Először Czigány Balázs beszél az Esterházyak művészetpártoló tevékenységéről, az első, ausztriai alapítványról, majd a magyar alapítvány születéséről és tevékenységéről. Részletesen ismerteti az Esterházy Irodalmi Díj kiírásának előzményeit, a díjazásra érdemes művek kiválasztásának folyamatát, a zsűri tagjait.

Beszélünk az első díjátadóról, amit október 3-án tartottak a Merlin Színházban, utána pedig maga a díjazott, Darvasi László író kap szót. Beszélgetünk az álneveiről, Szív Ernő újságíróról, és pár szó erejéig Eric, az angolna kérdése is felmerül.

Darvasi László roppant termékeny író, 1991 óta szinte minden évben jelent meg könyve, gyakran több is, sok nyelvre lefordították, több mint harminc díjat nyert. „Tulajdonképpen éjjel-nappal írok. Ha nem írok, akkor is írok.” – mondta egy korábbi interjúban. Beszélgetünk a most díjazott regényéről, a monumentális, 3 kötetes Neandervölgyiekről, amely 1908-tól 1957 kíséri végig hőseit a magyar történelemben. Azt is megtudjuk, hogy lesz-e folytatása a trilógiának.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

„Komoly szakmai elismerésnek tekintem az Esterházy Irodalmi Díjat és külön öröm, hogy elsőként kaphattam meg. A Neandervölgyieken továbbra is dolgozom, születnek a mondatok, készül a regény folytatása. Számomra egy ilyen nagyregény az igazi írói szabadság, a teremtés illúziója.”  – mondta a díj átvétele után Darvasi László a Merlin-ben október 3-án megtartott nagyszabású díjátadó gálaesten, amelyen ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a hét jelölt közül idén ki veheti át az Esterházy Irodalmi Díjat.

Darvasi László író, újságíró, drámaíró. 1962-ben született Törökszentmiklóson. Az Élet és Irodalom munkatársa. Munkásságát számos díjjal elismerték. Több műve megjelent franciául, németül és hollandul is.

„Darvasi László Neandervölgyiek című művével egy olyan alkotás született, ami nem csak szórakoztató és egy életre esztétikai élményt nyújtó mű, hanem jó eséllyel befolyásolja azt, hogy hogyan látjuk a 20. század magyar történelmét. (…)  A Neandervölgyiekből megérthetünk valamit a létezésünkből. Vigaszt nyerhetünk, gyászolhatunk. Nem mindegyik ártatlan éli túl, de egy vagy kettő mégis. Valaki mindig megmarad. Legalábbis eddig így volt. Mindenkinek ajánlom: olvassa ezt a regényt. Tart, ameddig tart, nem romlik meg. Úgy kell olvasni, mint ahogy az éveket éljük, egyiket, a másik után” – emelte ki méltatásában az idei zsűri, amelynek Kiss László író, szerkesztő, tanár, Mácsai Pál színművész, dr. Margócsy István irodalomtörténész, Terézia Mora író, forgatókönyvíró, műfordító és Veiszer Alinda újságíró, szerkesztő voltak a tagjai. Ők választották ki tavasszal azt a hét jelöltet is, akiket egy-egy tavaly megjelent művük alapján érdemesnek tartottak a díjra: Darvasi László mellett Biró Zsombor Aurél, Borsik Miklós, Grecsó Krisztián, Kiss Judit Ágnes, Simon Márton és Szűcs Teri alkotása került az idei szűkített listára, amelyből a zsűri tagjai konszenzussal választották ki a győztest. 

„Az Esterházy Irodalmi Díjjal minden évben olyan szerzőt szeretnénk elismerni, aki az előző naptári esztendőben megjelent művével járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország, Európa és az egész világ humánusabb hellyé váljék. Nagy örömömre szolgál, hogy első alkalommal Darvasi László veheti át az Esterházy Irodalmi Díjat. Alapítványunk törekvése, hogy olyan kulturális közeget és platformot teremtsen, amely társadalmi párbeszédet folytat az irodalomról és annak szerepéről.” – mondta el az alapító az Esterházy Alapítványok vezetője, Ottrubay István.

