Az idén június 18 és 21. között megtartott filmes seregszemle ideje alatt várja a látogatóit a veszprémi FOTON Audiovizuális Centrumban a Játszani kell: Makk Károly munka közben című kiállítás egyedülálló áttekintést ad a korszakalkotó rendező karrierjének főbb mérföldköveiről. A MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztivál tárlata a forgatás közben készült werkfotókon keresztül mutatja be Makk pályafutását a Liliomfitól a 2003-as Egy hét Pesten és Budán című filmig. A fényképeken a rendező mellett láthatjuk Dayka Margitot, Törőcsik Marit, Darvas Lilit, Christopher Plummert, Darvas Ivánt, valamint sok kamera előtti és mögötti alkotótársat, illetve a magyar filmtörténet néhány emlékezetes jelenetét a megörökítésük pillanatában.

A MOZ.GO filmvetítésekkel is ünnepli Makk Károly páratlan életművét. A vetítendő moziklasszikusok közt két felejthetetlen alkotása is helyet kapott. A fesztiválon három alkalommal, három helyszínen is látható lesz a pályafutását rakétasebeséggel elindító játékfilmje, az 1954-ben bemutatott és a szintén száz éve született Darvas Iván főszereplésével forgatott Liliomfi. A film kópiapremier. A gyönyörűen felújított alkotást ebben a formában a MOZ.GO közönsége láthatja először. A vetítés előtt Muszatics Péter beszélget Ráduly Györggyel, a Nemzeti Filmintézet Filmmegőrzési és Technológiai divíziójának igazgatójával.

A Liliomfi mellett a Szerelem is visszatér a nagyvászonra. A nagy emberi érzelmekről, az elmúlásról és az ötvenes évek rideg valóságáról mesélő két Déry Tibor művet, a Szerelem és a Két asszony című novellát összekapcsoló, feldolgozó filmet a veszprémi Agórában lehet majd megtekinteni. A Darvas Lili, Töröcsik Mari és Darvas Iván főszereplésével forgatott film számos nemzetközi elismerés mellett 1971-ben elnyerte a Cannes-i Filmfesztiválon a zsűri díját, míg a szakma hazai képviselői minden idők tizenkét legjobb magyar filmje, az „Új Budapesti Tizenkettő” közé választották be 25 évvel ezelőtt.

A MOZ.GO idei programjában szintén szereplő Kicsoda Ön, Makk Károly? című kisfilm pedig arra tesz kísérletet, hogy közelebbről bemutassa a legendás alkotót, aki nem véletlenül lett az 1945 utáni rendezőnemzedék egyik legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű képviselője, illetve a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége. A Kerékgyártó Yvonne rendezésében, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumban 2020-ban megszületett alkotást június 20-án, Balatonfüreden, a Tagore sétányon a Liliomfi vetítése előtt tűzik műsorra a fesztivál keretében. A veszprémi Hangvilla előtt pedig Makk filmplakátjaiból nyílik szabadtéri kiállítás.

„Különös módon minél régebben vagyok színész, annál jobban félek a bemutatóktól. E félelem ellenére és öreg ember létemre még mindig itt lábatlankodom, az azért van, mert vágyom a szent pillanatokra, amelyekkel ez a játék olykor megajándékoz. Amikor titkot tudok meg önmagamról vagy a partnereimről. Olyasmit, ami nem feltétlenül és nem automatikusan derül ki. Csak a kegyelmi pillanatokban. Ilyenkor mintha villám hasítana bele a sötét éccakába, megvilágítja a tájat, s rádöbben az ember, hogy hol is van. Utána újra sötét lesz, de a világosság emléke megmarad, és segít a tájékozódásban. Vannak játszótársak, akikkel sűrűbben jönnek létre ilyen pillanatok. Én ezért szerettem a Vígszínházat, mely az egyetlen fix pont volt az életemben. A Várkonyi Zoltán köré szerveződött társulatban töltött 19 évet színészi pályám legszebb és legjelentősebb korszakaként tartom számon. Akkor és ott olyan játszótársaim voltak, akikkel sok titkot megtudtunk a bennünk rejlő és a körülöttünk lévő világról” – mesélte egykor Darvas Iván, a pályafutásának ötvenedik évfordulója kapcsán készült interjúban.

