„Izgalmas kihívás a nemzetközi irodák viszonylagos védettségéből kilépni és az egyik legnagyobb magyar irodában folytatni a karrieremet. Úgy érzem a Jalsovszkynál minden adott – ideértve a stratégiai gondolkodást, a dinamikus és fiatalos látásmódot és a kiváló szakmai közeget – hogy egy sikertörténetet tudjunk együtt építeni” – nyilatkozta Boross Ádám a váltásról.

Ádám munkáját két tapasztalt és a banki és finanszírozási piacon jól ismert szenior ügyvéd, Gere István és Zsibrita Boglárka fogja segíteni. „Úgy érzem, egy nagyon ütőképes banki és finanszírozási csapatot sikerült összehoznunk. Ez lehetőséget ad számunkra, hogy – a korábbiaktól eltérően – ne csupán szűken véve, a hazai finanszírozási piacra koncentráljunk, hanem szerepet vállaljunk pénzügyi szabályozási kérdésekben, valamint bekapcsolódjunk a nemzetközi finanszírozási ügyletek körforgásába is.” – értékelte a lépést Jalsovszky Pál, az iroda vezetője.

Az Európai Parlament 2019 novemberében fogadta el az Omnibusz Irányelvet, amely jelentősen erősítette a közösségi fogyasztóvédelmi szabályozást. Az irányelvet átültető hazai jogszabályok idén májustól 28-ától hatályosak, módosul többek között a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló kormányrendelet, és a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Az új rendelkezések értelmezéséhez és a hagyományos fogyasztóvédelmi szabályok digitális környezetben való alkalmazásához nyújtanak támpontot az Európai Bizottság legújabb fogyasztóvédelmi tárgyú közleményei, amelyek számos új fogalmat is bevezetnek. A Deloitte Legal Ügyvédi Iroda szakértői a legfontosabb változásokat foglalták össze.

Az online tér átláthatósága

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó szabályozás nem csak a hagyományos értelemben vett árukra és szolgáltatásokra terjed ki, hanem a digitális szolgáltatásokra és digitális tartalmakra, így például az online közvetítőkre, közösségi médiára, online piacokra és alkalmazásboltokra, keresőprogramokra, összehasonlító eszközökre és a digitális ágazatban működő különböző kereskedőkre is.

Az Európai Bizottság kifejezetten felhívja arra a figyelmet, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemmel kapcsolatos szabályok olyan gyakorlatokra és termékekre is alkalmazandók, amelyek például algoritmusok, automatizált döntéshozatal és mesterséges intelligencia használatával járnak. Ilyenek például a nyomonkövetési és célzott technológiák alkalmazásával, az algoritmikus személyre szabásával, a dinamikus optimalizációval és a megosztott könyvelési technológiákkal járó értékesítési gyakorlatok. Éppen ezért a tisztességtelen gyakorlatok tilalmára vonatkozó iránymutatás egy jelentős része az online terek átláthatóságát növelő régi és új szabályokat értelmezi. Érdemes néhány olyan kéréskört kiemelni ezek közül, amelyek alapjaiban tehetik jobbá a fogyasztók szempontjából az online piacokat.

Magánszemély vagy kereskedő az eladó?

Számos online piac a harmadik fél kereskedők termékei mellett saját termékeket is kínál. Egyes piacterek csak professzionális harmadik fél eladóknak adnak teret, mások magánemberektől és szakemberektől származó vegyes ajánlatokat kínálnak. Az online vásárlások esetén azonban nagy jelentősége van annak, hogy az a személy, akitől az online platformon vásárló fogyasztó beszerzi a terméket, kereskedő-e vagy sem, mert ha az eladó nem kereskedő, akkor a vásárló nem élhet a fogyasztóvédelmi szabályokból eredő fogyasztói jogaival. Éppen ezért az új szabályozás értelmében az online piacok esetében mindig fel kell tüntetni, hogy az a fél, akitől a fogyasztó vásárol, kereskedő-e vagy sem. Az online piacok érdekében állhat arról is tájékoztatni a vásárlókat, hogy ki az a konkrét kereskedő, akitől a terméket a fogyasztó megveszi. Konkrét tájékoztatás hiányában ugyanis az online piactér azt a benyomást kelti, hogy ő a tényleges kereskedő, és így felelősséggel is fog tartozni a termékkel kapcsolatos kereskedői kötelezettségekért.

Fizetett reklám a találat?

Szintén alapvető, a fogyasztókat jelentősen védő új szabály az, hogy hogy az online kereskedőknek tájékoztatniuk kell a fogyasztókat arról, hogy ha keresést végeznek a honlapon, akkor a keresés eredményeként kihozott termékek rangsora hogyan alakult ki: mik voltak a rangsorolás fő paraméterei (pl. ár, távolság, fogyasztói értékelések stb.) és ezek hogyan befolyásolták a keresés eredményét.

„Ez azért fontos, mert a fogyasztók a legtöbb esetben elvárják, hogy a keresési eredmények semlegesek vagy organikusak legyenek, de nincsenek tisztában azzal, hogy a keresőmotorok a keresési eredmények között fizetett reklámot is szerepeltetnek, vagy javítják a termékek rangsorolását az érintett harmadik fél kereskedőktől kapott közvetlen vagy közvetett fizetést követően. A keresési eredmények megadásakor ezért kifejezetten fel kell tüntetni, ha a keresési eredmény fizetett hirdetést tartalmaz vagy a termékek keresési eredményei úgy alakultak ki, hogy a ragsorban előbbre került a fizetett rangsorolású termék” – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi vezetője.

Ez a követelmény a jelenlegi szabályokból is levezethető volt, és számos tagállami hatóság gyakorlatában születtek elmarasztaló határozatok a rangsorolás megtévesztése miatt. Az egyik legnagyobb nemzetközi szállásfoglaló oldal például több tagállami hatóság párhuzamos fellépésének eredményeként önként vállalt kötelezettséget korábbi rangsorolási gyakorlatának megváltoztatására és annak egyértelmű feltüntetésére, hogy az oldalon kihozott szállások rangsorát fizetés befolyásolja.

