A toxikusnak észlelt vezető általában kiszámíthatatlan, szeszélyesen hoz döntéseket, irreális célokat tűz ki, nem rest etikai és személyes határokat áthágni, az elvárásokat nem megfelelően kommunikálja. Jellemző rá a dominancia iránti igény, a hatalomvágy, a rendkívüli manipulációs képesség, az etikátlanság, valamint a magas intellektus és a karizma, de sokszor kompetenciahiánnyal küzd. Szereti beosztottjait hibáztatni, megfélemlíteni, megalázni, a felelősséget áthárítani. Nem csapatjátékos, a csapat eredményeit magáénak vindikálja, ezáltal produktívnak tűnik, amivel kivívhatja a felsővezetés támogatását. Az erős versenyszellemmel rendelkező szervezetek ugyanis gyakran támogatják azokat a vezetőket, akik túlhajtják a beosztottjaikat, és negatív légkört teremtenek.

„A toxikus vezetés csak akkor maradhat fenn, ha azt a szervezet értékrendje és a vezetőkiválasztási gyakorlata tolerálja, sőt, akár elvárássá is teheti, valamint ha a szervezet tagjai túlzottan beletörődőek. Minél nagyobb a szervezet, annál több időbe, akár több évbe is beletelik, hogy nyilvánvalóvá váljanak a toxikus vezetés romboló következményei” – hangsúlyozza Czifra Julianna, a tanulmány első szerzője.

A toxikus vezető megmérgezi a légkört, mivel folyamatos érzelmi frusztrációt okoz. A munkatársak kiégnek, túlterheltté, motiválatlanná válnak, gyakrabban betegszenek meg, sokat panaszkodnak, klikkek alakulnak ki, túlélő üzemmódba kapcsolnak, és a gyászhoz hasonló folyamaton mennek keresztül. A szervezet teljesítménye leromlik, lelassul a döntéshozás, a kreativitás, az innováció, a lojalitás csökken, a fluktuáció megnő. Félelemkultúra, bizalmatlan légkör alakul ki, torzul az információáramlás.

Mit tehetünk ellene? 

A toxikusságot nehéz kikerülni, de ha már kialakult, mihamarabb kezelni kell, hogy ne épüljön be a szervezeti kultúrába, és elkerülhető legyen a negatív spirál. Ennek feltétele, hogy a szervezetben ismerjék fel a toxikusságot és változást indítsanak, pl. a HR vagy egy felsővezető kezdeményezésére. Fontos edukálni a munkavállalókat arról, hogyan ismerhetik fel a toxikusságot, mit tehetnek, amikor toxikus viselkedést észlelnek, például, hogy jelzik a HR-nek, az illető felettesének, vagy egy belső anonim csatornán jelentik az esetet. Érdemes tájékoztatást adni arról is, milyen pszichés segítséget vehetnek igénybe az érintettek a feldolgozáshoz.

Ha az első számú vezető vagy tulajdonos viselkedése toxikus, akkor az alatta lévő vezetői szintnek a feladata a toxikusság kivédése, „ernyőt tartva” a munkavállalók fölé. Fontos külső szakértőt is bevonni: a leghatékonyabb a coaching és pszichoterápia együttes alkalmazása lenne, amikor a vezető együttműködő, és egyaránt dolgozik a képességei és a személyisége fejlesztésén is, a teljes változás azonban így sem garantált.

Érdemes rendszeresen felmérni a szervezeti légkört, erősíteni a vezetőkiválasztással, teljesítményértékeléssel kapcsolatos HR-folyamatokat, és olyan szervezeti kultúrát és értékrendet fenntartani és fejleszteni, ami nem tűri el a vezetők norma- és szabálysértő magatartását, hangsúlyozzák a szerzők.