„A Líra Könyv Zrt. mindig is kiemelt figyelmet fordított a kortárs irodalom támogatására és a maradandó értékek közvetítésére. Örömmel álltunk e rangos díj mellé, mert hisszük, hogy az ilyen elismerések nemcsak elősegítik a színvonalas művek méltó helyre kerülését és a kortárs szerzők munkásságának hiteles bemutatását, hanem új olvasókat is megszólítanak, élő kapcsolatot teremtve a mai magyar irodalom és a közönség között.  Meggyőződésünk, hogy Darvasi László friss, eredeti hangú kötete fontos lépés ezen az úton – fejtette ki Kolosi Beáta, az Esterházy Magyarország Alapítvány egyik stratégiai partnerének, a Líra Könyv Zrt.-nek a vezérigazgatója.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány másik stratégiai partnere az Örkény Színház, amelynek igazgatója, Gáspár Máté hozzátette: „Az Örkény István nevét viselő színház alapítása óta a kortárs szerzők szövetségese, a friss szövegek keltetője és otthona. Egy új mű színpadra állítása hasonló módon emeli ki azt a bőséges és minőségi irodalmi termésből, mint ahogy egy díj irányítja rá a figyelmet. Ezért is csatlakozunk örömmel házigazdaként az Esterházy Irodalmi Díjhoz.”

Az Esterházy Magyarország Alapítvány szándéka szerint az Esterházy Irodalmi Díjat minden évben az az író vagy költő kapja, aki az előző naptári esztendőben a legkiemelkedőbb olyan művet (könyv és/vagy e-könyv formában megjelent regényt, versgyűjteményt) adta közre, amely humanista világlátásával, szabadságtörekvéseivel, felelős szeretetével, feddhetetlen jóakaratával és nyelvi igényességével hoz létre értéket. A tervek szerint ezentúl minden évben, így jövőre is elnyerheti valaki az Esterházy Irodalmi Díjat. Az idén megjelenő alkotások alapján válogatva a zsűri 2026 áprilisában jelenti be a hét könyv címét, amelyek szerzői közül ismét ősszel veheti át egy valaki az elismerést.

A kortárs irodalom és képzőművészet kedvelőit addig is várja az Esterházy Vibe, az Esterházy Magyarország Alapítvány a YouTube-on/Spotify/iTunes-on hamarosan induló podcast csatornája amelynek az első adások egyikében például arról beszélgetett Ottrubay István, az Esterházy  Alapítványok vezetője, Rieder Gábor kurátor és Margócsy István irodalomtörténész, hogy mennyire van jelen a kortárs művészet hazánkban, megmutatkozik-e a jelen kor a kortárs műveken keresztül, vagy hogy vajon igaz-e, hogy a kortárs művek sokkolóan hatnak a közönségre.

Emellett a díjjal és a kortárs művészettel kapcsolatos friss hírekkel várnak mindenkit az alapítvány és a díj honlapján, valamint Facebook- és Instagram-csatornáin is.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány sajtótájékoztató keretében jelentette be a díj megalapítását. Ebben az évben Kiss László író, szerkesztő, tanár, Mácsai Pál színművész, Dr. Margócsy István irodalomtörténész, Mora Terézia író, forgatókönyvíró, műfordító, Veiszer Alinda újságíró, szerkesztő választja ki a frissen alapított Esterházy Irodalmi Díj nyertesét. A zsűri minden esztendőben egy, az irodalom tágan értett területén működő alkotót állít példaként a magyar nyelven olvasó közönség, Európa és világ elé.