Darvas Ivánt páratlan eleganciája, utánozhatatlan sármja, intellektusa, fanyar humora és szikár tartása igazi ikonná avatta. Jellegzetes beszédmódja, különös hanghordozása szinte védjegyévé vált. Játékának belső izzása, ahogy a legapróbb rezdülésekből is sorsot tudott formálni, egyszerre volt zavarba ejtően személyes és elemi erejű. 1965 és 1989 között volt a Vígszínház tagja, majd, amikor elérte a nyugdíjkorhatárt, szabadúszó lett. Válogatott a színházi és filmes ajánlatok között, a Vígszínházban is játszott, de már nem társulati tagként.

A teátrumban látható fotókiállítás minden vígszínházi szerepét bemutatja, valamint beszámolókkal és interjúrészletekkel idézi fel kivételes pályafutását. A Víg Szalonban pedig egykori pályatársai és kollégái – Halász Judit, Kútvölgyi Erzsébet, Kovács István és Lukács Sándor – emlékeznek rá. A Szegő János vezette beszélgetésben előadásrészleteken, fotókon, és Darvas Iván írásain keresztül idézik fel a kivételes színész és karakteres gondolkodó alakját. A programról egy szerkesztett felvétel is készül, ami a későbbiekben a teátrum Youtube csatornáján lesz elérhető.

„Paradoxnak tűnik, de attól tartok, ez az igazság: a színész nem este héttől tízig játszik. Épp megfordítva áll a dolog: napközben játszunk. Bizony, a teátrum szent dolog. Minden, ami ezen kívül esik, esetleges, homályos, de este hétkor felmegy a függöny, és minden értelmet nyer, világossá válik és tisztán áttetszővé, akár a kristály. Bizony a teátrum deszkái csakugyan a világot jelentik a komédiásnak.”

Víg Társalgó, Darvas Iván 100. születésnapja.

„Tavaly több száz nevezés érkezett be a pályázóktól, akik izgalmas, színes és tartalmas áttekintést nyújtottak a legfrissebb hazai filmtermésből. Legfőképp annak örültünk, hogy ezekből olyan programot sikerült összeállítanunk, ami számtalan teltházas vetítést, pezsgő találkozást, szakmai fórumot, illetve rengeteg pozitív nézői visszajelzést eredményezett. Erre építve bízunk benne, hogy ebben az évben ismét sok emlékezetes alkotással örvendeztethetjük majd meg a filmszerető közönségünket, méltón megünnepelve egyúttal a mozi születésének 130. születésnapját is a MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon” – mondta Csáky Attila producer, a fesztivál igazgatója.

A fesztivál idén is szélesre tárja a kapuit a hazai filmszakmában alkotók előtt. Minden olyan magyar mozgóképes alkotást várnak, amely megfelel a kiírás feltételeinek, akár a Nemzeti Filmintézet támogatásával, akár csak a filmtörvény által biztosított közvetett állami támogatás, a filmes adókedvezmény igénybevételével, akár magánfinanszírozásból készült. A nevezési lap és a jelentkezési feltételek részletes leírása már megtalálható a honlapjukon erre a linkre kattintva.

A 2025-ös Magyar Mozgókép Díjakról ebben az évben is öttagú szakmai zsűri dönt. A fesztiválon a friss filmtermés felvonultatása mellett számos meglepetéssel is szeretnének a nézők kedvében járni. Ennek mentén kiemelt szerepet szánnak az idei programban a száz éve született Makk Károly és Darvas Iván páratlan életművének. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőre, illetve a Nemzet Színészének választott, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészre filmjeikkel, pályájukat felidéző eseményekkel, megemlékezésekkel készülnek.

A MOZ.GO-t immár ötödik alkalommal rendezi meg a Magyar Filmakadémiával együttműködésben a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program 2025. június 18. és 21. közt Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Ötvös András a Liliomfi és Az ember, aki elvesztette az időt című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Liliomfi című előadás után.

Ötvös András Székesfehérváron született. 2007-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máté Gábor és Horvai István osztályában. Egyetemi hallgatóként A karnevál utolsó éjszakája című előadásban játszott főszerepet, amit a Katona József Színházban mutattak be.