Nem torzíthatják a választást a hamis pozitív értékelések

Szintén az online terekkel kapcsolatosak azok a szabályok, amelyek a felhasználói értékelések kapcsán fogalmaznak meg szigorú elvárásokat. A kereskedők különböző technikákat alkalmaznak, hogy a platformokon növeljék a termékeik pozitív értékeléseinek és csökkentsék a negatív értékeléseknek a számát vagy jelentőségét. Ennek tipikus példája az, amikor a kereskedők termékeik értékesítésének fellendítése érdekében hamis pozitív értékeléseket tesznek közzé olyan szakosodott vállalatok bevonásával, amelyek a közösségi hálózatokon keresztül vagy más módon toboroznak tényleges fogyasztókat. Ezek a fogyasztók az online platformokon megvásárolják az adott kereskedők termékeit, és konkrét előnyökért cserébe ötcsillagos értékelést adnak. A hamis értékelések befolyásolhatják a termék rangsorolását és ezáltal láthatóságát a platformon, ha a platform keresési paraméterei figyelembe veszik az értékelési pontszámot. Az ilyen gyakorlatok torzítják a fogyasztók választási lehetőségeit. A fogyasztói értékelések közzététele kapcsán ezért úgy rendelkeznek az új szabályok, hogy a kereskedők csak akkor állíthatják, hogy a termék értékelését olyan fogyasztók nyújtották be, akik ténylegesen használták vagy megvásárolták a terméket, ha ezt a kereskedők előzetesen ellenőrizték pl. előzetes regisztrációval, a csalások kiszűrését segítő automatizmusok alkalmazásával vagy akár az értékelésekkel kapcsolatos panaszkezelési rendszer kialakításával.

„Nagyon fontos új változás, hogy a törvény most már kifejezetten nevesítve is kiemeli, hogy tilos a termékek népszerűsítése érdekében valótlan fogyasztói értékeléseket közzétenni akár úgy, hogy hamis értékeléseket publikálnak pl. lájkok vásárlásával, vagy úgy, hogy kiszűrik csak a pozitív értékeléseket” – mondta dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Manipuláció, sötét minták, influenszerek

A bizottsági közlemény részletesen foglalkozik az ún. adatalapú gyakorlatokkal is. A digitális környezet sajátossága a fogyasztókra vonatkozó nagy mennyiségű adat generálása, összegyűjtése és ellenőrzése, amely adatok mesterséges intelligencia és algoritmusok segítségével kereskedelmi célokra használható információkká alakíthatók. Ezen adatok segítségével a kereskedők könnyen betekintést kaphatnak a fogyasztók szociáldemográfiai, személyes vagy pszichológiai jellemzőibe és így személyre szabott meggyőzési gyakorlatokat tudnak kialakítani a fogyasztókkal szemben és folyamatosan tudják tesztelni a gyakorlatuk fogyasztókra gyakorolt hatását. Az adatalapú gyakorlatok használata kétélű: vezethet rendkívül meggyőző reklámhoz, de ugyanúgy lehet manipulatív és tisztességtelen gyakorlatok alapja is.

„A manipulatív gyakorlatoknak egy jelentősebb kategóriája az „sötét minták” alkalmazása. Ez a rejtélyes kifejezés a fogyasztók rosszindulatú befolyásolásának módjaira utal. Ide tartozhat például a honlapon a fontos információk vizuális eltakarása vagy a becsapós kérdések és kétértelmű nyelvezet használata. Ezek a gyakorlatok az információt érthetetlenné vagy kétértelművé teszik” – tette hozzá dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi vezetője.

Sötét mintának minősülhet számos olyan, kifejezetten az érzelmekre ható kereskedelmi trükk is, amellyel a kereskedő jelentős nyomást gyakorol a fogyasztóra, például, ha a kereskedő a fogyasztókat azzal sürgeti a vásárlásra, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig megvásárolható. A megtévesztő ingyenes próbák és az előfizetési csapdák alkalmazása szintén e körbe tartozhat. A bizottsági közlemény sötét mintaként említi azt az esetet is, amikor a szolgáltatók megnehezítik a hírlevélről való leiratkozást vagy leiratkozás esetén érzelmi nyomást gyakorolnak a felhasználókra.

Évtizedek óta ismert gyakorlat például az ún. „bait and switch”, amelyek keretében a kereskedők úgy kínálnak meghatározott áron termékeket, hogy közben elhallgatják, hogy nem tudják rendelkezésre bocsátani a terméket, majd nem veszik fel a megrendeléseket vagy elutasítják az észszerű időn belül történő szállítást azzal a szándékkal, hogy egy másik terméket népszerűsítsenek helyette.

Végül, az online tartalmakhoz kapcsolódik az influenszer marketing kérdése is. A Gazdasági Versenyhivatal számos ügyben marasztalt el véleményvezéreket amiatt, hogy nem tüntették fel, hogy bizonyos termékeket vagy szolgáltatásokat ellenszolgáltatás fejében tesznek közzé bejegyzéseikben. Azt, hogy az influenszereknek ez a burkolt reklámmal kapcsolatos tevékenysége tilos, most először magyarázza el részletesen uniós szintű jogforrás.

Fotó: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com

Bár önmagában nem tilos a gyermekek felé irányuló reklámok alkalmazása, bizonyos esetekben azok mégis jogsértővé válhatnak. 2008 óta van hatályban az a törvényi rendelkezés, amely tiltja, hogy a reklámok gyerekeket közvetlenül a termék megvételére szólítsák fel, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolják meg számukra a reklámozott árut, azaz nyaggassák őket. Ez egy ún. feketelistás tényállás, ami azt jelenti, hogy az ilyen típusú reklám automatikusan tiltott, annak fogyasztókra gyakorolt hatását nem kell elemezni. A Gazdasági Versenyhivatalnak 2009. óta öt ügye volt ebben a témakörben.

Meddig gyerek a gyerek?

Felmerülhet azonban, hogy ki minősül gyermekkorúnak? Mi van azokkal a fiatalokkal, például, akik már a saját zsebpénzüket költik és saját döntéseket hoznak? A feketelistás tényállás a „gyermekkorúak” kifejezést használja, Magyarországon pedig számos jogszabály különböző életkorhoz köti a gyermekkorúságot. Ezért a GVH a reklámtörvény alapján tette le a voksát arról, hogy a feketelistás tényállásnál hány éves korig értékeli gyermekkorúnak a fogyasztókat, ez pedig 14 éves kort írt elő.