Az Esterházy Magyarország Alapítvány szándéka szerint az Esterházy-díjat minden évben az az író vagy költő kapja, aki az előző naptári esztendőben a legkiemelkedőbb olyan művet (könyv és/vagy e-könyv formában megjelent regényt, versgyűjteményt) adta közre, „amely humanista világlátásával, szabadságtörekvéseivel, felelős szeretetével, feddhetetlen jóakaratával és nyelvi igényességével járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország, Európa és az egész világ jobb hellyé váljék”.

Az alapító célja egy olyan magas presztízsű irodalmi elismerés létrehozása, amely független, politikamentes, értékelvű, a minőségi kortárs magyar irodalmat díjazza, és a maga kategóriájában a legrangosabbnak számít Magyarországon. A kiemelkedő irodalmi tevékenység elismerésén keresztül szeretnének hozzájárulni a magyar nyelvű írott kultúra fejlesztéséhez, a magyarországi szellemi élet élénkítéséhez is. Az alapítvány olyan kulturális közeg és platform megteremtésére törekszik, amely társadalmi párbeszédet folytat az irodalomról és annak szerepéről, értő olvasókat nevel, és megadja a megfelelő társadalmi elismerést azoknak, akik irodalmi értéket teremtenek.

A zsűri a művészeti díjak esetén szokásos eljárás szerint két lépcsőben dönt a díjazottról: megvitatás útján választja ki a zsűri a hét elemű shortlistet, majd ebből a listából pedig konszenzussal választják ki az adott év győztesét.

Az idei évben az alábbi művek kerültek a shortlistre:

Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek

Borsik Miklós: Futárlíra

Darvasi László: Neandervölgyiek

Grecsó Krisztián: Apám üzent

Kiss Judit Ágnes: A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul

Simon Márton: Hideg pizza

Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet

A díj széles körű társadalmi beágyazottságának és a közösséget szolgáló karakterének erősítése érdekében a kezdeményező Esterházy Magyarország Alapítvány konzorciális partnerként együttműködik a projektben a Líra Könyv Zrt-vel és az Örkény Színházzal.

Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója elmondta: „Nagy öröm számunkra, hogy a Líra a kezdetektől részt vehet ebben a fontos kulturális kezdeményezésben, hiszen „Olvasni érték. Írni küldetés. Elismerni felelősség.” – ez a Líra hite és ars poeticája. Egy világban, ahol a gyorsan fogyó tartalmak dominálnak, mi a maradandó irodalmi értékek mellett állunk. Meggyőződésünk, hogy az Esterházy Irodalmi Díj hozzájárul a kortárs magyar irodalom társadalmi rangjának erősítéséhez, és új olvasókat is képes megszólítani. Ez a díj olyan történeteket emel ki, amelyek nyomot hagynak – emberileg és nyelvileg egyaránt. A Líra könyvesbolthálózatával, online platformjaival és elkötelezettségével nemcsak a díjat támogatja, hanem hidat is épít szerző és olvasó között.

Gáspár Máté, az Örkény Színház igazgatója kiemelte: „Megtiszteltetés az Örkény Színház számára, hogy csatlakozhat az Esterházy Magyarország Alapítvány kezdeményezéséhez, és állandó házigazdája lehet az új irodalmi díj nyilvános eseményeinek. A kortárs irodalom mindig otthonra lelt az Örkény falai között, a színház művészeti profilját nagyban alakítják a velünk élő írók színpadra szánt szövegei, lírai és prózai műveinek színpadi adaptációi. Az Esterházy név a művészetpártolás és az alkotószellem legmagasabb rendű márkavédjegyének számít, ezért is örülünk, hogy évről évre részesévé válhatunk a kiváló magyar irodalmi teljesítmények meg- és elismertetésének.”

