A rejtett felvételek versenyügyi felhasználhatóságát biztosító szabály bevezetésére egy uniós irányelv átültetése miatt került sor. Az EU szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a digitális korban a versenyhatóság a helyszíni vizsgálat során birtokába juthat olyan – egyébként jogsértést bizonyító – tényeknek, adatoknak, amelyeket eddig nem lehetett felhasználni. Pontosabban egyes nemzeti versenyhatóságok felhasználhatták, mások pedig nem az eljárás során beszerzett digitális bizonyítékokat. Az irányelv egyértelművé tette, hogy Európa-szerte lehetővé kell tenni a rejtetten készült felvételek versenyfelügyeleti eljárásban való felhasználását.

„Jelentős újdonságról van szó, hiszen mindig is vitatott volt, hogy a jogszabályok megkerülésével készített felvételeknek – például a beszélgetést folytató felek beleegyezése nélkül készített hanganyagnak – mi a státusza és arra lehet-e bizonyítékként hivatkozni közigazgatási eljárásban. Az új szabályozás tisztázza ezt a helyzetet, azonban egy korlátot beiktat: a rejtett felvétel csak akkor használható fel bizonyítékként, ha nem az a jogsértés egyedüli bizonyítéka” – összegzi a változás lényegét dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

Egy másik hasonló jelentőségű változás a büntetőeljárásban beszerzett lehallgatási felvételek jogi helyzetét tisztázó friss kúriai döntés. Az ügyben azt vizsgálták, hogy lehet-e és ha igen, miként lehet felhasználni egy magánszeméllyel szemben folyamatban lévő büntetőügyben beszerzett lehallgatás anyagát egy gazdasági társasággal szembeni versenyhatósági eljárás során.

A versenyhatóság korábban versenykorlátozás gyanúja miatt eljárást indított, mert azt feltételezte, hogy egy közbeszerzési eljárás során három cég egymás között felosztotta a piacot. A versenyhatóság megállapította, hogy a cégek egymás között valóban piacfelosztó kartell-megállapodást kötöttek, bizonyítékul egy büntetőeljárásban végzett titkos információgyűjtésből származó adatokat használt.

A Kúria a beszerzett bizonyíték közigazgatási eljárás során történő felhasználásának jogszerűségét vizsgálta. Végül úgy döntött, hogy a büntetőeljárás során lefolytatott titkos információgyűjtés útján szerzett adatok egy közigazgatási eljárásban is felhasználhatók, de a tisztességes eljárás szabályainak ekkor is érvényesülnie kell.

„A tisztességes eljárás elve a közigazgatási eljárásban akkor érvényesül, ha a feleknek lehetőségük van arra, hogy a lehallgatással szerzett bizonyítékokat megismerhessék és azokra akár nyilatkozatot tegyenek. A döntésre tekintettel a jövőben azokban a közbeszerzési kartell ügyekben, amelyekben a büntető hatóságok és a GVH párhuzamosan járnak el, a jogsértés bizonyítása sokkal könnyebb lesz a nyomozó hatóságok által folytatott lehallgatások alapján” – mondta dr. Walter Viktória, a Deloitte Legal peres csapatának ügyvédje.