Fontos azonban, hogy ha a hivatal nem a feketelistás tényállást alkalmazza, hanem valamely reklám egyéb tisztességtelen jellegét vizsgálja, akkor a 14 és 18 év közötti fiatalok is – sérülékenységükből fakadóan –kiemelt védelmet élveznek, ami magasabb bírságot vonhat maga után jogsértés megállapítása esetén.

Segíteni akarják a piacot

Ahogy más esetekben, a GVH eljárásai itt is jellemzően panasz vagy bejelentés alapján indulnak el. A versenyfelügyeleti eljárások bírság kiszabásával zárulhatnak, azonban a hivatalnak nem célja a piaci szereplők megfélemlítése, sem a gyermekreklámok betiltása. A GVH kifejezett szándéka az, hogy segítse a piaci szereplőket.  A hatóság által kiadott tájékoztató az eddigi eljárások tapasztalatai alapján egy előre látható iránymutatás-csomagot kínál a piaci szereplőknek, amiknek az ismeretében ők jogszerűen tudják kialakítani a kampányaikat és piaci gyakorlatukat. Ha egy bizonyos idő után a GVH azt tapasztalja, hogy ennek ellenére a szereplők nem változtatnak a magatartásukon, akkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy további eljárásokat indítson ebben a témakörben.

Mi alapján határozzák meg a bírság összegét és ki a felelős?

A jogszabály lehetővé teszi akár a teljes cégcsoport előző évi nettó árbevétele 10%-áig terjedő bírság kiszabását. A bírság összegénél a hivatal jellemzően egy adott kereskedelmi kommunikáció vagy reklám költségéből indul ki, de ha ez nem ad megfelelő viszonyítási alapot (például a jogsértés jellege folytán a kommunikációs költség irreleváns, vagy nincs érdemi kommunikációs költség), akkor a GVH a jogsértéssel realizált árbevételből vagy a jogsértéssel érintett termékekből származó bevételből kiindulva határozza meg az összeget. Ez a gyakorlat elég jó viszonyítási alapod ad a gyermekreklámokkal érintett cégeknek arra, hogy kiszámítsák, körülbelül mekkora bírság fenyegeti őket, ha nem felelnek meg a jogszabályoknak.

A törvény fő szabályként azt mondja ki, hogy minden olyan vállalkozás felelős lehet a jogsértésért, akinek az érintett termék értékesítése vagy eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. A jogszabály a felelősségi eseteket tovább részletezi, azonban egy TV reklámra lefordítva a törvényi előírásokat: a hirdetést megrendelő reklámozó felelőssége minden esetben megállapítható, de a reklámügynökség és a hirdetést közzé tévő tévécsatorna felelőssége is megállapítható adott esetben.

Éppen ezért fontos, hogy amennyiben a piaci szereplők szeretnének megfelelni a törvényi előírásoknak és szeretnének gondosan eljárni, akkor a GVH gyakorlata megfelelési erőfeszítésként elismeri, ha a reklámot előzetesen külső szakértő (pl. fogyasztóvédelemben jártas szervezet vagy ügyvéd) bevonásával véleményeztetik és a reklámot a jogi állásfoglalásnak megfelelően alakítják ki. Ez az előzetes megfelelési erőfeszítés egy esetleges versenyfelügyeleti eljárás esetén akár a bírság teljes mellőzését is megalapozhatja jogsértés megállapítása esetén is.

Egyre nagyobb fókuszban az online reklámok – a netes játékokban is

Egyre elterjedtebbek a gyermekeknek szóló online reklámok, így nem véletlen, hogy több európai fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja fokozottan ezeket a kommunikációkat. Például az angol versenyhivatal is vizsgált olyan gyerekeknek szóló ingyenes online applikációkat, melyekben a gyermekeknek felajánlják bizonyos kiegészítők vásárlását, hogy az adott játékban sikeresebbek vagy jobbak legyenek. Az angol versenyhivatal ebben az ügyben kimondta, hogy az adott esetben a gyermekek vásárlásra felhívása a már említett feketelistás tényállás alapján tilos.  A Norvég Fogyasztóvédelmi Hatóság nemrégiben ajánlást adott ki azzal kapcsolatban, hogy közösségi médiában hogyan kell gyerekeknek reklámozni.

Európai társaival együtt a GVH is határozottan figyel erre a területre, ez ugyanis része a gyermekreklámokon is túlmutató digitális fogyasztóvédelmi stratégiájának, melynek egyik célkitűzése ennek a területnek a rendezése. A GVH tehát kifejezett figyelmet fordít erre a jövőben.

Milyen gyermekreklámok tiltottak? Mik a GVH ajánlásai? Ki a felelős a reklám közzétételéért? Mekkora bírságot szabhat ki a GVH? Többek között ezekre a kérdésekről beszélgetett dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának ügyvédje a Gazdasági Versenyhivatal Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetőjével, dr. Zenisek Andreával, a Deloitte hatósági hírsorozatának legújabb epizódjában. A beszélgetést itt lehet meghallgatni.

 A szabvány különlegességét adja, hogy megalkotására azzal a nem titkolt céllal került sor, hogy a GDPR 42. cikke szerinti tanúsítvány létrehozásnak alapja legyen. Kialakítását egy adatvédelmi szakértőkből, adatvédelmi hatóságokból, információbiztonsági szakértőkből és iparági képviselőkből álló bizottság alakította ki, amely elősegítette, hogy a PIMS szabvány nem csupán a GDPR-on, de számos tagállami adatvédelmi jogszabályok ismeretén és információbiztonsági jó gyakorlatokon és sztenderdeken alapuljon.

„A PIMS tanúsítvány egyértelmű út a GDPR szerinti tanúsítási mechanizmusig, amely igazolni tudja mind az ügyfelek, mind a munkavállalók és egyéb harmadik személyek felé, hogy a tanúsítvánnyal rendelkező társaság a GDPR követelményeinek megfelelően működik. Érdemes tehát a PIMS tanúsítvány megszerzésére mielőbb felkészülni, mely éppúgy jelenthet védelmet, mint üzleti előnyt is a személyes adatokat kezelő vállalkozásoknak” – mondta Dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

A szabvány az ISO/IEC 27001 Információbiztonsági Irányítási Rendszer szabvánnyal már rendelkező vállalatok számára érhető el, a szükséges tanúsítási folyamatot követően. Olyan kézzelfogható gyakorlati iránymutatásokat, követelményeket és intézkedéseket fogalmaz meg, amelyek biztosításával elősegíthető egy gyakorlati szinten működő GDPR-nak megfelelő adatvédelmi rendszer kialakítása. Ez köszönhető annak is, hogy a GDPR alapelvi keretrendszerét konkrét kontrollokra és megoldásokra fordítja le. Ez a megoldás segíti a csoportszintű vállalkozásokat is abban, hogy egy globális adatvédelmi keretrendszert alakítsanak ki, helyi lokális szabályoknak való megfeleltetési lehetőséggel.

