítésére, segítjük a hátrányos helyzetű családokat. Büszkeség számunkra, hogy a fenntarthatósági céljainkat és eredményeinket bemutató első Jelentésünk szakmai körökben ilyen megtisztelő elismerésben részesült.”

A Lidl Magyarország első Fenntarthatósági Jelentése a vállalat honlapján érhető el. Az áruházlánc fenntarthatóság növeléséért tett vállalásai, intézkedései és programjai Fenntarthatóság aloldalon követhetőek nyomon.

„A kilépés jellegétől függetlenül a jelenleg hatályos kettős jövedelemadóztatás elkerüléséről szóló kétoldalú egyezmények továbbra is érvényesek és alkalmazandóak maradnak. Az egyezmények rendelkezései – így a Magyarország és az Egyesült Királyság között a jövedelemadókat érintő kettős adózás elleni egyezmény rendelkezései is – egy viszonylag kiszámítható keretet biztosítanak az egyezmény által lefedett területeken. Továbbá, az Egyesült Királyságban letelepedett társaságok magyarországi tőkebefektetéseiből, illetve az egyéb formában Magyarországról származó jövedelmeinek magyar adóterhelése sem változik” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország nemzetközi adócsoportjának vezetője.

Ugyanakkor a határokon átnyúló társasági jogi egyesülések tekintetében a Brexit utáni jogkörnyezetre vonatkozóan egyelőre még bizonytalan, hogy milyen átmeneti rendelkezéseket vezet majd be akár a kilépési megállapodás, akár az Európai Unió irányelvek formájában. „Külön átmeneti megállapodás hiányában nem lesznek közvetlenül alkalmazhatóak az EU irányelvek, illetve azok nemzeti megfelelői, amelyek célja az EU-n belüli átalakulások egységes jogi és adózási megítélése. Ennek megfelelően a Magyarországot és az Egyesült Királyságot érintő határon átnyúló egyesülések esetében kérdésessé válhat az ilyen egyesülések jogi megvalósíthatósága, illetve megszűnhet a társasági adóról szóló törvény által meghatározott kedvezményezett átalakulások adósemleges kezelésének lehetősége is” – tette hozzá Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere.

A Brexit várhatóan érinteni fogja a magyarországi székhelyű társaságok brit fióktelepeinek, valamint a brit társaságok magyarországi fióktelepeinek a működését is. Magyarország esetében például jelenleg csak az EU-s székhelyű társaságok fióktelepei mentesülnek automatikusan a magyarországi beszámolójukra vonatkozó közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettség alól. A Brexit után egy brit társaság fióktelepe már csak akkor mentesülhet ezen kötelezettségek alól, ha az Egyesült Királyságban érvényes letétbe helyezési, közzétételi és könyvvizsgálati kötelezettségek továbbra is összhangban lesznek az EU vonatkozó előírásaival.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvény (Aktv.) két kötelezettséget, a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő a CBCR-rel összefüggésben az érintett magyarországi vállalkozások számára.

A bejelentési kötelezettség keretében az üzleti év végéig értesíteni kell az adóhatóságot a megfelelő nyomtatvány elektronikus benyújtásával arról, hogy a csoporton belül mely tagvállalat készíti el a CBCR-t és nyújtja majd be azt a helyi adóhatósághoz. Az adatszolgáltatási kötelezettség pedig magának a riportnak a benyújtását jelenti a kapcsolódó elektronikus nyomtatványon.

„Az érintett multinacionális vállalatcsoportok magyarországi leányvállalatai akkor is kötelesek lehetnek az adatszolgáltatásra, ha a CBCR-t egyébként a csoport végső anyavállalata az adóügyi illetősége szerinti államban elkészíti és benyújtja. Ez például abban az esetben fordulhat elő, ha az érintett állam és Magyarország között nincs érvényes információcsere-megállapodás az érintett időszakban. Számos magyarországi vállalkozás vált ezért adatszolgáltatásra kötelezetté az Egyesült Államokkal való megállapodás hiánya miatt, ez a kötelezettség azonban most a megállapodás aláírása következtében elhárulni látszik” – mondta el Póczak Ferenc, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.

Az adóhatóság köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, hogy Magyarországnak az Európai Unión kívül mely államokkal van hatályos információcsere-megállapodása, illetve esetlegesen mely államokkal áll fenn az információcserét megakadályozó rendszerhiba, utóbbi esetben is adatszolgáltatásra kötelezetté válhat a magyarországi leányvállalat.

„Jelenleg Magyarországnak az adóhatóság nyilvánosan elérhető tájékoztatása szerint az EU-n kívül 28 állammal van érvényben információcsere-megállapodása, várhatóan ez fog kiegészülni hamarosan az Egyesült Államokkal.  Az érintett országok között azonban továbbra sem szerepelnek olyan nagy országok, mint például Kína, ami szintén számos magyarországi vállalkozásnál eredményezhet adatszolgáltatási köztelezettséget” – mondta el Helybély Judit, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója. Az USA és Magyarország közötti információcsere-megállapodás létrejöttével, bár az adatszolgáltatási kötelezettség alól mentesülhetnek az érintett magyarországi vállalkozások, szükséges lehet azonban a korábban tett bejelentéseket felülvizsgálni és a bejelentés tartalmát megfelelően módosítani a változásoknak megfelelően, a kapcsolódó nyomtatvány ismételt benyújtásával.

A bejelentés módosítására azért lehet szükség, mert a 2016. és 2017. évekre vonatkozó nyilatkozatokat már a 2017. üzleti év végéig szükséges volt benyújtani, ebben az időpontban azonban még nem volt ismert az információcsere-megállapodás ténye az USA és Magyarország között. Az Aktv. előírja, hogy a bejelentett adatokban bekövetkező változást 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnál. A bejelentési kötelezettség megfelelő teljesítésére azért is érdemes fokozottan ügyelni, mert az Aktv. 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását helyezi kilátásba mind az adatszolgáltatási kötelezettség, mind a bejelentési kötelezettség elmulasztásának, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítésének esetére.