Több évadot Egerben a Gárdonyi Géza Színházban töltött, játszott a Krétakör– és a Merlin Színházban, illetve a KoMa Társulatban. 2011-2017 között a Katona József Színház tagja, 2017-2022 között az Orlai Produkciós Iroda színésze volt, vendégművészként szerepelt az Örkény István Színházban. 2022-től a Vígszínház társulatának tagja. Több sikeres művész- és közönségfilmben – Isteni műszak, Nyitva, Nagykarácsony –, és olyan népszerű sorozatokban is játszott, mint az Aranyélet, a Terápia, A tanár. Munkáját több díjjal is elismerték, többek között elnyerte a legjobb 30 év alatti színésznek járó elismerést a Pécsi Országos Színházi Találkozón, valamint a Junior Prima díjat és Máthé Erzsi-díjat is. 2024 júniusában a Vígszínházban az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor-emlékdíjat vehette át. Karakteres játékát a Vígszínházban Az ember, aki elvesztette az időt című előadásban Mika Jacobsen szerepében és a Liliomfi Szellemfijeként, míg a Pesti Színházban az Amadeusban Antonio Salieriként, a Krumban Gloomerként, A dzsungel könyvében pedig Balu és Buldeo szerepében is láthatja a közönség.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán, Márkus Luca és Waskovics Andrea.

A Ruttkai Éva-emlékgyűrűt a színésznő lánya, Gábor Júlia 1986-ban alapította édesanyja, a Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház legendás művészének emlékére. A díjat annak a színművésznek adják át, aki a Vígszínházban az adott évben a legkiemelkedőbb művészi teljesítményt nyújtotta. Ennek az elismerésnek különleges rangja van, mert nem egy zsűri ítéli oda, hanem a társulat minden tagja titkosan szavaz az általa legjobbnak ítélt kollégára. Idén a Vígszínház színművészei Waskovics Andrea Az üvegcipő és a Pinokkió című előadásokban nyújtott alakítását ismerték el az emlékgyűrűvel. A díjat Gábor Júlia és férje, Szigethy Gábor színháztörténész adta át december 28-án a Vígszínház színpadán a Kabaré című előadás után.

Waskovics Andrea 1992-ben Balmazújvárosban született. 2012-ben érettségizett a debreceni Ady Endre Gimnáziumban. 2012 és 2017 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója volt Máté Gábor és Dömötör András osztályában. Még egyetemistaként fontos szerepet kapott az Aranyélet című filmsorozatban. Egyetemi gyakorlatát a Nemzeti Színházban töltötte, majd a 2017-2018-as évadban a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. 2018 óta a Vígszínház társulatának tagja. Korosztályának egyik kiemelkedő színművésze, tehetségét 2020-ban Junior Príma díjjal ismerték el, ugyanebben az évben elnyerte az évad legjobb női alakításáért járó Ajtay Andor-díjat.

Érzékeny játékában a törékeny tisztaság, báj és őszinteség keveredik határozottsággal és szikár keménységgel. A Vígszínház egyik meghatározó színésznője, több előadásban is látható. A nagy Gatsby-ben Daisy Buchanan ellentmondásos alakját különleges finomsággal jeleníti meg, A nyugat császára női főszereplőjeként pedig érzékeny egyensúllyal mutatja meg egy szikár keménység mögé bújó törékeny lány vágyait és kiszolgáltatottságát. Az apában Kern András oldalán lenyűgöző egyszerűséggel formálja meg Laurát, az ápolónőt, de emlékezetes alakítást nyújt A diktátorban, a Lóvátett lovagokban és a Béranyákban is. A 2023 őszén bemutatott Az üvegcipő Irmájaként magával ragadja a közönséget, naiv gyermektől a ragyogó nőn át az önmagából kivetkőző, szenvedélyes szerelmesig a karakter minden színét felejthetetlenül jeleníti meg, míg a Pinokkióban Kékhajúként nemcsak a főszereplőt, de a gyerekeket is elvarázsolja éteri hangjával és játékával.

A színésznő aláírásával díszített Ruttkai Éva-emlékgyűrűvel elsőként – 1987-ben – Tordy Gézát jutalmazta a társulat. További kitüntetettek: Eszenyi Enikő, Darvas Iván, Pap Vera, Gálffi László, Kaszás Attila, Lukács Sándor, Tábori Nóra, Jánoskúti Márta, Kútvölgyi Erzsébet, Igó Éva, Börcsök Enikő, Alföldi Róbert, Hajdu István, Csőre Gábor, Harkányi Endre, Rajhona Ádám, Danis Lídia, Epres Attila, Reviczky Gábor, Hegyi Barbara, Venczel Vera, Bata Éva, Fesztbaum Béla, Péter Kata, Wunderlich József, ifj. Vidnyánszky Attila, Szilágyi Csenge, Kern András, Gyöngyösi Zoltán és Márkus Luca.