„Az ISO/IEC 27701 folyamatokat határoz meg és útmutatót ad a személyazonosító adatok védelmére. Mivel ez egy irányítási rendszer, meghatározza az adatvédelem folyamatos fejlesztésének folyamatait, amely különösen fontos egy olyan világban, ahol a technológiai fejlődés nem áll meg.” – mondta dr. Andreas Wolf, a szabványt kidolgozó ISO/IEC bizottság elnöke.

A szabvány további célja, hogy informatikai oldalról is iránymutatást adjon a szükséges technikai intézkedések bevezetésére. Az információbiztonságot magában foglaló fejezetek alapvetően az ISO 27001 „A” mellékletében definiált és az ISO 27002-ben kifejtett kontrollokból építkeznek, azonban azok alkalmazásán túl, további követelményeket fogalmaz meg.

„Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy számos technikai és megvalósíthatósági probléma merül fel az adatbiztonsági kontrollok technológiai bevezetése és működtetése során, pl. az adatok transzparens osztályozása, informatikai rendszerek jogosultságkezelése, a személyes adatokat tároló rendszerek naplózása és naplóelemzése, az adatszivárgás figyelése, vagy akár a tényleges adattörlési képesség megvalósítása. Véleményünk szerint a szabványt implementáló és a tanúsítványt megszerezni szándékozó szervezetek immáron ismerős struktúrában, egy tematikailag rendszerezett keretrendszer alapján lesznek képesek a technikai kontrollok kialakítására és bevezetésére a szabvány segítségével” – mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információbiztonsági szakértője.

Telekommunikációs cégek a célkeresztben

 Megdöbbentő nagyságú bírságokat szabott ki az elmúlt napokban a GVH fogyasztóvédelmi ügyekben: a Facebookot és két telekommunikációs társaságot összesen több mint négymilliárd forintra bírságolta.

A sorozat a Facebook elleni 1,2 md forintos bírsággal kezdődött. Ebben az ügyben a hatóság azt kifogásolta, hogy ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában. A hivatal ezt azért találta jogsértőnek, mert bár a felhasználóknak valóban nem kell díjat fizetniük a szolgáltatás igénybevételéért, de a közösségi portál használatának volt ellenértéke: a Facebook a felhasználók adatait, a felhasználói aktivitás során generált adatokat, információkat kezelte, azokat különböző módon hasznosította, „piacosította” marketing és egyéb célokra. A fogyasztó tehát azzal, hogy magáról (és akár ismerőseiről) adatokat adott meg a regisztrálás és a platform használata  során, valójában ellenszolgáltatást teljesített a Facebook igénybevételéért, azaz az adataival „fizetett”. A GVH nem a közösségi portál üzleti modelljét találta jogsértőnek, hanem azt, hogy a Facebook olyan kommunikációt folytatott, amely ezt a fogyasztói ellentételezést nem mutatta be megfelelően.

A Facebook elleni kemény hatósági fellépés nem példa nélküli, mert a társaság adatkezelését és arról való fogyasztói tájékoztatását számos versenyhatóság vizsgálta és vizsgálja versenyjogi és fogyasztóvédelmi szempontból is. Az egyesült államokbeli Federal Trade Commission például idén 5 milliárd dollárra büntette a társaságot adatkezelési gyakorlata miatt.

„A Facebook elleni eljárások felhívják arra a figyelmet, hogy az internetes portáloknak körültekintően kell eljárniuk, és nem hirdethetik magukat ingyenesnek akkor, ha egyébként a fogyasztóktól nem pénzbeli ellenértéket – például adataikat – kérik el ellenszolgáltatásként. A fogyasztók adatainak kezelésére és az ezzel kapcsolatos kérdésekre a jövőben nemcsak adatvédelmi, hanem versenyjogi és fogyasztóvédelmi szempontból is kiemelten kell figyelni.” – hívta fel a figyelmet dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csoportjának vezetője.

A közösségi portál elleni fellépést két telekommunikációs cég elleni brutális mértékű bírság kiszabása követte.

A múlt hét végén a GVH az egyik legnagyobb telekommunikációs céget 1,176 md forintra büntette, mert a vállalkozás korábban Európa legnagyobb 4G hálózataként hirdette magát, de nem tudta igazolni, hogy hálózatán keresztül valóban Európa területének a versenytársainál nagyobb része volt elérhető. A GVH szerint a hirdetések megalapozatlanul állították a vállalkozás piacelsőségét. A hasonló ügyekhez képest elképesztően nagy bírságot a hivatal itt elsősorban azzal indokolta, hogy a vállalkozás az elmúlt években többször is követett el jogsértést és ezek között több piacelsőségi állítás is volt.

A GVH 1,8 md forintra büntetett egy másik vezető telekommunikációs céget, mert az egyik tarifacsomagjában (készülék és tarifás előfizetés együttes vásárlásakor) a lakosságnak esetenként 0 Ft-ért kínált készülékeket, de a csomagot népszerűsítő reklámokban nem tájékoztatta a fogyasztókat arról, hogy ha készülékvásárlási lehetőséggel is élnek, akkor számukra az előfizetői díj magasabbá válik, mint ha kizárólag előfizetésre vonatkozó szerződést kötnek ugyanakkora hűségidő vállalása mellett. Így a fogyasztóknak többletköltségük keletkezett a készülékvásárlással, hiszen a GVH szerint a vállalkozás a kedvezményes árúként reklámozott készülék ellenértékének egy részét beépítette az előfizetési díjba. A bírságnál itt is szempont volt, hogy a telekommunikációs vállalkozás az elmúlt években több alkalommal is követett el fogyasztóvédelmi típusú jogsértést. A hatóság a bírság megállapításánál itt is figyelembe vette más súlyosító körülmények mellett, hogy a vállalkozás az elmúlt tíz évben több alkalommal követett el fogyasztóvédelmi típusú jogsértést.