Photo by Paul Jai on Unsplash

A világjárvány ellenére fiatalok ezreinek továbbtanulási tervei jelennek meg az online beszélgetésekben, ahogy az elmúlt években, úgy a 2021. őszi félévet is sokan magyar egyetemen képzelik el. Az utóbbi évtizedek alatt rengeteg külföldi hallgató fordult meg a magyar felsőoktatásban és valószínű, hogy még többen jönnek a járványügyi korlátozások feloldása után is. Sokan érkeznek az ERASMUS, vagy más diák-csere program keretében egy-egy szemeszterre, míg hallgatók tömege vállalkozik arra, hogy az egész képzés idejére Magyarországra költöznek és itt szerzik meg diplomájukat. Magyarország és a magyar egyetemek igen népszerűek a külföldi diákok körében, ennek magyarázata, hogy a külföldön tanulás élménye mellett, többnyire a megfizethetőbb tandíj és magas oktatási színvonal, az egyetemi városok élhetősége és hangulata miatt választanak minket. Ehhez hozzájárul, hogy egyre több országgal kötünk megállapodást, amelynek keretében évente emelkedik az országban tanuló külföldi egyetemisták száma.

Az Ynsight Research kutatócsapata egy különleges globális, több mint 120 országra kiterjedő netnográfiát készített, amelyben megvizsgálta, hogy milyen kép alakult ki a magyar egyetemekről a nemzetközi online beszélgetésekben az idei felvételi időszak előtt. A kutatás során feltérképeztük a szerkesztett online portálokon megjelenő releváns témákat, emellett vizsgálatunkban külön kitérünk arra is, hogy a hallgatói beszélgetésekben mennyire népszerűek az egyes oktatási intézmények. A vizsgálati időszakban (2019. január – 2021. március) közel 42 000 megjelenést és több mint 100 000 további interakciót elemeztünk netnográfia módszertanával.

Hírünk a nagyvilágban

Összességében azt láthatjuk, hogy a nemzetközi nyilvánosság elsősorban a pozitívumokra, a szakmai sikerekre és az egyetemi innovációkra fókuszál. Azonkívül, hogy az ELTE-nek van a legerősebb nemzetközi online jelenléte, az adatokból sok más izgalmas dolog is kiderül, többek között, hogy az Óbudai Egyetem erős versenytársa a BME-nek, míg sok külföldi diák szerint némelyik egyetem túl sok figyelmet szentel az elméleti oktatásra és hogy a Debreceni Egyetem nemcsak az akadémiai körökben ismert. Érdekes még megjegyezni, hogy az angol nyelvű felhasználói beszélgetésekben magyar diákok is részt vesznek, akik erősen formálják az információkat kereső külföldiek véleményét – megosztják saját tapasztalataikat.

Az ELTE egyértelműen az etológia terén végzett kutatásainak köszönheti stabil nemzetközi digitális jelenlétét: a megjelenés trendben regisztrált három magasabb kiugrás mindegyike kutyákkal végzett kutatásainak eredménye (pl. a kutyáknak egyfajta „infravörös érzékelő” van az orruk hegyén). A szakirodalmi oldalakon kívül a témáról számtalan nemzetközileg ismert hírportál is közölt le riportot, többek között az angliai DailyMail, a kanadai Independent, vagy éppen az amerikai Reuters. De a témát más országok angol nyelvű kiadásai is felkapták, megjelent még például Szingapúrban, Indiában, Írországban, Brazíliában és Nigériában is. A világhírű kutatásoknak köszönhetően, rendkívül pozitív az egyetem nemzetközi megítélése, mind a szerkesztett hírekben, mind a felhasználói kommentekben.

Bár az ELTÉ-t nem érte utol, de a Szegedi Tudományegyetemről is sok megjelenés született, több mint 7 000 említéssel a második helyen áll. Elsősorban a koronavírus és a magyar biokémikus, Karikó Katalin hozta meg a jelentős említésszámot az egyetemnek. Egyrészt cikkek tömkelege jelent meg a Pfizer-BioNTech koronavírus vakcinán dolgozó Karikóról, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte karrierjét. Emellett az egyetem több tudósát idézték cikkekben a vírus kutatásokkal kapcsolatban – ez elsősorban a 2020 utolsó időszakától volt jellemző – amikor elérhető közelségbe kerültek a koronavírus elleni vakcinák.