Az eseményen Kelemen Zénó szobrászművész bemutatta az általa tervezett és készített Esterházy Irodalmi Díjat, az Aposztróf/Idézőjel kisplasztikát, melyet minden év őszén átadnak az elismerést elnyerő szerzőnek. „A formába öntött aposztróf és a csavarodás azt sugallják, hogy van valami előtte és utána, tehát a történet nincs teljes egészében jelen, így az irodalmi szöveg csupán az adott narratíva egy szelete a tágabb egésznek, amelyet az olvasó, a kontextus és a kulturális háttér tesz teljessé.“ – mondta el a díj koncepcióról az alkotó. A díjjal járó anyagi támogatás összege tízezer euró. A díjátadó várható időpontja 2025. október 3.

Az Esterházyak és pártfogolt művészeik évszázadokon keresztül hangsúlyos szerepet játszottak a magyar kulturális értékteremtésben. Az Esterházy Magyarország Alapítvány – amely több mint egy évtizede van jelen a magyar kulturális életben zenei, képzőművészeti, összművészeti, oktatási és tudományos programok megszervezésével, kortárs értékek felkarolásával – ezen egyedülálló tradíció ápolását tekinti küldetésének, és ez a szándék vezette az Esterházy Irodalmi Díj megalapításakor is.

A projektről aktuális információk az Irodalmi Díj honlapján, valamint az Esterházy Magyarország Alapítvány Facebook és Instagram-oldalain érhetők el.

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

A Libri a kultúra elhivatott pártolójaként legfontosabb feladatának az olvasás népszerűsítését tartja, ezért hozta létre 2016-ban a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A díjakat idén ötödszörre adják át, a díjazottak 2-2 millió forint jutalmat és 30-30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

A Libri irodalmi díjak kampánya a magyar irodalom sokszínűségét és igényességét mutatja be, felhívja a figyelmet arra, hogy a ma megjelenő magyar irodalmi alkotások olyan kiemelkedő minőséget képviselnek, hogy a mindennapjaink részét kell, hogy képezzék. A Libri nemcsak a nyerteseket, de mind a 10 döntőbe került szerzőt mindennapjaink sztárjaiként, könyveiket a jövő klasszikusaiként mutatja be.

A kampány során két fő kreatív jelenik meg. A Libri irodalmi díjak már „megszokott” csoportképe – ahogy eddig minden évben – idén is megújult, ezúttal Edward Hopper 1942-es festménye, az Éjjeli baglyok ihlette a döntős szerzőket bemutató fő kreatívot. A másik elem a 10 döntős könyv fotója, ezen kívül találkozhatunk még a szerzők portréival és a könyvek hangulatát művészi módon visszaadó image-fotókkal is. 2020-ban egy eddig soha nem használt kreatív felületen is kommunikálják a kampányt: egy innovatív megoldásnak köszönhetően négy budapesti villamosmegállóban a napfény és az árnyékok összjátéka hirdeti a Libri irodalmi díjakat és a 10 döntős szerzőt. A Libri irodalmi díjak kampánya nemcsak a szerzők neveivel és műveik címeivel dolgozik, hanem részleteket és idézeteket is bemutat a művekből, bízva abban, hogy egy-egy jól eltalált és szívhez szóló idézettel többeket meg tud szólítani.

A 10 döntős mű:

Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötete, Barnás Ferenc Életünk végéig című regénye, Bodor Ádám Sehol címmel megjelent novellái, Darvasi László Magyar sellő című regénye, Grecsó Krisztán Vera című regénye, Láng Zsolt Bolyai című regénye, Nádasdy Ádám Jól láthatóan lógok itt című verseskötete, Péterfy Gergely A golyó, amely megölte Puskint című regénye, Tóth Krisztina Fehér farkas című novelláskötete, Závada Pál Hajó a ködben címmel megjelent regénye.

Szavazni a http://www.libri.hu/irodalmidij/ oldalon lehet, a szavazók között 100 darab ajándék könyvcsomagot sorsolnak ki a szervezők. A könyvcsomagok mindegyike a Libri irodalmi díjak 10 döntős könyvéből áll össze.