Két nagy kartellbírság

A GVH a kartellek területén sem volt tétlen: az elmúlt időszakban két nagyobb bírsággal záruló döntés is született.

Az egyik ügyben a GVH az ajánlattevők közbeszerzési eljárásokon való összejátszása miatt szabott ki öt vállalkozásra több, mint 860 millió forintnyi bírságot. Az elmarasztalt cégek hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, gépjárművek és berendezések beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokon úgy indultak, hogy közben jogsértő tartalmú információkat osztottak meg egymással, egyeztették árajánlataikat, illetve előre meghatározták a nyertes vállalkozást. Az ügy nem újszerű olyan szempontból, hogy a GVH hagyományosan mindig nagyon aktív volt a közbeszerzési összejátszások elleni fellépésben. Inkább az az érdekes, hogy a hatóság a törvény alapján kiszabható maximális versenyfelügyeleti bírságot rótta ki a legtöbb érintett cégre.

Egy másik, decemberben zárult eljárásban a hatóság riasztóberendezéseket forgalmazását végző vállalkozásokat és magyarországi disztribútorait büntette meg, mivel a cégek többféle jogsértő kikötésben is megállapodtak a riasztóberendezések forgalmazása során. Egyrészt kikötötték azt, hogy a termékeiket nem értékestik külföldre és ennek érdekében a termékek gyártási sorozatszámán alapuló nyomon követési rendszert alkalmaztak és a termékek nyelvi beállításait is korlátozták. Másrészt a termékek árazásával, árfeltüntetésével kapcsolatos korlátozásokat vezettek be, így meghatározták a minimális telepítői árrés nagyságát és korlátozták a termékek internetes értékesítését a végfelhasználói árak internetes közzétételének megtiltásával.

A jogsértések miatt a GVH három vállalkozásra összesen 549 millió Ft bírságot szabott ki.

Szigorodó hatóság, növekvő bírságok

A versenyhatóság a fenti ügyekben az elmúlt két hétben összesen több, mint 5,5 md Ft bírságot szabott ki.

„Kartell ügyekben többször előfordult már, hogy a GVH a vállalkozásokra  a kiszabható legmagasabb, előző évi nettó árbevételük tíz százalékénak megfelelő bírságot rótt, azonban fogyasztóvédelmi ügyekben még sosem születtek hasonló mértékű bírságok a GVH gyakorlatában. Ez hangsúlyosan hívja fel arra a figyelmet, hogy a jogszabályoknak való megfelelés már nemcsak versenyjogi, hanem fogyasztóvédelmi szempontból is alapvető érdeke a vállalkozásnak. A GVH kemény fellépése nemcsak reputációs, hanem komoly anyagi kockázatot is jelent a jogsértő vállalkozásoknak” – mondta el dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere.

A véleményvezéreknek vagy divatosabb nevükön az influencereknek is ugyanazokat a szabályokat kell betartaniuk, mint bármelyik más, hirdetést közzétevő piaci szereplőnek. A meglehetősen régóta hatályos törvény mindenkire vonatkozik és egyértelműen fogalmaz: tilos szerkesztői tartalomnak álcázott reklámot, hétköznapi nyelven burkolt reklámot közzétenni. Ha az influencer bárminemű ellenszolgáltatást (terméket, szolgáltatást, pénzt) kap, akkor ezt egyértelműen és jól megkülönböztethető módon jeleznie kell. Ezt a kötelezettséget a reklám közzétételének helyétől függetlenül teljesíteni kell, tehát teljesen mindegy, hogy a szóban forgó hirdetés egy közösségi médiában megjelenő poszt vagy éppen egy rövid videó formájában jut-e el a közönséghez.

„Hogy ennek a kötelezettségnek, ki és hogyan tesz eleget, az a kreativitásától is függ. A fogyasztóknak szóló tájékoztatást bele lehet szőni a videós tartalomba, meg lehet jeleníteni vizuális elemekkel, de a legelterjedtebbnek világszerte a hashtaggel ellátott jelzések (#reklám, #támogatotttartalom, #fizetetthirdetés) számítanak. A lényeg, hogy egyértelműen kiderüljön, ha a tartalom mögött üzleti kapcsolat áll. Egy #köszönöm, vagy önmagában a hirdető honlapjának linkje tehát nem elegendő” – mondta dr. Zenisek Andrea, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője. Hozzátette: a túlzott kreativitás is visszaüthet, hiszen mondjuk kéttucatnyi hashtaggel ellátott kifejezés közé elrejteni az előírt tájékoztatást nem túl szerencsés. A törvény e tekintetben is világosan fogalmaz: a fogyasztó számára észlelhető módon kell közölni, ha egy tartalom mögött hirdető áll.

„A jogszabály meghatároz bizonyos piaci magatartásformákat, amelyek tiltottak. Ez az úgynevezett feketelistás tényállás. Ha a hatóság ezek közül észleli valamelyiket, mindegy, hogy a reklámnak van-e hatása a fogyasztókra vagy sem, eljárást indíthat. Ilyen tiltott magatartás a szerkesztői tartalomnak álcázott reklám közzététele is” – magyarázza dr. Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának vezetője. Mint mondta, nem magyar specialitásról van szó, Európában és az Egyesült Államokban ugyanúgy tilos ez a magatartás és a fogyasztóvédelmi és versenyhatóságok szigorúan fel is lépnek ellene. Ez Miks Anna szerint rendjén is van, hiszen egyes felmérések szerint a 10-15 éves korosztály 92 százaléka, a 15 év felettieknek pedig a 83 százaléka követ legalább egy influencert. A véleményvezérek tevékenysége tehát igen elterjedt, felelősségük óriási, ezért jó dolog, hogy a burkolt reklámok ügye napirenden van.

A magyar versenyhatóság egyébként még 2016 végén indított eljárásokat a legnépszerűbb hazai véleményvezérek tevékenységével kapcsolatban, miután érzékelte, hogy az influencerek – valószínűleg tájékozatlanságból, felkészületlenségből ugyan, de – gyakorta megtévesztik a fogyasztókat. Az eddigi eljárások végül az érintettek kötelezettségvállalásával, bírság kiszabása nélkül zárultak.

