A Neumann Társaság szakértői meetupján dr. Racskó Péter, a Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének tudományos tanácsadója, illetve Mezriczky Marcell, az egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatója tart egy-egy előadást a témában.

Dr. Racskó Péter a fake news-jelenség egyik elismert hazai szakértőjének számít. Előadásában azt fogja körüljárni, hogyan, milyen módszerekkel lehet megállapítani egy hírről, hogy hamis vagy igaz.

Mezriczky Marcell a Corvinus CGI-Deepfake Kutatócsoportjának tagjaként mélyedt el az információk hamisíthatóságának következő szintjét jelentő, akár hamis videofelvételek elkészítését is biztosító deepfake technológia rejtelmeiben. A szakember korábbi esettanulmányában magyar tinédzserek körében vizsgálta meg, hogy milyen hatékonysággal képesek észlelni a deepfake módszerrel meghamisított videókat. A meetupon példákat fog mutatni deepfake “alkotásokra”, némelyik példa valószínűleg egészen sokkolni fogja a nézőket realisztikus jellegével.

Hírek fake-telenül: hogyan tudunk védekezni az álhírek és egyéb átverések ellen?
A Neumann Társaság webinarjának időpontja: 2022. április 7. 16 órától 17 óráig,
Regisztráció: a meetup Zoom oldalán, ingyenesen

A COVID miatt még inkább felpörgő digitalizáció szinte minden iparágat és üzleti szegmenst érint, melynek szereplői eredményesen szeretnék építeni és tartani a kapcsolatot ügyfeleikkel, partnereikkel vagy vevőikkel. Az újvonalas kommunikáció talán legfontosabb eszközei az audiovizuális tartalmak lettek, melyek hatékonyságához ma már kétség sem fér: a videók 64%-kal nagyobb eséllyel vezetnek valós vásárláshoz, a vállalkozások 81% így ma már jelentős forrásokat biztosít videómarketingre. A piac tehát dinamikusan bővül, de sok esetben szembesülnek azzal a cégek, hogy az igyekezet, illetve a ráfordított idő- és emberi erőforrás ellenére mégsem érnek el átütő eredményt. A választ az egyre több területen segítséget nyújtó mesterséges intelligencia – ezen belül is az emberi agy működését imitáló algoritmusokkal működő deep learning technológia – jelentheti, mely páratlan hatékonysággal szólíthatja meg az egyes célcsoportokat és maximalizálhatja a személyre szabott tartalomgyártásban rejlő üzleti lehetőségeket.

Személyreszabott kommunikáció gyorsan és hatékonyan

Hosszú évtizedek óta egy irányba tart a modern tartalomgyártás: a vállalatok minél inkább személyre szabott termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnék kiszolgálni fogyasztóikat, esetleg olyan ajánlatokkal, melyekről korábban nem is sejtették a vásárlók, hogy érdekelné őket. Ezért is nyerhettek teret a szervezetek és a környezetük között kommunikációban a jobban célozható online megjelenések, a közösségi média és a rendkívül hatékonynak bizonyuló audiovizuális tartalmak. Ezzel együtt mind nagyobb szerepet kapnak az adat- és mesterséges intelligencia alapú megoldások is: „iparágtól és szektortól függetlenül repítheti új dimenzióba a cégeket az MI-alapú kommunikációs szemlélet és döntéshozatal. A technológiával gyakorlatilag minden szegmenst pontosan az őket megszólító üzenetekkel, hívószavakkal, képi tartalmakkal érhetik el, ez pedig már az olyan kreatív területeket is érinti, mint például a videóggyártás” – fűzte hozzá a témához Gönczy Gábor, a Protechtort szervező Stylers Group ügyvezető-tulajdonosa.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberi közreműködés feleslegessé válna, a mesterséges intelligencia inkább a mikrocélzásban segít, vagyis abban, hogy minden célcsoport az őt leginkább megszólító videós tartalommal találkozzon. A bevitt elemeket (hangot, képet) az algoritmus tetszőleges számú verzióba tudja rendezni (például nem, kor vagy érdeklődési kör szerint célozva) és tesztelni a különböző fogyasztói szegmenseken, így képes kiválasztani a leghatékonyabb videó-variánsokat. Ezzel nem csupán a marketingszakemberek álma válik valóra, de a fogyasztók is pontosan azokkal az információkkal találkoznak, melyek valóban értékesek számukra a döntésük meghozatalában. Talán a mesterséges intelligencia legnagyobb előnye ezen a területen az idő-, költség- és erőforráshatékonyság, ami komoly materiális és immateriális előnyöket biztosít a technológiát alkalmazó cégeknek.

Hosszú még az út – a deep fake-veszély is odébb van

A témával foglalkozó Protechtor webinárium vendége az MI-alapú videógeneráló platformot fejlesztő magyar startup, a Colossyan társalapítója és termékfejlesztési vezetője volt. Kovács Dominik Máté szerint jelenleg a legtöbb megoldás élő szereplőkkel dolgozik, akik a kamera elé állva olvasnak fel szövegeket, hogy megtanítsák az algoritmust a betűk, szavak kiejtésére – így indul a videógyártás folyamata. A következő mérföldkő az lehet, ha már nem csupán a felvételeken szereplők arcmimikáját és szájmozgását tudják a későbbiekben a célok szerint módosítani, de a kinézetüket is. Ez elvezethet oda, hogy akár nagyjátékfilmek erőforrásigényét és költségvetését is optimalizálhatja a minőségi szintet ugró technológia vagy élőben is lehetségessé válik az alkalmazása. Természetesen ezzel kapcsolatban napjainkban is számos aggály merül fel, hiszen találkozhattunk már deep fake (rossz szándékkal manipulált) tartalmakkal, de a megoldás olyan fejlett infrastruktúrát és tudást igényel, hogy tömeges csalásokra a közeljövőben nem kell számítani.

„Nagy az érdeklődés a világ minden részéről, de főként az Egyesült Államokból, Indiából és Európából, ahol sokan szeretnek innovatív megoldásokba fektetni, és maguk is a vízió megvalósulásának részeseivé válni. A magyar piacon is számos szereplővel dolgozunk együtt, különösen a pénzügyi és a telekommunikációs szektorból, a célokat tekintve pedig legtöbben a marketing tevékenységük részeként, a belső kommunikációban vagy tréningek és képzések kapcsán jelentkeznek nálunk. A visszajelzések egyértelműek: összehasonlíthatatlanul nagyobb elköteleződés váltható ki videós tartalmakkal, mi pedig abban tudunk segíteni, hogy ez minél hatékonyabban, pontosabban és gyorsabban menjen” – teszi hozzá Kovács Dominik Máté.

A jelenség irodalmi előképét mindenki ismeri. Gogolnak A köpönyeg című elbeszélésében szerepel Akakij Akakijevics Basmacskin, a kisember, akinek ellopták a kabátját. És ahogy ez a sztori a nevéhez kapcsolódott: az ember, aki valami kabátlopási ügybe keveredett.

Beszélünk majd a negatív kampányok formáiról, a kész receptekről, a karaktergyilkosság eszközrendszeréről, hatásmechanizmusáról, és megismerkedünk néhány viszonylag új kifejezéssel, mint a deep fake és a post truth.

Megnézzük azt is, mit lehet tenni a karaktergyilkosság ellen,  milyen védekezési lehetőségei vannak annak, akit megtámadnak.

Végül arra is kitérünk, mit lehet tenni, ha már megtörtént a támadás, a hitelrontás. Mit lehet tenni a jó hírnév védelméért? Hogy működik a personal rebranding?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.