A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem majdnem fej-fej mellett végeztek. A Debreceni Egyetem megjelenését igencsak megemelte egy nigériai valóságshow, a Big Brother Naija, az egyik résztvevő ugyanis a Debreceni Egyetemen végzett és több cikkben is említik, hogy a valóságshow szereplő egyetemi diplomával rendelkezik. A Pécsi Tudományegyetem több kutatási eredménye jelent meg angol nyelvű online oldalakon, de a vizsgált időszak végén megemelkedő említésszámot az egyetem egy viszonylag nagy mennyiségű követővel rendelkező diákjának köszönheti, aki büszkén posztolt újonnan megszerzet diplomájáról.

Annak ellenére, hogy a SOTÉ-n viszonylag magas a külföldi diákok aránya az egyetemről nem született kiemelkedő mennyiségű angol nyelvű megjelenés a két év alatt. Ugyanez a helyzet a Corvinus esetében is. A Corvinus megjelent az egyetemen fél évet eltöltött, majd summa cum laude végzett diákról szóló cikkek sorozatában a Fülöp-szigeteken, akinek gyerekkori álma volt Európában tanulni, de felbukkant Donald Trumpról szóló írásokban is a magyar származású volt corvinusos Sebastian Gorka, a volt amerikai elnök helyettes tanácsadója miatt.

A BME trendjében egy inkább a mainstream-en kívülálló platformokon és blogokon megjelenő tartalom emelte meg a megjelenéseket: hogyan lehet ingyen tanulni Európában? A Károli Gáspár Református Egyetemről, Pázmány Péter Katolikus Egyetemről és a Pannon Egyetemről csupán pár száz említést regisztráltunk.

Hol találjuk meg a magyar egyetemek iránt érdeklődő külföldieket az online térben?

Az online portálok és a Twitter az egyetemekről szóló diskurzusok fő porondja. Nemzetközi trendekbe illeszkedően a Twitter globálisan jóval népszerűbb, mint Magyarországon. Külföldi diákok is előszeretettel fordulnak a Twitterhez, sokan osztják meg saját kutatási témájukat, tapasztalatukat a közösségi oldalon. Ezenkívül tematikus – kutatással és kutatások eredményeivel, külföldi tanulással, tudományos hírekkel – foglalkozó blogokon tűntek fel az egyetemek.

A legtöbb fórumbeszélgetés a világszerte egyre népszerűbb Redditről érkezik, ahova jövendőbeli, tanulni vágyók iránymutatásért fordulnak. Ezeken a platformokon diákok kérnek tanácsot egymástól, hasonlítják össze a magyar egyetemeket, osztanak meg információkat a jelentkezéssel kapcsolatban, és legfrissebb témaként az online tanítást is véleményezték. Ezeken a fórumokon Magyarországot hasonlítják Lengyelországgal, Pécset Szegeddel, többen érdeklődnek, hogy mennyit ér egy Közép-Európai diploma az Egyesült Államokban, míg sokan a Corvinust nevezik a legjobb magyar egyetemnek. A fórum beszélgetésekben sokszor beazonosíthatóan magyar diákok is részt vesznek, akik a magyar kultúrával, munkalehetőségekkel, szakokkal és intézményekkel kapcsolatban adnak tanácsot.

Releváns téma a Budapest vs vidék kérdése, a gyakorlati és az elméleti tanítás előnyei hátrányai, valamint hogy melyik egyetem melyik képzési típusban a legerősebb, és fontos téma a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram is. A külföldi diákoknak fontos szempont az egyetem alatti munkavállalási lehetőség és sokan érdeklődtek afelől, hogy milyen szinten érdemes magyarul tudnia, ha az országban tanul.

Kik vesznek részt a beszélgetésekben?