A hirdetők vállalták például, hogy a jövőbeni szerződéskötéseik során következetesen és hangsúlyosan felhívják az üzleti partnereik figyelmét a fogyasztóvédelmi jogszabályok és iránymutatások fokozott betartására, valamennyi jövőbeni marketing tárgyú szerződésükben rögzítik a fizetett tartalmak megfelelő megjelenítésének kötelezettségét, az influencer-reklámozás szabályaival kapcsolatban edukációs célú előadásokat tartanak és posztokat tesznek közzé, illetve a reklámozás során  az előírásoknak megfelelően jelzik, ha fizetett hirdetések jelennek meg. A tájékoztató kampányba maguk a véleményvezérek is bekapcsolódtak, jelentős mértékben javítva ezzel annak hatékonyságát. A versenyhivatal nemrégiben utóvizsgálatokkal ellenőrizte is a vállalásokat és ha valamelyik érintett nem teljesítette azokat, akkor bírságot rótt ki. A téma így került újra napirendre.

„Az edukáció sokszor jobban segít egy-egy piaci probléma megoldásában, mint a bírság. Ám mivel az influencerek által közzétett szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok ügye és az ilyen gyakorlatokkal kapcsolatos elvárások széles körben ismertté váltak, a türelmi időnek vége. Ha ismét jogsértést tapasztalunk, az eljárásunk nagy valószínűséggel bírság kiszabásával zárul majd” – figyelmeztetett Zenisek Andrea. A GVH Fogyasztóvédelmi Irodájának vezetője szerint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok esetén az influencer nem menthető fel a szabályok nem ismerete alól, ám fontos kiemelni a hirdetők és az ügynökségek felelősségét a jogszerű reklámozásban. Alapvetően az ő érdekük lenne, hogy elmagyarázzák a véleményvezéreknek, mit tehetnek és mit nem.

„A burkolt reklámokkal kapcsolatos jogsértés 3 év alatt évül el. Ha egy influencer most kap észbe és utólag a jogszabályoknak megfelelően módosítja az általa korábban közzétett tartalmakat, azzal a jogsértést nem tudja meg nem történtté tenni, de a GVH által indított későbbi eljárásban ez az utólagos korrekció lehet enyhítő körülmény” – véli Miks Anna. A Deloitte Legal ügyvédje szerint a jogsértések elkerülése érdekében rendkívül fontos, hogy az ügynökségek fogyasztóvédelmi megfelelési programot alkalmazzanak, esetleg egy-egy kampány előtt kikérjék a versenyhatóság szempontjait ismerő jogász

Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépésével felértékelődött az adatvédelem és adatbiztonság jelentősége a felvásárlások során is. Számos buktató van az eladói és a vevői oldalon is, az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés elmulasztása akár 20 millió eurót meghaladó adatvédelmi bírságot is jelenthet, de akár a tranzakció meghiúsulásához is vezethet.

Árazási tényező

A személyes adatok védelmére vonatkozó intézkedések céltársaság általi elmulasztása és annak a tranzakciót megelőző vevő általi részletes feltárásának hiánya utólag sokba kerülhet a felvásárló cégnek, különösen olyan tranzakciók esetén, ahol a személyes adatok jelentős értékkel bírnak. A kiemelt pénzügyi kockázat miatt az adatvédelmi és adatbiztonsági megfelelőséget is árazási tényezőként kell figyelembe venni az ügyletek során, ugyanis a felvásárlás előtt nem észlelt adatvédelmi incidensek később komoly felelősségi kérdéseket vethetnek fel a felek között, ha ez nem kerül előzetesen „beárazásra”.

„Ennek elkerülése érdekében az ügyletet megelőző átvilágításnak ki kell terjednie a céltársaság adatvédelmi megfelelőségére és az átvilágítás során tapasztaltakkal kapcsolatos felelősségi kérdéseket a tranzakciós szerződésben kell rendezni, illetve azt is, ha a tranzakciót megelőzően kizárólag korlátozott adatvédelmi átvilágítás történt és várhatóan további kockázatokra derülhet fény az akvizíció zárását követően” – mutatott rá dr. Majoros Gábor T., a Deloitte Legal ügyvédje.

Személyes adatok üzleti célú felhasználása

Ha a tranzakció részeként személyes adatok átadása is szükséges a vevő részére azt meg kell tervezni, hogy az adatok átadása minden esetben jogszerű legyen és ne a tranzakciót követően derüljön ki, hogy a vevő nem jogosult a személyes adatokat a továbbiakban saját üzleti céljára felhasználni, ilyen lehet például az eladó marketinglistája, amit jogilag nem minden esetben lehet használni.

„Ez különösen az eszköz és üzletág átruházással járó tranzakciók esetében fordulhat elő, illetve olyan akvizíciók esetében, ahol maga a személyes adat a megszerzendő fő vagyoni érték, ezért az ügylet struktúrájának kialakításakor szükséges a személyes adatok felhasználásának korlátait is figyelembe venni. Ugyanez a kockázat felmerül az eladói oldalon is, ha a tervezett tranzakciót megelőzően nem biztosítja az adatvédelmi megfelelőséget, és csak a vevői átvilágítás során derül fény azokra a jogi akadályokra, amelyek jelentősen befolyásolják az árazást vagy meghiúsítják az ügyletet” – tette hozzá Majoros Gábor T.

Adatvédelem az adatszobában

A személyes adatok védelmére már az adatszoba összeállítása során is különös figyelmet kell fordítani, különösen az adatminimum elvének megfelelően kell eljárni, mert a tranzakciót megelőző átvilágítás során adatvédelmi szempontú akadályai lehetnek annak, hogy a vevő korlátozás nélkül megismerje a céltársaság dokumentumait. A vevő részére átadott személyes adatok vevő általi jogszerű kezelésének előfeltétele, hogy azokat az eladó jogszerűen kezelje, ezért az eladónak szavatolnia kell az adatkezelés és adatmegosztás jogszerűségéért.

