A járvány alatt Sassoli elnök döntött a Parlament működéséhez szükséges rendkívüli intézkedések bevezetéséről, amelynek köszönhetően a Parlament végig elláthatta a Szerződések által meghatározott feladatait. David Sassoli elnök az Unió hosszú távú költségvetése és a hatékony helyreállítási eszköz elfogadásában is kulcsszerepet játszott. Az elnök szolidaritásból is példát mutatott akkor, amikor a járvány kezdetekor megnyitotta a parlamenti épületeket az erőszak áldozatául esett nőket segítő jótékonysági szervezetek előtt, amelyek szállást és ellátást biztosítottak a rászorultaknak. Sassoli elnök arra törekedett, hogy az általa vezetett intézmény okuljon a járványból, ezért a parlamenti demokrácia átgondolását és megerősítését célzó vitafolyamatot indított el.

Sassoli elnök elkötelezett európaiként néhány hete az Európai Tanács decemberi ülése előtt kijelentette: „Európának főként és mindenekelőtt reményre van szüksége. A reménynek úgy adhatunk alapot, ha három cél megvalósításán kezdünk el dolgozni: az innovatív Európán, a védelmet nyújtó Európán, és az utat mutató Európán.”

Megemlékezés

Január 17-én, hétfőn, a strasbourgi plenáris ülés megnyitásakor a Parlament Sassoli elnök emléke előtt tisztelegve megemlékezést tart. A megemlékezésen részt vesz Enrico Letta korábbi parlamenti képviselő és volt olasz miniszterelnök.

David Sassolit Rómában, az önkormányzati palota Protomoteca termében ravatalozzák fel január 13. csütörtökön 10-18 óra között. A temetési szertartást január 14-án délben tartják a Santa Maria degli Angeli bazilikában.

Az EP új elnökének megválasztása

A Parlament Eljárási szabályzatának 20. cikke alapján az új elnök megválasztásáig átmenetileg az intézmény első alelnöke tölti be az elnöki posztot. A Parlament elnökének megválasztására a Sassoli elnök halála előtti eredeti terveknek megfelelően jövő kedden kerül sor a strasbourgi plenáris ülésen. Az elnök megválasztása után a Parlament új alelnököket és quaestorokat is választ a 9. parlamenti ciklus második felére.

A másfél órás program során Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa portugál miniszterelnök mond beszédet, továbbá röviden felszólalnak a konferencia végrehajtó bizottságának tagjai. Az uniós polgárok és a civil társadalmi szervezetek képviselői virtuálisan szólhatnak majd hozzá az eseményhez, amelyen fellép Renaud Capuçon hegedűművész és a Karski-kvartett. Az ünnepélyes megnyitón a tagállamokban zajló Európa-napi eseményekbe is bekapcsolódhatunk.

Vendégként személyesen 27 Erasmus-diák, óriáskivetítők révén pedig 300 uniós polgár vesz részt az eseményen.

Tagállami Európa-ügyi miniszterek és más neves vendégek szintén online kapcsolódnak majd be az eseménybe.

Koronavírus miatti biztonsági intézkedések

Minden, személyesen jelen lévő újságírónak és fotósnak be kell tartani a francia hatóságok és az Európai Parlament egészségügyi előírásait, és tartania kell a kötelezően előírt másfél méteres távolságot. A Parlament épületein belül pedig kötelező az orvosi maszk viselése.

Audiovizuális közvetítés

A konferencia-sorozat megnyitóját az EbS+ 13:30-15.30 óra között élőben (master videóként) közvetíti. Az Ebs közvetítésre kész anyagot sugároz majd.

Az eseményt az Európai Parlament multimedia központja is közvetíti, és az adás élőben követhető a közösségi médiában (Facebook, Twitter).

A válaszadók szerint a pénzt elsősorban a népegészségügy területére kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és az éghajlatváltozás kezelése követi. A magyar válaszadók ezzel szemben jóval kisebb arányban, 40 százalékban támogatják az uniós források növelését erre a célra.

A válaszadók több mint fele (53 százalékuk) továbbra is elégedetlen az uniós tagállamok közötti szolidaritás mértékével, bár ezen a téren némi (öt százalékpontos) javulás tapasztalható az áprilisi adatokhoz képest. A magyar válaszadók e tekintetben elégedettebbek az uniós átlagnál.

A Parlament elnöke, David Sassoli így kommentálta az eredményeket: „A válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a polgárok nagyobb összetartást és hathatósabb fellépést várnak az Uniótól a válság rendezéséhez. Azt is világosan látják, hogy az uniós költségvetés megnövelése nélkül aligha lehet kezelni a világjárvány példa nélküli gazdasági és társadalmi hatásait. Amikor a Parlament a jelenlegi költségvetési vita során egy hatékonyabb és nagyratörőbb EU mellett teszi le a voksát, akkor az európaiak kérését juttatja érvényre.”