Az országokat nézve nemcsak angol nyelvterületen jelentek meg az egyetemek, de különböző országok angol nyelvű portáljain is: az Egyesült Államokon, Nagy Britannián, és Ausztrálián kívül Svájcban, Németországban, Nigériában, Hollandiában, vagy éppen Kínában is érdeklődnek a magyar egyetemek iránt.

Melyik egyetem a legnépszerűbb a kommentelők körében?

A megjelenések mennyiségéből nem következik egyértelműen a kedveltségi rangsor – pusztán a hírnév nem tükrözi a hallgatói kommentekben megjelenő tapasztalatokat. A népszerűségi rangsort a posztokban kifejtett vélemények hangulatának elemzésével, úgynevezett szentiment analízissel állítottuk fel. Az egyetemekről szóló diskurzusokat tartalmuk alapján kategóriákba soroljuk (pozitív, negatív és semleges), majd megvizsgáljuk, hogy ezek miként alakulnak. Összességben elmondható, hogy mivel a szentiment index csak pozitív tartományban mozog, a magyar egyetemekről rendkívül előnyös kép jelenik meg a globális online térben.

Jól látható, hogy mindegyik egyetemnek inkább pozitívabb a megítélése. A negatív kontextusok viszonylag ritkán jelentek meg, ezek sokszor politikával vagy éppen a koronavírussal voltak kapcsolatosak. Érdekes, hogy a legtöbb negatív komment a magyar kommentelőktől érkezik, a külföldiek inkább pozitív oktatási és közösségi tapasztalataikat osztják meg.

Mi érdekli a külföldi hallgatókat a magyar képzésekkel kapcsolatban? Mik a beszélgetést irányító legfontosabb témák?

Módszertan:  Az Ynsight Research csapata a netnográfiai kutatás során a magyar egyetemek nemzetközi megjelenéseit vizsgálta 2019. január és 2021 márciusa között. Az online térben megjelenő híreket, blogokat és organikus kommenteket, beszélgetéseket elemezték.

Nyitóképünk illusztráció, nem Magyarországon készült. Fotó: Dom Fou, Unsplash

Idén 15. alkalommal rendezték meg a tavasz legnagyobb hazai egyetemi fesztiválját, a Lágymányosi Eötvös Napokat. Az ELTE Lágymányosi Campusának hagyományos szemesztervégi ünnepe idén május 8. és május 10. között foglalta el helyét az épület körül, és két rendezvényhelyszínre leosztva vonultatta fel a hazai könnyűzene legnépszerűbb képviselőit. A három nap alatt olyan fellépők zenéire bulizhattak a fiatalok, mint például a Hősök, Majka, Cloud 9+, PIXA vagy Peter Jabin.

Idén először rendezték meg a Jägermeister által életre hívott I. Egyetemi Gräffiti Bajnokságot, amit 7 felsőoktatási intézményben hirdettek meg amatőr kategóriában a hallgatók között. A résztvevő iskolákból (DE, SOTE, BME, SZE, SZOTE, PTE, ME) 6-6 csapatnak volt lehetősége felfújni a Jägermeister tematikára épülő saját skiccet.

Az egyetemi fordulóba jutott csapatok nyereménye fejenként egy-egy üveg 0,7 literes új Jägermeister Scharf, illetve csapatszinten egy 1,75 literes pumpás Jägermeister volt, a közönség és a zsűri szavazata alapján az országos forduló nyertese a Debreceni Egyetem (névsor: Ivándel Aletta és Pataki Márk duó) lett. Nyereményük fejenként 1-1 db Balaton Sound heti bérlet volt.

László Dávid, a Jägermesiter promotion managere a projekt kapcsán elmondta: „Több mint hét éve képviselik hallgatók a Jägermeistert az ország tíz legaktívabb egyetemén. E program keretein belül sikerült idén az eddigi legkomplexebb, hallgatóknak szóló országos rendezvényünket lebonyolítani. A sok kihívás mellett változatos rajzokkal, festményekkel találkoztunk, a sorozat méltó lezárása volt a LEN-en végső győztest hirdetni!”