A tapasztalatok alapján az ügyletek szempontjából csak ritkább esetben szükséges a személyes adatok vevő részére történő átadása, ezért az eladónak az adatszoba összeállítása előtt az átadásra kerülő dokumentumokat anonimizálnia (redaktálnia) vagy a személyes adatokat álnevesítenie kell, azaz a személyes adatokat a dokumentumokból olyan módon kell eltávolítani, hogy abból az érintett, pl. magánszemély ügyfél vagy kezes ne legyen azonosítható. Amennyiben a személyes adatok átadása az ügylet szempontjából feltétlenül szükséges, abban az esetben biztosítani kell az adatátadás jogszerűségét és annak az érintettek számára is transzparensnek kell lennie.

Adatkezelési szempontból az adatszoba üzemeltetője az eladó adatfeldolgozójának minősül, ezért fontos, hogy a felek a személyes adatok adatszobába történő feltöltését megelőzően a GDPR-nak megfelelő adatfeldolgozási szerződést kössenek, amelyben rendelkezni kell az adatok törléséről, incidenskezelésről.

Adattovábbítás harmadik országba

Személyes adatok átadása során figyelni kell, hogy továbbítják-e azokat harmadik országba. A dokumentumok harmadik országban (Európai Gazdasági Térségen kívüli tagállam) üzemeltetett szerveren működő virtuális adatszobába történő feltöltése, valamint harmadik országból történő adatszobába való belépés is ilyen adattovábbításnak minősül. Ha a személyes adatokat harmadik országba továbbítják, biztosítani kell, hogy az adattovábbítás a GDPR-ban meghatározott megfelelőségi határozaton, megfelelő garancián, vagy valamely különös helyzetben biztosított eltérésen alapuljon.

 „Az előzőekből jól érzékelhető, hogy az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés nemcsak a céltársaság működése szempontjából kiemelt jelentőségű, hanem egy esetleges vállalatfelvásárlást megelőző átvilágítás során is nagyfokú figyelmet kell fordítani az alkalmazandó jogszabályok szerinti eljárásra. Erre az adatokat átadó eladói oldalnak kell figyelemmel lennie.

Egy felvásárlás során vevői oldalról fokozottan fontos szempont, hogy minél mélyrehatóbban és minél szélesebb körben megvizsgálásra kerüljön az adott céltársaság adatvédelmi szabályoknak való megfelelése. Minél pontosabban feltárásra kerülnek a céltársaság adatvédelmi gyakorlatából eredő kockázatok, annál jobb megoldás biztosítható ezekre a kockázatokra vonatkozóan az adásvételi szerződésben.” – hangsúlyozza dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere.

Egyre nagyobb a piac és a digitális zaj

A GVH új digitális fogyasztóvédelmi stratégiát készített, amely elsősorban az állandó digitális zajra, személyre szabott hirdetésekre és reklámokra igyekszik választ adni. A fogyasztók jogait a digitalizáció miatt jelentősen átalakult reklámpiacon fokozottan védeni kell, főleg, mivel az online vásárlás egyre népszerűbb minden korosztály körében. 2018-ban az online kiskereskedelmi forgalom 425 milliárd forintot tett ki, idén pedig várhatóan még tovább emelkedik.

„A GVH az új környezetre szabja eszközeit, ami nem merül ki a bírságolásban, sőt: piackutatásokat, piacelemzéseket végez, külföldi hatóságokkal szoros kapcsolattartásban van. Nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a jogkövető magatartásra, a jogszabályok megismerésére való ösztönzés, ezért a GVH a jogalkalmazói gyakorlatán keresztül folyamatosan iránymutatást is ad egyes kérdésekben a reklámozó cégeknek, valamint a fogyasztói tudatosságot növelő kommunikációs kampányokat is folytat” – mondta dr. Zenisek Andrea, a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda vezetője a Deloitte Legal által szervezett üzleti reggelin.

Az Európai Unió tagállamainak fogyasztóvédelmi hatóságaival a GVH-nak komoly együttműködése van, amely keretében aktív információcsere zajlik, valamint egy riasztási láncot is kialakítottak.

Influenszerek, gyermekreklámok

2016 óta a GVH-nak több ügye is volt, amelyek során véleményvezérek, ún. influenszerek ellen indítottak eljárást a fogyasztók megtévesztése miatt, mivel egyes termékeket, szolgáltatásokat és a márkát népszerűsítő tartalmakat és bejegyzéseket úgy tettek közzé, hogy azért az influenszereknek ellenszolgáltatást nyújtottak, ez azonban az egyes posztok láttán valószínűsíthetően nem volt egyértelmű a fogyasztók számára.

A fogyasztókat különféle tényezők manipulálhatják egy vásárlás során, ezért a GVH minden esetben azt vizsgálja, hogy a reklámozók magatartása megtévesztő-e és befolyásolja-e a fogyasztók döntését a termék vagy szolgáltatás igénybevételére vonatkozó döntés meghozatalában.

A GVH által indított ügyek között szintén kiemelt helyen szerepelnek a gyermekeket célzó reklámok. A jogszabályok szerint ugyanis tilos a reklámban gyermekeket közvetlenül felszólítani a reklámozott áru megvételére, vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott terméket.

„Kérdéses azonban, hogy ezt a szabályt hogyan kell pontosan érteni, milyen határok között mozoghatnak a cégek a gyermekeknek szóló reklámok közzétételekor. A GVH 2009-ben kettő, 2013-ban pedig egy eljárást is indított jogsértő gyermekreklámok miatt, azonban a cégek elmarasztalását követően nem indult általános piactisztítás, a téma kissé elsikkadt. Így további beavatkozások hiányában a gyermekreklámok jogszerű közzétételével kapcsolatos sok kérdés tisztázatlan maradt. Ezért nagyon érdekes, hogy a GVH az idén indított három újabb, gyermekreklámokat vizsgáló eljárását hogyan zárja majd, esetleg üzen-e majd a piacnak a tekintetben, hogy milyen határai vannak az elfogadható és a tilos gyermekreklámoknak” – mondta dr. Miks Anna, a Deloitte Legal ügyvédje.

A GVH a gyakorlatában sok olyan eszközt alkalmaz, amellyel a megfelelést ösztönzi. Ez egyértelműen arra utal, hogy az edukáció és nem a bírságolás az elsődleges cél. A cégek ezért bírságcsökkentést vagy teljes bírságelengedést is kaphatnak egy későbbi GVH eljárásban, ha igazolni tudják, hogy a GVH által előírt módon a reklám közzététele előtt fogyasztóvédelmi szempontból véleményeztették a kommunikációjukat. Ezen kívül jelentős bírságcsökkentés érhető el a jogsértés beismerésével, a fogyasztók kártalanításával vagy utólagos megfelelési program bevezetésével is.