Egyre többen hallottak az EU járványügyi intézkedéseiről, azok megítélése is kedvezőbb

Az európaiak 76 százaléka előtt nem ismeretlenek a világjárvány következményeinek enyhítésére hozott uniós lépések. 36 százalékuk azt is pontosan tudja, hogy melyek ezek a lépések. A témában készült áprilisi felmérés eredményeihez képest ez három százalékpontos növekedést jelent. Áprilisban még a válaszadóknak csak 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel. Mostanra ebben is átlagosan hét százalékpontos növekedés volt tapasztalható. Egyértelmű jelzés ez arra nézve, hogy a közvélemény kiáll a javasolt intézkedések mellett, amelyek közül több még meg sem valósult.

A polgárok többsége továbbra sem elégedett a tagállamok közötti szolidaritás mértékével

A megkérdezettek 53 százaléka nem érzi kellő mértékűnek a tagállamok egymás iránti szolidaritását, 39 százalékuk viszont ezzel átlagban elégedett. Áprilisban ennél rosszabb volt a helyzet: átlagosan öt százalékponttal többen vártak volna több segítséget a többi tagállamtól. Portugáliában és Spanyolországban különösen sokan voltak elégedetlenek (további kilenc százalékpontnyian), de Németországban, Görögországban, Romániában és Szlovákiában is meghaladta a számuk az átlagot (további hét százalékponttal).

Magyarországon az áprilisi adatokhoz képest öt százalékponttal többen elégedettek a szolidaritás mértékével (43 százalék).

Fejleszteni kellene az uniós szintű, közös eszközöket a hasonló válsághelyzetek kezelésére

A válaszadók mintegy kétharmada (69 százaléka) egyetért azzal, hogy „az EU-nak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány”. 26 tagállamban a válaszadók döntő többsége érzi így. Leginkább Portugáliában és Luxemburgban (87-87 százalék), Cipruson (85 százalék), Máltán (84 százalék), Észtországban (81 százalék), Írországban (79 százalék), Olaszországban és Görögországban (78-78 százalék), valamint Romániában (77 százalék) és Spanyolországban (75 százalék) vannak ezen a véleményen.

A járványvédelemhez az európaiak döntő többsége növelné az uniós költségvetést

Az európaiak többsége (56 százaléka) úgy véli, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség ahhoz, hogy úrrá tudjunk lenni a koronavírus-válságon. A tagállamok közül 15-ben a válaszadók döntő többsége gondolja így: Görögországban 79, Cipruson 74, Spanyolországban és Portugáliában 71-71 százalékuk.

Magyarországon ez az adat 57 százalék. A magyar megkérdezettek 42 százaléka azonban elégedett az uniós rendelkezésére álló források mennyiségével (csak 40 százalékuk támogatná a forrásbővítést).

Azzal kapcsolatban, hogy mely szakpolitikai területekre irányuljanak uniós többletforrások, az európai polgárok egyértelműen az egészségügyet említették a legelső helyen. 55 százalékuk számára a népegészségügyi ráfordítások a legfontosabbak (a tagállamok közül 17-ben). A listán előkelő helyen szerepelt továbbá a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45 százalék), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36 százalék). Ha tagországokra lebontva nézzük a sorrendet, az olaszok (58 százalék), a szlovének (55 százalék) és a litvánok (54 százalék) a gazdasági helyreállítás finanszírozását érzik égetőbbnek, míg az osztrákok (48 százalék) és a dánok (45 százalék) inkább az éghajlatvédelemét. Szlovákiában (63 százalék), Horvátországban (58 százalék) és Finnországban (46 százalék) a leggyakrabban a foglalkoztatás és a szociális kérdések merülnek fel válaszként.

Magyarországon a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének az emberek arányaiban jóval többet, mint a megkérdezettek uniós átlaga.

Továbbra is jelentős egyéni pénzügyi nehézségek

Mi sem jelzi jobban, hogy mielőbb szükség van a helyreállítási csomagra, hogy az európai polgárok a járvány kitörése óta súlyos anyagi gondokkal küzdenek. Ebben a tekintetben alig volt változás áprilishoz képest: a válaszadók 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként 21 tagállamban jelölték meg a polgárok a jövedelemkiesést (28 százalék). Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre.

A magyar választók a pénzügyi nehézségekkel kapcsolatos válaszok mindegyikében jóval az uniós átlag feletti nehézségeket jelöltek meg.

Csökken a bizonytalanság és a félelem érzése, megjelent a bizakodás és a remény

Amikor a polgárokat arról kérdezték, hogy jelenleg mivel lehetne a legjobban jellemezni a válsággal kapcsolatos érzelmi állapotukat, 15 tagállamban is a „reménységet” választották (a válaszadók összesen 41 százaléka). Ez jelentős fejlődés a legutóbbi felmérés óta. Egészen megközelítette a „bizonytalanságot”, amely az áprilisi 50 százalékról most 45 százalékra csökkent. Általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21 százalékra. Ezzel szemben átlagban három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24 százalék) és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).

A közvéleménykutatást a Kantar végezte az interneten (illetve Máltán és Cipruson telefonon) 2020. június 11. és 29. között. Az EU 27 tagállamából összesen 24 798-an válaszoltak. A megkérdezettek köre a 16 és 64 év közötti korcsoportra (illetve Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Portugáliában, Romániában, Szlovákiában és Szlovéniában a 16–54 éves korosztályra) korlátozódott. A reprezentatív mintavétel érdekében országos szinten nem-, életkor- és régió-alapú kvótákat határoztak meg. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.