Várható változások

2018-ban az Európai Unió kezdeményezte a már meglévő fogyasztóvédelmi szabályok felülvizsgálatát a gyorsuló digitalizációra reagálva. A „New Deal for Consumers” elnevezésű csomag – elfogadása esetén – számos új, a fogyasztókat védő szabály bevezetését jelenti majd minden uniós tagállamba

A vállalkozásoknál folyamatban lévő digitális transzformációval együtt jár egy jelentős szabályozásbeli transzformáció is. A Big Datához és az adatkészletekhez való hozzáférés feloldásához az EB egy, az Európai Unión belüli adatkereskedelemre szabott jogi környezet kialakítását célozza, és különböző szakpolitikai és jogi megoldásokat vázolt fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából, amelynek első, jelentős eleme a tavaly életbe lépett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) bevezetése volt. A GDPR az elektronikus marketing szabályozását is célzó e-Privacy rendelettel közösen teremti majd meg azt az adatvédelmi keretet, amely elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Big Datából táplálkozó és mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák alapjaként hasznosított nem személyes adatok szabadon áramolhassanak.

Az adatvédelem az MI és IoT technológiákon alapuló üzleti modellek szerves részeként, az úgynevezett privacy by design elve mentén transzformálja a vállalkozások működését. Mivel az MI algoritmusok a környezetükben lévő adatok érzékelésével dolgoznak, melyek hatására autonóm cselekvésre képesek, ezért az adatvédelmi és biztonsági intézkedések a folyamat felépítése és működtetése során elengedhetetlenek.

„Egy beszédfelismerő ügyfélszolgálati robot alkalmazása esetében például a transzparencia, megfelelő tájékoztatás, valamint a jogalap választása és felülvizsgálata nagyon fontos. Ugyanígy a szoftver alapú megoldásoknál, melyeknél algoritmusok humán beavatkozás nélkül végeznek hitelkockázat-értékelést és döntenek meghatározott fizetési módszer engedélyezéséről, vagy az ügyfél személyes preferenciáin alapuló ajánlat küldéséről, szükséges az automatizált adatkezelésre vonatkozó szabályok figyelembevétele” – mutatott rá dr. Bánczi Lea, a Deloitte Legal ügyvédje.

A digitális akadálymentesítéshez az EB az adatvédelmen túlmenően további mintegy 30 szabályozási intézkedést irányzott elő, melyeknek a tagállami szinten való leképződése már megfigyelhető. Ezek közt említhető a szoftveres forráskódok megfelelő alkalmazásához is elengedhetetlen szerzői jog teljes modernizációja, illetve az IoT-eszközök algoritmikus alapú önálló működése esetén a szerződéses és szerződésen kívüli kárfelelősségi rendszerek átdolgozása. Az elektronikus marketingszabályok, az áruk internetes és egyéb távértékesítésére, valamint a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződések kidolgozása, reklámjogi, hírközlési, fogyasztóvédelmi szabályok és személyiségi jogi keretek megreformálása is ide sorolható.

„Dinamikusan fejlődő új adatvezérelt üzleti modellek megjelenése láthatóan komoly jogi kihívásokat jelent. A technológiai fejlődés generálta új üzleti megoldásokat és stratégiákat le kell fordítani a jog nyelvére, így a piacra lépést megelőzően az új üzleti konstrukciókat be kell illeszteni a hazai és EU-s jogi környezetbe. Az MI alapú üzleti modellek bevezetését ezért minden esetben a fenti feltételeket és jogszabályi elvárásokat is szűrő jogi átvilágítással érdemes kezdeni, és az együttműködő partnereket is ennek megfelelően kell megválasztani. Szakítva a hagyományos megközelítéssel, a reaktív jogi megoldásokat felváltó, újszerű üzleti elgondolásokat támogató, valamint a dinamikusan változó szabályrendszerben megfelelő alkalmazkodást segítő jogi megközelítésre van szükség, amely a jogászoktól is magasabb szintű technológiai tudást és tájékozottságot vár el” – tette hozzá dr. Bánczi Lea.

A múlt év végén kötött és idén január 28-án zárult tranzakció során az ABO Wind megszerezte az engedélyes projekttársaságot, így a német cég építhet Debrecen déli részében naperőművet. A magyar projektcég megvásárlásában tanácsadóként a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda segítette az ABO Windet, adó- és pénzügyi kérdésekben pedig a Deloitte Zrt. adó- és pénzügyi tanácsadói működtek közre.

A debreceni a német társaság második magyarországi napelemes projektje, a vállalat a közelben egy 4,95 megawattos naperőművet is fejleszt, amely 2019 első felében készül el. Az ABO Wind tervei között további magyarországi projektek is szerepelnek.

Az 1996-ban alapított, több mint 500 főt foglalkoztató ABO Wind tapasztalt projektfejlesztő, Németországban és a régióban jelentős megújuló beruházásokat bonyolít le tulajdonosként, építőként és üzemeltetőként. Az ABO Wind a projektfejlesztés valamennyi lépését vállalja, a telephely megvásárlásától az építésig. A vállalkozás a fejlesztés bármely szakaszában lévő projektet megvásárol és sikeresen véghez viszi azokat. A társaság eddig mintegy 670 szél-, nap- és biogázerőművet csatlakoztatott a villamosenergia-hálózatra a világ minden részén, amelyek összteljesítménye 1500 MW. A cég jelenleg 16 országban 4000 megawattnyi szélerőműveken és 600 megawattnyi naperőműveken dolgozik.

„Büszkék vagyunk arra, hogy közreműködhettünk az ABO Wind újabb magyarországi projektjében, amelyben jogi, pénzügyi és adóügyi tanácsadással vettünk részt. Hiszünk abban, hogy az itthon is tapasztalható megnövekedett érdeklődés a megújuló-energiaforrások hasznosítása iránt további beruházásokra ad majd lehetőséget a külföldi és hazai befektetők számára egyaránt” – fűzte hozzá dr. Várszeghi Balázs, a Deloitte Legal energiajogi csoportjának vezető ügyvédje.